Délmagyarország, 1982. december (72. évfolyam, 282-306. szám)

1982-12-02 / 283. szám

Csütörtök, 1982, december 2. 3 Szolidaritási gyüiés A Hazafias Népfront me­gyei bizottsága és az Ikarus szegedi gyára tegnap, szer­dán Szegeden palesztin szo­lidaritási gyűlést rendezett. Ördögli László, a gvár pártvezetőségének titkára köszöntötte a résztvevőket, közöttük az elnökségben he­lyet foglaló Prágai Tibort, Szeged megvei város tanács­elnökének általános helvet­tését. Kulcsámé dr, Kiss Piroskát, a népfront szegedi városi bizottsága titkárát. Fogas Jánost, az Ikarus sze­gedi gyárának igazgatóját. Ézután dr. Berencsi György. a Hazafias Népfront szegedi városi bizottságának elnöke mondott beszédet és felszó­lalt Asad M. Kasim. a Pa­lesztin Felszabadítási Szer- j vezet budapesti irodájának I munkatársa. A gvár dolgo-! zóinak nevében Sebők János | szocialista brigádvezető biz­tosította támogatásukról a palesztin nép képviselőjét. A gyűlés résztvevői táviratot küldtek az Országos Béke­tanácsnak, amelyben szoli­daritásukat fejezték ki a pa­lesztin nép igazságos harcá­val és támogatják őket ön­álló államalapításukért folyó harcukban. Befejezésül a Családi és Társadalmi Eseményeket Rendező Intézet Radnóti Miklós irodalmi köre adott műsort. Baleseű ellen Munkavédelmi megbeszélés A budapesti tanácsok munkavédelmi irányító és ellenőrző munkáját vitatta meg szerdai ülésén az Orszá­gos Munkavédelmi Bizott­ság és áttekintette a mun­kavédelmi propaganda hely­zetét is. Megállapította, hogy bővültek a vállalatok kü­lönböző szintű vezetőinek munkavédelmi ismeretei. A szervezett képzést hatásosan egészítik ki a különféle ki­adványok, filmek. haszno­saknak bizonyultak a kiál­lítások és a különböző mun­kavédelmi vetélkedők is. A f bizottság felhívja a vállala­tokat, hogy mindenütt a he­lyi körülményeknek megfe­lelő, jól hasznosítható esz­közöket szerezzék be. Ezért tovább szakosítják a mun­kavédelmi kiadványokat, fil­meket. Az OMB a továbbiakban megvizsgálta a targoncákkal kapcsolatos kérdésekről, il­letve az ergonómia állami irányításának megoldásáról hozott minisztertanácsi ha­tározatok végrehajtásának menetét. (MTI) A balesetek kétharmada az otthon biztonságosnak vélt falai között történik. A nem üzemi baleseti okok ku­tatásának eredményeiről, s a megelőzés lehetséges mód­szereiről tartottak közös saj­tótájékoztatót szerdán a Ha­zafias Népfront és az Álla­mi Biztosító vezetői. S. Hegedűs László, a Ha­zafias Népfront Országos Ta­nácsának titkára elmondot­ta: a munkaviszonyban nem álló kiskorúak, tanulók, ház­tartásbeliek. nyugdíjasok, másrészt a munkaviszony­ban álló dolgozók munka­helyen kívüli baleseteinek megelőzésére még nem elég figyelmet fordít a társada­lom. A Hazafias Népfront Országos Tanácsa, az Álla­mi Biztosító, valamint a SZOT illetékes intézménye a nem üzemi balesetek meg­előzését is célul tűzte ki. A Hazafias Népfront Or­szágos Tanácsának elnöksé­ge múlt év végén hozta lét­re a balesetvédelmi társa­dalmi munkabizottságot. A megelőzés legcélszerűbb módszerének tartják: alkal­mazni az otthoni körülmé­nyekre az üzemi balesetvé­delem tapasztalatait, s az ott bevezetett megelőző in­tézkedéseket. A széles körű felvilágosító propaganda so­kat segíthet, ezt vállalja a Hazafias Népfroht Országos Tanácsa elnökségének bal­esetvédelmi társadalmi mun­kabizottsága. Mi újság a gyogyszerfronton? Panasz helvett munka Divat lett minálunk pa- Ráadásul a borso után a te- Szaktudást, precizitást, jó naszkodni. Sír a gvárigaz- ruiet jó nyolcvan szazaié- szervezést, figyelmet Azaz: gató- a változó szabályo- kan másouvetésre is mod jol kell