Délmagyarország, 1982. november (72. évfolyam, 257-281. szám)

1982-11-27 / 279. szám

12 Szombat, 1982. november 27: » $M«(Í Csodajárás tegnap és ma A

hetvenes évek vécétől sokat hallunk az úevnevezett okkult, vacvis általában természetfelettinek nevezett jelenségekről. Juszt László és Zelev László könvve. A nyugtalan értelem, melv rádióbeszélcetésekből készült az okkultizmus úirafeltűnését annak is tulaidonit1a. hogv visszaszorultak a vallások. mert bennük az emberek nem találiák meg azt a biztonságot és reménvt ami nélkül élni nehéz. A különleges, de nem tudományos lelenségek összefüggéseiből táplálkozó hiedelmekre valóban nincs szükség akkor, ha az ilvesmiík iránt fogékonyakat maguk a vallásaik kielégítik ha vallásukon belül időről időre megkapják, mondiuk csodák formáiában a lelküket egvensúlvban tartó hit alaolait. tartalékait. Csodásnak tetsző eseményekben persze valamennyi mítosz és mese bővelkedik. A csoda fontos alkotórésze a Bibliának. Különö-sen az újszövetségnek, hol a keresztény vallás központi alakia. Jézus, számos csodával tesz bizonyságot isteni eredetéről. Minél messzibbre kerül azonban ecv csoda az élő embernemzedéktől. annál kevésbé táplálóia a rendszeres vallásavakorlatnak a kultusznak. Ezért van szüksége a vallásos tevékenységet irányító egvháznak nemcsak homálvba vesző régi csodákra, de viszonylag úiabbakra is. amelvek úgynevezett ténvel vizsgálhatók, mérlegelhetők. és meghatározott szabályok szerint esetleg hitelesíthetöek. A tudománv állásoontia a vallási csodákkal szemben egyértelmű. Még akkor is elutasító ha keletkezésüket bizonvos mértékig magvarázni lehet vagv legalább még lehet érteni, miért képzelik igaznak s fogadiák el őket készpénznek a hitre vágvakozók. A csodahívés mértékét elsősorban az ember műveltsége határozza meg. Annak ellenére, hogv vannak möderrt tudósuk ls. akik kertté tudták választani evilági munkájukat és túlvilági reménveiket. Polgártársaink képzettségének növekedésével, látókörük szélesedésével eevütt iár. hogv ismeretterjesztő könyveink közt ma már kevésbé találunk kifejezetten valláskritikai illetve antikle. rikális műveket, mint az ötvenes vagv a hatvanas években. Eev témánkra vonatkozó kitűnő bibliográfia Reculi Ernőné munkáia a csodákról mindössze két számottevő magvar kiadványt tart nyilván: Ponori Thewrewk Aurélét a Bibliai csodákról, valamint Nvárádv Gáborét amelv Búcsúsok címmel még 1966-ban ielent meg. Tíz-tizenkét év múltán viszont már azt tapasztattuk, hogv jóval több a vallásokról szóló tudnivalókat tartalmazó könvv. de folyóiratcikk ls. mint a vallást bíráló, ellene harcoló, gyakorlatát leleplező alkotás. Ebben a ielenséaben nincs semmiféle önellentmondás. Hiszen valóban komikus és értelmetlen lenne olvan vakhitek és téveszmék ellen küzdeni, amelvek mind kevesebb ember feiét töltik be. Rohamosan csökken ugvanis azoknak a száma akik értenék, miféle tanok és álismeretek ellenében igyekeznek felvilágosítani őket és késztetnék a lózan gondolkodásra az erre hivatott valláskritikusok. Pedig hogv vallásos — és nem okkullusta — csodahivők ma is vannak s hogv tömegeket mozgat a világban egv-egv égi eseménvre való emlékezés a katolikus eavház szervezésében, azt az olvan érdekes könyvek mutatták mint a Fatimai csoda, amelv most Ielent meg a Kossuth Kiadónál. Szerzőie Gérad de Sede francia úisógíró. ki az 1917-ben bekövetkezett portugáliai Szűz Mária-1elenéseket vette kritikai vizsgálat alá akkor, amikor megdőlt az ottani diktatúra s lehetővé vált a kutatás a nevezetes fatimai ügvekben. A Mária-kultusz, iól tudluk. nem kizárólag a portugálok belügye Mi magvarok például az István királv szentté avatásara készült Hartvik-leaenda nvomán különösen a két világhálxtrú közti időkben tartottuk magunkat ahhoz, hoav Jézus anvia a natrónánk. vagvis