Délmagyarország, 1982. december (72. évfolyam, 282-306. szám)

1982-12-18 / 297. szám

Szombat, 1982. december 18. 3 Lett Szocialista Szövetségi Szovjet Köztársaság A halászbárkától a tartályhajéíg... A Szovjetunió észak-nyu­gati részén, Észtország, Be­lorusszia es Litvánia között fekszik Lettország. Partjait a Balti-tenger mossa. Zászlaján kék szalag jel­képezi a tengert. Régi mon­dákban Borostyán-tengernek nevezték, mert nagy viharok után a parti fövenyben ke­resték Riga lakói a szeren­csét hozó ..napsugárköve­ket".. A köztársaság 63 ezer hétszáz négyzetkilométernyi területén majdnem a fejét tölgyesek, ligetek, parkok és erdők foglalják el. Kék vizű folyója a Daugava, amelyről sok száz népdal született. A sekély zátonyokat és feny­veserdőket elhagyva a széles folyó Daugavpils városhoz ér. A régi jellegtelen vidéki hely ma fontos ipari köz­pont, a köztársaság második legnagyobb városa. A 2 millió 512 ezres, lélek­számú Lettország a Szovjet­unió népességének csak egy százalékát teszi ki, de olyan fejlett iparágakról híres, mint a gépgyártás, rádió­technika. elektronika. hír­adástechnika. A köztársaság a Daugaván épült erőmű­vektől kapja a villaanosener­giát. Az egyik legismertebb erőmű a Pljavinszki. ame­lyet moszkvai szakemberek terveztek, leningrádi és uk­rán gépgyárak berendezései­vel szereltek fel. Több mint 2,5 millió rádiót gvárt éven­te. 1985-re az első osztályú és osztályon felüli rádióké­szülékek gyártása a jelen­leginek háromszorosára nö­vekszik. Tovább feilesztik a tenae­ri szállítást, és a halfeldol­gozó ioart: bővítik a rigai kikötőt ezenkívül a főváros­ban két nagv halfeldolgozó gyárat helveznek üzembe. A nyolc évszázada növekvő és feilődő lett főváros lakóinak száma rövidesen eléli az egymilliót. Jövőiét- a terve­zők a Daugava folvó szige­teinek beéDÍtésével kéDzelik el. A folvó felett átívelő hi­dak. a gránittal borított rak­nart és a műemlék házak mellett magas éoületek. is­kolák. kórházak. üzletek épülnek. Üi rádió- és tévé­közDont. 60 ezer fős stadion. iégDálva és nvitoit SDortuszo­da. valamint vidámDark éDÍ­tését tervezik. A avárakat fokozatosan kitelepítették a városközpontból. Régebben a Sztraume gvár kéménvei 26 kerület levegőiét szennyez­ték. most valamennyi részle­gét a városon kívüli iparte­lepre vitték. Litván Szocialista Szövetségi Szovjet Köztársaság Jelképe a borostyán A baltbtenaeri partvidék egvik csodálatos fekvésű köz­társasága — Litvária. Terü­lete 65 ezer 200 négyzetkilo­méter. Szimbóluma Lettor­szághoz hasonlóan, ősidók óta a borostyán volt. A tenger ajándékának értéke az évek során sem csökkent, sőt egv­re keresettebb lett. A mind­össze 3 millió 460 ezer la­kosú Litvánia azonban ma már nemcsak a borostyánról híres. Világszerte ismertek elektronikus számítógépei, rádió- és televízió-alkatré­szei. villanymotorjai, vegy­ipari termékei. Készül itt naav nontsossáeú fémmeg­munkáló gép. építőipari be­lendezés és sok száz féle élelmiszeripari termék, ame­Ivek nemcsak a Szovjetunió­ban. de külföldön is híresek. A litván ipar 80 országba exportálja termékeit. Jtt épül a 6 millió kilowatt tel­jesítményű ignalini atomerő­mű. másfél