Délmagyarország, 1982. október (72. évfolyam, 230-256. szám)

1982-10-13 / 240. szám

Szerda, 1982. október 13. 3 Somogyi Karolyné felvétele Sok új berendezést, munkát könnyítő gépet készítettek már a Szegedi Konzervgyár tmk-mühelyében. s a karbantartás mellett rendszercsen foglalkoznak újításokkal is. Ké­pünk egy könnyen irányítható üvcgemelö berendezésről készült. Ez nehéz munkától sza­badítja meg a csomagolóban dolgozó asszonyokat, mert egyszerre több üveget emel a helyére Gömbölyű paprika Ki a kicsoda? Sok érdekesség történik mostanában a fűszerpaprika körül. Többször említettük már. hogy értékesítési gond­jaink támadtak az előző években. A külföldi piac egy­szerűen megkóstolta a pap­rikánkat. és nem kért belő­le. ha hibát talált benne. Okos következetességgel rá kellett jönnünk, hogv a hi­bák magvát nem szabad sza­porítanunk. mert ráfize­tünk. Közben olvan oldal­hajtásokat is nevelt az igye­kezet. amire érdemes figyel­nünk. Legnagyobb piaci verseny­társunk a spanyolok papri­kája. Természetes lépés, hogy termelőink és nemesi­tőink szétnéztek Spanyolor­szágban is. Régóta tudiák. hogy az ottani paprika ke­vesebb cansaicint tartalmaz, ennélfogva ízre nem éri el a miénket, de az okos ember mindig tanulliat. A szegedi fűszerpaprika hosszú és hegves, a spanyol viszont gömbölyű. Maidnem olyan, mint a paradicsom­paprika. csak kisebb. Alak­tani szempontok játszottak közre: hátha jobban boldo­gulnak a gömbölyűvel, mint a csövessel. Egv darabig azt hitték a termelők, a gépesítés sok gondot megold, de kiderült, hogy a gépesítés sok mindent elrontott. Szerencsére. nem azt a következtetést vonták le a kudarcból, hogy fordít­sunk teljesen hátat a gé­peknek. hanem azt. hogv mas megoldásokkal kell próbálkoznunk. Csumának mondják a pap­rika kocsánvát. Régen kéz­zel csumáztak. a gépi föl­dolgozás ideién viszont egy­szerűen elfeledkeztek róla. Ha beleőrlik a zöld csumát a piros paprikába, se iobb. se pirosabb nem lesz tőle. Csu­mázni kellene most is. de ennyi paprikát kézzel nem lehet megfosztani kocsánvá­tól. Megint a gép jöhetne szóba, de az eddigi szerke­zetek nem tudtak különbsé­get tenni a hosszú és hegves paprika két vége között. Egyszerűbb lenne a dolca ha gömbölyű lenne a szege­di paprika is. Többször próbálkoztak már vele. hogv az Új Élet Termelőszövetkezeti kísérleti parcelláin meghonosítsák a spanyol változatot. Hamar kiderült, hogv nem sokra mentek vele. Most azt mond­ja dr. Erdei István. azért nem sikerült, mert nem vet­ték figyelembe, hogv annak egészen más a gyökere. Ami­kor kiültették a palántát, el­satnyult. Merész ötlet volt ezt is azonnal a termőhelyre vetni, de ez a megoldás tel­jes sikert hozott. A karcsze­rű gyökér meg tudott erő­södni. és a növény szénen fejlődött. Ettől kezdve, mondhatnánk, igen egyszerű a játék, csak el kell szapo­rítani. és minden gond el­múlik. Elszaporítani igen könnyű. Egyetlen paprikának leg­alább kétszáz magja van, ha mindet elültetik, kétszáz nö­vény lehet belőle. Számít­sunk minden tőre csak tíz termést, és minden termésre újabb kétszáz magot, év vé­gére már 400 ezer magunk van. Ha mindet elvetjük ... négv év alatt az egész sze­gedi körzet termelhetné a gömbölyű változatot. Termelhetné, de nem teszi. Egyrészt nem mondhat le a szegedi fajta jobb ízéről, másrészt figyelembe kell vennie azt is. hogv a spa­nyol bibecsatornái a nem zá­ródik mindig. Belülről pe­nészesedhet. mint a para­dicsompaprika. Elkezdték keresztezni a kettőt A kí­sérletek biztatóak, de köz­ben jött egy egészen egysze­rű ötlet is. A szegedinek is vannak