Délmagyarország, 1982. november (72. évfolyam, 257-281. szám)

1982-11-13 / 267. szám

I 4 Srombat, 1982. novemtícr 13. Hőszigetelő perlit A tesztvizsgálatok bizonysága szerint a hőveszteség akár 40 százalékkal is csökkenthető az új hőszigetelő szárazperlit-keverék, az Isoperj alkalmazásával. A Könnyűbeton- és Szigetelőanyagipari Vállalat gyárának új termékét a helyszíni felhasználás során csak vízzel kell megkeverni és az elkészült vakolat, habarcs vagy beton azonnal használható. Az Isoperl halmazsűrűsége miatt a kivitelezési munkálatoknál kisebb fizikai erőkifejtést igényel és hőszigetelő paraméterei kedvezőbbek a korábban importból származó anyagokénál. Az Isoperlt ötféle változatban gyártják, többek között készül külső, illetve belső Nemzetközi élvonalban Vadgazdálkodásunk Az erdők-mezők vadjainak mány csaknem hárommillilegutóbbi országos számba- árd forint értékű, vétele arról tanúskodik: a A gyarapodó állomány évmagyar vadgazdálkodás a j^l évre növekvő árbevételt nemzetközi élvonalba tartó- tesz lehetővé. A vadgazdálzik, az állomány mind érté- kodásból származó árbevétel kesebb, és tartása, tenyésztő- tíz év aiatt több mint négy. se kifizetődő vállalkozás. Ez szeresére nőtt. Az átlagosnál tűnik ki a magyar vadgaz- is jobban fejlődött az exdalkodás eredményeinek ösz- portba származó dollár árszesiteseből. Az adatok sze- bevétel, ami tíz év alatt megrint a nagyvadállomány 1982- tízszereződött. ben több mint háromszorta nagyobb a háború előttinél . ^ eredmények még jobés értéke megközelíti az 1,7 1)811 lehetnenek, ha a veszmilliárd forintot. A vadgaz- tesegeket sikerülne mérsédálkodásban azonban vannak ke!ni- A vadállományt érő még tartalékok: az apróva- károsodás egyrészt az élő dákból kevesebb van. minta szaporulat természetes elhulháború előtt, annak ellenére, lásábó] adódik, de előidézője a mesterséges tenyész- 8 mezőgazdaságban általánosan hogy ° —^ alkalmazott kemizálás falak vakolásához, valamint I tessel is igyekemek gJ'arapi" és a magas szintű gépesítés falazó perlithabarcs ké&zí-1 tani az állományt. Mindent is. Nagy károkat okoznak — téséhez is. ' egybevetve, a hazai vadállo- főleg az apróvadállományban — a kártékony állatok is. Zenei naptár Kodály-est A közelgő Kodály-szüle- különleges muzsikáló csend tésnap ünnepléseként a csü- ölel át. Ez a rendkívüli kétörtök esti filharmóniai kon- pessége teszi emlékezetessé, eerten, a Zenés Színházban, senkihez nem hasonlíthatóvá a nagy mester műveit, a Ma- Jagling előadóművészetét. A rosszéki táncokat, s a Buda- zenekart s dirigensét dicséri, vári Te Deumot hallottuk, a hogy feszült, érzékeny kíséSzegedi Szimfonikus Zene- retével, a szólista zenei elkar, s a DÉLÉP Szegedi Ze- képzeléseibe ideálisan beilnebarátok kórusa (karigaz- leszkedve, mindvégig kiválogató Molnár László) előadá- an alkalmazkodott annak sában, Pál Tamás vezényle- egyéni megnyilatkozásaihoz. téveL A koncert zárószáma KoAz eredetileg zongorára írt dály nagyszabású alkotása a remekműben (melyet Ko- Budavári Te Deum volt, dály később zenekarra is át- mely Buda-vár visszavételéírt), a Marosszéki táncok- nek 250. évfordulója alkalban, régi székely népi tánc- mából íródott. A hatalmas dallamokat dolgoz fel a szer- ívű, remekül megformált ző. A szépséges dalok azon- kompozíció főszereplője a ban semmit, nem vesztenek kórus és a zenekar. Igen hamvasságukbóL eredetisé- szép teljesítmény volt, a ,Ze-r,, gükből, sőt a pompás hang- nebarátok kórusától e nehéz szerelésből új tüzek lobban- műnek a megszólaltatása, nak a