megválasztani a faj­zólc közepette lassanként nyílik. Például silokukon- tákat a vetésterületet pon­képtelen lesz a vállalat nye- cal vethetnek, ami naiuk to'san el kell látni a nö­reségesen termelni. Morog a hektároriKenl 270 mázsa ko- venyvédelmi, tápanyagpót­téeszelnök- egyre drágáb- rah átlagtermest hoz. Emel- lasi föladatokat, betakarí­bak a gépek, a műtrágyák ltU a oorsó betakaritasa- taskor pedig nagyon ponto­a növénvvédő szerek s az koi nemcsak a szemnek ve- san meg keli szervezni a árak emelkedésével nem hasznát, hanem a visz- munkát, hogy a friss borsó­tartanak lépést a föl vásár- szamaradó zöldtómeget .jol szem négy-öt órán belül lási árak. így aztán nem hasznaihatják a szarvas- már a konzervgyári földol­éri meg foglalkozni ezzel, marnak takarmányozasában gozó soron legyen. Akkor nem éri meg azzal, lassan Ez az „ingyentakarmány" nincs se ünnep, se vasár­semmivel. mert csak a rá- pedig napi 2—3 literrel nö- nap. se éjszaka, s a gépek­fizetést gyarapítják. Sok veli teheneik tejhozamát, nek is menniük kell nem teesz van így például a Arról nem is beszélve, hogy állhatnak egy-egy elromlott konzervipari nyersanyagok- a vetésforgóban a borsó ki- alkatrész miatt. Különben kai, a zöldborsóval is. val° növény például a kö- oda a haszon. De. ha teljes — Utálatos növény a' vetkező évi gabona alá. emberként végzik a mun­zöldborsó! mondja Rósa Jó, jó, mondhatnánk, de kát. az eredmény minden­László, a Szegedi konzerv- ezek csak járulékos hasz- képpen kárpótol a fáradsá­gyár igazgatója. — Utálatos, nok, amiből nem föltétlenül gért. mert törődni kell vele sok- lehet megélni. De a bevé- , panaszkodni köny_ kai többet, mint a gabo- tel? A borsószemen kére- nyebb mjnt pontosan sJr. naval. És amikor eljön a sett pénz? E téren vajon vezetten, a nagyobb és im­betakarítás, órákat sem sza- mi a helyzet? már ,valódiv követelmé­bad késni vele. Szinte perc- Nos ha csak a borsosze- nyek szerint doigozni Am re kell megszervezni a meken keresett összegeket látszik_ mégiscsak ^ munkát, mert különben a Szegedi Konzervgyártól hozhatja meg az eredményt, öregszik a szem. romlik a fölvett pénzt nezzuk, akkor s aligha csak a mezőgaz. minősege, s néhány órán sem jar rosszul a teesz. daságban, adott esetben a belül már földolgozhatatlan- Főleg magas, az országos át- pusztaföldvári téeszben ná válik. Pedig a borsó |*Sot Jóval meghaladó ter- ah,i küiönben az eredni fontos konzervipari nyers- mésatlagai miatt. Nálunk . nyek és haszon alaDián any?g: jó exportlehetősé- hektáronként általában 40 . 1övöre , lsmét tovább bővf­gekkel. Mégis a konzerv- mázsát ad a borso Pusztq- tjk a borsó vetésterületét ipar az iden csak a szer- földváron viszont 6o mazsa a pddjei 9nn hekt-írről ann ződött mennyiség nyolcvan körül van az átlag. Ráadá- fa ^ már meevásároRák százalékát tudta fölvásárol- sul egy-egy fajtából mégha- [ megvasaroitan ni A legtöbb gazdaság ke- ladja a 80 mázsát. (Mindez neSyedik betakarító gepuket vesli a fölvásárlási árakat, nyilván komoly szaktudást, is* éppen a borsóból szár­sokallja a befektetett mun- technológiai fegyelmet, jó mazó haszonból, kát. A termelési kedv újbóli szervezést föltételez. Alig- T . , föllendítése érdekében így ha véletlen hogy ugyanez a ,gy nmcf'c aztán sokfelé az országban téesz évei; óta az élvonal- ^U s u n K be" milliók tucatjait kívánják ban van a gabonatermesz- onvak kellenek az így, vagy úgy beinvesztálni tésben is.) v- JaVali­a borsóba. Pedig akad pél- A magas termésátlagok "TienF' liánokként Ottn hogy a borsó is pedig Usztes hasznot hoznák fiT JX^SA K kusegere szamitva a regi beidegződések alapján. (Ál­A gyógyszerészek maguk között csak „acidium nico­tinicum pániknak'' nevezték a. közelmúlt tömeghisztériá­ját. £z a íontps értágitó és még.