Délmagyarország, 1982. december (72. évfolyam, 282-306. szám)

1982-12-31 / 306. szám

2 Pontek, 1982. dcccmbcr Sí: Politika — államélet Magyarország, 1982-ben Milyen éve voli hazánknak 1982? A közélet, a politika és a gazdaság krónikájának tanúsága szerint: eredményes. dc gondoktól sem mentes esztendőt zárunk. Ígv vont mérleget legutóbbi ülésén az MSZMP Központi Bizottsága, amikor megállapította. hogv néoiink a oárt vezetésével kiegvensúivozott politikai légkörben. eredményesen dolgozott az idei feladatok megoldásán. Mindannak. amit elértünk, az a nvílt ..titka". hogv — a XII. kongresszus határozatával összhangban, s a változó külső körülményekhez Igazodva — ebben az évben is reális, megvalósítható célok elérésére vállalkoztunk. A

fó figyelem két nagy feladat megoldására irányult: a népgazdaság egyensúlyi helyzetének további javitasara és az. életszínvonal megőrzésére, vagyis egész életünk nyugodt, biztonságos körülményeinek fejlesztésére. A fokozottabb erőfeszítésre serkentő tennivalók elvégzése — a termelómunkában, a vezetésben — meghozta gyümölcsét Továbbra is folytatni kell azonban a termelés korszerűsítését és az exportképesség növelését célzó erőfeszítéseket; e tekintetben minden vállalatnak, gazdálkodó egységnek lehetnekvannak folyamatos feladatai, különösen a piachoz való rugalmasabb, gyorsabb alkalmazkodásban. Az ország nemzetközi fizetési kötelezettségeinek eleget tesz, megőriztük, erősítettük a „megbízható partner" rangját, Politikánknak, népünknek tekintélye és tisztessége van a világban, lgy fejlődnek külkapcsolataink is. A belpolitikai élet kiemelkedő eseményei sorában — amelyet most a teljesség igénye nélkül tekintünk át — az MSZMP Központi Bizottságának üléseit mindig élénk érdeklődés övezi. Az idén négy ilyen tanácskozás volt (áprilisban, júniusban, novemberben és decemberben). Mindegyik alkalommal foglalkoztak az időszerű nemzetközi kérdésekkel, s a KB ismételten kifejezésre juttatta, mit tekint a magyar politikai vezetés olyan céloknak, amelyekért a békeszerető emberek, társadalmi és ideológiai hovatartozásuktól függetlenül, világszerte síkraszállnak. Ilyen cél az enyhülés eredményeinek megőrzése, a békés egymás mellett élés politikájának folytatása, a vitás kérdések politikai rendezése, a világháborús veszély leküzdése. A társadalompolitikai kérdések közül az idén a KB napirendjére kerültek a lakásépítés és -fenntartás, a lakásgazdálkodás és -elosztás fejlesztésének irányelvei; az állami oktatás korszerűsítésének az utóbbi tíz évben (1972-től) felgyülemlett tapasztalatai, illetve további feladatai; valamint a válusztási rendszer demokratizmusának erősítése, amelynek érdekében a Hazafias Népfront Országos Tanácsa most folyamatosan egybegyűjti és véleményezi, javaslatokká formálja a jobbító elgondolásokat. Ami a gazdasági témákat illeti: az év derekán — a kialakult gyakorlatnak megfelelően — tájékozódott a KB az 1982. évi terv végrehajtásának „félidei" tapasztalatairól, elemezte a gazdasági fejlődés idei fő vonásait, s megvitatta és elfogadta a jövó évi népgazdasági terv és állami költségvetés irányelveinek javaslatát. A költségvetést a parlament — december 16-án — törvényerőre emelte; a tervet — céljait, fő előirányzatait és a megvalósítást szolgáló intézkedéseket — jóváhagyta a Minisztertanács. Törvényhozó testületünk — amelynek 352 országgyűlési képviselő a tagja — a szokásos „menetrendben" tartotta meg tavaszi, nyári, őszi és téli ülésszakát. A napirendek szerint márciusban az igazságügy-miniszter beszámolt a jogalkotás helyzetéről, a művelődési miniszter a közművelődésről szóló 1966. évi V, törvény végrehajtásáról. Júniusban törvénybe iktatták a Magyar Népköztársaság 1981. évi költségvetésének végrehajtását (egyébként ez a minden évben ismétlődő parlamenti aktus jelenti a zárszámadást), s az idegenforgalom helyzetéről szólt a belkereskedelmi miniszter beszámolója.. Októberben két beszámoló hangzott el: a belügyminiszteré a közrend és a közbiztonság helyzetéről az 1977—81. években, illetőleg az Országos Vízügyi Hivatal elnökéé a