Délmagyarország, 1982. december (72. évfolyam, 282-306. szám)

1982-12-02 / 283. szám

Csüt5rt5k, 1982. december 2. S Tudományos tanácskozás Az öngyilkosság mege őzéséről Társadalmi és lélektani okait kutatják orvosok és szociológusok: miért áll Magyarország annak a vi­lágstatisztikának az élén* amelyen az öngyilkosságok és öngyilkossági kísérletek adatai szerepelnek. Jóllehet az öngyilkosság megelőzése, az emberek pszichés egyen­súlyának megőrzése egész társadalmunk ügye és fel­adata legnagyobb szerep ebben mégis az orvosoknak jut E témáról, konkrétan az öngyilkossági kísérletek alapszintű egészségügyi el­látásáról rendeztek tegnap, tterdán — nagy érdeklődés­sel kisért — tudományos ülést az MTA szegedi szék­házában. A Magyar Altalános Or­vosok Tudományos Egyesü­lete, a Magyar Pszichiátriai Társaság és a Magyar Or­vostudományi Társaság és Egyesületek Szövetsége te­rületi szervezetei együttes tanácskozásán délelőtt elő­adások hangzottak el. A szakemberek beszámoltak az öngyilkosságokkal kap­csolatos klinikai tapasztala­tokról, a megelőzés lehető­ségeiről, s az alapellátás­ban jelentkező konkrét ten­nivalókról. Szó volt még a túlzott gyógyszerfogyasztás és az öngyilkosság összefüg­géséről, társfedalom-orvosta­ni és orvosetikai vonatko­zásairól valamint a társa­dalmi előítéletekről. A tudományos ülés dél­után kerekasztal-konferen­ciával folytatódott, melyen körzeti orvosok és pszichiá­terek vitatták meg az ön­gyilkossági kísérletek meg­előzésének és ellátásának problémáit. Osztöodíj­páiyázat Már kapható a „Pályázati felhívás külföldi ösztöndíjra az 1983 84-es és 1984 85-ös tanévre" című tájékoztató füzet, valamint annak mel­lékleteként a jelentkezési lap, Budapesten a 17. számú Pedagógus Könyvesboltban (Bp. V., Múzeum krt 5. sz.) a 44-es számú Móricz Zsig­mond Könyvesboltban (Bp. V., Deák Ferenc u. 15.) és a 4-es számú tankönyvboltban (Bp. V., Október 6. utca 8.), vidéki városokban pedig a tankönyvárusításra kije­lölt könyvesboltokban. Pályázhatnak azok a nőt­len, illetve hajadon magyar állampolgárok, akik az 1982 83-as tanévben végzik el a középiskola negyedik osztályát; akik az 1983 84-es tanévre magyar felsőoktatá­si intézménybe előfelvételi nyertek, vagy jelenleg ott folytatják tanulmányaikat az első évfolyamon; továbbá minden érettségizett dolgo­zó fiatal, aki 1982. december 31-ig nem tölti be a 25. életévét. Zeneművészek csoporlértekezlete Közművelődés az Uj Életben Tegnap, szerdán tartotta szokásos évi plenáris érte­kezletét Szegeden a Zene­művészek Szövetségének dél-magyarországi csoportja. Weninger Richárd titkári beszámolója részint a vég­zett munkát ecsetelte, más­felől az elkövetkezendő év eseményeiről, a csoport ter­veiről szólt. Fontos feladatuk volt a mai magyar zene propagá­lása. a szocialista országok zenéjének népszerűsítése (NDK-, bolgár, lengyel és szovjet zenei napokat szer­veztek már), valamint az előadóművészek támogatása, hogy koncertekhez jussanak. Az elmúlt időszak rendez­vényei közül jól sikerült a Szymanowski centenáriumá­ra tartott koncert, kevésbé a japán zenét bemutató program, mely túlságosan alkalmi összeálllításnak bi­zonyult. fővárosi művészek tartották. A zenei világna­pon három jeles komponis­ta idei centenáriumára gon­dolva szólaltattak meg Ko­dály, Stravinski- és Szima­notrsfci-műveket. Reprezen­tatív vállalkozásuk volt a mai magyar zene hetének programja: minthogy