Délmagyarország, 1983. január (73. évfolyam, 1-25. szám)

1983-01-18 / 14. szám

KetT3, T983. január T8. 5 Két randevú között Kölcsönvettem a címet. Végh Miklóstól, a Pénteki randevúnak, elnevezett. új ifjúsági sorozatműsor szer­kesztőjétől. Mert legelőször azt szeretném elmondani, hogy nem irigylem öt — így, két randevú között (két hét múlva lesz a követke­ző). Az első ugyanis nem si­került. s ezt Végh és stábja minden bizonnyal jobban tudja mint bárki más, végül is-: ők voltak ott. Tudniillik a másik fél. a tizennégy és huszonnyolc év közötti ma­gyar ifjak, akikkel nyilván­valóan találkozni akart a tévé ifjúsági szerkesztősége, hiszen nekik szánta a prog­ramot, szóval ennek a kor­osztálynak a képviselői a legritkább esetben ülnek péntek esténként a tévé előtt. Értesüléseim szerint rész­ben olyanféle helyeken vannak; amilyenekét a mű­sor egyetlen érdekes (mert leginkább valóságszagú) ri­portjában is bemutattak. Vagyis: különféle POP­koncerteken „csápolnak". (Egyébként önmagam iránti enyhe szánalom lepett meg. amikor rácsodálkozni kény­szerültem eme általam nem * ismert, ámbár, meg kell hagyni, elég kifejező szó­szüleményre. Bevallom, mindeddig csak a rovarok életéről szóló hiányos Isme­reteim idéződtek volna, ha hallom Elképesztő. hogv bizonyos koron túl mi min­den figyelmezteti az em­bert: hja. öregszünk.) Csá­polnak. vagyis (a magam­fajta, e téren tájékozatlan olvasók kedvéért magyará­zom a karjukat rázzák, mi­közben kedvenc együttesük zenéiét hallgatják; s ezt így. együtt extázisnak nevezik. Tehát, nem a tévé előtt, ha­nem ebben a — szerintem igazán szolid — extázisban vannak. A riportban látott egyikük kulcsokat visel a fülében (tudják, a hagyo­mányos fülbevalók helyén), és némi (ön) iróniával közli, hogy ez a garázskulcsa. A képzelt garázsáé. Már nem emlékszem, hogy ugyanő, vagy másikuk, a riporter tüntető kívülállásra valló, s ezért tálán ingerültséget keltő kérdésére, hogv- ..mi­lyen érzés csápolni", őszinte egyszerűséggel azt mondta: fárasztó. És tovább, nagy­jából így: ..Mit csinálsz, amikor nem csápolsz? Sem­mit. Mit fogsz dolgozni, ha majd nem tudsz máskép­pen megélni? Egy fűtőnek leszek a segédmunkása. A fűtő fűt én meg ülök és nem csinálok- semmit." Már-már fázni kezd az ember, nem igaz? Eme cseppet sem szívderítő ri­port mégis a műsor csúcs­pontja lehetett . mert a szóban forgó korosztálynak egv létező csoportjáról, va­lóságos bajokról szolgálta­tott vitaképes anyagot. Nem mintha a többi csoport nem lenne létező. A tenge­rekben búvárkodók. a hegy­mászók, a népi építészetet dicsérők, az élsportolók. a világ helyi háborúi és az infláció iránt érdeklődők, vagy a műfordító fiatalok — például. Csakhogy: ez utóbbi érdeklődésű embe­rek között, az élet rendie szerint, természetesen, több az érett korú. a felnőtt, mint akik még fiatalnak mondhatók. A csápolok kö­zött egyetlen felnőtt volt. egy harmincas papa. aki a lányát kísépte. Tehát: ha a fiatalokkal kiván rande­vúzni a pénteki műsor, ké­szítőinek meg kell keresni a sajátosan ..fiatalos" témá­kat, mert különben azok a felnőttek^is elmennek vala­hova (ha nem is csápolni) péntek esténként, akik ed­dig hagyományosan az ilyenkor prezentált filmek, tévéjátékok nézői voltak. Hiszen az említett, az első randevúban fölsorakozta­tott témákról sokkal érde­kesebben, árnyaltabban be­szél számtalan más tévé­program. Mivégre néznék akkor ezt a fiatalosan bor­zas. helyenként felnőttesen didaktikus, másutt bosszan­tóan ritmustalan magazint? Félreértés ne essék, igenis kell. sőt. már nagyon hiányzott