Délmagyarország, 1982. október (72. évfolyam, 230-256. szám)

1982-10-24 / 250. szám

Vasárnap, 1982. október 24: ----i^——————— Szakszervezeti minla­alapszabály Varsóban szombaton nyil­vánosságra hozták az új szakszervezetek mintaalap­szabályót. amelyet az ál­lamtanács által létrehozott társadalmi-konzultatív bi­zottság dolgozott ki, hogy az . újonnan létrejövő munkahe­lyi szakszervezeteknek tám­pontot nyújtson saját alap­szabályuk kialakításában. A mintaalapszabály szo­rosan követi R szakszerveze­tekről szóló törvényben fog­laltakat. de jóval rövidebb és közérthetőbb a törvény szövegénél. A mintaalapszabály fel­sorolja a szakszervezet főbb céljait, köztük a dolgozók és családjaik szakmai, anya­gi, társadalmi és kulturális érdekeinek védelmét, a mun­kahelyi demokratizmus és igazságosság erősítését, a Lengyel Népköztársaság ja­vát szolgáló aktív cselekvési formák alakítását. A szak­szervezet képviseli tagjainak érdekeit a munkahelyi veze­téssel, az államigazgatási és n gazdasági vezető szervek­kel szemben, de úgy, hogy partneri együttműködésre tö­rekszik a munkahelyi veze­téssel, valamint a politikai, a társadalmi és az önkor­mányzati szervezetekkel. Vi­ta esetén végső eszközként igénybe vehető a sztrájk. Békéltető misszió « Dzsldda (AFP) Az iszlám konferencia szervezete a szaúd-arábiai Dzsiddában úgy döntött, hogy újabb békéltető misz­sziókat küld TéHéráhba és Bagdadba a harmadik éve tartó iraki—iráni háború bé­kés lezárásánuk előmozdítá­sára. A 12 tagú csoport Mustapha Niasse szenegáli külügyminiszter vezetésével szombaton már el is utazott a két fővárosba és még a nap folyamán vissza is tért, hogy jelentést tegyen ta­pasztalatairól. Ezek alapján döntik el, hogy a békéltető bizottság elnöke, Sékou Touré guineai elnök és Hnbib Satti, a kon­ferencia főtitkára is a két fővárosba utazzék-e a köz­vetítés folytatására. Erősödik a békenizgainak aktivitása # Budapest (MTI) Az ENSZ napja cs a leszerelési hét alkalmából a Magyar ENSZ Társa­ság intéző bizottsága nyi­latkozatot adott ki: Az embereknek — éljenek a világ bármely országában, legyen bármilyen bőrszínük, nyelvük, társadalmi hely­zetük — számos azonos ér­dfckük van. Egészségesen, jó körülmények között, meg­élhetési gondoktól mente­sen szeretnének élni. Ter­mészetes az az igényük is, hogy magukat és szeretteiket biztonságban tudják, s hogy minél többet ismerjenek meg a felhalmozott tudományos és kulturális javakból. Ezek­nek az alapvető emberi jo­goknak a gyakorlására azon­ban még csak a föld lakos­ságónak kisebbik része ka­pott módot Ha nem pusztí­tott volna ebben az évszá­zadban két világháború, s ha nem emésztene fel az­óta is hatalmas összegeket a fegyverkezés, akkor a vi­lág népességének nagy há­nyada már emberhez mél­tó életet élhetne. A kor­mányok egy részét felelőt­len politikai körök, más ré­szét a fokozódó fenyegetett­ség elleni védekezés kény­szeríti a hadikiadások nö­velésére. Érthető tehát, hogy egyre többen emelik fel sza­vukat e folyamat megállí­tásáért. A népek kollektív béke­vágyát kifejező nemzetkö­zi dokumentum már 37 év­vel ezelőtt megszületett. 