Délmagyarország, 1982. december (72. évfolyam, 282-306. szám)

1982-12-03 / 284. szám

4 Péntek, 1982. december 3. „Mórahalmon öntötték ki a fürdővizét J9 A* egyik kisgyűléfien mondta egy idős szakszövetkezeti tag: neki már csak azért is bizalma van Masa Józsefhez mert Mórahaltnon öntötték ki a fürdővizét. Mártminthogy csecsemőkorában, mert ott született — Apámat 1961-ben az akkor Béke névre keresztelt téeszcsé elnökének választották. 4 földben dolgoztunk, gazdálkodtunk — meséli a Homokkultúra Szakszövetkezet termelési elnökhelyettese. — Mezőgazdasági technikumban érettségiztem. A Kiss Ferenc Erdészeti Szakközépiskolának — akkor még technikumnak — volt mezőgazdasági tagozata is. 1965-ben érettségiztem, Jelentkeztem a Gödöllői Agrártudományi Egyetemre. Előfelvételisként kerültem be, előzőleg egy évet katonáskodtam. — Volt túljelentkezés? — Nem vészes. Tón duplája a fölvehetőknek. Két kar működött ott abban az időben: gépészeti és mezőgazdaságtudományi kar. Az utóbbira Jelentkeztem, a biológia, kémia jobban érdekelt a mechanikánál. A földet szerettem meg az állatokat. — Hogy került vissza Mórahalomra? — A Járási tanács ösztöndíjasa voltam, választhattam, melyik gazdaságba menjek. A mórahalmi Móra téeszcsével kötöttem szerződést. Apám javasolta, ő a Békének volt az elnöke, de azt mondta, a Móra a legjobb. — Mennyi volt akkor az ösztöndíj? — Kezdetben 460 forint, később 700-ra emelkedett. — Egész jó zsebpénz lehetett akkor... — Csakhogy én a kollégiumot is ebből fizettem kétszáz forint körül volt a térítés. — Hogyan fogadták, amikor a friss divlnmával a zsebében megérkezett? — Akkoriban egyesült a Virág-tó és a Móra, Haladás lett az úi neve a gazdaságnak. 1071. január 1-étől számítják a munkaviszonyomat. Nem volt ismeretlen sem a munka, sem az „jrilrerpk. ívjyárl szünidőben különben is bejártam, engem is ismert a többség. — Mi colt a feladata? — Egy esztendeig gyakornokoskodtam, utána kineveztek főagronómusnak. — Nagy ugrás lehetett. — Ma már annak látszik, de akkoriban főagronómusként ötven hektár szántó tizenöt kertészeti dolgozó és 5—6 traktoros tartozott a felügyeletem alá. Nem volt még önálló növényvédős, a vegyszerekkel való munkát is én irányítottam. — A beosztottai nem kételkedtek a tudásában? Hiszen nagyon fiatal volt. — Elismerték, hogy ehhez én értek jobban. Nem is követtem el nagyobb baklövést, ami rontotta volna a hitelemet. Abban az időben terjedt el a vegyszeres gyomirtás. Én ezt frissen ta. nultam, mondtam, ez a jövő útja. Kiielöltünk egv kisebb Darcellót. kipróbáljuk. Sikerült mindenki láthatta, hogy a vegyszer is kiirtja a gyomot. Akkor ez óriási dolognak számított. — Milyen viszonyban volt a többi vezetővel? — Dobó Szilveszter, a mostani Homokkultúra Szakszövetkezet nemrég elhunyt elnöke akkoriban lett első számú vezető: tőle rengeteget tanultam. Feladatokat adott, megnézte, hogyan boldogulok, segített, tanácsot adott — Volt-e vitájuk? — Hogyne. Erőltettem egyszer egy új metszési módot, Ves+ter bácsinak meg nem tetszett. Nagyon jó kertész volt a szőlő és a gyümölcs szerelmese, azt mondta, nincs igazam, de próbáljuk ki pár soron. Amikor bebizonyosodott, hogy nekem van igazam, elismerte. Máskor meg én tévedtem. — Mikortól mondhatjuk, hogy önálló szakemberként dolgozik? — 1976-tól. Akkor már igen nagy volt a közös szántóterület. 