Délmagyarország, 1982. november (72. évfolyam, 257-281. szám)

1982-11-20 / 273. szám

t Szepesi Attila Virágvasárnap (S. Gy. képe) jött valahonnan ez a fekete férfi horgadt szamáron tán dadog és bizonyosan fél múltiába kapaszkodna szinte ahogy nekidől a reves falaknak a sihederek falkába verődtek, vénasszonyok eltakarták az arcuk, és szitkozódtak fennhangon a bölcsek mert minden ielet rég kisilabizáltak és minek újraolvasni a törvénvt és éjszaka tüzek lobogtak az ablakok mélvén s az udvaron az útra dőlt csóvafénv és vak árnvék a vádikon sakálok vonítottak és nyugtalan évek múltak virradatig Magyar újságok külföldön Őszi képek ! i.l Szemben. az egvik hatodik emeleti ablak ugv keretezi a fe­kete kendős öregasszony arcát, mint egy Fembrandt-festménvt. Mélysötét háttérből csak a né­nike időtlennek tünő tekintete •illan világosabb tónusokkal. El­ső reggeli pillantásom már ott találja kiielölt — nem hiszem, hogy önként vállalt — keretében, s ha lekattintom este a villanvt a halvánv derenges megrajzolja sötét folt iának kontúrjait. Gon­dolom, valamelv falusi ház kaou melletti padiáról száműzte e ma­gaslatba az öregség tehetetlensé­ge. Túl a padlás, de a falusi templomgomb magasából, szinte az angyalok közül nézi az ide­genséget. Ahol vályog helvett — mely télen a meleget, nyáron a hűvösséget őrizte — betonból épí­tik az otthont, a szoba sározolt földje helvett oadlószőnves simul papucsa alá s bár ott áll a régi ágy. a sublót. a falon mee az ember snájdig vőlegénvképe. ez mégis idegen, más világ. » Hanem a kinti, az ablakon tú­li környezet az érdekli. A ke­réknyom szaggatta földút helvett szürke aszfaltszalagok lcigvoznak. lovas kocsik helvett buszok, si­kongó villamosok, csorda helvett autóáradat köti le tekintetét. A kert gyümölcsei és zöldségei he­lyett nehezen szokja a konzervek ízeit, s gyakran álmodik az ottho­ni bodzáról, birsről, diófáról és málnabokrokról. Az öregasszonv­kép állandó a panelház ablakke­retében. Körötte minden mozog rohan, változik. Csoda-e. ha nem érti. ha csak ámul. s bár szíve mélvén ő is fölkapaszkodna a harmonikázó buszra, tülekedne az ABC rakott gondolái között de vállát már 30 év nvomia. s lá­bát visszérkötegek béklyózzák eb­be a hatodik emeleti szobába. Rembrandt-kén egv turiáni ablak Rvári keretében. "iWr m Az első fagv. éppen egy héttel halottak naoia után. nem kímél­te a kivirágzott temetőket. A ha­talmas fehér és sárga krizantém­fejek — mint egv kegyetlen ser­tűz után — élettelenül kókadoz­tak a halmokon. Csak néhánv kis fehér és vöröses virág dacolt a hajnali hideggel anvám sírián is. öt éve már. hogy győzött a rák. t Egv évig birkóztak egymással, s bár a vés kétséget nem hagvott tudatában, szótlanul panasz nél­kül és mosolyogva múltak a hó­napok. A sejtek burjánzása föl­falta a testet, de a lélek hitét, az akarat ereiét nem törte meg. Még néhány héttel a halál előtt úi függönyöket vett. kicserélte a szőnyeget apámnak ingekét, zoknikat vásárolt, gombot varrt a pizsamára, a nagv dunnából há­rom pehelvnaolant csináltatott. Felelősségét kiterjesztette a halál utáni évekre, rendet hagvott ma­ga után. A zöldre pácolt kopjafán, anyám bronzba formált arcán ott a bujkáló, kissé fájdalmas mo­soly. Nekem a hit és a reménv jele. Fiatalkori képe vékonv ezüst keretben apám ágya fölött log. Ha becsukom a szemem ott áll nebulói kőzött a katedranál s az élet szépségéről tanít. s Mint egv lassított film kockák úgy jelennek meg egyre gyakrab­ban egv szörnvű élménv képei. A mindig zsúfolt busz megszokott útján kígyózott a lakótelep tíz­emeletesei között. A sikolv ve­zényszavára mindenki egvszerre kapta oda te'.v.ntétét, s még lát­tuk a zuhanó testet az ötödik emelet! erkély és az örökkévaló­ság között. A pillanatnak ezt a tört részét úgv lassítja az emlé­kezet. hoev néha még a ruha gyű­rődéseire. fantasztikus lebegésé­re. az arcra kiülő rémület és