1945. október 24-én lépett életbe az Egyesült Nemze­tek Szervezetét létrehozó alapokmány, amelyben a vi­lágszervezet akkori tagálla­mai leszögezték, hogy meg­mentik a jövő nemzedékét a háború borzalmaitól és erői­ket a nemzetközi béke és biztonság fenntartására össz­pontosítják. Ma, amikor 157 állam tartozik az ENSZ-hez, a világ október 24-ét az ENSZ napjaként ünnepli. Több esztendeje ezzel a nap­pal kezdődően nemzetközi leszerelési hetet tartanak a világ sok országában. így hazánkban is. Már hagyo­mánv, hogy október utolsó hetében a szokásosnál is több rendezvény figyelmez­tet az újabb világháborús veszély elhárításának fon­tosságára. A fegyverkezési hajsza fo­kozására válaszként erősö­dik a békemozgalom aktivi­tása. Magyarországon a sadalom minden rétegében tapasztalható, hogv az em­berek a korábbinál nagyobb szerepet akarnak vállalni a béke megőrzésében. A magyar értelmiség má­jusi találkozója levelet in tézett az ENSZ-közgyűlés második rendkívüli lesze­relési ülésszakának elnöké­hez, és kedvező fogadtatásra talált a magyar orvosok el­határozása is, hogy részt' vállalnak a nukleáris há­ború ellen fellépő mozga­lomban. A leszerelési hét jő al­kalom arra. hogy a ma­gyar társadalom különbö­ző rétegei tanulmányozzák a nukleáfis katasztrófa elke­rülését és a fegyverkezési hajsza megfékezését szolgá­ló szovjet javaslatokat, a Varsói Szerződés külügymi­niszteri bizottságának na­pokban elfogadott dokumen­tumát és a szocialista dip­lomácia más kezdeményezé­seit. Megismerkedhetnek az ENSZ nemzetközi biztonsá­got szo'gáló dokumentumal­va! más békemozgalmak tö­rekvéseivel, szándékaival. Javaslataikkal hozzájárul­hatnak ahhoz, hogy a ma­gvar békediolomácla az ed­diginél is jobban szolgálhas­sa a nukteáris háború meg­akadályozását. az enyhülés ügyét — fejeződik be a nyi­latkozat­A hét 3 Árvíz Spanyolországban « Madrid (MTI) Nem végleges adatok sze­rint 42 személy meghalt és 19 eltűnt a Spanyolország keleti partvidékét az elmúlt napokban sújtó özönvízszerű esőzés következtében. Egye­dül a mezőgazdaságban és az infrastruktúrában kelet­kezett kárt 18 milliárd pe­z.etára becsülik. A meteoro­lógiai előrejelzés szerint az időjárás szerencsére már ja­vulóban van. Az esőzés méreteire jel­lemző, hogy két nap alatt Valencia tartományra 500 milliméter eső esett. Ez Ma­gyarország mintegy harma­dán az egész évi csapadék­mennyiségnek felel meg. A hatóságok közölték, hogy a lakosság kiköltöztetését már leállították, most a mintegy százezer menekült ellátása és egészségének vé­delme a fő feladat. Az áram­szolgáltatást a katasztrófa­sújtotta területen helyreállí­tották, s bekapcsolták a te­lefonvonalakat is. Szomba­ton összeült a spanyol mi­nisztertanács, hogy sürgős intézkedéseket hozzon. Az ENSZ. a Nemzetközi Vörös­kereszt és több mint negy­ven ország segítséget aján­lott fel a természeti csapás következményeinek. felszá­molására. # Miről tárgyalt a Varsói Szerződés külügyminiszteri bizottsága? November 9-én, Madrid­ban ismét <>sszeülnek 33 eu­rópai és 2 amerikai ország küldöttei. A madridi talál­kozó — mint ismeretes — az 1975. augusztus 1-én alá­írt, világtörténelmi jelentő­ségű dokumentum, a helsin­ki záróokmány végrehajtásá­nak áttekintése címén tu­lajdonképpen azt a célt szol­gálná, hogy „a helsinki szel­lemet'' továbbra is ápolják az aláírók, biztosítsák az európai együttműködést. Saj­nos, a mai világhelyzetben, elsősorban az USA-nak a megegyezés elől kitérő, az enyhülést elvető magatar­tása miatt a madridi talál­kozón nem könnyű megál­lapodásra jutni. Pedig, amint ezt a külügyminiszte­rek előtt Leonyid Brezsnyev is hangoztatta, különösen fontos, hogy kedvező ered­mény szülessen Madridban, és hogv döntsenek a lesze­relési kérdésekkel foglalkozó európai konferencia össze­hívásáról. A Varsói Szerződés tag­országainak külügyminiszte­rei Moszkvában most át­tekintették a madridi kö­zös fellépés lehetőségeit. El­határozták, hogv a legkö­zelebbi (a korábbi belgrádi és a mostani madridi ta­lálkozóhoz hasonló) érte­kezlet színhelyéül Buka­restet javasolják. A