Délmagyarország, 1982. október (72. évfolyam, 230-256. szám)

1982-10-13 / 240. szám

Szerda, 1982. október 13. Nyersanyag­kutatás, radarral Rigai tudósok egy kísér­letsorozat alapján arra a kö­vetkeztetésre jutottak, hogy bizonyos nyersanyagfajták sikerrel kimutathatók radar­hullámok segítségével. Az új módszerrel felkutathatók többek között a tőzegtelepek, a sivatagi területeken a fel­szín alatti vizek szintje, s alkalmas az eljárás a fa­gyott talaj szerkezetének a kutatására is. Az újonnan kifejlesztett műszeres berendezéseket — amelyek repülőgépre, heli­kopterre és terepjáróra is szerelhetők — a lett tudó­sok a Szovjetunió különbö­ző éghajlati és domborzati viszonyai között is sikerrel kipróbálták. Az új módszer alkalmazása nagy jövő előtt áll a nyersanyagkutatásban és az építőiparban. Atomerőművek biztonsága Ellenzői kiszámíthatatlan, volna. Pedig a széntüzelésű az emberiségre veszélyt ho- erőművek biztonsági elóírá­zó szörnyként ábrázolják áz sai sokkal kevésbé szigo­atomenergiát, hívei az ener- rúak, mint az atomerőmű­giaválság legjobb megoldá- vek üzemét szabályozók, sának tartják. Az utóbbiak Sokan azon a véleményen úgy érvelnek, hogy a szén vannak, hogy az emberi­— a benne rejlő kén, s az ségre nem is annyiira a elégetéskor keletkező szén- reaktorok jelentenek ve­dioxid — alapjában véve szélyt, mint inkább az egy­nagyobb veszélyt jelent a re gyarapodó mennyiségű környezetünkre, mint az radioktív hulladék, amely­atomenergia. Persze hiba nek sohasem szabad érint­Mentálhigiénés jegyzetek (1) Napjaink és az idegesség Szinte mar közhely, hogy del egy látszatkezelést — Fordulhatna önmagához. B „fejlett" világ lakosságá- ezzel dolgát elvégezte, hí- Az újkori Európa ideálja az nak 25—50 százaléka, egyes szen lényegileg ezt várja a olyan ember volt, aki ön­kutatók szerint talán ennél „beteg" és munkaadója egy- maga mércéje, megvalósító­többen, olyan mértékű Ide- aránt. ja, aki bensőjében hordja az ges panaszoktól 6zenved, „iránytűt", mely eligazítja ami megzavarja életvitelű- A beteg ezzel kénytelen az éjet dolgaiban. E kor ket, munkaképességüket, a megelégedni, többet nem is ideálja az „erős jellem", aki szórakozás és a társas élet var az orvostól; de joga van a problémákra önmagának élvezetét Ezt az állapotot holnap ismét jelentkezni: adQtt választ, ha volt szi­tóvja a köznyelv neurózis- nem használt a gyógyszer. iárd világnézete. érték­nak. Az általános orvoshoz Joga van ujabb kivizsgala- rendje, erkölcsi mércéje, tu­fordulók fele-harmada or- sokra, kórházra, szakrende- dása (vagy hite) a dolgok­vosbiológiai értelemben nem lesre- É1 is vele- miközben róL beteg, de szakrendelőkben, seju> ht^y soha nem kapja kórházakban is ápolnak meg ezúton, amit vár. Ha Fordulhatna a többiekhez: olyan „betegeket", akikben megmondaná, hogy mire vá- rokonokhoz, barátokhoz, a mai" fejlett technikával gy'k: megértésre, szeretetre, munkatársakhoz. Az utóbbi sem lehel, kóros eltérést tá- törődésre, világnézet, élet- évtizedekben terjedt el az a láhii. Hasonló jelenség mu- cél- értékrend kialakítására, felfogás, hogy helyes az, tatkozik a legtöbb ország- hogy szeretné, ha élete ér- amit a többiek helyeselnek. (tódigieket hri °6 6hk6Z elfedett, * — Az ideges panaszok egy- szen a „hivatalos" egészség- deku> segíteni kész „tobbi­fekil testi tünetekben (fáj- ügy nem erre való. Orvos- ek" kellenek, ami egy-egy dalmak. mozgás- és érzés- biológiai képzettséggel és családban kisebb baráti kör­zavarok), másfelől a maga- fizikailag is ilyesmit nyúj- b esetleg munkatársak­tartas zavaraiként (ideges, tani lehetetlenség. De a ren- °6n' 6861168 «"unKatarsak ingerült, szorongó, levert delőkben annyi ember jele- ban megvan, de korunkra vagy izgatott) jelentkeznek, nik meg. hogy egyre három- általában sajnos, nem jel­... . . . lt . . négy P^ ha jut Kialakul lemző. Aki feltárja bajait, Mindezeket a mult szazad tehát a kölcsönös szerepját- mmD„.,.