Délmagyarország, 1982. október (72. évfolyam, 230-256. szám)

1982-10-12 / 239. szám

Kedd, 1982, október 12. 5 Ez elment vadászni Sorokban. A péntek esti hat per kettes Dániel — csi­A hűvösebb napok beáll- kásán rejtőzött 8 évig, míg- készülékeik forgalmazását, távaJ nagyobb sebességre nem előmerészkedett. ES elvégre két képernyő is le­kapcsolt a televízió is. Hála önkéntes száműzetésében, a het egy háztartásban, néki, hiszen az esős-boron- belső emigrációban írt poli­gós időjárás elől mind töb- tikai műveit sározta faze­ben húzódnak vissSa a laká- kakba. ásta el (innen a cím), öetke^WTtozatlanul"önbeesü­sokba. vagy ahogyan köz- s amikor előkaparja a film ]ésén aluli művelődési szakemberek végén, nem találja. Nem, mondanák. az úgynevezett mert azokban az időkben „a szabad idős tevékenységek föld alatt már nincsen sem­súlypontja átkerült a falak mi csak föld van» _ vilá_ közé, színházakba, koncert gosítja föl a policájdirek­Olyannyira hogy le se merem írni szer­zőjének. rendezőjének, fon­tosabb szereplőinek nevét: 1. mert a rádióűjságban úgy-' is benne van. 2. s még négy résszel tartozik. hátha ... Foglalkozása: Rátonyi Ró­Sugár Róbert, akinek minden vá­rakozásomat megcáfolva volt mersze bevallani, az Operettszínház új vezetője tanácsolta el — finoman szólva —, legendás sikerei­nek színhelyétől. Márpedig színésszel én még nem ta­termekbe, főként pedig családi otthonokba. S Itt tQr, nem őt, az ifjú Zilahyt, változatlanul főszereplő a aki miatta áll bilincsben a tévékészülék. Sót! Van, ahol hatóság el6tt s még azzal bert címmel olyan művész fűtenek is vele, mint speciel fenveeetőzik az udvari ta„ rőt rajzolt portrét nálunk, ahol viszont a ra- Lnyegetózik az udvari ta­diátorok nem sugároznak "ácsos, hogv a sajtó szabad, még. sem műsort (ami a ki- de megkerülni tilos. Tán­Í bbík baj). sem meleget csics példája ezúttal sem ián? * nagy°bblk- dC hagy" több (sem kevesebb) két " , . , aranyigazságnál. 1. Nem Az elmúlt hetrol is jó par f„„0^„,TV., említésre méltó programot fprradalmi bőkben leg­sikerült följegyeznem. Itt szomjat kap, megbénul a van mindjárt a ma este zá- forradalmár. 2. A konspirá­rutó 13 részes csehszlovák ci6 alapszabálya- meg kell lalkoztam- aki hasonló szi­tilmsorozat (Kórház a város .„,,,. „...,. . tuációját ne úgy értékelte szelén) utolsó előtti epizód- tanubn minimális* energia- ^ g ja, ahol legnagyobb megrö- veszteseggel maximálisan néJ - - p konyödesemre, mivel az működni. előző fejezetet kihagy- Átfedések Már szerdán a téve nagy ötletérol, a tam, azt látom, hogy főor- ^tfedesek. Mar szerdán, jő jdeje f6műsoridőbe ikta. vosnak a fiatal Blazsej dok- de szombat este is hovato- tott Vers _ mindenkinek tort nevezték ki. őszintén vább zavarni kezdett a té- állandó rovatáról egvéb di ^^"fUrtálnak^gyef fÖnt elégetett bőkezűsé- csérendők mellett> az is miá 1 talú j f ígurabe ve fásé- ge Elöbb a Lancia-magyar eszembe jut min- borzasz. re nyílott volna mód, ám- futballderbi ütközött Nicolai tóan kompllkált ügy ennél bátor titokban oly fordula- Gedda dalestjével, utóbb a a hatalmas