olyan eltévelyedései, amikor a csöves paprikából gömbölyű lesz. csak eddig nem törődött vele senki. Ki­hirdették a szedők között, ötven forintot, fizetnek min­den tőért, amelyiken göm­bölyű termett. Harminc-va­lahánv tőhöz jutottak azon­nal. még válogathattak is kedvükre. Csak az alakja különbözik a Szegedi 20-as fajtától, színe. íze. minden aromája ugyanaz. Lám. megint kiderült. érdemes volt Spanyolországba menni, hogy az itthonit fölfedezzük. Itt tartanak most a neme­sítők és a termelők. Ha egy­szer elkezd motozni a gon­dolat az értelmes fejben, sok ió származhat belőle. Készí­tik már azt a gépet, amelvik a gömbölyű paprikát hiba nélkül csumázza. és közben terveznek egv úi szedőgéoet is. Olyat, amelvik nem veri agyon a paprikát. Marad még lecke bőven a nemesítőknek is. Nem sarko­san fordulnak, nem hagviák el a jól bevált csöves papri­kát. sem. inkább a betegség­re. vírusfertőzésre nem haj­lamos. tehát jobb változat­ra törekszenek. Igyekezetü­ket segíti a növényvédő ál­lomás is. Kezelésbe vesznek minden olvan fajtát is. ami elüt a hagyományostól. Nem lehet tudni, mikor melvik­neki veszik hasznát. ezért szeretnék mindet fölruházni a szegedi összes ió tulajdon­ságával. És tovább folvnak a kísérletek a gömbölyű pap­rikával. Hogv őrizze meg bőven termő tulajdonságát, hogy semmivel se legven gyöngébb az eddiginél. és ha lehet, minden termése egyszerre érjen. Ha kell. a növényt igazítiák a géphez, de ha ügyes konstruktőrt ta­lálnak, a gépet szerkesztik úgy. hogy használni is le­hessen. H. D. I gen nehéz lenne lajst­romba szedni az em­beri vágyakat. Vala­mi titkos szerkezetet min­denkiben percegtet egy alat­tomos rugó: mindenki len­ni akar valamivé. Nagy sze­rencséje az emberiségnek, hogy mindenki valaki akar lenni. Már az apró gyerek­nek fülig szaladt a szája a gyö­nyörűségtől, ha ezt hallja: te nagy betyár! Amikor még az volt a sláger, hogy Én vagyok a falurossza egyedül, azt is azért énekelték olyan sokan, olyan, rezegtető áhí­tattal, mert benne volt, hogy egyedül. Ha úgy költő­dött volna a sor, hogy Én vagyok a falurossza teveled, talán negyedannyian se zengték volna. Kétes dicső­ség így is, de jól hangzik. A lépcső alján vagyok, de ott is én vagyok a valaki! Képzeljük csak ei egy nyugdíjas búcsúztatót ilyen fordulattal: öt kedves mun­katársunktól búcsúzunk most nagy szeretettel. örülünk, hogy megszabadulunk tőlük, mert az öt nem tett ki egyet. Ha százszor igaz len­ne a mondat, akkor is meg­botránkozna a fél világ, öt ember, aki nem vitte sem­mire? Minek élt akkor az öt ember? Van annak már tíz éve is, hogy valakinek azt jósol­tam, nehéz öregkora lesz. Elsorolhatná, hány elnökség­ben ülte végig az életét, hány fontosabbnál fontosabb értekezletet nyitott meg és zárt be, azt is összeszámlál­hatná, hány nagy emberrel koccintott ülés előtt és után igen pici pohárral, és az ilyesmi hamar elfelejtődik. Azóta nyugdíjban van, és bolybng. mint Orbán lelke. Egy meleg kézfogásért fél napig mesél a régi szép időkről, csak legyen, aki meghallgassa. Csak vegye észre valaki, hogy ő is volt valaki. Hálátlan az utókor? Biztosan az. Méltatlanul is tud felejteni, és méltán is. Ha nem percegne bennünk a szú, még most is a kőbal­tákat veregetnénk egymás fejéhez. Azt is azért, hadd tudják meg a bámész né­pek, ki tud nagyobbat ütni, és kinek keményebb a feje. Az főtitkára Csongrád megyében Tegnap, kedden egynapos látogatásra Csongrád irigyé­be érkezett Varga László, a Magyar Úttörők Szövetsége főtitkára. A KISZ Csongrád megyei bizottságán Bódi György, a KISZ KB tagja, a