Délmagyarország, 1982. december (72. évfolyam, 282-306. szám)

1982-12-03 / 284. szám

Péntek, 1982. december 3. 5 December 11-én Koncert - a műjégpályáért Mint arról már több alkalommal hírt adtunk, széles körű társadalmi összefogással, diákok és dolgozó fiatalok, felnőttek anyagi támogatásával és fizikai segítségével megkezdődött a szegedi műjégpálya építése, 6 az anyagi fedezetet biztosító téglajegyakció is. A jövő hét végén, december 11-én szombaton este hét órakor hat szegedi együttes ad koncertet az Ifjúsági Ház munkatársainak szervezésében. A Sportcsarnokban rendezendő hangverseny teljes bevételéért téglajegyet vásárol az Ifjúsági Ház. a házigazdák, a Sportcsarnok munkatársai pedig ingyen látják vendégül a fellépő művészeket és közönségüket. A koncert szereplői — a Molnár Dixieland Molnár Gyula, a Hulin-együttes Hulin István, a Szegedi Jazz Együttes Mentes Ádám, a Huzavona Folk-Rock Szurdi Zsolt, a Bonanza együttes Savanya István ésazEASYS együttes Losonczj György vezetésével — tiszteletdíjukat ajánlották fel a műjégpálva építésének felgyorsítósára. A koncertre a harminc forintos belépőjegyek hétfőtől. december 6-tól kaphatók a KISZ Szeged városi bizottságán (naponta 8 és 17 óra között), az Ifjúsági Házban (naponta 10 és 17 óra között); valamint az előadás előtt, a helyszínen is. Képviselők tanácskozása Csütörtökön a Parlamentben tanácskoztak az országgyűlés tisztségviselői, az állandó bizottságok elnökei, a megyei képviselőcsoportok vezetői. Az eszmecserén — amelyen megjelent Pozsgay Imre, a Hazafias Népfront Országos Tanácsónak főtitkára — Apró Antal, az országgyűlés elnöke tájékoztatta a képviselőket a soron következő, túli ülésszak előkészületeihez kapcsolódó teendőkről. Ezt követően Hetényi István, pénzügyminiszter ismertette a Magyar Népköztársaság 1983 évi költségvetéséről szóló törvénytervezetet. Hoós János tervhivatali államtitkár a jövő esztendei népgazdasági terv főbb tendenciáiról adott tájékoztatót. (MTI) Ünnepi megemlékezés Az antifasiszta magyar demokratikus erőket tömörítő Magyar Nemzeti Függetlenségi Front 1944. december 2-ón alakult meg. Szegeden — az elsők között felszabadult magyar városban — bontott ezen a napon zászlót a demokratikus magyar újjászületés szervezete. Megalakulásának 38. évfordulója tiszteletére renderett tegnap, csütörtökön ünnepséget a Hazafias Népfront Szeged városi és honismereti bizottsága a városi tanács dísztermében. A megemlékezésen a Himnusz elhangzása után Kulcsárné dr. Kiss Piroska, a népfront városi bizottságának titkára köszöntötte a megjelenteket, köztük az elnökségben helyet foglaló Bányainé dr Birkás Máriát, a Szeged megyei városi tanács elnökhelyettesét és ösz Károlyt, a népfront Csongrád megyei bizottságának titkárhelyettesét. A rövid megnyitó beszéd után dr. Szántó Imre egyetemi tanár, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának tagja tartott előadást. Megemlékezve Szeged történelmi múltjáról, hangsúlyozta, hogy városunk felszabadulásának különös jelentőséget kölcsönzött, hogy bölcsője lehetett a Magyar Nemzeti Függetlenségi Front megalakulásának. Részletesen ismertette a demokratikus szervezet programnyilatkozatát, s azokat a közvetlen feladatokat, melyek alapjául szolgáltak az új Magyarország megszületésének. Ezt