Délmagyarország, 1982. november (72. évfolyam, 257-281. szám)

1982-11-20 / 273. szám

á Szombat. 1*»*2. november 20. Kegyven program, lelt házak! a! ifi fouszsvasodás ÓS az alma Befeieiodött a természettudományi hét Sikere volt az egyhetes rendezvénysorozatnak az Idén is. A TIT városi szervezete és a Bartók művelődési központ tudniillik tavaly szervezte meg először, kísérletképpen. a természettudományi napokat, /vagyis azt az ismeretterjesztő programsorozatot, melynek keretében a különféle egzakt tudományok művelői az érdeklődők széles táboróval osztják meg tudásukat. A ma záruló héten negyven programot bonyolított tak le; a Bartók művelődési központ hálózatához tartozó összes intézményben, sőt, a közeli Iskolákban, kollégiumokban is voltak adások. Jobb híján használjuk az előadás elnevet zést, hiszen a hagyományosakhoz leginkább hasonlító ismeretterjesztő programokon is legalább diákat, filmeket, zenei illusztrációt használtak a szakemberek. De a diaporámás, lézeres bemutatókat, és a közönséget is aktivizáló újszerű módszereket fölvonultató programokat aligha titulálhatjuk egyszerűen előadásoknak. Bizonyos, hogy vonzóbbak a mai technikai eszköztárt fölhasználó rendezvények; a héten tapasztalt „látogatottság" szerint legalább, hiszen telt házaknak örülhettek a szervezők. A hatást, a hasznot nehéz ugyan mérni, de hogy a tavalyi kísérlet után most megint ..bejött a közönség", az egyértelműen az ismeretterjesztő hét hasznosságát, szükségességét, értelmét mutatja. A geológia, a biológia, az orvostudomány, a hozzájuk kapcsolódó környezetvédelem. a matematika, a csillagászat és az űrhajózás, valamint a technikatörténet témáiról főként szegedi szakembereket hallgathattak az érdeklődők. A tavalyi programhoz képest most újdonságnak számítottak az orvostudományi jellegű előadások. A génsebészet lehetőségei és a szexuális felvilágosítás rendkívül sokakat érdekelt Figyelembe vették az idén az aktualitásokat is: az űrkutatás negyedszázados évfordulóiát például; azt. hogy ötven éve fedezték fel Aggtelek és Domica között az összeköttetést; és a napjainkban mindenkit foglalkoztató téma, az energiagazdálkodás is 6zerepelt összekapcsolva az Energia című kiállítás országos megnyitójával. Az előadásokon, a rendhagyó iskolai órákon, a vetélkedőkön kívül, szintén újdonságként, szegedi tudományos műhelyek látogatását is megszervezték. A kibernetikai laboratórium. munkatársai például sokat tettek ezen a héten a számítástechnikai ismeretterjesztésben. Már tervezik a jövő évi eseményeket. Szabó Béla, a Bartók művelődési központ igazgatója és Munz Károly, a TIT városi titkára elmondta: szeretnék, ha a szegedi természettudósok közül minél többen vállalkoznának ismeretterjesztésre A segítségükkel lehetne enyhíteni a közművelődési gyakorlat egvik gondián. változtatni féloldalas jellegén. Hiszen a közvetített művelődési anyagban a művészetek és a humán tudományok mellett még mindig aránytalanul kevés a 'természettudományok „részesedése". Mint az idén bebizonyosodott. a természettudományi hét arra is jó, hogy a közművelődés gyakorlati szakembereinek nyilvánvalóvá tegye: a kevésbé megszokott témák és ismeretterjesztő formák nem riasztják a közönséget — ellenkezőleg. Élesre állított messzelátó Lassan két hónapja nem hagy nyugodni egy, a két háború között felvirágzott vidéki vállalkozás, a gyomai Kner Nyomda példája. S ezt csak fölerősítették a jubileumi kiadványok, mindenekelőtt Az.