Délmagyarország, 1982. november (72. évfolyam, 257-281. szám)

1982-11-27 / 279. szám

fl.lílGO ^0 8 ? m VILÁG PROLETÁRJA!, EGYESÜLJETEK!' 72. évfolyam 279. szám 1982. november 27., szombat Ara: 1,80 forint AZ MSZMP SZEGED VÁROSI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Az Elnöki Tanács ülése A Népköztársaság Elnöki Tanácsa pénteken (Hést tartott. Az alkotmány 22. paragrafusának (2) bekezdése alapján az orszagauúlést 1982. december 16-án. csütörtökön 10 órára öszszehívta. A Minisztertanács javasolja, hogv az országgyűlés tűzze az ülésszak napirendjére a Magvar Népköztársaság 1983. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslatot. A Budapest főváfos 41. számú választókerületében 1983. január 29-re időközi országgyűlési képviselőválasztást tűzött ki. Az Elnöki Tanács határozatot hozott a Magyar Népköztársaság és az Afganisztáni Demokratikus Köztársasáa között megkötött barátsági és együttműködési szerződés megerősítéséről. Losonczi Pál. az Elnöki Tanács elnöke beszámolt a Kuvait államban tett hivatalos látogatásáról. A testület a beszámolót elfogadta, és megállapította, hoev a látogatás és a tárgyalások hasznosak voltak, ráirányították a figvelmet az együttműködés úi területeire, s elősegítik a kölcsönös kapcsolatok erősítését és többirányú fejlesztését. Az Elnöki Tanács a Minisztertanács előterjesztése alapián törvényerejű rendeletet fogadott el kötvény kibocsátásáról. Az új jogszabály elősegíti a népgazdaságban megtakarított pénzeszközök rugalmas és hatékony felhasználását, szabad áramlását és kiegészítését. A iövőben az állam mellett — megfelelő feltételek esetén — a tanácsok. a bankok, a pénzintézetek, a biztosító intézmények, a takarékszövetkezetek. valailsint a gazdálkodó szervezetek is bocsáthatnak ki kötvényeket. Általában pénzintézetek és gazdálkodó szervezetek vásárolhatják meg a kötvényeket. A lakosság részére csak helvi közösségi létesítményeket eredményező beruházásokra, vagv például lakásépítés, telekkialakítás érdekében bocsátható ki kötvény, amelyet az állampolgárok személves döntésük alapján vásárolhatnak meg. j Az Elnöki Tanács módosította a szövetkezetekről szóló 1971. évi TII, törvényt. A szövetkezeti jogszabályokat 1977-ben korszerűsítették. Az általános feilődés és különösen a gyorsan változó gazdasági körülmények ismét felvetették a iogi szabályozás továbbfejlesztésének szükségességét. A mostani korszerűsítést a szövetkezetek gazdasági önállóságának erősödése, gazdasági körülményeik differenciálódása, s a szövetkezeti kongresszusok határozataiban megfogalmazott javaslatok is indokolták. Ezeknek megfelelően az Elnöki Tanács módosította az ipari szövetkezetekről szóló 1971. évi 32.. a takarékszövetkezetekről szóló 1978. évi 22.. a lakásszövetkezetekről szóló 1977. évi 12.. a fogyasztási, értékesítő és beszerző szövetkezetekről szóló 1971. évi 35. számú törvényerejű rendeleteket és a szóló 1967. évi III. törvény egves rendelkezéseit. Hatályon kivül helyezte az Elnöki Tanács az alkoholisták kényszergyógykezeléséről szóló 1974. évi 10. tvr.-t. és úiólag átfogóan szabályozta, korszerűsítette az alkoholisták kötelező intézeti gyógykezeléséről szóló rendelkezéseket. Előzetesen a jogszabálytervezetet az országgyűlés illetékes bizottságai megvitatták. Az úi Jogszabály mind a polgári, mind a büntető bíróság által elrendelt intézeti gvógvkezelésre vonatkozik. Az ilven intézkedések célia — a gyógyításon túl — az alkoholista családiának. lakó- és munkahelvi környezetének védelme. A törvénvereiű rendelet meghatározza a kötelező intézeti gyógykezelés elrendelésének feltételeit, a kezelés végrehajtásának módját, illetve megszüntetésének lehetőségeit. Részletesen szabályozza az eljárásjogi kérdéseket, az egészségügyi szervek, az ügyészségek, a bíróságok feladatait és az intézetből való elbo, csátást követő utógondozással összefüggő tennivalókat. A tudományos továbbképzés elősegítése céliából az Elnöki Tanács módosította a tudományos minősítésekről szóló 1970. évi 9.. valamint a felsőoktatási intézményekről szóló 1962. évi 22. számú törvénvereiű rendeletet Az Elnöki Tanács ugvancsak módosította a társadalombiztosításról szóló 1975. évi II. törvényt. A módosítás szélesíti annak lehetőségét