Délmagyarország, 1982. november (72. évfolyam, 257-281. szám)

1982-11-07 / 262. szám

hHo VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! 72. évfolyam 262. szám 19S2; november vasárnap Ara: 1,40 forint AZ MSZMP S ÜÜ L A P J A • • • Ünnepi Á Nagy Októberi Szocialista Forradalom évfordulóján Benke Valéria rádió- és tévébeszéde A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 63. évfordulója alkalmából Benke Valéria, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja tegnap a rádióban és a televízióban ünnepi beszédet mondott. K

orszaknyitó történelmi fordulóról emlékezünk meg ma este: 1917 októberének Lenin vezette nagy forradalmáról. Vele. általa kezdődött el a szocialista eszme valósaggá válásának hosszú folvamata. Azóta a Szovjetunió — történelmileg villanásnyi idő alatt — az elmaradott cári Oroszország helvén hatalmas ipart, nagyüzemi mezőgazdaságot teremtett, világraszóló tudományos eredményeket produkált, százmilliókat emelt fel a mélyből emberi életre seregnvi vezetőt, magasan képzett szakember- és tudósgárdát nevelt fel a dolgozók soraiból. A történelemben egyedülálló módon oldotta mea a szocialista állam azt a feladatot, hogv szélsőségesen különböző társadalmi-gazdasági fejlettségi fokon álló néoek. nemzetek és népcsoportok számára nemcsak iogegvenlőséget biztosított, hanem ténvleges esélvt és konkrét, feltételeket teremtelt a példátlan méretű egyenlőtlenségek felszámolására. Nincs még egv olyan ország a világon, ahol akkora utat tettek volna meg népcsoportok a nemzetté válás útján, nemzetek a kiegyenlítődés felé. mint n most hatvan eeztendeje megalakult Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetségében. S ílvos áldozatok árán tette országát a szovjet néo nemcsak a saját hazájává, hanem a világ forradalmi erőinek támaszává, a mindenféle elnvomás ellen küzdők reménységévé is. Gondoljunk a sok szenvedésre, az intervenció és a polgárhábirú okozta pusztulásra jés véráldozatra; a húszas és a harmincas évek viszonylag békés időszakára. amikor ezernyi lemondással, sokszor éhezve és nyomorúságot vállalva, egyszerre kellett építeni és fegyverben állni. Gondoljunk a második világháború húszmillió szovjet halottjára, a romhalmazzá változtatott európai szovjet földre. És emlékezzünk a hidegháború éveire, amikor a fasizmus felett aratott gvőzelme után volt szövetségesei ellene fordultak, és politikai, gazdasági nyomással akadályozták, újabb háborús fenyegetéssel nehezítették az ezer sebből vérző Szovjetunió taloraállását. Az első küzdelem azért folyt, hogv a munkásforradatemnak ez a bázisa, a népi hatalom eev országban fennmaradjon. A második világháború tétie az volt. hogv Európában és Ázsiában néoek. nemzetek szabaduljanak meg a fasizmus uralmától. A mostani harc. amelv a világuralomra törő. s ezért egv nukleáris háború kockázatát is felidéző imperialista erők ellen folyik, már az egész emberiség létét érinti. Nehéz és szövevényes, visszaesésektől és kudarcoktól sem mentes, mégis előrehaladó történelmi folvamat az. amelynek során kialakult a szocialista világrendszer, öszszeomlott az imperializmus gyarmati rendszere, terebélyesedett a nemzetközi munkásmozgalom, erősödtek a kommunista pártok és más baloldali mozgalmak, és napjainkban is szélesedik a harc a nagvmonoDÓliumok korlátozásáért. a fegyverkezés ellen: sokszínűvé és tömegessé válik a békemozgalom. A Szovjetuniónak döntő része volt abban, hogv a hidegháború nehéz évei után Európában megkezdődött az enyhülés. A békés egymás mellett élés gondolatát ma már nemcsak marxisták képviselik, hanem különböző eszmeáramlatok jegyében küzdő más haladó erők is. közöttük több szocialista párt vezetői és más realista polgári politikusok. Ellentétes tartalmú és irányú változások mentek végbe az elmúlt évtizedben, és zajlanak napjainkban Is. A tudomány, a technika gyors fejlődése ellenére súlvos gazdasági visszaesés következett be. amelv még a feilett tőkés országok sok állampolgárának helyzetét is bizonytalanná tette: a világ más régióiban százmilliók szenvednek