73-ban hoztak egy rendeletet hogv 70 éven fölül a szakszövetkezeti tagok is kaphatnak járadékot, ha nincs a tulajdonukban egy holdnál több föld. No. ek. kor rengeteg földet leadtak a közösbe. Nagy gond volt ez, szétszórt parcellák, többnyire rossz minőségűek. hiszen senki nem a legjobbtól válik meg. Aztán táblásítottunk, szőlőt ősziSzovjetunió Újjászületik a lótenyésztés barackot telepítettünk, ebben mór rengeteg munkám fekszik. — Mikor lett termelési elnökhelyettes? — 1978. január 1-én. Akkor egyesült a Haladás és az Egyetértés Szakszövetkezet, Homokkultúra néven. — A feladat maradi, csak a neve lett előkelőbb? — Nem. A főagronómus csak a mezőgazdasági termelésért felelős. A termelési elnökhelyettes gyakorlatilag az egész gazdálkodásért. Nálunk a melléküzemágak és az értékesítés a legfontosabb a növénytermesztésen kívül. Beiratkoztam szakmérnöki képzésre üzemgazdasági és vállalatszervező szakon. — Veszi valami hasznát? — Amit ott tanítottak, annak egy része — legalábbis nálunk — még a jövő zenéje. Számítógépes adatfeldolgozás, naprakész Információ egyebek. De, ami a vállalatszervezést, a gazdálkodás elméletét illeti, az számítógép nélkül is átültethető a gyakorlatba. — Az utóbbi évben gyakorlatilag maga vezette a szakszövetkezetet. Milyen lesz az idei mérleg? — Jó évet zárunk. Valószínű. hogy a gazdaság történetének legjobb eredményével. — Valaki úgy jellemezte magát: nem tud nemet mondani. S egy vezetőnél ez nem mindig erény. — Nem szívesen mondok nemet, ez Igaz. Erről az oldalamról kevésbé ismernek, mert Veszter bácsi többnyire megkímélt tőle, hogy én hozzam az emberek tudomására a kellemetlen döntéseket. — Abban hogy tíz év alatt idáig jutott, mekkora szerepe volt a szerencsének? — Egyetemi évfolyamtársaim többsége elnök, főagronómus. Nekünk akkor Igen jó lehetőségeink voltak, az első nagy nemzedékváltás Idején kerültünk ki az egyetemről. Szerencsém volt azért is. mert jó közösségbe kerültem, nyitottak, igyekvők itt az emberek, jó velük dolgozni. Amit viszont személyes érdememnek tartok: sikerült élni a felkínált lehetőséggel. — Mi a véleménye az utánpótlásról? — Nagvon jó gárda alakult itt ki. Nem felejtem el, hogv nekem mennvit segítettek, rám mertek bízni komolv, önálló munkákat. Upvanezt próbálom most a fiatalabb szakemberekkel. Tanács István A világ lóállománya az elmúlt. ötven év alatt mintegy a felére — 120 millióról 62 millióra — csökkent. Pedig sokáig a ló volt a legfontosabb szállítóeszköz, a nehéz mechanikus munkák segítője. A lótól szárma .ott a teljesítmény mérésének egyik legelterjedtebb fizikai mérőegysége, a lóért) is. A lónak emlékműveket állítottak, lovakról nevezlek el városokat. Időszámításunk előtt 326-ban Macedóniai Nagy Sándor elpusztult lovának tiszteletére alapította Bucefal városát Az állattenyésztés más ágazaitól a lótenyésztést a sokoldalúság különbözteti meg. A ló nemcsak munkaerő, hanem a sport a turizmus. az egészség fenntartásának eszköze is. A Szovjetunió sport-, tenyész- és húslovakat exportál. A gyakorlat bebizonyította, hogy a legmagasabb gépesftettségű mezőgazdasági üzemeknél is számtalan olyan kisegítő munkafolyamat létezik; amelyeket gaZr daságosabb lovakkal végezni. A 16 ugyanakkor nemcsak szállító és igavonó. A lovak véréből készül