Délmagyarország, 1982. október (72. évfolyam, 230-256. szám)

1982-10-01 / 230. szám

Péntek, 1982. október í. 3 Vietnami pártmunkás­küldöttség látogatása Az MSZMP KB meghí­vására szeptember 21—30. között hazánkban tartóz­kodott a Vietnami Kommu­nista Párt pártmunkás­küldöttsége, élén Bui Thanh KhietteL a VKP KB tag­jával, a KB oktatási és tudományos osztályának ve­zetőjével. A küldöttséget fogadta Aczél György, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja, a Központi Bizottság tit­kára. A vendégekkel Kör­nidesz Mihály, a KB tag­ja, a KB tudományos, köz­oktatási és kulturális osz­tályának vezetője folytatott megbeszélést A VKP KB küldöttsége tanulmányozta az MSZMP-nek az oktatás és a tudományos élet párt­irányítása terén szerzett ta­pasztalatait. A vietnami de­legáció a Művelődési Mi­nisztériumban, a Mezőgaz­dasági és Élelmezésügyi Mi­nisztériumban, a Magyar Tu­dományos Akadémián is­merkedett a magyar álta­lános és középfokú oktatá­si rendszer működésével. Vi­déki látogatásai során Haj­dú-Bihar és Békés megyé­ben oktatási és tudományos intézményeket látogatott meg. A vietnami pártmunkás­küldöttség csütörtökön el­utazott hazánkból. Kombájn a kukoricában Tszcs találmány az adapterrel összeszerelt kukorlcakom­hájn. Egy időben töri, morzsolja a csöveket, levágja, ösz­szeszecskázza a szárat, s gyorssá, kényelmessé teszi a gaz­daságokban a kukorica törést. így szinte észre se vesszük, hogy a kukorieaföldekröl szén csendben leszedik a termést. A szegedi téeszekben. igaz. még szárítani muszáj a kuko­ricát. de már javában törik a tengerit Felmentések, kinevezések Soós Gábor kitüntetése A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa dr. Soós Gá­bor mezőgazdasági és élel­mezésügyi államtitkárt saját kérésére, nyugállományba vonulására tekintettel — ér­demeinek elismerése mel­lett — e tisztségéből fel­mentette. A IV^agyar Népköztársa­ság Elnöki Tanácsa dr. Soós Gábornak, több évtizedes eredményes munkássága és közéleti tevékenysége elis­meréseként, nyugdíjba vo­nulása alkalmából a Munka Vörös Zászló Érdemrendje kitüntetést adományozta. A kitüntetést a Parlamentben dr. Trautmann Rezső, az El­jlöki Tanács helyettes elnö­ke adta át. A Minisztertanács dr. Vil­lányi Miklós pénzügyminisz­ter-helyettest e tisztsége alól felmentette, egyidejűleg az Elnöki Tanács mezőgazdasá­gi és élelmezésügyi állam­titkárrá kinevezte. A Minisztertanács Medgyes­sy Pétert pénzügyminiszter­helyettessé kinevezte. A Minisztertanács dr. Ven­dégh Ferenc mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter­helyettest e munkaköréből — érdemei elismerése mellett — felmentette. Egyidejűleg a mezőgazdasági és élelme­zésügyi miniszter a Tej­ipari Vállalatok Trösztjé­nek vezérigazgatójává ne­vezte ki. Közszolgálati munkahelyek és a demokrácia A munkahelyi demokrácia intézményrendszerének mű­ködéséről, valamint a test­nevelési és tömegsport­munka helyzetéről tanácsko­zott csütörtöki ülésén a Közalkalmazottak Szakszer­vezetének Központi Vezető­sége. Az elmúlt években de­mokratikusabbá váltak a közszolgálati munkahelyek, belső viszonyai — állapí­totta meg beszámolójában Szabó Endre főtitkárhelyet­tes. A szakszervezet elnök­sége 1980-ban hozott állás­foglalást a munkahelyi de­mokrácia fejlesztéséről, s az azóta eltelt időszak mér­lege kedvező. Az intéz­ményekben, hivatalokban élőbbé, tartalmasabbá vál­tak a demokrácia fórumai. Kereset, teljesítmény A Csongrád megye! tanács üléséről jelentjük H család szerepe társadalmunkban Milyenek a feliételek? — Jobb összhangot — Sok a válás Szegeden tegnap, csütörtökön ülést tartott a Csongrád megyei tanács. Szabó Sándor megveí tanácselnök köszön­tötte a résztvevőket, köztük az elnökségben helyet foglaló Gyárfás Mihályt és dr. Koncz Jánost, a megvei pártbi­zottság titkárait, dr. Kolláth Györgyöt, a Minisztertanács Tanácsi