cégnél, ha csu­tot sem tartottam valószí- szombat esti koktél a, Pon- _á_ ___ kit-n- <„n_|. nűtlennek, hogy Cvah dok- .. pan egy kltűno muvesznek tor járja ki magának, sze- neHe rendezte Varázsfüveid- e?y kufln6 verset ke„ el_ mélyesen. Miért ne, hiszen val, így aztán folyvást kap- mondani. Kívülük tudniil­megbízható. hűséges, szívós, csolgatni kényszerültem az ük kell hozzá még, külön ^U^n«l7nthkZkárosafren?eI egyes csatornáról át a ket- föltüntetendő, szerkesztő, déiyei. betegekkel, kollégák- lesre, meg vissza. Tudom, operatőr, gyártásvezető, kai egyaránt foglalkozik, egy ország ízléskultúrája, rendező, a szóra sem érde­féltő szemmel kíséri embe- két program tervezésekor, mes további személyzetet f!1!<déSÜK,etASaI hosszú távon összegyeztethe- nem is számítva. Mert ugye­tobbi. Meg aztán, na o a . , , ,, főnők, a szikét sem kellene trtten. mindazonáltal lehet- bár ez elment vadaszni, az feltétlenül a kezébe vennie, ne figyelmesebb. Hacsak meglőtte, ez hazavitte, az Mostmár persze mindegy, a nem a Videoton és az Orion megsütöttte. emez az Iciri­könyörtelen Blazsej szívfáj- biztatják erre a tévé mű„ piciri pedig.,, dalom nélkül túladott rajta. Ismerem én jól. hoevne is- sorszerkesztőit, serkentve Nikolényi István merném ennek a kitűnő SO- '—m—mmmmmmm—^mm—mmmmm^mmmamm^mmmm—mmmmmmm^mm^i rozatnak fehérköpenyeseit. Hemekül eltalált figurák, akár közöttünk élnének. S ahogyan elnézem srácaimat odahaza, amint esténként bevonulnak szobájukba, s nagy bizalmaskodások kö­zepette fordítva veszik az ingüket, melegítőjüket, hogy a hátukon tudják begombol­ni, ráhúzni a cipzárat, majd összegyűjtik a lakásban föl­lelhető csipeszt, ollót, gézt, vattát, s a hosszúkás dísz­párnán totális csípőprotkót hajtanak végre — csaknem teljessé lesz bennem a meg­győződés. Hiába, az a hiva­tás, ami az életet percről percre szembesíti annak egyetlen igazán lehetséges, visszavonhatatlan alternatí­vájával, a halállal, az a hi­vatás legszebb a világon. Szerda este; Fazekak. Té­véjáték Eőrsi István tollá­ból A téma felette izgalmas, az 1848 49-es forradalmat és szabadságharcot túlélő Tán­csics Mihály, ráadásul nem először, föltehetően nem is utoljára. Izgalmas, hisz mást se idézzek, mint Pe­tőfi alakját: mennyi meddő vitára serkentett a képzelet játéka, ha túléli Segesvárt, mi történik vele. Táncsics túlélte. S bár távollétében halálra ítélték, sikerült át­vészelnie a forró időket, la­Megnyílt a Vásárhelyi Öszi Tárlat Ünnepi társadalmi ese­ménnyé vált vasárnap, a gyönyörű októberi napsütés­ben a 29. Vásárhelyi Öszi Tárlat megnyitása. Több százan jöttek el a Tornyai János Múzeumba, ahol dr. Dömötör János múzeum­igazgató köszöntötte az ér­deklődőket. Ott volt dr. Koncz János, a megyei párt­bizottság titkára, dr. Petrik István, a megyei tanács' el­nökének általános helyette­se, Kormos Sándor, a Mű­velődési Minisztérium főosz­tályvezetője, dr. Dobóczky Károlyné. az SZMT titkára. Megnyitót Győri Imre, az MSZMP Központi Bizottsá­gának tagia, az Országos Közművelődési Tanács el­nöke. Vásárhely országgyű­lési képviselője mondott. Ezután