Délmagyarország, 1982. október (72. évfolyam, 230-256. szám)

1982-10-16 / 243. szám

MAG A forradalmi osztályharc élvonalában Gladics Józsefre emlékezünk A

királyi ügyész 1931. január ltí-án jelentette feljebbvalóinak, hogy január 14en, amikor a törvényszéki tanács bevonult az esküdtszéki terembe, hogy megkezdje az állami és társadalmi rend miatt vádolt Rosucr Jenő és társai elleni bűnügy fötárgyalását, az történt, hogy „az ügyben beállított 24 vádlott közül a vizsgalati íogsagbun levő Gladics József íotattva kiáltott; *Eljw a magyarországi kommunisták.->s»e(<jat->,ÉHjen? a . forradalom!-" Ki volt ez az ember, aki Horthyék osztálybírósága előtt is Ilyen elszántan és vakmerően mert az ügy mellett hitet tenni? Gladics József a két világháború közötti helyi forradalmikommunista munkásmozgalom egyik legjelentékenyebb harcosa volt. Nyolcvan esztendővel ezelőtt. 1902. október 17-én született Szegeden, a Zárda utca 14. számú házban. Kilencen voltak testvérek. Gyermekkorukra fivére, Gladics Gyula, az egykori vöröskatona így emlékszik viszsza: „Sokszor feküdtünk le vacsora nélkül. Kora tavasztól, késő őszig — még nem jött a dér, mezítláb jártunk. Amikor beálltak a hidegebb idők, felváltva viseltük egymás ruháját, cipőjét." A sok nélkülözés, a nyomorúság kezdettől ellenállásra, lázadásra ösztönözte Józsefet. Ez az elkeseredés és a düh adott erőt, hogy nyomasztó anyagi helyzetükben is kiharcolja, hogy tanulhasson, hogy szegény sorban levő szülei taníttassák. Az elemi osztályok után elvégezte a polgári Iskolát, ami a hasonló sorsúaknái igen nagy dolognak számított. A Gladics csalód Zárda utcai lakása közel volt a szegedi kommunista mozgalom egy másik kiváló alakjának. Széli Juliskának az otthonához. Gyakran összejártak, s véleményt cseréltek a politikai helyzetről. 1918 őszén bennük ls érlelődött a helyi kommunista csoport megalakításának terve. Nem véletlen, hogy Udvardi Jánost, aki 1919 januárjától a helvl kommunista szervezet titkáraként működött, Gladicsék hozták le a kommunista párt budapesti. Visegrádi úti közponjtóból. A francia megszállás idején Gladics Józsefet rövid időre börtönbe vetették. Amikor 1919. március 26-án a direktórium elhagyta Szegedet, ő a fegyveres alakulatokkal távozott. A húszas évek derekára az Illegális KMP Szegeden is figyelemre méltó eredményeket ért el csoportjainak kiépítésében, a legális és földalatti harc összekapcsolásában. Szegeden a szervezkedés élén Ladvánszky József állt. Köré tömörültek a tapasztaltabb harcosok éppúgy, mint az ifjabb nemzedékhez tartozó forradalmárok. Ezzel kapcsolatban jegyzi meg visszaemlékezésében a nemrég elhunyt Kekexovich János, aki az ellenforradalmi korszak szegedi kommunista szervezkedeseiben ugyancsak fontos szerepet játszott, hogy „Gladics is Ladvánszky tanítványa volt, mindig a forradalmi osztályharc élvonalában, megalkuvás nélkül." Kekezovich -megjegyzésének hitelét és értékét' -növelt, hogy "hosszabb ideig együtt lakott Gladicsékkal a Felső Tisza-part 22. számú. ún. „Ecsedi házban". 1926 nyarától Csongrád megyében is kiépültek az MSZMP csoportjai. 1926. november 21-én — az MSZMP elleni általános hatósági fellépés nyomán — ..választási röplapok szegedi terjesztése" címén letartóztatták a szervezkedés irányítóit: Ladvánszky Józsefet, Nagy Ferencet, Gladics Józsefet. A vád ellenük így szólt ..