( ... . ' / középen akarati, erkölcsi s/ás: a beteg egyre bete- fiyengesegeit' félelmeit, gyengeségnek tartották és gebb, az orvos mind újabb gúnyra, pletykára, szégyen­neveléssel, büntetéssel igye- és újabb szereket ír fel, ke- kezésre inkább számíthat, keztek javítani. F,z a szem- zeléseket ir elő; közben mint segítségre létet es gyakorlat az ilyen mindketten tudják, hogy a zavarok számát nem. tudta másik szerepet játszik, el- Marad hát az orvos. A csökkenteni sőt a század- hárít, menekülni szeretne a templom kiment a divatból, fordulora mar olyan gyako- kinos helyzetből. , . „,. . ' üak lettek, hogy új szemlé- de nem 18 alkalma8: lettel kellett magyarázni a A betegszerep előnyökkel fel tud ajánlani, egyre ke­jelenséget. Ebből fejlődött is jár. Az emberek egy ré- vésbé meggyőző. A társadal­ki a „bctegségmodell", mely sze szeret a beteg kényei- , „7~RVPK A, intézmények I " v,"» •>———-- -----­szerint az élmények, a tudat mes, felelőtlen, törődést pa- "eive* es iniezmenyeK. j jyik pedagógiai berkekben mint ahogy napjainkban is gyökeres változtatásokra ke­rt társas viselkedés az agy rancsoló szerepébe kerülni, sem alkalmasak ilyen fel- az általános iskolákról, mely elsőrangú társadalmi érdek rult sor, szinte mindegyik lenne az atomenergiát tel­jesen ártalmatlan és kocká­zatmentes megoldásként magasztalni. Valószínűség­számítások szerint a követ­kező 10—20 000 évben va­kezésbe jutnia az ember­rel. Sok milliós károkat okoz­hat az atomerőműben, ha a gőz áramlása megszűnik lamikor előfordulhat a leg- vagy megfordul. Ilyenkor veszedelmesebb atomerőmű- másodperceken belül be kell baleset: a reaktormag elol- avatkozni. Az erre szolgáló vadása. Megnyugtató vi- 300—1200 mm furatátmérőjű szont, hogy a világon eddig szelepnek megbízhatóan, ilyesmi még nem fordult gyorsan és jól kell záród­elő. Sok évtizede működnek nia, ha a gőzáram megszű­földünkön nagynyomású gőz. nik vagy irányt változtat kazánok tízezrei, anélkül, Ezenkívül igen tág nyomás­hogy kazánrobbanás (a re- tartományban kell dolgoz­aktör olvadásához hasonlít- nia, egészen az atmoszféri­ható katasztrófa) történt kusnál kisebb nyomásokig. Megújhodása társadalmi érdek Előtérben az általános iskola Búvópatakszerű vita fo- szükséglet hívta életre, kalatokat, hogy időről időre élettani működése, tehát za- és ezt az általános társada- adatra. Az élet bizonyitja, varaik az agy élettani be- lombiztosítás révén különö- hogy az orvos és az egész­tegségei; ezen az utón is- sebb kockázat nélkül meg- séeüev sem az igazi meaol­merhetók fel és gyógyitha- teheti. Nagyon valószínű, s6gugy sem az lfcaZ1 mego1 felfogás az hogy nincs tők. Ma is ez a felfogás az hogy nincs annyi „valódi" uralkodó: mindennapos gya- beteg, mint ahányan orvos­korlatunk, hogy családi éle- hoz fordulnak. Messzire ve­lünk, munkahelyi problé- zetne és külön kellene fog­máink, rossz hangulatunk, lalkozni azzal a jelenséggel, elégedetlenségünk „ellen" hogy miért sikeres a beteg­orvoshoz: fordulunk és gyógy- szerep miért en d