tizen­két éve folyamatosan szer­vezik ezeket a különleges bemutatókat, idén mind a tizenkét komponistát meg­hívták. akiknek szerzői est­jük volt Szegeden. A ter­vek között szerepel lenin­grádi zeneszerzők estje — melynek előkészítésére a Szovjetunióban járt Wenin­ger Richárd —. s természe­tesen a mai magyar zene hetének megrendezése, me­lyet április végére ütemez­tek. Magyar városok Családok és lakások Egyre nyilvánvalóbb, hogy a társadalmi-gazdasá­gi fejlődés nélkülözhetetlen föltétele a kultúra, a műve­lődés hatókörének kiszéle­sítése. Az élet minden szfé­rájában előtérbe kerül a minőség, az intenzív fej­lesztés szükségessége, ez pe­dig — különösen hosszabb távon — a minőségi szín­vonal növelését, a művelő­dési lehetőségek megterem­tésének fokozását igényli. Falun, illetve a mezőgazda­ságban dolgózók körében szintén erőteljes gyökeret vér az a felfogás, amely szerint az életmód és a mű­velődés szorosan összetarto­zik. Érdemes megnézni eb­ből a szempontból Mihály­telket és Gyálarétet. Mindkét helység Szeged külső kerületeihez tartozik, s lakóinak többsége terme­lőszövetkezeti gazda. Az Üj Élet Termelőszövetkezet pártszervezete kötelességé­nek tartja, hogy a városnak ebben a részében kulturális mozgalmat is szervezzen, illetve felkeltse és táplálja az ott élők érdeklődését önnön pallérozásuk iránt. A művelődési háznak s az iskoláknak anyagi támoga­tást is nyújt a közös gazda­ság, s ezzel hozzájárul kü­lönböző rendezvények za­vartalan lebonyolításához, a műveltségi színvonal nö­veléséhez. Az állandóan nyitva tartó paprikamúze­um anyagi terheit szintén a termelőszövetkezet viseli. A tsz-tagság és az alkal­mazottak iskolai végzettsé­ge elég nagy szóródást mu­tat. Az 1367 aktív dolgozó és nyugdíjas között 145-nek nincs nyolc általános isko­lai bizonyítványa, ebből azonban mindössze 6-an vannak negyven éven alu­liak Érettségivel 56-an, dip­lomával 27-en bírnak. Föl­készültségük általában meg­felel a növekvő gépesítés és az egyre fejlettebb agroké­mia által támasztott köve­telményeknek. A szakmai hozzáértést mezőgazdasági témájú előadások szervezé­sével igyekszik fokozni a szövetkezet vezetősége. Eze­ket télen, nyugalmasabb Időszakban tartják, amikor az em'-erek jobban ráér­nek. A közművelődést be­folyásolja. hogy a tenniva­lókat saját intézmény hiá­nyában túlnyomórészt a he­lyi állami intézményekre támaszkodva tudiák megol­dani. Fejlődés elsősorban a szakmai és a politikai to­vábbképzésben mutatkozik, a közművelődés más terüle­tein még nagyok a lehető­ségek. Kevés a közösségi és xnűvó •^H-esztéú' ai neve­lésben alapvető fontosságú klubfoglalkozás, vetélkedő!, találkozó, kiállítás stb. Ked­vező viszont, hogy sokan látogatják rendszeresen a fiókkönyvtárat, továbbá elég szép számmal járnak a Szegedi Nemzeti Színház előadásaira. A tagok közül 35-en vé­gezték el tavaly a marxis­ta—leninista középiskolát, esti egyetemi, illetve párt­iskolai végzettsége 15—15 embernek van. A párt- és tömegszervezeti oktatás alapfokú tanfolyamait! 