Hivatalának főosztályvezető-helyettesét. Ott vol­tak az ülésteremben a megye országgyűlési képviselői, a városok, járások és natívközségek állami, politikai életének vezető képviselői. A testület először egyperces néma felál­lással adózott dr. Vincze Zoltán megvei tanácstag emléké­nek. aki a közelmúltban hunyt el. Munkásságát a tanács határozatára jegyzőkönyvben örökítik meg. Szabó Sándor előterjesztésében a testület megvitatta és elfogadta a vb két. tanácsülés közötti tevékenységéről szóló beszámolót Szabó G. László tanácselnök-helvettes ismertette a tanácsok csa­ládpolitikai tevékenységéről és az ezzel kapcsolatos hosszú távú feladatokról készült ielentést. Ezt követően dr. Petrik István, a megvei tanács elnökének általános helyettese elő­teriesztése után jóváhagyta a megve hosszú távú körnve­zet- és természetvédelmi koncepcióját, maid meghallgatta a testület a megvei tanács egészségügyi és szociálpolitikai bi­zottsága és az ifjúsági parlamentek munkáidról a tájékoz­tatókat. A kiegyensúlyozott élet körülményei ülésnek egyik fő tanulsá- Es hogy milyen sok ténye­ga, amelyet a felszólalók is zőn múlik a kiegyer.sűlyo­aláhúztak, hogy a családok- zott otthoni élet, arra áll­kal való törődés nem csu- jon bizonyítékul a felszó­pán a tanácsok feladata, lalók véleménye, javaslata. Vélemények, javaslatok A bőr-, szőrme- és cipő­iparban dolgozók bérének, keresetének alakulásáról tár­gyalt csütörtöki ülésén a Bőripari Dolgozók Szakszer­vezetének Központi Veze­tősége. Megállapították, hogy az a gazaiban általánossá vált a teljesítmény követelmény­hez kötött bérezési forma, a cipőipari munkások több mint 70 százaléka, a bőr­és szőrmeipar dolgozóinak csaknem 60 százaléka tel­jesítménybért kajt A megyei tanács nagy fi­gyelemmel hallgatta a taná­csok családpolitikai tevé­kenységéről készült elem­zést. E téma az utóbbi években egyre jobban a társadalom figyelmének kö­zéppontjába került. Ennek oka többek között, hogy az elmúlt évtizedekben leját­szódó politikai, gazdasági, társadalmi változások a csa­lád funkcióinak megválto­zásával is együtt jártak, A család köztudottan inkább fogyasztó, mint termelő kö­zösség. Természetesen elma­radhatatlanul ehhez a kö­zösséghez fűződik a gyer­meknevelés feladata is. A családpolitika a tanácsi munkának szerves része. Az 1971-ben megjelent új ta­nácstörvény ezen a terüle­ten is szélesítette a külön­böző szintű szakigazgatási szervek hatáskörét. A tegnapi ülésen Szabó G. László rámutatott arra, hogy ezt a munkát a társa­dalmi és tömegszervezetek illetékes szakbizottságainak vitái jelentős mértékben se­gítették. De a különböző testületek számtalan nehéz­ségekkel is találkoztak. A legnagyobb gond a koordi­náció hiánya, amelyet je­lentősen segítene egy kon­cepciózus. de a részfelada­tokban is jól összehangolt program. Nemcsak a szak­igazgatási szervek, hanem más tanácsi intézmények is jól felhasználhatnák ezt. A tanácselnök-helyettes egye­bek között hangsúlyozta, hogy bár minden részterü­letnek a társadalomban megvan a gazdája — házas­ság előtti tanácsadás, a ter­hesgondozás. az anya- és gyermekvédelem, az ifjú­ságvédelem széfes hálózata, nevelési és pályaválasztási tanácsadó —, de " sincs egy olyan intézmény, amely a „normál" családi gondokkal foglalkozna. Hétköznapja­inkból hiányzik az össze­hangolt, együttes társadal­mi tevékenység, ami utat, modellt és módot adna a harmonikus, kiegyensúlyo­zott családi élethez. Épp ezért nem véletlen, hogy újabban egyre többször ta­lálkozunk a humán szol­gáltatások megszervezésé­nek gondolatával, kísérleté­vel. A mai magyar csalód Társadalmunkra jellemző a két-, ritkábban a három­gyermekes család. A szo­cialista fejlődés során e tí­pusnak a következő, jellem­zői alakultak ki: megnőtt az anyagi biztonság, javult a családi élet demokratiz­musa, jelentősen növekedett a szülök műveltségi