ennek szerektől, injekcióktól és __ .. . még százfajta kezeléstől vár- az orvo8' De annyi1 nt ,s juk a csodát. Ha a tablet- megjegyezhetünk, hogy ál­ták vagy az injekciók nem talóban az orvos nem meri okHÍk ™,eg ,bajainkat' "6ró- felelősséggel vállalni a ki­sebbeket" kérünk vagy kor- . , .. házi kivizsgálást stb. Meg Jelentést: uram, asszonyom, kell állapítani, hogy ez a önnek semmi baja! Továbbá, betegségmodell és az erre nem válik szívesen a beteg alapított kezelés " nemhogy Wrekvéseit korlátozó ható­csokkcntette az ilyen termé- , , _ , _ szetü esetek számát, hanem saggá- mert arra tett esküt­éppen soha nem tapasztalt hogy segít, nem pedig fel­mertókúvé váltak az utóbbi ügyel és rendszabályoz. 3—4 évtizedben. dás. Előírják ugyan, hogy a biológiai képzettségű orvos ne csak a betegséggel, ha­nem a „beteg emberrel" tö­rődjön, legyen megértő, „empátiás",, pszichológiailag is felkészült. Ezek — sajnos — csak szép szavak, az or­vos továbbra is a test be­tegségeit igyekszik megta­lálni és helyrehozni, mert ez a dolga, amit, ha lelkiis­meretesen végez, időt, ener­giát, egész embert kíván, sőt magas fokú szaktudást, ál­landó továbbképzést. Elvár­ni, hogy még jusson ideje emberek százainak élet- és Fel kell tennünk a kér- magatartászavaraival haté­,>anis/Íl«^az orvashoztó" ^ ,h° hát törődnie? Ez pontó­duló emberben? Azt nyil- hova íordulJ°n az ember a san 0lyan, mintha a tévésze­vánvalóan nem mondhatja, mindennapok bajai, feszült- relőtöl a műsor megjavítá­hogy: még mindig nincs la- ségel, konfliktusai miatt tá- sAt is elvárnánk. Wbf hatatlan az madt panaszaival? Hol ke­iszik a ferjem, ... . , „ . , ressen segítséget lelki prob­lémáira, zavaraira? kásom anyósom szófogadatlan a gyerekem, fúrnak a munkahelyemen, kevés a pénz. Ezért, hogy meghallgassák, más panaszo­kat ad eló: fáj a fejem, szúr a szívem, zsibbad a ke­zem, nem tudok aludni, hányingerem van, rosszul ér­zem magam stb. Legszíve­sebben azt mondaná: sok kellemetlenség ér, senki sem figyel rám, néha már azt i sem tudom, ki vagyok, miért elek, nem ls tudom, mit j tegyek, nincs kivel beszél- i Jek ezekről, nem szeretnek j úgy, ahogy kívánnám Mit tesz az orvos? Ha ta- í pasztalata van, már a pana- í szok alapján világos előtte (nagy valószínűséggel), hogy . miről van szó. Csakhogy mit i tehet ő? Lakást, pénzt nem adhat, rossz feleséget, fér­jet nem tud megjavítani, pletykálkodókat, „fúrókat" sem fenyíthet meg. Ha mindezt kereken megmon­daná, lényegében kinyilvá­nítaná, hogy nem hajlandó segíteni a hozzá forduló be­tegnek. Arról nem is be­szélve, hogy nem is mindig bizonyos, hogy a panaszko­dó beteg-e vagy sem. Mit tész hát? Elvégzi a vizsgá­latókat; ha nem talál be­tegséget, szervi bajt, elren­Bánki Mihály (Folytatása: jövő szerdán.) tanévre jutott valamiféle lé­nyegesen új pedagógiai te­csak ritkán tör felszínre — fűződik a megújhodáshoz, egy-egy indulatos cikk, vagy Közhelyszámba megy, tanulmány formájában —, hogy a társadalmi-gazdasági endő. Nem titok, hogy az ezért a közvélemény jófor- fejlődés, a tudományos-tech- egymást követő nagyszabá­mán mit sem sejt a rejtett nikai forradalom fölgyorsu- sú feladatokkal együtt járó csatározásokról. A kívülálló lása nemcsak a termelésben kapkodás esetenként zavart ember, ha netán elégedet- támaszt újabb és újabb igé- is okozott, alaposan meg­len is a környezetében levő nyeket, hanem az oktatás- bolygatta az iskolák életét, általános iskolák oktató-ne- ban is. Ma, amikor a