Délmagyarország, 1982. november (72. évfolyam, 257-281. szám)

1982-11-27 / 279. szám

* Szombat, 1982. november 27. RÁDIÚTEIEK ÜDVÖZLÖ TÁVIRAT Losonczi Pál, a Magyar Népköztársaság Elnöki Ta­nácsának elnöke táviratban üdvözölte Ramiz Aliát, az Albán Szocialista Népköz­társaság Népi Gyűlése El­nöksége elnökévé történt megválasztása alkalmából. LÉGTÉRSÉRTÉS A török kormány csütör­tökön határozottan cáfolta, hogy a török légierő repülő­gépéi megsértették Görög­ország légtérét. Athén a görög légtér ismételt meg­sértésével vádolta szerdán Törökországot, és lemond­ta a két ország külügymi­niszterének december 9-1 brüsszeli találkozóját. A görög kormány szóvivője a csütörtöki ankarai nyilat­kozatra válaszolva tovább­ra is Törökországot hibáz­tatta a találkozó elmaradá­sáért. ÁLCÁZOTT RADIÖ A varsói katonai körzet bírósága háromévi szabad­ságvesztésre ítélte Roger Noel belga állampolgárt. Az elítélt ez év július elején gyógyszereket vitt gépkocsi­ján Lengyelországba, s mint később kiderült, a szállít­mányban orvosi mérőmű­szernek álcázott rádióadót is becsempészett az ország­ba. ÉHSÉGSZTRÁJK Kedd óta éhségsztrájkot folytat a Dél-afrikai Köz­társaság hírhedt börtönszi­getén, Robbenen a foglyok egy csoportja. A Robben­szigeten embertelen körül­mények között tartják az apartheid-rendszer ellen­feleit, elsősorban a néger polgárjogi harcosokat. KATASZTRÓFA Katasztrófa sújtotta terü­letnek nyilvánították a Ha­waii Amerikai Szövetségi Államhoz tartozó Kanai és Niihau szigeteket. A két szi­geten tájfun puszított, ami­nek következtében egy em­ber meghall.' több ezren pe­dig hajléktalanná váltak. A forgószél hidakat és utakat rongált meg, több helység­ben megszűnt az áramszol­gáltatás. Az anyagi káro­kat kétszázmillió dollárra becsülik. 30 KILŐ ROBBANÓANYAG Tíz halottja és húsz se­besültje van annak a bom­bamerényletnek, amelyet csütörtökön este követtek el Bejrút szegények lakta silta mohamedán negyedében. Az ismeretlen tettesek egy zsú­folt lakóház első emeletén helyezték el a 30 kilóra be­csült robbanóanyagot. Az éjszakai órákban ls folyta­tódtak a mentési munkála­tok. VÁLSÁG, SZTRÁJK Sztrájkot hirdetett péntek délutánra a NATO közel 5000 polgári alkalmazottja, akik fizetésük 5 százalékos csökkentésének terve ellen tiltakoznak. A munkabérek csökkentését a NATO költ­ségvetési szakértői szerint a gazdasági válság Indokolja. KÍGYÖ A COLÁBAN Egyebek között „lelki gyötrelem elszenvedése" mi­att 500 ezer dollárra perli a Coca-Cola Társaságot és egy élelmiszerboltot Benito Mendifta amerikai lakos. A férfi ugyanis 15 centiméte­res kígvócskát tnlált egy Coca-Coiás üvegben. Már Jócskán kortyolgatott a Co­ca-Colából. amikor valami ,.féreqsze"űt" vett észre az üveg alján. Megrázta a pa­lackot. és akkor derült kl. hogy az üvegben egy dög­lött kígyó volt. GEORGADZE TEMETÉSE » Pénteken Moszkvában, a novogyevicsi temetőben el­temették Mihail Gqprgadzet, a Szovjetunió f+gfelsőbb Tanácsa Elnökségének tit­kárát, aki kedden hunyt el életének 71. évében. A temetésen beszédei mondott Vaszilij Kuznye­cov, az SZKP KB PB pót­tagja, a Szovjetunióy l egfel­sőbb Tanácsa Flnökségének első elnökhelyettese. Brockmann látogatása flz Elnöki TanáCS Ülése Budapest (MTI) Várkonyj Péter, az MSZMP Központi Bizottságának tit­kára pénteken fogadta Mi­guel d'Escoto Brockmann, nicaraguai külügyminisztert, a Sandinista Nemzeti Fel­szabadítási Front közgyűlé­sének