évszázad mezsgyéjén című tanulmánykötet. A gyomai Kner Nyomda centenáriumi ünnepségén Pál Lénárd, a Magyar Tudományos Akadémia főtitkára — akinek édesanyja könyvkötőként dolgozott a műhelyben — a tudományos ülésszak elnöki összefoglalójában az évfordulók tartalmas ünnepléséről szólva megállapította. hogy a múltban — a gyarapodó évfordulók közepette is — azokat a tanulságokat kell keresnünk, melyek ma is érvényes példák, aktuális üzenetek. S ilyen bőven akad! Ebből a szempontból a Békés megyei officina igencsak megszívlelendő örökséggel szolgál. A világvégi községben a kor nemzetközi színvonalán teremtett és képviselt ez a kis vállalkozás érett közgazdasági szemléletet, biztos művészi tipográfiát, nyomdal igényességet, határozott progresszivitást, irodalmi ízlést. Senki nem tagadja, hogy kapitalista vállalkozás volt, ám tény, hogy Knerék olyan műhelyt szerveztek, mely felismerte korának megannyi parancsszavát, hajlíthatatlan tisztességgel, egyenes gerinccel maradt következetes elveihez, legyen az szakmai, művészi vagy szociális indíttatású. A nyomdaalapító az országban elsőként vezette be a nyolcórás munkaidőt, adott kétheti fizetett szabadságot, csak szervezett munkás dolgozhatott nála. De gondolt a tágabb környezetre is, 800 hársfát ültetett a főutcára, melyek ma is a község díszei. Rugalmasan és jó érzékkel igazították nyomtatványkínálatukat a mindig változó igényekhez. ha kellett, marhalevelet,' ha kellett, anyakönyvet készítetlek munkásai. Fia Imre pedig a magyar könvvművészet megújításának ideáját tűzte ki célul. Lehetett-e másképp megélni a világválság légszomjas esztendeiben, ha nem jellemzi őket a szakszerűség, az érték- és minőségcentrikusság, a pontosság, a szociális igényesség. Vidéken sem muszáj iHdékinek lenni, bizonyítja Knerék gyomai vállalkozása. S igazolja, hogy megteremlhető író, kiadó, tipográfus, nyomdász és kereskedő egy célért folytatott közös tevékenysége. amit ma divatos szóval integrációnak, azaz a közös érdekeltség alapján létrehozott rendszernek nevezünk. Kner Imre levelezését böngészve — melyek egy részének címzettje, a többinek feladója volt — a kor legjelesebb íróinak, művészeinek, gondolkodóinak véleménye kristályosodik ki olyan kérdésekről, mint a magyar polgári progresszió feladata a politika felhő borította színterein, mint a népi-nemzeti kultúra tartalmi és formai kérdései, mint az igazi hagyomány és a korszerűség kapcsolata, mint a korhoz igazított szemlélet, és a modern technika testvérisége. S ezekben a levelekben zajló okos vitákban, előremutató véleményekben helyet kértek — csak az aktualitás kedvéért — például olyan személyiségek, mint Kodály Zoltán vagy Buday György, utóbbi a Szegedi Fiatalok Művészeti Kollégiumának vezetőjeként került kapcsolatba, majd szoros barátságba Kner ImréveL A gyomai nyomdaművészeti laboratóriumban a magyar tipográfia megújítása zajlott — eredményesen. Megteremtették a mai — nemzetközileg is ismert és elismert — tipográfia és nyomdászat alapjait. Nem könnyű gazdasági és igencsak bonyolult politikai körülmények között. Mondhatnánk úgy is. mindezt csak a hobbi szintjén művelték, s mégis, vagy talán éppen ezért jelentős tevékenységük. Ma egyrészt az emlékezések korát éljük, másrészt a vállalkozások idejét. A jubileumok során gyakran a bőség zavara, a felszínes csinadratta eltakarja a lényeget. a megszívlelendő tanulságot, a hasznosítható tartalmi üzeneteket. Az attrakciókon túl a száz éve született Ady ünneplése, a mostani Arany-elhallgatás, a tavalyi Bartók-év, az idei Kner-jubileum és a Kodálycentenárium tanulságai, máig ható