megyei KISZ-bizottság első titkára tájékoztatta szű­kebb pátriánk KlSZ-életé­ről. Ezután Zeleiné Horváth Sára, megyei úttörőelnök számolt be az úttörőmozga­lom jelenlegi helyzetéről. Szólt a személyi és tárgyi feltételekről, az iskola és az úttörőmozgalom kapcsolatá­ról, az úttörőcsapatok ér­dekvédelmi és érdekképvi­seleti tevékenységéről. a mozgalmat átható nevelés jelentőségéről. Ezután az úttörőszövetség főtitkárát az MSZMP Csong­rád megyei bizottságán Gyánfás Mihály, a megvei pártbizottság titkára fogad­ta. Szólt az ifjúsági mozga­lom és a pártszervezetek jó kapcsolatáról és méltatta az úttörő-tevékenység ifjúság­nevelő szerepét. Délután Varga László a makói Kun Béla általános iskolába lá­togatott. Itt Szalma István iskolaigazgató tájékoztatta az iskola és az úttörőcsapat életéről. Az úttörőszövetség főtitkára találkozott Csong­rád megyei úttörővezetők­kel, iskolaigazgatókkal és kisdobosvezetőkkel. A meg­beszélésen az úttörőmozga­lom egészét érintő kérdések­ről esett szó. A vendég teg­nap visszautazott Buda­pestre. Hálásaknak kell lennünk, hogy voltak közöttünk — és vannak is szép számmal —, akik egy teljes életet képe­sek föláldozni egy arasznyi előbbre jutásért. Dolgozott bennük is a dicsőségvágy ? Egy kicsike bizonyosan. Ak­kor is talán, amikor a mág­lyát meggyújtották alattuk. Majd eljő a kor, amely igazságot szolgáltat! Nekik lett igazuk, a kor eljött, és hálával ejtjük ki nevüket. De mi legyen azokkal, akikről utcát soha nem ne­veznek el? Azokkal, akik még az ismeretlen katona dicsőségig se jutnak el, mert egy országnak abból is elég egy? Gyászjelentésekben ol­vashatjuk naponta: a felejt­hetetlen apa, a legjobb férj, a hűséges feleség, az áldoza­tos anya. Akit legalább a családja emleget ekkora sze­retettel, mar nem élt hiába. J árok, ide, járok oda, halíom, ez az az em­ber, aki majdnem minden szántóversenyt meg­nyert. Ez meg az, aki a leg­jobban csinálja a kályha­csövet. Erre rá lehetne bíz­ni a Nemzeti Bankot, egy fillér el nem veszne belőle. Ó az a jó tanár, aki órán­ként átönti a lelkét har­minckét gyerekbe. Ö a leg­jobb orvos, a legjobb masi­niszta, a legjobb buszvezető, ő szabja a legszebb cipőt, ő süti a legjobb cipót. Jó, hogy így van, jó, hogy min­denhol lehet valaki a leg­jobb. Vannak emberek, akik ügyes fordulattal kitérnek a dicsőség és a megdicsőülés elől. Legfőbb vágyuk, hogv hagyják őket nyugodtan dolgozni. Vannak azonban olyanok is akik naponta százszor is szeretnék learat­ni a babért. Akkor is, ha megtermeléséhez se ked­vük. se tudományuk nin­csen. Az első változatban élőket rokonszenv veszi kö­rül legtöbbször, és az élet hitvány törvénye szerint fé­regként furkáló irigység leg­följebb, a másodikat mér­hetetlen ellenszenv, és pol­conként változó lakájalázat. Üresfejű emberek szoká­sa, hogy mindig. minden­áron látszani akarnak, valakinek. Mindegy. hogy honnan fúj a szél, ők meg­nyergelik. Mindegy. hogy hová állítják őket. megiátsz­szák magukat. Fennsőbb­ségük teljes tudatában úgy elnéznek fejünk fölött, mintha nem is ezen a föl­dön élnének. Orrukat olyan magasan hordják, piszkafá­val nem lehetne elérni. Be­léjük botlunk nap nap után, senkinek tartjuk őket. és szidjuk, mint a bokrot. Mintha ettől is csak szapo­rodnának. Fejedelmi póz­ban ülnek az asztal mögött, és királyi kegyként osztják a teljesen fölösleges pecsc­teket. hercegi gőggel riszál­ják magukat, csak éppen ei nem intéznek semmit Van néhány gyűjtőhelye az ilyen embereknek. Könnyű lenne megszabadulni tőlük, de ha megpiszkáljuk őket. azokat sértjük, akik ott is. mindig, minden