Délmagyarország, 1982. november (72. évfolyam, 257-281. szám)

1982-11-18 / 271. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! 12. évfolyam 271. szám 1982. november 18.,' csütörtök Ara: 1,40 forint Hazaérkezett a magyar párt-és állami küldöttség Moszkvából Szerdán hazaérkezett Moszkvából a magyar oárt- és állami küldöttség, amelv Kádár Jánosnak, a Magvar Szocialista Munkáspárt KözDonti Bizottsága első titkárának vezetésével részt vett Leonvid Iljics Brezsnvevnek. a kiváló szovjet államférfinak, a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom kiemelkedő személviségének temetésén. A küldöttség tagja volt Losonczi Pál. az Elnöki Tanács elnöke és tíajnai Sándor, az MSZMP KB tasia hazánk szovjetunióbeli nagykövete. \ Fogadásukra a Keleti oálvaudvarón meeielent Lázár György, a Minisztertanács elnöke. .4czc! György. Havasi Ferenc. Németh Károly. Övári Miklós, a Közoonti Bizottság titkárai a Politikai Bizottság taaiai. Guencs András. a Közoonti Ellenőrző Bizottság elnöke. Várkonm Péter, a Közoonti Bizottság titkára. Trautmann Rezső, az Elnöki Tanács helyettes elnöke: Szűrös Mátyás, a KB külügvi osztályának vezetőie. Horváth István belügv-. Puia Friovet külügy-. Pullai Árpád közlekedés- és Dostaüevt miniszter a Közoonti Bizottság tagiai Jelen volt Vlagyimir Bazovszkij. a Szovjetunió magvarországi nagykövete. (MTI) A József Atüla Tudományegyetem KISZ-bizottsága a felsőoktatási intézmény ifjúkommunistáinak kérésére nemzetközi békekonferenciát rendezett, melynek megnyitójára tegnap, szerdán — a nemzetközi diáknapon — került sor a Technika Házában, Az ötnapos rendezvénysorozatra külföldi delegációk érkeztek TuifcubőL. Lódzból, Greiswaldból és Koppenhágából, valamint eljöttek a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem, a budapesti Műszaki Egyetem, a Kossuth Lajos Tudományegyetem, á pécsi Janus Pannonius Tudományegyetem, a Semmelweis Orvostudományi Egyetem hallgatói és a szegedi felsőoktatási intézmények diákjai is. Részt vesznek a konferencián a Nemzetközi Diákszövetség, a Diákok Ifjúsági Világszövetsége, az Országos Béketanács és a KISZ Központi Bizottsága képviselői is. A tegnapi megnyitón dr. Kiss Barnabás, a JATE KISZ-titkára köszöntötte a békekonferencia résztvevőit, s elmondta, hogy a szegedi tanácskozás hűen tükrözi az ifjúság békevágyát. Beszédében hangsúlyozta; a fiatalok minden korosztálynál jobban érdekeltek a béke és biztonság megőrzésében. A ma diákjai olyan békét akarnak, amelyet az országok közötti kölcsönös bizalom, a harmonikus együttműködés jellemez. Megnyitójában a JATE KISZ-titkára méltatta a nemzetközi diákmozgalmak jeléntőségét, s megemlékezett a DÍVSZ és az NDSZ megalakulásáról. A Diákok Ifjúsági Világszövetsége 1945. november 10-én a londoni világkonferencián több mint hatvan ország fiatal képviselőinek részvételével alakult meg. Egv évvel később. 1946-ban a prágai diák-világkongresszusqp pedig létrehozták a Nemzetközi Diákszövetséget áz 1939es csehszlovák diáktüntetés áldozatainak emlékére E két nemzetközi ifjúsági szervezet a világ fiataljainak békeőrző akaratát fejezi ki éppe-> úgy, mint a most megrendezésre kerülő szegedi konferencia. A megnyitó beszéd elhang- ban című filmet nézték meg zását követően plenáris ülés- a béketalálkozó fiataljai. re került sor, melyen először Ma, csütörtökön délelőtt Tolnai László, a Magyar szekcióülésekkel folytatja Külügyi Intézet munkatársa munkáját a konferencia. A tartott előadást a béke és biztonság napjainkban aktuális kérdéseiről. Ezután Bulla Miklós, a KISZ KB Egyetemi Főiskolái Tanácsának társelnöke beszélt az ifjúság békeharcos szerepéről. A konferencia résztvevői délután a KISZ-iskolán — szekcióüléseken — vitatták meg a plenáris ülésen elhangzottakat Este a magyar filmművészet egyik legkiválóbb alkotását, Radványi. Géza remekét, a Valahol Európádiákok megvitatják az oktatás, a tudomány és a kultúra szerepét a békeharcban, valamint az ifjúsági és diákszervezetek feladatait a leszerelésért folyó küzdelemben. A délutáni városnézést követően a Szeged megyei városi tanács elnöke fogadja a delegátusokat, este pedig a Juhász Gyula Művelődési Központban találkoznak a fiatalok a magyar békemozgalom képviselőivel. K. K. Karbantartás - teljesítménybérben Régi panasza a vállalati vezetőknek, hogy