Délmagyarország, 1982. október (72. évfolyam, 230-256. szám)

1982-10-12 / 239. szám

4 Szombat, 1982. október 16. dalmi ügyünk a tás. lakáséi lá­Teherviselés és életszínvonal Igazságosabb j teherviseléssel Társadalmi vélemények az új lakásügyi intézkedésekben Az elmúlt húsz esztendő téshez, egyben igazolják a A nagyarányú lakásépí­•latt. több mint másfél mii- megvalósíthatóságát, vagy tés a kelleténél jobban el­J*o új lakás épült, ami az ellenkező esetben felszínre vonta a figyelmet a meg­eeszag lakásállományának hozzák — még időben — levő épületek, lakások fenn­esaknem fele. Ha figyelem- a javasolt tervezet hibáit, tartó és felújító munkála­be vesszük, hogy a laká- végrehajtását gátló okokat, tairól. Az építés lendületé­sok mintegy 47 százalékát a Az okokat tárták fel azok ben nagyon gyakran áldo­régi, korszerűtlen, és ezért a fórumok is, amelyeken az zatul estek a még gazdasá­lobontott lakások pótlása- építkezők vagy építkezni gosan felújítható épületek, kent építették, akkor is szándékozók mondták el vé- Az újonnan épülő külső vá­minden második család új leményüket. Más megvilá- msrészek gyorsították a vá­otthonba költözhetett. Mit gításba került így a telek- rosbelsők elöregedését Ez­jelent ez a családok életé- gazdálkodást nehezítő föld- zel együtt növekedett az in­ben? Megváltozott életvitelt, hivatali munka, a sok idő- gatlankezelés gondja, mert kedvezőbb feltételeket a csa- veszteséget okozó hatósági az idő rombolásával nem ládaLapításhoz, a gyermek- ügyintézés. Nem volt min- állt arányban a házak kar­néveléshez, a szabad Idő dig jó az épitóanyag-ellátás, bantartása, felújítása. Szük­Ivasznosabb eltöltéséhez és az ajánlott családiház-típus- ségszerűvé vált, hogy az egy­közvetve jobb munkatelje- tervek választéka. Sokszor re növekvő fenntartási, fel­sitményt is. Ezért is lett támasztott nehézséget az újítási1 költségek egy részét kiemelkedően fontos társa- azonos munkakörben — de az állam áthárítsa a bér­más településkategóriába tar- lökre. Ugyanakkor a lakó tozó — dolgozók megkülön- is jogosan elvárhatja, hogy böztetése az építési kölcsö- a megnövekedett lakbére­nők, szociálpolitikai kedvez- kért megfelelő szolgáltatást mények elbírálásakor. nyújtson a bérbe adó. A bér­Mindezek nyomán kiraj- lők nem kívánják — mint' zolódott néhány probléma, eddig — honorálni a nagy Az elmúlt évtizedek alatt amely a lakáshelyzet továb- apparátussal és ezért nagv ielentősen megváltoztak a la- bi Javítását gátolta. Azegyik költségekkel dolgozó házke­kasépilesben vállalt teher- ilyen gond, hogy a tömeges zelőségek munkáját, a tata­vgseles arányai. korábbi lakásépítés ellenére sem rozásoknál tapasztalható iBándékainktól eltérően na- csökkent a lakásra várako- szervezetlenséget és anyag­gyobb részük nem állami, zók száma. Az okok között pazarlást. Régi kívánság az hanem a magánerő bevo- meg kell említeni azt az el- is, hogy legyen nagyobb be­násával épülő lakás. Ez az lentmondást, ami az állami leszólásuk a lakóház