az ifjaknak szóló műsorsorozat. Hisz jószeré­vel csak nekik nincs „réteg­műsoruk" azóta, hogy ki­halt a tévéből pár , beszél­getős" ifjúsági sorozat, me­lyekben általában pszicholó­gus segített a műsorvezető­nek (Pomezansky György sokáig sikerrel töltötte be ezt a posztot, míg el nem kezdte felkínálni mindazon dolgokat, melyek addig. a tévé nélkül, sajna, a ku­tyának sem kellettek). De egészen bizonyos. hogv attól nem lesz ifjúságnak való az új magazin,, hogy fiatal (tapasztalatlan és ru­tintalan) a műsorvezető, sőt a'*üí sem. hogy néhány fia­talt meghívnak a stúdió­ba „majdnem díszletnek". Mint ahogy a képzelt­garázsosnak is mondhatja az ugyancsak meghívott szak­ember. hogv érdemes beté­tet elhelyezni (mármint az OTP-ben), „mert ha valaki­nek célja van. márpedig célja kell hogv legyen Ettől még nem lesz se be­tétje. se célja, se valódi a garázsa. Szerintem Sulyok Erzsébet Magyarok, németeknek, olaszul A sevillai borbéllyal indul turnéra operatársulatunk Csupa típus n&si mfflm |WJ rádiófigyelő Nehezebb kérdést keresve sem igen találni: milyen új, csakis az utóbbi tíz-húsz esztendőre jellemző típuso­kat alakított ki fejlődésének e szakaszában a magyar társadalom? Ki-ki tapaszta­latai és világképe alapján próbálkozhat, lehet hivat­kozni közismert szociális anomáliákra, ügyeskedéstől lekásínségig. Ám hogy a műalkotás, úgy is mint ön­magáért létező világegész, ezen belül pedig az éter színháza, a rádiójáték mi­féle eszközökkel képes tük­rözni egy adott, nagyon is éies kontúrokkal rendelkező kortársi valóságszeletet — mindenképpen több kell, hogy legyen élesszemű tény­fölmutatásfiál. egyféle típus­sor- rekonstrukciónál. Béres Attila Csupa Mar­Umbrando című hangjátéka alighanem az 1982-es év legjobb ifjúsági darabja. Már az elismerések is erre utalnak: elnyerte a kritiku­sok diját szerzői és színészi díjat is kapott, sőt. első lett a KISZ KB rádiójáték-pályá­zatán Most viszont, hogy vasárnap este a Petőfi adón az Ifjúsági Rádió adásaként meghallgathattuk az ominó­zus. alig több mint félórás müvet, az agyondi.jazott al­kotások iránti, félig-meddig tudatalatti fönntartásaink garantáltan megszűnhettek. E hangjáték elsősorban nem azért jó es igen hasznps, mert ugyancsak bőviben van mindenféle okleveleknek vagy plaketteknek. Sőt, meg­kockáztatandó: némileg táp még azok ellenére is. Fiatal lány helyettesit a telefonközpontban. Előbb barátnőjével cseveg, majd a rendre befutó hívások soro­zata után befut a szerelő is íme az alaphelyzet. Az ötlet, óeaioton szólva, nem túl eredeti: a kapcsolások kábelördögei révén létre­jött szituációk mitnha kissé Kern András nagysikerű, lemezen is megjelent Halló, Belvárosát idéznék — a hangjáték azonban ügyesen megkerüli a felszínes hurao­rizálás és a jópofa anekdoti­zálás veszélyeit. Nem csak ama közkeletű igazság erő­teljes fölhasználásával, mi­szerint, mint tudjuk, a tele­fonközpont nagyhatalom, ha­nem ügyesen bonyolítva is a konfliktushelyezetet, A központos lány a szerelővel együtt ugyanis az előttünk 1 öltáruló, mélységesen tipi­kus társadalmi ellentmon­dásokat tükröző emberi kap­csolatokat holmi vonal belé­pésekkel és szétkatysolások­kal anarhisztikusan meg­próbálja fölszámolni. S a Csupa Marlonbrando igen figyelemreméltó újítása eb­ben érhető tetten: a könnyed, ironikus. olykor metszően gunyoros hangnem egyféle, erőtől duzzadó, fiatalos atti­tűddé] párosulva S mindez alapos társadalomkritikai éilel vesz célba eddig job­bára hűvösen elemezgetett jelenségeket. A cím többször visszatér: „csupa Marlonbrando, akik belemásznak az ember éle­íebe". mondja a főhős Ica (Csomós Mari), s a sok csu­pa Marlonbrando: csuoa. csupa nagyszerű típus, ön ző nagyképű, sztárallűifik­kel hatalmaskodó figurák z KISZASZER vállalatnál, ön­hitt, * .,ki-ha-én-nem"-alakok. akik ráadásul egytől egyig kísértetiesen ismerős stílus­ban nyilatkoznak meg. Kö­léiük gyűlik a sok-sok visz­s/.