vízgazdálkodás időszerű kérdéseiről. Decemberben — mint már említettük — a Magyar Népköztársaság 1983. évi költségvetéséről hozott törvényt a T. Ház, s — idei eredményekre építve — a főösszegeket 523 milliárd 500 millió forint bevétellel, 533 milliárd 700 millió forint kiadással és 10 milliárd 200 millió forint hiannyal állapította meg. Az Elnöki Tanács — ismeretesen — havonta ülésezik. Idei munkájáról, a jogkörébe tartozó törvénymódosítások, törvényerejű rendeletek meghozásáról — januártól decemberig — néhány fontosabb címszó: új törvényerejű rendelet a természetvédelemről, a külföldre utazásról és az útlevelekről, az anyakönyvekről, a házasságkötési eljárásról és a névviselésről, a nemzetközi szerződésekkel kapcsolatos eljárásokról, a kötvénykibocsátásról. Természetesen új jogszabályok elfogadása mellett több régi rendelkezést — amely rendszerint hosszú eveken át jól megfelelt rendeltetésének, de az élet változó követelményei már elavulttá tették — korszerűbb szabályozással váltott fel, illetve hatályon kívül helyezett az államfői testület. A Minisztertanács — amely a vezető állami szervek közül a leggyakrabban általában kéthetenként ül iissze — széles körű tématárából, operatív és hosszabb távra szóló intézkedéseinek sorozatából szinte csak példálózva lehet évi mérleget készíteni. Napirenden szerepelt az első negyedévben a balatoni üdülőkörzet fejlesztése. a melléktermék- és hulladékhasznosítás, az energiagazdálkodási program végrehajtása, a fővárosi tanács munkája, az alkatrészgyártás és -ellátás, a szerződéses formában működő és a bérbe adott üzletek helyzete, a népi ellenőrzés tevékenysége. A második negyedévben a kormány bővítette a gyermekgondozási segélyre jogosultak körét, s elrendelte, hogy — 1982. május 1-től — a „gyes" öszszegének csökkentése nélkül a jogosultak dolgozhatnak is, havi átlagban legfeljebb napi négyórás munkaidőben; döntött arról, hogy a7 irányító szervek újabb jogköröket adnak át (példádl a munkaviszonnyal összefüggő egyes kérdésekben) a vállalatoknak, "ovabb növelve Azok önállóságát; foglalkozott a vagyonvédelemmel, az alkoholizmus elleni küzdelemmel. A harmadik negyedévben módosította a beruházások előkészítésére, engedélyezésére és megvalósítására vonatkozó jogszabályokat; jóváhagyta az anyagtakarékosság fokozására kidolgozott programot; határozatot hozott a munkavédelmi szak- és továbbképzés fejlesztéséről, a középfokú 'munkavédelmi oktatás kit/élesítéséről; megerősítette az állami tervbizottság határozatát a veszélyes hulladék anyagokat kezelő üzemek országos hálózatának létesítéséről. Az utolsó évnegyedben a Minisztertanács olyan új lakásügyi rendeleteket hozott, amelyekkel — 1983-tól kezdődően — az a cél, hogy javuljanak a lakáshoz jutás társadalmi esélyei, arányosabb legyen a lakosság teherviselése. fokozódjék a saját lakás építésében való érdekeltség, mérséklődjenek a iakasfenntartás állami kiadásai; határozatot hozott a vállalati irányítás. valamint a munkahelyi demokrácia továbbfejlesztéséről. K

ülkapcsolataink — 1982 eseményeivel is fémjelezve — jók, széles körűek, eredményesen fejlődnek Mindezt érzékletesen tanúsítják a magyar vezetők külföldi útjai, illetve számos külföldi politikus látogatása Magyarországon. Ez az év is igazolta a magyar külpolitikában azt az álláspontot és szándékot, hogy jól az a kormány politizál, amely összhangot akar és tud teremteni a sajátos nemzeti és a közös nemzetközi érdekek szolgálatában. Magyarország kétoldalú kapcsolatainak fejlesztésénél is az érdekek öszszehangolására törekszik. A szocialista országok esetében, — miként számos idei tárgyalás megerősítette — az eszmék és a célok azonosságára épül a sokszálú együttműködés; s a testvéri országok két- és többoldalú kapcsolatainak pártunk és kormányunk az adott nemzetközi helyzetben különösen nagy fontosságot tulajdonít. Ezzel együtt hazánk mind szélesebb öszszefogásra törekszik a fejlődő országokkal valamint az egyenjogúság és a kölcsönös előnyök alapján tovább kívánja építeni kapcsolatait a tőkés országokkal. Ez utóbbi körben