sodró lendületű tán- Ahogyan az ujjongó, fennsécokban. A zenekarok hálás, ges erejű „Te Deum Laudasikerthozó darabja általában mus" indítással a zenekar ez a mű, most azonban nem mellett megzendült a vegyes kelt igazán életre. A belső kar. vakítóan ragyogó, hokohézips erő hiányzott, a mogén, egészséges, telt hangmoderato rész kissé szétesett, zásuktól szinte égi ragyos a Vonóskar előadásában a gással telt meg a terem, délceg tartású, gyorsabb tán- Felhangdús, szép tónusu, cok dallamai, a lelkiismere- zengő fortéjuk teljesen letes megszólaltatás ellenére nyűgözött, s szépreményű sem csendültek valóban vér- várakozást ébresztett a topezsdítő ízesen, karakteresen, vábbiakban felhangzó téteAz est hangszeres szólistája Viktória Jagling, szovjet gordonkaművésznő, Schumann a moll (Op. 129.) gordonkaversenyével lépett a hangversenydobogóra. Nem a szokványos romantikus felfogásban játszott, tehát nem a szélsőséges szenvedélyek, indulatok kontúrjait rögzítette lángoló színekkel, s túlcsorduló érzelmi telítettség sem feszítette ezt a csellózást. Mégis voltak percek, amikór megállt a lélegzet, s a feszült, meghökkent figyelekkel szemben. Ám ahogyan a legragyogóbb, melengető kellemes napsugárzásban is egy idő után vágyakozni kezdünk a hűsítő árnyék után, úgy kezdett hiányozni a kórus szépséges fortéjához méltó pianója, a telt zengésű beszédes piano! Bár az 1981-es Hándel Messiásé nak előadása óta egy folyamatos hangzásbeli, s zenei fejlődést érzek a kórusnál, a líraibb tételek hangjában, a lélekkel teli halk muzsikák megszólaltatásában hangzásuk még mindig száraz, kissé koMíg a nagyvadfajokat nem éri nagyobb pusztulás ebből adódóan, az apróvadállomány károsodása évente százezres nagyságrendben mérhető. Ugyanakkor évről évre számottevő — az egyre jobban terjedő védekezési eljárások ellenére is — a nagyvad- és a mezeinyúláilomány által az erdei és a mezőgazdasági növényekben, valamint a közúti közlekedésben okozott kár. Együttes értékük 1981-ben meghaladta a 120 millió forintot. Az ország területén öt nagyvadfajta él. Állományukat tekintve a legnépesebb az őz — 197 ezerrel —, ezt követi a szarvas, majd a vaddisznó és szinte azonos a dámvad- és a muflonállomány nagysága, kereken 6—6 ezret tartanak nyilván. Míg néhány évtizeddel ezelőtt a nagyvad szinte kizárólag az erdőterületeken élt, addig má már az őz és a vaddisznó otthonos lakója a mezőgazdasági területeknek is. A hasznos apróvadállomány faj szerinti össZetétélét- tekintve igen változatos és hazánk minden tájegységén megtalálható — ez derül ki az öszszesítésből. Gazdasági ' értékük és számuk alapján a fácán és a mezei nyúl a legjelentősebb, de számottevő a mesterségesen szaporított vadkacsaállomány is. Érbetegségek Beszélgetés Fényes György professzorral Sokszor leírt, jól ismert választ: agyi érbetegség mi- rófonal szükséges, ami szatény: a halálozási statiszti- att. kák szerint, a világon leg- _ többen szívinfarktusban, illetve daganatos megbetegedésekben halnak meg E szomorú nyilvántartás harmadik helyén kevésbé ismert halál ok szerepel: az agyi érbetegség. S még egv adat. Az Amerikai Egyesült Államokban végzett felmérés szerint a fiatalon bekövetkezett elhalálozást az esetek 5 százalékában megrepedt agyi értágulás okozta. bad szemmel nem is láths. tó. Ezért elengedhetetlen e Hegen_ azt is^ mondtak, beavatkozáshoz az úgynevezett operációs mikroszkóp. — Vannak-e időben felismerhető tünetei, elöielei az agyi érbetegségeknek? hogy a beteget azért ..