Délmagyarország, 1982. december (72. évfolyam, 282-306. szám)

1982-12-31 / 306. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! l^líO® 72. évfolyam 306. szám 1982J december 31.7 Péntek Ára: 1,80 forint AZ MSZMP SZEGED VÁROSI B LAPJA A megyei pártbizottság állásfoglalása az 1982- évi fejlődésről és a föladatokról a belső oldalakon B£K£S, BOLDOG ÚJ ESZTENDŐT! Az új év küszöbén Búcsúzunk az óévtől, köszöntjük az új esztendőt. Ilyenkor végiggondoljuk csalá­dunk. környezetünk, hazánk sorsának ala­kulását; előretekintünk. Megyénk lakossága eredményekben gaz­da§fÍM>J®bs esztendőt, zár. Munkánk- ét-tö­két növeli, hogy a szocialista építés fel­adatait bonyolultabb nemzetközi viszo­nyok, nagyobb erőfeszítéseket igénylő gaz­dasági feltételek között teljesítjük- Me­gyénk munkássága, termelőszövetkezeti parasztsága, az értelmiségi és az alkal­mazotti dolgozók egységes akarattal állnak politikánk mellett. Pártunk kölcsönös bi­zalmon nyugvó együttműködése a dolgozó tömegekkel, a problémák nyílt fölvetése, kiegyensúlyozott belső helyzetet biztosít — gazdasági gondjaink ellenére is. Ismételten bebizonyosodott, megyénk párttagsága, dolgozói politikailag éretten, elkötelezetten, felelős módon képesek si­kerre vinni a szocializmus ügyét. A tömegszervezeti, városi, községi és lakóterületi munka számos eredménye bi­zonyította a közgondolkodás és a cselek­vés, a szocialista népi, nemzeti egység to­vábbi fejlődéséi­Köszönetünket fejezzük ki megyénk la­kosságának a helytállásért, a lelkiismere­ros jövője tesen végzett munkáért, a cselekvő köz­életiségért Az új esztendő küszöbén bizakodóak vagyunk. Céljaink, megvalósításához reális tervekkél, ezek teljesítéséhez szükséges fteltötelekicel rendelkezünk. Szilárd a párt és a tömegek kapcsolata, • erősödik a szo­cialista népi, nemzeti egység. Az elkövet­kezendő esztendőre olyan tervünk vap, amely az MSZMP XII. kongresszusán el­fogadott határozatokban foglalt társadalmi és gazdasági célok megvalósítását szolgál­ja. Ám ahhoz, hogy a tervből realitás le­gyen, kinek-kinek a maga posztján job­ban, eredményesebben kell dolgoznia. Minden embertől, minden kéztől többet vár a társadalom. Mindenkire számítunk, aki tenni, cselekedni akar szocialista jö­vőnkért. Megyénk valamennyi lakosának, minden dolgozó kollektívának és családnak ered- • ményekben gazdag, békés építőmunkát, tartalmas életet, nagyon boldog új eszten­dőt kivánunk. MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT CSONGRÁD MEGYEI BIZOTTSÁGA CSONGRÁD MEGYEI TANÁCS Gazdagabb kínálat . Színvonalas zöldség-gyümölcs ellátás A: idén jó színvonalú volt az ellátás zöldségből, gyümölcsből, az előző évi­nél mintegy 15—20 százalék­kal kínáltak több árut a pia­con — állapította meg a Zöldker Egyesülésnek az 1982-es tapasztalatokat ösz­szesítő jelentése. Az árak viszont a tavalyival össze­hasonlítva valamivel — 5,6 százalékkal — emelked­tek ugyan, ám ez a növe­kedés némileg alatta maradt a termelői költségek fokozó­dása miatt előre tervezett­nél. Jó néhány terméknek azonban — így például a burgonyának, az almának — a tavalyinál lényegesen alacsonyabb volt az ára. Kedvező változás az is, hogy a togvasztói igényeknek megfelelően" a korábbi évek­hez