ásság: határidő-elmarddá­sok és karrierista intrikák. «rdekszövevények és érdek­gerjedelmek, anyagias rnun­kaakciok es fura suskusok, olyán jellegzetes stílusfor­dulatokkal. mint például a szörnyszülött „lerendezés". A rendező Pós Sándor és a dramaturg Asperján György kiválóan él a szerző igen tisztességes dramaturgiai fo­gásával: a fenti típusokkal szembeállítva hallhatjuk a kiszolgáltatottak a havi 2400­ból élők. vagy a csöndes és szerény nyugdíjasok aláren­deltségét e siserehaddal szemben, akik ellen a fiata­los telefonlázadás kitör. S amit persze a megszokottan manipulativ módszerekkel el is fojtanak ... „Csak tudnám, hogy mit hisznek ezek magukról?" — kérdi tanácstalan-dühösen Ica. Ezt nem tudhatjuk. De azt igen. hogy a hangjáték csattanós befejezéseként be­szélő nyelvjárási szótárból kilépett Buga doktor egész­ségügyi jotanácsai az ideges­kedéstől mentes, egészséges városi életről miért hatnak egyszerre fanyar mosolyt keltő és kezet ökölbe szorító erővel. Domonkos László Csak az imént érkezett haza Klagenfurtból Pál Ta­más fözeneigazgató, s a hét végén megint nyugatra tart. Ezúttal szegedi társulatával, a színházi operaegyüttessel és a szimfónikusokkal. — Klagenfurtban Kálmán Imre születésének századik évfordulójára rendeztek nagyszabású emlékünnepsé­geket. ennek volt része a Marica grófnő bemutatója december 15-én. A premiert és még tíz előadást dirigál­tam néhány honfitársunk közrtműködésével: a rende­ző Seregi László volt. az egyik szólista Kovács József, a másik külföldre szakadt magyar énekesnő, Berg Gló­ria. A mienkéhez hasonló karakterű, több tagozatos klagenfurti színház tudato­san, szisztematikusan ápolja magyar kapcsolatait, nem utolsósorban főrendezője, Ferkai Tamás révén Bemu­tatták már Bartók Kéksza­kállúját. ősztől az új sze­zon: Az ember tragédiájával nyitják — a tervezésben tudniillik ennyire előre tar­tanak. Persze akad még kü­lönbség. a műszakiak példá­ul fener köpenyben dolgoz­nak, s minden szükséges munkafolyamatot helyben végezhetnek, a hozzávalók, kellékek, bent találhatók a színházban. A jövő szezonra visszahívtak, dirigáljam el A sevillai borbélyt. — Pont? Hiszen azt ve­zényli holnap Szegeden, s az elkövetkező hetekben még jópárszor, a színház külföldi turnéján. — Az egybeesés véletlen, a turné természetesen nem Harmadszor utazunk a müncheni Landgraf cég fól­kérps^re, plóször A tru ha­dúrt. tavaly ilyenkor a Jo­hannát vittük, ezúttal A se­v'lláira szól a megbízás természetesen olasz nyelvű előadásokra, két szereposz­tásban. — Amely kettő szerdán, illetve csütörtökön mutat­kozik be a Zenés színházban, olaszul. Később azonban nem tervezik helyi előadása­it ebben az évadban. — A sevillai borbélyt a jövő szezon bemutatójának szánjuk. Minthogy sok úgy­nevezett recitativo, azaz énekbeszéd található a da­rabban. s külföldre olaszul kellett betanulnunk, nagy megterhelést jelentett volna az énekeseknek két nyelven készülni, ugyanakkor éppen a mű jellege miatt elkép­zelhetetlen. hogy a szegedi sorozatelöadásokat ne ma­gyarul tolmácsoljuk Ezért aztán hazaérkezésünk után pihentetjük. majd őszre r.