tagját, aki hivatalos, baráti látogatáson tartózko­dik hazánkban. A szívélyes légkörben és a teljes egyet­értés szellemében folytatott megbeszélésen tájékoztatták egymást pártjaik tevékeny­ségéről. véleményt cseréltek a pártközi kapcsolatokról, valamint az időszerű nem­zetközi kérdésekről. A találkozón jelen volt Eva Conrado Flores, a Nica­raguai Köztársaság magyar­országi nagykövete. Nagy Gábor, az MSZMP KB kül­ügyi osztályának helyettes vezetője és Garai Róbert, külügyminiszter-helyettes. A nap folyamán a nicara­guai külügyminisztert fogad­ta Lázár György, a Minisz­tertanács elnöke. Az eszme­cserén megvitatták a nem­zetközi helyzet kölcsönös ér­deklődésre számottartó kér­déseit, és kétoldalú államkö­zi kapcsolataink alakulását. A megbeszélést követően Miguel d'Escoto Brockmann és kísérete megkoszorúzta a Magyar hősök emlékművét, majd városnézésen ismerke­dett Budapest nevezetessé­geivel. Délután Losonczi Pál, az Elnökj Tanács elnöke hiva­talában fogadta a nicaraguai diplomácia vezetőjét. A nyílt, őszinte légkörű talál­kozón részt vett Garai Ró­bert külügyminiszter-helyet­les. UNESCO-terv öt évre Nagy Péter íelszó!a!ása • Párizs (MTI) Az UNESCO közgyűlésé­nek Párizsban folyó rendkí­vüli ülésszakán amely a nemzetközi szervezet 1984— 89 közötti időszakra szóló középtávú tevékenységi ter­vét vitatja meg, pénteken felszólalt Nagy Péter aka­démikus, a magyar küldött­ség vezetője. Nagy Péter hangsúlyozta, hogy a magyar küldöttség pozitívnak tartja a közép­távú tervet. Rámutatott, hogy az emberiség jövőjét súlyosan fenyegeti a fegy­verkezési verseny, s az UNESCO, amely a világ lel­kiismeretét képviseli a kultúra és tudomány te­rén. A magvar küldöttség ve­zetője felhívta a közgyűlés figyelmét az európai regio­nális, kulturális és tudomá­nyos együttműködés fontos­ságára, s javasolta a 3. eu­rópai tudománypolitikai konferencia összehívását. A terv részleteit elemezve hangsúlyozta: különösen fontos, hogy e terv az egyé­ni emberi jogok mellett a népek jogainak érvényesí­tését is hangsúlyozza. A magyar küldöttség kifogá­solja, hogy a kis népek és nemzetiségek oktatási és kulturális jogai nem kaptak olyan hangsúlyt a tervben, mint amilyent e fontos kér­dés megérdemelne. A ma­gyar küldöttség kívánatos­nak tartja azt is hogy az oktatási programban a kö­zépfokú oktatás problema­tikáját, a kulturális prog­ramban pedig a hivatásos és nem hivatásos művészeti te­vékenvségek kérdéseit mély­rehatóbban tanulmányoz­zák. Magyarországról szólva hangsúlyozta: a magvar kormánv politikáiét a kul­túra, az oktatás és a tudo­mánvok területén az a meg­győződés hatja át. hogv a szocialista társadalomnak biztosítania kell az égvén életének kitel lespdését. mert ez az egész társadalom ha­ladásának az alanla. Közel-Kelet Á PFSZ tanácskozása # Damaszkusz (AFP) Pénteken hajnalban véget ért a Palesztinai Felszabadi­tási Szervezet központi taná­csának előző nap elkezdődött damaszkuszi ülése. A tanács­kozás érdemi részét zárt aj­tók mögött tartották, és bi­zonytalan, adnak-e ki róla közleményt Az ülés csütörtöki meg­nyitóján Arafat hangsúlyoz­ta a palesztin—szíriai kap­csolatok fönntartásának fon­tosságát. Izrael állam eset­leges palesztin elismerésének kérdéséről a palesztin vezető nem nyilatkozott. Csütörtö­kön Mitterrand francia és Mubarak egyiptomi elnök együttesen szólította föl a PFSZ-t e lépés megtételére. A PFSZ egy meg nem neve­zett vezetője