képest növekedett a magasabb feldolgozottsága termékek aránya; így több tisztított — konyhakész — és csomagolt zöldség és gyü­mölcs került a pultokra. Amellett, hogy összességé­ben növekedett a piaci fel­hozatal, az önállósult 16 Zöldért vállalat forgalma a tavalyihoz képest mintegy 5—6 százalékkal csökkent, a több csatornás értékesítés nyomán ugyanis más keres­kedelmi szervek fokozottab­ban kapcsolódtak az érté­kesítésbe. A vállalati önál­lóság eredményeként általá­ban rövidült az áru útja, és gazdagabb lett a kínálat. Növekedett a szerződéses boltok száma, jelenleg már a Zöldért-üzletek 20 száza­léka — mintegy 300 egység — ebben a formában üze­mel, s a lapasztalatok igen kedvezőek: az üzletek több­ségében frissebb az áru, és az igényekhez igazodik a választék. Udvariasabb a kiszolgálás is, és nagyobb gondot fordítanak a vevő­kör kielégítésére, megtartá­sára. A Zöldért vállalatok ke­resik a megoldásokat a gaz­dálkodás feltételeinek to­vábbi javítására. Egyik meg­oldás lehet a közös érde­keltség megteremtése a me­zőgazdasági partnerekkel. Különösen a költséges táro­lásnál kínálkozik erre lehe­tőség. A közelmúltban alakult Zöldker Egyesülés — amely­nek a Zöldért vállalatok, az áfészek és a Hungarofruct is tagjai —, segítséget kí­ván nyújtani a korszerű gazdálkodáshoz, az új mód­szerek széles körű elterjesz­téséhez, s a termelő kapcso­latok erősítéséhez. Ehhez szakmai információkat nyújt, s amennyiben szükség van rá, az üzletkötéseknél is közreműködik. Munkája hozzájárulhat ahhoz, hogy 1983-ban az ideihez hason­ló, jó színvonalú zöldség­gyümölcs 'ellátást biztosítsa­nak a tagvállalatok. (MTI) A városmagot, az old ci­tyt szerte a világon szeret­ve őrzrk, féltik. Leningrád­tól Londonig mindent meg­tesznek, hogy a régi épüle­teket megvédjék. Korunk embere is egyre jobban tisz­teli a patinás városképet, és sokszor ezer kilométert is utazik, hogy az építészeti értéket megismerje, megcso­dálja. így vagyunk váro­sunkkal, Szegeddel is. Egyet­len építészeti kérdésben so­ha nem alakult ki olyan szenvedélyes vita. mint ami­kor arról volt szó, hogy va­lamelyik 70—100 éves házat lebontsuk, hagyjuk az enyé­szetnek, vagy felújítsuk. Nemcsak az érzékeny lelkü­letű lokálpatrióták, hanem az idelátogató turisták nagy része is ékszerdobozhoz ha­sonlítja a Belvárost. Ebben az európai mértékkel is bá­josnak tartott városban van mit óvnunk, védenünk, és I megvallom, ' külön öröm, amikor arról értesülök, va­lami történik a városköz­pont építésében. S most egy újabb dologról adhatok hírt. A napokban fogadta el a városi tanács végrehajtó bi­zottsága' a Belváros részle­tes rendezési tervprogram­ját. Amikor egyik ismerő­söm megtudta ezt, felkere­set: „rnondcj, mi lesz az ut­cánkkal"? Nem tudtam mit mondani. A terv „csak" program. Tizenöt évre előre határoz­za meg a Nagykörúton be­lüli terület fejlesztési kon­cepcióját. A téma mégis megtölt egy vaskos kötetet. Hol kezdjem a sort? Szeged belvárosában 1957 óta közel ötezer új lakásba költözhettek, és 37 intéz­ményt avattak. Nem hinnp az olvasó, hogy a követke­ző másfél évtizedben ugyan­ezer a vidéken 12 ezer la­kás megépítésével számol­nak. Meg kell vallani, hogy a városmag igazán a hetve­nes években