Délmagyarország, 1982. november (72. évfolyam, 257-281. szám)

1982-11-30 / 281. szám

2 Kedd, 1982. november 23: Kompromisszum Centben • Genf (MTI) Szívós tárgyalássorozat és többszöri halasztás után hét­főre virradóra megegyezés született a Genfben folyó vi­lágkereskedelmi konferen­cián. Az általános vámtari­fa- és kereskedelmi egyez­ményhez (GATT) tartozó 88 ország az elfogadott kompro­misszumos záródokumentum­ban Altalánosságban síkra­száll a szabad világkereske­delemért, s állást foglal a protekcionista kereskedelmi gyakorlat ellen. MITTERRAND INDIÁBAN Francois Mitterrand fran­cia köztársasági elnök és In­dira Gandhi indiai minisz­terelnök hétfőn Üj-Delhiben újabb megbeszélést tartott. Találkozójukkal egy időben tanácskozott Claude Cheysson francia és Naraszimha * Rao indiai külügyminiszter is. ÜJ KÖZLEKEDÉSI MINISZTER A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának Elnöksége Nyi­kolaj Konarjov személyében új közlekedési minisztert ne­vezett ki. Az elnökség egy­úttal felmentette megbízatá­sa alól Ivan Pavlovszkij ed­digi közlekedési minisztert, akit más munkakörbe he­lyeztek. INTERNÁLTAK SZABADON ENGEDÉSE A közbiztonság és köz­rend javulására, a társadalmi élet stabilizálódására való te­kintettel a belügyminiszter döntése alapján hétfőn meg­szüntették 327 személyre vo­natkozóan az internálásról szóló rendélet hatályát Len­gyelországban. RIADÖKÉSZÜLTSÉG Izraelben és a megszállt területeken hétfőn riadóké­szültségbe helyezték az iz­raeli biztonsági erőket, az egyik ciszjordániai menekült­tábor térségére kijárási ti­lalmat rendeltek el. A Jor­dán folyó izraeli megszállás alatt levő nyugati partjának több városában tüntetésekkel emlékeztek meg hétfőn a pa­lesztin néppel való szolidari­tás napjáról. LENGYEL BANYA­SZERENCSÉTLENSÉG Hétfőre virradóan robba­nás történt Lengyelországban a bytomi kőszénbónya Di­mitrov aknában, 227 méter mélységben. A szerencsétlen­ség 16 áldozatot követelt A robbanás akkor következett be, amikor a bányászok és menőalakulatok eddig isme­retlen okból keletkezett tü­zet próbáltak eloltani. A tűz tovább terjedt a vágatokban, ahol az oltásban részt vevő 66 bányamentő és bányász tartózkodott. A HARCOK FOLYTATÓDNAK Szakadatlan harcok jegyé­ben telt el a hét vége az Iraki—iráni határvonal men­tén. A leghevesebb összecsa­pásokat mindkét fél a dél­nyugati frontról jelentette, ahol november elején az irá­ni csapiatok kisebb iraki te­rületet vontak ellenőrzésük alá. Egy vasárnapi bagdadi hadijelentés szerint . iraki erök Miszan tartományban aznap hajnalban gyalogsági és helikoptertámodást intéz­tek az iráni állások ellen. Ennek következtében 825 iráni elesett, sokan megsebe­sültek és fogságba estek, s az ellenség nagy anyagi vesz­teséget szenvedett. A hivata­los iráni hírügynökség vi­szont a Miszanban indított iraki támadás visszaveréséről és 450 ellenséges katona harcképtelenné tételéről tu­dósít. fl Szovjetunió a kapcsolatuk rendezésére törekszik Georgij Arbatov nyilatkozata az ABC amerikai tévétársaságnak — Angol lapvélemény # Washington (MTI) Az amerikai kormányzat­nak az MX-rakéták telepí­tésére vonatkozó döntése Trident nyomán ismét kiéleződött . Alkudozási a stratégiai vita a két nagyhatalom — a Szovjet­unió és az Egyesült Álla­mok — között. Ennek elle­nére egy ismert szovjet po­sült Államok .alkudozási alapnak" szánta