számtalan kivonat és vakcina olyan veszélyes betegségek ellen, mint a diftéria és a merevgörcs. A lovak gyomornedveit sokféle gyógyszerkészítményhez használják fel. A 1 lóhús önköltsége fele a más húsokénak. A ménesek fenntartásához tökéletesen megfelelnek a nagykiterjedésű, a lakott településektől távol eső, kevés vizű legelők is. amelyek a nagy testű szarvasmarhák számára alkalmatlanok. A lóállomány nem igényel jelentős épületeket sem. A kancatejből készült kumisz a többi között kiváló orvosság az allergia ellen Az utóbbi Időben a gerontológusok figyelmét Is felkeltette a kumisz érelmeszesedés elleni hatása. A Szovjetunióban a lóállomány 1981-ben már nem csökkent. A lótenyésztés újjászületik. tAFN) Á régi kötések titka A régi könyvek kötései olykor érdekesebb információkat tartalmaznak. mint maguk a könyvek. Ezt igazolta az a lelet, amelyekre az ukrajnai Harkov egyik tudományos könyvtárában bukkantak. A könyvtár munkatársai felfigyeltek arra, hogy egyes XVII századbeli könyveknek különös fedőlapjai vannak. Ezek nem fából vagy kartonból készültek, mint ahogy annak idején szokás volt. hanem egymásra ragasztott közönséges papírrétegekből. Amikor a kötéseket felbontották, kiderült, hogy latin nyelven írt lapokból állnak A lelet tüzetes tanulmányozása során megállapították: Arisztotelész műveiről készült első. nyomtatásban megjelent fordítások egyikének töredékeit tartalmazza. Bebizonyosodott, hogv a megtalált részek az 1483ban Bécsben megjelent „Fizika" és „Etika" egyes fejezeteivel azonosak. Más fedőlapokban töredékeket találtak XV. századbeli alkotásokból, egyebek közt a villanuevai Arnold 1481-ből származó „Solernói egészségügyi kódex" című művéből. Uj típusú kemencében síit a kenyér A moszkvai tudósok új kenyérsütő kemencét dolgoztak ki. Mint a próbák bizonyították, üzemeltetéséhez másfélszer kevesebb fűtőanyagra van szükség, mint a legjobb külföldi kemencékéhez. Az új típusú kemencében sütött kenyér nemcsak szép. de könnyű, illatos és Ízletes is. Az új kemence több tucat négyzetméteres, bonyolult mérőműszerekkel felszerelt komoly ipari gépcsoport Az ellenőrző rendszer bővíti a termelési folyamat irányítási lehetőségeit Az újdonságot hatékony hőszigetelő réteg védi, ezért a sütés idején keletkező hőveszteség igen alacsony. Ez jelentős mértékben javítja a pékek munkafeltételeit Az új kemencét az egvik moszkvai kenyérgyárban helyezték üzembe. A jövőben a főváros más kenyérgyárait is el kívánják látni ilyen berendezéssel. kertbarátoknak A vörös borok alapanyaga Karácsonyi és újévi lapok A Képzőművészeti Kiadó gondozásában több mint százféle karácsonyi és ötvenféle újévi levelezőlap jelent meg. kereken huszonhatmillió példányban. A fényképes vagy grafikával díszített üdvözlőlapoknak több mint a fele új. idén vásárolható meg először az üzletekben, kisebb hányada utánnyomás. Bővült a reprezentatív, hajtogatott, borítékban küldhető üdvözlőkártyák választéka is. Külföldi ismerősöknek idegen nyelvű karácsonyi és újévi levelezőlapok is vásárolhatók. Újdonságnak számít a különösen szép kivitelű, filmnyomással készült üdvözlőkártva. A nagyon kedvelt karácsonyi ajándékkísérő kártyából ötvenféle készült másfél millió példányban. A már hagyományosnak számító összerakó játékok. nak is széles választéka kapható az üzletekben, a