részünkről „az év eseménye" volt Kadar Jánosnak, az MSZMP Központi Bizottsága első titkárának hivatalos látogatása tavasszal a Német Szövetségi Köztársaságban. Helmut Schmidt szövetségi kancellár meghívására. Kétszer járt a Szovjetunióban magyar pért- és állami küldöttség élén; novemberben részt vett L. I, Brezsnyev temetésén, s decemberben felszólalt azon a moszkvai ünnepségen, amelyet a Szovjetunió megalakulásának 66. évfordulója alkalmából rendeztek. lázár György, a Minisztertanács elnöke idei első nemzetközi szereplése az volt, hogy megnyitót mondott, majd fel i6 szólalt a KGST Budapesten megrendezett 36. ülésszakán. Három országban tett hivatalos látogatást: júliusban Romániában, szeptemberben Ausztriában, novemberben Törökországban. Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke — aki a KB első titkárával együtt ott volt mindkét emiitett szovjetunióbeli eseményen — júniusban Burmában és a Fülöp-szigeteken. szeptemberben Portugáliában folytatott hivatalos tárgyalásokat Külügyminiszterünk, Púja Frigyes útinaplójába ez évben — időrendben — a következő külföldi város-, illetve országnevek íródtak: London, Reykjavík Lengyelország. Malaysia, Sri Lanka, Laosz, Vietnam, Kambodzsa. Párizs, Algéria, Svédország, Helsinki, Csehszlovákia., Ciprus, Bulgária, Kanada. New York, Moszkva, Róma — megannyi tárgyalás, sok magas szintű találkozó. Apró Antal, az országgyűlés elnöke Jugoszláviában, Olaszországban és Ausztriában vezette parlamenti küldöttségünket az ottani törvényhozó testületeknél tett munka látogatásokon. V

endégünk volt Budapesten az év folyamán — a kronologikus sor szerint — Jasszer Arafat, a Palesztinai Felszabadítást Szervezet Végrehajtó Bizottságának elnöke, Wojcieck Jaruzelski hadseregtábornok, a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, minisztereinölt, a Nemzeti Megmentés Katonai Tanácsának elnöke, Erich Honecker, a Német Szocialista Egységpárt Központi Bizottságának főtitkára, az NDK Államtanácsának elnöke, Zsambin Batmönh mongol miniszterelnök. Francois Mitterrand, a Francia Köztársaság elnöke. Dom Mintoff máltai miniszterelnök, Mauno Koivisto, a Finn Köztársaság elnöke, Gustáv Husák, Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának főtitkára, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság elnöke. Babrak Karmai, az Afganisztáni Népi Demokratikus Párt Központi Bizottságának főtitkára, az Afganisztáni Demokratikus Köztársaság elnöke, Kaysone Phomvihane, a Laoszi Népi Forradalmi Párt Központi Bizottságának főtitkára, a Laoszi Népi Demokratikus Köztársaság miniszterelnöke, Grisa Filipov bolgár miniszterelnök; s tárgyalt nálunk a magyar diplomácia vezetőjével az NDK, Spanyolország, a KNDK, Mexikó, Norvégia, az NSZK és Nicaragua külügyminisztere. (MTI) Kuba nemzeti ünnepén Magyar vezetők üdvözlő távirata Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, Losonczi Pál, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke; Lázár György, a Magyar Népköztársaság. Minisztertanácsának elnöke Kuba nemzeti ünnepe alkalmából üdvözlő táviratot küldött dr. Fidel Castro Rúz elvtársnak, a Kubai Kommunista Párt Központi Bizottsága első titkárának, a Kubai Köztársaság Államtanácsa és Minisztertanácsa elnökének. Tisztelt Fidel Castro elvtárs! A Kubai Köztársaság nemzeti ünnepén, a kubai forradalom győzelmének 24. évfordulóján a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa, Minisztertanácsa és egész népünk nevében elvtársi üdvözletünket és szívből jövő jókívánságainkat küldjük önnek, a Kubai Kommunista Part Központi Bizottságának, a Kubai Köztársaság Államtanácsának és Minisztertanácsának, a testvéri kubai népnek. Népünk elismeréssel tekint azokra az eredményekre, amelyeket a kommunisták vezetésével az elmúlt évek során a kubai nép a szocializmus gazdasági alapjainak megteremtésében, életkörülményeinek és kulturális színvonalának folyamatos javításában, a népi hatalom megszilárdításában, a Kubai Kommunista Párt II. kongresszusa határozatainak végrehajtásában elért. A Kubai Köztársaság következetes, internacionalista