Délmagyarország, 1982. november (72. évfolyam, 257-281. szám)

1982-11-20 / 273. szám

12 Szombat, 1982. november 29. Művészet, tömegszórakoztatás? Beszélgetés a cirkuszról Tisza-parti hajóácsok Művészek-e az artisták, varr csupán tömegszórakoztató iparosok? Tanulmányok, vitairatok hosszú sora foglalkozott már ezzel a kérdéssel, szélsőséges nézetek csaotak össze. Pedig a válasz roppant egyszerű: Is-ls. Több szempontból is. Egyrészt: a legkiválóbb artisták valóban művészek, de a középszerűek, az egyes műsorok ..töltelékei" csupán .iparosok". Másrészt: a világ legnagyobb artistaművészei is a nemes értelemben vett szórakoztatás elkötelezettlei. Erről beszélgettünk egv minden szempontból illetékessel: Vitáris Istvánnak a Fővárosi Nagycirkusz újonnan kinevezett igazgatójával, aki maga is artista volt s húsz évet töltött hazai és külföldi cirkuszok porondjain. — A cirkusz az egyik legősibb művészeti — mondja. — A feljegyzések szerint már az egyiptomi fáraók udvarában is ..dolgoztak" bohócok, sőt ió néhánynak a nevét is megőrizték a feliratok, papiruszok. Athénben időszámítá. N-unk kezdetén nemcsak tragédiákat és komédiákat adtak elő. hanem cirkuszi látványosságokat is. 2000 évvel ezelőtt itt született meg a mai vízi cirkuszok őse. A görög amfiteátrumban, a mai cirkuszépületek ősében, közéoen volt a porond, amelyet háromnegyed körben épített- lcpcsőzet és nézőtér vett körül. A cirkuszi produkciók és a színházi előadások csak később különültek el egymástól, s váltak önálló műfajjá. A leghíresebb artistákat épp olvan elismerés vette körül, mint a legnagyobb aktorokat. — És napiainkban? -p Salnálatos. hoev mind keve. sebb az igazi' művész a világ cirkuszaiban I Hogv miért? Nehéz erre egyértelmű választ adni. De ténv: a inal fiatalok többsége nem szívesen vállalia ennek a pályának a nehézségeit, a rendszeres edzéseket úi mutatványok kiötlését. a lemondásokkal teli életmódot az olvkor bizonv önkínzó. sót életveszélyes produkciókat. az állandó továbbkéozést. melyek nélkül nincs artistaművészet! Talán kevesen tudiák: egv produkció létrejöttéhez hoszszú időre, nem ritkán két-három évi próbasorozatra van szükség! Van olvan mutatvánv. amclven a cirkuszművész 4—5 évig is dolgozik míg bemutatásra éretté válik a produkció. Azok közül, akik nvule évig tanultak az artistaisgolában. nem kevesen csakhamar pályát változtatnak. Búcsút mondanak választott hivatásuknak, mert képtelenek vállalni az ezzel Iáró megpróbáltatásokat — Eddig csak a oálva árnyoldalairól beszéltünk.,; Mégis: ml ad erőt azoknak, akik hűségesek maradnak hivatásukhoz? — Mindenekelőtt: az estéről estére tapsokban mérhető sikerélmény. Az a semmi máshoz sem hasonlítható érzés: ezen az estén is képesek voltak leküzdeni a IWálíélelmet. a nehézségi erőt. az Izmok, idegek ellenállását. Másodszor: van-e még olvan hivatás. foglalkozás, melvnek művelői viszonvlag rövid pályafutásuk alatt belárhatiák az egész világot? Nem megvetendő az a pénz sem. amelyet egv nemzetközileg „jegyzett" artista oálvafutása alatt megkeres, és amiből — ha okosan, takarékosan él — félretehet öreg nanl&ira. — Köztudott, hogv egv artista a negyedik X után már öregnek számít. — Valóban! A porond az Hiúságé! Az izmok 40—45 éven túl már nem olvan rugalmasak, r.em engedelmeskednek az akaratnak, s egv eltévesztett mozdulat bizony végzetes lehet! Hazánkban ió a helyzet: a nők 40 éves a férfiak 50 éves korukban szakmai nvugdíiba vonulhatnak. De nem kell azért megválniuk a cirkusz világától: mint oktatók. edzők instruktorok, technikai, illetve adminisztratív dolgozók továbbra is ott lehetnek egykori sikereik színhelyén Vannak persze kivételek is: ió néhánv egvkori kollégám. nvugdíiba vonulása után. nagy ívben elkerülte a cirkuszt, bizonvára nem akart lámpa lenni ott ahol egvkor csillagként ragyogott. Az ellenkezője sem ritka: Donnert János, aki ielenleg is a Fővárosi Nagycirkusz műsorának egvik szenzációja, már elmúlt 60 esztendős de még nem is gondol arra. hogv nvugdíiba vonuljon. Sőt! Hajnalban már ott van az istállóban, hogv ellenőrizze: lovai megkapták-e a reggelit, ápolójuk foglalkozott-e velük előírásszerűen. Délelőtt próbál, pedig .