Délmagyarország, 1982. november (72. évfolyam, 257-281. szám)

1982-11-30 / 281. szám

Kedd, í 982. november 30. 3 December 6-tól 10-ig Magyar-szovjet barátsági hét Csongrád megyében Odesszai pártmunkás Szegeden A december 6—10 között sorra kerülő magyar—szovjet barátsági hét programjával és előkészületeivel kapcsolatos munkalátogatáson Csongrád megyében tartózkodik Gyina Mihajlovna Masarova, az Ukrán Kommunista Párt Odessza Területi Bizottságának kulturális osztályvezetője. Látogatásai során több megbeszélést folytatott a programmal kapcsolatos teendőkről. Így többek között fogadta dr. Koncz János, a megyei pártbizottság titkára, valamint Szabó G. László, a megyei tanács elnökhelyettese, if A 'Csongrád megye és Odessza megye közötti kapcsolatok erősödésének jeles dátumai közé tartozik 1977 októbere, amikor Csongrád megyében; és 1978 októbere, amikor pedig Odeszsza megyében rendeztek barátsági hetet. Mintegy 300an látogattak el négy éve megyénk dolgozói közül a fekete-tenger-parti testvéri városba s feledhetetlen élményekkel gazdagodva tértek haza. Az idén ismét a mi megyénk a házigazdája a magyar—szovjet barátsági hétnek. amelyet a Szovjetunió megalakulásának 60. évfordulója tiszteletére és a testvérkapcsolatok elmélyítése jegyében rendeznek meg december 6-a és lü-e között. Odesszából párt- és Komszomol-küldöttség érkezik, továbbá veteránok, a testvérválialatok és -szövetkezetek képviselői, művészek zenészek sportolók, valamint egy turistacsoport, melynek tagjai az Odessza megyei tudományos, gazdasági, kulturális és művészeti élet képviselői lesznek. A barátsági hét kiemelkedő eseménye lesz az a politikai nagygyűlés, amelyet december 8-án a szegedi Kisszínházban tartanak. A nagygyűlést ünnepi műsor követi: a Szegedi Nemzeti Színház és az Odesszai Operaház művészei együttesen adnak koncertet. Több előadás hangzik el a hatvanéves Szovjetunióról a fiatalok és a nők helyzetéről, a tudományosműszaki fejlődésről. Az odesszai testvérvállalatoktól és -szövetkezetektől érkező küldöttek szakmai tapasztalatcseréken vesznek részt. A kulturális rendezvények gazdag sora a megvei tanács székházának aulájában december 7-én délben nyíló kiállítással kezdődik, mely Odessza város és megye politikai, gazdasági és kulturális életét fotókkal és egyéb szemléltető anyagokkal mutatja be. Vásárhelyen az odesszai képzőművészek, Szentesen az építészek kiállítását rendezik meg. Mindezt színházi és zenei rendezvények egész sora, valamint a szovjet filmek hete egészíti kl. Társadalom és közoktatás 1. Elismerés műszaki egyetem tanárainak A Budapesti Műszaki Egyetem fennállásának 200. évforőwJója alkíiimából hétfőn az Ipari Minisztériumban utraepöfgtít tartottak, amelyen az egyetem 15 tanárát a Kiváló Munkáért kitüntetésben részesítették. A kitüntetéseket Méhes Lajos ipari miniszter adta át. Köszöntőjében hangsúlyozta: az iparban dolgozó műszaki értelmiség derékhadát a Budapesti Műszaki Egyetemen képzett mérnökök adják. Az iparvállalatoknál, intézeteknél dolgozó 30 ezer okleveles mérnök kétharmada a jubiláló intézményben szerzett oklevelet. A műszaki egyetem — nagyon helyesen — a jövő feladataira készíti fel a fiatal mérnököket, akik később a munkahelyükön gyakran korszerűtlen technikával, technológiával találkoznak. Az ellentmondás feloldására a képzés és a foglalkoztatás közötti összhang megteremtésére az iparnak és az oktatásnak közösen kell megoldást találnia. Kötelességünk és feladatunk az is — mondotta a miniszter —, hogy a meglevő anyagi-szellemi bázist a lehető legeredményesebben hasznosítsuk, de ez ma meg nem mindenütt történik így. Törekvésünket igazolja, hogy kapcsolataink nemcsak az oktatás területére korlátozódnak. Az Ipari Minisztérium műszaki fejlesztési alapjából több mint 50 millió forintot biztosít a Budapesti Műszaki Egyetem különböző tanszékein folyó — az ipar számára fontos — kutatások elvégzésére. E feladatokból több mint 40 százalék az energiatermelés, valamint a mikroprocesszorrendszer kutatását-fejlesztését szolgálja. Azt kérjük