külpolitikájával maradandó érdemeket szerzett az imperializmus ellen, a szocializmusért és a bókéért vívott küzdelemben. Jelentős szerepet játszik abban, hogy az el nem kötelezett országok mozgalma a nemzetközi élet fontos pozitív tényezőjévé vált. örömmel tölt el bennünket, hogy a marxizmus— leninizmus és a proletár internacionalizmus jegyében folyamatosan erősödik pártjaink és népeink testvéri barátsága és sokoldalú együttműködése. Dolgozó népünk internacionalista szolidaritással áll a forradalmi Kuba oldalán a Karib-térség haladó és szocialista rendszereit fenyegető imperialista magatartással szemben. Szívből kívánjuk önnek, a kubai kommunistáknak és az egész kubai népnek, hogy további sikereket érjenek el hazájuk védelmében, országuk felvirágoztatásában, a szocializmus és a béke javat szolgáló fáradhatatlan munkájukban. * Az évforduló alkalmából Apró Antal, az országgyűlés elnöke táviratban üdvözölte Flavio Bravó elvtársat, a Kubai Köztársaság nemzetgyűlése elnökét. Táviratban köszöntötte kubai partnerszervezetét a Hazafias Népfront Országos Tanácsa, a SZOT, a KISZ Központi Bizottsága, az Országos Béketanács és a Magyar Nők Országos Tanácsa. (MTI) Andropov nyilatkozata Jurij Andropov, az SZKP KB főtitkára fogadta Joseph Kingsbury-Smith amerikai publicistát és válaszolt kérdéseire. Kérdés: Mit kíván ön az 1983-as esztendőre az újév alkalmából az amerikai népnek? Válasz: A küszöbön álló új esztendő alkalmából köszöntök minden amerikai családot, őszintén kívánok mindnyájuknak boldogulást és boldogságot. Ez elsősorban annyit jelent, hogy minden amerikainak békét, tartós békét és felvirágzást kívánok, ami a békés éietre és a többi néppel való gyümölcsöző együttműködésre épül. A szovjet emberek és az amerikaiak ma egy közös ellenséggel néznek szembe: a háború veszélyével, és mindazzal, ami fokozza azt. A Szovjetunió a béke megóvását és megszilárdítását óhajtja, és minden tőle telhetőt megtesz ennek érdekében. Kérdés: Melyek azok a legfontosabb intézkedések, amelyeket az ön véleménye szerint a Szovjetunió és az Egyesült Államok közötti együttműködésben 1983-ban az egész világ békéje és a szovjet—amerikai kapcsolatok javítása érdekében hozni kellene? Válasz: Ügy vélem, országaink közösen sok mindent tehetnének, ami mind nekik, mind más országoknak és népeknek hasznára válna. Például kölcsönösen csökkenthetnék hadseregeiket és fegyverzetei ket Közép-Európában, együttműködhetnének a legveszélyesebb háborús tűzfészkek felszámolásában, például a Közel-Keleten és másutt. Kérdés: ön szerint a Szovjetunió és az Egyesült Államok álláspontja között a nukleáris fegyverzetek kérdésében fennálló eltérésekel a most folyó tárgyalások eredményeképpen lehet-e annyira csökkenteni, hogy létrejöjjenek a kompromiszszumos megegyezés kidolgozásának feltételei? Válasz: Természetesen igeni Objektíve ehhez teljességgel adott a lehetőség, mivel van olyan megoldás a vitatott kérdésekre, amely nem sérti egyik fél érdekeit sem, Az Európában levő nukleáris fegyvereket illetően különböző változatokat javasolunk. Az egyik lehetőség. hogy ilyen fegyverek egyáltalán ne legyenek Európában — sem közép-hatótávolságúak, sem harcászatiak, sem a szovjet fél, sem a NATO-tagállamok oldalán. Ez —. hogy úgy mondjam — mindkét fél számára az „abszolút nullamegoldás lenne. A másik lehetőség, hogy mindkét fél csökkentse közép-hatótávolságú fegyverzeteit, beleértve nukleáris fegyvereket hordozó rakétáit, repülőgépeit több, mint kétharmaddal. Szeretném remélni. hogy az Egyesült Államok erre az igazságos, konstruktív álláspontra adott válaszában jószándékról tesz "tanúbizonyságot. Kérdés: Richárd Nixon volt amerikai elnök azt javasolta, hogy személyes találkozóra kerüljön sor ön és az Egyesült Államok elnöke között, önnek mi a véleménye erról? Válasz: A szovjet vezetés a legmagasabb szintű kapcsolatokai mindig is az államközi kapcsolatok fejlesztése egyik leghatékonyabb módszerének tekint ''•?. Most is tartjuk magunkat ehhez. De természetes. hogy egy ilyen találkozó sikeréhez nélkülözhetetlen a jé előkészítés.