Délmagyarország, 1982. október (72. évfolyam, 230-256. szám)

1982-10-31 / 256. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! 72, évfolyam 256. szám 1982. október 31., vasárnap Ara: 1,40 forint AZ MSZMP SZEGED VÁROSI Bl ZOTT SÁG Á A takarékosság napja M inden látszat ellenére: takarékos nép a magvar. Bizonyítja a takarékbetétek számának és ösz­szegének gyarapodása. Olvasom egy kimuta­tásban. hogv az idén szentemberig csaknem nyolcmil­liárd forinttal nőtt a betétállomány, és az év végéig várhatóan eléri a 175 milliárd forintot, összesen 6.3 millió betétkönyvet tartanak nyilván a takarékpénz­tárak. és az egy lakosra jutó betétösszeg meghaladja a 16 ezer forintot. Minderről említést tenni azért időszerű, mert. min­den évben október utolsó munkanapján rendezik a takarékossági világnapot. A takarékossági mozgalom nem újkeletű jelenség. Először 1921 októberében ült össze Milánóban három világrész. Európa, Amerika és Ausztrália 28 országának takarékpénztári megbízottja, hogy megbeszélje a takarékosságra való nevelés mód­ját és eszméjének terjesztését. Létrehozták a Takarék­pénztárak Nemzetközi Intézetét, amelv jelenleg Genf­ben székel. Hazánkban 1965 óta minden esztendőben megren­dezik a takarékossági világnapot; A takarékosság nem szűkíthető le csupán a pénz megtakarítására, vonat­kozik ez anyagra, energiára, munkaerőre egvarünt. Elegendő egy kis lazaság, nemtörődömség, s máris milliók mennek kárba. És ezeknek a millióknak a hiányát végsősoron a lakosság érzi meg. Ezt fisvelem­be véve különösen időszerű naoiainkban és életünk jövő szakaszában is a körültekintő gazdálkodás, a szi­gorúbb takarékosság. Érezzük, tudjuk, hogy nehezebb a világgazdasági helyzet. Érzi ezt hazánkban minden egves vállalat, sőt a változó gazdasági viszonyok kihatnak az egvének életére is. A külgazdasági egyensúly javításához élet­színvonalunk megőrzéséhez azzal is hozzájárulhatunk, ha a takarékoskodást az egész társadalom ügvévé tesszük. Az energiahordozók drágulása folytán az egész vi­lággazdaság átrendeződött, s hazánkban is szükséges­sé váltak különféle intézkedések, az adott körülmé­nyekhez kellett igazítanunk az életet. Ez nem mindig megy könnyen. lemondással jár. érezzük is úton-útfé­len. De az is kétségtelen, hogv nincs más alternatíva, meg kell tenni mindent, hogv a társadalom összefo­gásával. egybehangolt, iól szervezett munkával le­kfizdhessUl; a gondokat. Az elmúlt évek erőfeszítései máris hoztak kezde­ti eredményeket, az MSZMP XII. kongresszusa óta el­telt időszak tapasztalatai egyértelműen bizonyítják, hogy jó,volt gazdaságpolitikánk. A nem rubelelszámo­lású exportunk az 1979—31. közötti időszakban 20 szá­zalékkal nőtt. az import viszont 10 százalékkal csök­kent. A múlt év végére a külkereskedelmi mérleg egyensúlyba került. Javult a termelékenység és csök­kent az energiafelhasználás. Az energiafelhasználásra, mint ismeretes, a kor­mány intézkedéseket léptelett életbe. A program meg­valósítása csak a kezdetén tart. de máris érezhető a hatása. Hiszen a számítások szerint minden százalék­nyi megtakarítás 10 milliárd forintot ielent. és 1985­ig várhatóan 17 milliárdos megtakarítást érhetünk el a program megvalósításával. És ezt csak az energiatakarékosság révén! Valóban elmondhatjuk, hogv milliók, milliárdok hevernek • a földón. csak észre kell venni, hogvan lehet megóvni, megőrizni, megtakarítani. A takarékosság világnapján az OTP is készít mér­leget a munkájáról, s abból kiderül, hogy nem­csak a betétállomány növekedett, hanem a hitel­állomány növekedése is ielentős volt. 11 és fél milliárd forint. Mire kérnek kölcsönt az OTP-től? A legtöbben lakásépítésre, lakásvásárlásra. Erre a célra az idén 20 milliárd forintot kölcsönzött a takarék. Tartós fo­gyasztási cikkekre 10 milliárd forint hitelt vett fel a lakosság. De kantok sok milliót n családalapító fiata­lok, ha segítségre van szükségünk, akkor az OTP min­dig nyújt hitelt.