Délmagyarország, 1982. december (72. évfolyam, 282-306. szám)

1982-12-02 / 283. szám

4 roVnrtnk. 19*2. if«-i»m1*«T 2. Mományos közlemények A közelmúltban jelent meg Dr. Bárány Ferenc intézetvezető egyetemi tanár szerkesztésében a SZOTE Marxtamus-Leninizmus Intézete Tudományos Közleményeinek 8. kötet*. A kiadvány, amely hat tanulmányt tartalmaz, változatos tematikája alapján tájékoztatást ad az intézetben folyó sokoldalú és folyamatos kutatómunkáról, annak eredményeiről. Közlési sorrendben szólva az egyes tanulmányokról, elaökent kell említést tenni G. Kvbik professzor, az Erfurti Orvostudományi Akadémia Marxizmus-Leninizmus Intézete vezetőjének: A dolgozó rétegek és osztályok társadalmi közeledése és minőségi továbbfejlődése mérésének metodológiai megközelítése című anyagáról. Túl azon, hogy a tanulmány is mutatja a két intézet között meglevő kapcsolatrendszer eredményességét, mondandója elsősorban két szempontból figyelemre méltó. Egyrészt a vizsgálat tárgya: az egyes társadalmi osztályok és rétegek szocialista viszonyok közötti változásainak, mozgásának, ezen mozgás fó tendenciájának — közeledés — a meghatározása, másrészt, ezen lényeges, az osztálystruktúra fejlődésének, de a marxista-leninista párt szövetségi politikájának szempontjából is fontos folyamatok tudományos módszerekkel való vizsgálatának, mérhetőségének a lehetősége és KÜkségessége. G. Kubik professzor kifej0, ahhoz, hogy a szocializmusban az egyes osztályok, rétegek közeledési folyamatát a maga sokoldalúságában kellően megérthessük, három nagy terület relációjában kell vizsgálni a jelenséget. Ezek * következők: 1. A társadalmi-gazdasági szféra vonatkozásában. Ezen belül a termelőeszközök tulajdonformái. a munka jellegének változásai, valamint az elosztási viszonyok azok, amelyek meghatározóak. 2. Az egyes osztályok ós rétegek belső szerkezetének és szociális összetételének változásai. 3. A szellemi-kulturális területtel kapcsolatban elsősorban a tömegek kulturális színvonalának milyensége, a szocialista életmód kialakulásának vizsgálata a legfontosabb. A szerző részletesen elemzi a fenti kérdésköröket, hangsúlyozva, hogy a három megközelítési módot egymással kölcsönhatásban kell szemlélni. Rendkívül érdekes s a gyógyítómunka feltételeinek, a betegellátás színvonalának milyenségével is összefüggő kérdéseket elemez Baranyai Háza—Kotogány Ilona: A háromműszakos munkarend alapvető feladatai a hazai fekvőbeteg-ellátásban című tanulmánya. A szerzők a témát több éve kutatják, kezdeti eredményeiket már korábban közzétették. Jelenlegi összegezésüket sokoldalú vizsgálatok, empirikus felmérések előzték meg. A kérdeskornplexumból kiemelentlok a háromműszakos munkarend hazai gyakorlatával, élettani és életmódbeli hatásaival. a munkarend korszerűsítésének szükségességével kapcsolatos elemzések. A domináló pozitívumok mellett a szerzők rámutatnak a gondokra, hangsúlyozva, hogy a héromműs/akos munkarend nemcsak önmagában tartalmaz megoldásra váró feladatokat, hanem a nehézségeket fcátozza — nyilvánvalóan az alapki »•• • 1 összefüggően — a munkaerő-után pótlás | eheti Lgeinek szűkülése ls. Végül javaslat at tesznek a probK'p-i i.k egy részének lehetséges megoldására. Kékes Szabóm- Papp Jolán: A társadalmi tényezők növekvő szerepe korunk orvostudományában című tanulmánya alapvetően a társadalmi. luüaclás. a tudományos-technikai forradalom és az orvostudomány különböző összefüggéseit vizsgálja. A szerző abból az ismert jelenségből indul ki, hogy a tudományoe-technikai forradalom a pozitív hatások mellett káros következményekkel is jár, amelyek például kifejezésre