külügyminiszterek el­ítélték a lengyel belügyek­be való nyugati beavatko­zást és biztosították Len­gyelországot országaik to­vábbi támogatásáról. A nemzetközi helyzet úgy­szólván valamennyi kérdé­se napirendre kerütt Moszk­vában. A közel-keleti prob­lémák rendezésére átfogó közel-keleti konferencia rtsz­szehívását tartották az iga­zi megoldásnak. A Varsói Szerződés külügyminiszteri bizottságának legközelebbi ülését Prágában tartják meg. 0 Hogyan alakul a francia­nyugatnémet viszony a 40, csúcstalálkozó után? Jövő januárban lesz 20 esztendeje, hogy Adenauer kancellár és De Gaulle tá­bornok aláírta a francia­nyugatnémet szerződést, amely többek között elő­írta évente két csúcstalálko­zó megtartását a párizsi és bonni vezetők politikai, gaz­dasági együttműködésének meghatározására. Most volt Bonnban a 40. csúcstalálko­zó. amelynek az is külön je­lentőséget adott, hogy al­kalom nyílt az új nyugatné­met, kereszténydemokrata párti kancellár és a fran­cia, szocialista párti köz­társasági elnök első, hosz­szabb, alaposabb eszmecse­réjére. Helmut Kohl kétségtelenül bizonyos rokonszenvvel vi­seltetik Franciaország iránt (aminek jele, hogy egyik gyermeke is francia isko­lába jár...) —, de a szemé­lyi rokonszenvnek a politi­kában és a gazdasági élet­ben még sincs igazán meg­határozó szerepe. A súlyos gazdasági helyzetben levő Franciaországnak nagy szük­sége van nyugatnémet tá­mogatásra — igen, de a bonni kancellárválasztásra ls épp amiatt került sor, hogy az NSZK szintén eladóso­dott.' ugyancsak nyomasztó nehézségekkel került szem­be. például a munkanélküli­ség növekedése nyomán. Egyelőre elvi kijelentések hangzottak el: Kohl szerint, amikor az NSZK élénkíteni kívánja a maga gazdasá­gát, együtt akar működni nyugat-európai partnereive! A francia—nyugatnémet kap­csolatokat a bonni kormány politikája „alappillérének" minősítette. A francia sajtó a csúcsta­lálkozó előtt fölvetette Pá­rizs és Bonn katonai együtt­működésének fokozását is. Mitterrand elnök sietett az­tán kijelenteni, hogy ez nem jelenti az NSZK csatlako­zását Franciaország nukleá­ris stratégiájához. Kohl pe­dig az amerikai—nyugatné­met katonai együttműködés elsőbbségét emlegette. 0 Mit hozott a közel-keleti „diplomáciai nagyhét"? Egyelőre csak soha nem látott arányú sürgést-for­gást: a diplomáciai élet elő­terében sohasem mozogtak még ennyien a közel-keleti államférfiak, diplomaták. Gemajel libanoni elnök New Yorkban, Washington­ban. Párizsba, Rómáiban (és a Vatikánban is) járt. Sa­mir izraeli külügyminiszter Amerikában tárgyalt, Rea­gan elnök fogadta a II. Hasszán marokkói király vezette arab küldöttséget, az abból kimaradni kényszerült Palesztinai Felszabadítás' Szervezet vezetői Dzsiddától New Yorkig sok helyütt tár­gyaltak és nyilatkoztak. A végén meg kell említenünk, hogy Szaúd-Arábia főváro­sában bejelentették:, újabb arab csúcstalálkozót szer­veznek az Arab Liga már említett helyzetfeltáró kül­döttsége munkájának be­fejezte után. Sok beszédnek sok az alja — szokás mondani. A számL talan diplomáciai esemény nyomán elhangzott liyilálKö­zatokban megannyi ellent­mondás volt fellelhető. Ge­majel például valamennyi külföldi erő, tehát köztük az izraeli csapatok mielőbbi tá­vozását is követelte, ami nem volt teljesen ínyére Washington ' és Tel Aviv vezetőinek, viszont több amerikai, francia és olasz katonát szeretne látni or­szágában a rend biztosításá­ra. Samir izraeli külügymi­niszter hazatérve úgy nyi­latkozott, hogy mégiscsak indulnak tárgyalások Liba­nonnal. Gemajel Rómában találkozott a „véletlenül" odaérkezett