ütötte meg a auta", mert felidegesítette magát vagy túl sokat evett, ivott. Mi az oka azoknak az agyvérzéseknek, amelyek nem az öregkorban. hanem legtöbbször a cselekrőkénessége teliéhen — Az érzsák minden bevezető tünet vagy előjel .. ,„„ ,„ , . . nélkül egyik pillanatról a levő <20-50 eves) emberek másikra _ teljes testi jólét közben — szokott megrepedni. Így a ba.i megelőzésére sem a betegnek, sem az oresetében következnek be? — Sok más betegséggel ellentétben ebben a kórcsöporfban az életmódnak vosnak nincs lehetősége. A nincs kiváltó szerepe. Vele vérzés lehet, enyhe: ilyenkor A tudat, az ösztönök, az született betegségről van csak hirtelen fellépő. erős érzelmek, az akarat, a be- szó, amelynek oka az érfal fejfájás — ami a tarkó táiészéd, a gondolkodás és cse- fejlődésének rendellenessé- kon érezhető — az egyetlen lekvés — azaz egész emberi ge. Lényege a következő: az tünet. Máskor olyan nagvlétünk és minden tevékeny- agvi erek körülírt részén az tömegű vérzés tör az agvra, ségünk — központi szerve, érfal vastag izomrétege nem hogv a beteg azonnal elveirányítója az agy. Megbete- fejlődik ki normálisan. A szíti az eszméletét Ez esetgedéseinek csak egyike az vérnyomás hatására az ér ben jórészt attól függ a agyi érrendszer kóros elvál- kiöblösödik. ügynevezett ér- beteg további sorsa, milyen viszont j tozása. melynek több meg- zsák keletkezik. Az érfal a nyilvánulási formája van. belülről ráható nyomás kögvorsan kerül megfelelő szakintézetbe, tehát idegseA szegedi II. számú sebé- vesztében a zsák terüle- bészetj osztályra szeti klinika igazgatóját, dr. tén lassan elvékonvodik. — Az ön véleménye szerint Szegeden időben kerülnek-e az ilyen betegek a sebészetre? — A Szegedi Orvostudoéletveszélves mányi Egyetem sok eves lyos, agyi tüneteket. A "érzése- idegsebészeti hagyományokFényes György professzort olyk°f pókháló vékonykérdeztem az agyat ellátó nyá válik. Végül megérrendszér megbetegedései- reped és létrejön a vérzés. rok melv tömegétől és elhelyez— A tömegméretekben kedésétől függően okoz súpusztító kórról ma azt j sokszor mondjak, civilizációs betegség. Elmondható-e az agyi érbetegségekről? kért felelős agyi érzsákok kai rendelkezik, hiszen a II. — Annak ellenére nem. gyógyítása csak műtéttel le- számú sebészeti klinika első hogy napjainkban egyre hetséges. Az operáció során igazgatója, Láng Imre progyakrabban fordul elő. kiiktatjuk a vérkeringésből fesszor, a magyar idegSfiSkbT " szenvedők f mégbedig ff' készet egyik úttörője volt. számaránya növekedett meg hogy klcsmy, fémcsathoz Nyugdíjba vonulása után is a XX. században, hanem a hasonlítható, klippel szorít- tovább fejlődött a klinikán diagnosztikai eljárások fej- juk le. az idegsebészet. aminek lodlek, s a korszerű vizsga- —, . , , , .. , , . .. lati módszerek lehetővé te- ~~ Vannak-e mas agyi er- egyik örvendetes kovetkezszik e betegség felismerését betegségek, amelyek sebéminden esetben. Gondoljunk szeti úton gyógyíthatók? csak arra hogy évtizedek- , — Igen. Az utóbbi evekben a mikroszkópnak a műtétekkor történő felhasználása lehetővé tette, hogy kel ezelőtt hányan haltak meg agyvérzésben. Akkoriban azt mondták; „szél érte, megütötte a guta". Az orvostudomány még nem ismerte sem az okát. sem pedig előzményét az agyvérzésnek. Nem tudták, milyen dott agyi verőerek működé- moc,ern vizsgálati és műtéti ménye az is, hogy a sebészeti kezelést igénylő agyi érbetegeket a belgyógyász, az ideggyógyász, de olykor a körzeti orvos kollegák is gyorsan — minden bürókraelmeszesedés vagy más ok tikus út megkerülésével — miatt beszűkült vagy elzáró- küldik klinikánkra. Itt a folyamatok. rendellenessé gek történnek az agyban, miért kap valaki „gutaütést". Ma már tudjuk a Egy hétig természettudomány Régóta mondják a hozzá- bemutatják az Energia című lem parazslott a közönség pogós lesz Ha ki fejező, egy soraiból. Első benyomásunk: ségesj puha pianót is meg„ különösen szép hangon szol tanulnak énekelni, ami talán a hangszer a keze alatt, a legnehezebb, valóban magyöngyházfenyu. opalosan radéktaian élmény nyújtásácsillogo, finom hangon. ra képesek. Az énekes szólisták — Vdmossy Éva, Varsányi Mária. Bárdi Sándor és Kenesey Gábor — ihletetten muzsikáltak. A produkció egyedüli kis ördöge azonban a kétes tiszRendkívül csiszolt technikával, nagyon kulturáltan játszik. Mégis a versenymű első tételében érdektelennek tűnt a produkció. Ám a második tételben, s a ráadásként játszott Bacü-muzsikában, megnyílt számomra a titok. Miközben gyengéden, karcsúra metszett, tasággal hangzó elektromos dallamíveit kelti életre ezüs- ^ Ennek áldozata tos csellohangjan vagy mi- ° _ ... közben fürgén peregnek a lett a Te Deum pianissimo, harmadik tétel virtuóz finá- makulátlan tiszta zárása. Itt léjának hangjai, egyidejűleg vait a legélesebben hallhaa csend csendül ki az egész tóvá, milyen nehéz az orgohangzó muzsikából. Olyan na exponáltán lebegő hangcsendesség és nyugalom árad jához hozzáigazítani a kóelőadása hangulatából, mint pjs^ s a szólistát. Nem is amilyen egy szűrt napfény- sikerült Kár érte, mert a ben derengő, mozdulatlan mű interpretálása egészében téli tájból, havas fennsíkból Pál Tamás vezényletével, sugárzik. Olyan lassú tem- arányosan megformált, jó pókat tud valószínűtlen szép tempóvételű, részletszépsépiano hangon kitölteni, hogy gében sem szegény előadás úgy érzem, megáll a szívvé- voit. rés, megáll az idő, csak. a Herényi Bogáta értők, hogy senki sem hiheti általánosan műveltnek magát, ha ismeretei közül hiányoznak a természettudományos jellegűek. Az „egzakt tudományoknak" is nevezett természettudományok köréből persze nagyon nehéz azt az alapvelő tudáshalmazt meghatározni, kiválasztani, amelyet mindannyiunknak ismerm illik, mert hovatovább hétköznapi életünk vitele múlik rajta. Ezért is volt hasznos, hogy az elmúlt évben a TIT szegedi szervezete és a Bartók Béla Művelődési Központ szervezésében természettudományi ismeretterjesztő napokat rendeztek a városban. Sikere is bátorított, de a szervezők eleve arra gondoltak: ne egyszeri. könnven feledésbe merülő, „kipipálható" programjuk legyen ez. hanem rendszeresen segítsenek mindazoknak, akik tudásukat kiteljesíteni szeretnék. Az egy hétre koncentrált programsorozat pedig kétségtelenül figyelemfelhíkiállítást. Hétfőtől péntekig a művelődési házakban, iskolákban, klubokban számos előadást tartanak, főként geológiai, biológiai, kémiai, egészségügyi témákból. Technikatörténeti vetélkedőket rendeznek, szemléletesen, diákkal és a diaporáma módszerével foglalkoznak az űrkutatással, s a lézerműsor sem marad el. mely a fantáziát is segítségül híva mutatja be Földünket. A hétfői program: délelőtt 10 órakor a Radnóti gimnáziumban Kessler Hubert geológus Európa legnagyobb cseppkőbarlangját, az aggtelekit mutatja be. szóban és filmen. Ezt megismételi este fi órakor a Juhász Gyula Művelődési Központban. Dr. - Csizmazia György főiskolai adjunktus Magvarország védett állatait ismerteti meg a petőfiíelepi klúbkönyvtárban délután 3 órakor. Jugoszláviai kutatóútjáról számol be Dr. Jakucs' László egyetemi tanár a November 