Délmagyarország, 1982. október (72. évfolyam, 230-256. szám)

1982-10-16 / 243. szám

A Szombat, 1082. r»1<fnW ífl Fiatal szakemberek konferenciája A tanácsok feladatai a kereskedelem és a szolgáltató tevékenység szervezésében címmel kezdődött meg pénteken Egerben az államigazgatás fiatal dolgozóinak kétnapos országos szakmaitudományos konferenciája. A mintegy 80 fiatal szakember részvételével megkezdődött eszmecserén 17 előadás hangzik eL A genius loci ápolása Befejeződtek a megyei levéltári napok Ötödik alkalommal ren- véltárában gyűjtötték. A értékekre. A közművelődési dezte meg a Csongrád me- program zárásaként kértem törvény megjelenése óta a gjei Levéltár Makón, Hód- dl. Blazovich Lászlót, a me- levéltárak is mind nyitot•nezővásárhelyen és Szege- gyei levéltár igazgatóját ösz- t .bbá váltak, az itt őrzött títn a levéltári napok eseménysorozatát. Az elmúlt • zefoglalásra. . , .... , — A levéltárak évszázahárom napban levéltárosok. . , .. , . , . , dokon át iratok, dokumentumok, zárt intézményei voltak. Csak néhány kuta. , .. „ , tónak adatott meg a búvárak kodás lehetősége8Pár kiálmuzeológusok, helytörténeti kutatók, főiskolai-egyetemi oktatók, könyvtárosok száelőtt azokról az eredményekről, melyeknek dokumentumanyagát a megye leMás és publikáció hívta csak fel a figyelmet a levéltárakban őrzött hallatlan Szegeden, a Zenés Színházban Műveit vezényli: Lutoslawski Nem mindennapi koncert színhelue lesz szerdán este a szegedi Zenés színház. Krrunk naav lengyel zeneszerzője. Witold Lutoslawski saiát müveiből összeállított programot vezényel az Állami Hangversenyzenekar élén. Lutoslawskit az elmúlt negyedszázad legjobb zeneszerzői közt tartja nyilván a köztudat és a szakma. Boulez. Stockhausen. Caae. Ligeti mellett ő az. aki a második viláohábnrú után önálló zenei nyelvet alakított ki. és stílusának erejével, költőiséoével a nagyközönség elismerését is kivívta. Witold Lutoslawski 1913ban született Varsóban, zemával. maid (zseniális, leithetetlen pillanat!) a nei tehetségét apin családiá- eedűk lirai daliamával. A ból örökölte. Reálgimnáziu- középrész az első tételre emmot végzett, maid két évig lékeztető technikával dolgoz a varsói egyetem matemati- fel eav széles, deklamáló téka szakos hallgatója. A varsói konzervatóriumban zenemát. a harmadik rész pedig az első visszatérése kíszerzésből Witold Maliszews- sértetiesen sötét színekkel. ki, zongorából Jerzy Leteld A Concerto harmadik tétele növendéke. Zeneszerzői dio- több. motivikus szálakkal lomamunkáia két Reguiem- összefüggésbe hozott részből töredék. Első zeneszerzői si- álló komplexum. Előszór kerét az 1938-as befejezett Passacagliát hallunk, melvSzimlonikus variációk hozták meg Tanulmányainak folytatását, tervezett párizsi ösz.töndíias útlát keresztülhúzza a világháború. Krakkóban. maid Kelet-Lengvelnek témája tizennyolcszor ismétlődik a zenekar különböző szólamaiban, mindanvnyiszor más-más ellenszólamokkal keveredve. Ezután Toccata következik, amelyországban katonáskodik, né- nek témája azonos a Passamet fogságba kerül, onnan egves szólamok következtében a új. komplex fogalma jön lét- I re. „Nem lehet pontosan elő- ' re lótni, hogy valamelyik hang vagv hangcsoDort a másik előtt hangzik-e el. vagy utána. Csak a ritmus jellegét, lehet előre megkomponálni, ue egv-egv fe- másodperc tört része alatti he- lefolyását nem. Az én ritmusomban éppen az az úi. hogv hiányzik belőle az egységes lüktetés. Nem korlátozhatjuk a ritmust az azonos értékek ismétlődésére, mint a hagyományos zenében." Az úi stílus első darabia a vegyes összeállítású kamarazenekarra írott Velencei játékok. A Henri Michaux három poémáiában az éneklő-beszélő kórus és a zenekar kombinációit kutatia. a Vonósnégyesben a kanvarazene aleatórikus lehetőségeit. A Paroles tissées (Szőttes megszökik. 