80— 100-an, vesznek 'feszt. A téesz évente és tagonként 160 forintot fordít közmű­velődésre. A tárgyi fölté­telek, a szükséges helyisé­gek megvannak, most a kul­turális programok, rendez­vények sikeres lebonyolítá­sában várnak többet a mű­velődési ház új vezetőségé­től. Évente átlagosan 30 is­meretterjesztő előadásra ke­rül sor. A legtöbben a tár­sadalomtudományi kérdések iránt érdeklődnek. Az utób­bi két évben három író— olvasó találkozót tartottak a téeszben, s ezeken 35-en vettek részt Az öregek és a bélyeggyűjtők klubja rend­szeresen működik. A szülők iskolája, a mezőgazdasági munka sajátosságából adó­dóan, inkább a téli hóna­pokban funkcionál. Alaku­lóban van egy színjétszó csoport is. A szövetkezet tagságának körülbelül 20 százaléka kölcsönöz könyv­tári könyve*,, sokan járnak a»belvárosi mozikba. A szö­vetkezett vezetősége . elíő-| sorban politikai napilapok­ra, társadalmi és szakmai folyóiratokra fizet elő, a tagság inkább a helyi újsá­gokat járatja. A vezetőség úgy látja, hogy érdemes még több gondot fordítani a tagság, különösen a szocialista bri­gádtagok és a KlSZ-fiata­lok műveltségére és aktivi­tására. Az esztétikai és az általános műveltség fej­lesztéséről a jövőben sem mondhatnak le. A népesség családokra oszlik. Hogy egy csaiactban hányan emek atlagosan, azt kikalkulálhatják a statiszti­kai táblákon megadott la­kosságszámból és a családok számaooL Nem vezetne azon­ban túl messzire. Tény azon­ban, hogy Budapest népessé­gét kereken 709 ezer család teszi ki, a megyei városok­ban együttesen pedig 306 ezer család él. Ha viszont egybevetjük a családok es a lakott lakások számát, mi­nőségét — a lakásviszonyok­ra vonatkozó fontos ismere­tekhez jutunk, Miskolc 72 ezer lakásában 63 ezer csa­lád él; Debrecenben ezek a szám párok: 68 ezer—59 ezer, Szegeden 64 ezer—56 ezer, Pécsett 60 ezer—52 ezer, Győrben 43 ezer—40 ezer. Első látásra ls érzékelhet­jük, hogy a két szám közötti különbség Győrben a legki­sebb. Ha e két, szám eltéré­siek nagysága esetleg a la­káseflátottségfa •'•"ts vet né­hány sugarat, bizonyára ott a legenyhébb a lakásgond, legalább is számtanilag. A megyei városok között Pécs esetében ez a különbség 7 ezer, Miskolcon, Szegeden és Debrecenben nagyjából azo­nosan 8 ezer kerek számban. A lakosság arányaiban is többé-kevésbé kiegyensúlyo­zott, tehát a megyei városok helyzete, Győr nagyobb, Pécs kisebb előnyével. Nincs túl nagy eltérés a lakások minőségében, vagyis kom­Hófehérke és a hét törpe Színes. szinkronizált amerikai rajzfilm. A Grimm tc tvé ek meséjé­ből ina: Walt Disney. Zene: Frank Churchill és Paul Sm.th. Rendezte: Walt Disney. A rajzfilmek kategóriájá­ban az ember úgy van Walt Disneyvel, mint az irodalom világában Dosztojevszkij Bűn és bűnhődését vagy He­mingway öreg halászát ve­szi kézbf. Disney nem is csak klasszikus, a szó aka­démikus értelmében: valójá­ban ő testesíti meg ..a" rajz­filmet. „az" animációit. A Hófehérke a Disney-vi­lág teljes keresztmetszete. Az egyetemes meseirodalom nagyjai közül a Grimm­testvérek művét felhasznál­! ván, újítás és eredetiség — | látszólag furcsa két szó. egy idestova fél évszázados al­kotásnál — olyan páratlan köntösben áll előttünk, hogy csak tisztelegni lehet. Egyébként is érdemes elgon­dolkodni azon; mi lehet Disney titka? Bölcs moder­nista bírálók hosszú évek óta meg-megróják figuráit, mézeskalácsosnak. operett­szerűnek vagy rikítóan szí­nes képeskönyvnek titulál­ják filmjeit, művészetét édeskésnek, hamisnak, nyú­lósan-érzelgősen amerikai­nak minősítik. Ha e kritikák hallatán-olvastán vicces. vagv még inkább epés ked­vemben volnék. mondhat­nám: ugyan csinálják utá­na... Van ugyanis két elem minden Disney-filmben (ki­vétel nélkül — igen!), ami egvszerűen és kétszer kettő módon — szenzációsnak mondható. Az egyik az állat­ábrázolás páratlan humora, bája. szinte hihetetlen öt­letgazdagsága. A Hófehérké­ben az őzek, mókusok, nyu­lak, madarak, (még a teknős is) klasszikusan emberarcú­vá varázsolt, tündérien ked­ves, szellemes és gyereknek­felnőttnek egyaránt osztá­lyon felüli csemegét nyújtó figurák. A másik — a rajz­filmhumor. Még látszólag sem azonos a burleszkek csetlő-botló jeleneteivel, hasraeséstől habostortáig. A trükkparádéba magával ra­gadó többletet visz. hogy a megoldások egytől egyig ar­ra épülnek, ami minden vér­beli komikum alapja: az ember esendő voltára és ez­zel összefüggésben helyze­tek ós alakok egvéni látás­móddal karikírozott, ez eset­ben az animáció teljes esz­köztárát fölhasználó egvüt­tes megjelenítésére. Például Kuka alakja önmagában elég lenne a totalitáshoz, de ha vesszük, hogy hat pompás, ízig-vérig mesebeli és egy­ben valóságos társa is akad, plusz az állatok és az egész. megragadó Disneyland-cso­davilág — kész a mágikus mozimutatvány. Tény: a Hófehérke és a hét törp>ében természetesen találni (tegyük hozzá: tizen­két év fölött) operettszerű elemeket, az időnként érzel­mes dalokra fakadó Hófe­hérkétől a szintúgy hófehér paripán érkező szépséges if­jú lovagig, a táj is mintha megelevenedett, apáink­nagyapáink gyermekkorát idéző képes mesekönyv len­ne. De: a törpék egész tár­sulata már bőségesen ellen­súlyozza a fenti, nagyon is könnyen megbocsátható ano­máliákat. arról nem is be­szélve. hogy ez a stílus köz­tudottan jó néhány évtize­des. Ha már a Disney-filmek koráról vagy kortalanságá­ról beszélünk eme örvende­tes felújítás ürügyén: va­jon ma mit jelenthet a maid­nem két évtizede halott na"" mester hagyatéka? A válasz, gyanítom, a Hófehér­ke láttán igen könnyen megfogalmazható: a gyerme­ki képzelet minden báját, tündéri kedvességét, aranyos és végtelenül szellemes mese­jelenetek egyféle pajkos ki­kacsintással fűszerezett em­berségét — nagyjából min­dent, ami a teljes, egészsé­ges világképhez tartozhat. Domonkos László fortfokozatában sem. A la­kott lakások legnagyobb arányban Szegeden komfor­tosak (79,8 százalék), s az előny ebben 6 százalék Mis­kolccal meg Péccsel, 9 szá­zalék körüli Debrecennel és Győrrel szemben. A kom­fort nélküli lakások aránya pedig Szegeden a legkisebb — mintegy természetesen kö­vetkezően az előző mutató­ból: 14.3 százalék. Négy-tíz százalékkal jobb tehát itt ez az arány. A statisztika nem tesz kü­lönbséget ezúttal az állami, szövetkezeti. OTP építésű la­kások, magánházak stb. kö­zött, miként akkor sem. arcú­kor egy lakás átlagos alapte­rületét mutatja ki. Ez ismét kedvező Szeged esetében: itt 58 négyzetméter; Győrben 57, Pécsett 55, Miskolcon 53. Debrecenben 52 négyzetmé­ter. Hogy a megye} helyzet­tel is ismerősek legyünk, nézzük meg ezt a mi váro­sainkban! Csongrádon 62. Hódmezővásárhelyen 66, Ma­kón 69, Szentesen 62 négy­zetméter egy lakásra jutó alapterületet mutat a statisz­tika. Ez nem rossz átlag, hi­szen a városok sorában nem túlságosan gyakori. Am 6U négyzetméteren felüli az egy lakásra jutó alapterület Ba­ján (63), Barcson (64). Gyu­lán (65), Balatonfüreden és Csornán (66). Fehérgyarma­ton és Lentiben (67). Kalo­csán (68), Kapuváron (69) és Pakson. meg Vásárosna­ménvben (70). Néhány természetadta előny is szerepet kap ter­mészetesen a lakások ké­nyelmében. Vízzel és gázzal igen magas színvonalon ellá­tott városunk Győr — előzi Szegedet is. Ám itt mind­egvík megyei város adata eléggé közel van egymás­hoz, de a fővárosihoz is. Szeged számai azért legye­nek a szemünk előtt villany van a lakások 99.6 százalé­kában; viz 83,6 százalékuk­ban: aáz 89,2 százalékukban; fürdőszoba vagv mosdófülke 77 százalékukban. Az sem mindegy, hány la­kó jut száz lakott lakásra. A fővárosban legkedvezőbb az arány, vagvis legkisebb a la­kások zsúfoltsága, mivel >itt ez a szám 276. De mindjárt Szeged következik a nagyvá­TUSOK suraüun SAI-iei, ei^zve Győrt (299), s Pécset, Debre­cent, MisKOicot i3l>3—305). A m; számunKra ezen az ada­tok megerősíthetik azt a tu­datot, nogy Szeged lakás­építési programja nem ma­rad el hasonló várostestvé­reitöl, sót, bizonyos aprócs­ka előnyöket is tartalmaz összesegeben S ezt nem art tuoni, amikor a „szomszéd retjét" zóiüeoonek látjuk. Szokás szerint ismét te­kintsük át Csongrád megye városainak aoaiait. Csong­rád, Hodmezóvasarnely, Ma­kó és Szentes laioasainak villamosítousága egymáshoz közeli színvonalú: 92—97 százalékos. Nagyobb külterü­letével Csongrád es Vásár­hely marad hátrább. A laká­sok vízellátása eléggé ala­csony színvonalú: 52—58 szá­zalékos. Ebben Makó jár előbb. A gazzal -ellátott laká­sok ttninya mi^^ik váro­sunkban meghaladja a 60 százalékot, s inkáob a ki­lencvennez közelít. Nincs je­lentős eltérés a száz lakásra jutó lakók arányában sem (270—299). A városok zsú­foltsága legnagyobb V'ásáros­namenyban: 358 (100 lakás­ra jutó lakók alapján), Bonyhádon: 351: Kazincoar­cikán 344: Kisvárdán: 343: Ajkán: 332: Leninvárosban 331. Az új városokban ez a gyermekszám nagyságával hozható egyenes összefüggés­be, nem elsősorban a laká­sok szobaszámával. A szegedi lakásszerkezet részletei is megismerhetők a KSH kiadványából. Eszerint 23 ezernél több a családi ház jellegű épületben lakott la­kások száma; a társasházi és öröklakás 5740. a lakásszö­vetkezeti lakás 6427. az álla­mi tulajdonú lakás pedig több mint 20 ezer. Mindez együttesen és pontosan 56 348 lakás. A 30 négyzetméternél kisebb lakás ebből 3400: 30 —49 négyze* méter közötti 17 ezer; 50—79 négyzetméter közötti pedig 28 ezer. Ennél nagyobb lakás mindössze 7 ezer van Szegeden. Sz. S. I. (Következik: Iskolázottság, foglalkozás.) Földtudományi előadások A Magyar Földrajzi Tár­saság szegedi osztálya és a TIT földtudományi szakosz­tálya előadóülést rendez ma, csütörtökön délután 5 órakor az Ady téri egyetem TTK-előadójában. - Dr. Pé­csi Márton akadémikus, az MTA földrajztudományi ku­tatóintézet igazgatója „A peomnrfoTöriai szintek és értelmezésük" címmel tart­ia az első elő-idást. A ter­mészeti földraizi. geomor­fológiai kutatások feladata hogv a felszta fellődését és a domborzati formák kiala­kulását komnlex módsze­rekkel vizsgálja. E kutatá­sok főként a domborzat hasznosításának növekvő társadalmi igénve miatt egyre nagyobb fontosságú­ak. Az előadó többek között arról tájékoztatott, hogy a geomorfológiai szintek kuta­tása miként segíti a dom­borzatfejlődés időrendi kérdéseinek tisztázását. Vészjósló hírek érkeznek Amazóniából: Földünk leg­nagyobb trópusi dzsungelvi­lága végveszélybe került a kíméletlen erdőirtás követ­keztében. Mi igaz a hírek­ből? Ennek járt utána dr. Balázs Dénes geográfus. a szakülés másik előadója. Legutóbbi útja során az Amazonas mentén iárt. a torkolattól a forrásig. Nem­csak a természet csodálatos világával Ismerkedett meg, hanem az ott élő emberek gondjaival is.

Next

/
Thumbnails
Contents