hogv a mezőgazdasági szövetkezetek tagjai családi nótlékban részesüljenek. Ezenkívül meghatározza a beteaaégi. bal • eseti és anyasági ellátásra, családi pótlékra. nyugellátásra jogosultak úi körét. A iövőben például az ügwédelc. a munkaviszonyban nem álló előadóművészek, kisiparosok és magánkereskedők a társadalombiztosítási ellátás terén lényegében a munkaviszonyban állókkal azonos helyzetbe kerülnek. Az út. jogszabály azt is figyelembe veszi, hogv az egvéni gazdálkodók a szakcsoporttagokkal lényegében azonos kistermelői tevékenységet folvtatnak. Ézért indokolt, hogv e réteg is iogosulttá vállon — a szakcsoport tagjaira vonatkozó feltétele)? szerint — a nyugellátásra, a baleseti ellátásra és a családi pótlékra. Az Elnöki Tanács az engedély nélküli pálinkafőzés megakadályozása és a szeszfőzés ellenőrzésének hatékonvabbá, tétele végett módosította az élelmiszerekről szóló 1976. évi IV. törvény egves rendelkezéseit. A továbbiakban az Elnöki Tanács bírákat mentett fel és választott, valamint kegyelmi ügyben döntött. Az Elnöki Tanács rendeleteit a szövetkezeti jogról, a tudománvos továbbképzésről. valamint a társadalombiztosítás kiterjesztéséről a 2. oldalon ismertetjük részmezőgazdasági termelőszövetkezetekről letesen. Kötvények a népgazdaság pénzeszközeinek céiszerű átcsoportosítására Az Elnöki Tanács pénteki ülésén hozott törvényerejű rendelete 1983. január 1-től a népgazdasági pénzeszközök célszerű, gazdaságos átcsoportosításának új módszereként lehetővé tesz' kötvények kibocsátását. A kötvény olyan — átruházható, bemutatóra vagy névre szóló — értékpapír, amely tartalmazza a kibocsátó adósságait, kötelezettségeit, a hitelezőnek járó törlesztést, a kamatot és egyéb járulékokat. Kötvényt — az államon kívül — a tanácsok, a bankok, a pénzintézetek, a biztosítók és a takarékszövetkezetek, valamint a gazdálkodó szervezetek bocsáthatnak ki. A tanácsok kötvénykibocsátása általában a lakosságot érintő fejlesztések, vagv lakásépítés céljára történhet. A pénzintézetek fejlesztési célú pénzforrások összegyűjtésére és újraelosztására bocsáthatnak ki kötvényt, míg a gazdálkodó szervek fejlesztési céljaik pénzügyi hátterének megteremtésére. A kibocsátást megbízási szerződés alapján pénzintézetek bonyolítják le, ez egyben lehetőséget nyújt a kötvénykibocsátás ellenőrzésére is. Kötvényeket főként pénzintézetek, gazdálkodó szervek vásárolhatnak. Bizonyos fajta kötvényeket azonban a lakosság is megvehet. A kötvények közül magánszemélyek azokat vásárolhatják. amelyeket lakossági célokat szolgáló beruházások — például óvoda-, bölcsőde- és lakásépítés. telékkíalakítás — pénzügyi fedezetére bocsátanak ki. Ez nem teljesen új dolog, hiszen a múlt év végétől kísérleti jelleggel tíz helységben — meghatározott beruházásokhoz — bocsátottak ki a lakosság számára kommunális kötvényeket, s ennek kezdeti eredményei biztatóak. A lakossági kötvényjegyzés kizárólag önkéntes lehet, míg az' állam, tulajdonosi jogán a gazdaságtalanul, tartósan alacsony hatékonysággal dolgozó vállalatok, illetve esetenként a pénzintézetek számára ezt kötelezően is előírhatja. Hazánkba érkezeit az NSZK külügyminisztere Megkezdődtek a tárgyalások — Kádár János fogadta Hans-Dietrich Genschert Eszmecsere a KB székházában. (Telefotó — KS) Púja Frigyes külügyminiszter meghívására pénteken reggel hivatalos látogatásra Budapestre érkezett Hans-Dietrich Genscher, a Német Szövetségi Köztársaság külügyminisztere. A vendéget a Ferihegyi repülőtéren Púja Frigyes fogadta. Jelen volt Kővárj Péter hazánk NSZK-beli és Norman Dencker, az NSZK magyarországi nagykövete. Délelőtt a Külügyminisztérium épületében megkezdődtek a hivatalos külügyminiszteri tárgyalások. A megbeszélésen — amelyen részt vettek a két külügyminiszter kíséretében levő személyiségek — a felek áttekintették hazánk és az NSZK kapcsolatainak alakulását, valamint a kölcsönösen érdeklődésre számot tartó nemzetközi kérdéseket. • Ezt követően Lázár György, a Minisztertanács elnöke hivatalában fogadta a bonni diplomácia vezetőjét. Az eszmecserén részt vett Púja Frigyes, Kővári Péter és Norman Dencker is. A kormány elnöke és Hans-Dietrich Genscher a kétoldalú kapcsolatokról tárgyalt, különös tekintettel a gazdasági együttműködés továbbfejlesztésének lehetőségeire. * Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára pénteken délben * KB székházában fogadta Hans-Dietrich Genschert, a Német Szövetségi Köztársaság külügyminiszterét. A szívélyes légkörű találkozón véleménycserét folytattak á nemzetközi élet, elsősorban az európai béke és biztonság időszerű kérdéseiről, valamint a magyar— NSZK kapcsolatokról. A találkozón részt vett Púja Frigyes külügyminiszter, Kővári Péter, hazánk NSZK-beli nagykövete, valamint Norman Dencker. az JíSZK magyarországi nagykövete. Á tanácselnökök értekezletén: A népgazdasági tervről A jövő évi népgazdasági terv összeállítása befejező fázisánál tart, elkészültek a tervjavaslatok, irányelvek. Ehhez a munkához támpontot nyújt az idei terv teljesítésének előzetes értékelése, amely szerint gazdaságunk alapvetően sikeres évet zár, s annak ellenére, hogy gondjaink szaporodtak, a legfontosabb gazdaságpolitikai célok teljesülnek. Ezt állapította meg Hoós János országos tervhivatali államtitkár a fővárosi, a megyei és a megyei-városi tanácselnökök Befejeződött a betakarítás A Csongrád megyei tanács vb mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályának legújabb összesítő jelentése szerint az utolsó hektárokról is felszedték a cukorrépát. és ezzel befejeződtek az őszi betakarítási munkák. Az édesipari nyersanyag zömét az átijevőhelyekre vitték, s csak elenyésző mennyiség maradt a földeken prizmákba rakva, mindenütt a köves utak mentén, ahonnét biztonságosan vihetik el, nem kell tartani 'attól, hogy sárba ragadnak a szállító járművek. Véget ért az utóbbi évtized leghosszabb ideig tartó szürete is. A várakozást felülmúló bőséges szőlőtermés elhelyezésére átmenetileg szükségtárolókat voltak kénytelenek igénybe venni. A csapadékban szegény szeptember és október után novemberben szerencsére kiadós csapadék áztatta megyeszerte a határt, kedvezően befolyásolva a magok megeredését, az őszi kalászosok kelését, fejlődését, öszi árpából és búzából egyaránt valamivel többet vetettek a gazdaságok a tavalyinál. így az őszi vetésterület — a repcével és a lucernával együtt — eléri a 102 ezer hektárt. A hátralevő legfontosabb teendő az őszi mélyszántás utolsó szakaszához érkezett. tanácskozásán pénteken. a Parlamentben. Az eszmecserét Papp Lajos államtitkár. a Minisztertanács Tanácsi Hivatalának elnöke vezette. IIoós János a legfontosabb eredményeket abban jelölte meg, hogy fenntartottuk az ország fizetőképességét. javult a külgazdasági egyensúly, társadalmi szinten sikerült megőrizni az életszínvonalat, a lakossági áruellátás — főként az alapvető cikkekből — kiegyensúlyozott volt. A külkereskedelem aktívumát azonban nem elsősorban az export bővülése. illetve kedvezőbb árak elérése eredményezi, bajiem inkább az import erőteljes mérséklése. A jövő évi tervezésnél is abból indultak ki a szakemberek. hogy az alapvető feladat a fizetőképesség megőrzése és a külkereskedelmi aktívum további növelése. 1983-ban sem tudjuk felgyo-sítani a gazdasági növekedést, mert gyártmányaink egv részének korlátozott a belföldi piaca és az importot tovább mérsékeljük. A belföldi fogyasztás csökkenésével is számolnak, a jövő évi terv korlátokat szab a beruházásoknak, a felhalmozásnak, a lakossági fogyasztásnak egyaránt- Az importgazdálkodásban tervszerűségre törekszünk, ezért a vállalatokkal még az idén közöljük jövő évi beszerzési lehetőségeiket — mondotta Hoós János, hozzátéve: a tervet azonban mindig az adott helyzethez kell igazítani, az előre megfogalmazott tervadatokhoz nem szabad mechanikusan ragaszkodni. A tanácsi tervezésről szólva az államtitkár elmondta: jövőre a tanácsok gazdálkodásában is sokféle nehezítő körülményre lehet számítani, a beruházásokra még kevesebb fordítható. Ezután Kállai Lajos pénzügyminiszter-helyettes ax 1983. évi állami költségvetésről adott tájékoztatást. Drecin József művelődési miniszterhelyettes beszámolójából a többi között kitűnt: nagyobb döntési szabadságot kell adni a jövőben a kulturális, révészet i területen dolgozóknak; szül:séges erőteljesen decentralizálni e testület intézményrendszerét; valamennyi itt dolgozót anyagilag, erkölcsileg érdekeltebbé kell tenni új, gazdaságosabb működés kialakításában.