milliós reaktorai, val és számos más ipari lé­tesítmény. Litvánia dombokra épült fővárosa. Vilniusz 1933-ban ünnepli 660. születésnaoiát. A hajdani kisváros 20 év alatt két és félszeresére nőtt. 1980-ban született félmillio­modik lakosa. Tavalv fo­gadták el a 2000-ig szóló táv­lati városfejlesztési tervet. A litván építészek sikéres munkáiát bizonvítia. hogv a Zsdrmunái lakónegyed terve­zéséért a Szovietunió Álla­mi-díjával tüntették lei őket. Lazdinái építéséért pedig Le­nin-díjat kaptak. Vilniusz műemlékeire féltő • gonddal vigyáztak, de büszkék az úi létesítményekre — a Forra­dalmi Múzeumra, a SDort­oalotára. az Operaházra, és a Kiállítások Palotáiára ,is. Vilniusz egyetemi és tudo­mányos központ. amelynek hat felsőfokú tanintézményé­ben 35 ezer diák tanul. A város egyeteme 1979-ben ün­nepelte fennállásárak 400. évfordulóját. A köztársaság második legnagyobb városa' Kaunasz. Itt műegvetem. orvosi egve­tem. mezőgazdasági és test­nevelési főiskola is működik. Klapeda pedig a Balti-tenger parjián fontos tengeri és fo­lyami kikötő, valamint halá­szati központ, amelv hajó­gyártásáról. textiliparáról és borostvándíszmű-gváráról hír res. APN—KS €J SZOVJET BELÜGYMINISZTER A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának Elnöksége fel­mentette tisztségéből — más megbízatása miatt — Nyi­kolaj Scsolokov szovjet bel­ügyminisztert. VLtalij Fedor­csukot felmentették a Szov­jetunió Állambiztonsági Bi­zottságának elnöki tisztéből, és kinevezték a Szovjetunió belügyminiszterévé. A Szov­jetunió Állambiztonsági Bi­zottságának elnökévé Viktor <?seJ>rikovot nevezték ki. ELNAPOLTA MUNKÁJÁT A MADRIDI TALÁLKOZÓ Az európai béke és biz­tonság kérdéseivel foglalkozó madridi találkozó 1983. feb­ruár 8-ig elnapolta mun­káját. A küldöttek a pén­teki plenáris ülésen dön­töttek a téli szünet beikta­tásáról. Az ülésen Varga Ist­ván nagykövet, a magyar küldöttség vezetője hangsú­lyozta: „Abban bíztunk, hoav jelentős előrehaladásra, sőt megállapodásra kerülhet sor Ezzel szemben a mostani ülésszak kezdetén előterjesz­tett több mint egy tucat módosító javaslat — bármi­lyen szándékkal is készí­tették azokat — semmikép­pen sem segítette elő a meg­állapodást a záróokmány szövegében". A BIZ.NLOM MEGVONÁSA A nyugatnémet parlament pénteki ülésén megvonta a bizalmat Helmut Kohl kancellártól. A szavazáson a CDU—CSU és az FDP 248 képviselője tartózkodott. 218 szociáldemokrata képviselő pedig ,.nem"-mel szavazott. Nyolc képviselő „igen" sza­vazatot adott le. II. láaos Pál pápa fogadta Púja Frigyest Púja Frigyes külügymi­niszter pénteken befejezte hivatalos látogatását az olasz fővárosban. A pénteki prog­ram középpontjában a vati­káni látogatás állt, ahol II. János Pál pápa fogadta a magyar külügyminisztert. . A csütörtöki nap tárgya­lásai — Alessandro Pertini elnöknél tett látogatás, a Fanfani miniszterelnökkel való eszmecsere, és főként vendéglátójával. Emilio Co­lombo , külügyminiszterrel folytatott több. mint kétórás megbeszélés — lehetővé tet­ték a két ország álláspont­jának jobb megismerését mind a politikai helyzet idő­szerű kérdéseit illetően, mind pedig a magyar—olasz