szú- elbizonytalanította a peda­velő munkájának színvona- kebb és tágabb világról gógusokat. Márpedig a ne­lával, minden bizonnyal szerzett ismeretek soha nem velés olyan természetű fo­más következtetésekre jut a látott iramban gyarapodnak, lyamat, amelynek hétköznapi fogyatékosságok korszerűsítenünk kell köz­láttán, mint egyik-másik vi tázó kutató az íróasztal mel­lett. Például nem vonja két- összhangban. Az újító törek­ségbe a nyolcosztályos alap- vések kiindulópontja csakis következő években minden­iskola létjogosultságát, nem űz általános iskola lehet, hi- nemű fejlesztésnek kulcssza­ajakbiggyesztéssel válaszol a szen a további iskolafokok va lesz a stabilitás megér­tőbb mint, három évtizedes mind-mind az itt megalapo- zése. út eredményeire. zott műveltségre, tudásra építenek. rhiriüé­nekelőtt nyugalomra, azarz oktatásunkat is — a társa- biztos mederre és nem vál­dalmi követelményekkel tozó célokra van szüksége. Ezt szem előtt tartva az el­Hosszú távra szóló mun­kának minősítette a Köz­Már az emlékezetes 1972- ponti Bizottság az iskola ál­Mellékfoglalkozás és egyéb jogviszony Nagy jelentőségű társa­dalmi-politikai kérdés volt esTktatási*"^párthatározat'Is íaT"közvetített műveltségi közvetlenül a felszabadulas az áUalános iskolai oktatas anyagok tartalmának és a után a régi uralkodó osztá- színvonalának emelését tar- tanítás módszereinek folya­lyok muveltsegi egyedural- totta a magyar közoktatás matos megújítását, nem fe­[Taro erodményetént szüle leg™sebb tennivalójá- ledve. hogv „az egységes narc eredményéként szüle- nak a tartalml munka javí. alapiskolának minden ta­tett meg a általános iskola, lását összekapcsolva az nuló számára biztosítania amely kezdettol fogva sike- egyes isko,ák közöuj szín_ ke„ a társadaimunkban kí_ resen oldotta meg azt a fel- vcnalkülönbség fokozatos vánatos és az égvén szem­adatát hogy a felnövekvő kiegyenlítésével. Azóta szá- pontjából nélkülözhetetlen nemzedekek számara meg- mos intézkedés történt az a,;ipműveltséget. a tanköte­adja a műveltség legfonto- előbbre lépés érdekében, lezettség megvalósulását, és sabb alapjait. Társadalmi ezek közü, a/ üj tantervek; 8 jelenieginél magasabb mi­s a rájuk épülő új tanköny- nőségi követelményeket tá­"vek bevezetése volt a legje- masztó továbbtanulásra való lentősebb. (Rövid idő alatt felkészítést", mintegy ezer új tankönyv Számos időszerű jelent meg az általános és eredeztethető ebből a középiskolák számára.) Mennyiben lett korsze­rűbb. a társadalmi igények « A főálláson kiviili fog- zetes írásos bejelentést kell tevékenység esetén annak lalkoztatások engedélyezési tennie a főállású munkálta- felét. Az engedély megadá­szabályalról kér tájékozta- tónál. A főállású munkáltató sához a szakszervezet mun­tást B. L. szegedi olva- csak akkor járulhat hozzá, kahelyi szervének vélemé­sónk. Azt hallotta, hogy a ha az érintett munkavégzés nyét is figyelembe kell venni, főálláson kívüli foglalkoz- nem tartozik az engedélyt A főállás munkaidején ki­látások engedélyezési sza- adó munkáltató tevékenységi vül történő munkavégzésre bályai megváltoztak és a körébe és a főállású munká- irányuló egyéb jogviszony főállású munkáltató enge- jávai nem összeférhetetlen; létesítését nem kell előzete­dclyét már nem kell ilyen továbbá, ha a dolgozó leg- sen bejelenteni a főállás sze­munkavállaláshoz kérni. alább két éve ott munkavi- rinti munkáltatónak, ha ez a Olvasónk tájékoztatása nem szonyban áll; ez utóbbi sza- jogviszony a havi