átadták a 29. tár­lat díjait. A Tornyai-plaket­tet Csizmadia Sándorné dr., a vásárhelyi tanács elnöke Lieber Éva festő- és textil­művésznek nyújtotta át. Munkajutalmat kanott Ba­logh Gvula festőművész, Ló­ránt János festőművész. Gá­ti Gábor szobrászművész és Laeza Márta grafikusmű­vész. A Csongrád megvei tanács díját Szahö G. László elnökhelyettes adta át Kiss György szobrászművésznek. A Magvar Népköztársaság Művészei Alanjának díját Szemethy Imre grafikusmű­vész vehette át Borbélv Ká­roly igazgatóhelvettesiől. Az elmúlt évihez hasonlóan tí­zen vehették át vásárhelyi üzemek. vállalatok. termelő­szövetkezetek, állami gaz­daságok jutalmát: Orosz Mária keramikusművész, Hézső Ferenc festőművész, Zcmbori László festőmű­vész. Meggyes László festő­művész. Máté István szob­táfzművész, Tóth Ernő fes­tőművész, Nagy Sándor szobrászművész, szakáll Ág­nes festőművész, Kamotsay István szobrászművész és Görögországban a Zenebarátok ötn-oas vendégszereplésre szimfóniájában lép föl utazott, tegnap, hétfőn este a Thesszalonikiben. görög szó­DELÉP Zenebarátok Kóru- listákkal, a helyi operai ze­sa. A 115 tagú szegedi ora- nekarral, Karolosz Kaszpar tóriumkórus Mahler II. Trikolidisz vezényletével. Dobbants! „Csak tudnám, hogy ezek zelet, különösképp a társa­a dolgok honnan a fenéből dalmi, a kollektív, a népi jutnak eszembe?" — kérdez- képzelet tevékenységének te úgy tíz esztendővel in- módjáról?" kább magától, mintsem tő- .. ., . . , „ lünk, sok nevetésben elfá- , 01,djuk, íel Bergson filozo­radt hallgatóitól, egyik tár- Csokra kötelező bonyolult­cahősének működési terüle- safat' Egyszeruen arró1 van tén. a Béke tanszéken az író. szó' hogy a komikum ^t­Hogy honnan? Nem tu- ^Sosan emberi mi több, dom. Hogy miért, azt a Bé- karsadalmi toHésű kategória, ke tanszéken töltött órák óta Egy munkahelyi történeten sejtem. Elég, ha az Oznya- aulában csak a történet látó figuráit idézem magam resztvevői tudnak nevetni — elé. vagy fellapozom az író a j? szatírán egy ország, egyik könyvét, hogy Hudák Mocsar Gábor rádióban el­elvtárssal töltsek egv kelle- hangzott Szerencsés flótás, mes órát. Sejthető, hogy Mo- avagy hogy lehet lakáshoz csár Gábor maga sem tudja ]Utm? cimű darabját egye­honnan jutnak ilyesféle dol- dul hallgattam; magamban gok az eszébe. Talán azért, Marasztani, röhögtem vé­mert egyszerűen ilyen is az gIg' de gondolom, mások ne­esze. Van komikus képzelete vetoizmai sem kárhoztattat­is. Bevallom, a komikus kép- tak tetlenségre. Azzal per­zelet fogalma nem tőlem való, sze- hogy egyedül voltam a Henri Bergson tói puskáztam, készülékkel, nem valami aki így ír erről: „Mivel a esendő magánügyről akarok , ., , . , , beszámolni, egyszerűen beis­kormkus képzelet -- maga merem, hogy magamban ne­módján akár legnagyobbtól- vettem, ami maga is nevet­zásaiban is ésszerű, bolon- ség forrása lehetne, ha nem dozásában meg mindig mód- egy ilyen mulattató szatírá­rol volna szo. szeres, s bar, megengedem. álmodik, de álmában olyan Mulattató, mert alaphely­... . , „ ... . , , zete nagyon is valóságos, látomasokat