Délmagyarország, 1982. október (72. évfolyam, 230-256. szám)

1982-10-16 / 243. szám

Szombat, 1982. október 16. WLDM i Pol Pot Könyv a vörös khmerről E redetileg Salot Sarnak hív­ták. Közép-Kambodzsában született egv kilencgver­mekes kisgazdacsalád "nyolcadik gyermekeként 1928-ban. Grült volt? Torz lelkületű szadista? Mindenesetre a történelem elret­tentésül Néróval és Hitlerrel együtt említi a Pol Pot nevet, amelyet a kambodzsai népirtó 1967-ben vett föl. miután kétévi kínai tapasztalatszerzés után. immár kiforrott maoista vezér­ként visszatért hazáiéba. Máté György Pol Pot című könyve — amelyet a Ténvek és Tanúk sorozatban a Magvető Könyvkiadó jelentetett meg — igyekszik megfejteni a vörös khmer titkát. Mielőtt a hatvanas évek közepén és a hetvenes esz­tendők vége felé a szerző eluta­zott volna a Vietnami Demokra­tikus Köztársaságba, maid onnan Kambodzsába, könyvekben tanul­mányozta a khmerek történetét, a társadalmi és a vagyoni viszo­nyokat. az iszlám és a buddhiz­mus befolyását stb. Ez természe­tesen nem elégítette ki. Az új fővárosban. Phnom Penhben sok­sok emberrel beszélt — köztük Salot Sounggal. Pol Pot testvér­bátyjával és Norodom Szihanuk exkirály államfővel —. akik meggyőzték arról, amit eddig csak gyanított: Pol Pot és rend­szerének ideológiája nem előz­mény nélküli, gyökerei vissza­nyúlnak e földrész múltiába. a királyság kezdetéhez. Mindent számításba véve is elképesztő borzalom azonban, ami 1975. áp­rilis 17-e után történt. Kambod­zsának nyolcmillió lakosa volt. amikor Pol Poték hatalomra ke­rültek — állapítja meg Máté György. — Uralmuk ideién sem háború, sem járvány nem pusztí­totta a népet. Mégis, amikor ez a mániákus fasiszta diktatúra megbukott, mindössze ötmillió ember élt már Kambodzsában. Kérdőjelek egész csapata sora­kozik az oivasóbar). Az nem elég válasz, hogy a királyok (Norodom Szihanuk is) istennek kiáltva ki magukat, porig alázták és állati sorban tartották a népet. A vilá­gon nem egyedül a kambodzsai uralkodók előtt kellett tíz méter távolságban hasra esni. maid kúszva-mászva közeledni még a minisztereknek és a hadvezérek­nek is. Többet mond ennél, hogv itt a nép energiáit két évezreden át egv saiálos termelési forma, az ázsiai termelési mód béklyózta le. A telhetetlen király és a nép kö­zé ékelődött élősdiek légióia kí­méletlenül szorította a srófot. úgyszólván mindent elszedett a faluközösségektől. A paraszt már 3—4 éves korától dolgoztatta a gyerekét, mert csak így tudta ki­fizetni az adókat és életben tarta­ni a családját. Ez a máról hol­napra is alig létezés általában megedzette, sőt gyakran kegyet­lenné formálta a férfiakat. Meg­tanulták gyűlölni a kizsákmánvo­iókat. s ahol csak módiuk volt rá. megtorolták a mérhetetlen szenvedést. Norodom Szihanuk kirólv-mi­niszterelnököt három évtizedes hintapolitikáia sokféle szövetség­hez sodorta Mutatkozott Kína­barátnak. maid komrnunistaelle­nességről biztosította az Egye­sült Államokat. A vietnami há­borúra készülő amerikaiak sza­ván akarták fogni, s elvárták, hogv vegven részt az ázsiai kom­munistaellenes keresztes háború­ban. Nem fogadott szót. Erre az USA légiereje bombázni kezdte Kambodzsát, mérhetetlen szenve­dést okozva az egyébként is sár­ba taposott népnek. Szihanuk vá­laszképpen megengedte a viet­nami szabadságharcosoknak, hoev a kambodzsai földet is érintő" Ho Si Minh-ösvénven utánpótlást szállítsanak a délen küzdő felsza­badító vietnami serednek. Ameri­ka visszavágott: ármádiája segít­ségével puccsot hajtott végre, s az új. ellenforradalmi rezsim már teljes erővel szolgálta oltalmazó­ját. A Lon Nol-kormdnv még to­vább nyomorgatta a parasztokat, és százezerszám fogta be őket katonának. A jenki hadművele­tek tönkretették a vetést. nem termett rizs. az ellátási gondok