Délmagyarország, 1982. október (72. évfolyam, 230-256. szám)

1982-10-28 / 253. szám

Csütörtök, 1982. *ktőt>er 28. 5 A megyei NEB ütése Vajon van-e rá módja annak, aki becsülettel, munkával akarja kitölteni a munkahelyén az időt, hogy azt megtegye? Van-e lehetősége ügyeinek intézésére műszakkezdés előtt vagy után? Alkalmazkodtak-e az ügyfélforgalmi- igényekhez a közigazgatási szervezetek, szolgáltató vállalatok? Milyen tényezőik befolyásolják a gyors, érdemi ügyintézést? Hogyan alakulnak ezzel kapcsolatos szokásaink, különösen most. hogy az ötnapos munkahét általánossá vált? Ezekre a kérdésekre keres választ a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság mely egyebek között a Csongrád megyei NEB-et is felkérte a helyi sajátosságok felmérésére: A munkabizottság tapasztalatait összegező jelentést tegnap, szerdán tárgyalta meg a dr. Tihanyi Ernő elnökhelyettes vezetésével ülésező megyei NEB. A jelentést — mely Az állampolgárok ügyeinek munkaidőn kívüli intézése címet kapta — megvitatta és elfogadta a testület A vitában részt vett dr. Bozó Sándor, a megyei tanács vb-titkára is. Az ötnapos munkahét bevezetése késztette a megyei népi ellenőröket arra is, hogy egy negyedik éve figyelemmel kísért folyamatot — a munkaerő-gazdálkodást és a munkaidőalap kihasználását segítő termelőüzemi törekvéseket — ismét megvizsgáljanak. Tapasztalataik összefoglaló jelentését ugyancsok a tegnapi ülésen tárgyalták meg a megyei NEB tagjai. t Pályaválasztási vetélkedő A KISZ városi bizottsága épületében és az Április 4. úti diákotthonban rendezték meg a pályaválasztási vetélkedő szegedi döntőjét. Az induló 19 csapat tagjai szóban, írásban és játékos gyakorlati próbákon adtak számot egy-egy választott szakmában való jártasságukról. A KISZ-bizottságon megtartott vetélkedő első helyezettje a Móricz Zsigmond Általános Iskola csapata lett. (Tagjai: Kiss László. Benkóczy Zoltán és Toókos Gábor; felkészítő tanáruk: Halmosiné Pakai Ilona.) A diákotthonban rendezett vetélkedésből a Zalka Máté Altalános Iskola tanulói; Hargita László, Rigó Erzsébet és Takács Anikó kerültek ki győztesen. KISZ-munka a családos fiatalok körében A családos fiatalok körében végzett KISZ-munkáról tanácskozott tegnap délután a Csongrád megyei KISZbizottság. Az ülést — amelyen részt vett Kamenszky Péter, a megyei pártbizottság munkatársa — Bódi György, a KISZ KB tagja, a megyei KISZ-bizottság első titkára vezette. A családos fiatalok számára szervezett szabadidős programokról Czakó János, a megyei KISZ-bizottság megbízott titkára számolt be. A tájékoztató kiemelte a családos KISZ-fiatalok között végzett mozgalmi munka fontosságát, de egyben hangsúlyozta, hogy számottevő eredményeket e területen eddig még nem sikerült felmutatni Egy-egy akció, sportrendezvény, néhány eredményesen működő ifjúsági klub vagy sikeres kirándulás szolgáltat csak jó példát Altalánosságban megállapítható: kevés segítséget nyújtott az ifjúsági szövetség a szabad idő tartalmas kihasználásához e korosztály számára. A KISZ egyedül nem is számíthat nagyobb sikerre, hiszen sem az apparátus létszáma, sem pedig az ifjúsági szövetség anyagi lehetőségei és intézményi háttere nem megfelelő ehhez. Ezért szükséges a jövőben még inkább támaszkodni a munkahelyi szakszervezetek, a pártszervezetek segítségére. A megyei KISZ-bizottság néfiány nagyobb prograhiot szervezhet ugyan, de jelentős előrelépés csak akkor várható, ha a járási és városi bizottságok, az alapszervezetek helyesen felmérve a fiatalok igényelt, a helyi intézményekkel együttműködve alakítják ki munkájukat A téma megtárgyalása után Bódi György tájékoztatta a testületet a megyei KISZ-bizottság delegációjának Lengyelországban tett látogatásáról. Ezt követően Veszelinov Ágnes, a megyei bizottság munkatársa tartott tájékoztatót az építőtáborok 1982. évi munkájáról, a szervezés és lebonyolítás tapasztalatairól. A napirendi pont megtárgyalásán részt vett Füredi István, a KISZ KB építőtábori bizottságának munkatársa. B. Z. Emlékezés Erdey-Grnz