örökségei mégiscsak kikristályosodtak —talán inkább a jövőnek. A mai vállalkozóknak a százéves gyomai nyomda történetének példái szolgálhatnak okos tanácsokkal, módszerekkel, a feladatfel 1 srrterés és a. hatékony felhasználás példáival. Knerék hirdették: „pgy sajtóhiba égy arany". Csak így állhatták a versenyt, így lehetett nemcsak talpon maradni, de fejlődni is. Nincs selejt, de van bizalom, és van hitele a vállalkozásnak. Igaz, 1882-ben, amikor Kner Izidor megalapította officináját, a nagy ipari felfutás oldalvizén jó szelet is kapott. Ma. száz év múltán a próbatétel idejét éljük, s a vállalkozások szorító igényeket kell, hogy kielégítsenek. De Knerék jogosan hirdették: napi munkájukkal, küzdelmeikkel a holnapnak dolgoztak, mert mint Imre írta: „a jövő a fontos!" Mint ahogy ezt ma sem feledhetjük. Az emberi tényezők, a felismert szükségszerűségek, az okos vállalkozások óriási tartalékokkal és lehetőségekkel rendelkeznek. Indulásukat és munkájukat is segíthetik az egykori példák. Ezért érdemes a múlt felé is élesre állítani messzelátóinkat. Tandi Lajos Érdeklődéssel olvastam a napilapok 1982. október 28. számában a fogászati hónap sajtótájékoztatójáról szóló közleményt. Az elhangzottakkal két megállapítás kivételével egyet is értek. Az első mondat, amelyről nemcsak nekem, hanem ma már a szakemberek zömének is más a véleménye a Következő: „A sajtótájékoztatón elmondták, hogy ma már 68 almaklub működik a budapesti iskolákban." A másik: „Rengeteg olyan gyermekfogorvos van. aki többre vállalkozik egyszerű fogtömésnél; tanítja, neveli a kis pacienseket, s társadalmi munkában részt vállal a különböző egészségnevelési programok szervezéséből is." Először nézzük meg, mi a helyzet az almával. Az 1960—70. közötti évtizedben a szakemberek egy angol kutató vizsgálati eredményei alapján valóban úgy gondolták hogv az alma fogyasztása hatásos fegyver a fogszuvasodás elleni küzdelemben. A dolog rendkívül egyszerűnek látszott. A rostdús alma rágása megtisztítja a fogakat, eltávolítja az ételmaradékot, ezért nincsen olyan anyag a fogak közelében. amelynek erjedése következtében a fog zománcát károsító sav keletkezhetne. Ez a logika mar önmagában is hamis. Az alma, a rostos zöldségek (például a réoa) vagy a rostdús étrend ugyanis a fogaknak azt a felszínét tisztítja, amelvet szakszóval öntisztulónak nevezünk. amelven fogszuvasodás nagyon ritkán keletkezik. A fog koronáját gömbhöz hasonlíthattuk, amelynek ektvátor feletti részé öntisztuló, az • alatta elterülő'» pedig: <síem öntisztüló. De különösen nem öntisztulók a fogak egvmás felé tekintő felszínei, a rágófogak rágófelszínén mindig jelenlevő barázdák. Annak ellenére, hogy amit leírtam régi és új tankönyvekben is egyformán megtalálható, a .szakemberek zöme lelkesen csatlakozott a jónak látszó ötlethez. Széles körben elterjedt az a nézet, hogy a rostdús alma fogyasztása jelentős mértékben csökkenti a fogszuvasodást. A dologban az is figyelemre méltó, hogy a téves nézetek milyen könynven terjednek eV de a valóban hasznos, több ezer kísérlettel kidolgozott és igazolt eljárások elismertetése mllven fáradságos munka, olvkor szélmalomharc. Nem értek a pszichológiához, de azt gondolom, hogv a meghökkentően egyszerűnek látszó megállapítások könnyebben megtapadnak az agv memóriaőrző settieiben. Fmher legven a tnlnán. aki az ilven téves nézeteket kiirtja. Pedig erre kell törekednünk. A későbbi vizsgálatok ugyanis kiderítették, hogy az alma, különösen, ha abból naponta háromnál többet fogyasztunk, nem