követően beszélt a függetlenségi front helyi szervezeteiről, a nemzeti bizottságokról. majd méltatta az MNFF örökösének és utódjának, a Hazafias Népfrontnak tevékenységét. Befejezésül rámutatott, hogy népfrontpolltikánk mai és jövőbeni feladatainak megoldásakor támaszkodni kell az elődök útmutatásaira. A megemlékező ünnepség a szegedi egyetemi ének- és zenekar műsorával zárult. Magyar városok Iskolázottság, foglalkozás Egy-egy város szellemi arculatában szerepe van a lakosság iskolázottságának is az iskolázottság szerkezetének. Szegeden felsőfokú végzettségű embert közel 12 ezret írtak össze 1980-ban, ebből az egyetemi végzettségű 7 ezer volt. Meghaladta a 32 ezret a középiskolai végbizonyítvánnyal rendelkezők száma. A 8 általános iskolai osztályt 43 ezren fejezték be eredményesen, s több mint 15 ezer szegedi szerzett középfokon vagy szakiskolában szakmunkásbizonyítvanyt. 1692 összeírtnak viszont nincs iskolája. A diplomások száma Miskolcon és Debrecenben ezerrel több; Pécsett ezerrel Győrben 4 ezerrel kevesebb. Igen hasonlóak a középfokon szerzett szakmunkásképesítések: Miskolcon és Debrecenben 16—16 ezer, Pécsett 14 ezer, Győrben közel 10 ezer. Az iskolázatlan népesség arányai Is hasonlóak a megyei városokban. Szegeden az aktiv keresők száma 80 ezer, az inaktív keresőké 35 ezer, az eltartottaké 54 ezer. A nemek közötti megoszlásban a két kategóriát (aktív kereső és inaktív kereső) egybevetve, a nők vannak többségben: 59 ezren, míg a férfikeresők száma 55 ezer. Tízezerrel több viszont az inaktív kereső nő mint férfi — vagyis 6 ezerrel több az aktív férfi. (Ennek magyarázata nyilvánvalóan a nyugdíjkorhatár közötti öt év eltérésben van.) Az iparban dolgozik Szegeden 57 ezer ember — az építőipart külön feltüntetve: 16 ezer —. a mezőgazdaságban 13 ezer, közülük II ezer a szövetkezeti szektorban. Érdekes, hogv egyedülállóan magas nálunk az erdőgazdasági dolgozók száma: több mint 2 ezer, vagyis magasabb a jobban erdősült Miskolcnál Pécsnél, s valamelyest előzi Debrecent' is. (Ezt a fafeldolgozás idetelepülésével lehet magvarázni.) A szállításban és hírközlésben Szeged 18 ezer embert foglalkoztat — ennél többet Debrecen (23 ezer) és Miskolc (21 ezer). Gvőrt kivéve valamennyi megvei városhon több a kereskedelmi dolgozók száma, rn'ot itt ds ezer). A vizinzáálJfOfTZH án"Zat FzoonJeri fin Dekrar"-g legnépesebb: 3 ezer fölötti. NT'-íd'xn össapbqqnntítás nélkül ismerkeHiünk m°e a S7OCTer|Í nérwág OSZtálil- é$ rétegtmozödárával. A munkásosztályhoz tartozókat 50 emerre 'irtja a statisztika: g szövetkezeti narasztsághoz tartc-.oókat kö-ml 5 ezerre. A Mm fizikai (szellemi) foglalkozásúak száma 23 ezer — s ebből 7 ezer műszaki foglalkozású, 7 ezer igazgatási-gazdasági, 6 ezer egészségügyi-kulturális 3 ezer számviteli-ügyviteli dolgozó. A kisárutermelők és kiskereskedők, illetve velük élők együttes száma több mint 2 ezer. Tanulságos lehet annak áttekintése is, hogy az eltartottak kikből állnak Szegeden. Az iskolába nem járó gyermekek (0—5 év) közel 9 ezret tesznek ki. Az Iskolaköteles korú 6—13 éves gyermekek közül mintegy 600 nem jár iskolába. Általános iskolásunk 8 és fél ezer van, középiskolásunk 2600, szakmunkástanulón!? 