ügyei­epités kivitelezésére, es a tulajdonú és építésű lakás, be, a bérekkel való gazdái­pénzügyi forrásokra egy- valamint a magánerős la- kodásba. uránt vonatkozik. Talán ér- kásépítés támogatási rend­demes megemlíteni. hogy szerében volt található. Az y, nem teljesen helytálló a állami bérlakásépités döntő VlSZOntlatní pénzügyi források szerinti többségében a városokba megkülönböztetés, hiszen az koncentrálódott, ahol az Q iavoslatokat állam részesedése — a egyébként is meglevő köz- f nagyösszegü kölcsönnyújtás- művek a gazdaságos építés A fentiek kira2adott sal az úgynevezett magán- látszatát keltették. Bár nem néldák a tóSlm ^óre r^aSó formában kr TT, a ^aimíSI. is meghatarozo. városok szélén épült lakó- ]eménvek eljutottak a fel­Tulajdonképpen az «*zes telepekkel, amelyek közmű- ^bbTóramok£ ^ikor a lakásépítés ket szazaiékát vesitesére jelentős pénzösz- néDfront vezS~ testületei sem éri el az állami köl- szegeket költöttek. Itt nem „Stták sz MSZMP csönök nélkül épülő lakások volt szokás kétségbe von- Köz^nU BizottLga és a aranya tehát az össze, töb- ni a közmű szükségességét, SSSSnyllveit Wben teherviselőkent szere- sem ped.g annak költségeit Jó volt viszontlátni a javas­ló az állam. Nem lényegié- fosztani az. egyes lakások- ^ wSTÍ *Mta£ I tSi^n ilen" automatikusanazt tertanács hatÍrozatában. a2 tu formáktoL függően igen lS szociális juttatásként ke- jBazsáeosabb lakáselosztás differenciált az. áUampolgá- zelték. Ezzel szemben a hitel * JaSS rotc teherviselése, am. je- magánerős lakásépítés ese- ^nt^i kedveiménv a ru­lentős mértékű életeinvo- tében az építési köl tségen ki- ffSbMXtawigE­nal-befolyasolo tenyező. vul további jelentős terhet dó,kodás a növekvő ta A lakásellátás kérdése jelentett az alapkozművek lé- „-„i önál.óság az ingíl szamtalan alka ómmal szere- tesitése, fenntartása. A köl- lanfenntartás mód0sftása ­f ,a ^ Í* 6ZOC,álÍS A^" valójában, valamennyi in­clótt is: hogyan lehet la- menyek i8 nagymértékben tézkedés szabálv kidolgozása káéhoz jutni, milyen a la- különböztek az állami és a ^tt figy^mb^ vették a Wpites támogatási rend- magánerős lakásépítés támo- tó^dalmi ^ákon elhane szere; javul-o a lakásfenn- gatási rendszerében. Vagy- elhang­tartás és lakásgazdálkodás, is. egyre vonzóbb lett la- ' ami a népesedéspolitikai kásigénylőként jelentkezni a Mindezek azt igazolják, irányelvek megvalósításának városban, mint vidéken la- hogy a legmagasabb szin­ogyik alapfeltétele. Szőba kást építeni. Ugyanakkor so- tű párt- és állami szervek került akkor is, ha az ön- kan nem tudták mivel ma- fonto6nak tartják a lakos­képzésről, a továbbtanulás- gyarázni a lakosság nagy- véleményét. Nem csor­• ha f, ,do hasz" ara"yu varosba aramlasat, bftja a döntéshozók tekin. nos eltólteseről vagy a csa- az üresen maradt falusi ba- télyét, ha az előkészítő mun­adrol. mint a társadalom zakról pedig ugy beszéltek, ka különböz^ fázisaiban a legkisebb egysegerol esett hogy azok az urbanizáció kevésbé szakértő" közvé