leküzdhetetlenné váltak. A nép lázongását a Lon Nol-kormánv úgy akarta megakadályozni, hogy a parasztok egy részét erőszak­kal városba telepítette. Ez alap­jában rázta meg a khmer társa­dalmat. A kambodzsai kommu­nisták a harcokban elvesztették legjobb harcosaikat, s lehetővé vált. hogv Pol Pot és klikkie egyeduralkodóvá váliák a párton belül. Az amerikaiak csúfos ve­resége Vietnamban Lon Nolék utolsó reményeit is eloszlatta, és Hawaiiba menekültek. Olvan tár­saság foglalta el a helyüket, amelynek szótárából hiányzott, az a szó. hogy emberség, vagy ke­gyelem. Pol Pot szerencsétlen csillagzat alatt született., vagyis a nagv túl­termelési világválság kezdetekor. Bátyja, a Szihanukot testőrként szolgáló Salot Soung szerint nem volt terhelt, ami pedig megkönv­nyítené a kambodzsai tragédia megértését. A nyomor ellenére is egészséges volt a család vala­mennyi tagja. Pol Pot (akkor még Salot Sar) vidám, mozgé­kony. de könnyen kezelhető gye­rek volt. még az ennivalón sem kapott össze testvéreivel. Mivel nem tudták taníttatni, szigorú szerzetesek gondjaira bízták. On­nan ipari kollégiumba került, majd amikor Szihanuk elrendel­te. hogv küldeni kell a párizsi egyetemre tanulni vágyó fiatalo­kat. bátyja közbenjárására el­nyerte a francia ösztöndíjat. Pá­rizsban — mivel nehezen ment neki a tanulás — a gazdag khmer családból származó ifjak lenézték gyakran kigúnyolták, mint pa­rasztot. Sértéseik elől a forradal­mi mozgalomba menekült. Csak szónokolni szeretett, az elmélet, a marxizmus—leninizmus tanai alig érdekelték. Harmadmagával 1953-ban tér vissza Phnom Penh­be. Olyan nagy energiával tevé­kenykedett. hogy az 1960-ban tartott kongresszuson már a Kambodzsai Kommunista Párt nevet akkor fölvevő párt Közpon­ti Bizottságának tagja. 1963-ban pedig megválasztották a párt fő­titkárává. Életében akkor történt a nagy fordulat, amikor 1965-bén meghívták Kínába, hogy szemé­lyesen győződhessen meg Mao Ce-tung módszereivel, illetve lát­hassa. hogy irányításával hogyan rombolja le a kínai ifjúság mind­azt. ami régi... Két év múlva, az úgynevezett nagv proletár kultu­lális forradalomban, örökre el­tűnt a régi énje. fölvette a Pol Pot nevet. Ezzel megszületett a polpotizmus... Kambodzsában ő lett a katonai bizottság vezetője is. vagyis a teljes hatalmat birtokolta. Két­felé osztották a lakosságot: nép­re (sajátos Pol Pot-i értelmezés szerint) és népen aluliakra. Ez utóbbiba tartoztak a gazdagok és mindenki más. aki nem rokon­szenvezett a vörös khmerekkel. Ördögi módon úgy szervezték meg a diktatúrát, hogv kénvük­kedvük szerint bármikor bárkire rábizonyíthatták a bűnösségét és végezhettek vele. Az agyonve­réshez. a fölakasztáshoz, a főbe­lövéshez elég volt annyi, hogv a párttitkár vagv a falu felelőse valakit ellenségnek nyilvánítson. Hoztak egy 33 pontos ukázt, amelyben ilven szörnyűségek sze­repeltek: csak az érdemel életet, aki Pol Pot elvtársat szereti, tisz­teli és híven követi őt a harc­ban: aki a kommunából meg­szökik. halál fia: a népnek nincs szüksége pénzre a pénz elfoga­dása tilos: nem kell vasút, for­galma megszűnik: a demokrati­kus Kambodzsában egységes az öltözék: fekete vászonzubbony, fekete nadrág...; a kommunában az Ankar csak az úi generáció létrehozása céljából ad parancsot a közösülésre... az önkénves közö­sülés halálbüntetést von maga után: az anva köteles gyermekét 6 éves kortól a közösségnek át­adni. ettől kezdve nem tarihat vele kapcsolatot; a szülés nem mentesít a közös munka alól: aki a buddhizmussal vagv más felekezettel paktál, halállal la­kol: aki a Szoviet vagv a viet­nami kommunizmussal közöskö­dik. eszméit, irományait befogad­ja. meghal. ..Ez tilalomrendszer, amelv va­lóiában minden állampolgárt ha­lálra ítélt, nevetséges utópiának tűnne, ha nem lett volna olvan