fejlődött, ugyanis 1971-ben készült el a korábbi részletes rendezé­si terve, ami döntően azt akarta; Szegednek ez a ré­sze a gazdasági, műszaki és esztétikai követelményeknek megfelelően változzon. Az „álom'' valóra vált, a Bel­város egyenletes fejlődése hozzásegítette Szegedet, hogy arca még jellegzete­sebb legyen és különbözzön a többi városétól. A hetve­nes évek végén erősebben jelentkezett az a társadalmi igény, hogy a rekonstruk­ciót nagyobb ütemben kell folytatni, A tanács ennek hatására is hirdetett orszá­gos tervpályázatot a „Gya­logos Belváros kialakítása", valamint „A Bartók Béla tér és környékének rehabi­litációja" címmel. A két pályázat alapján az építé­szek számtalan ötletet is adtak a továbblépéshez. Ezeket a tanulságokat a DÉLTERV kollektívája is felhasználta, amikor most elkészítette a legújabb rész­letes rendezési tervprogra­mot. A tippek úgy tűnik, örök­kévalóak, legalábbis a más­fél évtizedre, és a program a következőkkel számol: nem segít a Belváros közle­kedési gondjain hosszú tá­von, ha az utakat szélesítik, mert erre nem lesz lehető­ség. A gépkocsikat nagy ga­rázsokban vagy a Nagykör­úton kívül lehet majd elhe­lyezni. A Kiskörúton belül a közlekedés eszköze a kerék­pár mellett a villamos, tro-' li vagy autóbusz, illetve mindenkinek a két egészsé­ges lába. Az elgondolás sej­teti, egy „gyalogos" szegedi Belváros jövőjét, ahonnét hiányoznak az autók, s igy a füst, a zaj és a zsúfoltság. .Tömbrészek szerint folya­matosan építik be az üres telkeket, a felújítást pedig épületcsoportonként hajtják végre. Mindenféle modern építési módszert száműznek ebből a városrészből. Ez a terep sohasem lesz hangos a buldózerek zajától. És al­kalmatlanok az új városré­szekben használatos terve­zési normák is arra, hogy az ékszerdoboz fénye ne kopjon. Lépésről lépésre, tömbbelsőről tömbbelsőre folyamatosan haladnak az építők, és ez a „lassú ütem" garantálja a történetiséget, az állandó megújulást. a társadalmi, anyagi, szellemi erö minél alaposabb kihasz­nálását. A rekonstrukció fi­gyelembe veszi az épület­tömbök kulturális sajátossá­gait é§ a hagyományokat is. A rendezési program egyik sarkallatos pontja: nem sza­bad kísérletezni a gyökérte­len, ettől a területtől idegen, színes — ami olykor felszí­nes — alkotásokkal. A koncepció szerint nyolc körzetre osztva fejlesztik a Belvárost, A Nagykörúton belüli terület körzetenként — egy-egy mondattal jelle­mezve — így gazdagodik majd a tizenöt esztendő alatt. Az első körzet a Lenin körút által határolt város­mag, és ott elsősorban az intézmények kapnak helyet. A másodikban (a József Attila sugárút és a Felső Tisza-part között) a fejlesz­tést befolyásolja a hídfő­kialakítás, ami szintén vá­rosképi jelentőségű lesz, és figyelembe kell venni, hogy a településszerkezet ezen a részen műemléki értékű. Ez a tény meghatározza a tár­sasházépités módját és rendjét. A harmadik körzet (a Csongrádi és a József Attila sugárút közti terü­let) ugyancsak a társasház­építés színhelye marad. A Csongrádi és a Kossuth La­jos sugárút határolta négyes körzetnek, két fontos köz­pontja van, a Szent István tér és Lechner tér — a la­kás-, illetve intézménytele­pités terepe. Az ötösben (Kossuth és Tolbuhin