Délmagyarország, 1982. október (72. évfolyam, 230-256. szám)

1982-10-09 / 237. szám

Szombaí, 1982. október 9. Az iskolai tanév kezdetén országszerte bevezették az ötnapos tanítási hetet. A hétvégi pihenőnapok számának növekedése ellenére azonban az iskolai feladatokat cppen úgy cl kell végezni. Ugyanakkor a diákoknak a nóvekvö követelményeknek az eddigieknél biztö"subb tudásanyaggal kell megfelelniük. Jó, ha a pedagógusok, a tanulók, a szülök együttesen alukítjak ki a szabad idő eltöltésének programját, amelyhez érdemleges segítségei ad a közművelődés egésze, sajátos intézményeivel. Ket kérdésre kell választ keresni a jelenlegi helyzetben: először az iskola oktató-nevelő munkája hogyan tehető rugalmassá, milyen módon építhetők be a kulturális közvetítéssel eljutó értékek, másodszor a család, az iskola milyen hétvégi lehetőséget tud biztosítani. Az első kérdésnél figyelembe kell venni, hogy a rádió, a televízió, a sajtó szinte valamenynyi települesre eljut. A helyi' közművelődési intézmények pedig adottságaik, lehetőségeik szerint eltérő módon és színvonalon járulnak hozzá az ismeretek gyarapításához, kiegészítéséhez, a művészeti alkalmak megszervezéséhez. Éppen ezért az eddigieknél is alaposabban szükséges végiggondolni a közoktatás és a közművelődés egymáshoz való viszonyát. Figyelemmel a megváltozott feltételekre, mind az iskolának, mind a művelődési otthonnak, mind a könyvtárnak tevékenységében nyitottabbnak kell lennie. A nyitottság a kölcsönös lehetőségek igénybevételét, egymás tevékenységének a kiegészítését, az egységesebb nevelési eredmény elérését jelenti. Hiszen a fő cél: a gyermekek és a fiatalok nevelése az eltérő módszerek és formák ellenére közös felelőssége a pedagógusnak, a népművelőnek és a szülőnek. A második kérdésnél az eddigi művelődési gyakorlatból azokat az elemeket érdemes átvenni, amelyek a szabad idő együttes eltöltését teszik lehetővé. Néhány városban, közsegben családi hétvégeket szerveznek, az iskolai sportpályákon szervezett és spontán események zajlanak. A közoktatás és a közművelődés kapcsolata már régi hagyományokkal rendelkezik. A hetvenes évek ismert és fontos politikai dokumentumai — az állami oktatásról, a közművelődésről szóló párthatározatok, az 1975-ös programnyilatkozat, az 1976-os közművelődési törvény — hatására kiteljesedett az a felismerés, hogy a korábbinál összehangoltabb, jobban egymásra épülő nevelési tevékenységre van szükség a művelődés e két területe között. A művelődést élet alapintézménye az iskola. Településeink többségén megtalálhatók a művelődési otthonok, a könyvtárak, a mozik, a sportlehetőségek. amelyek teljessé tehetik az ott élő emberek helyi művelődését, szórakozását, társas együttlétét. A kölcsönös érdekek felismerését jelentős kezdeményezések követték 1972 és 1974 után. A helyi párt- es tanácsi szervek kezdeményező támogatása révén néhány településen olyan knnrsolat alakult kl a két művelődési területnek és a sportnak, amely újszerű lehetőséget, egyben új feladatot is jelentett. réNJfiknt tudunk felsorolni iskolai és közművelődési könvvtárak kőére - le*ékeay segérőí, az k>koKözoktatás és közművelődés együttműködéséről Iák és a művelődési otthonok együtl szervezett szakköreiről, rendhagyó óráiról, az iskola és u sportegyesület kölcsönösen támogatott csapatairól. Társadalmi céljaink megvalósításában, amelyet legutóbb az MSZMP XII. kongresszusa fogalmazott meg, feladataik vannak a művelődési és sportintézményeknek is. Ez azonban az eddigieknél gazdagabb, tartalmasabb összefogással érhető el. Az emberek tágan értelmezett kulturális igényeinek kielégítését kell alapul venni a tennivalók csoportosításánál. A kongresszus határozata hangsúlyozza: „az oktatás jelentősége a tudományos, technikai haladás felgyorsulásával mindinkább növekszik. társadalmi, gazdasági előrehaladásunk egyik fontos tényezője". A közművelődés jelentőségéről szólva pedig kiemeli: „Előrehaladásunk elsőrangú feltétele, hogy tovább gyarapodjék népünk műveltsége, a közművelődés egyre Inkább váljék társadalmi üggyé." A műveltség fontosságának hangsúlyozása jelzi azt a társadalmi elvárást, amely az állampolgárokkal szemben megfogalmazódik. A korszerű műveltségen az ismeretek, a képességek és a készségek összességét, illetve az erre épülő világnézetileg ls meghatározott társadalmi magatartásmódot értjük, amely hozzásegíti az egyént a szűkebb és tágabb környezete, a világ dolgaiban való eligazodáshoz. A gondolatok egyszerre tartalmaznak politikai, gazdasági és művelődési megfontolásokat. Az egyén és a közösség kölcsönös érdeke egyre Inkább megfelelni a fenti céloknak. A folyamatos művelődés társadalmi Igénye új követelményeket támaszt az oktatással, a közművelődéssel szemben, Az iskolának fontos feladata előkészíteni és megalapozni az egész életen át tartó művelődést, a közművelődés intézményeinek pedig már az iskoláskorban színvonalas és választékos kínálatot kell nyújtania. Hiszen csak így érhető el, hogy a művelődés nz életmód szerves része legyen. Az eredményes munka együttműködést, egymásmellettiséget lételez fel a közoktatás és a közművelődés között. A permanens művelődés oly gyakran emlegetett szükségessége csakis a kor követelményeinek megfelelő tartalmakkal, módszerekkel valósulhat meg. Ennek része az önművelés. Az Igények tudatos felkeltése, színvonalas kielégítése mellett lényeges az önművelés módszerének elsajátíttatása is. Enneli tudatában kell a pedagógusoknak, a népművelöknek munkájukat végezni, a szülőknek pedig ezt a folyamatot megfelelően segíteni. Az iskolával szembeni követelmények teljesítése ma már elengedhetetlenné teszi a közművelődés lehetőségeinek az eddigieknél rendszeresebb Igénybevételét. A ma és a holnap fiataljainak ismernie kell a természeti, a társadalmi valóságot, az ember helyét és szerepét ebben a környezetben, és képessé kell válnia a valóság formálására. A szocialista oktatással szemben megfogalmazott követelménynek az iskola egyre Inkább csak a rádió, a televízió, a sajtó, a könyvkiadás és -terjesztés, a közművelődési és művészeti intézmények segítségével képes megfelelni. Az utóbbi évtized bebizonyította, hogy a kor-; szerű iskola nevelő-oktató munkája nem nélkülözheti a közművelődés sokszínű kultúraközvetítő, személyiséget alakító tevékenységét. A tapasztalatok azt igazolják, hogy a kultúra lehetőségeivel a gyermek és az Ifjú korosztályok élnek a legtöbbször. Ezek is hozzájárultak ahhoz a felismeréshez, hogy a falvakban, a lakótelepeken, új intézménytípust: általános művelődési központot érdemes létrehozni. Az ilyen integrált intézmények együttműködésének nem kizárólag és nem elsősorban a szervezeti megoldását kell keresni. A cél az, hogy az új módon dolgozó intézmények elsősorban színvonalasabban, jobban végezzék alapfeladataikat, nevezetesen az oktatást, a kulturális és a sporttevékenységet. • • Ma már Pécstől Debrecenig, Sarudtól Kecelig léteznek egyre gyarapodó számban a művelődés új műhelyei. A rendelkezésre álló erőforrások gazdaságos és takarékos felhasználása az épületekre és a tevékenységre egyaránt érvényes. A művelődési otthon, a könyvtár oktatási célra történő használata éppúgy természetessé válik, mint az iskola igénybevétele közművelődési alkalmakkor gyermekeknek és felnőtteknek. A felismerés nemcsak a jelenlegi nehezebb gazdasági feltételekre érvényes, hanem hosszabb távra is. Főleg a kisebb településeken érdemes több célra is használható középületeket építeni, vagy a meglevőket Integrálni. Ezt a folyamatot azonban csak akkor szabad elindítani, ha az összes feltétel megvan. Ebben a munkában nagy a helyi párt-, tanácsi. Intézményi vezetők felelőssége. Az azonban már az eddigiek alapján biztosan elmondható, hogy űj szemlélettel, új módszerekkel. új funkciókkal jól lehet működtetni az új típusú művelődési intézményeket. Fontossága miatt szólni kell arról, hogy a szabad Idő átrendezése. bizonyos növekedése új követelményeket jelent a művelődéssel szemben. Az Iskola és a többi közművelődési intézmény együttesen megtalálhatja és segítheti a szabad idő valóban kulturált körülmények között való eltöltését, részt vehet az erre való nevelésben. A szabad idő növekedése fontos és kedvező fordulat az emberek életében. Elsősorban életformaváltást jelent, és erre fel kell készülnie szülőknek, gyermekeknek, Iskoláknak, munkahelyeknek, sportlétesítményeknek, könyvtáraknak, művelődési otthonoknak, múzeumoknak, moziknak. A növekvő szabad idő növekvő felelősséget és lehetőséget jelent az embereknek. a művelődési élet szervezőinek. Ezt pedle nemcsak a kulturális szolgáltatások kérdését, fedi, hanem Igen alapos és tudatos nevelési tennivalókat ad. Művelődéspolitikai céljainknak megfelelően a közoktatás és közművelődés együttes munkájában elsősorban azt kell megvalósítani ami a kultúra értékeinek közvetítésében, az Ismeretek gyarapításában, a közösségi és egvéni élet alakításóban. a szocialista életmód formálásában fogalmazható mee. Fnnek megfelelni bátrabb kezdeményezéssel. több ötlettel, a létező szellemi, anyagi, szervezési tartalékok mozgósításával, a társadalmasítás szélesítésével lehet. FODOR PÉTER Zalán Tibor Mosolyát a halálra Szomorú vagy mint kl a végtelenre bízta magát s mosolyát a halálra Eimégy Innen is mielőtt Itt lettél volna csak ijesztő csöndet hauvsz maid hátra Vállad fölött a kezek kialszanak ingedre ráömlik az éjszaka vére lángol az erdő ahová elbújni készülsz s a visszaút bezárul mögötted örökre Károlyi Amy i Rövid és hosszú Ez ls lenne, az ls lenne, ha az élet hosszabb lenne ki lehetne ezt-azt várni királylány jönne s királyfi holnap sütne, ha ma esne ha az élet hosszabb lenne 1önne gyógyulás, dicsőség hóval váltakozna hőség megbékülne, aki gyűlöl forint hajtana a fűből ami nincs ma. holnap lenne ha az élet hosszabb lenne örömre fordulna bánat lenne Időd. hogy kivárjad megbecsülés jönne esőstől kirántana lelki csődből ami nincsen, mind megesne ha az élet hosszabb lenne Holnap lenne, ami nincs ma teli erszény és harisnya ki lehetne ezt-azt várni nem fájdítana akármi koszos kódis lottót nyerne ha az élet hosszabb lenne Jönne ezer lehetőség szűk esztendőre a bőség az ablakba könyökölve várni, hogy az ajtón 1ön be vagy leszáll a tenyeredbe ha az élet hosszabb lenne az is lehet, hogy hiába bíznál meghosszabbításba lehet, hogy a fordítottja lenne a hosszúság nyitja az is lehet roeszabb lenne ha az élet hosszabb lenne AGOTHA MARGIT: BARTÓK } I