egyiptomi kül­ügyminiszterre! láthatóan az olasz diplomácia közvetít Bejrút és Kairó között. Az amerikai diplomácia törek­vése ugyanakkor az, hogy a Camp David-alkut ki­terjessze Izrael és Egyiptom után Jordániára is, az al­kalomra várva, hogy majd Libanont szintén bevonhas­sa az egyezmény.sorozatba. Tálfy József Áz ENSZ napja A z „alapító atvák" közül alighanem csupán And­rei Gromiko külügyminiszter az. aki mée rend­szeresen részt vesz az Egvesült Nemzetek Szer­vezetének közgyűlésén. Gromiko ott volt — akkor a Szovjetunió washingtoni nagyköveteként — azon a ta­nácskozáson. amelv kidolgozta a világszervezet alap­okmányát. kimondta létreiöttét. s ott volt az első köz­gyűlési . ülésszakon is. Ha valaki, akkor ő illetékes megítélni a világszervezet eddigi történetét. S a szov­jet külügyminiszter a közgyűlés idei ülésszakán kor­mánya nevében ismét hitet tett amellett, hoev az ENSZ-nek küldetése van a mai bonyolult világban éppúgy, mint küldetése volt akkor amikor a háborús romok között, egv világégés után először hirdették meg. 1945. október 24-én. az immár hivatalossá vált alapokmányt, azt. amelynek első cikke kimondia: ..Az Egvesült Nemzetek célia. hogv fenntartsa a nemzet­közi békét és biztonságot... békés eszközökkel, az igazságosság és a nemzetközi fog elveinek megfelelő módon rendezze vagv megold'a azokat a nemzetközi viszályokat és helyzeteket amelvek a béke megbontá­sához vezethetnek." Eleget tett-e ennek a küldetésének a világszerve­zet immár több mint három és fél évtizedes története során? A mérleget nem könnvű megvonni — különö­sen akkor nem. amikor napról napra az eaész viláe ta­núja az ENSZ kudarcainak, annak, hogv egves kör­zetekben nem tudia fenntartani a békét, a biztonsá­got. annak, hogv a világszervezet döntéseit felelőtt­lenül figyelmen kívül hagviák. s a bűnösöknek mée tekintélves pártfogóik is akadnak, akik inkább az ENSZ „megbüntetésére" készek mint az alapokmány megszegésének megtorlására. Lehet-e pozotív a mér­leg akkor, amikor egv törvényes kormánvt. Kambod­zsáét. mindmáig erőszakkal tartanak távol a világ­szervezettől. hogv helvét nem létező kormánv képvi-i selőie foglalja el a népek e parlamentiében? S lehet-e komolyan beszélni az ENSZ küldetésérő! amikor eeves tagjai legfeljebb valamiféle nagyszabású nemzetközi vitafórummá, egyébként néhezen tető alá hozható dip­lomáciai találkozók alkalmas színterévé akariák le­fokozni? Az ENSZ küldetéséhez természetesen az is hozzá­tartozik. hogy vitafórum és találkozók színhelve le­gyen — hiszen a párbeszéd még mindig sokkalta többre vezet mint az esetleges némaság: a vita iobb. mint a kardcsörtetés vaev a nvílt konfliktus. A vi­lágszervezet mérlege azonban ennél sokszorosan több eredményt tud felmutatni Pusztán az a ténv. hoev a világ államainak túlnyomó többsége részt vehet és részt is vesz az egész emberiséget érintő problémák, a globális kérdések megvitatásában, részese lehet olvan próbálkozásoknak, amelyek e problémák: a béke és a háború, a leszerelés, az éhezés és a nvomor. a beteg­ségek és a környezetvédelem, problémáinak megoldá­sára irányulnak: Példa nélkül álló- S ha az ENSZ té­té. állásfoglalása önmagában nem Is túdlá megakadá­lyozni minden konfliktus minden helvi háború ki-";1 robbantását, azért nem a világszervezet a felelős, ha­nem azok. akik semmibe veszik az alapokmányban foglalt aláírásukkal hitelesített elveit. A mérlegbe ennél is több pozitívum kerülhet. Az Egvesült Nemzetek szakosított szervei nem hozhatnak ugyan kötelező, minden államra érvényes döntéseket, de segítségükkel, ajánlásaikkal