1500. Az egyetemisták és főiskolások száma az 1980-as népszámlálás szerint 2200 körüli. Közületi eltartottja 630 van a városnak, főleg az első és a hatvanon fölüli korosztályokban. A középiskolai és a felsőiskolai képzésben a megyei városok mindegyike igen nagy szerepet vállal. Középiskolai tanuló legtöbb Miskolcon van (a népesség arányában ez természetes) — mégpedig 3100; utána Debrecen következik 2700zal, majd Szeged a már említett 2600-zal s tovább Pécs (2100) és Győr (2000). A felsőoktatási intézmények viszont Pécsett a legnépesebbek, ahol főiskolán és egyetemen 2400 fiatal tanul, majd Debrecen következik (2300), Szeged középen a 2200-zal és a továbbiakban Miskolc (1900). illetve Győr (1200). Az iskolaváros vagv iskolaközpont jelző ilyen értelemben mindegyik megyei városra érvényes, mint felsőfokú regionális központokra. Am, ha már itt tartunk vessünk tekintetet néhány más felsőfokú oktatási intézménnyel rendelkező városunkra is, amelyekben általában valamilyen speciális felsőfokú képzés folyik. Gödöllő, a 30 ezren aluli kisváros 1200 egyetemi-főiskolai hallgató otthona; Veszprém, Sopron és Keszthely 400—500 fiatal felsőfokú tanulmányainak színhelye, és köztudottan számos megyeszékhely vagy nagyobb város tart még fenn felsőfokú intézeteket. Eger, Baja és Szarvas például pedagógusképző intézeteiről híresek. Nyíregyházán 700 főiskolás él. A bevezetőben említettük hogy a KoH A városok főbb adatai című kiadványával szinte egy időben adta közre A községek főbb adatai című statisztikai kötetet is. Ebből most csak néhány fontosabb megyei adatra hívjuk fel a figyelmet, mint olyanokra, amelyek kiegészítik és teljesebbé teszik a megyéről szerzett ismereteket. Csongrád megye községeiben 143 ezer 500 ember él, vagyis a lakosságnak szűk egyharmada. Szentes, Csongrád, Hódmezővásárhely, Makó és Szeged együttes népessége ugyanis 313 ezer 400. A két szám együtt: 456 ezer 900 — ennyi tehát Csongrád megye népessége az 1980-as népszámlálás szerint. Szokás mondani hogy Csongrád az egvik legvárosiasabb megve. Ezt igazolja a statisztika most is. hiszen a megyék közül a községi népesség itt a legkisebb. Pest megyében 744 ezren. Borsodban 444 ezren. Szabolcsban közel 420 ezren élnek községekben. Az ország fele lakosságának h falu ad otthont: több mint 5 millió embernek — ezt is vegyük figyelembe, amikor a magyar városok statisztikájával ismerkedünk. Sz. S. I. Kiállítási napló Kőbe vésett eszmények (Kalmár Márton 1946-ban született Szegeden. A Tömörkény gimnázium első művészeti tagozatos osztályának tanulója volt. majd a Képzőművészeti Főiskolára került, ahol Pátzay Pál tanítványaként végzett 1969ben. Azóta az egykori alma mater művésztanára. Ez idáig három önálló kiállítást rendezett szobrai és tanulmányrajzai most a Móra Ferenc Múzeum Horváth Mihály utcai Képtárában láthatók.) „Egy jól funkcionáló társadalomban a művészekre legalább olyan nagy szükség van, mint a cipészekre" — kezdi tömör, kristálytiszta logikával felépített vallomássorát a tárlat leporellójában. Az ember hajlamos kissé keserűen »elmosolyodni e mondat olvastán, mert valljuk' be őszintén, az utóbbi években a cipészek többsége lehúzta a redőnyt Megvettük, s eldobtuk a lábbeliket. Hogy most űjra nő az ázsiójuk, az éppen a társadalom, ebből következően az életmód nehezedéséből következik. Szerintem művészekre a