színvo­nala. kedvezőbb a helyzet a párválasztásnál. Ugyanak­kor nem lehet szó nélkül hagyni az olyan negatív je­lenségeket, hogy növekszik a válások száma, gyakran hiányos a családtagok kö­zötti érzelmi kötődés. A családok közérzetét meghatározza az a tény is, hogy milyenek a lakásviszo­nyok. Az ötödik ötéves tervidőszakban 16 ezer 782­vel nőtt a megve lakásállo­mánya. Ebből a tanácsok megközelítően 8 ezer ott­hont építtettek. Közel 50 százalékát az űj otthonok­nak fiatal házasoknak jut­tatták. A népesedéspolitikai céloknak megfelelően a há­rom- és többgyermekes szü­lők az elosztható lakások 9—10 százalékát kapták, a gyermeküket egyedül neve­lő anyák is megfelelő arányban részesültek ebben a szociális juttatásban. A fiatalok otthon teremtését kedvezően befolyásolták a KISZ lakásépítési akciói is. De a nagyarányú társadal­mi erőfeszítések ellenére csak mérsékelten csökken­tek a lakásellátás gondjai. A városokban a fiatalok még mindig tapasztalhatják e területen a feszültsége­ket. Hosszasan lehetne sorolni mindazokat a tényezőket, amelyek alapvetően megha­tározzák a család helyzetét. A testület foglalkozott a gyermekek gondozásával, a neveléssel, az öregekkel, a csökkent munkaképességű­ekkel. a deviancia kérdései­vel. Nyomatékosan hang­súlyt adott annak, hogy a családi életre nevelés nem olyan fokú és hatékonysá­gú, amely kívánatos lenne, és ez is hozzájárul a válá­sok magas számához. Saj­nos, Csongrád megye a há­zasságok felbontásának sta­tisztikájában az országban első helyen áll. Az is a ked­vezőtlen jelenségek közé sorolható, hogy növekszik a veszélyeztetett gyermekek száma. E beszámoló kereté­ben nem tudunk teljes ké­pet adni a családi élet hely­zetérői, megítéléséről, de egy biztos, és a tegnapi E napirend kapcsán elő­ször Bódi György (Zsombó) kért szót. A kettős nevelés káros hatásairól beszélt. Mást tanul a gyerek az is­kolában, mást hall, lát ott­hon a szülőktől. A kétféle tapasztalat megzavarja a serdülő gyereket, a világ dolgaiban nem tud eligazod­ni. A társadalomról alkotott képhez a családi nevelés hozzájárul. Épp ezért na­gyon fontos és hosszú távú program, hogy ez a kettős nevelés káros hatása mi­előbb megszűnjön. Felszóla­lásában foglalkozott a sze­xuális felvilágosítás fontos­ságával is. Megemlítette, az­által, hogy a szellemi pálya elnőiesedett, sok lány nem talál megfelelő partnert, nem megy férjhez, egyedül él. Az egyedül élő értelmiségi nők száma növekszik és helyzetük egyre inkább na­gyobb társadalmi figyelmet igényel. Velük szemben a közvélemény maradi állás­foglalást tart fenn, ez meg­nyilvánul például abban is, hogy az egyedül élő nő nem kap annyi kedvezményt, mint amennyi helyzete után megilletné. Link Mihály (Szeged) képet adott a do­rozsmai iskolák helyzetéről. Szólt arról, az elmúlt évek során miképp növekedett a tanulók létszáma, az életkö­rülmények hogyan javultak és az óvodai ellátás mennyi­re fejlődött. Bárányi Imréné (Hódmezővásárhely) az öre­gek szociális gondoskodásá­ról beszélt. Dr. Kun László (a me­gyei bíróság elnöke) más fölszólalóhoz hasonlóan ki­emelte, hogy a gyermekek nevelésében milyen döntő szerepe van a családnak. A bíróság vezetője számot adott a családjogi perek ta­pasztalatairól és tanulságai­ról is. Aláhúzta, hogy a bí­róság a gyerekek egészséges testi és lelki fejlődése biz­tosítása érdekében dönt. Er­ről azért kellett szólnia, mert egyre több házasságot bontanak fel; emelkedik a válások száma. Amíg 1978­ban 1812 bontóper kezdődött el, addig tavaly ez a szám 2308-ra változott. A válások okai között gyakran szere­pel az alkoholizmus. Minden harmadik felbontott házas­ságnak ez a kiváltó ténye­zője. A bíróság elnöke rá­mutatott arra is, hogy bár sokat tett a társadalom az alkoholizmus visszaszorítá­sában, de az eredménnyel nem lehetünk elégedettek. Felhívta a figyelmet, hogy a