mégis segítettek már világunk egynéhány gondián. Lehetne-e ma arról be­szélni. hogv sikerrel küzdöttek le néhánv evilkos be­tegséget. köztük a feketehimlot. ha nem lenne meg az egészségügyi világszervezet? — hogv csak egvetlen példát említsünk. S ami ennél is több a világszerve­zet közgyűlése. Biztonsági Tanácsa, többi szerve nem egv nagv fontosságú, az egész emberiséget érintő kér­désben hallatta sokszor felelősen szavát. Ha e mun­kában akadnak is döccenők. ha még ma is van lehe­tőség arra. hogv vakvágányra tollak az ENSZ mun­káiét. ez egyre kevésbé iellemző. A megváltozott vi­lágban a szervezet mind iobban törekszik arra. hogv valóban az egész emberiség sorsát, iövőiét érintő kér­dések megoldását segítse elő az olvan fórumokkal, mint a közgyűlés rendkívüli, leszerelési ülésszakai, le­szerelési bizottsága, s több más fontos szerve. M agvarország, amelv már felvétele előtt is egyet­értését nyilvánította ki a világszervezet alapok­mányával. működéséve! immár több mint ne­gyed százada tagia az Egvesült Nemzetek Szervezeté­nek. Hazánk kénviselőie az idén a közgyűlés elnöki székébe került, közmegegyezéssel. Hollai Imre székfog­laló beszédében a világszervezet nemes hivatásáról be­szélt. Ennek a hivatásnak telies megvalósításához le­het most sok sikert kívánni a 37. születésnapját ün­neplő világszervezetnek. . ÜDVÖZLÖ TAVIKAT Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke a Zambiai Köztársaság nemzeti ünne­pe alkalmából táviratban üdvözölte dr. Kenneth Kaun­da köztársasági elnököt TANNIMPEX­KlALLlTAS Francia szakmai körök­ben élénk érdeklődés kí­sérte a Tannimpex. magyar bőr és sz.őrme külkereske­delmi vállalat párizsi ki­állítását. A párizsi magyar műszaki központban pén­teken véget ért kiállításon a Tannimpex bőrdíszmű, szőr­me- és bőrruházati cikkeket mutatott be. A kiállítás eredményesen járult hozzá a francia partnerekkel, első­sorban a nagy áruházak fel­vásárló vállala'aival való ke­reskedelmi kapcsolatok el­mélyítéséhez és új együtt­m-i'-öHási lehetőségek fel­tárásához. HAZFOGLALÖK Nyugat-Berlinben folyta­tódtak. a zavargások. Több mint ezerre tehető azok­nak a fiataloknak a szá­ma, akik a város utcáin fel­vonulva tiltakoztak a ha­tóságok kilakoltató akciói miatt. Az ügy hátterében a háztulajdonosok telekspe­kulációja ál! A tulajdonosok ugyanis a hatóságok segít­ségével igyekeznek minél több pénzt nyerni szanálás­ra ítéjt bérházaikból. A le­romlott állagú házak lebon­tása után, a telekért ugyan­is jelentős összegeket kap­nak. A fiatalok, akik ma­guk nem tudják megfizetni az egyre emelkedő lakbé­reket. házfoglaló akciókkal fejezik ki tiltakozásukat. HAZAÉRKEZETT A TOT KÜLDÖTTSÉGE Szombaton, dr. Eleki Já­nos főtitkár vezetésével ha­zaérkezett Rómából a Ter­melőszövetkezetek Országos Tanácsának küldöttsége. A delegáció az Olasz Mező­gazdasági Szövetkezetek Or­szágos Szövétsége — az AM­CA — meghívására öt na­pot töltött Olaszországban. A magyar küldöttség eredmé­nyes tárgyalásokat folytatott a két szövetség közötti gaz­dasági és szervezeti együtt­működésről Luigi Bernardi­nivel, az AMCA elnöké­vel, valamint a LEGA, az Olaszországi Szövetkezetek Országos Szövetsége veze­tőive! IZRAELI ENGEDETLENSÉGI MOZGALOM Tel Avivban nyilvános gyűlést tartott mintegy 500 résztvevővel az izraeli há­borúellenes mozgalom. A felszólalók elítélték a Li­banonban elkövetett hábo­rús bűnöket, és kiálltak az „engedelmesség megtagadá­sának joga" mellett. A li­banoni háború óta először kék magas rangú tartalékos tiszt is részt vett a tiltako. zógy ülésen. Í » 9 i i

Next

/
Thumbnails
Contents