Délmagyarország, 1982. október (72. évfolyam, 230-256. szám)

1982-10-30 / 255. szám

Történelmi küldetés „A Szovjetunió múltja nagy történelmi tanulság, jelene kö­vetendő példa, jövője ragyogó ígéret a világ nép ej számára." (Kádár János) December 30-án lesz hatvan éve, hogy a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége létre­jött. A Szovjetunió fennállásának 60. évfordulója jelentős esemény a szovjet nép életében: a hat év­tizedes út az SZKP lenini nem­zetiségi politikáiénak érvényesülé­sét, győzelmét, a * szocializmus történelmi vívmányait bizonyítja. A napokban Budapesten, a Magyar Néphadsereg Művelődési Házában megnyílt a Szovjetunió hatvan évét bemutató kiállítás, amely a szovjet nép forradalmi küzdelmét, a fejlett szocialista társadalom felépítését dokumen­tálja. nyomon követve vala­mennyi köztársaság gazdasági, társadalmi fejlődését. Több mir)t fél évszázad alatt a Szovjetunió erős ipari hatalom­má nőtt, mezőgazdasága magas színvonalon gépesített, világvi­szonylatban élen jár a tudo­mány. a kultúra eredményeivel. A gazdasági építőmunkában ki­magasló sikereket ért el az or­szág: 1949-tól napjainkig több mint tízszeresére növekedett a nemzeti jövedelem, a külkereske­' delmi forgalom 1970-ben 20 mil­liárd rubel. 1980-ban 67 milliárd rubel volt. A történelmi korszakot felöle­lő kiállítás első tablói a Nagy Októberi Szocialista Forradalom napjait idézik. „Minden forrada­lom csak akkor ér valamit, ha rneg tuHja védeni magát" — ol­vashatjuk a lenini idézetet a Vö­rös Hadsereg megalakulásáról ké­szült tabló mellett. A dokumen­tumgyűjtemény a szovjet hata­lom győzelméért harcoló magyar internacionalistákról is őriz ké­peket. A fiatal szovjet állam hősies harcát ábrázolják a Nagy Hon­védő Háború archív fotói. ..Min­dent a frontért, mindent a győ­zelemért!" — A Szovjetunió né­pei egy emberként fogtak össze a haza védelmében. Gépkarabély, öntöltő pisztoly, kézigránátok, ro­hamsisak. legénységi gimnaszt­jorka, pilotka... az üvegvitri­nekbe kiállított fegyverek, hadi­felszerelések, ruhák nem múzeu­mi tárgyként hatnak a szemlélő­re. inkább mementóként, figyel­meztetve arra, hogy milyen sok áldozatot kellett hozni a béké­ért. „Egyetlen nép számára sincs lényegesebb, fontosabb kérdés, mint a béke megőrzése, mint minden ember legfőbb jogának, az élethez való jognak a biztosí­tása" — az SZKP XXVI. kong­resszusának határozatából idé­zett sorok az egész világnak szól­nak. A tabló a Szovjetunió fegy­veres erőit mutatja be. majd a következő tablóhoz lépve, testvé­ri hadseregein'): fegyverbarátsá­gát illusztrálják a fotók. A két nép fiainak barátsága szilárd és megbonthatatlan: bármikor ké­szek a haza, a szocializmus, a bé­ke megvédésére. A testvéri kapcsolat többirá­nyú: együttműködésünk a tudo­mányos, a műszaki, egészség­ügyi. oktatási stb. kutatómunká­ban. a kultúra területén, ipari, mezőgazdasági, kereskedelmi kapcsolataink, mindennek szá­mos példáját tárja elénk a kiál­lítás. A Szovjetunió hazánk és a többi szocialista ország közös és nemzeti érdekeivel összhangban mindent megtesz, hogy biztosítsa a szocialista közösség előrehala­dását. A magyar nép méltón megemlékezik a szovjet állam létrejöttének 60. évfordulójáról, köszöntve a szovjet népet, amely becsülettel teljesíti forra­dalmi és történelmi küldetését a békéért, a függetlenségért, a né­pek szabadságáért. H A. Képek az emlék­parkból Szabad a bejárás a mohácsi történelmi emlékparkba. A mintegv 160 méter átmérőjű, sövénnyel és fiatal erdővel öve­zett körtér közepén domborul a haza védelmében 1528. augusz­tus 29-en elesettek tönegsírja. Körülötte a ferdén és egvenesen álló kopjafák jajgató sebesülteket, gyászba roskadó asszonyo­kat. vesztett reménveket, vicsorgó janicsárokat, összeomló őrhe­lyeket szimbolizálnak. II. Szuleimán oszlopát levágott magvar fejek ..ékesítik", fönt a szultán faarca mered a semmibe. A be­járati hatalmas díszkapun át immár öt éve — a megnyitás óta — zarándokolnak ide a mai magyarok, hogv kegyeletüket le­róva. tanulságokat vonjanak le a múltból, és tanulják becsülni • jelent (MOLNAR JÓZSEF FELVÉTELEI) Hallgatag őseimhez Nem volt az jó. hogv ígv elmentetek . . . Már hullott hó és jégeső is verte. nao égette már — hányszor is?! — a kertre: I vihar csapott, az érdes sírkeretre * a foglalatra, mely gödörbe zárt elhallgatott szót. nemmondott imát. titkokat, miket el s levittetek. nem vol az jó. hogy így elmentetek! Nem volt az ió. hogv ígv elmentetek: magatoki ól egv biztos szót se szólva mesét se úgv. hogv: mintha mese volna lobogjon benne mécse a valónak, hogv biztos lenne: honnan mért. mi végre jöttetek, s jöttem éppen e vidékre? — út jelzőnek, vagv venvige-karónak . Nem volt az ió. hogy így elmentetek. A szegedi Pilvax Juhász Gyula nevezte így a ma Fekete-háznak ismert épületet, amely az elmúlt idő alatt széles körű kultúr- és társadalmi misz­sziót is töltött be. Itt működött a kezdeti időkben a belvárosi kaszi­nó, amely programjában és kül­detésétien a szabadságharc utáni elnyomás ellenpólusa volt. Két­éven át. még a tízes években itt tartotta összejöveteleit a Mun­kásotthon. a különböző korai szakszervezeti mozgalmaknak is otthonául szolgált. Az őszirózsás forradalom szegedi Nemzeti Ta­nácsa is itt alakult meg, 1918 ok­tóberében. Utóbb a múzeum helytörténet) stábja kapott egy részében helyet. E néhány tény is igazolja, hogj) a Fekete-ház, ame­lyet Mayer Ferdinánd (1813— 1903) gazdag vaskereskedő épít­tetett magának és családjának, valóban a forradalmi lelkületű ifjaknak, törekvéseknek adott otthont évtizedeken keresztül. Igazán nevezhetjük szegedi Pil­vaxnak. A Fekete-ház ugyanakkor Sze­ged második legcsodálnivalóbb épülete, s terveit a romantika legjobb hazai alkotói, Gerster Károlv és Feszi Frigyes készítet­ték. Feszi Frigyes legnevesebb alkotása, egyben a hazai roman­tikus építészet legtisztább gyöngyszeme, a pesti Vigadó, amely ma már ismét nagyszerű­ségében tündöklik a Duna-par­ton. A romantikus, de az angol neogótika jegveit is magán hordo­zó épületet Kováts István, ahogy magát nevezte, a „szegény porfiú" építette mind a tervezők, mind a tulajdonos legnagyobb megelége­désére. Építészettörténeti értéke " a városban egyedülálló, és szub­jektív hatáskeltésében közvetlen a Reök-palota (a szegedi száj szerint; „lófara-ház") után követ­kezik. Erősen tagolt homlokzatá­val figyelmet kelt. Sarokerkélye városképi jelentőségű annál is inkább, mert hazánkban nincs is párja, legfeljebb Angliában. Ez az épület ad a Kelemen utca úme szakaszának olyan esztétikai nyugalmat, amely egyben ki ls emelkedik a vele szemt>eni ház­sor adta képből. Az épületek kö­zötti érvényesülése mindenkép­pen egyedülálló. A Somogyi ut­cai főhomlokzata gálánsabb, így a sarokerkély élményt nyújtó ha­tása innen dominánsabb. Az épü­let fennköltségét a „fiatornvok" csak fokozzák, és ezek a bástya­szerű kiképzésekben oldódnak fel igazán. A főpárkány feletti vak körácsok egymásutánisága az egész épületen körbefut, de a fő­homlokzaton és a sarokerkélyen leggazdagabb. A vízszintes záró­dású ablakok, kiképzésük, itt is alkalmazott vak kőrácsok, a ki­vitelezéstechnika legjobb megva­lósítása a szegedi mestertől, és az építészek részéről igen ihletett alkotás. Az emeleti ablakoknál már változik az ornamentika. A földszinti nyílások csúcsíves zá­ród ásúak, és külön hangsúlyt kap a főbejárat azzal, hogy csúcsíve nyomottabb kiképzésű. A fölötte levő ablakok, és a hármas ablak közül a középső magasabb, alat­ta levő bejáratot így is hangsú­lyozva. A főhomlokzatot az itt kiképzett vak kőrácsok tovább hangsúlyozzák, gazdagítják. A legfelső. lépcsőzetes oromfal csúcsíves és szintén vak kőrá­csos. A zárt sarokerkély csúcsíves ablakai szintén ámulatbaejtők. és a falfelületet szinte t>eborítják a vak kőrácsok. A fölötte levő pad­lásablakok kiképzése méltó aa egész alkotáshoz. A sarokerkély toronysisakja nyolcszögletű, amely talán a gótika szigorú el­vei szerint lehetne magasabb, feltörekvőbb. A kapu feletti sza­lagszöveg szerint is. „Építettetett 1857-ben". Az épület a tizenkét és fél év­tized alatt többször került felújí­tásra, az első komolyabbra 1920­ban, majd centenáriumán, az öt­venes évek végén, azt követően a hetvenes években, s most ismét a jótevő restaurálásra vár ez a műemlék. Vigyáznunk kell rá! BATYAI JENŐ Andrássy Lajos versei „Utánvéttel" Piacnapon a posta késve járhat újabb hazámba óhazámból... Borivó édes cimborámtól halálának ötödik fordulóián verses-kötetet kaptam — ámde e verseket az élő nem közölte az élőtől hát nem közölték fiókba csapva szűzen ott ragadt a sok üres papír között — a fénvre valami fürkész-lénv cibálta ki s mint cimborám szépmíves kékei' ím felmutatja — ünnepelve Öt holtában immár — részük ismerős se iobb se rosszabb mint a többi volt még éltében kelendő szülöttje másrészük forgács gondolat-darab eszmefutam a sors-szimfóniához mindenképp csonka — ámde úgy igaz a költőé ki élt... Öröm öröm hogy lelt hozzá: mert volt is már közöm. S meri. elgondolom: vélem is megeshet hogy tévedésből egyszer mélyre ás íiókiaimban kíváncsi tudor napfényre löki hallgatásomat leintem még időben — nc tegye! Én életemben eldaloltam mindent és titkokat magammal sem viszek amit nem mondtam: már nem is akartam s nem vállalom az elszórt fecniket igv hátramaradt torzóim tagadva kérem: nem kérem terjesztésüket!

Next

/
Thumbnails
Contents