„több /más sokak által ezedej^qgyójgvszer .hiánycikk volt, - és közülük néhány mind a mai napig az. ma­radt. Kétségbeesett levelek az illetékesekhez, reklamáló téjefouok a gyógyszertárak­ig. A sokszor valós alap nélküli szóbeszédek egyre nagyobb aggodalmat szültek — szülnek a betegek, az ál­landó orvosság fogyasztók kö­zött. Érthetően, hiszen a be­teg ember érzékeny, és nyil­vánvalóan kétségbeesik, ha a számára fontos, — még lelki egyensúlyát is befolyá­soló — tabletta, egyik napról a másikra eltűnik a patikák polcairól. Egyik oldalon az egész­ségért aggódó „fogyasztó", a másik oldalon Vedig a nem kevés gonddal küszködő gyógyszeripar és -kereskede­lem. Tudom, a beteg ember hiányzó tablettái nem pótol­hatók nyugtatni igyekvő sza­vakkal. mégis hiszem, hogv a legilletékesebbek tájékoz­tatása enyhíti a •.gyógyszer­front" valójában túldramati­zalt ütközéseit. Az „itt" és „most" gyógyszerellátásáról kértem információt dr. Péter Szilvesztertől, a Csongrád megyei tanács egészségügyi osztályának főgyógyszerészé­től és Rákos Gyulától, a me­gyei gyógyszertári központ igazgató főgyógyszerészétől. A magyar gyógyszeripar nehézségekkel küzd. ezt a tény! senki sem szándékozik tagadni. Zavarok vannak az ellátásban. akadályok a gyártásban, aminek egvik oka a magas költségeket igénylő alapanyagkészítés, illetve -be­szerzés. Az eredeti gyógy­szermolekulák-sorozatban történő előállításának kor­szaka — nemzetközi viszony­latban is — lezárult, mivel a kutatási és gyógyszerbeveze­tési kísérleteket csak a leg­nagyobb gyárak képesek fi­nanszírozni. Mit tehet a ma­gyar gyógyszeripar? Egyre több licencet vásárol, hogy a gyártási jogok megszerzésé­vel biztosíthaisa a gyógysze­rek itthoni előállítását. A tő­kés országokban gyártott gyógyszerek behozatalát pe­dig természetesen befolyásol­ja devizakerelünk Az egész­ségügyi kormányzat azonhan — a lehetőségekhez képest — biztosítja e készítmények importját. E nehézségekből bizonyára a beteg pusztán annyit érzé­lael, tud és lát, hogy általá­ban 20—30 orvosság szerepel a tartós hiánycikkek listáján. Azt viszont már nem — ille­tőleg csak kevesen — isme­rik, hogy a hiányzó tablet­ták szinte mindegyike pótol­ható más — az adott beteg­séget ugyanúgy befolyásoló — szerekkel. Az egyazon ha­tástani csoportba tartozó gyógyszerek ugyanis közel azonos hatásfokkal alkalmaz­hatók a terápia során. S a „gyógyszerpánik" egyik sarkalia'os pontja éppen itt keresendő. A bizalmatlanság, netán a megszokotthoz való görcsös ragaszkodás okán a betegek legtöbbször elzár­kóznak az orvosaik által ajánlott más elnevezésű, vagy csupán másmilyen cso­magolású piruláktól. Mégin­kább nem fogadják el a gyógyszerész javaslatát, ami­karis ugyanolyan hatású, ugyanarra a speciális beteg­ségre szedhető, de nevében eltérő készítményt ajánl. Felhívtam néhánv gvógv­szertárat, a hiánycikkek iránt érdeklődtem. A jelen­leg nem kapható tabletták helyett mindenhol tudtak ja­vasolni pótlásukra alkalmas orvosságot. Példának okáért az acidium nicotinicum 12­féle egyéb értágítóval he­lyettesíthető. melyből az or­vos — kezeitje minden be­tegségét ismerve — kivá­laszthatja a legmegfelelőb­bet. A zökkenőmentes gvógv­szerpótlást a pontos és rend­szeres tájékoztatás is segíti. a körzeti orvosok és avógy­szertárck jó együttműködése. Az Egészségügyi Minisztéri­um minden hónapban rész­letes hiánycikk ismertetőt küld a gyógyszertári köz­pontnak, amelyen' utalnak arra, mi mivel helyettesíthe­tő. A központok