su­gárút között) a városre­konstrukció minden eleme felfedezhető. A lakás, in­tézmény, zöldterület kialakí­tásának egyik központi he­lye. Azt szeretnék, ha a Zsinagóga környékét az ide­genforgalom jobban felfe­dezné. A Marx tér pedig a szabad idő közparkja len­ne. természetesen akkor, amikor nem rendeznek vá­sárt. A hatos és hetes kör­zetben (Tolbuhin—Petőfi Sándor sugárút, illetve Pe­tőfi Sándor sugárút és Áp­rilis 4. útja között) a lakó­épületek mellett alapfokú közintézményeket helyeznek el. Kitűnő lehetőséget bizto­sít az egyetemi negyed a közintézmény-hálózat to­vábbi bővítéséhez. A Hu­nyadi János sugárút és a Batthyány utca pedig a vá­rosképileg jelentős épületek zópája lesz. A nyolcas kör­zet (Április 4. útjától a Ti­száig) alapvetően a SZOTB programja szerint fejlődik: — mint eddig —, tudomá­nyos intézményekkel, soki zöldterülettel, pihenőhely­lyel. A rövid ismertetésből bi­zonyára kitűnik, hogy a cél; az egyes területek ed­digi sajátosságaik szerint alakuljanak tovább. Vitat­kozni lehetne azon, vajon ez esetben a terv szónál al­kalmasabb-e a szabályozási rendszer megnevezés? Rend­kívül rugalmas a tizenöt éves koncepció. Módot ad, hogy a kereteken belül a mindenkori követelmények anyagi, szellemi lehetősége alapján érvényesüljenek az építészeti törekvések. Csak nevében részletes ez a ter­vezési program, hiszen ap­rólékos kidolgozására ezután és folyamatosan kerül sor. Talán sokan hiányolják. Újszeged kimaradt a Bel­város ismertetéséből, pedig u Közép fasorig a Tisza bal pm;tja is ahhoz tartozik. Nos, Újszegedre még egy korábbi rendezési terv ér­vényes és ezért nem szere­pel ebben a programban. » A részletes rendezési terv­ről huszonhárom intézmény, vállalat, társadalmi szerv alkotott véleményt. Javas­lataik nem hányódnak pa­lackpostaként a közömbös­ség hullámain. Észrevételei­ket felhasználják az építé­szek a továbbtervezésnél. Röviden néhányat ismerte­tünk, hiszen mindegyik vé­lemény a szebb Belvárost óhajtja. A Magyar Tudományos Akadémia Szegedi Bizottsá­ga: a Belváros karakteres építészeti értéket reprezen­tál. A fejlesztésnél elsőren­dű szempontnak kell lennie, hogy ez tovább gazdagodjék, oly módon egészüljön ki úi létesítményekkel, hogy ez a sajátos karakter erősödjék! Úgy is kevés a műemlék, a Belváros egyéni arculatát nem szabad megváltoztatni. A paneles építést a Belvá­rosban nem tartjuk helyes­nek. József Attila Tudomány­egyetem: az egyetemi dolgo­zók és oktatók, de elsősor­ban a fiatal szakemberek el­helyezésére biztosítsák egy garzonház építésének lehető-1 ségét a Dugonics tér 12. számú épület helyén, ame­lyet az előzetes tervek sze­rint majd szanálnak. Csongrád megyei Múzeu­mok igazgatósága: külön el­ismerést érdemel a Kiskör­úton belüli terület forgalom­mentesítési terve a foko­zott gvalogos átjárórendszer­rel. Mindenképpen kívána­tosnak tartiuk a régi Hun­gária-szálloda épületének télies helyreállítását, bele­értve a Dankó-szobor mö­götti kis kerti részt is. A rendezési terv nem szól ar­ról. hogv sürgősen meg kel­lene oldani a Dóm tér né­zőterének szétszerelhetősé­gét. Közép-Európa egyik legszebb, legegységesebb te­rén nem szabad egész éven át eltakarni. Halász Miklós

Next

/
Thumbnails
Contents