véresen loomolv dolog" — írja Máté György. Nem voltak ezek a szadisták különbek saiát híveik­kel szemben sem: a párttag csak fekete ruhában járhat, naponta egyszer étkezhet — parancsol­ták. Hetenként csak kétszer ta­lálkozhat elvtársaival, köteles úi nevet fölvenni, vesse lesz szemé­lves tulajdonságait. figvelien mindenkire és jelentse, ami árt a forradalomnak... Ea a magát kommunának nevező fasiszta szervezet lemészárolta mindazo­kat. akik kommunistának és nem maoistának vallották magukat. Hárommillió embert. A könvv szerzőiével egvütt mi is föltesszük a kérdést, hogv mi­féle párt volt az. amelv tömeg­gyilkosokat tömörített magába? A válasz: az 1930-ban ala­kult Indokína Kommunis­ta Pártja. amely a gvar­matosításellenes forradalmi szer­vezetek egyesüléséből iött létre. 1951 februárjában, a második kongresszuson kimondta megszű­nését. Ugyanitt megalakult há­rom ország önálló pártja: a Viet­nami Munkáspárt, a Laoszi For­radalmi Néppárt és a Kambodzsai Forradalmi Néppárt. Ez utóbbi­nak a titkára, amikor Szihanuk titkosrendőrsége elfogta és meg­kínozta. elárulta a párt többi ve­•••ae tőjét. sajtóját, -szervezeti* föl— építését.* A' Párizsban tanuló diá­kokból összeállt új vezetőség .jf,üt<í. lönféle zavaros. kispolgári-ro­mantikus elméleteket szedett ma­gába. amelynek alapián ellenség­nek minősítettek mindenkit, aki nem maoista parasztnak vallotta magát. Pol Pot. leng Sari, Khien Samphan, Hon Yo-un. Nu Nim. Son Sen és a klikk többi tagiá­nak közös vonása, hogv értelmi­ségi. kisgazdaszármazékok. Szi­hanuk ajánlatára tanulhattak Pá­rizsban. hazájuktól távol találkoz­tak a forradalmi mozgalommal, a szocializmusról utóoista-reformis­ta nézeteik voltak. Szihanukkal csak akkor kerültek szembe, ami­kor az ráiuk támadt, a Mao Ce­tungista Kínába mentek „forra­dalmat" tanulni... A népi Kambodzsa marxista— leninista pártja 1981 májusában megtartotta negyedik kongresz­szusát. Nevét a Pol Pot által be­mocskolt Kambodzsai Kommunis­ta Pártról Kambodzsai Forradal­mi Néppártra változtatta. A be­számoló elemezte az okokat — a khmer társadalom elmaradott szerkezetét, a tömegek forradal­mi tudatának gyengeségét —. amelyek lehetővé' tették a népel­lenes polpotizmus hatalomra ju­tását. Most. a párt és a nép előtt az a föladat áll. hogv a gazda­sag és a társadalom újjáépítésé­vel lépésről lépésre a szocializ­mus felé vezesse Kambodzsát .. F. NAGY ISTVÁN Szikszai Károly Egy szoba emlékkönyvébe mint amikor egv régi képkeret kiválasztja képét megváltoznak a színek a barna barnább és a száj emberibb ne keresd a megszokott arcot a bárzenéhez szokott szempárt ne keresd azt a mosolvt ami letagadja az embert napszemüvegek törését mintha eltalálta volna a Napot halántékomhoz szögezve az az óra ne keresd azt a napot csupán egv régi képkeret « megtalálta képét Gondolatok egy ünnep elé... S zázados ünnepére készül városunk két elsőrendű kulturális intézménye a következő évben. Ez az ünnep alighanem az elválás ideje is leend. hiszen a Somogyi-könyv­tár nemsokára kiköltözhet a közművelődési palotából, a mú­zeummal eddigi „közös Alma Mater"-éböl, korszerű, jól felsze­relt ..könyvtárkombihátba". Bi­zonyos, hogy ez az elválás mind­két intézmény számára egészsé­ges. fejlődő terjeszkedést fog je­lenteni, a sorsközösség igazsága folytán, az ünnep előestéjén még együttesen nézhetnek vissza — s nézhetnek már csak azért is, hiszen első megalapozóik ugyan­azok a kultűrbajnokok voltak... A két intézmény bölcsőjénél azonban nemcsak az ismert nagv nevek bábáskodtak. Meg kell emlékeznünk itt azokról a „szür­ke bajnokokról", akiknek törek­vése, működése folytán születhe­tett meg a szegedi könyvtár és múzeum közös gondolata. Löw Lipót főrabbi 1869. júni­us 9-ére értekezletet hívott ösz­sze egy alakulandó történelmi társulat