mo­soly keveredésére is visszaréve­dek. S ebben a filmben még visz­sza is lehet pörgetni a szalagot, átmenteni a szerencsétlent, föl az erkélyre, s talán — egv szürreá­lis fordulattal — el is szállhatna ez a lakótelepi Ikarus, lassan kö­tözve a hazak íeieu. J keretben A busz dermedt csöndjében összekopírozódott még egv régeb­bi kén •— egv baleset, a szélvé­dőn lecsorgó vér kimerevített emlékfotója. Megborzongok, pe­dig a kének nem vádolnak. Nem ismertem az öngyilkosságba me­nekülő férfit, nem tudtam kinek H vére festette a szélvédőre az absztrakt festmenvt. S mégis Biztos, hogv nincs közöm az is­meretlen másikhoz hogv nincse­nek láthatatlan szálak a pilla­natnyi döbbeneten, megborzongá­son és sikolyon túl?! S valón miért jut eszembe az egyre sza­porodó tragédiákról olvasva a buszablak vetítővásznán zuhanó test. vagv a szélvédőfestménv?! Tényleg nincs közöm hozzájuk? Hátha ... Mégis ... 4. Régi osztálytársammal talál­koztam otthoniártamban. Az ABC kegyetlenül kattogó pénztárgépe előtt akadtunk össze, teli kosara­kat cioeltek filigrán feleségével. ..Disznóvágásra készülünk — csa­pott a markomba —. kell a só. rizs. paprika." ..Csak tisztességes belet nem lehet kapni sehol" — panaszkodik Piroska, hogv a bol­tosok is hallják. „Nem lesz ez korán, november elején kés alá kergetni egv disznót? Elfogy ka­rácsonyig" — mondom Marcinak. „Akkor öljük a másodikat, feb­ruárban a harmadikat — vág vissza. — ígv spórolunk nem köl­tünk zsírra, húsra, kolbászra. A zöldség meg a gyümölcs megte­rem a kertben." Kiderült nemrég építette föl második házát, az elsőt úgvmond. kinőtték. K. Márton, volt általá­nos iskolai osztálytársam. szo­bafestő és mázoló, a téesz bri­gádiában dolgozik. A háztáiiban megtermő kukoricán harminc disznót hizlal otthon — azazhogy többet, hisz harmincra van szer­ződése. De a tiszta pénz. állítia. az a fusi. Az a hat-nvolc darab ezres, amit szabad szombatokon meg vasárnapokon, mint festő és mázoló keres a sok éoülő ház­nál. Egyszóval, nem unatkozik az én cimborám, de nem is Danasz­kodik. Büszke, hogv bíria erővel hogv teli a pénztárcája, hogv föl­ismerte lehetőségeit, hogv támo­gatják elképzeléseit, hogv kama­toztathatja képességeit. Nem kér­deztem meg. mikor olvasott utoljára könvvet. mikor kirán­dult gyerekeivel, iárt-e már szak­mai továbbképzésen. Azt sem fir­tattam. gondolt-e arra. meddig lehet ezt a hajtást erővel, egész­A skandináv formatervezés példás minősége az ipar és művészet szoros kaocsolatán alapszik, azon a ténven. hogv a tervezés színvonala szink­ronban van az ipar hatékony­ságával. Ez jellemzi a cseh üvegművészetet is. világhírét ennek köszönheti. Az NDK­ban a játéktervezés a hallei iparmű vészeti főiskolához kapcsolódik, ahol az oktatás és a késztermék gvártása egv helyütt történik. Mindez arról tanúskodik, hogv feilett ipar­művészet nem létezhet ipari bázis nélkül. Ebben az eset­ben művek ugvan születhet­nek. de a környezetkultúra igazán nem valósulhat meg. Hol állunk mi? Vannak ió iparművészeink, iparunk is feilett. de csak a szándékban találkoznak. Az anvaai. tech­nikai és esztétikai erők nem a művek tömegében ielentkez­nek. pedig erre lenne fokozot­tan szükség. A feilett. szocia­lista társadalom környezetkul­túrája a második évezred vé­gére csak az ipar és iparmű­vészet magas fokú kapcsolatá­val valósítható meg. Ez az egvetlen lehetőség, amellyel az indusztrializált körnvezet har­móniáját iparnyű veszettel vissza lehet szerezni. Minőség­ről és mennyiségről van szó. tervezésről. kézművességről, gyáriparról. Vannak szép példák is. de ezek nem általánosak, messze l séggel bírni. Nem szóltam, mert láttam, hogv Marci boldog em­ber. Érzi szükség van rá nye­regben tudja magát. .Gvere el holnap! — búcsúzik. — Igaz. nem olyan már a disznóvágás mint régen, nincs nagv tor. nincs idő kvaterkázni igvekszünk minél hamarabb lezavarni a melót. De azért kapsz