szó; . , , , természetes következményei. [emény is'elmondhatja ja­* ,lX°bb vaslatait. Külön érdeme a pond általában az volt, hogy . . . mostani határozatnak hogy nehéz lakáshoz jutni, aggó- A lOkOSter kellő időben igazítja a sza­dalomra adott okot a laka- .. , , bályozás eszközeit az élet sok állapota, nem volt meg- HOVekedeSe változásaihoz. Mindez bi­fe elő az ingatlankezelés. A zonnyal teláIko2Ík a kÖ2. fa vakhon a lakásépítés fel- Egy ^^ gáuó tényező vélemény egyetértésével, totelei, a telek- es építő- epitési technológiánkban anyag-ellatas, a hatósági keresendő, amely kirobban­ügyintézés, a kölcsönnyüj- a panelvitát. A panelt fásban meglevő megkülön- ellenzők nem azt vitatták, bóztetések, a közműépítés bogy niás technológiával is költségei foglalkoztatták az Jehetséges ilyen tömeges és Rejtvények nyelvtanulóknak Játékos feladványok, szó­rakoztató keresztrejtvények próbatételei teszik a jövő­ben színesebbé a rádió és a televízió nyelvleckéit. Az iskolarádió és az iskolatele­vízió ugyanis újszerű és re­mélhetően hasznos együtt­működést alakított kl a Magyar Eszperantó Szövetség kéthavonta megjelenő Világ és nyelv című folyóiratával. A lapban ezentúl a rádió és a televízió nyelvleckéi­hez kapcsolódó feladványok és rejtvények jelennek meg, amelyek megfejtése segít­séget nyújt az idegen nyel­vek elsajátításában. A folyóirat nemrégiben megjelent ötödik számában már angol, francia és orosz nyelvű feladványok találha­tók. A rejtvények helyes megfejtői között jutalmul könyveket sorsolnak ki. Pályázati felhívás külföldi ösztöndíjra A Művelődési Miniszté- ját, a külföldi ösztöndíj el­rium pályázatot hirdet kül- nyerésének feltételét tartal­földi ösztöndíjra, az európai mazó „Pályázati felhívás szocialista országokba, egye- külföldi ösztöndíjra az 1983 temi képzésre. —84-es és 1984/85-ös tan­évre" című füzet, valamint az annak mellékletét képező ,„ , . , ... jelentkezési lap kapható ,®2F ÍIAT^AKA "'A-T Budapesten, a 17-es szá­Pályázhatnak azok a nőt­len, illetve hajadon ma­1982—83-as tanévben el a középiskola osztályát; akik az 1983 84-es tanévre magyar felsőoktatá­si intézménybe előfelvételi Zsigmond nyertek, vagy jelenleg ott (Bp. V., folytatják tanulmányaikat 15.) és a 4-es számú az I. évfolyamon; továbbá könyvboltban (Bp. V., ÁÜr ^ ">ú pedagógus könyvesbolt­"o?yD4 ban (Bp. V., Múzeum krt 44-es számú Móricz Könyvesboltban Deák Ferenc u. tan­Ok­5.). minden érettségizett dolgo- tóber 6. u. 8 ), vidéki vá­zó fiatal, aki 1982. decem- rosokban pedig a tankönyv­ber 31-ig nem tölti be 25. árusításra kijelölt könyves­életévét. A választható sza- boltokban. E könyvesboltok kokat, a felvételi vizsgák címéről a középiskolák ad­időpontját, a pályázat mód- hatnak tájékoztatást. Inzsel Ottó. a Hazafias Népfront Országos Tanácsának osztályvezetője Szakembereknek, amatőröknek Tallózás a műszaki és közgazdasági könyvnapok kiadványai között Hatvanöt új mü jelent daságpolitika kérdéskörei rül a magánerős lekásépí­meg mintegy másfél millió igencsak az érdeklődés kö- tés. Ezt a társadalnrw mé­példányban az október vé- zéppontjába kerültek az el- retű akciót a könyvnapokra géig tartó műszaki és köz- múlt időszakban. A mosta- megjelent több kötet is se­gazdasági könyvnapokra. A ni könyvnapokra e téma- gíti. Mindenekelőtt o Ma­könyvek között megtalálha- körben is több fontos ki- gánépitkezők könyve, melyet tők a szakembereknek szó- advány jelent meg, többek jól egészíti ki több más ki­ló legfrissebb tudományos között a Tudomány- és mű- advány: Konyhák és für­eredmények. szaki politika a fejlett és döszobák, Családi házak, la­Az elektronika és elektro- közepesen fejlett országok- kások, hétvégi házak gaz­technika iránt érdeklődő ku- ban, A szocialista gazdaság daságos fűtése, Vakolások és tatók bizonyára szívesen ve- működéséről, A mezőgazda- homlokzatképzések, A vil­szik kézbe Magyari Béla sági hatékonyság időbeli és lanyszerelés alapműveletei. Nemzetközi összehasonlító térbeli jellemzői, A költség- Korszerű kertes beépítések, táblázatok című könyvét, haszon-ellemzés című mun- Mind többen érdeklődnek a Van der Ziel Szilárdtest- kák. Energiaszegény vilá- híradástechnika és fotózás elektronika című munká- gunkban bizonyára szem- iránt. Ezeket az igényeket ját, valamint a Texas mun- nyitogató munka Gyurcso- elégíti kl a Magnósok év­kaközösség könyvét Beve- vics Lajos A napenergia könyve 1982, a Rádióamatő­Zefés a mjjcrgpro_ce$szor-tech- hasznosítása az épületgépé- rök barkácskönyveu n Spte­nikábd. Az építőipari szak- szetben. Kálmán György A embereknek szól egy hár- magyar gazdaságirányítás jo­mas szerzői kollektíva Az ga címmel közreadott mun­altalaj és az építmény köl- kája a központi gazdaságirá­csönhatása, és egv másik nyitás tervezésével, szabá­kutatócsoport Épületvédelem lyozásával, szervezetével, fe- xexíj{mua/ocik az alagútépítés káros hatá- lelősségi rendszerével össze- ' sai ellen című munkája, függő elméleti és gyakoria­melynek példaanyagában B kérdések első feldolgozá- az amatör varrónőknek nem­nagyrészt a budapesti met- masvar szocialista ioe- csak öltözködési és lakbe­róépítésnél szerzett tapasz- ^ a agya szoclallsta rendezési cikkek, játékok el­reó rádió szervizkönyve, a 15 filmlecke, és áz ' 'Optikai műszerész című kiadvá­nyok. Antalné Szathmáry Ilona bőrmunkák című könyve segítséget nyújt talatokat dolgozzák fel. A gazdaságelmélet és gaz­irodalomban. Mindinkább előtérbe ke­készítéséhez, de a varrógép pek karbantartásához is. HÁZASSÁG bornak és Meloga Armának Anna. Sztankovics Jánosnak; es Sókl Gizellának Anita. Varga Imre Károlynak es Vi­rág Ilonának Levente Károly, tíucsai Györgynek es Laukó Eva Márianak Melinda, Kor­mos Ferenc Jánosnak és Va­ezt Rozáliáinak Zsuzsanna. Szécsi Józsefnek és Horvátn Rozália Erzsébetnek József, Szabó Ferenc Pálnak és Nagy ké Évának Krisztina, Nagy Zoltán- Gigának Csilla. Antal Péter­nak és Kovács Zsuzsannának ?ek es Feketü Máriának Gá­események embereket Az azonos cél gyors lakásépítés, hanem — űj vagy iobb lakásban azokkal nem értettek egyet, lakni megközelítésének ut- akik ezt a leggazdaságosabb jai különbözőek voltak. Ha- megoldásnak tartották. A sonlóképpen a vállalt ter- tényleges építési költségek — hek is. amelyek nagysa- csak a lakásokra számított — ga között évről évre nő- összegén túl nem elhanya­vekedett a különbség. golható az az energia- és más fenntartási költségtöbb­let, amit a házgyári tech­nológia magával hozott. A házgyári sablonok méretei többnyire nem csak az épü­letek külsejét tették unal­masan egyhangúvá, hanem a lakások térelosztását is kor­A népfrontmozgalom fon- látozták. A lakótelepek épí­tosnak tartotta, hogy a la- tésével egy időben megnö­káskérdésben csakúgy, mint vekedett az érdeklődés a ví­roás társadalom- vagy gaz- kendtelkek Iránt, amelyek daságpolitikai kérdésben a lakástér megnövekedését központi inlézkedesek előtt, is jelentették. Igazuk volt nyílt fórumokon, vitákon azoknak, akik szerint a hét­ismerje meg a lakosság vé- végi házakhoz felhasznált •loményét. A fórumok se- építőanyagok hiányoztak a giteéaet adnult a helyes dön- lakásépjtéseknéL A népfronf­fórumok tapasztalatai Közös gazdaságok a mecseki állatkertért Telik a mecseki állatkert a Zoo állatseregletét. Az al­éléskamrája: csaknem ezer mára az állatkert lakóinak állat takarmányát halmoz- vitaminkúrájához van szük­zák fel télire. Az eleség ség, így készítik fel őket a egyharmadát — társadalmi téli hónapokra. Körülbelül segítségként — a baranyai száz tonna különféle takar­mezőgazdasági üzemek ad- mányra számíthat az idén az ják. A termelőszövetkezetek allatkert, azaz a növényi olyan komolyan veszik az eredetű állateleségnek egy­Laczik Imre és Tóth Magdol­na Gizella Lakatos Zoltán és Balogh Erzsébet, Balázsi Zol­tán László és Darabos Zsu­zsanna, Piacsek János Árpád Kurucsai Erzsébet, Gilice Ist­ván és Pataki Eszter, Baka Mihály és Oravecz Zsuzsanna, Sánta László és Varga Magdol­na Ibolya, Bürgés Mihály és Légrádi Zsuzsanna, Okos Sán­dor és Nógrádi Hermina Ibo­lya- 'IZsuzsanna. ^Mo^T^lLzIÓ Bernadett "^rui. Szab/r jrólTzs ^LBor.sosIstván Ferencnek r>„(„i*i Metál. T*,WA Tióor Barnának és Farkas Ilonának es íülop Katalin Anikónak Pataki Helga, KOCSO TiDor ^^ szanka Mihálynak és István, Sülj Jánosnak és Sze­Nyuzó Máriának Éva. Kiss Fe- keres Mariinak János, Mező rencnek és Molnár Ibolyának Csabának és Bénák Inén. Attila János, Gyuris Nándor- Emíliának Tamás, neme De­nak és Vldács Ágnesnek Pé- zsű Antalnak és Gyuris Mar­ler. Luby Ivánnak es Tóth An- gitnak JLolita, Fodor Istvám­nának Szilvia, Hegedűs Fe- "ak és Kovács Tünde Erzsé­Macdolna ^"milá'n ^Zoltán Gavallér Mártán , < beinek Tünde Emese Marja­Magdoma. ttaian zoitan ZsoU f ei.enc .IN6th sándor Jó- nucz Aurél Lászlónak és Da­zsefnek és Kozma Ilonanak róczi Évának Máté, Farltaa Csa ba, Rácz Antalnak és Olt- Károlynak és Perecz Erzsé­ványi Erzsébetnek Péter Antal, betnek Orsolya Nóra nevű Vldók Laszlónak és Mácsai gyermekük született. „ . , , J