körülmények között tisztességgel. emberséggel dolgoznak. Akikre úgy rá­terebélyesednek. hogv észre se vesszük őket Emezek kisiklanak a sértés elől. és rázzák az öklüket, hogv majd megmutatják. Mit? Hogy ők igenis valakik, ök a kicsodák. Náluk nélkül á" Föld se úgy forogna, a Nap se kelne föl. Csapják a sze­let maguk körül, ők a nél­külözhetetlenek, náluk nél­kül még kitüntetést se le­hetne osztani. Ellegyinthetnénk a dolgot avval, hadd viruljon, akinek ennyi i6 elég. Sajnálatra méltók inkább, még a hara­got se érdemlik meg tőlünk. Nem tehetjük, mert nem le­het kikerülni őket. Naponta szükségünk van pecsétre, aláírásra, beleegyezésre, en­gedélyre, kinyilatkoztatásra. Van a fenét, mondanánk, mi meglennénk nélkülük, de kitalálták, hogy elébük keli járulnunk, alázattal, tiszte­lettel, és elrebeghetjük kí­vánságainkat. örülünk a vé­gén, ha azt mondják rá, jöj­jünk vissza egy hét múlva. A zt hiszem, spórával szaporodnak az ilyen emberek, mint a gom­ba. Csakhogy a gombának eső is kell, meleg is kel. kü­lönben nem nő ki. Lehet, hogy a spórás embereknek mi teremtjük meg a szapo­rodáshoz szükséges környe­zetet és hőmérsékletet? Ta­lán éppen avval, hogy őket vesszük észre először, nekik köszönünk nagyobbat, aki pedig semmi rendkívülit nem csinál, csak napról napra, évről évre pontosan dolgozik, és gombostűnyi hé­zagot nem hagy a becsüle­tén. azt kikiáltjuk átlagem­bernek? Az a szerencsénk, emezek között megszámlál_ hatatlanul sok a nagyszerű ember. Ügy tűnik, nem tudunk mindig védekezni a darazsak ellen. Ha rájuk csapunk, a fullánkjuk mibennünk ma­rad. Horváth Dezső Kórházi jubileum A Magvar Gyermekorvo­sok Társasága és a Magvar Pszichológiai Társaság ked­den a Magvar Tudományos Akadémia épületében jubi­leumi ülésen emlékezett rr.ea a budapesti Heim Pál Gyer­mekkórház pszichológiai csoportiának két évtizedes fennállásáról. A megemléke­zést az indokolta, hogv a felszabadulás utan a ma­gyarországi közkórházak kö­zül elsőként a Heim Pál kórházban -alkalmaztak pszichológust. Húsz évvel ezelőtt még csak néhány órá­nyi elfoglaltsága volt heten­ként a pszichológusnak. Ma a auógvintézetben 5 főállású klinikus-pszichológus heten­te több mint 200 órát ioa­lalkozik a betea averekek' kel. A jubileumi ülést Varga Árpád. a fővárosi tanács egészségügyi főosztályának vezetője nyitotta meg. maid vezető orvosok és pszicholó­gusok számoltak be kutatá­saik eredményeiről. Az egvik előadás alapját egy szomorú tény adia: Magvarországon sok gyermek is megkísérel öngyilkosságot. A Heim Pál kórházban közülük számosat gondoztak az elmúlt évek­ben. és az eseteket 1970 óta statisztikailag is elemzik. A mélyebben reitőzküdő valódi ok. igazi magvarázat: példá­ul a szülök házasságának válsága, a magányosság. Emlékezés Vámbérv Árminra Nagy László felvétele Képünkön: megbeszélés a megyei pártbizottságon A magvar kelet-kutatás legjelesebb tudósa előtt tisztelegve, születésének 150. évfordulója alkalmából, ked­den délelőtt Budapesten, a Mező Imre úti temetőben megkoszorúzták Vámbérv Ármin síremlékét. Az ese­ményen képviseltette magát a Magyar Tudományos Aka­démia. az Eötvös Loránd Tudományegyetem török tanszéke, a Körösi Csorna Sándor társaság, valamint a budapesti török nagykövet­ség. Vámbérv Ármin úgv ápolta választott tudomá­nyát. a turkológiát. hogv nem csak oszmán-törökö' hanem az egész ázsiai tö­rökség nyelvének, néprajzá­nak a történetének avatott kutatója volt. Munkássága szorosan összefonódott a magyar nyelv és nép erede­tét vizsgáló kutatásokkal is.

Next

/
Thumbnails
Contents