kap­csolatok terén. Az olasz diplomácia 'veze­tője a magyar külügyminisz­ter tiszteletére adott va­csorán pohárköszöntőiében csütörtökön este. a Villa Madama épületében aláhúz­ta: bár Olaszország és Ma­gvarország különböző társa­dalmi rendszerű ország, mégis kölcsönös a valóság­és felelősségérzetük a biz­tonságon és a kölcsönös bi­zalmon alapuló béke megte­remtésében. Colombo emlé­keztetett Kádár Jánosnak, az MSZMP KB első titkárának 1977-ben sorrakerült olasz­országi látogatására. - amely hozzájárult a két nép ha­gyományos barátságának el­mélyítéséhez. Taiécskizolt aKNEB A népi ellenőrzés 1979­ben megvizsgálta a mező­gazdasági termelési rendsze­rek működését és eredmé­nyeit. Akkor megállapítot­ták, hogy a rendszerszerű termelésben részt vevő gaz­daságokban a hozamok az országos átlagnál gyorsab­ban növekedtek . A vizsgá­lat feltárt néhány, a fejlő­dést akadályozó problémát is; ) A vizsgálat óta végbement fejlődéssel és a további fel­adatokkal foglalkozó mező­gazdasági és élelmezésügyi miniszteri tájékoztatást, va­lamint a népi ellenőrzés ez áv második felében lefolyta­cott országos utóellenőrzésé­nek tapasztalatait a Köz­ponti Népi Ellenőrzési Bi­zottság pénteki ülésén meg­vitatta. és az erről készült •jelentést elfogadta. A testület egyebek között úgy határozott, hogy a me­zőgazdasági és élelmezés­ügyi miniszter tegyen továb­bi intézkedéseket a mező­gazdasági üzemek és rend­szerszervezők közötti anyagi érdekeltségi rendszer erősö­désére, valamint a rendszer­szervezők exporttevékenysé­gének fokozására. A továbbiakban a KNEB megvitatta és elfogadta 1983. évi munkatervét, melyet jó­váhagyásra a kormány elé terjesztenek. (MTI) A szövetkezetek feladatairól Ülést tartott a TOT elnöksége Pénteken Szabó István el­nökletével ülést tartott a Termelőszövetkezetek Or­szágos Tanácsának Elnök­sége. A testület elsőként a ter­melőszövetkezeti gazdálko­dás idei tapasztalatait és a jövő évi feladatait vitatta meg. Megállapította, hogy az 1982. évi eredmények jó ki­indulási alapul szolgálnak a további munkához. Bár a mezőgazdasági termelés köz­gazdasági feltételei is nehe­zebbek, az új ár- és pénz­ügyi szabályzók összhang­ban vannak a termelési és fejlesztési tervekkel, azok fejlesztéséhez megfelelő fel­tételeket, keretet teremtenek. Nélkülözhetetlen azonban to­vábbra is a közös gazdasá­gok kezdeményező készség®, kockázatvállalása. Az elkö­vetkező hetekben 1302 tsz, valamint 119 szakszövetke­zet. halászati tsz és szövet­kezeti társulás készít zár­számadást ' Az elnökség a termelőszö­vetkezeti ellenőrzés helyze­tét és további fejlesztésének lehetCiégét is áttekintette. Megállapította a testület, hogy a termelőszövetkezeti belső ellenőrzés intézmény­rendszere kialakult, a ter­melékenység összehangol­tabb. mint korábban, a vi­tás elvi- és gyakorlati kér­dések is rendeződtek. Új bányaüzem és híd fivatóünnepségek Befejeződött a Bakonyi Bauxitbánya Vállalat Halim­ba III. bányájának kapaci­tásbővítő beruházása. A pén­teken megtartott avatóün­nepségen Soltész István ipa­Szakszervezeti megemlékezés Tegnap, pénteken délután Szegeden, a Juhász Gyula Művelődési Központban a Helyiipari és Városgazdasági Dolgozók Szakszervezete megalakulásának 30. évfor­dulója alkalmából a IIVDSZ Csongrád megyei Bizottsága ünnepi megemlékezést tar­tott. Bánfi József, a HVDSZ megyei titkára köszöntötte az ünnepség résztvevőig a régi alapítótagokat, a me­gyei bizottság volt nyugdí­jas tisztségviselőit, vala­mint az SZMT képviseleté­ben résztvevő Sebők János osztályvezetőt. Lukács Sándor, a szerve­zési bizottság vezetője mon­dott beszédet. Megemlékezé­sében szólt arról, hogy a felszabadulás után megala­kult tanácsi vállalatok dol­gozóinak képviseletére 1952­ben szerveződött a HVDSZ. Akkor az országban 562 alapszervezetnél 52 ezer ta­got .számlálhattak. Négy év­vel később már 110 ezer szervezett dolgozót tömörí­tett a HVDSZ és napjaink­ban a tagok száma megha­ladja a 275 ezret. Az ün­nepség szónoka végül elis­merését és köszönetét fejez­te ki a nyugdíjas tisztségvi­selőknek, akik nagyon sokat tettek a szervezett dolgozók érdekében. ri miniszterhelyettes mél­tatta az új létesítmény je­lentőségét. Az eddig ismert legna­gyobb hazai bauxit előfor­dulására telepített Halimba III. bányaüzem építői mint­egy 1500 méter hosszúságú lejtős aknát, az ércvagyon kitermelésére pedig több mint 8000 méter feltáró vá­gatot készítettek. A nagyszabású beruházás a határidőn belül és a terve­zett költségszint alatt való­sult meg. Ezzel a Halimba III. bauxitbánya évi kapa­citása megkétszereződött. * Pénteken átadták a forga­lomnak a Körösök új dobozi közúti hídját. Az UVATERV tervei alapján szabadon sze­relt, feszített vasbeton szer­kezetű hidat gyakorlatilag a tervezett határidőre készí­tette a Hídépítő Vállalat. Az új híd a Körösök eddigi hid­jai közül a leghosszabb: 235 méteren íveli át a fo­lyót és az árteret, szélessé­ge 11 méter. A 140 millió forintos beru­házást Pullai Árpád közle­kedési és postaügyi minisz­ter adta át. Ulaiik a társadalmi tulajdon? Kocsik és garázdák Kongresszusra készülnek a magyarországi németek A VI. kongresszusára ké­szül a Magyarországi Néme­tek Demokratikus Szövetsé­ge. Miként országos választ­mányuk pénteken tartott ülésén elmondták, a követ­kező évben számba veszik: miként teljesítették ötödik kongresszusuk határozatait. Nemzetiségi politikánk tük­rében elemzik a Magyaror­szágon élő németek helyze­tét és meghatározzák a szö­vetség feladatait a követke­ző öt évre. A kongresszust október 29-én és 30-án tártjáig Bu­dapesten. Az ezen részt vevő több mint 300 küldöttet szep­tember 1. és 30, között vá­lasztják meg. Az ülésen az országos vá­lasztmány Rcger Antall, a szövetség főtitkárát kérésé­re, érdemeit elismerve fel­mentette tisztiégéből, helyet­te Hambuch Gézát, a szövet­ség. alelnökét, a Neueste Nachrichten — Daily News című lap főszerkesztő-he­lyettesét választotta főtitkár­rá. A Magyar Népköztársaság, Elnöiki Tanácsa Réger An­talnak a Munka Érdemrend arany fokozatát adományoz­ta, csaknem egy évtizedes főtitkári munkásságának el­ismeréseként. Közös vagyonunkat, a tár­sadalmi tulajdont meg kell védeni — mondta Lovász Lá­zár, a Szegedi Vasútigazga­tóság vezetője azon a ta­nácskozáson, a'melyet teg­nap, pénteken tartottak az igazgatóság székházában. A