hasznos, hanem éppen ellenkezőleg káros. Hasznos az alma akkor, ha a főétkezések közötti időben édességek helyett fogyasztják, naponta kettőt. Különösen káros hatású, ha este lefekvés előtt. fogmosás után eszik meg. Az almafogyasztás csak a laza ételmaradékokat távolítja el, de a fogakon tapadó lepedéket nem. A fogszuvasodás keletkezésében pedig, jelenlegi tudásunk szerint, a lepedék játszik döntő szerepet. Nem szerencsés gondolat tehát az ..almaklub", mert eltereli a figvelmet a fogszuvasodás legfontosabb előidézőjéről: az édességekről. De azt a hitet is felébresztik a gyerekben, hogyha almát evett, akkor már mindent megtett, ehet édességet, és fogat sem kell mosnia. Remélem. hogy ezekben a klubokban nem az almára helyezik a súlyt, hanem a felvilágosításra, és a helyes szájhigiénére. Ha ez nem így van akkor a fogszuvasodás megelőzésében az alma, csak „alma". A „rengeteg" lehet relatív fogalom. Akinek nincs egy fillérje sem, annak 1000 forint rengeteg. Akinek összkomfortos hétvégi háza van a Balaton mellett, továbbá egy hétköznapi és egy ünnepnapra szolgáló gépkocsija, vagv annak akinek telik egy távol-keleti vagy amerikai turistaútra. annak az 1000 forint semmi. De a rengeteg szó a relatív ellentéteként is használható, akkor amikor ténvleges számokat, adatokat hasonlítunk össze. An egv kilogramm és az 1 mjllió tonna .között a különbség nem relatív, hanem valóságos. A szakemberek előtt közismert, hogy a fogorvosok száma nagyon kevés körülbelül 4000 lakosra jut áltagosan egy fogorvos. Ezzel a fogorvos-lakosság arányszámmal a szocialista országok között is az utolsó helyek egyikén kullogunk. Éppen ezért születtek olyan döntések, hogy a fogorvosok számát növelni kell. Érzi ezt a visszás helyzetet a lakosság is a saját bőrén, avagy a fogán. Nem tudom tehát honnan kerül elő az a rengeteg gyermekfogszakorvos, amikor a fogorvosok száma is kevés. Azt sem tudom megérteni, mi értelme van a szépítgetésnek ma, amikor a helyes információ az egyik legfontosabb politikai feladat. A lakosságot a legjobban az irritálja, ha a valóságnak nem megfelelő felvilágosítást kap; úgy érzik az emberek, hogy kiskorúaknak tekintik őket. A leghevesebb kritikát éppen az váltia ki. ha a napilapok, a rádió, a televízió vagv egy ülés előadója jóindulatúan ugvan. de kozmetikázott an szólnak közismerten hibás dolgokról, tényekről. A ténvek ugvanis előbb-utóbb felszínre kerülnek. A bizalmat énoen az erősíti, ha ke'iemotlen dolgokról a felnőttekhez i'urv besülünk, ahngvan azt elvárják. Mindenki tudja, hogv sok nehézséggel küszködünk. Országunk ló. nyugodt és a viszonvoknak megfelelően optimista politikai ióeka-ét énnen a bizalom erősiti. ismerem. hogv az egészségügyi felvilágosításban nagvot láptünk előre, de azt Is tudni kaú bow szentelt vízzel az őrd* g*t elnznl nem lehet, legfeljebb *a rengetegből abpj a, sok 'ától,, nem lehet ^ Tóth Károly ár. Segítség a pályaválasztáshoz Tegnap, pénteken este ünnepélyes keretek között fejeződött be a szakmunkástanuló és dolgozó fiatalok másfél hónapig tartó rendezvénysorozata. A záróünnepségen — amelyen részt vett Kámenzky Péter, a Csongrád megyei pártblzo'űság munkatársa — Bódi György, a KISZ KB tagja. a megyei KISZ-bizottság első titkára értékelte a programokat. Elmondta, hogy az ifjúsági szövetség megkülönböztetett ügyeimet fordít a tizenéves korosztályra. különösen a s-ai.-rrunkési*anulókra ős munkásfiatalokra. E réteg oá1vaválasz'á«át. szaktudásáoak elmélyítését munkába állását és szabad idejének hasznos eltöltését segítendő szervezte meg a KISZ a szakmunkástanuló és dolgozó fiatalok hónapját A megyei KISZ-bizottság első titkára sikeresnek értékelte a pályaválasztási utcát és a kirakatversenyt, a szakmunkástanulók olimpiáját, valamint a 600-as szakmunkásképző intézetben megrendezett diákcentrumot. A dolgozó fiatalok prog-amjai közül pedig kiemelkedett a fiatal agrárszakemberek tanácskozása, a számítástechnikai veé;ked és a textilesek — immár hagyományos — találkozója. Az étékelés elhangzása után adták át az október elején megrendezett k rakatve-seny díjait. A Kárász utcán berendezett kirakatok közű' első díjat nyert a KSZV és a Textilművek közös munkája. második lett a MÁV harmadik pedig n DÉLÉP által kialakított kirakat. A záróünnepély kulturális műsorral fejeződött be. Zenei naptár Beethoven és szimfonikusaink A Szegeden már nem ismeretlen, szimpatikus csehszlovák vendégkarmester, Libor Pesek vezényelte csütörtökön este a Zenés Színházban városunk szimfonikus zenekarát. A rokonszenv nem védetlen. A karmesteri tevékenység „testre szabott" cselekvés számára. Világos, tiszta ütemrajzai, sallangmentes, pontos dirigensi mozdulatai áttekinthetően, egyértelműen kifejezik a zenéről alkotott elképzeléseit Nem csinál ugyan soha nem hallott, döbbenetes kifejezőerejű felfedezéseket a muzsiKában, de pontosan tudja minden pillanatban, mit akar, s amit kiemelni, vagy háttérbe simítani óhajt az mind helyénvaló. Egészséges, arányos formai elképzelései varrnak, biztos stílusismerete, s delejes szuggesztív pillanatai is fel-felizzanak. Műsorát Dvorák Karneválnyitány Op. 92 című művével indította. Ezt a színes, romantikus zenét pezsgő, eleven élettej telítve tolmácsolta. Gusztusos formálásé zenei íveket, kifejező karaktereket muzsikált. Szimfonikusaink — úgv tűnt — szívesen, készségesen játszanak a dirigens kezére, híven követve, amit a karmesteri mozdulatok sugallanak. A technikailag nem könnyű művet szinte minden erőlködés nélkül, frappánsan, imponáló lendülettel oldották meg. Nóra Grumlikova csehszlovák hegedűművésznő betegsége miatt Kiss András ugrott be megmenteni az est obligát versenyművét. Igaz, nem az eredetileg beállított klasszikus Vraniczky: C-dúr concertóját hallottuk, de azt hiszem, a zeneszerzőcserével nem jártunk rosszul. Ugyanis Mozart tündérszép D-dúr Na 4. K. 218 hegedűversenye volt a kínálat. Kiss András a stílusnak megfelelő finom hangvétellel, rutinos fölénynyel hegedült, bár akadt néhány kissé mellécsúszott hangja, de ez nyilván a váratlan beugrás számlájára róható. A zenekar, s a karmester törekedett a minél egységesebb hangzásra, s a minéj pontosabban alkalmazkodó partneri viszony kialakítására. Ez majdnem mindig sikerült is. A koncert legnagyobb élménye Beethoven III. szimfóniájának (Eroica) előadása volt. Átütő erejű, s a beethoveni* muzsikával szemben támasztott elvárásainkat tökéletesen kielégítő, egészséges hangzású, „talpraesett" interpretálás volt. A fejből vezénylő Pesek kiválóan irányított, a legapróbb részletekig menően rendkívül plasztikusan formál. Minden zenei történést ihletett okossággal világított meg ez a biztonságos tudású muzsikus. A zenekar is remekül „megdolgozott" a szép és jó előadásért. A cselló- és a bőgőszólam egységes hangzása, intenzív muzikalitása már nem először tűnt fe] ez alkalommal. de ugyanígy dicséret ille+i a zenekar három kürtösét is. akik a harmadik tételben a kü-ttm^a'omhan található témák egyik legnehezebbikét szólaltatták meg puhán, egymáshoz 6imuló szép hangon és tisztán. Herényi Bogáta