-.agyarul visszük premierre. Vagyis hát az impresszárió kérései befolyásolják itthoni programjainkat. ámbátor speciel A sevillai most jói !ott nekünk. Részint mert az operairodalom alapműve, s régen játszottuk, szerep­osztásunk is van rá. részint pedig kitűnően illeszkedik vigoperai hagyományaink­ba. a Mozart ok, Donizettik sorába. Nyugatra mindkét verziót elvisszük — ismere­tes. a szoprán-Rosina és a mezzo-Rosina egyaránt elfo­gadott a legfrissebb Ricordi­kiadás szerint is; az előbbi­ben Vámossy Éva, az utób­biban Varsányi Mária lép föl A rendező Horváth Zol­tánnak sem ez az első ta­lálkozása a darabbal, ma­gam is vezényeltem már. Elképzeléseinkhez tartozik: az olasz szöveget annak tu­datában poentírozzuk, hogy német földön sem anya­nyelv az olasz, ezért előadá­saink hatásának megterve­zésekor a zenei kivitelezés minden máskorinál alázato­sabban igyekszik szolgálni a színpadot. Ahol Csikós Attila ugyancsak nagy rutinnal kigondolt díszletei egyaránt alkalmasak kisebb és tága­sabb játékterekre: kora­beli városkép, ami megfor­dítva szobabelső, mozaikok­ból áll össze, tehát szűkít­hető bővíthető — A hét végén indulnak útra — Valamivel kevesebben íjtazunk mint az elmúlt években, s egyetlen vendég­művészünk lesz, Figaro — róka Balázs, az Operaház­ból. Két busszal megyünk, s már útközben előadásokat tartunk Ausztriában, Fwöck labruckban majcT Lindaubar. Innen tartunk az NSZK-ba. ahonnét csak egyszer „ug­runk át" Amszterdamba, összesen 13 előadás szere­pe! a programban, az utolsó három Nürnbergben. Fürth­ben lesz. s innen indulun' haza február 6-án. Máris adott a jövő évi ajánla I.andgraféktól a Paraszt­becsület, illetve a Bajazzóh —. de más impresszáló cég is megkeresett.... — Holnap szerdán Pal Tamás —. csütörtökön Mol­ná' László dirigálásával mu­tatkozik be a Zenés színház­iban a „fáj — Sevillai", olaszul. N. I. Áz „igen a magától értetődött Könyv és ifjúság Negyedszer rendezték meg az elmúlt évben a Könyv és ifjúság elnevezé­sű vetélkedősorozatot Csongrád megyében. A So­mogyi-könyvtár és a megyei KISZ-bizottság népszerű ak­ciójának az a célja, hogy mennél több fiatal kedvelje meg a könyveket, az olva­sást, szerezzen jártasságot a könyvtárhasználatban. tá­I iékozottságot az irodalom­] ban és más művészetekben. A7. 198'2-es vetélkedősoro­zat megyei döntője áthúzó­dott erre az évre, vasárnap rendezték meg a Somogyi­könyvtár olvasótermében. A döntőbe jutott bet csapat öt-öt tagja a romantika iro­dalma. muzsikája. képző­művészete és színházi vilá­ga tárgyköréből vizsgázott, játékos, a tudást és az asz­szociációs készségeket is fel­mérni képes kérdésekre vá­laszolva. Az első helyezést és a velejáró 10 ezer forin­tos. belföldi utazásra fel­használható Express-utal­ványt a Ságvári gimnázium csapata nyerte el. Második, a 8 ezer forintos könyv­utalvány tulajdonosa az apátfalvi KISZ-szervezet csapata, a harmadik pedig a vásárhelyi Bethlen gim­názium. az övék az 5 ezer forintos könyvutalvány­Mint 3 gyöngyfüzéren a szemek, olyan szabályos rendben sorakoznak a betűk a kockás papíron. Gépelés előtt kaptam meg, egy hét­végére: „Tájékoztató a Csongrád megyei NEB 25 éves munkájáról". Február 22-én lesz negyedszázada, hogy területi elven nyug­vó, dolgozókhoz közelálló, a tömegek aktív részvételén alapuló népi ellenőri szerve­zet megalakult Csongrád megyében is" A történeti áttekintés az évforduló al­kalmából készült tehát, Szerzője Balázs Lajos. aki 1959-től 1978-ig — akkor ment nyugdíjba — volt a MNEB elnöke, de személyes életútja már korábban ösz­szefonódott a népi ellenőr­zés történetével, hiszen a kezdetektől részt vett a szer­vezet munkájában. Vásárhe­lyen kezdődött. .. * Vetőmag termeltetésével foglalkozó vállalat igazgató­ja volt, amikor 1958 kora ta­vaszán megkeresték: vállal­na-e tagságot az újonnan alakítandó hódmezővásárhe­lyi népi ellenőrzési bizott­ságban . Társadalmi tevé­kenységről lévén szó. magá­tól értetődőnek tartotta, hogy igent mondjon, munkaterü­letén addig is feladata t>olt az ellenőrzés.