álmában is tud már mindent. s lovai is kitűnően idomítottak. este pedig az elsők között érkezik öltözőiébe. — Az artisták művészete talán még Illanóbb, mint a színészeké ... — Igen. ez fáió pontunk..: A •rfnészek alakítását, ha nem is tökéletesen, de megőrzi a filmszalag. a magnetofon a hanglemez. Az artistákét csak kivételes esetben. — A norondművészek közül többen kaptak az elmúlt években Jászai-díjat és egvéb hivatalos kitüntetést. Én megemlíteném még azt a vonzalmat, melvet legnevesebb színészeink tanúsítanak a cirkusz és az artistatársadalom iránt. — Én se tartom véletlennek, hogv a legnagyobb hazai mulattatók — ígv a Latabárok. Feleki Kamill. Alfonzó Bilicsi Tivadar. sőt a régebbiek közül Csór toe Gyula. Kiss Manvi. Dajka Margit Németh Marika. Jávor Pál és sokan mások — éoo úsv otthon voltak a cirkusz porondián. mint a színpadon. Ruttkai Éva. Psota Irén ma is boldogan ölt bohóclelmezt magára! Az sem véletlen, hogv legkiválóbb színházi rendezőink. Malőr Tamással az élen. gyakran cirkuszi poronddá alakítják a színpadot, veretes drámákat rendeznek cirkuszi környezetben. Mindezek ugyancsak azt bizonvítiák: a 'mi hivatásunk is művészet s ugyanakkor százezrek számára ielent igényes, gondfeledtető szórakozást. G. T. Nézelődöm a tápéi hajójavító sólyaterén. Mindenütt terjedelmes vasalkatrészek. Fölöttem darupálya. Átlépek a síneken. Figyelmeztet egv fiatalember, hogy ne menjek tovább. 7 — Röntgenezünk. veszélyes a terület. Viszalépeik. figyelem a hegesztőket. Szikraesőt szórnak a levegőbe. Mellettük egy ezer tonnás uszály várakozik sorsára a „műtőasztalon". Régi ismerősömet, Kalapács István hajóácsot kérdem: — Mit csinálnak az ácsok ezen a vasból készült uszályon? — A hajóban semmit, mert a vaspadozatot készítik benne, de volt az ácsoknak is éppen elég munkájuk evvel az .uszállyal, s még lesz is. amikor vízre eresztjük. * Lapozgatom Kalapács Istvánék brigádnaplóját. Alig különbözik a megszokott átlagtól. Sorozatgyártmány. Kiesik belőle egy cetli. Rajta följegyzések: fölállítottak egy fülkét a Hősök terén, hogy tető legyen a buszra várók feje fölött. Festettek, betonoztak, padokat szereltek Részt vettek a nemzetközi Tisza-túrán, hajót vezettek, kajakokat szállítottak. Miklós János hulladék anyagból képkereteket készített Varga József brigódtársának a festményeihez (!). A napló lapjain beragasztott mozijegyek, színházi belépők, képes levelezőlapok, köszönő levelek. Följegyzések arról, hogy ki milyen könyvet olvasott. Összejövetel fehérasztal mellett Adatok a terv teljesítéséről, megjegyzések a munkát zavaró gondokról, anyaghiányról és egvéb késedelmekről. A napló áttekinthető, szépen tervezett. A kis kollektíva krónikáskönyvét Vincze Sándorné írja. Lehet hogy ma érdektelen, később érdekes lehet, ötven év múlva, száz év múlva? Kalapács Plstáék unokáinak, dédunokáinak. A piros födelű napló első oldalain adatok, listák. Két évvel ezelőtt alakult a Sallai Imre nevét viselő brigád. Valójában nem is új a brigád, mivel az aranyjelvényes Móra Ferenc brigádból váltak ki, s lettek önállóak. Korábban együtt voltak az ácsok és az asztalosok, most külön csoportban vannak A brigádvezető azonnal megjegyzi: — A jó kapcsolat és együttműködés továbbra is megmaradt. Kölcsönös támogatás nélkül nem is létezhetnénk. Velünk tart a beszélgetés során Vincze Sándorné, Miklós Járos és Bodó Károly, aki a legtapasztaltabb a társaságban és egyben a hajóácsok csoportvezetője is. Bodó Károly ott folytatja, ahol Kalapács mester abbahagyta. — Az Igaz, hogy az uszályok vasból vannak, de a vasasok csak akkor kezdhetik el a munkát. ha az ácsok már befejezték a magukét Valamikor persze másképpen