az egyetem oktatói karától, hogy személyiségükkel, szakmai felkészültségükkel a továbbiakban is segítsék elő az ipar előtt álló feladatok megoldását. Különösen fontosnak tartjuk a központi fejlesztési programok, a petrolkémia, a számítástechnika, a gyógyszer-, növényvédőszer- és intermediergyártás, az elektronikai alkatrészek és részegységek gyártásfejlesztésének megvalósításához szükséges mérnökök képzését. Olyan szakembereket várunk, akik alkotóképességükkel, az újra. a korszerű ismeretekre való ér'zékenységúkkel. kreativitásukkal elősegítik e programjaink teljesítését — mondotta befejezésül Méhes Lajos. (MTI) NEB-tanácskozás Az országos témaviszgálat során a Szeged városi és szegedi járási Népi Ellenőrzési Bizottság is felmérte, hogy az állampolgárok ügyeit munkaidőn kívül miképp 'intézik. Olvasóink az elmúlt hetekben erről a témáról igen sok információt kaptak, hiszen korábban közöltük a megyei tanács végrehajtó bizottsága és a megyei Népi Ellenőrzési Bizottság tapasztalatait, állásfoglalásait. Mint ahogy a szegedi NEB tegnapi ülésen kiderült a szegedi tanulságok hasonlók más városokéhoz, járás oltó hoz. Kevesen keresik fel szombaton a szolgáltató szerveket, amelyek ezen a napon nyitva tartanak, nincs ügyfél, és az igazsághoz tartozik, hogy hiányoznak a feltételek is a tökéletes ügyintézéshez. A tanácskozáson Kalmár József NEB-elnök tájékoztatta a testületet másik két' fontos kérdésről, a szegedi NEB munkájának felügyeleti értékeléséről és a lakásgazdálkodás utóvizsgálatának programjáról. A tanácskozáson részt vett és felszólalt dr. Tihanyi Ernő, a megyei NEB elnökhelyettese és dr. Csikós Ferenc, Szeged megyei város tanacsának vbtilkára is. Megnyílt a gyermekkönyvhét Hétfőn, a Móra Ferenc Ifjúsági Könyvkiadó székház ban rendezett ünnepséggel megkezdődött az V. országos gyermekkönyvhét gazdag eseménysorozata. A megnyitón, amelyen részt vettek a fővárosi általános iskolák meghívott tanulói, az ifjú olvasók is, Sziládi János, a kiadó igazgatója üdvözölte a megjelenteket, hangsúlyozva, hogy a gyermekkönyvhét változatlan célja, a legfiatalabbak olvasás iránti igényének. kedvének felkeitese, az értékes, hasznos, érdekes gyermekkönyvek népszerűsítése. Az ünnepségen Nemes Nagy Ágnes költő mondott beszédet, majd a XIII. kerületi úttörőház amatőr művészeti csoportjának tagjai adtak műsort. Az ünnepi megnyitóval egy időben a kiadó székházában az ez évben megjelent, mintegy 300 kötetből, valamint a Játék a könyvtárban pályázatra beérkezett rajzokból, festményekből kiállítás nyílt. A december 5-ig tartó gyermekkönyvhét bővelkedik a könyvek iránt kedvet ébresztő programokkal. A gyermekkönyvhét idejen a fővárosban és országszerte több helyütt rendeznek íróolvasó találkozókat, dedikálásokat. rendhagyó irodalmi órákat, könyvbemutatókat. (MTI) munkamódszerének szerves részeként tíz évvel az 1972 júniusi oktatáspolitikai határozat után a Központi Bizottság ismételten áttekintette ez irányú tevékenységünk eredményeit, gondjait és feladatait. Vagyis: nem rendkívüli tényező, hanem a fejlődés természetes velejárója a problémakör újólagos áttekintése. A hetvenes években gyakran úgy fogalmaztunk, hogy mostanára ki kell alakítanunk az ezredforduló magyar iskoláját. Most ez mégsem következett be. Felmerül a kérdés: vajon miért? Óvatosságunk nem felesleges de nem jelenti azt. hogy a távlatokról lemondtunk. Az oktatásügy nemzetközi tapasztalatai ugyanis nagy körültekintésre intenek. Nem egy ország átalakította oktatásának szerkezetét, és most visszatérnek e hagyományos alapstruktúrához. Hazai kiegyensúlyozott társadalmi fejlődésünk talaján is csak akkor vállalkozhatunk nagy átalakításra az oktatásügyben, ha ennek feltételei biztosítottak. Márpedig manapság sem társadalmi, sem gazdasági tényezőket nem tudunk felsorakoztatni annak indokolására, hogy mélyreható oktatási változások szükségesek. Meg kell vizsgálni hogy milyen fejlesztési lehetőségeket kínál a mai oktatási rendszer. Az elemzések azt jelzik, hogy annak jelentős tartalékai »vannak — mindenekelőtt a tartalmi területen. Vagyis: felhasználva az oktatás távlati fejlesztését szolgáló kutatások eredményeit is, a mai oktatásügy tartalékait kell mindengkelptb a hq,szi^o§ítanunk. Meg kell fogalmazni azt is, hogy a tudományos programok sem tudnak teljesen megnyugtató jövőtervet adni. Éppen ezért — anélkül, hogy lemondanánk a távlati fejlesztéssel kapcsolatos kutatásokról — a fő hangsúly a mai tennivalókra esik. A/ elmúlt tíz esztendőben megyénkre ís jellemző volt az iskolázás jelentős mérvű kiterjedése, a magasabb általános és szakmai műveltséggel rendelkezők létszámának dinamikus növekedése. Jellemző mutató hogy amíg tíz évvel ezelőtt megyénkben a kereső lakosság mintegy 43 százaléka nyolc osztályosnál alacsonyabb iskolázottsággal rendelkezett, ma ez az arány 20 százalékra csökkent. Ebben természetesen a nyugdíjazások játszottak elsődleges szerepet, a tendencia mégis figyelemre méltó. Dinamikusan növekedett — mintegy kétszeresére — a szakmunkásképző és szakiskolát végzettek számarán va: a középiskolánál másfélszeres a növekedés. Amíg 197,0-ben a középfokon végzettek körében a férfiak jelentős többségben voltak, addig mostanára a mérleg 10 százalékkal a nők javára billen A hetvenes években íelentésen emelkedett a fl-'kal dolgozók Iskolázottsága szakmai képzettsége. Egyideiűleg megfigyelhető a szellemi foglalkozásúak számarányának növekedése amely az Kitüntetés Az Elnöki Tanács Kozma László nyugalmazott egyetemi tanárt, az MTA rendes tagját 80. születésnapja alkalmából a híradástechnika, a telefonközpontok elmélete és tervezése terén kifejtett munkásságáért, továbbá a műszaki felsőoktatás szervezese, irányítása és továbbfejlesztése érdekében végzett tevékenységéért, élete munkásságának elismeréséül a Szocialista Magyarországért Érdemrenddel tüntette ki. A kitüntetést Szentágothai János, az MTA elnöke hétfőn adta át az Akadémián. összes keresőt alapul véve 21 százalékról 28 százalékra nőtt. Sorolhatnánk még a féjlődés pozitívumait, öszszességében a hetvenes éveket joggal minősíthetjük eiedményesnek a kvalifikált munkaerő képzése tekintetében is. Kanjainkat Uletően gyaNd[J{ÚHIKdl korlatilag tujes iiuiüve vált a 6—14 éves korosztály iskoláztatása. Tíz évvel ezelőtt a 14 évesek 86 százaléka fejezte be eredményesen általános iskolai tanulmányait, mostanára 91 százaléka — közülük 97 százalék továbbtanul a középfokú oktatásban. A mai tizenhat évesek 96 százaléka rendelkezik nyolcosztályos végzettséggel. Munkánk eredményeit a Központi Bizottság 1982. április 7-i állásfoglalása a következőkben összegzi: „A közoktatás fejlődésének legjelentősebb eredménye az elmúlt évtizedben az iskolázás további nagyarányú kiterjesztése volt. E folyamat mélyreható társadalmi és minőségi változásokat idézett elő az ország lakosságának általános és szakmai műveltségében. Hozzájárult a történelmi eredetű kulturális elmaradottság leküzdéséhez, a szocialista társadalomépítés feladatainak sikeres megoldásához, a szocialista tudat fejlődéséhez." Az előrehaladást jogosan felmutató megközelítés mellett azonban néhány problémára is utalnunk kell. Változatlanul magas az általános iskolát el nem végzett dolgozók száma, még akkor is. ha ez a gond a demográfiai mutatók szerint elsősorban az idősebb korosztálynál jelentkezik. Bár a tankötelezettségi törvény végrehajtása terén eredményeink „országosan is jók nem hagyhatjuk figyelmen kívül a bukások, a mulasztások jelentós Számát, vagyis az általános iskolái végzettséggel nem rendelkezők bizonyos „szűkített újratermelődését". p7 3 tÓnif már önmagáLí d IGIIy ban is felhívja a figyelmet az elkövetkeT zó évek egyik jelentős feladatára : a művelődési esélykülönbségek csökkentésére, az alapműveltség elsajátíttatására. Nem lehet eléggé hangsúlyozni, hogy ebből a szempontból az óvodák iskola-előkészítő funkciójának erősítése, E.Z általános iskola oktató-nevelő munkájának további fejlesztése kulcsfontosságú kérdés. Nagyon lényegesnek tartjuk, hogy az óvodai ellátás kiterjesztésével egyidejűleg folyamatosan Kerüljenek