csütörtökön el­utasította a francia és az egyiptomi elnök felhívását: „az elismerés a jelen körül­mények között romboló ha­tású, törvényes jogainkat gyengítő engedmény lenne" — mondta. Nyugati hírügynökségek palesztin forrásokból szár­mazó értesülései szerint Ara­fat szilárdan maga mögött tudhatja a Palesztin Felsza­badítási Mozgalom nagy ré­szének támogatását. Ugyan­akkor politikája a PFSZ Bej­rútból való kivonulása után — így például elvi hozzájá­rulása egy jövőbeli palesz­tin—jordániai államszövet­séghez — kivívta néhány ra­dikális palesztin szervezet rosszallását Ezek a szerve­zetek követelik, hogy Arafat határozottan vesse el mind a Reagan elnök által beter­jesztett, mind pedig a fezi arab csúcson elfogadott kö­zel-keleti rendezési tervet. Mint a TASZSZ jelentette, csütörtökön Jasszer Arafat elnökletével Damaszkuszban ülést tartott a Palesztinai Forradalom Legfelsőbb Ka­tonai Tanácsa is. A megújított szövetkezeli jogról A szövetkezeti jog korsze­rűsítését szolgálják az Elnö­ki Tanács által most megal­kotott új jogi rendelkezések, amelyek kidolgozását széles körű politikai, szakmai elő­készítés, társadalmi vita, ér­dekképviseleti szervek véle­ményezése előzte meg. Az 1983. január 1-től hatályba lépő jogszabály-módosítások elsőrendűen arra hivatottak, hogy — a bevált szövetke­zeti elvek továbbvitelével és megerősítésével együtt — to­vábbfejlesszék a szövetkezeti demokráciát, mindenekelőtt az önkormányzatok fórum­rendszerét. A szövetkezeti jogszabá­lyokat legutóbb 1977-ben, az akkori igényeknek megfele­lően módosították, azóta azonban az általános társa­dalmi fejlődés és különösen a gyorsan változó gazdasági körülmények több területen felvetették a jogi szabályo­zás továbbfejlesztésének szükségességét. Az érintett állami és szövetkezeti érdek­képviseleti szervek ezért már a tavaly tartott szövetkezeti kongresszusok előkészítésé­nek időszakában összegyűj­tötték és vitára bocsátották, majd a kongresszusokon is megtárgyalták a szövetkezeti jog változtatásra megérett szabályait. A mostani kodifi­káció legfontosabb törekvé­sei közé tartozik — így fog­lalt állást nemrégiben az or­szággyűlés jogi, igazgatási és igazságügyi bizottsága is —, hogy erősíteni kell a szövet­kezeti demokrácia alsó fó­rumrendszerét, így különö­sen a munkahelyi, illetőleg területi tanácskozások szere­pét, hatókörét Az új szabályozással a különféle típusú — ipari, ta­karék-, lakás-, fogyasztási, értékesítő és beszerző, vala­mint mezőgazdasági — szö­vetkezeteknél tágabb teret kívánnak biztosítani a jövő­ben a működési rend önál­lóbb kialakításának. Megsza­badítják például a szövet­kezeti alapszabályokat a ma­gasabb szintű jogszabályok egyes részeinek „átmásolá­sától" — egyáltalán, a sab­lonoktól. A módosítások cél­ja az is, hogy erősödjék a szövetkezeteknél a tagok va­gyoni kötődése és ezzel kap­csolatos anyagi érdekeltsége is. Lehetőséget teremtenek — egységes intézményként — úgynevezett célrészjegy bevezetésére. Ebben nem­csak a szövetkezethez tarto­zás. a tulajdonosi érzés fe­jeződhet ki, hanem az ilyen önkéntes vagyoni hozzájáru­lás Ls növelheti az anyagi alapot a szövetkezet által tervbe vett fejlesztésekhez, termelési vállalkozásokhoz. A szövetkezeti önkormány­zat szervezetének és műkö­désének további javítása ér­dekében növelik a küldött­gyűlések hatáskörét, például az éve» terv, illetőleg a zár­számadás jóváhagyása tekin­tetében. Érdemibb lehetősé­geket biztosítanak a felügye­lő bizottságoknak. A kodifi­káció során figyelemmel vol­tak arra, hogy az új rendel­kezésekkel úgy kell segíteni a szövetkezetek gazdasági önállóságának erősödését, hogy figyelemmel legyenek üzemnagyságukra és gazdál­kodási körülményeik eltérő jellegére is. Tudományos továbbképzés Az Elnöki Tanács pénteki ülésén a tudományos to­vábbképzésről fogadott el törvényerejű rendeletet, melynek célja, hogy a ko­rábbi években a tudomá­nyos kutatás és a felsőfokú oktatás káderutánpótlásá­nak képzésére kialakult két forma — az aspirantura és a tudományos továbbképzé­si ösztöndíj — helyébe egy­séges képzési rendszer lép­jen. A régi formák az utób­bi években szerény szerepet játszottak a tényleges kép­zésben. s nem voltak kel­lőképpen célirányosak sem. Az új rendszer, melynek tudományos továbbképzés a neve olyan fiatal szakem­berek szakmai fejlődését biztosítja, akik kutatói, fel­sőfokú intézményekben ok­tatói, illetve fejlesztői pá­lyát választottak. Képzés időtartama 3 év. Az ösztön­díjakat a Tudományos Mi­nősítő Bizottság hirdeti meg. Nappali vagy levele­ző tagozatra 35 évnél fia­talabb, egyetemet végzett, vagy utolsó évben tanuló, legalább egv idegen nyel­vet közénfokon ismerő pá­lj'ázók jelentkezhetnék. A továbbtanulókat az arra legalkalmasabb egyeteme­ken. egyetemi jellegű főis­kolákon, kutatóintézetekben képzik. Azokon a területe­ken, ahol hazánkban nincs meg a tudományos tovább­képzés feltétele. külföldi ösztöndíjakat is meghirdet­nek. A képzésben résztvevők a tanulmányi idő alatt egy­séges ösztöndíjat kapnak, amit a küldő intézmény, vállalat kiegészíthet. A ta­nulmányok befejezésekor a hallgatók a kutatóhelv dön­tésétől függően egyetemi doktori címet vagv kandi­dátusi fokozatot kaphatnak. (MTI) Ujabb rétegekre terjesztik ki a társadalombiztosítást Az Elnöki Tanács, illetve a Minisztertanács — 1983. január 1-i hatállyal — mó­dosította a társadalombizto­sítási törvényt, illetve a végrehajtásáról szóló mi­nisztertanácsi rendeletet. A módosítás lényegében két­irányú: újabb rétegekre ter­jesztik ki a társadalombiz­tosítást, s korszerűsítik a nyugdíjasok foglalkoztatásá­ra vonatkozó szabályokat. Rendeződik az egyéni gazdálkodók és az eseti megbízás alapján dolgozók társadalombiztosítási hely­Épületek és építőik Sajtótájékoztató Budapesten Az építő- és építőanyag­ipar, valamint a településfej­lesztés eredményeit, gondjait es feladatait öszegezte pén­teken, a Parlamentben ren­dezett sajtótájékoztatón Áb­rahám Kálmán építésügyi és városfejlesztési miniszter. Mindenekelőtt arról szólt, hogy összességében a nép­gazdasági tervnek megfelelő­en alakult az ágazat idei tel­jesítménye. Az idén várható­an 2—3 százalékkal csökken az építőipar termelése, ugyanakkor a munkaerő száma még nagyobb arány­ban. 8.3 százalékkal mér­séklődött, vagyis a szakmá­ban maradók teljesítménye jelentősen emelkedett. Ez tette lehetővé jelentős kül­földi megbízások teljesítését is, amellyel a nem rubelel­számolású építési export, mintegy 30 százalékkal emel­kedett. Az építési kereslet és kí­nálat viszonya javult, felére csökkent a visszautasított munkák értéke. A miniszté­rium álláspontja az, hogy ne is vállalják el azokat a munkákat, amelyek nincse­nek megfelelően előkészítve, mert ez az építés elhúzódá­sához, gazdaságtalanságához vezet. Nagyon sok még a tennivaló. főként Budapes­ten — ahol a munkaerő­gondok is az