egv kupica oálinkát — saját főzés. S tudod. mire iszunk — ezt akár be is keretez­heted —. addig üsd a vasat amíg meleg." Az úi tanácselnök — alig szá­radt meg első aláírása — házá­hoz vezényelte a községi tanács építő- és karbantartóbrigádiát. A jóemberek heteken át serény­kedtek. új szobát ragasztottak az alig tíz éve épült házhoz, kiala­kították a központi fűtést, kan­dallót építettek, lambériát a fa­lakra. tölgvfapallót a lépcsőkre, a házig betonjárdát, a terasz elé kertet varázsoltak. S ha nem volt éppen anyag a Tüzép-nél. kisegí­tette az egvik üzem selejtes fa­anyagot olcsóbban kínált a té­esz. a szomszéd vállalat jutányo­sán ajánlotta a fűtésrendszerhez szükséges csöveket. A brigád tag­jainak ugyebár teliesen mindegv. hol dolgoznak, s ebbéli hitüket reggelente egv-egv láda sör is erősítette. ígv építs félpénzen!? — zsörtölődtek mind többen, de hát itt minden szabályos. Való­ban? Senki senkinek nem okozott kárt. Nem történt törvénybe üt­köző cselekmény. Az OTP-köl­csön minden állampolgárnak jár van ugvan egyéni megítélés, de hát abba se lehet belekötni. Az elnök fizetett mindig és minden­kinek. ezt számlákkal tudia iga­zolni. A segítés csak főbenjáró bún? És mégis. A községi párt­bizottság elé került az ügv. Va­jon mivel védekezhetett a tanács­elnök? Gondolom, azt nem hozta fel mentségére, hogv nem tudta, meddig övé a szék. amelyhez vélt juttatások járnak, ami legális és féllegális lehetőségek zsilipéit nyitja föl. Azzal sém igazolhatta tettét, hogy más is ígv csinálja. Vigasza csak egv lehetett, hogv végül is elkészültek a munkával. Mert bár a pártbizottság dorgá­lásban részesítette az elnököt csak azután, miután elkészült a felújítás elvonult a brigád. Be­keretezheti és fölakas7thatia fa­burkolatú szobájába — figyel­meztetésül. Pusztán egvetlen kér­dés ágaskodik bennem, a pártszer­vezet miért nem akkor szólt amikor a tanács építőbriaádin ki­vonult az elnök házához?! S mi­vel mérhető az erkölcsi kár?! TANDI LAJOS elmaradnak lehetőségeinktől. Gyorsuló tempóra van szük­ségünk ahhoz hogv a körnve­ztkultúra egységes szemlélete uralkodó legven. s belsőépíté­szet. textilművészet, kerámia, tipográfia, szobrászat, a mu­rális műfajok méltó keretek között teremtsenek egymással kapcsolatot az oktatásban és a gyakorlatban. Iparunk és iparművészetünk között láthatóan1 növekszik a kapcsolat. Textil gyáraink és az Iparművészeti Főiskola tex­tiltanszéke között rendszeres és folyamatos együttműködés alakult ki. Ugyanez a tenden­cia figyelhető meg a nyomdák és a főiskola grafikai tanszéke között, sőt az utóbbi években az ipari formatervező tanszék A magvarországi proletárforra­dalom leverése után rövid idő alatt sok haladó gondolkodású írónak, újságírónak kellett mene­külnie. Kisebb-nagvobb kolóniák is kialakultak egv-egv országban (Bécsben. Párizsban. Moszkvában vagy Dél-Amerikában), s az otta­ni magyaroknak anyanyelvükön is készítették a híreket elemző, a hazai helyzetet bemutató lapokat. Az ellenforradalom győzelme után Bécs volt az egvik legfon­tosabb átmeneti bázisa az emig­rációba vonult magvar kommu­nistáknak. Az osztrák párt lapia. a Rote Fahme egvik oldalán je­lent meg 1919 végén először a Vörös • Üiság. míg önállóan nem tudtak lapot kiadni. 1919 augusz­tusától Moszkvában is megjelent az OK(b)P magvar csoportjának lapjaként a Vörös Üiság. Később Proletár címen már önálló, elmé­•4eti cikkeket- is- tartalmazó folyó­iratot indítottak, cikkírói között Fogarasi Béla. Illés Béla. Kun Béla. Landler Jenő. Gábor Andor és Lukács György neve szerepelt. A lapot életveszélyes kockázatot vállaló vasutasok. bányászok csempészték át a határon, segí­tendő az itthon maradtak illegális munkáját. 