érdekében. Nézzük, kik is vettek részt ezen? Balázs Mi­hály, Csermelényi Iván, Dáni Ferenc, Karcsú Arzén, Kovács István, Kreminger Antcfl, Ma­gyar Gábor. Magyar János, Mol­nár Pál, Muskó Sándor, Reizner János, Szabados János, Szél Far­kas. Szluha Ágoston, Vadász Manó, akiket ki kell emelnünk, de valószínűleg ennél még töb­ben is. Nem lehet célunk, hogy most itt bemutassuk ezeket a személyeket, csupán annyit, hogv ezek csaknem valamennyien a Szabadelvű Kör tagjai is voltak. Az ülés választott elnöke Kre­minger Antal prépost volt. Reizner János és Muskó Sándor pedig kijelölt jegyzői. Löw Li­pót bevezető előadásában kije­lentette többek közt, hogy „ ... nincs úgy országos. vala­mint helyi szempontból neme­sebb feladat, mint egyesülni, hogy hazánk története. legin­kább bel- és művelődési törté­nelmét a múlt idők kihalt alak­jaiból felkutatni a néma emlé­keket megőrizni, s az utókor számára gyűjtés és leírás által biztositani..." Szeged városa nem lehetett kezdeményező ebből a szempont­ból, hiszen Kolozsvár, s más vi­déki városok ezen a téren már előbb jártak. Lőw Lipót előter­jesztése általános tetszéssel ta­lálkozott. Jelenlevők a társulat főfeladatául tűzték ki egv „tör­ténelmi könyv- és levéltár fel­állítását, azonfelül mindazon emlékeit a múltnak, melyek mű­velődési fejlődésünknek adatai­ként szolgálnak — bármi mó­don egybegyűjtve, részint mea­őrizni,., majdan feldolgozni,,." Adataink vannak arra vonat­kozólag, hogy 1872-ben már igencsak gyűlnek az adományok. A Szabadelvű Kör régészeti szakosztálya már százakra me­nő könyvet s régi pénzt, föld­ből kikerülő régiségeket őriz. A szakirányítás ellen nem lehetett semmi kifogás, hiszen a szak­osztály tagjai közül Lőw Lipót ebben az időben már a város legnagyobb- magánkönyvtárának tulajdonosa volt,- s Reizner Já­nost ekkor még elsősorban az érmészet vonzotta. A legbuzgóbb adományozók Petrovics István (Bibliotbeca Viatorum, Litterae procerum Europae. Krisztus élete, Decreta Regum Ungariae. Ius canonicum. Elementa Juris Civilís ... Morális stb.), Cserme­lényi Iván (Stancsics művek; Magyar Gyász. Zsebtükör), Muskó Sándor és Szendrőy Já­nos (eredeti forradalmi nyomtat­ványok. kiáltványok). Az érem­adományozók között találjuk Burger Zsigmond, Dalmay Győ­ző. Waidinger Gyula, Gombos József és Strőbl-Vedres Clemen­tin nevét. Zsoter Andor pedig úgy szerepel, mint akinek nagy éremgyűjteménye van. Régi könyvek, érmek, régiségek — úgy vehetjük, ezek alkothatják a korszak akkori szemlélete sze­rint egy leendő könyvtár és mú­zeum alapjait. Szegedet nagv szerencse érte a nagy szerencsétlenségben, a nagy víz idején. Esztergom két mae­cenást is adott városunk kultú­rájának gyarapításához Somogyi Karoly róla elnevezett könyv­tár alapítója lett. A másik esz­tergomi. Fcichtinger Sándor fő­orvos ugvancsak élte munká­ját, herbáriumát ajándékozta a leendő szegedi egyetem számá­ra. Ez a gyűjtemény a későbbi múzeum növénytára alapja le­hetett. A Tisza partján álló büszke palota, a „sokablakú ház", mely csaknem egy századon keresz­tül két kultúrintézményünknek közös otthona volt. nemsokára egyetlen gazdára lel. Bizonyára átalakulnak a helyiségei, melyek a túlzsúfoltság következtében je­lenleg is. a könyvtárak kivételé­vel minden ízében átformált ál­lapotban vannak. Elvégre minden változik, job­bul, szebbül az idővel. De meg­bocsátható e sorok írójának nosz­talgiája. aki már csak kívülről szemlélheti a nagy átalakuláso­kat, visszagondolva a -égmúlt. 20-as évekre, amikor mestere. Czógler Kálmin, bevezette a pa­lota belső rejtelmeibe amikor először láthatta a kincsesház belső életét, a már akkor is ha­talmas könyvtárat, s közelről láthatta a Gazdát, a két intéz­mény közös vezetőjét, Móra Fe­rencet ... CSONGOR GYÖZÖ

Next

/
Thumbnails
Contents