(...) olvan mozgalmat (...) kezdeményeztek és vezettek, melynek célja az volt, hogy (...) osztályharcot szítsanak, a magántulajdonban levő birtokok felosztassanak, a mai alkotmányos államforma, a királyság helyett köztársaság hozassék be, éspedig olyan formában, hogy a munkásság és a parasztság kormánya uralkodjék." A bírói szervek ezúttal végül is a vádat nem tudták kellőképpen alátámasztani, s 2 hónapi vizsgálati fogság után Gladicsék ügyében az eljárást megszüntették. A KMP erőfeszítései a szervezeti megerősödésre, illegális csoportok megalakítására Csongrád megyében is az 1929—1933. évi gazdasági világválság idején érték el tetőpontjukat, mutatták föl a legnagyobb sikereket. 1930. május 18-án Gera Sándor és Gladics József vezetésével a Tiszaparti füzesekben zajlott le az adott időszak legnagyobb kommunista megmozdulása, amelyet a beépített spiclik révén a hatóságok is felfedtek. Serfőző Lajos tanulmányában idézi az akcióról az egykorú laptudósításokat: ..Bolsevista forradalom csíráit fojtották el Szegeden!" — Irta az egyik polgári lap. A KMP orgánuma. a Kommunista pedig ígv foglalta össze a történteket; ..Szegedi és makói elvtársaink konferenciára jöttek össze, hogy megtárgyalják a kerület szervezeti helyzetét és a KMP II. kongresszusa által hozott határozatokat (...)." A rendszer megdöntésére irányuló kísérlet és szervezkedés vádjával összesen 25 főt vontak bírósági eljárás alá. köztük Gladics Józsefet is, akit a már említett Vild tanács 2 év 6 hónapi börtönbüntetéssel sújtott. A lebukás után a kommunista sejt újjászerveződött, s hamar megtalálta a legális munka politikai lehetőségeit. Kapcsolatot leltek az Országos Ifjúsági Bi-. zottság csoportjához, s eredmennyel szervezték, befolyásolták a fiatalok egy részét. Az ún. Házi Újság perben 1932 augusztusában végül nem kevesebb, mint 28 személy ellen folyt eljárás. Gladicsot természetesen ismét vád alá vonták, s a kihallgatások során brutálisan bántalmazták, megkínozták. Visszaemlékezésekből tudjuk, hogy az ítélőtábla tárgyalását megelőzően Gera Sándor, Gladics József és Gombkötő Péter megkíséreltek kijutni Csehszlovákián át Ausztriába. Gera szökési kísérlete sikerrel járt, de Gladics és Gombkötő lebuktak, s megbilincselve hozták őket viszsza Szegedre. Gladicsot a tárgyalásra láncon vezették be. Végül , 2. év fogházra ítélték. Omnibusz, lóvasút, villamos C „IA. Gladics a Csillag börtönbe került', ahol a Sáliái és 'Fürst élleni eljárás miatt tiltakozásképpen 6 napig több tarsával együtt éhségsztrájkot folytatott. Olyannyira legyengült, hogy mesterségesen kellett táplálni. 1933 márciusában Gladics József és Komócsin Antal aláírásgyűjtő akciót szerveztek, hogy tiltakozzanak a német fasizmus ellen, s szolidaritásukat fejezzék ki az altonai törvényszék által halálra ítélt német kommunisták, Lütgens, Tesch, Wolf és Möíler iránt. A tiltakozó memorandumot mások mellett Komócsin Mihály, Gombkötő Péter, Bodó Antal, Négyökrű József, Farkas István is aláírták. Machánszky József, aki az 1930-as évek ifjúkommunista szervezkedéseinek egyik vezetője volt, s aki kutatásaimhoz ezúttal is igen nagy segítséget nyújtott, magnószalagjain őrzött visszaemlékezésekből azt állapította