képes levelezőlap mérettől a 960 darabból ósszerakhatóig A játékcsalád új tagja a MEMÓRIA JÁTÉK, ebből kétféle készült, egy olcsóbb kivitelben és egv reprezentatív csomagolású. Mindegyik képanyaga ízelítőt nyújt hazánk történelmi nevezetességeiről, néprajzi, földrajzi, népművészeti és turisztikai érd ekességei ről. Újdonságnak számít a kézügyességet, formaérzéket és a kreativitást fejlesztő KIVÁGÓS JÁTÉK is. mely különböző korosztályoknak készült Többféle öntapadó matricát is forgalomba hozott a Kiadó. Az egyes lapokban többek között autók, repülőgépek, mese-állatfigurák, gyógynövények, virágok és karácsonyi grafikák találhatók. Az alföldi termőtájban a fehér borok termelésének sokkal nagyobb hagyománya van. A nagyüzemi átszervezést megelőzően ugyan a megyében a csongrádi termőtáj mellett a megye déli részén, Asotthalom, Mórahalom körzetében is jelentős területen termeltek, főleg Kadarka szőlőfajtát, és készítettek kiváló minőségű vörös bort. A fejműveléses technológiával termelt Kadarka magas cukorfok mellett, jól színeződve, jellegzetesen fűszeres, selymes italt adott. A technológia változásával. melyet elsősorban a munkaerő csökkenése tett szükségessé, a fejművelést a közepes, illetve a magaskordan váltotta fel. A Kadarkánál egyre nagyobb gondot okozott a fajta fagyérzékenysége, az intenzív művelés mellett jelentősen csökkent a cukorfok, de színanyagban is elmaradt a fejműveléses technológiával termelt szőlőtől és csak úgynevezett fukszos színű bor előállítását tette lehetővé. Később arra törekedett a Pincegazdaság, és a termelők is, hogy fehér bort állítsanak elő a Kadarkából is. A technológia változása miatt a megyében gyorsan felváltotta a Kadarkát a Kékfrankos és a Cabernet fajta, amely a termelőknek és a feldolgozó vállalatnak is megfelel. Hiba volna azonban megrekedni ennél a két fajtánál, nagyobb fajtaválasztékot kell teremteni a kéksző'őfajtákból is; a rendelkezésre álló fajták megfelelő alapot biztosítanak. Az O p o r 16 régi szőlőfajta, nálunk azonban nem terjedt el jelentősebb területen. Tőkéje középerős fejilődésű, vesszői középvastagok, ízközei kőzéphosszúak, nóduszai sötétek, levele középnagy, kerekded, ősszel korán pirosodik. Fürtje középnagy. vállas, inkább tömött, átlagsú'.ya 11 deka, bogyói középnagyok gömbölyűek, vékony héjúak. kellemesen édeskés, sötétkék színű, alacsony savtartalmú. Korán érik, szeptember első felében szüretelhető, cukortermelése kedvező években 18—20 cukorfok, termőképessége jó, fagytűrő képessége közepes, ezért magas- és közepes kordonon csak fagyveszélytől mentes helyen telepítsük. Bora mélyvörös, csersavdús, lágy, fajtajelleges nagyon kellemes zamatú. A Kékfrankos fajta is régi eredetű, de az alföldi termőtájon és ezen belül főleg Csongrád megyében, korábban kis területen termelték, és általában Nagyburgundi néven Ismerték. Tőkéje erős fejlődésű, veszszői vastagok, barnásszürkék, nóduszai sötétebbek, ízr közei hosszúak. Levelei nagyok. majdnem épek. Fürtje középnagy, vállas, gyakran elágazó, közepesen tömött, átlagsúlya 10 deka, bogyói középnagyok, gömbölyűek vastag héjú, sötétkék. hamvas bogyószínű, lédús, kellemes ízű. Szeptember végén szüretelhető, cukorképzése közepes, de jó évjáratban gyakran eléri a 20 cukorfokot Termőképessége jó, magasművelés mellett is