400 kilométert gyalogol Varsóig. A következő években kávéházakban ..kidolgozási és magánlakásokban zongo- .ielenik meg rázik. Ándrzej Panufnikkal kétzongorás hangversenveket ad Ez utóbbi tevékenységé cagliáéval. csak sokszorosé- , % . . ra felgyorsítva: tulajdonkén- szavak> című dalciklusban és pen ez a Passacagiia téma a Gordonkaversenyben énerésze". Ezután kes. illetve hangszeres szóa varázslatos hatású Korál, először a fafúvókon. aztán a rézfúvókon, végül a vonósokon — egv élnek szélesebb nyilvánosság lentémától kísérve. A befeelé került eredménye a Variációk egy Paaanini-te jező gvors rész az előző Toccata-témának és a Korál-ellista áll szemben a zenekarral. A II. szimfónia alkotói problémája a statikus és dinamikus zenei anyagok elkülönítése két tételre, a Livre mára. Első jelentősebb mű- lentémának egyesített kidől- pOMr orchestre ^^ eazdas ve az 1947-ben keletkezett 7. szimfónia még a klasszikus formákat követi, azonban ki- bekövetkezik a Korál finomult hangszerelése, kont- dulmas visszatérése, rapunktikála. érzelmi fűtötttsége ielzi a tehetséges szerzőt. Ezt a művet egyébként az ötvenes évek Lengyelországéban formalistának bélyegezték és betiltotgozása. egyre sodróbb lendü- információs tartalmú, lettel. A kulminációs ponton különböző hosszúságú diamaid maximálisan gvors tempólek és „üres" igen téteinformáció nélküli, közjátékok összefoglaban. a mór ismert motivu- lasa egyetlen formaíwé. mokból kiépített „csattanó- A hetvenes évek terméséL+s müeZÓdÜC 66 02 ímD°" bő> keretes k<* ^nekan 1954-ben kezd dolgozni mű- a Mi"1>arti 05 a Novel' ták. csak 1959-ben adhatták Lutoslawski a vonószenekar- lette, továbbá a Preludiumok dokumentumok egyre inkább közkinccsé lettek. A helytörténeti kutatások fölerősödésével a megye levéltaraiban őrzött írott történelem a feltáró és elemző munka forrásvidéke lett. ezek az eredeti iratok jelt ntették a tanulmányok orimér anyagát, öt esztendeje rendezzük meg a megyei levéltári napokat, fórumot adva a kutatóknak, megteremtve a szakemberek ta.álkozási és vitalehetőségét. valamint a közművelődési misszió szellemében új ismereteket is nvúitunk az érdeklődő közönségnek. Ilyenkor tudjuk föltérképezni a megyében folyó kutatások eredményeit. Sikereszabadsáea "ek ezek a Pro«réamok. hisz szaDaasasa (pgyes előadásokat húszntmusnaK , negyven másokat 80—100 éi deklődő is meghallgatott. A beszámolókat élénk viták követték, így a szakma is gazdagodott, és a hallgatóság ismeretei is gyarapodtak. Hiányossága programjainknak, hogy a különböző városokban dolgozó kutatók még nem figyelnek eléggé egymás munkájára, metodikai újításaikra, tapasztalataik átvételére. Évek óta a levéltári napok fő profilja a városok monográfiáinak munkálataihoz kötődik. így volt ez most is, mindenekelőtt Hódmezővásárhely és Szeged esetében. Az idei megyei levéltári napok egyik legfontosabb eseménve a makói városi levéltár átadása volt. Ebben is kifejeződésre jutott az az elképzelés, hogy minden város saját anyagát őrizze, azt a dokumentumkincset, amelyhez legtöbb köze van. amelyet ápolni megtisztelő kötelesség. Ez elősegíti és könnyíti a helytörténeti kutatómunkát, erősíti a hely szellemének, a genius locirak érvényesítését és összhangban van a kultúra, a közművelődés decentralizálásával is. A Csongrád megyei Levéltár a közelmúltban nyolcvan teherautónyi anyagával átköltözött új, de mégis ideiglenes helyére, a Honvéd tér 5—6. szám alatti felújítóit műemlékiellegű épüiet eg>ik szárnyába, ahol helyet kaptak irodái, raktárai, kutatószobái. Itt fognak dolgozni mindaddig, amíg el nem készül immár végleges otthonuk, a Dóm téren levő új megyei könyvtár és leveltár épülete. T. L. elő úira. Az ötvenes évek első felében olvan darabokat irt. amelyek az adott körülmények közt elhangozhattak, többek között sok népdalfeldolgozást. Feldolgozásainak lényege az volt. hogv a diatonikus népi dallamokhoz vábbfeileszti — úgv. ahogyan atonális, kromatikus ellenpontokat. harmóniákat társfra írott Gyászzenén. Ez az és fuga 13 vonósra. Az álom módtól, itt kerül közel a s°mmeil) című dalciklus baschönbergi szeriali táshoz. de ritonhangra és zenekarra, vaugvanakkor Bartók vívmá- lamint az oboa—hárfa Ketnvait is alkotó módon toa magvar zeneszerzőnek akkor nem sikerült. A mű tösverseny. A szegedi hangversenven felhangzó Novellette 1977— tott. Ezt a módszert alkal- anmlása is Bartók Béla em- 78_ban keletkezett Msztuiszl c i.i Ifkpnpk evr»l JT-.I mázza naRvobb arányokban az 1954-ben írott zenekari Concertóban. A Concreto Lutoslawski egyetlen fonlosabb népzenei ihletésű darabia. Sok szálon kapcsolódik Bartók zenéiéhez is. konkrétan — Bartók Contertóiához. Első tétele tóriát. (Intrada) háromszakaszú Ahhoz, hogy forma: az első rész basszusorconapont felett bont ki egv népi iellesú eevszerű télékének szól. Ezt követően. John Caae egy művének hallgatása közben érte Lutoslawskit az az impulzus, amelv azóta tartó alkotókorszakát meghatározza: felfedezte a véletlen alkalmazálav Rosztropovics felkérésére. a Kettősverseny pedig 1980-ban Vrsula és Heinz Holliger számára, akik jelenleg is a mű szólistái leszsát a kompozícióban, az alea- nek- Heinz Holliger fellépése Szegeden szinte ünnepi eseLutoslawski ménvnek számít, hiszen ez a óta írott műveit mee1960 értsük, elengedhetetlen az aleátóriának. illetve annak mát. az erötelies dramaisáeú őáltala használt forrná iának, középrészt bartóki harmónia- az úgynevezett irányított val és éles ritmusaival magvar reminiszcenciákat ébreszt. maid a harmadik rész az első anyagát hozza vissza de ellenkező előjellel: az orgonapont a legmagasabb realeatóriának az ismerete. Idézzünk Varga Bálint Andrásnak adott nvilatkozatábol. „Zenémben a véletlen korlátozott szerepet iálszik. Célia a hangok közötti időviszokiváló muzsikus, azonkívül, hogv jónevű zeneszerző, korunk legnagyobb oboaművészének számit. Huszár Lajos Lelete k A bükki kultúrához tartozó, mintegy hatezer éves leletek kerültek elő Borsodban, a felsővadászi várdombon, a Miskolci Hermán Ottó Múzeum régészeinek leletmentő ásatásai nyomán. Régóta felfedezték, hogy lakott hely volt itt évezredekkel ezelőtt.. Maradványainak egy részét a mélyszántás megbolygatta, de a régészek mintegy háromhetes munkával föltárták a területet, s az ekeszaggatta földréteg alatt gazdag ú i kőkori és középső bronzkorból szár. mazó durva és finom díszített kerámiákat, kőbaltákat, kővésőket stb. taláítak. A muzeológusok rábukkantak a település nyomaira. giszterbe kerül, a dallam nvok fellazítása. Az egves pedig „visszafejlődik". a teljes lebomlásig. A Capriccio szervezettsége, nincs notturno e Arioso feliratú lüktetése, második tétel formáidban és lamok karakterében u klasszikus lenek egvmástó). szimfóniák scherzóiának a azonban semmi megfelelője. Első részében az hangmagasság szervezettségéáttetszően. titokzatosan iram- hez. Egves aleatórikus részeló vonósfutamok keverednek ken belül a hangmagasság a faíúvók játékos motivu- szigorúan kötött lehet." Az szólamoknak nincs közös időközöd Az egves szóidőben füesetEnnek köze a Emlékezés Antal Jánosra Antal János Író, újságíró, dalmi Szemlében, a Korunkmagyar kommunista és ban, az Üj Harcosban és a munkásmozgalom kiemelkedő személyisége születésének 75. évfordulóján koszorúzási ünnepséget rendeztek a Mező Imre úti temetőben. Antal János írásai a 100%. ban, a Forrásban, a TársaGondolatban jelentek meg Ö szerkesztette a szakszervezeti ellenzék több újságját is, a harmincas évek elején a KMP illegális lapjának volt szerkesztője. Emléktábla a „szegedi érdi atyjának" Harminc esztendeje, 92 éves korában, 1952-ben hunyt el dr. Kiss Ferenc erdőmérnök, akit Móra Ferenc a „szegedi erdők atyjaként" tisztelt. A szabad természetért rajongó Kiss Ferenc 1885-ben került Szegedre, s a városi