meg. hogy Gladics Somogyitelepen a* harmincas évek második felében is kommunista sejtet szervezett. Ennek rajta kívül Deli Károly, Gombkötő Péter, Pusztai (Pipicz) József, Vánki Béla, Kókai János voltak a tagjai. Sárközi István 1977 októberében megjelent cikkében megemlíti, hogy Gladics és a kommunista sejt utoljára 1940 karácsonyán jöttek össze tanácskozásra Deli Károly somogyitelepi lakásán, hogy megvitassák a proletariátus feladatait az új helyzet körülményei közepette. Gladicsot különben az illegális mozgalom felszabadulás előtti utolsó titkáraként ismerték. 1942-ben az orosz frontra vitték büntetőszázadban. Kókai János még Kiskunfélegyházán találkozott Gladiccsal, aki elvtársai sorsa iránti aggodalmának adott hangot. A fronton eltűnt. A hazajutottak szerint ott i9 szervezkedett, felvilágosító munkát végzett, a háború értelmetlenségéről, céltalanságáról beszélt. Szeged Horthy-korszakbeli története nem bővelkedik kiemelkedő forradalmárokban, igazi hősökben. Gladics Józsefet példaszerű életútja alapián feltétlenül közéjük sorolhatjuk. Születésének 80. évfordulóján ezért is adózunk emlékének a legnagyobb tisztelettel és megbecsüléssel DR. HEGYI ANDRÁS sak 1854. március 4-én kapcsolódhatott be Szeged az ország vasúthálózatába, amikor az első gőzmozdony szerelvényével befutott az indóház elé. A város és a vasútállomás között ettől kezdve mind élénkebb mozgás indult meg. de a városlakók csak gyalogszerrel, lóháton, magánfogatokon vagy béi kocsin győzhették le a távolságot. Egv élelmes nyergesmester. Molnár Antal hamar meglátta a lehetőséget. és négy bérkocsival bonyolította a forgalmat az állomás és a belváros két centruma, a Dugonics tér. valamint a Fekete Sas (Bajcsy-Zsilinszky) utcai szállodák között. Á gyors ütemben kibontakozó gazdasági élet. az utasszám növekedése azonban arra ösztökélte a város vezetőit, hogv a pesti példára más megoldás után nézzenek. és így született meg a határozat, hogy Szegeden is omnibuszjáratokat indítsanak. Az első járat 125 évvel ezelőtt. 1857ben — Pesten 1832-ben. Sopronban 1847-ben. Debrecenben 1888ban — indult, a Kukovetz és Habi-cég vállalkozásában, kilencfős személyzettel, nappal 12. éjjel 16 krajcárért, személvenként. Már mindjárat az első járatok nappali forgalma jelentősnek bizonyult, a kocsik előbb óránként. majd fél óránként indultait. Meghatározott útvonalon haladtak, de azokat útközben bárki megállíthatta. ha le- vagv felszállni kívánt. A szegedi omnibusz (lófogatú társas kocsi, nem tévesztendő össze a lóvasúttal!) a városközpont és az állomás között közlekedett. mintegv 1,7 kilométeres távon, valamint az Oskola utcán át a Három Királyhoz címzett vendégfogadót érintette, maid továbbhaladt a Fekete Sas és a Hét elektor nevű vendéglőkig. Érintette a Magyar Koronához elnevezésű vendéglőt is a gabonapiacon (Dugonics tér). Az omnibuszközlekedés Szegeden közel három évtizedet élt. Az igénvek növekedésével a vállalkozók mind több omnibuszt állítottak üzembe. Természetesen a korábbi áldatlan útviszonyokat megszüntették. és 1856-ban a főbb útvonalakat kikövezték. Az 1879-es tragédia, amelv 75 ezer embert tett hajléktalanná, elsönörte a várost. és az omnibuszközlekedést is megszüntette. A rekonstrukció után. lóvasút létesítésére Dálvázatot hirdettek, és