Tiborra Erdey-Grúz Tibor síremlékénél szerdán koszorúzási ünnepséget tartottak a Farkasréti temetőben. Most lenne 80 éves. Tudományos pályafutását 1924ben a Tudományegyetem kémiai intézetében kezdte. A fizikái kémiában, ezen belül az elektrokémiában fejtett ki maradandó tudományos kutatói tevékenységet, emellett a természettudományok filozófiai problémáival is foglalkozott 1948-ban a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagjává választották. Éveken át az Akadémia főtitkára volt. 1952—56 között Könyvek a dzsesszröl Az Egyesült Államok délvidéki négereinek közösségében született a jazz. Amerikában bontakozott ki. vált először népszerűvé, itt hajtottak ki különböző stílusvirágai. A két világháború között lényegében alig tudott a világ valamit is a jazzről, hiszen a húszas évektől inkább csak mutatóban ruccantak ki jazz bandek Amerikából, át az óceánon. Nyugat-Európába: egy zenekar hozzánk is eljutott. a Vigadóban mutatkozott be. A lemezek elterjedésével az európai szellemi elit hamar fölismerte a jazz jelentőségét, ami furcsa módon nem így történt például Amerikában — mindazon által Európa lényegében az amerikai jazz befogadó közege. fölvevőpiaca volt, s csak az ötvenes évektől alakultak egyremásra a combok, big bandek. jazz szervezetek, szövetségek, klubok az öreg kontinensen. A iázz 'szétáramlásának folyamatában legdöntőbb változást az jelentette, amikor kialakultak a szuverén nemzeti jazzművészetek. Kelet-Európában a második világháborút követő rövid föllendülés után — éppen a személyi kultusz okán — visszaesés következett be. mígnem az ötvenes évek végétől a jazz „zöld utat" kapott a szocialista országokban is. A jazz fejlődéstörténete csak része Gonda János közelmúltban megjelent öszszefoglaló kötetének: Mi a jazz? Mint maga a szerző írja előszavában, ez a könvv szélesebb olvasói érdeklődésnek szól, nem csak a szakembereknek. azoknak inkább, akik nincsenek szoros kapcsolatban ezzel a muzsikával, de szeretnének megtudni róla egyet s mást. Az 1979-ben megjelent alapvető munkája tehát az úgynevezett szakkönyve Gondának — ez amolyan népszerűsítő, tájékoztató fejlődésvázlat, támpontokat kínálva laikusnak is eligazodásra a jazz különböző stílusainak, irányzatainak dzsungeljében. Ezekben a hetekben, hogy a Benkó Dixieland nagy amerikai sikere révén mintha a szokásosnál is élénkebb figyelem I fordulna hazánkban a jqzz felé, nemcsak Gonda János könyve számíthat megkü: lönböztetett érdeklődésre. Koltag Gáborné is, aki magáról a Benkó együttesről írt. ugyancsak a Zeneműkiadó gondozásában. N. I. a felsőoktatási, illetve az oktatási minisztérium élén állt. 1970-től a Magyar Tudományos Akadémia elnökévé választották; 1976-ban halt meg. Erdey-Grúz Tibor születésének 80. évfordulója alkalmából az Akadémia kémiai tudományok osztálya szervezésében szerdán tudományos emlékülést tartott az Akadémia Roosevelt téri épületében. Elsőként Beck Mihály osztályelnök tartott előadást Erdey-Grúz 'Tibor a tudós, a tudománypolitikus és a tudománynépszerűsítő címmel Az előadó utalt arra, hogy Erdey-Grúz Tibor már fiatal tudós korában egy életre elkötelezte magát az elektrokémiai kutatásokkal. Részt vett a budapesti egyetem új fizikai—kémiai és radiológiai tanszékének megszervezésében. majd irányításában. Céltudatos tudományos és tudománytervezői tevékenysége hozzájárult az egyetemen dolgozó munkatársak eredményeinek gyarapításához, a kémiai tudományok hazai fejlődéséhez. A felszabadulást követően részt vett a. Tudományos Akadémia újjászervezésében is, majd élete során mindvégig felelős tisztségekben szolgálta a magyar tudomány ügyét. A tudományos emlékülésen további előadások hangzottak el az elektrokémia területéről, Erdev-Grúz Tibor munkásságáról. (MTI) Áz elfogyasztott modell Kulturális jegyzetek Annak idején rajztanár néninket Cinóbernek kereszteltük a haja és a gombfestékek színe után. Egyszer az én rajzlapomon mutatta be az osztálynak a röplabdapálya perspektivikus képét, s ő is „festette ki". Öra végén vettem a