1922-ben Berlinben je­lent meg Vörös Üiság. igaz négy szám mindössze. A szomszédos Csehszlovákiában legálisan működhetett kommu­nista sajtó, magvar nvelvű lapo­kat is adtak ki Ilven volt a Kassai Munkás a Magvar Nap. játékprogramját a monori já­ték- és kefegvár segítségével valósította meg. Mindez azon­ban még nem általános. Ah­hoz. hogv a századfordulóra iparművészetünk biztosítani tudia a magas fokú és egye­temes környezetkultúrát, szük­séges' az állandó ipar; háttér. Ehhez azonban sok mindent kell tisztázni. ígv például az iparművészet státusát az üze­mekbén. biztosítva az anvagi és erkölcsi elismerést, a kuta­tónapok lehetőségeit.. De más­ról is szó van. (Például a Ru­bik-kocka világsikere kötelez.) Égvebek között arra hogv az Iparművészeti Főiskolán meg­alakuljon a játéktervező szak­csoport. A lehetőség usvanis nem korlátozódhat, a bűvös kockára, általánosítani kel! a világsikert, a hírt. Az ipar­művészet szükséges felgyorsu­lásait. átmeneti és végleges módosulásait az ipar teliesitő­keoessége biztosíthatja. Az ipar és az iparművészet szövetségét hangoztatva olvan népgazdasági érdekekről be­szélünk. amelytől szintén nagv mértékben függ a magvar ter­mékek világszínvonala és vi­lágpiaca. s ezáltal anvagi jó­létünk és biztonságunk. Ez a kézfogás egyúttal megvalósít­ja társadalmunknak önmaga fejlődéséhez méltó környezet-, kultúráját is. LOSONCI MIKLÖS Előbbinek Suránvi Laios volt a szerkesztője, munkatársai között volt Jász Dezső, aki — a tőle megszokott, „tacituszi tömörség­gel" — szépen emlékezik köny­vében a szerkesztőség és a párt­szervezet kemény politikai harcai­ra. Jász Dzsö írja. hogv egy év múlva Erdélvbe került ahol a párt hasonló feladattal bízta meg: a Világosság című lap szerkesz­tesével. Jellemző az akkori hely­zetre. hogv mire Szatmárnémeti­be ért a lapot betiltották. Át­ment Marosvásárhelyre, az Előre szerkesztőségébe, öt hét — és betiltás. Akkor úgv döntöttek, hogv minden héten más néven adják ki újságjukat: Előréből Fáklya lett. abból Egység, és ígv tovább. Ez a módszer másutt is segített megmenteni az emigrációs lapot. Párizsban az Illés Artúr szerkesz­tői vezénylete alatt megielent magyar újságot a kormányzat 1929 végén betiltotta. Megielent az Üj Harcos: ugyanazok a mun­katársak. ugvanaz a nvomda. Be­tiltás. Nem sorol iuk tovább, csak a címeket: Fáklya. Űj Hang. Szik­ra. Osztályharc. Riadó. Munkás­újság S ezek az egvmást követő különböző úiságok folytatásokban közölték Zalka Máté egvik regé­nvét Az amerikai magvarok nagy száma indokolta hoev ott is ki­adjanak anvanveivű újságot A pesti forradalmi ifjúság egvik ve­zetője. Lékai János kapta 1921­ber a szerkesztés feladatát az XJFjf Előrében. (Két előzménv: már 1905-ben is volt lapia az amerV kai magyar munkásoknak. Léká pedig azért kapta ezt a felada tot. mert itthon az Ifiú Proletál szerkesztője volt. A Moszkvában megjelent Sarló és Kalapács cí­mű politikai és_ kulturális folyó­irat (alcíme szerint: A Szovjet­unióban élő magvar nvelvű dol­gozók folyóirata) munkatársi gár­dáiéból néhánv név: Gergelv Sánaor. Münnich Ferenc. Sarló Sándor. Lukács Gvörgv Balázs Béla. Komiát Aladár. Rudas László. .. 1936-ban jelent meg Csehszlo­vákiában a Komintern által ki­dolgozott nép/rontoolMika támo­gatására. népszerűsítésére a Ma­gyar Nap című napilap. Mivel sem Magvarországon sem Ro­mániában nem volt mód hason­lóra. illegális úton ott is teriesz­tették. (Prágában működött ez időben a KMP Ideiglenes Közpon­ti Bizottsága ott jelentette meg a Dolgozók Laoiát.) A Mngvar Nannak ielentős szerepe volt a nénfrontgondolat elterjesztésében a baloldali írók mozgalmainak m<gs-prvezését segítette Magvar­országon és Romániában is. 1938 •tv moszkvai lap: az Üi Hang. C'tlia az antifasiszta harc szer­vezése Hiányos a felsorolás. Nem em­'ítettük például a latin-amerikai meevar kiadványokat, s a háború alatt Észak-Afrikában megielent magyar újságokat. A leiszabadu­lás után az emigráltak többsége hazatért, s bekapcsolódott a ha­zai építőmunkába. 11 C-V> Szövetségben ipar és művészet

Next

/
Thumbnails
Contents