Délmagyarország, 1982. október (72. évfolyam, 230-256. szám)

1982-10-23 / 249. szám

12 Szombat, 1982. október 23: Kitüntetések A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa dr. Trautmann Rezső nyugalmazott miniszternek, az Elnöki Tanács helyettes elnökének kiemelkedő közéleti tevékenysége elismeréseként. 75. születésnapja alkalmából a Magyar Népköztársaság babérkoszorúval ékesített Zászlórendje kitüntetést adományozta. A kitüntetést Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke pénteken adta át. Jelen volt A kitüntetést Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke pénteken adta át. Jelen volt Kornidesz Mihály, az MSZMP Központi Bizottságának osztályvezetője és Szentúgothai János, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke. A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa Sebes Sándornak, a belkereskedelmi miniszter nyugalmazott első helyettesének, az MSZMP Németh Káróly" az" MSZMP Központi Ellenőrző Bizottsága tagjanak a magyar és a nemzetközi munkásmozKözponti Bizottságának titkára és Katona Imre, az Elnöki Tanács titkára. A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa Szalai Sándor állami díjas akadémikusnak. az MTA Kutatásszervezési Intézete tudományos tanácsadójának több évtizedes, kiemelkedő tudományos és tudományszervezői munkássága elismeréseként, 70. születésnapja, valamint nyugalomba vonulása alkalmából a Magyar Népköztársaság babérkoszorúval ékesített Zászlórendje kitüntetést adományozta. galomban kifejtett kimagasló tevékenysége elismeréseként, 80. születésnapja alkalmából a Magyar Népköztársaság rubinokkal ékesített Zászlórendje kitüntetést adományozta. A kitüntetést Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke pénteken adta át. Jelen volt Németh Károly, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, Gyenes András, a KB elnöke és Somogyi Imre, a KEB titkára. (MTI) Dr. Borics Gyula látogatása Szegeden Dr. Borics Gyula igazságügyi minisztériumi államtitkár tegnap, pénteken Szegedre látogatott Délelőtt a megyei pártbizottságon találkozott dr. Komócsin Mihály. lyal, az MSZMP KB tagjá val, a Csongrád megyei pártbizottság első titkárával, s aktuális igazságügyi kérdéseket beszéltek meg. Délután az államtitkár a Szegedi Megyei Bíróság épületében a rnegyei bíróság vezetőivel, bíráival folytatott eszmecserét, majd a megyei bíróság állami, párt- és szakszervezeti vezetőinek jelenlétében, bensőséges hangulatú összejövetelen köszöntötte 50. születésnapja alkalmából dr. Mathiász Tivadart, megyei bírósági elnökhelyettest, bírósági főtanácsost. A háttér piaca, a piac háttere Százéves a ffenáer-jsafa és Politextil WálSalat Alapításának 100. évfordu- kájárói, hűségükről a gyárlóját ünnepli a Kender-juta hoz, a szakmához, és Politextil Vállalat. A ju- A jubileum alkalmából biláló gyár kollektíváját le- munkájuk elismeréseként az vélben köszöntötte Kádár Elnöki Tanács a Munka ÉrJános, az MSZMP Központi demrend arany fokozatát Bizottságának első titkára adományozta Barta Eleknéés Lázár György, a Minisz- nek, a Kender-juta és Potertanács elnöke. A centenárium alkalmából az angyalföldi gyár nagycsarnokában pénteken munkásgyülést tartottak, amelyen részt vett Méhes Lajos, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, ipari miniszter, valamint a párt-, állami és társadalmi szervek képviselői. A mintegy 1500 dolgozót foglalkoztató vállalat egy évszázados fejlődéséről, eredményeiről Huszák Vilmos vezérigazgató szólt, megemlékezett a nehéz, válságos időszakokban is helytálló textilmunkások — főként nők — áldozatos munlitextil Vállalat pártbizottsága volt titkárának. A Munka Érdemrend ezüst fokozatát pedig Szabó Imre lakatosnak. Kilenc dolgozó kiváló munkáért kitüntetésben részesült. A Minisztertanács jubileumi oklevelet adományozott a vállalatnak. A kitüntetéseket Méhes Lajos adta át A Kender-juta és Politextil Vállalat angyalföldi és Szabolcs megyei nagyhalászi gyára évente 15 millió négyzetméter polipropilén és polietilén alapanyagú szövetet 40 millió korszerű, szelepes zárómegoldással készülő zsákot és mintegy 2000 tonna zsineget, kötözőnnyagot állít elő. A hagyományos kenderjuta feldolgozásáról 1980-ban tértek át teljeskörűen a vegyi szálak alkalmazására. A termékszerkezet átalakítását az a több mint 10 évvel ezelőtt megkezdett fejlesztés tette lehetővé, amit a jutatermékek gazdaságtalanná vált gyártásának megszüntetése kényszerített ki. Üj gépeket vásároltak, s ekkor hozták létre a vidéki gyáregységet, ahol ma már korszerű, mintegy 8 ezer négyzetméteres üzemcsarnokban magas műszaki színvonalon folyik a termelés. A Kender-juta és Politextil Vállalat termelésének 50 százaléka ugyanis nem rubelelszámolású piacokra kerül, az export gazdaságosságát nagymértékben befolyásolja, hogy gyártásukhoz teljes egészében hazai alapanyagot használnak fel. M ikor a hazai termékek versenyképességéről, illetve az e téren tapasztalható hiányosságokról esik szó, akkor a szakemberek általában a fejletlen háttéripart is megemlítik az okok között. Tény. hpgy a háttéripar elmarad a késztermékgyártás színvonala mögött, a beszállító vállalatok pontatlanul dolgoznak, erősen kifogásolható az általuk készített alkatrészek minősége, esetenként aránytalanul magas áron értékesítenek. Mindez olyan ballaszt a késztermékgyártók számára, amely nagyban megnehezíti a rugalmas termékváltást, a folyamatos műszaki fejlesztést, a termékek korszerűsítését, a gyors piaci reagálást. A kialakult helyzet elsősorban a korábbi iparfejlesztési gyakorlattal, s az akkori szemlélet ma még sok helyen fellelhető megnyilvánulásaival magyarázható. A késztermékközpontű iparfejlesztés következménye, hogy a hazai vállalatok jelentős mennyiségben exportálnak különböző késztermékeket, de például a tőkés országokba irányuló magyar kivitel alkatrészhányada nem haladja meg a 14 százalékot. Ugyanakkor teljesen más arányok jellemzőek a tőkés gépbehozatalban, ahol nyok" szintén a régebbi gon- csak azért is, mert külföldök közé tartoznak, noha, az dön sokszor gazdaságosabországban összesen mintegy 200 öntöde van, amelyek kapacitása elegendő lenne az igények kielégítéséhez. Az üzemek többségében azonban csak egy műszakban termelnek, elsősorban munban lehet alkatrészeket, részegységeket értékesíteni, mint késztermékeket. háttéripar fejlesztése során meglehetősen sok a megoldandó feladat. A termelési profilok tisztítására. kaerőgondok miatt. A hiányt háttéripari termékszerkezetfokozza az öntvények nem megfelelő minősége is, hiszen a jelentős mennyiségű selejt csökkenti a kapacitások kihasználását. T

ermészetesen nemcsak és nem elsősorban új öntödék építése terén keresendő a megoldás. Sokkal inkább a meglevő kapacitások hasznosításában, a háttéripari szakosodásban, a háttéripar és a felhasználók közötti jobb együttműködésben, a különböző vállalkozási formák és különböző méretű vállalatok kooperációiban. illetve a nemzetközi munkamegosztásban keresendő. A késztermékgyártók jövője szorosan függ a háttéripartól, de ugyanez a meghatározottság fordítva is igaz. A háttéripar teljesítőképességével tos gondok egyik oka történetesen gazdaságunk túlzottan szerteágazó, szétaprózott termékszerkezete. A sokféle gyártmány ugyanis még többféle szerszám, alkatrész felhasználáaz alkatrészimport eléri az sát teszi szükségessé. A hátRomkert az óvodában A felsővárosi óvodában 210 bontakozó emberi értelem felett és érdekében bábáskodnak az óvónők. Azok, kiknek hivatása a legszebb, legfelelősségteljesebb. A tudás, az erkölcsi norma azon alapjait rakják itt le a kicsiny fejekbe, melyekre később az iskola, a család és a társadalom épít. Megtanulják a fegyelmet, a közösségben való viselkedés alapszabályait ,az egymáshoz való alkalmazkodást, a munka szeretetét. És néhány — magát vagánynak tartó — ifjú titántól a pusztítás, az értelmetlen rombolás ördögi mételyéből is kortyolhatnak a most még mindent szivacsként magukba szívó gyermeklelkek. A Gyík utcai óvoda kerítése jelképes, bárki könynyűszerrel átléphet rajta, hiszen nem „határvédelmi célokat" szolgál. Csupán figyelmeztet arra, hogy a kezajos termei csendesek. A kert azonban kevésbé! A környék tizenéves és multitinédzser titánjai tobzódnak itt kedvükre. Herkulesek tépik ki a földből a még bimbózó virágokat, tulipáncsatákat vívnak itt Dávidok és Góliátok, Sámsonok és Delillák. A baj csak annyi, hogy a vesztesek minden esetben azok a csöppségek, akik hétfőn rémülten és értetlenül szemlélik egyhetes munkájuk romjait, a szertetépi-szedi velük a virágokat?! Azt már csupán a rend kedvéért említem meg, hogy a medence előírásszerű fertőtlenítése és újratöltése hatezer forintjába kerül az óvodának, s ezen keresztül a városnak is. Mit szólnának ifjabb vandáljaink szülei, ha az óvoda benyújtaná nekik a számlát?! Talán akkor, de csakis akkor felelősségre vonnák dédelgetett csemetéjüket...?! Rendet kellene teremteni a körül. szét dobált virágokat, a le- G>'ík utcai, óvoda földből M'nden közösség, minden taposott ágyásokat, kiszedett és az óvoda ajtaja elé hajigált virághagymakupacokat. A sírva elszepegett miértekre mit mondhatnának az óvónénik? Kezdik újra a kapálást, az ültetést, a kicsik bizakodva és büszkén újságolják otthon: — Hétfőn már kinyílik a tulipánom! A jövő hétfő azonban olyan, mint az előző. Legfeljebb időben összefogott az értelmetlenül pusztítók, rombolók ellen. Miért lenne 1982 ősze és a Gyík utca kivétel ez alól? Balogh József 50 százalékot. Mindez szemléletesen jelzi azt a feszültséget, amely a hazai háttéripar felkészültsége és a késztermékgyártók igénye között fennáll, s amelynek feloldására ma még elsősorban a külkereskedelem vállalkozik, természetesen a maga eszközeivel. Ennek azonban az a következménye, hogy évről évre több olyan alkatrészt, részegységet vásárolunk külföldről, gyártását a hazai toknál is meg lehetne szervezni. Ráadásul a termékszerkezet-váltás gyorsítása, az új gyártmányok kifejlesztése még inkább bővíti az alkatrészimportot. A súlyos pénzeken rekonstruált bútoriparnak jelenleg többek között vereteket, élfóliákat, felületkezelő anyagokat és sok más egyebet kell importálnia. A rekonstráult ruházati iparnak nagyrészt konvertibilis valutáért kell megvásárolnia olykor egészen egyszerű kellékeket. Az idén nyáron a szegedi ipari tudományos konferencián többek között beszámoltak arról, hogy 1980ban körülbelül tízmillió dollár értékben importáltunk kéziszerszámokat, amelyek jelentős része különösebb anyagi és szellemi ráfordítás nélkül itthon is gyártható lenne. Egy másik példa az öntészet területéről. Kiszámították, hogy egyévi kétezer tonna kapacitású precíziós öntöde körülbelül 500 forgácsoló szerszámgépet képes helyettesíteni. Mégpedig. egyharmadnyi létszámmal. és a korántsem lebecsülendő forgácsolási veszteség nélkül. Az öntödei és a kovácsolt „előregyártmátéripar fejlesztése így elsősorban a gazdasági szerkezet korszerűsítésével párhuzamosan képzelhető el. Ebben az esetben sem célszerű önellátásra törekedni, elsősorban csak a hazai igényeket kielégíteni. Erőforrásainkat az adottságoknak megfelelő termékcsoportban a gazdaságos gyártásra, a magasabb színvonal elérésére kell összpontosítani. Ebamelyek ben az esetben, a belföldi el vállala- látás javítása mellett lényegesen növelhető a háttéripari termékek exportja, már váltásra, s elsősorban a már meglevő kapacitások eddiginél jobb kihasználására van szükség. Ez utóbbira számtalan lehetőség kínálkozik. Akadt már példa arra, hogy egy-egy alkatrészelem továbbfejlesztésére, gyártására több vállalat öszszefogott és közös üzemet hoztak létre. Emellett nagy tartalékot jelentenek az ipari és mezőgazdasági szövetkezetek, valamint a különböző kisvállalkozási formák is. A nagyvállalatok és a kisüzemek közötti kapcsolatrendszer szorosabbra fűzése is jó eredményekkel kecsegtet. Az állami vállalatok a termelési rendszer gazdaszerepét vállalva maguk köré gyűjthetnek kisebb szövetkezeteket és más kapcsola- gazdálkodó egységeket. Adott alapvető esetben szükség lehet arra is, hogy gépek, technológia átadásával segítsék a gyártási feltételek korszerűsítését, maguk is részt vállalva abban, hogy az alkatrészgyártók tevékenysége • megfeleljen a késztermékgyártók igényeinek. Mindehhez azonban tovább kell erősödnie a termékgyártás árutermelésjellegének. Ez teremtheti meg az alkatrészgyártók és a felhasználók közös érdekeltségét. ami nélkül lényeges előrelépés aligha várható. S bár nem szabad túlértékelni a mostanában újonnan ' létréjött kisvállalkozásokat, kétségtelen, hogy ebből a szempontból is hasznosak: növelik a piaci kínálatot. Pichler Ferenc Már húszezer fayfa van az iskiÉsziveiezeíeiiiek Az iskolaszövetkezetek hasznosan szolgálják a használják fel, s zsebpénzre diákok is futja belőle. Sok helyen azonban még nem élnek az iskolaszövetkezetek lehetőségeivel, gyakran azért, mert a pedagóguőnállóságra, felelősségre nevelését, a közgazdasági gondolkodás kialakulását — álUeR Péntek?n ® a ^as^a SZÖVOSZ-ban megrendezett sok idegenkednek a szervein. országos iskolaszövetke. zet működésével járó többzeti tanácskozáson, ahol eddigi eredményeket és az leterőfeszítésektől. Ám az i' a gyakori, hogy az áfész-ek r fejlesztés lehetőségeit vitat- diákszövetkezetek megalakí, ták meg. Mint elmondták, jelenleg 200 iskolaszövetketásával járó kezdeti támoga« tást a későbbiek során mérget működik mintegy húsz- sékiik> nem forditanak kellő ezres taglétszámmal. Elsosor- gondot a folyamatos segitésrítésen belül egy másik vi- abban különbözik attól, hogy lág kezdődik a szó átvitt most már az óvodai mebetű szerinti értelmében is. Itt tanulják meg a csöppségek, hogy magból virág, zöldség vagy napraforgó lesz, de csak akkor, ha azt naponta kapálják, öntözik, egyszóval értelmes és céltudatos emberi tevékenység révén. Egyszerűbben fogalmazva: itt döbbennek rá, hogy bármily jó földbe vetett mag is csak fáradságos emberi munka révén hoz termést. Azaz csak hozna, mert szombat-vasárnap az óvoda dence is tele lett engedve, tartalmának egy része a csap, másik része az ifjú titánok szervezetének jóvoltából került a medencébe. Röhögő tizenévesek játszanak a medence szélén: „Kié hord messzebbre" e'nevezéséi akármit. Az óvoda kertjében vadkempingezö felnőttek elnéző mosolyától kísérve. Mert, hogyan utasíthatná rendre az a felnőtt fiatal vandáljainkat. aki együtt mászik át velük az óvoda kerítésén, vállvetve Előrejelzés — számítógéppel Biztonságosabbá válik a meteorológiai előrejelzés annak a nagy számítógépnek az alkalmazásával, amelynek beállítására megindultak az előkészületek a lőrinci központi meteorológiai előrejelző intézetnél. A jelenleg még 3—4 órát igénybe vevő adatfeldolgozás ideje a komputerrel alig 30 percre csökken, ily módon gyorsabbá, megbízhatóbbá válik a különböző prognózisok készítése. A műholdak adatainak kiértékeléséhez is segítséget nyújt majd a nagy számítógép. Az adatok gyors értékelésével a többi között szinte percnyi pontossággal előre meghatározhatják a balatoni vihar kialakulása nak időpontját. A számítógépet előreláthatóan a Szovjetuniótól vásárolják meg, s várhatóan 1984-ben kezdi meg a működést. ban kereskedeími jellegű tennivalókra rendezkedtek be; iskolás gyerekek szövetkezeti kollektívái vezetik a diákbüfét, szétosztják az iskolatejet, megszervezik a tanszerellátást. Mind gyakrabban vállalkoznak mezőgazdasági tevékenységre is; kertészkednek, nyulat, lambot tartanak. A diákszervezetek tevére, s emiatt néhol elsorvad a jó kezdeményezés. Éppen ezeknek az akadálvoknak az elhárítására a SZÖVOSZ útmutatót adott közre a legjobb módszerek elterjesztésére. és pályázatot írt ki a legeredményesebben működő közösségek jutalmazására. Az ga" értekezleten egyebek között felhívták a figyelmet arra. , „ , , hogy a Pedagógusokat anyakenysege gazdasagxlag is silag ls érd„kelné keiiene hasznos. Évente megközelítően 30 millió forintot for- szemezésében," galmaznak, s tiszta nyereségük eléri az egymillió forintot. Bevételeiket rendszerint tenni a diáks-övetkezetek fenntartásában, mint ahogy azt számos helyen már sikerrel teszik kirándulásra, sportcélokra meg. (MTI) Műanyag vízvezeték A fémnél tartósabb, köny- nizsai gépgyárával. A Nagynyebben szerelhető mű- kanizsán meglevő berendeanyag csőrendszerekből az /.éseken. a Hungária alapeddigieknél jóval többet anyagából és te~hnológiájáakar felhasználni az építő- val évente egvmilliót készíipar az új lakások vízellá- tenek, azokból a csatlakozó tására. Ennek a többletnek idomokból, melyek gyártásáa biztosítására a Hungária ra a müanyagfeldolgozó válMűanyagfeldolgozó Vállalat lalat csak a géppark jelenszerződést kötött az Április tős bővítésével vállalkozha4. Gépipari Művek nagyka- tott volna.