nélkülözéstől és nyomortól. A politikai színkénben is különböző előjelű változások történtek. A gazdasági válság hullámain néhol baloldali előretörés következett be. a legfontosabb tőkés országokban azonban konzervatív sőt egyesekben kifejezetten agresszív erők kerültek kormányra. Veszélyes feszültségekkel teli a mai világ nyugtalanság tölti el az embereket, teried a félelem a jövőtől. Ami a legtöbb aggodalmat okozza: az Egyesült Államok kormányában azok az erők jutottak döntő szóhoz, amelyek megkísérlik a világ fejlődését megállítani, sőt visszafordítani. Elsősorban a Szovjetunió és a szocialista országok ellen támadnak, mert nekik tulajdonítják a népek politikai és gazdasági önrendelkezésre iránvuló törekvéseit. Támadásba lendültek az enyhülés ellen: felújították, ismét alkalmazni próbálják a 30—35 évvel ezelőtti hidegháborús módszereket, a gazdasági megtorlás és megszorítások eszközeit, a oénzügvj és kereskedelmi korlátozásokat, a politikai és a kulturális kapcsolatok szűkítését. Emlékezzünk csak: ez a próbálkozás egyszer máikudarcot vallott, noha a Szovjetunió gazdasási cs katonai ereje akkor lényegesen kisebb volt. a béke és haladás erőinek helyzete nehezebb. Most seiti várhat e kísérletre más. mint kudarc. A mai Szovjetunió sokszorosan nagvobb gazdasági erőt képvisel. katonai tekintetben erőegvensúlvt ért el. A szocialista országok szerepe és súlva a nemzetközi politikai életben — minden belső problémájuk ellenére — lénveae-en nagyobb, mint harminc éve volt. Az envhülés pozitív tapasztalatai megnövelték azok számát a tőkés országokban is. akik hívei a normális nemzetközi kapcsolatoknak. (Folytatás a 2. oldalon.) A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 65. évfordulója tiszteletére az MSZMP Szeged városi és szegedi járási bizottsága, a Csongrád megyei tanács és Szeged megyei város tanácsa, a Hazafias Népfront Csongrád megyei és Szeged városi bizottsága tegnap, szombaton este díszünnepséget rendezett a szegedi Zenés Színházban. Az ünnepségen ott voltak Csongrád megye és Szeged dolgozói, munkások, parasztok, értelmiségiek, az ünnep alkalmából kitüntetett szocialista brigádok, a munkásmozgalom veteránjai, országgyűlési képviselők, a megye és a város társadalmi, politikai életének vezető képviselői. Az elnökségben helyet foglalt dr. Komócsin Mihály, az MSZMP KB tagja, a megyei pártbizottság első titkára, Szabó Sándor, a megyei tanács elnöke, Török József, a Szeged városi pártbizottság első titkára, Papp Gyula, Szeged megyei város tanácsának elnöke, dr. Somogyi Ferenc, a szegedi járási pártbizottság első titkára, Fodor István, a megyei tanács szegedi járási hivatalának elnöke, Bódi János, a Tisza—Maros Szög Termelőszövetkezet elnöke, Csókási Zoltánná, Szeged országgyűlési képviselője, dr. Kelemen Miklós vezérőrnagy, a Csongrád megyei Rendőr-főkapitányság vezetője, Klötzl János, a gumigyár párttitkára, Kópiás Jánosné, a munkásmozgalom régi harcosa, Kovács Sándor, a textilművek munkása, dr. Kristó Gyula, a József Attila Tudományegyetem rektora, Körmöczy László, a munkásőrség városi parancsnoka, Nagy Beatrix, a Juhász Gyula Tanárképző Főiskola hallgatója, Novákné Halász Anna, a KISZ Szeged városi bizottságának első titkára, Pádár Lászióné, a Vöröskereszt megyei titkára, Pásztiné Mészáros Éva, a KISZ szegedi járási bizottságának titkára, dr. Petri Gábor, a Szegedi Orvostudományi Egyetem rektora, Sohajda Az ünnepség elnöksége. Kovács Sándor beszédét mondja Antal, a munkásmozgalom régi harcosa, Sturcz Márton honvédségi helyőrségi parancsnok, Szeberényi Jenöné, a kisteleki Rákóczi iskola igazgatója, Szeri Antal, a pusztaszeri Hétvezér Mgtsz munkása, Tóth Gyuláné, a Majakovszkij kollégium igazgatója, Zsíros Zoltánná, a Szegedi Konzervgyár munkása, valamint az ideiglenesen, hazánkban állomásozó szovjet csapatok képviselői. Az ünnepségen, a magyar és a szovjet himnusz elhangzása után, Kulcsárné dr. Kiss Piroska, az ünnepség elnöke, a népfront városi titkára köszöntötte a meghívott vendégeket és résztvevőket. Ezt követően Kovács Sándor, az MSZMP Szeged városi bizottságának tagja, az SZMT titkára mondott beszédet. A megemlékezés első része az Internacionáléval fejeződött be, majd a Szegedi Nemzeti Színház művészei hangulatos műsort adtak. Kovács Sándor beszéde !