szocialista társadalomban olyan nagy szükség van. mint bármi más hivatást űző emberekre, akik az emberek többségének életeden meghatározó szereoet játszanak. „Vallom, hogy a társadalom kritizálása sohasem a szobrászat feladata volt." A művészet feladata a társadalom tükrözése. Egyes szobrászok, alkatuknak megfelelően, tehetségük és indíttatásuk alapján vagy a problémák feltárására érzékenyebbek, vagy a gondok fölötti megnyugvás elősegítését tűzik ki célul. A szobrászat — akár egy ország, egy nemzet szobrászata is — egészében magaban foglalja azt a sokféle megközelítést, amelyre jelemző a kritizálás éppúgy, mint az általánosságba való emelkedettség, az emberközpontúság csakúgy, mint a noníiguráció és sorolhatnám. „Korunk veszélyben van. Bármelyik pillanatban összedőlhet a világ. Fel kell hívni a figyelmet a veszélyekre. De én szobrász vagyok, tehát meg kell próbálnom megfogalmazni, hogy miért érdemes megmaradni." Mindannyian érezzük — s a művészek nyilván még érzékenyebben reagálnak a világ lüktetésére —, hogy fokozodnak a veszélyforrások, az emberiség rizikófaktorai. Természetesen más, és más, eszközökkél fin. gyelmeztet erre egy politikusok részvételével zajló konferencia, spontán béketüntetés, újságcikk, vagy műalkotás. De egyforma hatása lehet a pusztítás-pusztulás dokumentalista fölmutatásának és a megmaradásra érdemes emberi értékek megfogalmazásának. S itt nincs kizárólagosság. Egvik a másikat erősíti, támogatja, hitelesíti. Nem vitatkozni akartam Kalmár Márton soraival, csak továbbgondolni azokat Annál is inkább, mert kiállítása arról győzhet meg bennünket, hogv ez a fiatal művész felelősen gondolkodik emberről és világról, mélyen átérzi önön helyét, és a szűkebb környezet státuszát korunkban. s mindezt kimagasló mesterségbeli tudással tükrözteti a legnemesebb anyagokban. Kalmár több mint egv évtizedet reprezentáló kiállításának kulcsszavai: tanulmáA munMsok védelméről Az idén valamelyest csökkent az üzemi balesetek száma, de több a halálos baleset, mint tavaly — állapították meg az országos munkavédelmi tanácskozáson, amelyet csütörtökön tartottak a SZOT székházáIskolanap a Tömörkényben Egész napos programot szervezett a Tömörkény István Gimnázium és Művészeti Szakközépiskola igazgatósága, KISZ-bizottsága, Jeunesses-szervezete, valamint a megyei és a városi tanács művelődésügyi osztályai — Kodály Zoltán emlékére. Az ünnepi iskolanapon az intézet Lenin körúti épületében ma, pénteken délelőtt dallamírási versenyt rendeznek. A koncertteremben 10 órakor kezdődik a zongoraverseny, amelyen a zsürielnök Zempléni Kornél zongoraművész, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola professzora lesz A szolfézs- és népdaléneklési verseny zsűrijét Tari Lujza népzenekutató vezeti. Este negyed 8-kor képzőművészeti k'állítást nyit meg dr. Diós József igazgató; az intézet képző- és iparművészeti szakos tanulóinak az ünnepi alkalomra készült pályamunkáit mutatják be. Fél 8-kor kezdődik az emlékhangverseny, melyen az iskola énekkarát dr. Mihálka György, főiskolai docens vezényli, szimfonikus zenekarát pedig Aracsi László művésztanár igazga'óhelvettps A koncerten bemutatkoznak a délelőtti versenyek győztesei. Az iskola nap egyéb rendezvényei: délelőtt 10-től a Ki tud többet a Szovjetunióról, illetve