jutnak a civilizációs ártalmakban is. Kérdés, hogy az ember úrrá tud-e lenni ezeken az ellentmondásokon? Ilyen körülmények között — •állapítja meg a szerző — természetesen megnő a szerepe az orvostudománynak, az egészségvédelemnek, az egészségügyi felvilágosításnak. Az erőfeszítések azonban csak akkor vezetnek a kívánt eredményhez, ha a káros hatások felszámolása, illetve megelőzése társadalmi méretekben és szinten valósulnak meg. Sírofci Dénes; Adalékok a KISZ-munka országos és helyi tapasztalataihoz című tanulmányában egy korábbi — 1972-es — felmérés következtetéseit ís figyelembe véve, most az egyetemi KlSZ-szervezet és a KISZ-tagság viszonyát vizsgál ia konkrét felmérések alapján. Az első problémakör, amire kitér, a KISZ-tagság nem kielégítő aktivitásának kérdése. Ezzel kapcsolatban ismerteti azokat a hallgatói véleményeket. amelyekben a jelenség okait fogalmazzák meg. öszszefüggésbe hozza a problémát a KISZ-szervezet strukturális felépítettségével is. Ezt követően a kapcsolatrendszer negatívumaként emitt meg azt a t.énvt. hogv a KISZ-vezetés döntései nem ismertek a tagság töhbsége előtt valamint a vezetők választása gyakran formális jellegű. Végül a hallgatói érdekvédelem és információcsere kérdéseire tér ki. A tanulmány értékét és hasznosságát tehát éppen az adja, hogy megállapításai feltárták azokat a területeket, problémákat amelyeknek további elemzése alapján gyakorlati intézkedéseket lehet tenni a KISZ-munka tartalmasabbé, demokratikusabbá tétele érdekében. Igen gazdag forrásanyag alapján elemzi Besenyi Sándor: A magyar értelmiség felszabadulás utáni társad almi szerepének, helyének vizsgálatához című tanulmányában a kérdés néhány elméleti, történeti összefüggését. A téma elemzését az értelmiség általános jegyeinek s az értelmiség társadalmi funkciója sajátosságainak kritikus vizsgálatával vezeti be. Ezután az 1945 utáni fejlődési szakasz különböző periódusaiban tekinti át az értelmiség fejlődésében bekövetkező legfontosabb változásokat. Különösen figyelmet érdemel fejtegetéseinek az a része, ahol az értelmiség és a szocialista hatalom, valamint a szocialista organikus értelmiség kérdéseivel foglalkozik, amelyben néhány új megközelítési módot is felvillant az értelmiség-kutatással kapcsolatban. Benkő Zsuzsanna: A Szocialista Internacionálé kongresszusai Latin-Amerikáról című tanulmánya történetileg. 1951-től 1980-ig tekinti át a Szocialista Internacionálé viszonyrendszerének alakulását általában az úgynevezett harmadik világ országaihoz, ezen belül a latin-amerikai országokhoz. Megállapítja, az imperializmus gyarmati rendszerének összeomlása után megnőtt a jelentősége és szerepe a fejlődő országoknak, s ez a felismerés késztette a Szocialista Internacionálé vezetőit arra, hogy ezen országok felé forduljanak, szélesítsék kapcsolataikat, megpróbálják befolyási szférájukba vonni őket. Ezt követően az 1962-es Oslói Nyilatkozattól a Szocialista Internacionálé egyes kongresszusain keresztül elemzi a témát. Tanulmányának befejező részében utal a szociáldemokrata „ kommunista mozgalom együttműködési lehetőségére a neokolonializmus elleni harcban. A SZOTE Marxizmus— Leninizmus Intézetének legfrisebb kiadványa a szakemberek mellett a szélesebb olvasóközönség érdeklődésére is számíthat. Dr. Fehér István Szegediek sikere Bélyeggyűjtőknek A Magyar Posta december 16-án, Kodály Zoltán születésének 100 évfordulója alkalmából 20 forint névértékű blokkot hoz forgalomba. Gyűjtőinknek bizonyára külön örömet okoz, hogy a Pénzjegynyomdában készült kiadvány, a lassan már elfelejtett réznyomással készült. Vagyóczky Károly