ezt egv belea mérnök. Eduárd Paciét nverte meg. Igaz. hogv lóvasút létesítésére már 1875-ben tett aiánlatot a városnak Naszluhácz és társa. de akkor még uralkodott az omnibusz. A lóvasúti pályaépítést 1881-ben kezdték, és Pollácsek Ede. valamint érdektársai 1884től kaptak jogot az üzemeltetésre. Az első iárat a rókusi állomástól a Széchenyi téren át vezetett. a mai l-es vonalán, az indóházig. A második vonal a kiskörúton. a Felső Tisza-parton, a mai futballstadionig. A harmadik vonal a kialakuló ioarnegvedbe. de olvan megoldással, hogv a teherpályaudvartól indult, és érintette a Takaréktár utcát is. Meg* határozták az utazósebességet, amelv óránként 10 kilométernél több nem lehetett, a vonatok érkezéséhez és indulásához igazították a lóvasút menetrendiét A személvek fel- és leszállására már megállókat jelöltek ki. és ezektől eltérő helyen a lóvasutat, eltérően az omnibusztól, nem lehetett megállítani. A személvszállítást lóerővel, de a teherszállítást már gőzüzemű erőgépekkel oldották meg. 1884-re. Az . 1884ben teljes üzemben beindult lóvasút kocsijait, batárszerjűeri' ké* pezték ki és zöldr'e féstetíM. Á hajtók hajnali ötkor ültek a bakra. Az Ilona utcánál és több helven kitérős megálló volt. váltóaknával. Az indplást a haitó tehénszarvból készült tülökbe fúvással jelezte. A mai ruhagyárnál. a kórháznál szintén kitérők voltak. Kezdetben 28 pár muraközi ló szolgáltatta a vontatóerőt. A lóvasút központja a Kelemen utca 7. szám alatti házban volt Az alkalmazottak nyári és téli egyenruhát viseltek. A haitók és kalauzok reggel öttől éiiel 12 óráig dolgoztak, és ezért havonta 21 koronát kaptak. A lovakat különösen nagy becsben tartották. Jó példa erre. hogv fólovász-páIvamesternek az egykori rendőrkapitányt. Sas Laiost bízták meg. nyugdíjas éveiben. Induláskor a menetdíjat 10 krajcárban állapították meg. amit később hatra csökkentettek. Az indulást követő teljes évben a szállított utasok száma meghaladta a 300 ezret Évente 70 ezer tonna árut fuvaroztak. és az összes s/.emélvzet száma nem tett. ki többet 40 főnél .Az időközben létrejött Közúti Vaspálya Rt. vezetésével a lóvasút a századfordulóra elérte fejlődésének lehetségés maximumát. és a kor követelménveinek megfelelően, a város vezetői ismét továbbléptek, elkészült a villamosítási terv maid 1907-re megvalósult a kivitelezés — éDoen 75 éve —. és 1908-ban indult első útiára a szegedi villamos a Győri Vagongyárban készített motorkocsikkal, már 25 kilométer/óra sebességgel. Ezek a kocsik 60 éven át üzemeltek. az utolsót 1968-ban seleitezték ki. A 25 motor- és 14 pótkocsiból álló állomány a kiskörúton illetve az öt sugárúton haladt, lényegében a város minden részét megköz.elítve. ehhez csatlakoztatva az ú.iszegedi vonalat. Mai villamosvonalaink ismertek. A városi autóbuszforgalom Szegeden csak 1955-ben kezdődött, és mái íószolgálata közismert. A trolibuszok 1979-től kezdve közlekednek Szegeden. Ennvi Széged tömegközlekedésének históriája dióhéiban. és ez 125 esztendeje kezdődött. BÁTYAI JENŐ Szombat, 1982. október 16, 29. Vásárhelyi Őszi Tárlat # anyagából Licbrr f.va: Az elet tenvercn Németh József: Nádaratók (6. oldal) Szalhmáry Gyöngyi; Dr. Pálfy Budinszkv Endre és dr. Kalmár László emlékére Kotsis Nagy Margit: Menet (7. oldal) 1