a 60 éves a Szovjetunió című vetlékedőkön teszik próbára a diákok ismereteit, s logikai játékverseny is lesz. ban. Főcze Lajos, a SZOT munkavédelmi osztályának vezetője elmondotta hogv az év első tiz ' hónapjában kereken 96 ezren sérültnlc meg munka, vagy munkába menet-jövet közben, s valamennyi esetben kimutatható gondatlanság. Sok helyen nem tartják be a munkavédelmi előírásokat. Pedig mindenütt rendelkezés-e állnak a munkavédelemhez szükséges anyagi eszközök, ám azokat nem mindig használják fel célszerűen, hatósosan. SZÍVÓS felrálágositó munkára van szükség, de adott esetbon a felelősségre vonás sem maradhat el. Ezekben a hetekben valamennyi vállalatnál elkészül az új munkavédelmi szabályzat, amely most már konkrét személyeket — üzemvezetőket, művezetőket — tesz felelőssé egy-egy munkahely biztonságáért, az előírások érvényesítéséért. nyok, anyagok, torzók, portrék. Vegyük sorjába. Ceruzával, vörös krétával,, szénnel, tollal készültek azok a vázlatok, amelyek jórészt szobrászi alkotásainak előéletei. Gyermekfejek, aktok bélelik ki a kiállítótermet, mintegy jelezven, miként keresi az emberi arc és női test soha ki nem teljesíthető formavilágát a mozdulatok, kifejezések és tekintetek eredetiségét. Néhány sajátosan izgalmas képkivágás önálló grafittai iappa emeli az igényes tanulmányokat. Kőszobrok alkotják Kalmár Márton tárlatának gerincét. A kő legalább olyan parancsszóval rendelkezik, mint amilyen határozott igénnyel vele szemben fellép a művész. Ügy tűnik, a michelangelói g>n'ols közelebb áll hozzá, inkább a kőbíjn szunnyadó szobor kibon. ásában jéléáító'dik. s ehhez képest vérszegényebb akkor. amikor agvagból építkezik, ólmot önt, fát farag, vagy rézlemezt kalapál. A márvány, a kő az ő igazi anyaga, ahol a véső és kalapács áttételein is érzékeltetni képes a férfias líráját, a mesterségbeli tudásban megnemesedő erzelmeit, klasszikus kötődéseit. Több torzó látható a tárlaton (Dana* torzó. Lányka torzó, Kis torzó. Torzó, Szügy). Bizonyára ezen művek torzóvoltát meghatározza a kövek mérete, s mégis gyakran többet mondanak a teljes figuráról. mintha egészében kifaragná azokat. A női aktok részletei a termékenységet, az odaadást. a szereimet jelképezik, a lótorzó pedig a feszülő izmok és erővonalak tanulmányokon túlmu'atr m^'^oima. zása. Legjelentősebbeknek portréit érzem Szent-Györgyi Albertról Petőfiről és feleségéről Készített aromásai Borsos Miklós tartalmas, emberismeretről — szeretetről és mesterségbeli f iikészültségről tanúskodó szobrait juttatták eszembe. A karakternek, a lényeg megragadásának az anvag törvényszerűségébői kiinduló plasztikai fogalmazásnak olyan tiszta, szép egvségei ezek, amelyek legmagasabb szinten reprezentálják a kortárs magyar portrészobrászatot. (Kalmár Mártonnak Olvasó fiú című szoHrét Medgvesegvházán állították föl, 5 készítette a Tömö-'teny eimnözttirri elé a névedó portréját. A te-vek ne-int sízen' Gvörgjn Alóe-t, rövtó-vánv a nanteennSa ke-"1 most -ejnt-i + za a7 énfjlő űj j irtm-rt-úr" ''é"'ó rta. nf+ó q-,nio«vt K-i-11" orr;. ! vináseit f"4 tenne -v-»t«/ hoj 'vet talátoi Petőffté-,-'- is. J Trt a he1ve 9 demes volna mé11-' feladatokkal megbízni hisz a telentős nróbak nemesfttv ég gazdagítják munkásságát is, környezetünket is) Tandi Lajos I