készletük­nek megfelelően módosítják ezt: törlik a listáról a rak­táraikban még meglevő or­vosságok neveit, és az így módosított tájékoztatót eljut­tatják az orvosi rendelőkbe és a gyógyszertárakba. A gyógy­szerészek és orvosok tehát naprakészen ismerik a nem kapható készítményeket —, s ami a legfontosabb — a he­lyettesítő tablettákat. A Csongrád megyei gyógyszer­tári centrum Galenusi labo­ratóriumában többféle or­vosságot gyáHántífc:l'iátel9ék csomagolásukban ugyan Al­térnek — összetételükben azonban azonosak — a gyári termékekkel. E középüzemi gyógyszergyártás nagyban se­gíti a helyi ellátást, és ese­tenként jelentősen csökkenti a hiánycikkek számát. De vajon mindenre létezik pótszer? A kizárólag tőkés importból származó tüdő, mozgásszervi és idegrendsze­ri betegségek orvosságai fel­cserélhetők-e? Sajnos nem de a nélkülözhetetlen és élet­mentő gyógyszerek — legye­nek azok bármilyen drága külföldi készítmények — minden körülmények között megvannak és meglesznek gyógyszertárainkban. Az illetékesek mindent megtesznek annak érdeké­ben, hogy a gyógyszerellátás — a nehezebb esztendőkben is — valamilyen módon ki­elégítő legyen. A nehézségek megoldásában, a gondok eny­hítésében azonban számíta­nak a ..partnerekre", ez eset­ben a betegek együttműkö­désére. Nem tévedés. Való­ban társak vagyunk, segíthe­tünk. Mindenekelőtt azzal, hogy megértjük és főleg el­hisszük mindenre van orvos­ság. S nem kevésbé azzal, hogy nem vásároljuk fel — sokszor csak házi patikánk „gyarapítására" — gyógyító szereinket, Kalocsai Katalin da arra, hogy a lehet nyereséges cikk! a szövetkezetnek a jelente Dóra Árpád, a pusztaföld- gi. sokak által alacsony­vári Lenin Tsz növényter- nak tartott fölvásárlási ára- l7m TácT^különben"'akár" mesztési ágazatvezetője, kon is. Dóra Árpád a gabo- különben akar­Nem túl régen kezdtek fog- nával hasonlítja össze a lalkozni a zöldborsóval, de borsót: 320—340 forintot azt vallják: nekik nagyon is kapnak a gabona mázsájá­megéri. Mert nemcsak a ré- ért, a borsóért pedig 760 tő­ven nyernek általa, mennyire is akarna nem­igen tud „jólelkű" lenni, mert nincs neki miből!) Ügy tűnik, az előrelépéshez szükséges föltételeket sok ala, hanem rintot. Ha gabonát termeszr fYY™1 J£í i VáfíinrrÁs^: +«ék, hektáron -körül- SSv^®' c sí ] Éüszta-foTdvár eseie valódi beiül 34-33 ezer forint az fS^fe^th^it* i>má. *z otenf^iftasztala-"árbevétel;-a- borsó esetében W^TK^ tok mindenképpen szélesebb pedig 45-46 ezer forint. Az £helőSkke Eminek körben is tanulságosak ő termésátlagaikkal és na- eradménveként viszonylag ezőaazdaság- svon rnanc első nótáivá ereamenyeRent viszonylag nemcsak a mezőgazdaság- gyon magas első osztályú ban. Mert választ adhat- termékarányukkal a borsó nak arra a kérdésre: miből jóval több hasznot hoz. mint lesz a haszon? a gabona. Jóval több köz­A Szegedi Konzervgyár vétlen hasznot a közvetett ^rivámtt sem 1977-ben arról próbálta elonyokroi — takarmany. meggyőzni különben másodvetés lehetősége, ko­eredménnyel — a puszta- rai földváriakat, hogy termesz- stb A has/on természetesen mindent föltételez. szenek a vállalat számára csemegeuborkát kiskertjeik- sok ben. Közben kapcsolatba kerültek a téesszel is, ahol — egy-két beszélgetés ha­tására 60 hektáron zöldbor­sót vetettek. Ekkor még az Orosházi Állami Gazdaság gépeit kérték kölcsön a be­takarításra. s 40—42 mázsás átlagtermést kaptak egy hektáron. A következő év­ben — úgy látszik, nem sze­reztek rossz tapasztalatokat — már megkétszerezték a 1 vetésterületet: 120 hektáron vetettek borsót 1978-ban, és két borsócséplő gépet is vásároltak. Azóta már 200 hektáron termesztenek