Margit Rózsának László, Dett „., Katanich András Ferencinek és Gábornak es Dénes Irénnek HALALOZAS Páncsity Katalinnak Eszter. Ju- TlUinUla, Hatvani Dezsőnek és Bajtai Jánosné Nagy Má­hász Miklós Józsefnek és dr. Ba- Kakonczai Ibolyánál* Donát, ria, Gonda Etel, Hajas Fereno­Szllágyi Ernő Istvánnak és né Pilisi Viktória. Nagy Fe­Fejes Ildikónak Tímea, Kovács renc Jójárt Lajos. Gyenes Zsoltnak és Bere Katalin Ró- Rozália, Rózsa Lajos, Gyónt zanak Zsolt, Nemet Jánosnak Mihályné Sotús Ilona. Bakacsl és Stevanov Mártának Zsu- Ferencno Szlkora Anna. Aradi zsanna. Almást Bálintnak és János Pálné Szögi Anna. Kárai Évának Éva. Kása Fe- ~ rencnek és Kása Editnek Pé­ter, Schrelber László György­nek és Bíró Margit Ilonának László, Budai Ferencinek és­Födi Irénnek Beáta. Téglásy Imrének és dr. Szűcs Kata­lin Mártának Döra Valéria, Berta Mihálynak és Katona Piroskának Attila, dr. ZLmá­myl László Béláinak és Ja­ikucs Máriának Nóra Mária. Benedek Jánosnak és Idul Rozáliáinak Zsanett, Bánhelyi László Antalnak és Katalinnak Boldizsár dikó Zsuzsanna, és György és Rácz Piroska rék István és Molnár Erzsébet, Szűcs József László és Papp Katalin Maszlag István és Vass Eva Aranka. Sarnyai Sán­dor György és Nagy Julianna, Kovács Sándor László és Lo­sonc és Tajti Margit. Védrédi Ist­ván és Monostori Julianna há­zasságot kötöttek. SZÜLETÉS ügyet, hogy közgyűlési tározatba foglalták a ha- harmadát a gazdaságok fe­Zoo dezik. Cserében kedvezmé­tároogatását. Ezekben a na- nyes belépést. és díjtalan pókban, hetekben húsz kö- szakvezetést kapnak a pat­zös gazdasag részlelteti ta- ,,, , . , , , .. karmányfölöslegéből a pécsi roná10 gazdaságok dolgozói állatkertet. A Pécsi Állami a mecseki állatkert Gazdaság almával látja el tásakor. látoga­Gombos Antal, Géczl István. Takács István. Király Imréné Vecsernyés Ilona, Radics La­josné Pósa Margit. Vmcze József. Kis Mihály József, Oszkó Albertné Póta Mária Czakó Imréné Szekernyés Ju­lianna. Török Jánosné Paragi Erzsébet, ördög Mihály, Ko­vács János Istvánné Krisztin­Németh Klára Rózsa, Kazinczy Pálné Balog Erzsébet. Tóth István. Bozsó Mihályné Sza­bó Veronika, Urbán Istvánné Takács Szabó Anna, Ambrózy ödön­Deák né Katona Erzsébet, Hoff­Istvánnak és Pataki Katalin- mann Ferencné Czentner Pi­nák Judit, Péli Szilveszternek roska. Kollár Tthamér István, és Lévay Henriette Margitnak Pao István. Vecsernvés Vince Doroittya. Bába Gyulának és Fehér I-ászlóne FoH Rozália Savanya Piroskának Róbert, Irén. Nagy Józsefné Juhász Ju­Gyula. Szabó Gyulának és Hanna, Rózsi Istvánné Prisllnger Dotoó Ilonának Mónika. Ko* Anna Hahn Ernő Szegedi Laios­vács Józsefnek és Nagy Kata- né Rácz Mária, Elekes Oszkár ltnnak Katalin, dr. Szabó Ta- János. Péter Pálné Pintér Mar­más Gellértnek és dr. PoLner git Német József dr. Búzás Évának László Csaba, Nagy Gézáné Mayer Atnizta Ilona. Pá­Istvánnak és Kovács Piroská- kóczi Ferenc. Kovács Józsefné nak Gábor István. Biacsi Gá- Rózsa Terézia meghalt. \

Next

/
Thumbnails
Contents