előtérbe az ott folyó nevelőmunka minőségi tényezői, és kapjon megkülönböztetett figyelmet az altalános iskolákkal kapcsolatos mennyiségi és minőségi gondok megoldása. A munkaerőhelyzetet tekintve iskoláink mintegy 85 —9U „százalékos szinten kielégítik a szakmunkásigényeket, Itt azonban jelentős területi szóródással is találkozunk. Az országos képhez hasonlóan dinamikusan nőtt a középfokú iskolai végzettséggel rendelkezők számaránya megyénkben. Ugyanakkor e téren a számadatokból kimutatható problémára is utalnunk kell. A növekedés ellenére is az országos képhez viszonyítva növekedett elmaradásunk a középfokú iskolázottság tekintetében. Tíz évvel ezelőtt a 18 évesnél idősebbek arányában 1.1 százalékos volt elmaradásunk a befejezett középfokú iskolai végzettséggel rendelkező állampolgárok tekintetében, mostanára ez a szám 1,5 százalékra növekedett. Ez százalékban viszonylag alacsony, létszámban azonban egy százalék mintegy 4600 embert jelent. Hasontoan növekedett a 25 éven felüli lakosság körében a befejezett felsőfokú tanintézeti végzettséggel rendelkezők számaránya közötti különbség az országoshoz viszonyítva (1970-ben mínusz 0,6 százalék, 1980-ban mínusz 0,7 százalék), öszszességében az 1980-as népszámlálás adatai szerint megyénkben „hiányzik" mintegy 6—7 ezer középfokot és 3000—3500 felsőfokot végzett szakember. Ez figyelemre méltó még akkor is ha tudjuk hogy az arányokat sajátosan befolyásolja nálunk az időskorúak — más megyékhez viszonyított — magas száma. Abból a tényből, hogy a megyében az egyes ágazatok szakember-ellátottsága az országostól lényegesen eltérő, több társadalompolitikai teendő is adódik. A helyzetre ugyanis az a jellemző. hogy tízezer lakoera oktatási, tudományos, közművelődési jellegű diplomával rendelkezőkből megyénkben 178 (országosan 168), egészségügyi felsőfokú végzettségűből 51 (országosan 41), jogtudományi képzettségűből 38 (országosan 32) jut. Ugyanakkor az országos átlagnál lényegesen kevesebb a műszaki és közgazdasági diplomával rendelkezők száma. Ipari végzettségűek terén a megyében tízezer lakosra 42 (országosan 81), építőipari képzettségűek esetén 13 (országosan 20) közgazdaságiak vonatkozásában 19 (országosan 35) jut. Az okokat szerepet játszanak a gazdasági egységek. az intézmények munkaerő-tervezésével, a munkaerő tudatos utánpótlásával kapcsolatos tevékenységének gyengeségei is. Hiszen tudunk arról, hogy vannak gafcdaságvezetők, akik intézményesen foglal-, keznak az utánpótlás felkutatásával, pályaválasztásának segítésével, képzésével, majd alkalmazásával, míg mások közömbösek a munkaerő-utánpótlás gondjai iránt. De vannak feladatai az iskolai pályaválasztási munkának is. A probléma megoldásának módozatait tovább kell vizsgálni. Figyelemre méltó jelenség hogy az érettségit adó középiskolák iránt nagy az érdeklődés — különösen a szellemi dolgozó szülők körében. A szellemi dolgozók számaránya pedig növekszik, és az értelmiségiek 7(J —80 százaléka gyermekéből elsősorban szellemi dolgozót akar nevelni. Mivel a felsőoktatási utánpótlás elsődleges forrása a gimnázium. iránta fokozatosan növekszik az érdeklődés A tapasztalatok szerint alig minden negyedik-ötödik fizikai dolgozó szülő akar gyermekéből diplomást nevelni. ebből is adódik, hogy a fizikai dolgozók gyermekei körében szerényebb az érdeklődés a gimnáziumi továbbtanulás iránt. Nekünk azonban törekedni kell a fizikai dolgozók gyermekei számarányának növelésére az egyetemi utánpótlás többségét adó gimnáziumokban is. Emellett segítenünk kell a szakközt piskoiákat. hogy végzett tanulóik mind nagyobb számban — fejlesztve az eddigi eredményeket — helytálljanak a szakirányú felsőoktatásban is. munkánk társadalmi, iskolai, családi és tanulói tartalékaira egyaránt utalnak a lemorzsolodás mutatói. E szerint az iskolai évei során minden tizedik gimnazista, minden ötödik szakközépiskolai és minden negyedik szakmunkástanuló végzettség nélkül abbahagyja tanulmányait. Koncz János (A cikk befejező részét holnapi számunkban közöljük.) Oktató-nevelő