idéz, amelyeket Egy fiata) pámak való£an egy egész társadalom rögtón nagyon nehéz lakáshoz jut­elfogad és megért, hogyne nia Magyarországon, lakni tájékoztatna az emberi kép- pedig muszáj valahol a da­rab hősének. Dobbants De­zsőnek és menyasszonyának, Macókának is. Dobbants, be­szélő nevéhez híven, több­ször is nekifut, dobbant, ug­rik, s elszáll oda, ahonnét indult — a nagy magyar la­kástalanságba. Végső két­ségbeesésében nőül vesz egy, még a reformkorban szüle­teti hölgyet, kiről is joggal feltételezi, hogy rövidesen találkozik már nagy kortár­saival. Az égben. Am Dédi­rádiófigyelo ke fiatalodni kezd. fogai nő­nek, majd haja, és így to­vább, és így tovább ... Vé­gül még néminemű házas­életre is kedve támad ... Nem mesélem magát a történetet. Ahogyan az író megírta, úgy jó, az én zan­zásított interpretálásom nem is volna méltó Mocsár Gá­borhoz, akinek különben sem okozhatott túl nagy örömet ez a bemutató. A darab ugyanis régi. Állítólag éve­kig aszalták a Szegedi Nem­zeti Színházban. Szerencsére nem veszítették el az akkor még Hatvanhat négyzetméter címet viselő szatírát. így aztán, ha a rádióban is. ahol csak a hang idézi az alako­kat. megismerkedhettünk Bodnár Lajos feltalálóval. Nagy úrral, a tisztviselővel, és dr. Halommal, ki elme­szakértő. őket sorolom csak, mert a rádiós adaptációban az őket megjelenítő színészek nyúj­tották a legjobb alakítást. Egy gondolattól azért még­sem tudok megszabadulni? Olyan jól állna a szegedi színház új magyar darabok­kal, hogy egv, az épülettől légvonalban kilométerre sem lakó jelentős magyar író va­lóban kacagtató szatírájára nem volt szüksége? „A vígjáték — mondja más helyütt Bergson — meg­szervezi a nevetést, s ezzel természetes környezeteként fogadja el a társadalmi éle­tet." A színházi élet, ki tagad­ná, a társadalmi élet része. Elképzelem Mocsárt, amint a Béke tanszéken ül és kuncog most a hely gesztusán. Udv a rádiónak! Petri Ferenc Győri Imre megnyitja a tárlatot Cságoly Klára iparművész, romszáz alkotása került kö­A november 28-ig látható zönség elé. A kiállítást Kra­vásárhelyi tárlaton közel tochwill Mimi művészettör­120 művész több mint há- ténész rendezte. Ach, die Operett... Három a kislány, három a felvonás. három a magyar igazság — de biz az csak egy. -z operett Egv és oszt% hatatlan. Akár mint műfajú akár mint garantáltan örök közönségcsalogató színházi produkció. Végső soron oly mindegy. Lehár vagy akár a múlt század egyik legna­gyobb dallammestere. Franz Schubert melódiái hömpö­lyögnek alá a színpadról — fő a hangulat. Persze ez a Schubert tu­lajdonképpen nem is az a Schubert. Berté úr igen ügyesen felhasználta, pon­tosabban összeszőtte a bécsi muzsikus halhatatlan dal­lamait, s lőn az egészből egv igazán gemütüch Wiener operett. afféle ál-életraiz­töredék vagy lektűr, ahogv tetszik, a komponistát széles körben prezentálandó. Imi­gyen aztán van császár­városbéli művészvilág, köl­tővel. festővel és egyéb bo­hémokkal, kerthelyiséggel 'rendelkező vendéglőssel és természetesen agyalágyult nyomozóval, szuperkispolgár Tschöll-papáékkal és rímelő nevű leánygyermekeikkel. Édivel. Hédivel. Méd'vel — úgy is, mint három a kislány. Három a kislány — ám egy az operett tehát. Az operett, melynek librettója ez esetben (is) tökéletes li­monádétörténet. viszont most itt a Schubert-muzsi­ka. ami ha eltorzított kör­nyezetben is. de csak köz­kinccsé válhat, s a mű ze­nei anvaga. no meg a dal­játék-dramaturgia. erőltetett egységben ugyan, de azért jó lehet valamire. Például játékos, könnyen, az unásig ismert bécsi miliőből kika­csintó. a felhőtlen-felelőtlen bájt. így-úgv megfricskázó előadásra. Zene mögül ki­kandikáló ötletbörzére. K. u. k.-karikatúrára. Vagy va­lami ilyesmire­Hogv az efféle operett­interoretációk mennvire ha­tásosak lehetnek. arra a legklasszikusabb darab. a Csárdáskirálynő utóélete igen autentikus példa mos­tanság. Noha Szegeden ép­pen Angyal Mária rendező jóvoltából korábban ilyen kísérleteket is láthattunk, a Hgrom a kislánv esetében nem ez történt Szép illedel­mesen. a bécsi graciőz stílus már-már görcsössé mereve­dett formájában került szín­padra Schubert Franci, Schober. Médi, Grisi és Tschöllék históriája. Valami olyasféle jelszóval: történjék bármi, csak operett legyen, „echte" bécsi. Mindehhez — ha már eme konvencionális megoldás vá­lasztatott — operettszínhá­zi stílus szükséges. Még­hozzá egységesen. A Három a kislányban viszont játszot­tak és énekeltek egyszerre prózai színészek (Bagó Lász­ló, Galkó Bence, Bognár Zsolt) operisták (Terebessy Éva. Berdál Valéria. Szaba­dj/ József) és „igazi" ope­rettszínészek. például Csiz­madia László. Utóbbiról el­mondható, hogv Schubert­je tökéletesen megfelel az efféle harmonikus produk­ciók kívánalmainak — alig­hanem másféle rendezői fel­fogásban is ilyen jó alakí­tást nyújtott volna. Szabadv József költőbonvivánia, akárcsak Terebessy Éva Mé­dije a zenei teljesítményre történt erőteljes koncentrá­lás következtében a színé­szi játék hatásfokát csök­kentette, Bagó László (Vogl). Galkó Bence (Bindér). Bog­nár Zsolt (Bruneder) eseté­ben viszont a zenei előadás­mód követelményei jelen­tettek stílustörést az előadás egészéhez képest. A Tschöll­házaspárt alakító Katona András és Bányász Ilona kettőse, eldalolván, hogv ár­va a ház. nincs kacagás — biztosítéka lett minden vég­ső elandalodásnak: szem nem maradt szárazon. Schu­bert. úr pedig, úgyis mint jobb sorsra érdemes nagv zeneszerző. maeánvával együtt elillant valahová messzire, viszont ach. di«( Operett, jaj das ist aber wunderbar ... Törődjünk bele. Domonkos László Beszélgetés a természet­védelemről A múzeumi hónap termé­szettudományi hetének kere­tében kerekasztal-beszélge­tést rendeznek a Móra Fe­renc Múzeum dísztermében természetvédelmi kérdések­ről holnap, szerdán délután 5 órakor. A program vendé­ge Bankovics Attila, a Ma­gyar Madártani Intézet igaz­gatója, Bartucz Emil. az Or­szágos Környezet- és Ter­mészetvédelmi Hivatal igaz­gatója és Dózsa József tan­székvezető főiskolai tanár. A beszélgetés során a július elsejével hatályba lépett' új természetvédelmi rendelke­zésekről lesz szó. r t

Next

/
Thumbnails
Contents