tanács megbízásából hozzákezdett az alföldi táj erdősítéséhez. Közel 40 éven keresztül dolgozott a Duna—Tisza-közi homokon. Gazdasági törekvéseit a természet megfigyelésére, törvényeinek figyelembe vételére és a természettudományok eredményeinek alkalmazására alapozta. Tudományos igénnyel végezte úttörő tevékenységét a homokterületek erdőgazdálkodásának megteremtésében. Nagyüzemi méretekben kidolgozta és megvalósította a homoki akác-, fenyő- és tölgygazdálkodás módszereit. Nevét viseli a szegedi erdészeti szakközépiskola, mellszobra az intézmény előtt áll, az ásotthalmi erdőben emlékoszlop és róla elneve-, zett erdőrész hirdeti munkásságát. Móra Ferenc, az író barát így jellemezte őt: „... azzal játszotta végig az életét, hogy erdőket épített a homokba és arca verejtékével kertet csinált a sivó kopárból. ..", másutt így ír róla: nem e világból való ember, őbenne a fák lelke él, amelyeknek ura, királya .. . reszketett a szava a gyönyörűségtói, mikor kimondta a szót: erdó Tegnap az évfordulóhoz kapcsolódva emlékünnepségeket rendeztek Szegeden. A Lenin körút 56. számú szecessziós ház falán emléktáblát lepleztek le, melyen ez áll: „E házban lakott dr. h c. Kiss Ferenc erdőmérnök, ny. miniszteri tanácsos, a szegedi erdők atyja." Az emléktáblánál dr. Berdár Béla. a MÉM Erdészeti és Faipari Hivatalának főosztályvezetője, valamint Bányainé dr. Birkás Mária, a városi "tanács elnökhelyettese mondott emlékbeszédet, majd elhelyezték az emléktábla alatt a megemlékezés koszorúit. A Belvárosi temetőben levő síremlékénél Király Pál, az Országos Erdészeti Egyesület főtitkára idézte dr. Kiss Ferenc pályáját, emberi alakját Negyven perc késés A fény — bizonyítja a tudomány — 300 ezer kilométert tesz meg másodpercenként. A Napfény-expressz ennek poros nyomába se léphet. Csütörtök este a menetrend szerinti 19.23 helyett 20.03-kor vánszorgott be a szegedi nagyállomásra. Miután Városföldön hoszszasan időzött, az utasok élcelődni kezdtek. „Duplára emelni a jegy árát, arra van eszük, de arra nincs, hogy a maguk gyártotta menetrendet betartsák — dohogott egy szuszogós öregúr. „Azt írta az újság, nem azért emelték duplájára a tarifát, hogy javuljon a közlekedés* — toldotta meg gúnyosan a szomszédja. „Olvastam Moldova könyvét, abban azt mondta egy vasutas, 4—5 perc nem számít késésnek, azt szocialista késésnek hívják, sőt a mozdonyvezető j 8—20 perces késéseket sem jelent, hogy védje a mundér becsületét" — így a harmadik. „Hát az jól leszedte róluk a keresztvizet, de kitoltak vele állítólag: kinevezték tiszteletbeli vasutasnak, s ezzel kihúzták a méregfogát" — adta a tájékoztatót a negyedik. „így megy ez nálunk,1 itt nem számít semmi, csak a statisztika, amely kimutatja, hogy boldogan élünk" — legyintett az ötödik. Ez utóbbi vélemény szándékosan torzított Megszólaltam, hogy no, no, azért nem kell úgy elhajítani a kalapácsnyelet, de csak azt értem el, hogy jól megnéztek a fülke utasai, s meg sem mukkantak hazáig. S a hallgatásuk keményebb kritikának tűnt, mint az, amit mondtak. Azt hiszem, ha nem is teljesen, de alapjában véve igazuk volt az embereknek. Magam is — aki pedig az autóval szemben megrögzött vasútpárti vagyok, mert biztonságosabb — kezdtem azon morfondírozni: igaz lenne, hogy azért nem akar megjavulni a menetrendszerűség, mert „odafönt" nem tudnak róla? Én is olvastam Moldovát. aki szerint Japánban már eevperces késésért is kártérítést fizetnek az utasoknak. Isten mentsen, hogy ilyet kérjek. De a magyarázatra igényt tartok. Azt is elvártam volna, hogy amikor negyvenperces késéssel végre bevánszorgott „expresszünk" a nagyállomásra legalább annyit mondott volna a fölerősített hangú informátor: kedves utasaink, szíves elnézésüket kérjük a késésért, ez és ez volt az oka .. Nem esett volna le az ujjáról az arany gyűrű Belőlünk meg elpárolgot volna a bosszúság. F. N. I.