grafikusművész tervei alapján. A blokkon a Fölszállott a páva ... kezdő sorának kottája foglalja keretbe a nagy zeneszerző, zenepedagógus és népzenekutató portréját A blokk 294 300 fogazott és 7800 vágott példányban készült. A megjelenés napján az arra kijelölt postahivatalok így a Szeged l-es postahivatal is első napi bélyegzőt használ. • Párizsban Philexfrance '82 néven rendezték meg az idei bélyeg-világkiállítást, melyen két szegedi gyűjtő is kiemelkedő eredményt ért el. Dr. Lippai Pál 1850—1867-es postatörténeti gyűjteményével arany-, dr. Simády Béla Kárpát-Ukrajna gyűjteményével ezüstérmet nyert • November 28-án Szegeden — vidéken elsőkónt — megalakult a MABÉOSZ motívumfilatéliai szakosztálya. A szakosztály tömöríti Dél-Magyarország motívumgyújtőit, emellett elsődleges célja, hogy új elképzelések és irányelvek szerint felkészítse a gyűjtőket gyűjteményük korszerű feldolgozására és a kiállításokon való minél sikeresebb szereplésre. Ennek az összefogásnak előkészítését gyakorlását célozza a Jövő évre tervezett saegedi motívuirrfilatéliai bélyegkiálltoás ls. amelyet'ezúttal meghirdet <. a rendező szakosztály. A Szeged várc*i, és a Tisza bélyeggyűjtő kör értesíti tagjait hogy december hónap folyamán összejöveteleit továbbra is a KISZ Városi Bizottság (Tanácsköztársaság útja 7.), I. emeleti nagytermében tartja, vasárnaponként 9—12 óra kö2ött. Deák Endre Kismamák és kisbabák Majdnem-kertszomszéd ismerősöm. a kétgyerekes aszszonyka szavai csengenek a fülemben, amikor benyitok az előcsarnokba Vásári forgatagra emlékeztető tömeg hullámzik, kavarog. áramlik ide-oda, a hatalmas belső térben egvik saroktól a másikig, sűrűsödik középen, hogv aztán újra sugarasan szétáramoljon. „Kétszintes" tömeg: anyukaarcok ..embermagasságban", játékba feledkezett gyerekeké, úgy deréktájban. Vagy nem is, inkább lépcsőzetes, hisz vannak itt totyogó ..térdigérő" emberkék, kisiskolások. s nini az a kettő ott! Aligha katonai feladatot lát el, miközben kiváló eredményre teljesíti a laposkúszás gyakorlatot. Neki er a természetes járásmódja! Na, szóval ez az ismerős kismama feddése járt eszemben, hogy miért nem írunk nekik 's — ., róluk is", amikor a „Kismamák és kisbabák" feliratot olvasva beszédültem a csupaiiveg ház tükörfényes lengőajtaján. Bízom benne, hogy szívesen cserélt volna velem. Ha ugyanis ő lett volna ott, nyugodtan beülhetne a CAOLA-gyár kozmetikusának székébe, hogv megszépüléséért fizetségként csupán azt a türelmet kér.iék tőle. amíg csemetéjét másik anvuka vagv a segítségként ajánlkozó rendezőkre bízva megadja magát az értő kezeknek S miközben a sminkelő szakember gyakorlott mozdulatokkal bűvöli hangsúlyozottá arcvonásait, tucatnyi tanáccsal látja el, melyik készítményt hogyan, mikor, milyen kombinációban kell használni. Természetesen a gyár termékeit. Reklám? Nem egészen, akár csak az sem, hogv a következő bemutatóhelyen kezembe nyomnak egy poharat s percek alatt vagv nyolcféle gyümölcsitalt kóstoltatnak — azaz. hogy hagvnaic kóstolni, mert az első után már magam ízlelem végig. Nagykőrösi rostos levek, melyekre nem a kereskedők, az egészségügyiek bíztatnak, mi mindent nyer a szervezetem, ha ezt iszom. De. ha én nem, akkor neveletlen gyermekem. Vagy, ha ő netán nagyon neveletlen — ami a korát illeti — akkor a Kecskeméti Konzervgyár bébiitalait, ételeit kínálják — hogy kínáljam neki. S emellett azokat a szaktanácsokat. amelyekkel gazdagabbak lesznek az ismereteim annál, mint amit a botiban megszerzek ezekről az étkekről. Aztán, ha a helyemben lett volna az a szegedi anyuka továbblépett volna a Békéscsabai Kötöttárugyár