Délmagyarország, 1982. december (72. évfolyam, 282-306. szám)

1982-12-18 / 297. szám

2 — STinihat. 1982. december 18. I népgazdaság 1983. f:: lenre 'Folytatót az 1. oldalról.) Ai 1983. évi népgazdasági terv legfontosabb előirányzatai 1982:101) Nemzeti tövedet cm 100 5—101 0 Belföldi felhasználás 96 0— 97.0 Ipari termelés 101.0—102.0 Országos építési és szerelési teljesítmény 97,0— 9S.0 Mezőgazdasági termékek termelése 101.0—102.0 Egy lakosra jutó reáljövedelem 98 0— 98 5 Lakossági fogyasztás 99.0— 99.5 A szocialista szektor beru- 172 milliárd forint házásaira folvó áron 170— ható. A termelőágazatok fejlődése Az ipari termelés növekedésének feltételei az ez évihez hasonlók lesznek. Az ipari termékek fo2vasztásn kismértékben, beruházási célú felhasználása 1elen1ő.sen csökken. Ez lehetővé teszi, hogy a kivitel a termelést meghaladóan növekediék. a termelés naevobb hánvada szolgálta a külkereskedelmi egyenleg iavulását. Ez — a nehéz külpiaci feltételek között — megkívánia.- hogv a gazdálkodás minősén jellemzői iavulianak. A terv számításba veszi, hoev a vállalatok — az eddie ki nem használt kapacitások hasznosításával is — növelik a versenyképes, gazdaságosan értékesíthető termelést fokozzák az importot, ezen belül a háttéripari termékek előállítását: az anvagfelhasználási és technológiakorszerűsítés!, valamint az energiagazdálkodási programban foglalt feladatok megvalósításával ls csökkentik a terme.és fajlagos anvag- és energiaigényét: visszaszórni a gazdaságtalan termelés és gyorsabban lavul az alacsonyabb hatékonyságú vállalatok tevékenységének gazdaságossága: feilődik a vállalatok közötti együttműködés és a vállalatok belső irányítási rendszere. Az iparban foglalkoztatottak száma várhatóan tovább csökken, a termelés növe'ését a termelékenység javításával kell megalapozni. A télies energialelhasználás nem. vagv csak kismértékben emelkedhet. A szükségletek növekedő hánvadát hazai forrásokból kell fedezni. a szénhidrogének részesedése az 1982. évihez hasonló lehet. A terv szerint a széntermelés 26 millió tonna, a kőolajtermelés 2 millió tonna a földgáztermelés 6.8 milliárd köbméter, a. kőolajfeldolgozás 8.5 millió tonna lesz. A vilIamosenetsia-iDarban maximálisan ki kell használni a széntüzelésű erőművek kapacitását, üzembe kell állítani a paksi atomerőmű I. számú egvsécét A külpiaci helyzethez igazodva, az alumíniumkohászat termelése várhatóan növelhető. a vaskohászaté valószínűleg csökken. Ez utóbbin belül a magasabb feldolgozottságú termékek termelése növekedhet A gépipari termelés — a kivitelre alapozva — az ioari átlagnál gvorsnbban növekedhet. A transzferábilis rubelben elszámolt forgalomban legdinamikusabban a vegyipari és az élelmiszeripari géoek. a mikrohullámú berendezések, a távbeszélőközpontok. a félvezető-eszközök. a számítástechnikai berendezések kivitele bővülhet A konvertibilis valutákban elszámolt kivitel növekedését főleg a fényforrások, a vákuumtechnikai gének, a közúti Iárművek. az orvosi műszerek, a tartós fogyasztási cikkek, a kikötői és az energetikai berendezések, valamint a komplett ipari tech• nolóeiák és komplex rendszerek exportjának fokozása szolgálja. A híradástechnikai és műszeriDaiban. valamint a szérszámeéDiparban a • korszerű gvártmánvokkal bővíthető a kivitel. Ehhez a gépiparban ki kell terieszteni a külföldi vállalatokkal való együttműködést, jobban kell megszervezni a piacfeltáró munkát és a szervizszolgáltatást. . A vegyipari termékek termelése is az ioari átlagot meghaladóan növekedhet. A petrolkémiai központi feilesztési program keretében a vegvipari alapanyagok feldolgozásával naevobb értékű termékeket kell előállítani. A gyógyszeripar termelése, ezen beJül a növénvvédőszer-gvártás dinamikusan nő. A gvógvszer-. növénvvédőszer- és intermediergvártás központi fejlesztési programjának megvalósítása keretében lövőre eredeti úi termékek gvártásénak és értékesítésének a megkezdése várható, és további korszerű termékeket do! gaznak ki. A belföldi kereslet várható mérséklődése mellett a könnyűiparban — ha a választék és a minőség javul — mód lesz a konvertibilis valutában elszámolt kivitel dinamikus növelésére, valamint a hazai kereslet kielégítésében nagyobb szerep vállalására. A mezőgazdasági termeléssel és az értékesítés lehetőségeivel összhangban az élelmiszer-ipari termelés növekszik. Az exportcélokat figyelembe véve az átlagosnál jobban nő a termelés a húsipari, a növényolaj-ipari és a szeszipari vállalatoknál. Az építési kereslet tovább mérséklődik és szerkezetileg átalakul. Az igényekhez igazodóan az építőipar termelése összességében csökken. A beruházási jellegű építés kisebb lesz az 1982. évinél, a fenntartási és felújítási építés és a lakosság részére végzett lakásépítés nő. A külföldön végzett építés — jó előkészítő és szervező munkával, s versenyképes árakkal — erőteljesen növekedhet. A kivitelező építőiparban foglalkoztatottak száma tovább mérséklődik, az egy dolgozóra jutó termelés emelkedik. A gazdasági szabályozók módosítása és az elhatározott szervezeti változások lehetőséget adnak arra, hogy a kapacitások kihasználása javuljon, átképzéssel, a munkaerő megfelelő átirányításával csökkenjen a munkaerőhiány. Az 1983. évi lakásépítés az ez évihez hasonló lesz az építőiparban 75—77 ezer lakás építésére kell felkészülnie. Az állami építőiparnak nagyüzemi módszerekkel 35—36 ezer lakást kell felépítenie. A mezőgazdasági termékek termelése az ez évinél lassabban emelkedik. A mezőgazdasági nagyüzemek kiegészítő tevékenysége továbbra is erőteljesen nő. A terv a gabonafélék vetésterületének kisebb emelkedésével számol. Az idei terméseredményeket is figyelembe véve. a gabonakivitel nagyobb lehet az 1932. évinél. Az olajos növények termelésének növelése elsősorban az export bővítését szolgáljk. A kedvezőtlen külpiaci árak miatt a cukorrépa vetésterülete csökken, de a nazai igények kielégíthetők. A szántóföldi zöldségtermelés a feldolgozó ipar igényeihez igazodó összetételben növelhető. Az ideinél valamivel kisebb gyümölcstermés várható. A növénytermelés megalapozását segíti a műtrágya-felhasználás, és az, fordít- hogy a meliorációs beruházások növekednek. Az ez évihez közelálló szarvasmarha- és tehénállományon belül jelentősen nő a húshasznú tehenek száma. A tejtermelés a 'hozamok javításával növelhető. A nagy sertés- és kocaállomány lehetővé teszi, hogy a vágósertés-termelés emelkedjen. Jövőre is jó lesz a takarmányellátás. A termelés hatékonyságának javítása, az erőforrások jobb kihasználása. az anyag- és energiatakarékosság a mezőgazdaságban is alapvető feladat. Többek között ki kell terjeszteni a szemes termények nedves tárolását a melléktermékek sok irányú hasznosítását. Mezőgazdasági és élelmiszeripari termékekből