védasszonya az akkori. a Horthv-Magvarországnak. amelyet ennélfogva szerettek Regnum Marianumnak nevezni Ebben a korszakban virágzott nálunk igazán a máig fennálló búcsújárás az olvan helvekre. mint Andocs. Máriagvüd. Márianócs Márlabesnvő. Bodaik. vagv a Mátrában található Szentkút s végül Celldömölk, aminek már a neve is arra utal. hogv a stájerországi Máriazell mintáiára fejlesztette ki alkalmas időben a katolikus egvház. A magvar Mária-keevhelvekrő) megállapíthattuk hogv csodáikkal egvütt főként akkor keletkeztek. amikor a reformáció leküzdésére megindult az ellenreformáció. Ígv lettek Habsburghű ellenreformációs egvház létesítményeivé. zömmel a tizenhetedik és tizennyolcadik század fordulóián. Nem kevésbé politikai a háttere a gigantikus portugál Mária-kultusznak sem. Ez már a mi századunkban iött létre, hogv a hetvenes évek közepéig leeven az ottani Salazar-rezsim és -diktatúra eevik támasza. Az a helv. ahol 1917 máiusa és októbere között a fatimai jelenségek lelátszódtak. a COVH da Iria. vagvis az Irén-barlang nevet viseli ahol egv vasárnap délben, máiusban. Mária hónapiában, tizenharmadikán az Isten anva narom násztorgvereknek megielent. A gyerekek — név szerint Luica dos Santos Farncisco Marto és testvére. Jacinta — unokatestvérek voltak. Tíz. kilenc és hét esztendősek. Magas kort csak Lucia ért el. apácaként, a kisebbek hamar meghaltak. Látomásuk előtt áitatos édesanviuk sokat olvasott fel nekik egv könyvből a Szűz Mária franciaországi salettei megjelenéseiről. A helvbeli plébános fetteevzése a tízéves Lucia első elbeszélése alanián íev hanezik: .Amikor meglátták a Hölgvet megijedtek de az szelíden szólt hozzáiuk: — Ne féli. nem bántalak. Lucia megkérdezte a látomástól: — Hová való a HÖlgv? — Az én lakom az égben van. — S mit csinál itt. Asszonyom, a fölűön? — 'Azt iöttem megmondani neked hoev iöii ide minden hónapban, s hat hónap múlva meemopdom. hogv mit akarok." A hölev betartotta az ígéretét és mind naevobb tömegek voltak tanúi minden hónap tizenharmadikán Fatimában, hoav a averekek valami láthatatlanhoz beszélnek. A francia szerző körültekintő elemzései szerint a három analfabéta portugál parnsztgverekeknek megjelenő egyébkén' alacsonv szoborra emlékeztető Szűz Mária az ottani eevházme eve megrendült tekintélyét emelte legelőször. Később hamarosan olvan szerepet kezdett látszani a körülötte kialakult zarándoklat és kultusz, mint a lourdesl Mária-csodák. amelvek 1858-tól a hanvatló pápaság itáliai hatalmát kellett volna, hogv megerősítsék a politikailag liberalizálódó Európában. Gérad de Sede rendkívüli tapintattal és mérséklettel írta mea könvvét a mesterségesen világméretűvé növelt, maid úiabb látomásokkal és titkos jóslatokkal tetézett fatimai ,.ügv"-evel kapcsolatban. Lénésröl lépésre haladva kimutatta, hogv érdekelt papi személvekhez és elöljárókhoz kötődő konstrukcióról van szó. melv a harmincas évektől kezdve mind magasabb érdekekkel találkozott és fonódott eevbe. Egészen addig, hoev XII. Pius Dáoa 1951-ben önmagát Fatima oáoáiának vallotta. Mellesleg ugvanaz a páoa. aki az egyházban közel két évezredig vitatott Mária-dogmát szentesítette. Eszerint nemcsak Jézus Krisztus, hanem az ő édesanvia is föltámadt halála után és testével egvütt szállott fel a mennyekbe. Hogv Fatima szelleme a csúcspont után sem szűnt meg hatást gyakorolni a hivőkre. és a többékevésbé közömbös szemlélőkre azt mi sem bizonvítia 'óbban, mint hoev hatodik Pál oáoa is ellátogatott 1987-ben a szent helvre. Egymillió néző előtt mutatkozott azzal a Luciával, aki a csodalátó gverekek közül kármelita nővérként eavedül maradt életben. A könw francia eredetűének megjelenése után néev évvel. 