előbb a ro­botrepülőgépeket, aztán a tengeralattjárót, alapnak" azon­ban egyik sem vált be, s ugyanígy lesz az MX-raké­tákkal, amelyeket Arbatov „tisztán elsőcsapásmérő fegyvereknek" minősít. Az litikai személyiség vasárnap MX-rendszer megépítése a arról biztosította az ameri­kai közvéleményt, hogy po­zitív amerikai megközelítés esetén a Szovjetunió „fél­útnál Is tovább" hajlandó elmenni a kapcsolatok ren­dezése érdekében. Georgij Arbatov, az SZKP Központi Bizottságának tag­ja, a moszkvai Amerika­kutató intézet igazgatója az ABC-televízióban kijelen­tette: az újabb washingtoni lépések célja az. hogy a szovjet politikus szerint csak oda vezet, hogy ,mi is kénytelenek leszünk va­lami újjal válaszolni". Az Egyesült Államokban szélsőséges kormány van hatalmon, szögezte le Geor­gij Arbatov, amelynek tag­jai, legalábbis egy részük „országunk kívülről való átalakítását, vagy ha ez nem megy. lerombolását te­kintik céljuknak". Ennek ellenére a Szovjetunió vál­nem elsőcsapásmérő fegy­ver, hanem az amerikai atomütőerő megőrzését szol­gálja egy ellenséges atom­támadás esetére. Ebből ere­dően Weinberger máris elő­re látja, hogvha a szovjetek megteszik a megfelelő lépé­seket az MX ellensúlvozá­sára. akkor áz Egyesült Ál­lamok rakétaelhárító raké tarendszert épít ki az MX­rakéták köré. # London (MTI) A konzervatív-jobboldali Sunday Times vasárnap ve­zércikkben emelt szót Rea­gan amerikai elnök MX­rakétái ellen. A lap ezúttal nemcak a telepítési szán Közéleti napló ÜDVÖZLÖ TÁVIRAT Losonczi Pál az Elnöki Szervezet Végrehajtó Bizott­Tanács elnöke táviratban ságának elnökét a palesztin üdvözölte Jasszer Arafatot. a néppel való szolidaritás nem­P-alesztinai Felszabadítási zetközi napja alkalmából. ACZÉL GYÖRGY ÉS VAKKONYI PÉl'ER BUKARESTBE UTAZOTT György, az MSZMP nista Párt Központi Bizott­ságának meghívásárt hétfőn délután rövid munkai á tóga­tásra Bukarestbe utazott. Aczél Politikai Bizottságának tagja, a KB titkára és Várkonyi Péter, a Központi Bizottság titkára, a Román Kommu­BEFEJEZÖDÖTT A NICARAGUAI KÜLÜGYMINISZTER LÁTOGATÁSA Hétfőn elutazott hazánkból gyarországon. A nicaraguai Miguel d'Escoto Brockman, a diplomácia vezetőjét és kísé­Nicaraguai Köztársaság kül- rétét a Ferihegyi repülöté­ügyminisztere, aki Púja Fri- ren Púja Frigyes búcsúztat­gyes külügyminiszter meghí- ta. Jelen volt Éva Conrado vására, hivatalos baráti lá- Flores, Nicaragua budapesti togatáson tartózkodott Ma- nagykövete is. HORVÁTH ISTVÁN MEGBESZÉLÉSEI Vasárnap hazaérkezett a los, baráti látogatást tett Ni­Horváth István belügymi- caraguában. A magyar bel­niszter vezette belügyi dele- ügyminiszter Kubán átutaz­gáció, amely Tornas Borge va Havannában találkozott Martinez a Sandinista' Nem- és megbeszéléseket folytatott dék'^l^elentésének^'időzité" I 7x11 Felszabadítás! Front or- Ramiro Valdés Menéndezzel, illetve ennek bölcs rol lszágos vezetősége politikai a kubai államtanács elnökhe­sét, Szovjetuniót rákényszerítsék tozatlanul a kapcsolatok rendezésére törekszik. Gon­dosan odafigyel minden jelre ami az Egyesült Álla­mokból érkezik, és ha „po­zitív megközelítést látunk, s ez a megközelítés „ez úgynevezett. START­tárgyalásokon előterjesztett amerikai feltételek elfoga­dására". „Ám ezeknek a feltételeknek az elfogadása által még rosszabb straté­giai pozícióba kerülnénk, előtérbe, félútnál is mint az MX megépítése ál- elébe megyünk az tal." Az ismert szovjet szemé­lyiség szerint az amerikai kormány még a fegyverzet­korlátozási tárgyalásokat is új fegyverrendszerek építé­sére használja fel. Az Egye­tát vonta kétségbe — tekin­tettel arra. hoev a Sziviet­nntában úi ember került az SZKP KB főtitkárának tisz­tébe —. hanem a dolog ér­demét is: „Mi nem vitatjuk a nuk­leáris elrettentés • elméletét kerül és gyakorlatát. Mi nem kí­tovább ameri­kaiaknak' Caspar Weinberger ame­rikai hadügyminiszter ugyanebben az ABC inter­iúműsorban vitatkozott Ar­batovval. Főként azt pró­bálta igazolni, hogy az MX OKP­dokumentum * Róma (MTI) Az Olasz Kommunista Párt nyilvánosságra hozta a Köz­ponti Bizottság és az Ellen­őrző Bjzottság legutóbbi jilé­sén elfogadott dokumentu­mot, amely az 1983. március 2—6. között tartandó XVI. pártkongresszus vitáinak alapját képezi. A hét fejezet­re tagolt dokumentum elem­zi az olasz belpolitika, vala­mint a nemzetközi helyzet legfőbb kérdéseit. A dokumentum alapvető jelentőségűnek ítéli a de­mokratikus alternatíva meg­valósulását, olyan kormány megalakítását, amely a bal­oldal és a demokratikus tö­megek egyetértése alapján jönne létre. Megerősíti, hogy 1975 óta Olaszország számos nagyvárosában, tartományá­ban már megvalósult a bal­oldal és a többi demokrati­kus erő egysége, így életké­pes lenne egy egységkor­mány is. Hangoztatja, hogy a baloldali erők közti egyet­értés nélkül nehéz lenne megvalósítani az ország fej­lődése érdekében tervezett változást. A Központi Bizottság úgy ítéli meg, hogy a súlyos gaz­dasági válságból való kiju­táshoz minőségi változásra van szükség Olaszországban. Az OKP a nagy jövedelmek megadóztatását sürgeti, a rá­szorulókat támogató reális szociálpolitikát javasol a közköltségek durva lefaragá­sa helyett, szervezeit mun­kaerő-irányítást ajánl a mun­kanélküliség felszámolására. A Szovjetunió és az Egye­sült Államok közötti nukleá­ris fegyverzetcsökkentési tár­gyalásokat üdvözli a doku­mentum, egyben elítéli a NATO rakétatelepítési terve­it. A dokumentum megálla­pítja, hogy a kapitalizmust általános válság sújtja, s an­nak meggyőződésének ad hangot, hogy a szocializmus győzelméért folyó küzde­lemben új szakasz követke­zik. A szocializmus távlatai­ról szőlő, fejezetben az Olasz Kommunista Párt Központi Bizottsága megismétli a múlt év végén kifejezésre Juttatott álláspontját, misze­rint „új utakat és távlato­kat kell kijelölni, ... mert a szocializmus történelmi ha­tóereje kifulladt." — írja er­ről az OKP dokumentuma, amely ugyanakkor leszögezi: „ ... mindez nem azt jelenti, hogy tagadnánk, vagy kiseb­bítenénk az Októberi Forra­dalom átütőerejét... Nem jelenti azt sem, hogy figyel­men kívül hagynánk a kelet­európai államok sikerét... a világ ezeknek a történelmi tapasztalatoknak a révén formálódott és haladt előre" — szögezi le a dokumentum. Mindazonáltal az OKP, 1981 decemberi határozatá­nak szellemében, e doku­mentumra hivatkozva elítéli a lengyel szükségállapot be­vezetését és azt állítja, hogy az nem segített a gondok megszüntetésében. Az OKP dokumentuma meghatározó jelentőségűnek tekinti a Szovjetunió szere­pét az Egyesült Államok agresszív törekvéseivel szem­ben. Az Afganisztánnal kap­csolatos szovjet lépésben vi­szont „az enyhülés folyama­tának akadályozását" látja. „Nagyon pozitív" tényként értékeli a dokumentum a szovjet—kínai kapcsolat nor­malizálására tett lépéseket. A párt megújításáról szóló fejezetben a Központi Bizott­ság első számú követelmény­ként a demokrácia fejleszté­sét jelöli meg. Az OKP ez­után is a demokratikus centralizmus rendszerét kí­vánja alkalmazni — állapít­ja meg az Olasz Kommunis­ta Párt kongresszusi vitain­dítóként elfogadott doku­mentuma. vánjuk, hogy akár Wa­shington, akár Moszkva egyoldalú, donquijotei gesz­tusokat tegyen a leszerelés javára. Mi csupán emlékez­tetjük az Egyesült Államok elnökét arra az ígéretére, hogy „nem kíván szükség­telenül nagy erőt kiépíte­ni, olyasvalamit, amit egye­sek overkill-nek (a kelleté­nél sokszorta nagyobb pusz­tító kapacitásnak) nevez­nek". Nos,, a 100 darab MX-rakéta éppen az oVer­killt példázza. Ezek a raké­ták nem fokozzák a világ biz­tonságát. Nem fogunk nyu­godtabban aludni tőlük. Az Egyesült Államok szövetsé­geseinek kötelességük saját népeikkel szemben, hogy félelmeiknek és ellenérzé­seiknek hangot adjanak. bizottsága tagja, belügymi- lyettesével, niszter meghívására hivata- rel. belügyminiszter­HAZAÉRKEZETT AZ MSZBT KÜLDÖTTSÉGE Hazaérkezett a Magyar— zetközi tanácskozásán. A kori­Szovjet Baráti Társaság kül- ferencián, amelyet a Szovjet­döttsége, amely Bíró Gyula unió megalakulása 60. évfar­főtitkár vezetésével részt vett dulójának tiszteletére hívtak a Szovjet Baráti Társaságok össze több mint 90 ország­Szövetségének moszkvai nem- ból voltak jelen delegációk. A MAGYAR VÖRÖSKERESZT DÉLEGACIÖJA INDOKÍNÁBAN Hantos Jánosnak, a Ma- tás során megvitatják az in­gyar Vöröskereszt országos dokínai testvérszervezetekkel végrehajtó bizottsága elnöké- val0 további együttműködés nek vezetésével küldöttség illesztésének lehetőségeit és , .. . „ "a nemzetközi vöröskeresztes­utazott Vietnamba, Kambod- mozgalom időszerű kérdé­zsába és Laoszba. A látoga- seit. MAGYAR-OSZTRÁK KÖRNYEZETVÉDELMI EGYÜTTMŰKÖDÉS Gonda György államtitkár, együttműködés fejlesztéséről, az Országos Környezet- és Véleményt cseréltek a kétor­Természétvédelmi Hivatal el- a^ot különösen érintő lég­„si,- , . i ., „. szennyezésmérési és ellen őr­hazaérkezett Becsből, M rendszerről, va]ammtha­ahol — dr. Kurt Steyreroszt- tár menti területünkön, a rák egészségügyi és környe- Fertő tó közelében levő zetvédelmi miniszter vendé- bioszféra rezervátum közös geként — tárgyalást folyta- fejlesztéséről és környezefc­tott az időszerű környezetvé- védelmi szakemberek kölcsö­delmi feladatokról és az nös cseréjéről. Az északi hafóűt Leningrád—Vlagyivosztok: 23 200 kilométer. Leningrád —Vlagyivosztok: 14 280 ki­lométer. Nyomdahibáról szó sincs, a Szovjetunió nagy kikötői közötti távolságot jelző mindkét adat helyes. Az el­ső a Szuezi-csatórnán át, a lógusok vizsgálatai szerint a egész évben rendszeres • második pedig az Északi Jeges-tengeren vezető út hosszát jelöli. Már ez a csaknem tízezer kilométeres távolságkülönb­ség és a belőle adódó szállí­tási költségmegtakarítás is elegendő érv lenne az északi hajózóút népgazdásági jelen jeges-tengeri partvidék, Ar­hangelszktől a Tajmir fél­sziget keleti részéig egyetlen összefüggő hatalmas kőolaj­és gázmező. A Szovjet Tudomáhyos Akadémia szibériai tagoza­tának tudósai már el is ké­szítették e mérhetetlen kin­hajó- esek hasznosításának, a sark­vidéki zóna gazdasági fej­lesztésének hosszú távú ter­veit. Mivel e hatalmas terü­leten a természeti adottsá­gok miatt egyszerűen lehe­tetlen a kellő sűrűségű út­és vasúthálózat kiépítése, a tősége mellett. A szovjet grandiózus tervek megvaló­szakemberek szerint azonban ennél sokkal többről, bizo­nyos szempontból az ország egész népgazdaságának jö­vőjéről van szó. Az északi út a Szovjetunió hatalmas része számára egyszerűen az életet jelenti. Az északi kon­tinentális talapzatot is figye­lembe véve az ország terü­letének mintegy 40 százalé­ka a sarkvidéki övezethez tartozik. Ezen a mintegy 9 millió négyzetkilométernyi területen megalapozott szá­mítások szerint a Szovjet­unió ércvagyonának csak­nem fele található. A geo­Repiilősép-eítérítési kí: Ériét A Budapest (MTI) - san eltéríteni. A kísérletet a November 27-én. szómba- lengyel hatóságok meghiúsí­ton este a Malév 121-es szó- tották. A támadó megadta mú járatát, amely Leningrád magát. A Malév 121-es já­—Varsó—Budapest útvonalon rata utasaival és személyze­köziekedett, a varsói repülő- tévéi vasárnap délelőtt 11.45 téren egy fegyveres lengyel órakor sértetlenül mbgérke­íérfi megkísérelte eröszako- zett a Ferihegyi repülőtérre. sítása ettől függ, sikerül-e egész évben rendszeressé tenni a hajóközlekedést az északi tengereken. A feladat hallatlanul ne­héz, de megoldható. Éppen ötven éve annak, hogy a Szibirjakov jégtörő végig­hajózott a Szovjetunió tel­jes északi partvonala men­tén, s ezzel elkezdődött az északi hajózó út tervszerű fejlesztése. Ezen a vidéken a hajósok csak nehéz és még nehezebb körülmények­kel számolhatnak. A tenge­reket októbertől májusig másfél-két méteres jégpáncél borítja. A tél nagy részében 50 fokos hideggel és viharos erejű sarki szelekkel kell számolni. Nyáron a hirtelen leereszkedő áthatolhatat'an köd- a hajók radarberende­zései számára láthatatlan óriási jégtáblák nehezítik az előrehaladást. Ennek ellené­re Murmanszk és a Jenyi­szej folyó torkolatánál levő Dugyinka, a norilszki ipari körzet kapuja között ma már hajóforgalom. Á továbblépéshez nagy anyagi befektetésekre van szükség. Mindenekelőtt sok új, a hajókaravánokat ve­zető jégtörőt kell építeni. A Szovjetunióban 1959-ben ké­szült el az első atommeg­hajtású jégtörő. A 40 ezer lóerős Lenin-jégtörőt a het­venes évek közepén két 75 ezer lóerős óriás, az Ark­tyika és a Szibir követte, s már épül a negyedik vezér­hajó, a Rosszija. Az atom­jégtörők azonban csak a tá­volsági közlekedésben hasz­nálhatók, s így a gondoknak csupán egy részét oldják meg. Mély merülésük miatt nem 'tudnak eljutni a befa­gyott folyótorkolatokba. Az ottani kikötők megközelíté­séhez alacsony merülésű, kisebb jégtörők egész flot­tájára van szükség. A jég­törők vezette karavánok sem állhatnak a más vidékeken használható hajókból. Az 1978—79-es, a jégviszonyo­kat tekintve különösen ne­héz hajózási időszakban az északi hajóúton közlekedő valamennyi hajó megsérült. A legközelebbi években az északi hajózás mintegy 250 új. a speciális követelmé­nyeknek megfelelő, kü'ön­böző típusú áruk szállításó­ra alkalmas hajót kap, s a fejlesztés üteme a további­akban sem csökken. Szak­emberek jelentős részének véleménye szerint harminc­negyven éven belül az észa­ki hajóút évente nagyobb áruforgalmat fog lebonyolí­tani, mint a jelenleg épülő 3200 kilométeres Bajkál— Amur vasútvonal. t

Next

/
Thumbnails
Contents