gyermekholmi ismertetője vagy a Tomi családot gyártó Tiszamenti Vegyiművek mosószer szaktanácsadója, esetleg a játékkínáló felé... De abból már nem lesz semmi, mert gyermeke úgy húzza — a csíkot —. hogy mire utoléri, az egészséges testmozgásra buzdító orvosi tanácsokkal nála már nyitott kapukat döngetnek. S mit, hogy utoléri?! Ha egyáltalán megtalálja! A játékbemutató szomszédságában Ilók és Mihók bábfiguráinak mulatságos történetébe feledkezett bele, odébb meg a játszósarokban merülhet el a műanvagépítők. hajtogatni való papírok rongybabák és babarongyok — most különösen varázslatos világában, s felfedezheti. hogyan is lett ebből a tejfölöspohárból hosszúfülű nyulambulam? Mi van ezzel a gyerekkel, kérdezi a Kismama, s erre nemcsak a gyerektől kis időre függetlenné vált „sorstársa", hanem ha kíváncsi rá. gyermekorvos, pszichológus. védőnő, óvónő és tanár is ad választ. Mert azok is készen állnak... Álltak — a minap rendezett kétnapos akcióban ahol az ötletadó egészségnevelő és a népművelők nyújtottak kezet a főváros és három megve jóra érzékeny szakembereinek. Hogy kimozdítsák a gyesen levő kismamákat megszokott mindennapjaikból. Szolnokon... Igriczi Zsigmond / 1 ektor I STOP i rejl ektor rejl Munkavédelem közlekedésbiztonság Gyakran — túlságosan is sokszor — égik szó a közlekedési balesetekről, körülményeikről, okaikról emberek sérüléseivel és anyagi károkkal járó következményeikről — személyes élmények és újségközlemények alapján egyaránt Az előtérben minden esetben a különböző járművekkel valamilyen hibát vétő ember áll. S számos olyan baleset is van, amelyek csak bizonyos vonatkozásban függenek össze közlekedési szabályok megsértésével, azon kívül más körülménvekkel is. Például a munkavédelmi előírások be nem tartásával. A napilapok baleseti krónikájában is szerepelt például egy — még "október 5-én történt — közlekedési baleset, amely végül egy ember életébe került. A körülmények azonban sokkal összetettebbek voltak, amint azt egy baleseti hírközlemény visszatükrözhette volna. Azon a napon R. J. ásotthalmi lakos, a Szegedi Állami Gazdaság egyik lovas fogatával a napra kiadott munkautasítással ellentétben reggeltől mindvégig magánmunkát végzett, s ráadásul estére már alaposan felöntött a garatra (a munkaadóval szemben vállalt kötelezettségnek csak ez mór kétszeres megszegése). A fogatos azonban ittasan is felült a bakra, és hajtotta a lovakat, azok pedig megfelelő irányító kéz híján felváltva haladtak az egyik és a másik oldalban. S a lovak éppen akkor váltottak ismét irányt amikor egv teherautó kerülni akarta a. kocsit, ütközés 'lett az eredmény, amitől a fogatos lezuhant a földre Ekkor még nem esett különösebb baja, ám futva szekere után igyekezett, egy odaérkező személygépkocsi pedig halálra gázolta. Ez tehát olyan közlekedési baleset volt, ame'vnek a munkavédelmi szabálvok többszörös megszegése volt az előzménye. A még csak most lezárult hónapban, november 8-án egy közúttól valamivel távolabb eső baleset ugyancsak emberéletet követelt. Oka részint munkavédelmi előírás, részint közlekedési szabály szegése, részint a véletlen szerencsétlen közreját6zása is. Szegeden. a Bajai út mentén épülő krematóriumnál földmunkát végzett egy Volvo típusú rakodógép. Á gép kezelője — munkáia folytatása érdekében — egvszer csak megindult hátramenetbe. 8 halálra gázolt egv embert, aki pillanatokkal előbb érkezett oda. Az elhunyt munkabeosztása miatt ls tudhatta volna például azt hogy nem lehet, de legalábbis veszélyes eev ilven géü mögött tartózkodni még megállni is. Ám a gépkezelő sem tett e'eget minden követelménynek Nem adott Például figyelmeztető hangjelzést. A munkagépen pedig nem volt kü'rő visszapillantó tükör, ami a háfraindulás veszélytelenségérö' segítő tájékoztatást adhatott volna számára. Példáink csak érzékeltetni akarják azt. hogy n munkavégzéssel kapcsolatos előírások semmibe vétele közlekedési baleseteket idézhet elő. s a tiDikusan munkahelyi batose'ek is szorosan összefügghetnek — és nag'-oin sokSecrre 1* 'ÍIFLIONA^ — ^ KRESZ elő-'rárainak figyelmen kívül hnf'ásával. • A példák új keltezésűek, mintegy a felvetődő problémákat kiélezni szándékozóak. A meglevő gondokat jelzik anélkül, hogy sommás ítéletet akarnának kimondani. A ma meglevő ilyen jellegű gondok pedig jóval nagyobbak lennének, ha mindezek megelőzésére nem irányulnának közög erőfeszítések. A Minisztertanács még 1972. évi keltezésű, 2024. számú határozata kimondja, hogy a szakszervezetek a korábbiaknál fokozottabban foglalkozzanak a közlekedésbiztonság kérdéseivel, s ennek érdekében működjenek együtt az OKBT-vel. illetve annak megvei szervezeteivel. Ennek megfelelően alakult ki megyénkben is a Szakszervezetek Megyei Tanácsa és a Csongrád megyei KBtf kapcsolata. • E kapcsolatról elmondható juk, hogy az igen sokrétű. 3 egyszersmind bonyolult is. Például az SZMT a vállalati, üzemi szakszervezeti bizottságok révén terjeszti a KBT balesetmegelőző célú propagandaanyagait, a Közlekedésbiztonsági Tanács pedig szakembereket biztosít a% egész megyében az üzemekben, vállalatoknál sorra kerülő közlekedési jellegű előadásokhoz, vetélkedőkhöz, s minden — e témával összefüggő rendezvényhez. Az SZMT munkavédelmi osztálya már — a korábbi, • hasonló célú körlevelek után — három évvel ezelőtt felszólította a megye üzemeit, vállalatait arra, hogy a munkavédelmi oktatások keretében rendszeresítsék a közlekedési rendszabályok oktatását is. A megyei feladatmeghatározás találkozott az országos célkitűzésekkel, A SZOT Munkavédelmi Felügyelősége például KRESZtotókát nyomtatott ki, amelyek rövid időn belül népszerűvé váltak a legkülönbözőbb munkahelyeken. Felhasználták azokat munkavédelmi vetélkedőkön, és sok helyen a szocialista brigádok, KISZ-alapszervezetek legkülönbözőbb vetélkedőin is. Általánosnak ítélhető meg az a tapasztalat, hogy ma már a vállalati vezetők is egyre nagyobb figyelmet fordítanak gépjárműveik forgalombiztonsági ellenőrzésére, a gépjármű- és rakodógépvezetők közlekedési szakismereteinek gvarapftására. Néhány nagyvállalatnál már jó kezdeményezések vannak a gyárkapukon belüli forgalomszervezés szakszerű kialakítására is. E vonatkozásban jó kezdeményezés történt például a Szetaesi Baromfifeldolgozó Vállalatnál; a Szegedi Szalámigvár é® Húskombinátban a DEFőGnál és a Szegedi Konzervgyárban. A valamikor Csongrád megyei kezdeményezés-e országos méretekben is etierje-it Vezess baleset, nélkül! (mai elnevezésével: Vezess hiz'onsávc^an!) mozgalom a közelmúltban új szakaszához érkezett azzal, hogv nemcsak irxari üzemek, vállalatok és különböző intézménvek de a mezőgazdasági üzemek különböző Céniártnöveket vezető szakemberei is részt vehetnek rajta. A m^gvej KBT értékeli és oklevelekkel díjazza a versenvben jő eredménveket elé-őket. A vállalatok gazdasási vezető' azonban többnyire tatai mázzák is az oklevéttzerzőket miotagy ösztönözve a többi g£oiárművezetőt e balesetmentes közlekedésre n A közlekedés biztonságának javítására törekvés ma már kimonrthatőan általános része a munkavédelmi feladatoknak az üzemekben. S bár előfordulnak a példáinkban említettekhez hasonló balesetek, egyre szervezettebb és szakszerűbb intézkedések történnek azok számának csökkentedére. Zrínyi Péter