1981-ben János Pál oáoa is — aki ellen merényletet követtek el — imádkozott itt a Szűzhöz. Hálaadást adott azért, hoav megoltalmazta életét a terroristaeolvóktóL A felületes szemlélők számára a máius tizenharmadikáktól minden évben ismétlődő ünnepségsorozat iórészt grandiózus látványosság: valamiféle katolikus karnevál. nem kevésbé káprázatos bámulni való turisztikai alkalom. A legmodernebb technika és a rutinos. színházi ielleeű rendezés mai zarándokok százezreit >s képes megrendíteni, s abban — a iórészt képzeletben leiátszódó — csodás élményben résre* íteni amit szakszerűen akár tömegpszichózisnak is mondhatunk de ami iólesik azoknak az egyszerű embereknek, kik a világ bonyolultságát és lelkük zaklatottsáeát. bár saiát hibáiukon kívül. de nem érthetik meg. Vannak azután vallástalanok akik divatból, no meg belső bizonytalanságból másféle misztikumokkal kacérkodnak, s mondiuk az asztrológiában, a mágiában. a jóslásban a szektássáeb.in keresnek menedéket. Nekik sem árt ha eev sok összefüggést feltáró. s a manipulációkkal szemben világosan érvelő szerző művén elgondolkozva a kritikai szemlélettől reméli az emberség okosodását. s gvaraoit.ia ateista műveltségét, ami a földön táráshoz. a tisztább látáshoz, s talán az emberhez méltó boldoguláshoz is elengedhetetlen ISZLAI ZOLTÁN Takács Tibor Két őszi vers Orosz erdő Szeptember végi orosz erdő. szemembe süt. szinte vakít, színeivel olvan megeitő. benne a cinóber a hit. kármin az ősznek forradalma, izgatottak az okkerek, amint lehullnak az avarba, puskagolvók a friss szelek, aranvfüstben állnak a nvíríák. mind-mind ősi. orosz ikon. lehulló levelekkel íriák. hogy iön a tél. szántalpakon. Vaion az ősz most miiven otthon, fent. a tvukos-tetői dombon? Kiserdő Milyen az ősz a ltiserdőben? Vadkörtefámon van-e körte? Futkos-e a gyönyörű vörheny skarlát n fák közt körbe-körbe? Jai. milyenek az okkersárgák, s a nvárból ittmarasztott zöldek? Kétezer kilométert iárt át a gondolat vagv annál többet? Volgográd úszik el a mélvben. az ősz utazik lent a Volgán, hányszor futkos haza reménvem sugaras szeptember utóián! Akár a vadludak az égen. míg mondom: én is hazaértemi Károlyi Amy íladés Az is lehet, hogv nem is te árnv voltál, elvont vetület mozgott, ahogvan fűit a szél fügefalevél tenvered Az is lehet, hogv nem is én rokon a nem és az igen mozgott, ahogvan fútt a szél fügefalevél tenyerem Az is lehet, hogv nem is mi voltunk ott. ahol nem leszünk mozog ahogvan fútta szél fügefalevél tenyerünk Svédországnak körtefát Faiskolai kétszerkettő S

enki nem hiheti komolyan, hogv nyomtalanul múlnak fölöttünk a nehéz esztendők. Régóta halliuk. hogv lépést kell váltanunk. különben nem tudiuk kivédeni még részben sem a minket érő kellemetlen gazdasági hatásokat, és azokat se tudiuk kiiktatni, amelyeknek előidézői is mi voltunk. Legalább ennviszer kellene azonban mondanunk azt is. hogy a lénésváltás önmagában nem elég. Mindig meg kell néznünk, hová lépünk. és állandóan figyelnünk kell. lépés közben vagv 'énés után. hogvan változik a világ Ha nem ezt tennénk, lázas ugrabugrálás lenne csupán az eredmény haszon nélkül. A dolog természetéből adódik. hogv egyszerre több vasat is kell a tűzben tartanunk. és azt kell mlndie ütnünk. amelviket érmen érdemes. Gazdasági gondjaink miatt hirtelen ab'oahaevták mezőeazdasáei nagyüzemeinkben a gyümölcsfák telepítését. Egyenesen következik ebből, hogv kevesebb csemetére van szükség. Nyugodtan csökkenthetik termelésüket a faiskolák, különben vethetnék a tűzre ami a nvakukon marad. A kétszerkettő törvényei szerint ezt a logikát megfúrni nem lehet. Érdemes mégis hozzágondolnunk azt is amit a legegyszerűbb logika nem tár elénk. A naevüzemek leálltak, a kisüzemek viszont most kapcsolnak rá. Alig látni kertbe menő alttót. csomagtartóra kötözött növendék gyümölcsfa nélkül. Bekötné a szemét az a faiskolás amelvik nem látná meg és nem igyekezne kiszolgálni a megváltozott keresletet. Azt is lehet tudni előre hogv a kertek hamar betelnek, és ha úiabbakat nem osztanak valahol. megint nem kell az oltvány senkinek. A következmény megint csak az lesz. hogv nagv hírű faiskoláink elsorvadnak. Elintézhetnénk a dolgot annyival hogv a niac törvénvei kegyetlenek. ellene semmit nem tehetünk Még ne intézzük el. inkább gondolkodjunk. Bódi János azt "mondja. a Tisza—Maros-szög Termelőszövetkezetben létkérdés mi lesz a faiskolával. Eddigi nyereségüknek egyharmadát árulták ki belőle noha a művelhető területnek csupán eav százalékát foglalja el. Egv hektár két év alatt egymillió forintot hoz a konvhára. — Erre szokták mondani hoev át. kell alakítani a termelési szerkezetet. — Értiük az ieét és követtük ls. Ha kevesebb gyümölcsfára van szükség termelünk helvette díszcseriét és rózsatövet. — Nincsen bai tehát semmi? — Ne csak a lábunk alá nézzünk. egv kicsit előbbre is. Most veszik a rózsatövet és a díszcserlét. de számítanunk kell rá hogv hamarosan élelmet akarnak termelni az emberek nem csak virágot. A faiskola szakemberekkel tud 1ól dolgozni, ha átszervezzük őket például a baromfitelepre nem lesz emberünk akkor amikor ismét telepíteni akarnak a nagyüzemek. Egvetlen naptárból és gyümölcsültetvényeink mai állapotából ki lehet számítani, mikor köszönt ránk úira ez az időszak. Gyermekeikre se számíthatunk. hiszen a faiskolai szakma családokban öröklődött eddig. Léoten-nvomon halliuk hogv a szemzést-oltást aoiától vagv nagvanlától tanulta aki tudia. Ha megtörik a sor oda a hagvomanv. elveszik a pénzzel alie mérhető tapasztalat Az lenne a ló. ha a faiskolásokat ezután is a faiskolában foglalkoztathatnánk. — Óhajnak szép. de megoldhatatlan. — Ha ügvesebbek lennénk találnánk megoldást. Az NDK-ból őszibarack-oltványokat kérnek tőlünk, a svédek viszont körtefát. Korai barackot és nvárt körtét természetesen olvat ami az 6 éghajlatukon is beérik. A svédek újabb ötlettel álltak elő. Náluk minden körzetben közoontilag határozzák meg mii ven faitákat szabad termelni, azt szeretnék tehát ha az övékből szaporítanánk. Repülővel hozzák a szemzőeulvlvakat nekünk csak a munkái kell kifogástalanul elvégeznünk. — A példa szép. következtessünk belőle! — Azt hiszem, a külkereskedelemnek kell rálépnie erre a pedálra. Ha csökken a hazai kereslet — föltehetően csak átmenetileg —. vészettük át eet az időszakot hasznos elfonlaltság®al: adiuk el külföldre az oltványokat — Ha viszont gyümölcsfával tűzdeljük tele a külföldet kl vesz tőlünk később gyümölcsöt? — Nem akkora veszedelem ez. hogv tartanunk kellene tőle Nem ezek az országok veszik tölürk se a barackot, se az almát. Gondoljuk inkább végig a sort. A o'ac most kedvezőtlenül hat a termelésre, a termelés nyugalomra inti a faiskolát. Pár év múlva a faiskolai tehetetlenségünk hat maid a termelésre és azért nem tudunk külföldre vinni eieeendő eviimölcsöt. mert nem lesz miből. Áthidaló megoldásként csak az oltvánvok külföldi értékesítésére gondolhatunk. Ha nem herdáliuk el szellemi értékeinket, ha nem szórjuk szét a naev tapasztalattal rendelkező szakembereinket hozzáértő külkereskedelem mellett most sem iárunk rosszul. később mindenkénnen nyerünk vele. Vegvük csak figyelembe azt az eevszerű ténvt. hogv áradatként jönnek az úi fait.ák. Egvre lobban keresik azokat, amelvek egv-egv betegségnek permetezés nélkül is ellenállnak. Ha mi most lépünk vissza később mérni se tudiuk lemaradásunkat Sok ága-boga lehet ennek ae üzletnek nem is biztos, hogv valamennyit látiuk Szőregröl. Egvegv ielenség gvakran kevés arra hogv dönteni tudiunk. Minden összefügg szinte mindennel hoszszú folyamatokat kell aprólékosan végiggondolnunk. Visszafe'lesztés helvett sokszor célszerűbb a hidat megkeresnünk. Ha a svédek hozzánk tönnek körtefáért. próbáljunk szerencsét máshol is. HORVÁTH DEZSŐ