zöldborsót, és három beta­karító gépük van. Dóra Árpád sorolja a sok­szor és sokak által kárhoz­tatott konz.ervipari növény a zöldborsó előnyeit: az év első felében jelentős árbe­vételhez juthat általa a té­esz. ami csöpnet sem kö­zömbös a mezőgazdaságban. r csekély ráfordítástöbblettel növelhetnék piacképes ter­mékeik mennyiségét, s így hasznukat is. Mert Pusztá­éi sősorban pénz kellett az eredménvek­hez- hanem annak a befek­arbevetel. vetesforgo , ,. .. ,, ... B letese. amit szellemi toké­— nem is beszelve. , , , , . nek szoktunk nevezni. Szávay István Változások a közlekedési ügyek intézésében iogáz-energia A gazdaságos környezet­védelemre ad lehetőséget az iparban, a mezőgazdaság­ban, a háztáji és egyéni gazdaságokban az úgyneve­zett biogáz-eljárás. Ezzel a technológiával — melyről szerdán tanácskozott a Ha­zafias Népfront országos elnöksége környezetvédelmi munkabizottságának tudo­mányos és oktatási albizott­sága — megoldható a szer­ves hulladékok újrahaszno­sítása, a fertőző anyagok ol­csó kezelése; megújuló energiaforráshoz, humusz­hoz, komposzthoz — eset leg —, takarmányhoz juthat általa az ember. Az energiagazdálkodási kormányprogram 4 biogáz­erőmű létrehozását vette tervbe: még ebben az év­ben megkezdi működését a szécsényi és a dömsödi bio­gáztelep. A hozzászólásokban el­hangzott: a gazdák között sokan készek kockázatválla­lásra, leleményes emberek, akik kisgazdaságukban szí­vesen bevezetnék a biogázel­járasL Módosul a rendőrség KÖZ- ból, valamint hosszú várakeri úti közlekedési igazgatás- zást jelent az ügyfél sza­szervezete — jelentette be mára. Mindezeket a hosszú Grimela Sándor rendőr ez- ideje fennálló nehézségeket, a redes, a BM Országos Rend- jelenlegi követelményektől őr-főkapitányság közlekedési már elmaradó szervezeti ke­csoportfőnök-helyettese szer- reteket kellett megváltoztat­dán, Budapesten, a Magyar ni ahhoz, hogy korszerűbb Újságírók Országos Szövetsé- körülmények között intéz­gének székházában tartott hessék a közlekedéssel kap­sajtótájékoztatóján. csolatos ügyeket. Az ország öt megyéjében Az új rendszerben január korábban kísérleti jelleggel 1 -tői a lakóhely szerinti il­bevezetett decentralizált ügy- letékes járási, valamint vá­intézés jó tapasztalatai alap- rosi rendőrkapitányságok ián vezetői engedélyekkel és közlekedési alosztályai — á járművekkel kapcsolatos mint első fokú hatóságok — elsőfokú ügyek intézésével— végzik- a vezetői engedélyek Budapest kivételével — a kiállítását, az úiabb vizsga megyékben a járási, vala- esetén a járműkategória ér­mint a városi rendőrkapi- vényesítését, meghatározott tányságok közlekedési alosz- esetekben a visszavonásukat, tályai, a másodfokú ügyek- illetve visszaadásukat. Itt kel kapcsolatos feladatokkal intézik majd a külföldön ki­pedig a megyei rendőr-fóka- állított jogosítványok cseré­pitányságok közbiztonsági és jét; a tanuló-, illetve az közlekedési osztályai foglal- ideiglenes vezetői engedé­koznak a jövő évtől. Ivek kiadását. E szervek fel­Az állampolgárok 6zámá- adata lesz a tanfmvem nél­ra a még érvényben levő küli vizsgára bocsátás en­szervezeti rendszer azt je- gedélyezése. valamint a for­lenti. hogy például a gép- galmi engedélyekkel és a kocsi tulajdonjogának átírá- rendszámtáblákkal a tulaj­sára, vagy a vezetői enge- donjoggal kapcsolatos összes dé!y cseréjének intézésére a ügyek intézése, legtávolabbi községből is a Döntésük ellen továbbra is ,negye székhelyére kell utaz- az államigazgatasi eljárás ni Ez pedig költséget, a általános szabályai szerint több órás kiesést aiunká^ iehet fellebbezni.

Next

/
Thumbnails
Contents