negyven­egészen pontos. Ez év január bályt nem kell alkalmazni, nyolc órát meg nem haladó 1. napjával hatályba lépett a ha a dolgozó másodállása, a fizikai vagy egyszerű ügyvi­8/1981. (IX. 29.) MüM szá- főállás munkaidejére eső teli jellegű munka végzésére mú rendelet módosítása az munkavégzésre irányuló vonatkozik, feltéve, ha az 1/1978. (I. 31.) MüM. számú egyéb jogviszonya a főállást nem hatósági engedélyhez alaprendeletet. A másodállás megelőzően létesült, vagy ha kötött tevékenység körébe és olyan munkavégzésre lrá- a dolgozót lakásszövetkezet tartozik. A hivatkozott ren­nyuló egyéb jogviszony léte- választott tisztségviselőjeként delet 13. paragrafusa (3) be­sítéséhez, amely a főállás kívánják foglalkoztatni. A kezdésében felsorolt egyéb munkaidejét érinti, a dolgo- dolgozó munkaideje a má- esetekben — kizárólag mun­zó főállása szerinti munkál- sodáilásban, a mellékfoglal- kavégzésre irányuló egyéb tatónak az előzetes írásbeli kozásban és a munkavégzés- jogviszony létesítésének fenn­engedélye ls szükséges. A re Irányuló — engedélyezés, forgásakor — a főállás sze­mellékfoglalkozáa és — a fő- illetve bejelentés alá eső — rinti munkáltató engedélyét állás munkaidejét nem érin- egyéb jogviszonyban nem nem keli kikérni, illetve elő­tő — munkavégzésre irányú- haladhatja meg havonta zetes bejelentési kötelezett­ló egyéb jogviszony létesíté- együttvéve a törvényes mun- ség sincsen, séröl a dolgozónak csak elő- kaideje egyharmadát, fizikai Dr. V. M. feladat a köve­telményből, közülük az anyanyelvi képzés kívánko­zik az első helyre. Ki ne nek hogyan felelt meg az tudná, hogy az anyanyelvi altalános iskola a legutóbbi kultúra alacsony szintje az évtizedben? Az MSZMP egyik oka az általános isko­Kczponti Bizottsága április jai kudarcoknak, és a gyer­7-i ülésén mérlegre tette az mekkori gvenge beszéd- és időszak kozoktatási eredmé- olvasási készség kihat a to­n>eit. és egyebek között el- vábbi tanulmányokra is. ismeroleg szólt az iskolázás Sajnos, rengeteg olyan csa­nagyarányú kiterjesztéséről, )áa van mégi amelyben nem a lemorzsolódás csökkenésé- támad fel az igénv a kultú­ról a szakrendszerű oktatás rára> ennélfogva gyerekeiket szé esedeséről. az egyes sem tudják a műveltség szaktárgyak tanftásában al- megszerzésére ösztönözni. Az kalmazott pedagógiai mód- iskoia nem hagvhatja ma­szerek nemzetközileg is gukTa az ieénvtelen környe­elismert használhatóságáról. zetből érkező tanulókat, A feilodes más területeken akiknek elsősorban kifeiező­IS jól érzékelhető, ám ez készségük szorul fejlesztés­korántsem jelenti azt — mi- re Bizottság Nem ismeretlenek a peda­á.lásfoglalása leszögezi gógusok P,ött a folyamatos hegy az Iskola hiánvtala- korszerűsítés egvéb tenni­nul teljesítette, illetve telje- valói sem. Fá_,dozá.suk sfleni tudta a művelődési a7onban csak akkor ,ehet esélyegyenlőtlenségek vagv sikpres ha a tAr<sf,dnlom> az induláskor fennálló tár- f(xkénnpn a )s Mlg0_ sadalmi-kulturális hátrá nvok csökkentésében rá há­rakozik az iskola mellé. A mem'ri'tlás ugvanls tóval töh­ruió funketókat" Van még bpt tetanf a tananyag k'e«e­tennlvaló jócskán e téren, rAtésénél. v>» a tanítási S a következő években első­sorban ezekre keh a közok­tatás és a társadalom erőit összpontosítani. Esztendőkön át, az jelle­mezte a korszerűsítési mun­módssörek fe1'c»sqf»Asónél. q nevelés mtoden tew.iqtére ki keli feriodnie Tzért van szükség ÖSc"*e8r,eé srq_ P, Kovács Imre 4 «

Next

/
Thumbnails
Contents