vasútigazgató kifejtette, hogy a társadalmi tulajdont ká­rosító cselekmények meg­előzése és felszámolása nem­csak a bűnüldöző és igaz­ságszolgáltatási szervek és hatóságok feladata, hanem komoly feladatokat ró a vál­lalatokra is. A vasút az or­szág legnagyobb cége. Sok­sok milliárd forint értékű szállítóeszköz és termelőbe­rendezés van a birtokában. Ezért sem mindegy.. hogy a majdnem 130 ezer dolgo­zót számláló vállajat mi­lyen helyzetbe kerül, hogyan tud védekezni a vandálok, a rongálók ellen. ' És itt, persze, nemcsak azok­ról a veszélyeztetőkről van szó. akik felszállnak egy­egy vonatra, hanem a vasút dolgozóiról is. Csak egyetlen példa: A Szolnok megyei Kétpón igen súlyos baleset történt ebben az évben. A szolgálatvezető és a váltó­kezelők nem tartották be a rájuk vonatkozó forgalmi utasítás rendelkezéseit, a kö­vetkezmény : összeütközött két vonat. A kár majdnem 400 ezer forintnyi. Igaz, ugyanakkor, hogy a vasutasok hibájából keve­sebb volt a kárral járó bal­eset, mint a korábbi évek­ben. Am tény az is, hogy a közúton közlekedők fi­gyelmetlensége miatt az út­átjárókban növekedett a bal­esetek száma. Szólnunk kell a vandaliz­musról is, hiszen soha any­nyi fénysorompót nem ron­gáltak meg, mint ebben az esztendőben. A vasút-igazgatóságon nem örülnek annak, hogy 7 mun­katársukat erőszakosan meg­támadták ebben az esztendő­ben, s emiatt feljelentést kel­lett tenni. Miről is van szó? Általá­ban az éjszakai órákban for­dul elő. hogy a jegyeket el­lenőrző kalauzokat bántal­mazzák a jegy nélkül uta­zók. vagyis a potyautasok. Sajnos, olyan is előfordult, hogy a szegedi igazgatóság­hoz tartozó állomások egyi­kén a fegyelmezni igyeke­ző vasutast megverték. A MÁV szolnoki járműja­vítójában magam is láttam olyan vasúti kocsit, amelyik egyetlen műanyagülésén 270 késszúrást ejtettek. A vas­utasok persze sokkal súlyo­sabb gondnak találják a pá­lyarongálásokat és a beren­dezések tönkretételét, me­lyek szintén gyakoriak. Áhogy az írásos jelentésben megfogalmazták: „Ezek . a rongálások a társadalmi tu« lajdonban jelentkező ká­ron túlmenően olyan hely­zetet is teremthetnek, ame­lyek a vasúti és közúti köz­lekedés biztonságát veszé­lyeztetik." Szó esett a tegnapi ta­nácskozáson egyéb kártéte­lekről is. A szállítók jog­gal várják el a vasúttól, hogy feladott küldeményeik időben és épen jussanak el rendeltetési helyükre. Sok esetben azonban gondatlan­ság miatt és bűncselekmény következtében a fuvarozási szerződésben foglaltakat a MÁV nem tudja maradékta­lanul teljesíteni. Gyakori bűncselekmény a vagonfoszt togatás. A békéscsabai üzem­főnökségen történt az. hogy az egyik kocsirendező és tár­sai körülbelül 200 ezer fo­rint értékű árut loptak el az egyébként leplombált va-. gonokból. Ellenük termé­szetesen eljárás indult. Változatlanul gondot okoz a vasútnak, hogy igen sok a töréskár, ami csak rész­ben magyarázható a vasuta­sok hanyagságával, itt tech­nikai-technológiai problé­mákról is szó van. A tegnapi tanácskozáson a rendészek. a jogászok és a MÁV szakemberei arról hoz­tak határozatot, hogy mi­képpen lehet a további káró­kat megelőzni. P. F.

Next

/
Thumbnails
Contents