-Maga lepődött meg a legjobhan. amikor a tanácsülésen a tisztségvise­lők megválasztásakor öt ja­javasolták a városi NEB függetlenített elnöki poszt­jára. Gondolkodásra nem sok ideje maradt. A tanács­kozás után kezébe nyorpták az első, központi vizsgálat programját. ..Fogjanak hoz­zá az elvtársak". Az öttagú bizottság az első feladatot — az állományon kívüli bér­alap felhasználásának vizs­gálatát — sikerrel oldotta meg. Augusztusban már a megyei népi ellenőrzési bi­zottságnál is vezetett vizsgá­latot Balázs Lajos. Alig egy év múltán a megye; NEB el­nöki székében találta magát. Népi ellenőri pályafutása kezdetétől nyugdíjba vonu­lásáig 7300 nao telt el. * A megyei NEB és városi, járási bizottságai a negyed­száxad alatt 2100-nál több vizsgálatot zártak le. 5700 közérdekű bejelentéssel fog­lalkoztak. S ezenközben per­sze a feladat, a társadalmi megítélés, az ellenőrzésben játszott szerepe is átalakult. — Az ötvenes évek végén, az ellenforradalom hatására fellazult társadalmi normák teret engedtek az állami és állampolgári fegyelem gyen­gülésének. Néhány hónap alatt ugrásszerűen emelke­dett a gazdasági bűncselek­mények száma. A korábbi, túlságosan, is. központosított ellenőrzési formával mái­nem lehetett eredményesen küzdeni a visszaélések el­len. Feladatul tehát azt kap­tuk: dolgozzuk ki a megvál­tozott körülményekhez job­ban illeszkedő, a kollektív ellenőrzésen alapuló munka­módszereket. Az első évek vizsgálatait így summázhat­nánk: jórészt megeléged­tünk a jelenségek feltárásá­val. Az előrelépés épp ab­ban mutatkozott meg ké­sőbb. hogy a döntéselőkészÍT tésbe, a tnegelőzési folyama­bekapcsolódtak a nép; ellenőrzési bizottságok. Az a szándék persze, amit Nyári Mihály, a szegedi vá­rosi NEB első elnöke a Dél­magyarország 1958. március 14-i számában így fogalma­zott meg: „Szeged dolgozói elvárják tőlünk, hogy meg­alkuvás nélkül, következete­sen járjunk el minden ügy­ben", azóta sem változott. (S érdekességképp hadd sorol­juk fel az 1958-as fontosabb vizsgálatokat — máig aktuá­lisak. 25 év múltán is: a tár­sadalmi tulajdon védelme az állami és szövetkezeti keres­delemben, a bútorgvár im­portanyag-gazdálkodása. a felvásárlások vizsgálata a dolgozók beadványainak sor­sa ...) * — Az évek múltával egy­re bővülő feladatok új kö­vetelményeket támasztottak. a vizsgálatok szakszerűb­bekké. a módszerek kiérlel­tebbekké háltak. A népi el­lenőrzés társadalmasításá­ban. megállapításainak köz­kinccsé tételében és haszno­sításában a Csongrád me­gyei szervezetek mindig ké­pesek voltak a megújulásra. A magam személves életútja is esz.erint alakult: amikor úgv éreztem. a nálamnál fia­talabbak frissebb lendületét már egyre nehezebben köve­tem, átadtam a stafétabotot. Nem állt be törés az éle­temben. vköztük maradtam azért. A Csongrád megyei Népi Ellenőrzési Bizottság törté­netének negyedszázadát 14 kormánykitüntetés is fémjel­zi. Ebből négynek Balázs Lajos a tulajdonosa. Pálfy Katalin Védett patika Jó néhány patikát tettek korszerűbbé mostanában. Kecskeméten Farkas Ignác gyógyszerész egykori patiká­ja is megújult, sót az Or­vostörténeti Múzeum védetté lUjüváiútptta.

Next

/
Thumbnails
Contents