a belföldi kereslet megfelelő színvonalú kielégítése mellett a kivitel tovább bővül; a termékek külkereskedelmi forgalmának az ez évinél jobb egyenlege érhető el. Az áruszállítási igények várhatóan nem növekednek. A vasúti és a közúti járműkapacitás némileg mérséklődik, ezért fokozódik a korszerű szállítási módoknak. a szállítások ésszerűsítésének jelentősége. A személyszállításban a távolsági forgalom várhatóan tovább csökken, a helyi közlekedés forgalma a fővárosban az ez évihez hasonló lesz. a vidéki városokban jelentősen nő. A személyi tulajdonú gépkocsik használata a gépkocsiállomány bővüléséhez képest kevésbé emelkedik! A terv számol azzal, hogy a fajlagos energiafelhasználás a közlekedésben is csökken. • Az év folyamán befejeződik a Ferihegyi repülőtér fejlesztésének első üteme. Lassúbb ütemben épül tovább az Ml-es, az M3-as és az M5-ös autópálya. A villamosított vasútvonalak hossza tovább nő. Űjabb telefonközpontok építésével és a meglévők bővítésével mintegy 15 ezerrel növekszik a telefonnal ellátott lakások száma. gazdálkodás javításával, a szervezett lakáscserékkel is bővül. A terv 19—20 ezer tanácsi lakás felújítására és 13—14 ezer lakás korszerűsítésére biztosít fedezetet. Folytatódik a gyógyintézeti hálózat korszerűsítése, a betegellátás feltételeinek javítása. Az év folyamán az egri és a veszprémi kórházak fejlesztésén kívül befejeződik a Jahn Ferenc (dél-pesti) kórház bővítése. A bölcsődei ellátás fejlesztésével a bölcsődés korúak 18—19 százaléka helyezhető el. Az óvodai ellátottság aránya az ez év végi 86 százalékról a jövő év végére közel 90 százalékra nő, miközben a zsúfoltság mérséklődik. Az általános iskolákban a nagyszámú új osztályterem ellenére az egy tanulócsoportra jutó tanulók száma várhatóan még némileg növekedik. Napközis ellátásban több általános iskolai tanuló részesíthető. Nő a középiskolai tantermek és a szakmunkásképző osztálytermek száma is. A művelődési és a kulturális létesítmények közül folytatódik az Eötvös Loránd Tudományegyetem. a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyelem, a Budavári Palota. a Magyar Állami Operaház, a Szegedi Nemzeti Színház és a Pécsi Nemzeti Színház rekonstrukciója. Beruházások Foglalkoztatottság, a lakosság jövedelme, fogyasztása, életkörülményei A munkaképes lakosság és az aktív dolgozók száma kismértékben tovább csökken. Intézkedések segítik, hogy a munkaerő az alacsony hatékonyságú vagy a termelésüket nem növelő vállalatoktól olyan tevékenységekhez áramolják, ahol a gazdaságos foglalkoztatás biztosítható. A foglalkoztatottak száma az iparban várhatóan kisebb, az építőiparban nagyobb mértékben csökken. A mezőgazdaságban foglalkoztatottak száma tovább nő. A szolgáltatások színvonalának javítása az egészségügyi-szociális és kulturális ágazatokban a létszám növelését indokolja. A középfokú végzettségű, nem szakképzett fiatalok elhelyezkedési lehetőségei az adminisztratív jellegű munkakörökben várhatóan tovább mérséklődnek, ezért egy részük fizikai munkakörben helyezkedhet el. A külkereskedelmi egyenleg javítása érdekében szükségessé válik a lakosság fogyasztásának 0,5—1 százalékos mérséklése. Az egy lakosra jutó reáljövedelem 1,5—2 százalékkal csökken. Ezen belül a pénzbeli és természetbeni társadalmi juttatások reálértéke 1,5—2 százalékkal emelkedik. Az 1980. évi színvonalhoz képest a lakosság fogyasztása 2—3 százalékkal, a reáljövedelem pedig 1—2 százalékkal nagyobb lesz. A jövő év január elsejével új keresetszabályozási rendszer lép életbe. Ez a munkások, az alkalmazottak és a termelőszövetkezetekben dolgozók átlagkeresetének egyaránt 3,5—3,8 százalékos emelkedését teszi lehetővé. A költségvetési intézményeknél a bérnökvekedés 3,5 százalék lehet. A havi 7000 Ft feletti keresetek nyugdíjjáruléka emelkedik. A pénzbeli juttatásokra a terv az ez évinél több mint 9 százalékkal nagyobb öszszeget irányoz elő. A gyermekes családok fokozottabb támogatása érdekében 1983. július 1-től emelkedik a kétgyermekesek és az eddig jogosult egygyermekesek családi pótléka, az intézkedés körülbelül 1,4 millió gyermeket érint. Az egygyermekesek jelenlegi 130 forintos jövedelempótléka a gyermek 6 éves koráig megemelt öszszeggel családi pótlékká alakul át, az intézkedés körülbelül 140 ezer gyermekre terjed ki. Szeptember 1-től a régebben megállapított, lega'acsonyabb nyugdíjak emelkednek. Az egyedülálló idős korúak fokozottabb támogatása érdekében bővül a tanácsok szociális segélyezési kerete. A mérsékelt belföldi kereslet hatására a kiskereskedelmi forgalom nagysága várhatóan csökken. A terv fontos célja a kiegyensúlyozott áruellátás megőrzése, az alapvető fontosságú termékekből a jó árukínálat fenntartása. A fogyasztói árszínvonal kb. 7,5 százalékkal lesz magasabb az ez évinél. Ennek nagyobb része az idén bevezetett, illetve meghirdetett központi ár. és egyéb — az árszínvonalat érintő — intézkedésekből, kisebb része a jövő évi árváltozásokból adódik. A terv nem tartalmaz az alapvető fogyasztási javakat és szolgáltatásokat érintő jelentősebb, a már közzétetteken túlmenő központi árintézkedéseket. A terv előirányozza, hogy a lakosság életkörülményei, infrastrukturális ellátottsága tovább javuljanak. Számít arra, hogy ebben — a tanácsok szervező munkájának eredményeként is — fokozódik a lakosság részvétele. Az infrastruktúra fejlesztése során elsőbbséget kapnak a társadalmi programokban kiemelt területek, így a lakásépítés és kapcsolódó létesítményei, valamint az egészségügyi ellátás és az alapfokú oktatás. A terv szerint összesen 75—77 ezer, ezen belül 17 ezer állami és 58—60 ezer személyi tulajdonú lakás épül. Növekszik a szervezett formában, többszintes lakóházakban épülő lakások száma, javulnak a személyi tulajdonú lakások építésének feltételei. elsősorban a telek- és közműellátás. Az elosztható tanácsi bérlakások száma a lakásA szocialista szektor beruházásaira az ez évinél kevesebb fordítható, a beruházások volumene mintegy 10 százalékkal csökken. Az állami és a vállalati beruházások csökkenése majdnem azonos mértékű. Elsősorban a kezdő beruházások száma mérséklődik, de néhány megkezdett beruházáson is lassul a kivitelezés üteme. Űj nagyberuházás 1983-ban nem kezdődik. A folyamatban levő 17 nagyberuházás közül az év során befejeződik a Dunai Vasmű konverteres acélműve, a szovjet—magyar földgázvezeték III. szakasza, a Ferihegyi repülőtér fejlesztésének I. üteme, va'amint a Székesfehérvári Könnyűfémmű — ez évről áthúzódó — fejlesztése. A későbbi években befejeződő nagyberuházások általában a műszaki lehetőségeknek njegfelelő ütemben folytathatók. A többi állami beruházás előirányzata differenciáltan mérséklődik. Az ez évinél nagyobb a szénhidrogén-ipari célok, az országos távbeszélő-hálózat. valamint a kiemelt társadalompolitikai célok (kórházak és klinikák fejlesztése, lakásépítés kapcsolódó létesítményei, oktatási, egészségügyi alapellátás) előirányzata. Nagyobb arányú építéssel járó új beruházások más területeken csak kivételes esetben kezdhetők. A vállalatok és a szövetkezetek beruházásainak mérséklése érdekében a szabályozó rendszer egyes elemeit módosító intézkedések történtek. Áz állami támogatás kisebb az ez évinél. A vállalatoknak nyújtott támogatás és hitel növekvő hányada szolgálja az exportárualapokat növelő, az energiafelhasználást ésszerűsítő, a hulladékokat és a másodlagos nyersanyagokat hasznosító, az anyaggazdálkodást javító fejlesztéseket. Nemzetközi gazdasági kapcsolatok Az 1983. évi népgazdasági terv elsődleges célja az, hogy a nemzetközi gazdasági kapcsolatok bővítése révén javuljon a külgazdasági egyensúlyi helyzet. A terv ezt elsősorban a kivitelnek az ez évinél számottevően nagyobb, mintegy 7 százalékos növekedésére alapozza. A behozatal növelésére összességében nincs lehelőség. Ez mind a termeléssel, mind a felhasználással szemben fokozza a hatékonysági követelményeket. A terv számol azzal, hogy a termelés szerkezetének átalakításával, a ráfordítások csökkentésével és jobb ármunkával a kivitel gazdaságosabbá, a termékek versenyképesebbé válnak, « behozatalban pedig nagyfokú takarékosság érvényesül. Ezzel elérhető, hogy a transzferábilis rubelben elszámolt áruforgalom behozatali többlete csökkenjen, a konvertibilis valutákban elszámolt áruforgalom kiviteli többlete pedig számottevően növekedjen. A terv végrehajtását szolgáló intézkedések Az 1983. évi népgazdasági terv megalapozása érdekében a gazdasági szabályozó rendszer egyes elemei, illetve mértékei — az alapelvek és fő tránybk megtartása mellett — módosulnak. A már életbe lépett és az 1983. elejétől érvényesülő változtatások a külgazdasági egyensúly javítását. a hatékonysági követelmények növelését, a népgazdasági, a vállalati és a személyi jövedelmek közötti tervszerű összhang megteremtését, a felhalmozási vásárlóerő mérséklését szolgálják. A. bér- és keretszabályozási rendszerben a gazdálkodó szervezetek bérfejlesztési lehetősége szorosabban kapcsolódik tevékenységük hatékonyságához. Emelkedik a vállalatokat terhelő bérjárulék, a saját fejlesztési források egy részét elvonják, módosulnak egyes árképzési szabályok. Az alacsony hatékonyságú vállalatok működésének lényeges javítását kiváltó kényszer erősítése érdekében fokozatosan szigorodó pénzügyi feltételeket teremtenek. Folytatódik a vállalatirányítás és a vállalati szervezeti rendszer korszerűsítése. Az intézkedések szelektívek. az egyensúlyi célok eléréséhez jelentősen hozzájáruló vállalatokat viszonylag kedvezőbb helyzetbe hozzák. A kormán v az 1983. évi gazdaságpolitikai célok és gazdasági feladatok megvalósítása érdekében a gazdasági szabályozás és az érvényben levő intézkedések kiegészítéséül meghatározta az állami gazdaságirányító szerveknek a kivitel növelésével. a behozatal helyettesítésével. az energia- és az anyaggazdálkodás javításávval kapcsolatos teendőit és feladatait is. A Minisztertanács felkéri a vállalatok, a szövetkezetek és az intézmények vezetőit és dolgozóit, hogy tevékenységüket az 1983. évi népgazdasági terv fő céljaival és döntéseivel összhangban végezzék, hozzájárulva ezzel annak sikeres megvalósításához. <MT1)