a karbantartók munkáját nem lehet pontosan mérni, következésképpen senki sem tudja, hogy sokat vagy keveset dolgoznak, elvégzik-e ami raptuk múlik vagy csak azt várják, hogy leteljen a munkaidő. Nos, kitaláltak már erre egy rendszert, amelyet a System szervezési intézet segítségével honosítottak meg MagyarorTermelés és kereset A KSH Csongrád megyei Igazgatóságának most közzétett összegezése az idei év első kilenc hónapjáról részletesen foglalkozik a létszámalakulás kérdéseivel. Megállapítják, hogy folytatódott. a létszámcsökkenés. A szövetkezeti közös gazdaságok, a személyi és gazdasági szolgáltatás területének kivételével valamennyi ágazatban kevesebben dolgoztak' az idén, mint a megelőző esztendőben. Az iparban 60 517, az építőiparban 13 074, az állami mezőgazdaságban és erdőgazdálkodás területén 6860, a szövetkezeti közös gazdaságokban kereken 30 ezer, a közlekedés vonalán 5850, a kereskedelemben 17 380, a vízgazdálkodásnál 4140, az egyéb anyagi tevékenység, személyi és gazdasági szolgáltatás területén 5423 ember talál munkaalkalmat, megélhetési lehetőséget. Ez utóbbi terület kivételével mindenütt csökkent a létszám a tavalyihoz képest. Egyes ágazatok képviselőinek megítélése szerint az évek óta tartó létszámcsökkenés az élelmiszeriparban, a könnyűiparban — az alkalmi és diákmunkaerő kozottabb alkalmazása, a szervezés növekvő színvonala ellenére — termelési gondokat okozott. Kitűnik az összegezésből az is, hogy a stagnáló termelés mellett az iparban a munkaidőn túl teljesített órák száma 26 százalékkal emelkedett. A túlmunka fokozódó igénybevételének oka csak kis részben a létszámcsökkenés, illetve a termelési feladatok növekedése. A tavaly végzett túlmunka többszörösét teljesíttető vállalatok közül csupán a HÓDGÉP-nél volt kisebb á létszám, ugyanakkor az átlagosnál nagyobb volt a termelés növekedésének üteme. A Szegedi Ruhagyárnál az export határidőre való teljesítése, a Tisza Bútoripari Vállalatnál a rekonstrukció miatti termeléslemafcidás pótlása, az Alföldi Porcelángyárban a szaniter gyáregységben felmerülő többletmunka okozta a tavalyinál jóval több túlórát. Általánossá vált áz ötnapos munkahét. Az áttérés miatt kieső munkaidőt a műszaki, szervezési intézkedések pótolni tudták. Talán az sem érdektelen, hogy a foglalkoztatottsággal párhuzamosan áttekintsük a keresetek alakulását is. A statisztikai összegezésből kiolvasható, hogy a lakosság központi forrásokból származó pénzbevétele — banki adatok alapján — 6,5 százalékkal volt több, mint a tavalyi év első kilenc hónapjában. A társadalombiztosításból származó bevételektől eltekintve a készpénzbevételek növekedési üteme kisebb az elmúlt évinél. A kifizetett munkabérek összege az 1981. évi bérfejlesztések áthúzódó hatása, a túlmunka nagyarányú növekedése, a bértartalék-felhasználások eredményeként nagyobb lett, mint amennyire számítottak. A mezőgazdasági termeléssel összefüggő bevételek 5,8 százalékkal emelkedtek, ezen belül a termelőszövetkezetek a tavalyinál 18,7 százalékkal több munkabért, s 2,2 százalékkal több munkadíjat fizettek ki. A felvásárlásból származó bevételek — elsősorban a magasabb felvásárlási árak miatt — 5,7 százalékkal emelkedtek. A megyében foglalkoztatottak átlagbére 6,2 százalékkal emelkedett, az átlagkeresetek pedig 6,6 százalékkal nőttek. A vállalati bérfejlesztések nem voltak minden esetben megalapozottak. Néhány példát is közreadtak a háromnegyedévet összegező jelentésben. Az állami iparban például a 12 százalékos bérfejlesztést biztosító Ikarus gyáregység termelési értéke csak 2,3 százalékkal emelkedett, a FÜTÖBER-nél, a vásárhelyi Mérleggyárban, a Budalakk szegedi gyárában, a Szegedi Gyufagyárban, a HÓDIKÖTnél, a Minőségi Cipőgyárban a csökkenő termelési érték ellenére az átlagosnak megfelelően vagy még annál is gyorsabban nőttek a bérek. Sokan kíváncsiak arra. hogy valójában mekkorák az átlagkeresetek a megyében. A legfrissebb adatok szerint a következő havi állagkereseteket jelezték az egyes ágazatok: ipar 4202 forint, építőipar 4707, állami mezőgazdaság és erdőgazdálkodás 4734, szövetkezeti közös gazdaságok 4206, közlekedési dolgozók 4829, a kereskedelemben 3864, a vízgazdálkodásban 4695. az egyéb anyagi tevékenység, személyi és gazdasági szolgáltatásban dolgozó emberek átlagos