% Jf • -Jjícjk r H* yí|i» > • -V- A-SsA ••íj* Lr M ÍSÉfe 7, ijW"' ' nmk MI^BIÍÍ*' wL'' M " wl-ilf A díszünnepség résztvevőinek egy csoportja Az ünnepség szónoka elöljáróban a Nagy Októberi Szocialista Forradalom győzelmének történelmi hatásáról beszélt, amikor a munkások, katonák és a parasztok Európa egyik legelmaradottabb részén vállalták: a sokak szemében reménytelennek ítélt ügyet győzelemre viszik. A Szovjetunió hat és fél évtizedes története bizonyította a viláignak a szocializmus történelmi fölényét, bebizonyította, hogy a gigászi küzdelmet tápláló, szigorú józansággal párosult forradalmi optimizmus nem volt alaptalan. A Szovjetunió nagy utat tett meg, nemzeti jövedelme a forradalom előtti szinthez képest több mint százszorosára, ipari termelése több mint száznegyvenötszörösére növekedett. Ma a világ ipari termeléséből 20 százalékkal részesedik. Ezt követően Kovács Sándor egyebek között hangsúlyozta: az októberi forradalom nemcsak a gazdasági viszonyokat változtatta meg gyökeresen, hanem megnyitotta az utat egy újfajta demokrácia, a társadalmi helyzet alapvető egyenlőségén alapuló demokrácia létrejötte előtt és a társadalmi együttélés szervezetének, azaz a politikai rendszerének átalakulása során is egy új korszak kezdetét jelentette. A Szovjetunió útja ebből a szempontból is gazdag és máig szóló, érvényes tapasztalatokkal szolgál. Beszédét a következő gondolatokkal folytatta: — Az új típusú forradalmi pártok létrejötte, a szocialista világrendszer kialakulása és fejlődése, a gyarmati rendszer felszámolása, a nemzeti felszabadító mozgalmak győzelme, elválaszthatatlan az októberi forradalomtól. A szovjet nép minden más népnél nagyobb áldozatokat hozott és hoz az emberiség békéjéért és a társadalmi haladásért. A Szovjetunió békepolitikája is október szellemében fogant. Az úttörő szerep mellett a Szovjetuniónak jutott az a megtisztelő nehéz küldetés is, hogy létrejötte óta az első vonalban védelmezze, óvja a világ békéjét. Döntő mértékben a szovjet nép áldozatvállalása eredményeként létrejött katonai erőegyensúlynak köszönhető, hogy Európa történelmének leghosszabb békeidejét éljük. A Szovjetunió a béke megőrzéséért folytatott küzdelemben nincs egyedül. Kovács Sándor rámutatott arra, hogy Október eszméi miképp vezették a magyar munkásosztályt is, amikor kibontotta a forradalom zászlaját, létrehozta 1919-ben a Magyar Tanácsköztársaságot, Lenin eszméi táplálták a jövőbe vetett hitet azokban a magyar kommunistákban és más haladó emberekben, akik az ellenforradalom és a fasiszta diktatúra huszonöt éve alatt, gyakran életük feláldozásával is a nép ügyét szolgálták, a szocializmusért harcoltak. Felszabadulásunk sem jött volna el az októberi forradalom nélkül. Történelmi mércével mérve is rövid idő alatt nagy eredményeket értünk el, kialakultak, megerősödtek a szocialista társadalmi viszonyok, A magyar nép emberhez méltóan élhet, dolgozhat, alkothat saját hazájában. A szónok hangsúlyozta, hogy Magyarország az egyre nehezedő feltételek közepette is előrehaladt. Nem élünk gondtalanul, sok nehéz feladat megoldása vár ránk, de hazánkban létbiztonság van, nyugalom, a megértés uralkodik. Kovács Sándor végül beszédét így fejezte be: — Az ünnep előestéjén valamennyi magyar kommunista, a szocializmus építésén dolgozó magyar nép tisztelettel és hálával gondol azokra a szovjet emberekre, akik először vitték győzelemre a szocializmus ügyét. Tiszta szívből köszöntjük a Nagy Október méltó megvalósítóját, a Szovjetunió Kommunista Pártját és a testvéri szovjet népet. Őszintén kívánjuk, hogy érjenek el újabb és újabb sikereket építő munkájukban, közös ügyünk javára és mindannyiunk boldogulására. Éljen a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 65. évfordulója, éljen a 60 éves Szovjetunió, éljen a szocializmus és a béksi 1