átlagosnál job­ban feszítenek —. hogy erő­teljesebben javítsák a keres­let-kínálat egyensúlyi viszo­nyait. A kivitelező szervezetek jobban igazodjanak az építé­si igények változásaihoz. egyebek között a fenntartási és rekonstrukciós munkák a "árvának növekedéséhez, a beruházási és mélyépítési munkák csökkenéséhez. A kivitelezők idei eredményei azt mutatják, hogy azok a vállalatok jártak jól. ame­lyek szakmai profiljukat ki­szélesítve. s székhelyüktől távolabbi munkákra is vál­lalkoztak. zete. Az egyéni gazdálkodók például jogot szerezhetnek családi pótlékra nyugellá­tásra, baleseti ellátásra. Az ügyvédek és a munkavi­szonyban nem álló előadó­művészek jogosulttá válnak táppénzre, . terhességi-gyer­mekágyi segélyre és csalá­di pótlékra. 1983. január 1-től a táp­pénz összegének megállapí­tásánál az eddigiektől elté­rően a napi 400 forintot meghaladó keresetet is fi­gyelembe kell venni. A ju­talékos szervezőknél az ed­digi napi 200 forint helyett 300 forint, a bedolgozóknál pedig a napi 100 forint he­lyett 200 forint lehet maxi­málisan a táppénz alapja. Azoknál a dolgozóknál, akiknek a nyugdíját, illet­ve baleseti ellátását a tényleges keresettől füg­getlen előre meghatározott összeg alapján kell megál­lapítani (például a háztar­tási alkalmazottakét eddig havi 1700 forint alapján). M az összeg egységesen ha­vi 3000 forintra emelkedik. A nyugdíjasok foglalkoz­atására vonatkozó szabá­lyok korsze"űsítését az tet­fe szükségessé, hogv jegves fMfíriMzI téríiWeken és fog­lalkozási ágakban eltérés van a munkaerő'génvek és a rende'kezésre álló forrá­sok között, ezeknek az elté­réseknek a mérséklését se­giti egyebek között a nyug­díjasok foglalkoztatása. Az út szabályozás erre a iövő­ben tágabb lehetőséget ad. Telenleg a foglalkoztatás időkerete naptári évenként 140 óra mind a fizikai mind a nem fizikai mun­kakörökben. az évi kereset­határ összege 30 ezer forint a nem fizikai munkakörök­ben, a kereset és a nyugdíj éves összegéből számított havi átlag pedig nem halad* hatja meg a 10 ezer forin­tot. Ez alól néhány mun­kakörben már az eddigi jogszabályok is kivételt tet­tek, de sokan éltek az úgy­nevezett mentesítési lehető­séggel is. A tapasztalatok szerint túlzottaknak bizo­nyultak a foglalkoztatási korlátok másrészt a men­tesítési jogkörrel nem min­dig az arra legillétékeseb­bek rendelkeztek. A szabá­lyok tehát módosításra szo­rultak, de csak olyan mér­tékben. ami a jelenlegi fog­lalkoztatás alapvető hiá­nyosságait enyhíti, a fiata­lok elhelyezkedését nem gá­tolja. szociálpolitikai szem­pontból nem hat kedvezőt­lenül a nyugdíjasok munka­vállalási lehetőségeire. 3 nem okoz számottevő költ­ségvetési kiadási többletet. A módosítás értelmében az egv naptári évre szóló 840 órás foglalkoztatást idő­keretet 1260 órára emelik fel. Emelkedik az egy év alatt kereshető öVzee is: a ielenlegi 30 ezer forintról 60 ezer forintra ugvanak­kor megszűnik a nyugdíj és a kereset egvütte* összegé­ből számított havi 10 ezer forintos korlát. A változá­sok a fizikai és a nem fi­zikai munkakörökre egy­aránt vonatkoznak. Tovább­ra is lesz lehetőség mente­sítés kérésére. A foglalkoz­tatási időkeretet a jövőben a2 illetékes megyei (fővá­rosi) tanács végrehajtó bi­zottságának munkaügyi szakigazgatási szerve. az éves összegszerű keretet pe­dig a felügyeleti szerv ve­zetője (miniszter. megvel, fővárosi tanács elnöke) emelheti fel. 54

Next

/
Thumbnails
Contents