jó a fagy tűrőképessége. Bora kellemes zamatú. A Cabernet franc is régi vörösbor-szőlőfajta, a mi termőtájunkon az utóbbi évtizedben terjedt el. Tőkéje középerős fejlődésű, vesszői középvastagok, ízközei középvastagok, levelei középnagyok, kevésbé tagoltak. Fürtje kicsi, átlagsúlya 9 deka, vállas, gyakran elágazó. Bogyója kicsi, gömbölyű, vastag héjú, sötét; kék, hamvas, jellegzetes fűízű. Szeptember végén, október elején érik, cukorfoka általában eléri a 20-at, termőképessége kielégítő, de alacsonyabb, mint a Kékfrankosé. Magaskordonon jói termeszthető, fagytűrőképessége és a fürt rothadásellenállósága igen jó. Magasművelés mellett 6zálvesszős termeléssel gyakori a másodtermésképzés. Bora kiváló minőségű, színanyagban gazdag. fajtajelleges csersavdús, lágy és bársonyos. A Cabernet savignon az előző fajtához sokban hasonlít, eltérés a gyengébb növekedési erélyben, alacsonyabb termőképességben, a levél tagoltságában van. A lyuggatott, öt helyen átlőttnek tűnő levél könynyeh felismerhetővé teszi a tenyészidőszakban. Cukorfoka valamivel magasabb, mint az előző fajtáé, mégis inkább annak a termelését javasoljuk. A Kék Zweigelt fajta az utóbbi években kezdett elterjedni hazánkban. Ausztriából került hozzánk. Tőkéje erős növekedésű, levele középnagy vagy nagy, mindig három karéjú. Fürtje nagy, kúp alakú, oldalelágazással, tömött. Bogyói középnagyok, a tömött fürt miatt esetenként deformáltak. Érésben a Kékfrankost 10 nappal megelőzi. Cukorképzése jó, átlagosan 17—19 cukorfok között van. 'Lisztharmattal és peronoszpórával szemben közepesen ellenálló, rothadás-ellenállósága hazai tapasztalatok alapján nem olyan jó, mint a Kékfrankosé. Kiegyenlített nagy termést közepes rügyterhel és mellett lehet rajta elérni, ígv biztosítható a biztos fagytűrőképesség, illetve a vesszők biztonságos beérése. Bora megfelelő, a Kékfrankos fajtához hasonló mélyvörös, lágy. testes gyümölcsízű, hazai viszonyok között a minőségi vörösborkategória alsó határán van, de azt szinte minden évben megtartja. A Kár min vörösbor-szőlőfajtát is főként vörös borok festésére használják feL Tőkéje középerős. levele nagy. sarkos, a termésérés elején megpirosodik. Fürtátlagsúlya 16 deka, fürtjel vállasak, bogyói nagyok, gömbölyűek. Október első felében szüretelhető, amikor cukorfoka 16—17 között van. Rothadásra közepesen érzékeny. Festőlevű, borának savtartalma magas. Vesszői fagyérzékenyek, termesztésével legfeljebb olyan mértékben érdemes foglalkozni, hogy a készítendő vörös borunk kedvező szinkialakítását megoldjuk, éppen ezért az ültetvényünkben a színanyagként felhaszná'ásra kerülő Kármin- vagy Bíborkadarka fajtából maximum csak 5—10 százalékot telepítsünk. Az előző cikkünkben felsorolt fehérbor-szőlőfajtákon, és az itt ismertetett, a mi viszonyainkon megfelelő terméseredményt adó szőlőfajtákon kívül még rendkívül sok fajta és fajtajclölt van a köztermesztés'ien és a kutatóintézetek tenyészkertjeiben, amelyekről sok szépet és jót ír a szakirodalom, azonban egyrészt nem szab a egyegy kertben fait " sy".Keményt főleg borszőlőfajtókból összegyűjteni, másreszt pedig egyes kiváló minőséget vagy nagy termést adó fajták a mi éghajlati körülményeink között nem termeszthetők biztonságosan éghajlati és talajigény-eltérés miatt. Dr. Tóth Mihály megyei főkertész