bátorságot, snem a saját munkámat, hanem Cinóber tanár néni rajzát adtam be. A következő alkalommal megdöbbentem, mikor a hatalmas piros hármast megláttam a rajzlapon. A parányi plasztikbomba akkor robbant, amikor az osztály előtt közöltem a tényeket. Persze, mai eszemmel ezt már nem tenném, de a történet arra mindenképpen figyelmeztet, milyen kegyetlenül őszinte tud lenni a gyerek, s milyen labilissá válhat egy pillanat alaft a pedagógus megalapozatlan presztízse. Egy másik történet már főiskolás koromból való. Vinkler László az első órán csendéletet rakott ki elénk almákból, körtékből, szőlőfürtökből. Majd felcsöppent a nyálunk; Nem közölt velünk megcáfolhatatlan ítéleteket, nem kezdte el magyarázni, mit csinálunk jól vagy rosszul, csak mellénk telepedett, s maga is elkezdett dolgozni. Nem tudtuk levenni szemünket figyelő tekintetéről, az ecsetje alatt alakuló kompozícióról. az alkotás tettenért pillanatairól. És talán soha nem esett még olyan jól gvümölcs. mint amikor óra véeén fölajánlotta, megehetjük a modellt. Ez az első találkozás többet jelentett minden magyarázkodásnál, pedagóiai hitvallásnál, ars poetica-hirdetésnél. A pedagógus presztízse és az alkotó tanár Ideája szorosan összefonódik. A pedagógiában épp az a szép és izgalmas, hogy/ a társadalmi fejlődéssel együtt folyamatosan, a kor igényeihez igazodva kell kivívni a tanárnak tekintélyét, becsületét, állandóan formálva személyiségét. Az utóbbi években mind sürgetőbb az igény, hogv az iskolákban ízlést formáljanak, megalapozzák az esztétikai ismereteket, a komplex vizualitásra neveljenek. Ezt a munkát csak jól felkészült, elméletileg és gyakorlatilag egyaránt képzett rajzpedagógusok végezhetik. Olyan Janus-arcú tevékenység ez, mely összekapcsolja és feltételezi a napi oktató-nevelő munka minden mozzanatát, és az önállóan végzett alkotó tevékenységet. Ezt ismerte föl három esztendeje a Csongrád megyei Továbbképzési és Módszertani Intézet, amikor kezdeményezése nyomán megalakult a rajztanárok megyei stúdiója. A valós igényekből született műhely eddigi eredményei — e'méleti előadások, gyakorlati foglalkozások, alkotótáborok és kiállítások — bizonyították a fölismerés helyességét, jogosságát. A stúdió alkotóműhely és fórum lett, összetartó és kisugárzó ereje mindjobban erősödik. Az idén nyáron az ásotthalmi erdészeti szakiskola c«odás narkiában rendezték meg. immár másodszor, a stúdió alkotótáborát. ahová meghívták a megve amatőr kéozőmúvész körpinek vezetőit és legtehetséposebb taglait. A rés'jivevők most Makón, a városi kiállítóteremben közös tárlaton mutatkoznak be. Legtöbben közvetlen környezetük jelenségeivel igyekeznek szembesülni, természeti képek, emberek, állatok jelennek meg munkáikon, öröm látni, hogy gazdagodott a műfaji paletta, miként vált elmélyültebbé a témák megközelítése. Csak sajnálhatjuk, hogy jó néhány ismert és tehetséges, jórészt fiatal rajzpedagógus nevét és munkáit hiába kerestük a tárlaton! Pedig nélkülük nemcsak szegényebb, de hiteltelenebb is a bemutató. Végül hadd idézzem Vinkler László gondolatát: „A művészetoktatás nagy lehetősége, hogv nemcsak szaktudást közvetít, / hanem az ember egészével foglalkozik, élni tanít. Arra törekedtem a rajzoktatásban, hogy a valóságot minél több szempontból, egvmást kiegészítő szemléletmóddal dolgoztattam fel. A világnak ez a sokoldalú megközelítése teszi kreatívvá az embert, ez alakítja személyiségét szabaddá." Ez hát a feladat, s nem kisebb a felelősség sem, amelyet már ott éreztem, annak a modellalmának ízében is. Éremdilemmák Szerettem volna megszámolni a 29. Vásárhelyi öszi Tárlaton szereplő alkotásokat. Ment is egy darabig, amíg a festményeknél, grafikáknál tartottam. A gondok akkor kezdtek sűrűsödni, amikor az igen gazdag éremkollekciót igyekeztem számba venni. Rá kellett jönnöm, hogy az éremnek nemhogy két, három, de talán több oldala is van. Az egyik jélölés szerint, például Sz. Egyed Emma munkáinak esetében, külön tüntetik föl Marc Chagall, Kernstok Károly és Camille Pissarro emlékének