havi keresete 3997 forint volt az elmúlt kilenc hónapban. szágon. Ez az úgynevezett Maynard-rendszer mozdulatelemekre bontja le a karbantartó munkát. Ilyen elemekre valamennyi gyárban, valamennyi karbantartó tevékenység felosztható, illetve ilyen elemekből fölépíthető. A rendszer kidolgozói megvizsgálták, hogy egy-egy al'apmozdülat egy átlagos képességű dolgozónak mennyi időt vesz igénybe. Ezeknek az elemeknek a felhasználásával megállapítható, hogy a leggyakrabban előforduló munkák mennyi idő alatt végezhetők el. Az angol cég a szerződésben végső eredményként 40 százalékos teljesítménynövekedést garantált. Augusztus 20-a óta működik a riendszer s a gyáriak elégedettek az eredményekkel. Nemcsak az alapidőket kellett meghatározni, hanem a karbantartás egész szervezeti fölépítését is módosították. Szakcsoportokat alakították ki: azonos szakmába tartozók azonos érdekeltségi rendszerbe, úgynevezett szakcsoportba tartoznak. Módosították e csoportok elhelyezését is, hogy a munkavégzés szempontjából a lehető legjobb legyen. Minden szakcsoporthoz tartozik egy vezető és egy úgynevezett alkalmazó. Sok tapasztalattal rendelkező, megbízható szakembereket választottak erre a feladatra. az angol szervező csak olyanokat fogadott el, akik megfelelő eredménnyel töltötték ki az intelligenciatesztet. A karbantartó dolgozó egv nyomtatványon három-négy napra előre megkapja, mit kell elvégeznie. Az alkalmazó hozzáírja. mennvi időt ad rá. Amikor a dolgozó elkezdi a munkát, lebélyegzi a munkalapot a blokkolóórán, s ha készen van szintén bélyegez. Ha akadály merül föl, azt is jelzik a munkalapon, sőt annak okát is. Uven esetben sem ül tétlenül a munkás, leveszi a következő. neki kiírt munkalapot. és hozzáfog az újabb munkához. A kiírt és a munkára fordított időt kéthetes dekádonként hasonlítják össze. Ebből fizetéskor a hónap végi összesítést veszik figyelembe. Csoportbérezés van, tehát a dolgozóknak érdekük, hogy segítsék az esetleges lemaradókat, a lustábbakat pedig munkára ösztökéljék. Ha a csoport az előírt idő alatt elvégezte az összes munkát, megkapja, a törzsbérét. Ha időt takarított meg, minden megtakarított órára prémiumként elszámolható az alapórabér 1,65-szorosa. Ha viszont a csoport nem* végzi el a munkát, a hiány a. törzsbérből is levonható. Ahány órával többet igényelt a munka az előírtnál, az alapórabér annyiszorosát vonják le a törzsbérből. A törzsbér 80 százalékát azonban mindenképpen ki kell fizetni. A prémlumszerzésnek nincs fölső határa, illetve az emberi teljesítőképesség határozza meg. Csalni, összejátszani nem lehet. A tapasztalatokat Marusin Imre fómechanikus öszszegezte; a dolgozók a kezdeti gyanakvás után megkedvelték a rendszert. Mindenki szereti megmérni tudását, s mindenki szereti, ha eszerint jutalmazzák. Az alapidök nem normajellegűek, hanem objektívek. A gondok nem is a beosztott dolgozóknál jelentkeztek. Az előkészítők feladatát is kijelöli a rendszer: elegendő munkát és megfelelő anyagot biztosítani a karbantartóknak. A munkalapokból részletesen kiolvasható. ^melyik területen, mi miatt volt íönnakadás. Az előkészítők. irányítók' prémiumfeltételeit ehhez kötötték: ha ők a karbantartóknak optimális feltételeket biztosítanak, törzsbérük maximum harminc százalékát kaphatják prémiumként. Ami továbbra is gond marad: a készletgazdálkodási rendeletek alacsony készletnormákat írnak elő, az anyag- és alkatrészellátás viszont rossz. Ha nem kapni például anyacsavart, a dolgozók legyártják, erre is meghatározhatók az alapidők, de a gyári összes költséget ez jelentősen megemeli. Az új rendszer iránt nagy az érdeklődés. Diákok a békéért Nemzetközi konferencia Szegeden A Dunai Vasműben Megszűrik az ércport Szerdán, egyelőre még csak kísérleti jelleggel, megkezdte működését a Dunai Vasmű acélművének első porelválasztó berendezése. A Martin-acélmű kéményére felszerelt elektrosztatikus ' szűrő a kemencéből távozó füstgáz és ércpor 99 százalékát kiszűri. A következőkben — 1983 tavaszáig — még három hasonló berendezést szerelnek fel. Az óri áss zűrök évente több millió köbméter szennyező anyagtól mentesítik a dunaújvárosi nagyüzem környékét. Együttes beruházási költségük mintegy 300 millió forint * (MTI) A békekonferencia résztvevőinek egy csoportja a megnyitón A szegedi gumigyárban