7. Művelődési sét úgy állítjuk helyre, hogy eszközök birtokában a leheegy. a koponyán kívül futó tó leggyorsabban igyekszünk verőeret kötünk össze a kimutatni a beteg érszamegfelelő agyi érrel, és így kaszt- ma'd a műtétek is biztosítjuk az addig rossz mielőbb elvégezzük. mert vérellátású agyterület meg- 82 8 tapasztalat, hogy az elfelelő vérkeringését. Ezek a ső vérzés után rövid idővel műtétek olyan kis átmérőjű újabb következik. amely ereken történnek, hogy az már 8 beteg életét súlyosan érvarratokhoz speciális mű- veszélyezteti, szerek és olyan vékony varKalocsai Katalin Háztartás-stilisztika A Statisztikai Kiadóválla- a munkás-paraszt és szellelat gondozásában megjelent mi foglalkozású csalódok köaz 1981. évi háztartás-statisz- zött. tika, amely 8500 háztartás Hűtőgéppel például húsz adataival átfogó képet nyújt évvel ezelőtt száz munkásegyebek közt arról, hogy a bsaládból mindössze egy. ma múlt évben mire mennyit 94 rendelkezik. Ugyancsak a költöttek jövedelmükből az munkáscsaládoknál a száz egyes társadalmi rétegekhez háztartásra jutó bojlerek tartózó csaladok, s milyen a S2ama 1990 óta 2-ről 48-ra, háztartások gépesítésének színvonala. A státisztika szerint az ipari és mezőgazdasági munkások, valamint a szellemi foglalkozásúak jövedelmüka mosógépeké 26-ról 97-re, a Centrifugáké 0-ról 85-re, a porszívóké 4-ről E3-ra. a gépkocsiké 0-ról harmincra növekedett. Kerékpárból, rádióból és televízióból jó névóbb, mint az egymástól kü- Házban délután 4-kor, Milönálló, egész évre elosztott természettudományos TITelőadások. Az iclei ismeretterjesztő hét megnyitója hétfőn délután fél 5-kor lesz a Bartók művelődési központban: dr. Kapolyai László ipari államhályteleken a művelődési házban pedig dr. Csizmazia György Vadvízország címmel tart előadást. A Radnóti gimnáziumban a Szegedi Biológiai Központ kutatója, Venetianer Pál mondta el, mit tud és mit nem tud a nek egyaránt valamivel ki- hány munkáscsaládban sebb hányadát költötték tavaly élelmiszerekre, mint egy évvel korábban, élvezeti cikkekre viszont egyre többet áldoz a társadalom valamennyi rétege. Növekednek a nagy értékű tartós javakra, a szolgáltatásokra, a fogyasztási iparcikkekre, a lakásfenntartásra, az egészségügyre. a testápolásra, a művelődésre fordított kiadámár több is akad. ezeknél száz háztartásra tavaly 122 153. illetve 108 jutott. Száz falusi család közül tavaly 8fi rendelkezett hűtőgéppel. 95 mosógéppel. 73 centrifugával. 69 porszívóval. 25 gépkocsival, 37 motorkerékpárral. Rádióból száz családra 129 jutott. A fejlődés a falusi családoknál a titkár, az Akadémia levelező génsebészet, délelőtt fél 10tagja „Energia, nyersanyag- kor: a Tömörkényben a kégazdálkodás és társadalmi miaj folyamatok energetikáh.aladás" címmel előadást járói tart előadást Riedel tart, $ az országban elsőként Miklós egyetemi adjunktus. sok is, ruházkodásra azon- legszembetűnőbb! mert kőbán jövedelmük kisebb ré- zülük — a reprezentatív felszét költötték a családok, mérésben szereplő háztartámint korábban. sok adatai alapján — 20 évA vizsgált Családoknál már veI ezelőtt egy sem rendelhúsz év óta egyenletesen nö- kezett például hűtőgéppel, vekszik az iparcikkekre és a nagy értékű tartós fogyasztási cikkekre fordított kiadások összege és aránya. A háztartások gépesítettségében eltűnőben vannak a kübojlerrej, centrifugával, porszívóval. gépkocsival és televízióval. A szellémi foglalkozásúak háztartása a felmérés tanúsága szerint szinte teljesen lönbségek a várost és falusi, gépesített volt már 1981-ben.