szentelt érem előés hátlapját. Fritz Mihály viszont egy műként jegyzi hat darabból álló sorát imígyen: Fragonard I—VI. Fgv másik esetben Gátt Gábor egv műként állítia ki Ady-érmét: Ady (előlap, hátlap), majd egy ' műként nyolc darabból álló Játékszín 80 című sorozatát. Gera Katalin három darabból álló Kékszakállú című műve egy alkotásként szerepel, Nagy Sándor ötdarabos Egy kötéltáncos rémálma című sorozata szintén. De akkor miért jelöli Simon Ferenc alkalmi érmei után, hogy (kétoldalas), miért nem két külön mű Varga Éva Repülés I—II. érme, amikor mindkettőnek külön címet is ad (Angyal, Hinta), s miért más a jelölése Tóth Sándornak, mint a többieknek, például; Kölcsey Ferenc A—B. Egyszóval, miért nincs rend az őszi tárlat katalógusában, miért nem egységes — ha nem is az alkotói jelentkezés, de legalább a szerkesztői szemlélet?! S ez nem szőrszálhasogatás 1 Tandi Lajos Humusztrágya Keresettebb, mint gondolták, ezért tovább növeli a Cofuna -nevű szerves humusztrágya gyártását a • Ba dacsonyi Állami Gazdaság és az Agroker Aszófőn működő társulása. A főként kerté, szek és szőlőtermelők által vásárolt biológiai talajjavító anyagból az idén 30 ezer mázsát állítanak elő. s a többségét 40 kilós zsákokban hozzák forgalomba. A Cofuna a hosszabb ideje folytatott ásványi műtrágyázás hatására leromlott talajok biológiai aktivitását állítja helyre. Újabb faáruk Ujabb, korábban hiánycikknek számító fatömegcikk evártását kezdték meg a Borsodi Erdő és Fafeldolgozó Gazdaság lillafüredi erdészetében. Különböző faedényeket — gyümölcstálakat, fatánvérokat. fából készült pohártartókat — hoznak forgalomba, amelyet a bükki erdőségekben termelt gyertyán, valamint juharfából készítenek. Az új készítményekkel egvütt negyven fölé emelkedett ázoknak a faáruknak a száma, amelyek az erdészet műhelyéből kerülnek ki. A fa gyártmányokkal megszüntették a hiányt többek között a háztartásban használatos különböző nyújtófák- , Öregek napja a vakok intézetében bői és szerszámnyelekből is Évente mintegy százötven köbméter fat dolgoznak fel t gondozottnak, az öregek ottMint minden év októberében, most is .megtartották Szegeden, a vakok intézetében az öregek napját. Az ünnepségen az intézet gondozottam, dolgozóin kívül megjelentek az újszegedi öregek otthonának lakői, a Gabonatermesztési Kutató Intézet és az Alföldi Vendéglátóipari Vállalat szocialista brigádjainak tagjai. Ünnepi köszöntőt és beszédet Lázár Sándorné, az intézet igazgatónője mondott. Bevezetőjében köszöntötte az ünnepségen megjelenteket és külön — hangszóró bekapcsolásával — az ágyban fekvő gondozottakat. Méltatta a nap jelentőségét, azt, hogy a mai öregekről való gondoskodás nemcsak magánügy, hanem társadalmi ügy is. Az intézet dolgozói, gondozói is nagy szeretettel, hivatástudattal végzik munkájúkat. Elmondta azt is. hogy a Gabonatermesztési Kutató Intézet szocialista brigádjainak 9600 forint öszszegű adományából azoknak a gondozottaknak, akiknek eddig nem volt. Végül sok örömöt, boldogságot, jó egészséget kívánt minden háztartási és szerárunak., I hona lakóinak. Az ünnepi műsorban Nyilasi Istvánné verset mondott, Kutasi Katalin operaénekesnö több szép operarészietet adott elő, Batári Sándor zongorakíséretével. A műsort követően ünnepi ebéden vettek részt a megjelentek. Az ebéd során az Alföldi Vendéglátóipari Vállalat szocialista brigádjának tagjai megajándékozták a résztvevőket. Délután, ugyancsak az intézet kultúrtermében a Vakok és Gyengénlátók megyei Szervezetének kultúrcsoportja adott műsort. Lázár Sándorné igazgatónő köszöntötte az ünnepségen megjelent Suti Lajos megyei titkárt, a kultúresoport tagjait, majd hangulatos műsor keretében versek, régi slágerek, örökzöld melódiák. magyar nóták. csárdások, cigánydalog hangzottak el, Klimász Sándorné. Kiss Éva. Sitkei Andrea, Rózsahegyi Sándor. Mihályi István és Kádár László előadásában. A zenei kíséretet Mihályi István (elektromos orgonán) és Kádár László (harmonikán) biztosította. Barna Mihály, a Vakok Világa megya tudósítója