-bizonyítva ezzel, hogv iól sáfárkodik a lábizott pénzzel. Viszonzásképpen tőlünk is csak azt várja a társa­dalom: gazdálkodjunk, éljünk takarékosabban, ió gaz­da módiára. I. S. Szélesedő együttműködés Magyar—szovjet építésügyi tárgyalások . orszaoos no rencia A magyar nők társadalmi helyzetéről, közéleti szerepé­ről, a nő- és családpolitikai munka eredményeiről ta­nácskozik a 111. országos nőkonferencia, amely teg­nap, szombaton a Parlament kongresszusi termében kezd­te meg munkáját. Nőmoz­galmunk e jelentős esemé­nyén megjelentek a Magyar Nők Országos Tanácsának tagjai, a párt- és állami szervek, szakszervezetek, tö­megszervezetek képviselői Jelen voltak a Nemzetközi Demokratikus Nőszövetség és az európai szocialista országok nőszervezeteinek képviselői is. Az elnökség­ben foglaltak helvet politi­kai, társadalmi életünk ki­emelkedő személviségei. köztük Benke Valéria, a Társadalmi Szemle szerkesz­tő bizottságának elnöke, Né­meth Károly, az MSZMP Központi Bizottságának tit­kára, a Politikai Bizottság tagjai és Apró Antal, az országgyűlés elnöke. Részt vett a tanácskozáson Mir­jam Vire-Tuominen, a Nem­zetközi Demokratikus Nő­szövetség főtitkára. Duschek Lajosné, a Ma­gyar Nők Országos Tanácsá­nak elnöke beszédében ki­egészítette a II. nőkotiferen­cia óta végzett munkát Is­mertető beszámolót. (Beszé­dét külön ismertetjük.) A konferencia vitájában fel­szólalt Németh Károly, aki a párt Központi Bizottsága, személyesen Kádár János első titkár üdvözletét, kí­vánságait tolmácsolta a nő­konferenciának, minden magvar nőnek. (Felszólalá­sát lapunk 2. oldalán ismer­tetjük.) A világ 116 országának 131 nőszervezetét tömörítő Nemzetközi Demokratikus A Parlamentben tárgyalnak a jelen és a jövő felaclatairóla küldöttek. (Telefotó — KS) Nőszövetség üdvözletét Mir­jam Vire-Tuominen főtitkár tolmácsolta. Elismerően szólt a magyar nők aktív szolidaritásáról, azoÁói ' a magyarországi akciókról; gyűlésekről, amelyek támo­gatják a nemzetközi nőmoz­galom törekvéseit is. Jakab Sándor, a SZOT főtitkárhelyettese felszólalá­sában a többi között hang­súlyozta : a szakszervezetek­nek figyelemmel kell kísér­niük, hogy mennyiben vál­toztak vagy változnak a ta­nulás lehetőségei, miután a képzés, továbbképzés válla­lati jogkörbe került. Sok he­lyen a szűklátókörűség, a té­ves vezetői szemlélet, a szakszervezeti szervek mu­lasztása miatt ott is meg­vonták a segítséget, a támo­gatást a tanulni akaró nők­től, ahol az élet magasabb képzettség megszerzését sür­geti.- A tanulásra' fórdított anyagi befektetés hatványo­zottabban megtérül a későb­biek során — mondotta. Pozsgay Imre, a Hazafias Népfront Országos Tanácsá­nak főtitkára hozzászólásá­ban azokkal a kérdésekkel foglalkozott, amelyek a Ha­zafias Népfront és a nőmoz­galom munkáját összekap­csolják. • Janina Paceviciene, a szovjet nőbizottság tagja, a Litván SZSZK társadalom­Duschek Lajosné heszámoíoja biztosítási minisztere, a szovjet nőbizottság jókíván­ságait tolmácsolta a konfe­renciának. a magyar" nőknek. Hangsúlyozta: a, két nőszer­vezet kíjzött .az évek során szoros baráti kapcsolat, szé­les körű - együttműködés jött létre. A továbbiakban szólt arról, miként élnek, dolgoznak ma a szovjet asz­szonyok, majd hangoztatta: — Meggyőződésünk, hogy a testvéri Magyarország asz­szonyai is hozzájárulnak a béke megszilárdításához, védelméhez. A III. országos nőkonfe­rencia ma, vasárnap fejezi be munkáját. r • Szombaton, tegnao Buda­pesten oefeie/.ődtek a magvar —szovjet. éoítésüEvi tárgya­lások. amelveket Ábrahám Kálmán építésügyi és város­fejlesztési miniszter és Borisz Bakin, a Szovietunio szerelő­és szakipari építési miniszte­re folytatott a kétoldalú együttműködés fejlesztéséről. A miniszteri találkozón meg­állapodtak abban, hogy a műszaki-tudománvos infor­mációk cseréiének es a szak­emberek közvetlen tapaszta­latcseréiének bővítésével erősítik és szélesítik a köny­nvűszerkezetes építésben ki­alakított kapcsolatokat. Se­gítséget nvúitanak ahhoz is. hogv a két ország vállalata: és szakemberei közösen dol­gozzanak ki "újabb szerkeze­teket és kölcsönösen előnvös gyártási kooperációt szer­vezzenek. A szovjet minisztert fo­gadta Borbándi János, a Mi­nisztertanács elnökhelyettese, és Ballai László, az MSZP.1P KB gazdaságpolitikai osztá­lyának vezetőie. Borisz Bakin szombaton elutazott Buda­pestről. Duschek Lajosné beszé­dében hangsúlyozta: az utób­bi öt évben társadalmunk to­vább haladt nőpolitikái cél­jaink megvalósításának út­ján. Az. egyik legjelentősebb eredmény: egyre jobban ki­teljesedik a nők egyenjogú­sága a munkában, a közélet­ben. Országunkban ma már a munkaképes korú nők 81 százaléka kereső munkát végez. Megjegyezte azonban, hogy a nők csak akkor ve­hetnek részt a férfiakkal azonos eséllyel a társadal­milag hasznos munkában, ha művelődnek, szakképzettsé­get szereznek, megfelelnek a mai követelményeknek. A tudományos-technikai fejlő­dés, a népgazdaság érdekei megkövetelik, hogy a dol­gozók több szakmában hasz­nosítható szaktudással ren­delkezzenek. Az azonos munkáért azo­nos bér elvének érvényesü­léséről szólva elmondta: az elmúlt évtizedben — poli­tikai törekvéseinkkel össz­hangban — csökkent a nők és a férfiak munkabére, il­letve jövedelme közötti kü­lönbség, az utóbbi öt évben azonban lelassult a kiegyen­lítődés. A párt- és tömegszervezeti és szövetkezeti vezetőtestüle­tekben növekedett a nők sza­ma, aránya — állapította meg a továbbiakban. A szakszervezeti bizalmiak kö­zött például különösen sok a nő, a gazdasági, kulturá­lis vezetői posztokon vi­szont lényegesen kevesebb Legalacsonyabb az arányuk a vállalatvezetők között. E tekintetben sajnos alig tör­tént előrelépés az utóbbi öt évben — mondotta — még­pedig miként minden adott­ságot és tehetséget, a veze­tői képességet is csak a gya­korlatban lehet kibontakoz­tatni. A nőtanács elnöke a to­vábbiakban elmondta, hogy a Magyar Nők Országos Ta­nácsa 'több mint egy évti­zede folyamatosan elemzi a család életében végbement változásokat, tanulmányozza az egyenjogúság érvényesü­lését. Tapasztalataik szerint a mai magyar családok többsége örömteli gondok és küzdelmek közepette tesz eleget szerepének; kiegyen­súlyozottan él. Ugyanakkor azonban változatlanul so­kan vitatják az anyai hi­vatás és a munka össze­egyeztethetőségét. Vélemé­nyünk szerint — mondott ta — főként a nevelésntí kell segítenie abban, hogy a házastársak kapcsolata egyenjogúságon és szerete­ten alapuljon. Hangoztatta: a szociálpolitikai intézkedé­sek, intézmények elősegítik családpolitikánk megvalósí­tását, azt, hogy a nők el­láthassák munkahelyi és családi hivatásukat. A család intézményének erősítését, a dolgozó anyák kettős hi­vatásának teljesítését erad­ménvesen szolgálják a gyer­mekintézmények. a gyer­mekgondozási segélyrendszer. De semmilyen intézményes segítség nem pótolhatja azt, amit a család tehét a csa­ládért — szögezte le. Á jól szervezett és arányos mun­kamegosztás a háztartásban, a dolgozó anya és apa egyen­rangúságán, egymás tiszte­lején. megbecsülésén és sze­retetén alapuló demokrati­kus légkör — mindez együtt­véve kimeríthetetlen ener­giaforrása a családi életnek — mondotta Duschek La­josné.

Next

/
Thumbnails
Contents