volt. -- Hogyan? — Ügy. hogy minden fából készült, csak a szög. a bordavasa-, lás és az iszkába vplt vasból. Persze kisebbek voltak az uszályok. húsz- legföljebb ötvenvagonosak. A Lőfler. a Barna ós a Balogh testvérek voltak a leghíresebb hajósgazdák a környéken. Homokot, gabonát szállítottak. Lovak vontatták a? uszályokat. Még arra is emlékszem, amikor egy szőregi szerb gazdának négy lova zuhant bele a szakadékba a Maros partjáról — meséli a régi történeteket Bodó Károly — Mi az az iszkába? — Tudtam, hogy megkérdezi. A hajó bordázata, ha készen van, akkor deszkákat szorosan egymás mellé rakjuk. Bizonv az ember beleizzad ebbe a munkába. Hátán a deszka, s úgv emeli a bordához, a társa pedig fölerősíti gyorsan „Jézus lábába való szöggel". A deszkák- közötti kis réséket mohával kell kitömni, hogy a víz be ne menien. A moha olyan, ha vizet kap. önmagát eltömíti A két deszka illeszkedésénél húzzuk a vascsíkot, ez lenne az iszkába. * Tovább lapozgatjuk a naplót Észreveszik. hogy nézegetem a belépőjegyeket Miért kell beragasztani? — Azért hogy elhiggyék, ott voltunk a színházban — Elegendő az ottlét? Magyarázzák, hogy mindenki így csinálta, de lassan abbahagyják ők is. Vinczéné mondja: — Fölösleges együtt járkálni. Menjen mindenki oda és akkor amikor kedve, érdeklődése úgy kívánja. A kilencfős brigád többsége szakképzett hajóács, illetve betanított munkás. — Hogyan lesz valakiből hajóács? — Most van egv jó társaság, de mi lesz később, nem is tudom — mondja Kalapács István, ö még tanintézetben sajátította el a mesterséget Szegeden Igaz, együtt startolt a tetőácsokkal, az elméleti képzést együttesen kapták, a gyakorlatot viszont a hajójavító jól képzett szakembereitől tanulta. — Most nincs már helyben ilyen képzés, Budapesten talán akad hajóácstanuló — mondja Bodó Károly. Panaszkodnak, hogy a fiatalok nem is érdeklődnek szakmájuk iránt. — Miért? — Talán azért, mert a hajóácsok igen mostoha körülmények között dolgoznak — mondja Miklós János. — Sárban, fagyban. esőben, áradásban, vagy forróságban. * A hajóács dk- legnehezebb munkája -valójában nem is ácsmunka. hanem a javításra váró hajók fölvontatása a sólyatérre, az elkészülteket pedig vízre kell ereszteni. — Mi elkészítjük az úgynevezett hajóasztalt vagv munkaasz. talt Végeredményben a hajóácsok készítik el a hajó formáját, aztán jöhetnek a vasasok. Sorolják a munka mozzanatait, szakmai kifejezések röpködnek: fenékidom, tőkézés. fölékelés, bordázás. Majd megjegyzik, hogy csinálnak ők kész hajókat is. Tíz-tizennégy méter hosszú dereglyéket. Ezekben ötven-hatvan ember elfér, s főként akkor használják, amikor áradás van, ahcgy mondják, két töltés között úszkálnak a dereglyék. A nagy uszályok kötelező tartozéka a mantőcsónak. Azokat is a hajóácsok készítik. — Most éppen mivel foglalkoznak a hajóácsok? — A napokban húztuk partra az 1059-es uszályt, amelynek a belső padozatát kell kicserélni. Sólyatérre került a szolnokiak jégtörője, a Jégvirág—VIII. Fölcinkeltük. alátőkéztük. Mostoha és nehéz munkának minősitik a haióácsokét, mégis kiérződszavaikbók hogv nagyon szeretik mesterségüket a tápéi hajójavító ácsai. Szinte ünnepnapnak számít a hajók vízreeresztése. — Még vendégek is jönnek az ilyen eseményre — mondják lelkesedve. — Az uszályok vízreeresztése vagy kihúzása összehangolt munkát igényel a brigád tagjaitól. Ember és anyag törhet, ha nem mozdulunk pontosan. Szavak nélkül értjük egymást. * Becsukjuk a brigádnaplót Megjegyzik még. hogv aranyjelvényes brigádból váltak ki és lettek önállóak, de már maguk is megszerezték az aranyat. Nemcsak a munkában, munka után is jói megértik egymást a Sallai Imre nevét viselő kollektíva tagjai. A betonhaión néha összejönnek egy kis bográcsos beszélgetésre családtagjaikkal együtt. „Kell egy kis kikapcsolódás." S amint mondják, kellene egy kis utánpótlás is nehéz, de szép szakmájukban GAZDAGH ISTVÁN nj x \ [•'•' MOHÁCSI REGÖS FERENC RAJZA