házasság intézménye iránti felelősséget fokozni kell. Sajnos, még nagyon sok fia­tal úgy megy az anyakönyv­vezetőhöz: ha nem sikerül, legfeljebb elválunk. Beszélt a bontóperek megelőzéséről, arról az időszakról, amikor a férj és a feleség még szót tud érteni, s türelemmel, megértéssel el tudja érni, hogy a házasságuk ne fus­son zátonyra. A bíróságok segítséget nyújtanak ehhez, amennyiben erre módjuk van. De a bíróság szerepét nem lehet túlértékelni. Ja­vasolta olyan új intézmény szervezését, ahova családi problémáikkal tanácsért for­dulhatnak a férjek és fele­ségek. Kiss Horváth Sán­dorné (Szentes) a túlzsúfolt szentesi óvodák helyzetéről adott képet, de rámutatott arra, hogy az iskola előtt egy évvel minden kisgyere­ket felvesznek az óvodákba. Dr. Koncz János rámuta­tott arra, hogy egyre sokol­dalúbban kell a családok társadalmi szerepével fog­lalkozni, s ezt az ifjúságnak, jól bemutatni. Szocialista társadalmunk számos intéz­kedése bizonyítja, eddig is családközpontú volt, de most jött el az ideje annak, hogy a társadalom alapegységével részletesebben foglalkoz­zunk. Napjainkban a család elsősorban fogyasztási egy­ség, mégis jelentős a szere­pe a munkakultúrában. Egészséges gyermek- és anyakultuszra van szükség — hangsúlyozta többek kö­zött, majd említett olyan el­rettentő példát, ami, sajnos, gyakran előfordul. Van olyan személyzeti vezető, aki a munkára jelentkező fiatal nőtől megkérdezi, akar-e gyereket, s ha az igenlő vá­laszt ad, esetleg nem taná­csolja felvételét. Az ilyen szemlélet és magatartás el­len határozottan fel kell lépni minden területen. Fel­szólalásában foglalkozott a családi életre való nevelés­sel, ami nem kap olyan hangsúlyt, amint ami meg­illetné. De rámutatott arra. is, hogy ezt a nevelést nem egy tantárgy oldja meg, ha­nem a megfelelő szemlélet­változás. Beszélt az ötnapos munkahéttel járó életmód­változásról. Most már nincs akadálya annak, hogy a hét végén két napig együtt le­gyen a család, és így az ér­zelmi kötődés erősödhet. Ja­vasolta : a családok helyze­tének javításában, a család­politika kialakításában a ta­nácsi szervek, a társadalmi és tömegszervezetek mellett a tudomány, a művészet képviselői is több feladatot kapjanak. Miklós Lászlóné (Makó) elmondta, a városban csa­ládvédelmi klub alakult, és hogy ez az új „intézmény" milyen sikeresen próbál se­gíteni az otthoni gondok megoldásában. Dr. Kutiván Rezső (Szeged) hangsúlyozta, a gyermek­tartáshoz hasonlóan kellene érvényt szerezni a szülő­tartásnak is. Nagyon sok gyerek elfeledkezik idős, magatehetetlen édesanyjáról vagy édesapjáról, sorsukra, pontosabban a társadalom gondoskodásáfa bízza őket. Dr. Dobóczky Károlyné (Szeged) ismertette a szak­szervezetek családDolitikai feladatait, és eredményeit. Köztudott, hogy nagyon sok üzem óvodát, bölcsődét tart fenn. Segítik a hátrányos, veszélyeztetett helyzetű gyerekeket. Ismertette a tá­mogatások mértékét, ame­lyekkel a családok életét megpróbálják könnyíteni. Felszólalásában foglalkozott az üdültetés helyzetével, az alkoholizmussal és a válás­sal is. Hangsúlyozta a csa­ládvédelemben a megelőzés szegeiét, a munkahelyi kö­zösségek törődését. Javasol­ta a családgondozók alkal­mazását. Diószegi János (Fábiánsebestvén! a tanyán élő öreeek életéről beszélt, a szociális gondozás helyi körülményeit ismertette. A felvetésekre Szabó G. László és Szabó Sándor vá­laszolt. A megye hosszú távú kör­nyezet- és természetvédel­mi koncepciójának napi­rendjén szót kért Papp Gyula (Szeged). Nagy Sán­dor (Asotthalom), dr. Cza­barka János (Nagvmágocs), Farkas Katalin (Szegvár), Martonosi Andrásné (Hód­mezővásárhely). dr. Major Tibor (a népfront megyei környezetvédelmi bizottsá­gának titkára) és dr. Bar­tncz Em.fl. az Országos Ter­mészet- és Környezetvédd­BU Huaiai elnöke.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents