Délmagyarország, 1982. október (72. évfolyam, 230-256. szám)

1982-10-07 / 235. szám

ílío , J VTTÁG>*OTRRÁ RJ A R, E G Y ES Ö L JETE K » 72. évfolyam 235. szám 1982. október 7., csütörtök Ara: 1,40 forint MSZMP SZEGED VÁROSI LAPJA Magyar-szovjet tárgyalások Lázár György és Havasi Ferenc találkozója Nyikolaj Talizinnal Kádár János fogadta Henri Krasuckit Környezetvédelem az ezredfordulóig Föld, víz, levegő Lázár György, a Minisz­tertanács elnöke szerdán hi­vatalában fogadta Nyikolaj Talizint, a Szovjetunió Mi­nisztertanácsának elnökhe­lyettesét. a magyar—szovjet gazdasági és műszaki-tudo­mányos együttműködési kor­mányközi bizottság szovjet tagozatának elnökét, aki az együttműködési bizottság ülésszaka alkalmából tar­tózkodik hazánkban. Havasi Ferenc, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja, a Központi Bizottság tit­kára, a nap folyamán ugyancsak fogadta a szovjet miniszterelnök-helyettest. Mindkét közvetlen és szí­vélyes légkörű baráti esz­mecserén részt vett Marjai József, a Minisztertanács el­nökhelyettese, az együttmű­ködési kormányközi bizott­ság magyar tagozatának el­nöke és Vlagyimir Bazovsz­kij, a Szovjetunió budapesti nagykövete. Jegyzőkönyv aláírásával szerdán befejezte munkáját a magyar—szovjet gazdasági és műszaki-tudományos együttműködési kormányközi bizottság XXIX. ülésszaka. Az ülésszak jegyzökönyvét az Országház delegációs ter­mében Marjai József és Nyi­kolaj Talizin miniszterelnök­helyettes, a bizottság társ­elnökei írták alá. Az ünne­pélyes aláírásnál jelen volt Méhes lMjos ipari, Váncsa Jenő mezőgazdasági és élel­mezésügyi és Veress Péter külkereskedelmi miniszter, szovjet részről megjelent Nyikolaj Taraszov könnyű­ipari miniszter, Erlen Pervi­sin, hírközlőipari miniszter, valamint Vlagyimir Bazovsz­kij, a Szovjetunió budapesti nagykövete. A bizottság megvitatta a magyar—szovjet mezőgazda­sági együttműködés kérdése­it. Megállapította, hogy a baromfitenyésztés! komplex együttműködési egyezmény alapján a Szovjetuniónak (Folytatás a 2. oldalon.) Kádár János, az MSZMP Közpoqtj Bizottságának első titkára szerdán a KB szék­házában fogadta Henri Krasuckit, a Francia Álta­lános Munkás , Szövetség : (CGT) főtitkárát, valamint a kíséretében hazánkban tar­tózkodó francia szakszerve­zeti vezetőket. A szívélyes, elvtársi léjv körű találkozón részt vett Gáspár Sándor, a Szakszer­vezetek Országos Tanácsá­nak főtitkára. Szerdán megkezdődtek a tárgyalások a Gáspár Sán­dor SZOT-főtitkár és Henri Krasucki CGT-főtitkár ve­zette magyar és francia szakszervezeti küldöttségek ! között. Tájékoztatták egv­| mást mozgalmuk helvzeté­; ről. feladatairól. eszmecse­; rét folytattak a nemzetközi szakszervezeti mozgalom időszerű kérdéseiről, a ma­gyar szakszervezetek és a jCGT közötti kapcsolatok tó­vá bbfej lesztéséről. A nap folvamán a francia vendégek látogatást tettek a i SZOT központi iskoláján. ! Heves megyébe látogatott az afgán küldöttség Szerdán Heves megyébe látogatott az afgán párt- és állami küldöttség, amely Babrak Karmainak, az Af­ganisztáni Népi Demokrati­kus Párt Központi Bizottsá­ga főtitkárának, az Afganisz­táni Demokratikus Köztár­saság Forradalmi Tanácsa elnökének vezetésével, hiva­talos. baráti látogatáson tar­tózkodik hazánkban. A ven­dégeket — akiket elkísért Losonczi Pál, az Elnöki Ta­nács elnöke — Egerben. a megyei pártbizottság székhá­za előtt Vaskó Mihály, a pártbizottság első titkára és Maróti Sándor, a megyei ta­nács elnökhelyettese fogad­ta Vaskó Mihály tájékozta­tást adott a 350 ezer lakosú megye politikai, gazdasági és kulturális életéről. Mint elmondta, a megye mező­gazdasága elsősorban a zöld­ségtermelésben, a szőlő- és a borgazdálkodásban ért el kiemelkedő eredményeket. Az utóbbi évtizedekben sokat '-ejlődött a megye ioa­ra is — hangzott el a tájé­koztatóban. Visontán műkö­dik az ország legnagyobb és legkorszerűbb külfejtéses •bányaüzeme. amely fűtő­anyagot termel a szomszé­dos Gagarin hőerőműnek. Bélapátfalván a közelmúlt­ban korszerű cementgyár kezdte meg működését, s a j megyében készülő ipari ' gyártmányok — köztük kü­lönféle mezőgazdasági gé­pek — ma már az. ország határain túl is ismertek. Babrak Karmai megkö­szönte a tájékoztatást, ki­emelte. hogv a beszámoló sok. Afganisztánban is hasz­nosítható tapasztalattal is­mertette meg a küldöttség tagjait. Ezután a magas rangú vendéget — Varjú Vilmos városi tanácselnök kalauzo­lásával — Eger nevezetessé­geivel ismerkedtek. Délután a magyar mező­gazdasággal, a szövetkezeti parasztság életével ismer­kedett az afgán küldöttség. A detki Magyar—Bolgár Ba­rátság Mezőgazdasági Ter­melőszövetkezet munkájáról, terméseredményeiről Szabó Imre elnök tájékoztatta a vendégeket. Babrak Karmai és Loson­czi Pál az egyik téesztag, Nagy Vilmos portájára is el­látogatott. Az afgán párt- és állami küldöttség a késő délutáni órákban visszaérkezett Bu­dapestre. Babrak Karmai este fo­gadta a Demokratikus Ifjú­sági Világszövetség több ve­zetőjét. A találkozón Bara­bás Miklós, a DÍVSZ főtit­kára biztosította Babrak Karmait hogy a világ de­mokratikus és haladó ifjú­sága a jövőben is tevéke­nyen támogatja az afgán nép és ifjúság igazságos harcát a forradalmi vívmá­nyok megvédéséért, a belső és külső reakció erői táma­dásainak visszaveréséért. Az afgán part- és állami küldöttség vezetője később találkozott a hazánkban ta­nuló afgán diákok egy cso­portjával. (MTI) Állandóan visszaköszönő téma, a környezetvédelem. Változó életünk kísérő jelen­sége, hogv a természet egyensúlyát bármiiven áron biztosítsuk — létünk függ ettől. Ezért is intézmények társadalmi szervek egész so­ra hivatalból foglalkozik a kérdéssel. Az elmúlt héten a megyei tanács határozta mea a legsürgetőbb teendőket és hagyta jóvá Csongrád megye hosszú távú környezetvédel­mi koncepcióiát. egészen az ezredfordulóig. A feladatok megjelölésénél az volt az egyik legfontosabb szempont, természeti értékeink pusztul­nak és a természeti erőforrá­sokat ésszerűtlenül használ­juk ki. Bár ehhez a megálla­pításhoz hozzá kell lennünk, a korábbi években számos intézkedést hoztak, elkezdő­dött a nagyaránvú védekezés és azt már eredményként könyvelhetjük el, hogv o környezet minőségi állapota nem éri el a kritil:us szintet. Mit jelent ez a gyakorlatban? Csak távirati stílusban a pil­lanatnyi helyzetről. Csökkent a terméketlen mezőgazdasági területek aránya. Amíg az elmúlt év tavaszán csak 26 hektároi) nem szántottak-ve­tettek. addig 5 évvel ezelőtt 3 ezer 763 hektár volt a ki nem használt területek nagy­sága. örvendetes az a válto­zás is. ami a kémiai anya­gok tárolásánál bekövetke­zett. A gazdaságok a,, mű­trágya zömét úgV raktározr zak. hogv környezetszennye­ző hatása minimális legven. Tervszerű volt áz elmúlt évek vízgazdálkodása, szem­betűnő a vízszennyezések csökkenése. Ugyanis amíg a vízfelhasználás 66 százalék­kal növekedett, addig a fel­színi vizek szervesanvag­szennyezettsége 30 százalék­kal csökkent. Szűkebb pátriánk az or­szág közepesen szennyezett levegőjű területei közé tar­tozik. A legtöbb ..füstölő" vállalat a megyében Szege­den található, annak ellenére is. hogv hatósági intézkedé­sekre megkezdték a levegő­tisztaság-védelmi berendezé­sek felszerelését. Számolni kell a közlekedés légszennye­ző hatásával, ami folyamato­san növekszik. A trolibuszok megjelenése sem tudia ellen­súlyozni az egyre több gép­kocsit. amelynek állománya a megyében megközelíti a 100 ezret Nem úidonság. hogv a városokban, a közsé­gekben többségében hulla­déklerakó helveket ielöltek ki. amelyek többnvire ga­rantálják a környezet védel­mét. Azonban ebben az öt­éves tervben számos lerakó­hely megtelik és úi telepek kialakításáról kell majd gondoskodni. Köztudott, hogv az esztétikus lakókörnyezet kialakításában mennyire döntő a szerepe a zöldterü­letnek. Az V. ötéves tervben jelentős pénzösszegek fel­használásával sokat iavult a helyzet, s azzal is eldicseked­hetünk. hogv jobb körülmé­nyeket teremtettünk az or­szágos átlagnál. Növekedett a parkok nagysága, szaporod­tak a játszóterei?. Az egy la­kosra jutó zöldterület 13.7 négyzetméterről 28.8 négy­zetméterre emelkedett. A jelenlegi állapotot azért is illik ismerni, mert ez a kiindulópont az elkövetke­zendő évek természetvédelmi feladatainál. Ez a munka nemcsak a tanácsok hatás­körébe tartozik. Ahhoz, hogv évtizedek múlva fiaink, uno­káink dicsérettel beszéljenek a most elfogadott program megvalósításáról. elenged­hetetlenül szükséges szemlé­letünk megváltoztatása. Min­den állampolgárnak többet kell törődnie a környezet­kultúrával. \ környezetkultúra a ta­nacK-k célkitűzése szerint a földvédelemmel kezdődik. Igen fontos feladat, hogy az' eziediőrdulóig a mezőgazda­sági területek 10—11 ezer hektárnál nagyobb területtel ne csökkenjenek. Továbbá az is elsőrendű célkitűzés: a növenykárosítók ellen olyan kémiai anyagokkal védekez­zenek, amelyek gyorsan le­bemianak, és környezeti mellékhatásuk alacsony fo­kú A prognózis szerint egy­re inkább tért hódít majd a biológiai növényvédelem. A vízvédelemmel is jelen­tős minőségi változásra nyí­lik kilátás hosszú távon. Napjainkban is szorgalmaz­zak a víztakarékos, vízvisz­szaforgatásos technológia be vezetését. Az ezredfordu­lón tisztítatlan szennyvíz már nem kerül a folyókba, -a csatornázott területen élő lakosság aránva pedig meg­közelíti az 50 százalékot. Erv két évtized alatt foko­zatosa r mérséklődik a szikkaszt ásos szennyvízelve­zetésből adódó talajvíi­szennyezés. Az elkövetke­zendő 20 éves időszak fel­adata az is, hogy kezdetben mcgónzzük a levegő jelen­legi minőségét, később azon­ban fokozatosan javítsuk. Jóval nagyobb figyelmet keli majd- fordítani a köz­úti közlekedés légszennyező hatásának mérséklésére. Igen fontos előírás, hogy új beruházás, vagy rekonstruk­ció csak a megfelelő levegő­tisztaság-védelmi berende­zések beépítésével valósul­hat meg. Szigorúbbak az élő világ és a tájvédelemre vo­nctkozé előírások is. Minde­nül r arra törekednek: a termelés és a természetvé­delmi érdekek összhangja teljes legyen. Erdőt elsősor­ban ott telepítenek, ahol mezőgazdasági művelésre alkalmatlan a terület. A települések környezeti védelmét a rendezési ter­vei: oen határozzák meg. S amire mindenütt figyelmet fordítanak, az a következő: az illegális szemétlerakó­helyek felszámolása: a kóz­es településtisztasági szol­gáltatások mennyisegi és minőségi növelese, újabb községekre való kiterjeszté­se. termelési hulladékok újiateldolgozásának biztosí­tása. az új lakónegyedek zoldte rüietenek kiterjeszté­se. Egyébkent a VI. ötéves tervben 264 négyzetméternyi parkkal, ligettel, virágágy­gvai növekszik a -zöldterüle­te'; nagysága. Nincs módunk arra, hogy a koncepciót részleteiben is­méi tessük. Egy biztos, és a határozatok. rendelkezések nüncien sorából kitűnik, a legfontosabb követelmény; a szabályozás következetesen érvényesítse a megye kör­nyezetvédelmi érdekeit, és ezzel segítse a gazdasági fenődést. A program meg­határozza a körríyezetvédel­m; kutatás feladatait is. HiJ szen a nem kívánatos em­beri beavatkozások megelő­zésére csak akkor nyílik lehelőség. ha ismerjük a kö­ve! kezményeket. A körnve­Z'-'védelmi tudományos ku­tatásokat a megvében az MTA Szegedi Bizottsága és Körn vezet tudománvj és Te­ri'1 ' et fejlesz t ési Sza k bi zott­sáaa szervezi és iránvftja A települések lakói, az üze­mek dolgozói a kutatóktól váriák. hogv minél több. a körnvezetvédriemmel ösz­szr-függő tudnivalót. mód­szert. ismeretet adtának át. dolgozzanak ki. mprt csak ígv p-hető ol a környezet­kímélő termylés. ős a kör­nvr etet védő emberi ma­gat ntás H. M. Az egymilliomodik tonna szén Lyukóbányáról Nem jött be az almatermesztö gazdaságok kívánsága, hosv kevesebb alma legven az idén mint tavaly volt. ..Sajnos". avagy szerencsénkre, az almáskertek bő terméssel hálállak meg a gazdák igyekezetét. Most. hogy javában tart az almaszüret, már sejteni lehet, mit is" hozott a gyümölcstermesztés a konyhára. Az eddigi tapasztalatok szerint meggazdagodni nem fognak a bevételből a gazdaságok. Bár bőven termettek a Csongrád megyei almáskertek — több mint ezer hektáron —. de a boltok kínálatán mindez, még nem tapasztalható. Szegeden, a Csongrádi sugárúton nemrég megnyílt ABC-ben például olyan almát kínáltak 4.50-ért, amelyet a téeszekben még cefrének se nagyon hagynának. (Mert mi más indokolná, hogv szinte terítve a fák alia lehullott gyümölccsel?) Képün­kön: nagyüzem az öltömösi almáskertben. Szerdán délelőtt felszínre hozták az év elejétől szá­mított egymilliomodik tonna szenet a lyukóbányai bányá­szok. A miskolci bányaüzem történetében ez lesz az ötö­dik olyan év. amikor egy­millió tonnánál több szenet ad a népgazdaságnak. Bár az éves terve is 1 255 000 tonna szén termelését írja elő. azonban a bánva dol­gozói 70 000—80 000 tonná­val túl akarják teljesíteni. Október 6-ig ebből — az időarányos tervhez képest—• már mintegy 34 000 tonnát felszínre is küldtek, pedig az idén nehezebb körülmé­nyek között dolgozlak, mint korábban. A kedvezőtlen geológiai viszonvok miatt ugyanis a szokásos öt-hat helyett ebben az évben ti­zenkét frontátszerelést kel­lett végrehajtani, s egy-egy átszerelés az adott frontot tekintve általában tizenkét napos termeléskieséssel jár. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents