Délmagyarország, 1982. október (72. évfolyam, 230-256. szám)

1982-10-16 / 243. szám

2 Szombat, 1982. október 16. A SZOT ülése (Folytatás az 1. oldalról.) augusztusi áremelések, ame. . _ „„ , lyeket valójában azok sem bizottságok és a felsőbb ve- k(vántak akjk ezt javasol_ álláspontja^ ták akjR hozzájáruitak akik zetó szervek döntéseit. Egyben érvényesi teni kell a szakszervezeti kongresszusnak azt a határozatát, hogy a vezető testületek a tagság véleményének fü__é„ke, kí>n („]tárnia „2 ismerete nélkül ne hozzanak " döntöttek, de elrendelték, de a gazdasági élet realitásai ezt mégis megkívánták. Egyebek között éppen ezeket az össze. döntést, ne alakítsanak ki véleményt. A szakszervezeti bizottságoknak mindenképpen meg kell teremteniük annak felagitációs és propagandamunkának, mert a dolgozók csak így értik meg, hogy az adott esetben valamennyiünk számára kellemetlen intézkedésekkel lehet csak megelőzni tételeit, hogy a bizalmiak nagyobb problémákat. A szominden fontos kérdésről tájékozódva legyenek, s a munkájuk közben szerzett tapasztalataik a felsőbb szakszervezeti szervhez eljussanak. A SZOT titkára a továbbiakban rámutatott, hogy a szocializmus építésének egyik séoe, és azoknak a felelőscializmus minden hívének naponta kell vizsgáznia elvhűségből, politikai bátorságból. példamutatásból, amikor embert próbáló éveket élünk. Ma nagy az agitációs és propagandamunkának a jelentőalapvető követelménye a becsületesen végzett munka erkölcsi-anyagi elismerése, ezt azonban még távolról sem sikerült mindenütt megvalósítani. A dolgozóknak meglehetősen széles kőre még ma ls meg van győződve arról, hogy a munkabér növelése sége. akik ezt a nagyon fontot munkát végzik. — A mai bonyolult és nehéz helyzetben különösen fontos a szocialista eszmék és a szocialista gyakorlat iránti bizalom erősítése — pusztán felső szintű dönté- mondotta. — Ez megköveteli. sektől függ. nem eléggé érzik vállalatuk és saját maguk munkájának jelentőségét. Az a nézet is igen g.vahogy a napi gondok közepette is állandóan tájékoztassuk a dolgozókat a világban, az kori, hogy az Blapbér „jár" a országban végbemenő folyadolgozónak. igy azután nem mátokról, adjunk választ az is ösztönöz Jobb teljesítmény- öke, érdekl6 kérdésekre .., u re Ezért szükséges megvál- mláaban élünk nmi-1"108' 3 kamara elnöke be- & brit vállalati szakembetoztatni a dolgozók szemlélő- vígan miagoan eiunk, ami szómolt arryb hogy a két ^ beszamolLak az együtt fl szejm küldöttsége 0 Budapest (MTI) délutáni órákban elutazott Losonczi Pál, az Elnöki Budapestről. A vendégeket Tanács elnöke pénteken az a Ferihegyi repülőtéren ApOrszágházban fogadta a len- ró Antal, az országgyűlés gyei parlamenti delegációt, elnöke búcsúztatta; megjeamely Stanislaw Gucwának, lent Tadeusz Pietrzak is. a szejm elnökének vezetésé- A lengyel parlamenti külvel az országgyűlés vendé- dottség itt-tartózkodása sogeként tartózkodott hazánk- rán látogatást tett Budapest ban. főváros tanácsánál, valaLázár György, a Minisz- mint a Belkereskedelmi Mitertanács elnöke ugyancsak nisztériumban. A képviselők a Parlamentben fogadta a a dunavarsányi Petőfi Terlengyel törvényhozó testület melöszövetkezetben a maképviselőit. gyár mezőgazdaság eredméA szívélyes légkörű talál- nyeivel. a termelés műszakikozón részt vett Cservenka technikai feltételeivel ismerFerencné, az országgyűlés al- kedtek, majd megtekintették elnöke; ott volt Tadeusz a Duna-kanyar látványossáPietrzak. a Lengyel Népköz- gait, Szentendre nevezetestársaság magyarországi nagy- ségeit. követe. A küldöttség tiszteletére A szejm küldöttsége hiva- Apró Antal, valamint Csertalos programját befejezve a venka Ferencné ebédet adott. 0 Budapest (MTI) Pénteken a Magyar Kereskedelmi Kamarában Peter Rees brit külkereskedelmi miniszter kerekasztal-tanácskozáson találkozott a magyar—angol gazdasági kapcsolatok fejlesztésében érdekelt magyar vállalatok vezetőivel. A tanácskozáson Beck TaElső az élelem hogy tapasztalatai szerint 6zámos, még kiaknázatlan lehetőséget lát a közös tevékenység elmélyítésére. A közeljövőben brit üzletemberekből álló delegáció látogat Magyarországra, hogy a lehetséges kooperációkról. | kai haladja meg azt a szina külpiaci együttműködésről közvetlen és konkrét tárgyalásokat folytassanak. A tanácskozáson magyar A képen csontsovány, megtört tekintetű férfiak és teipuffadt hasú gyerekek maréknyi főtt rizsért állnak sorba, valahol Afrika énségövezetében. Egy . villámé nyipa megáll kezünkben i kanál, dúsan megrakott asztalunkra meredünk. Csak egy pillanat az egész, aztán jóízűen .falatozunk tovább, teregnek a híradó eseményei. nem hagyva időt az elmélkedésre. A gazdag, sőt a gazdasági gondok alatt nyögő országokban is orvosok és háziasszonyok agyafúrt fogvókúra-recepteken törik a feiüket; békés korszakunknak szinte „népbetegsége" Itit az elhízás. Közben nem lo.ik el nap, hogv valahol, óieg földrészünktől távol, emberek százait, ezreit ne pusztítaná az értelmetlen éhhalál. Az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezetének (FAO) adatai szerint ma a világ táplálkozási kalóriaellátottsága nem kevesebb, mint tíz százaléktoztatni a dolgozók szemléle tét csakúgy, mint a vállalatok bérezési gyakorlatát Ma már a közvélemény is egyre inkább tudatára ébred — mondotta —, hogy a nyolcvanas évek fordulójának nehézségei nem érthetők és nem magyarázhatók csu- nem iehet azzal elintézni, pán a nemzetközi gazdasági bogy vannak ugyan gondok helyzet válságjelenségeinek és nehézségek a gazdaságkövetkezményeként, de még ban> a termelésben, az életvéletlen esemépyek hatása- színvonal alakulásában,... de ként sem. Ezért szükséges, azért vigasztaljon bennünket hqgy — különösen a munkakor nagyon sok a váratlan jelenség itthon is, külföldön is. Joggal várják el az emberek, hogyha reggel történik valami, azt délben vagy délután már magyarázzuk meg. A konkrét problémákat ország közötti kereskedelem működés eddigi tapasztalabővítése érdekében az eddi- tairóL — az energetikában, giné! jobban ki lehet hasz- az élelmiszeriparban, a vegynálni a magyar és az angol iparban elért eredményekről kamarák között kialakult _ és megvitatták azok toeredményes együttműködést, vábbfejlesztésének lehetőséPeter Rees elmondotta, geit. Közalkalmazottak 0 Prága (MTI) A közalkalmazottak és rohelyeken — a szakszervezetek is hangsúlyosabban hívják fel a figyelmet a termelésben, a gazdálkodásban, az elosztásban és az aktivitásban tapasztalható fogyatékosságokra, hibákra és a kollektívák véleményét összeVitazáró beszédében Hans Lorenis- • főtitkár hangoztatta, hogy a több mint 40 ország 23 millió, dolgozóját egyesítő mus erós. Az agitációs és , szakszervezeti szövetének a . , . , ,, sége penteken Pragahan be- .. .. " , ,, propagandamunkanak akkor fejezt VI, kongresszusát. Az ovőben ,s mindent meg kell - tenn'e a kapitalista gazdaaz a tudat, hogy a szocializ- konszakmák dolgozói szakszervezeti nemzetközi szövetvan valóban hitele, ha a dol gozók mindenkori kérdéseire ad megbízható választ. — A szocializmus az egész nép ügye, az egész nép részt vesz céljaink megvalósításáotnapo6 tanácskozás munka- , . ... ... ,. ... . , .. ... . , sági valsag kovetkezmenveilaban részt vett az ot erde- 7 . . ... ; , nek leküzdéséért, amelyek gezve mutassanak rá a fel- ban ezért be kel, vonni adatokra. Ez azért is szükséges, mert sokan még ma is úgy gondolják, hogy az Intenzív gazdasági fejlődés programja csupán szükségintézkedés. Érvekkel, a gazdasági összefüggések közérthető Ismertetésével kell meggyőzni a vállalati kollektívákat arról, hogy hosszú távon nincs más lehetőség, mint a hatékony munka, az ésszerű gazdálkodás. A SZOT titkára végül az érdekeltség, az ösztönzés nagy jelentőségét hangsúlyozta. Kitért arra ts, hogy a mostanában alakult gazdasági munkaközösségekben dolgozók szorgalma, fegyelme, a munkaidő kihasználása az érdekeltség ösztönző hatását igazolja. Vlrizlay Gyula beszédét széles körű vita követte. A vitában Övári Miklós is felszólalt. A Központ! Bizottság titkára rámutatott, hogy a szakszervezeti munkában mindig központi helyet foglalt el az agitációs és propagandatevékenység. Ezzel az eszközzel is elősegítik, hogy a dolgozók felismerjék valóságos helyzetüket és készek legyenek egységes cselekvésre, sorsuk jobbításárn. Különösen nagy a jelentősége ennek ma, amikor sokasodnak gazdasági gondjaink, s elkerülhetetlenek olyan Intézkedések iá, mint például az kelt magyar szakszervezet képviselőiből álló küldöttség is, amelyet Prieszol Olga. a Közalkalmazottak Szakszersúlyosan rontják a tőkés és fejlődő országok közszolgálatban álló munkavállalóinak döntések előkészítésébe és meghozatalába is. Igazuk van tehát azoknak, akik a| mostani tanácskozáson is sür-1 gették felszólalásukban a döntésekhez szükséges ismeretek nagyobb nyilvánosságát, a jobb tájékoztatást — mondotta a Központi Bizottság titkára. vezetének főtitkára vezetett, megélhetési lehetőségeit. Wischnewski hazánkban 0 Budapest (MTI) Párt (SPA) elnökségének Az MSZMP Központi Bi- taeja' .... . Hans-Jürgen Wischnewskit zottsagának meghivasara S/Ürös MátSyás, az MSZMP pénteken hazánkba érkezett Központi Bizottságának tagHans-Jürgen Wischnewski, a ^OS'Í ffignTE Német Szociáldemokrata pülőtéren. mészeti csapásoktól is súitott országokban közvetlenül az életet fenvegeti. Pedig a harmadik világ nem csekélv eredményeket ért el — különösen az utóbbi két évtizedben —. hogv kiszabadítsa magát a kiszolgáltatottság hálóiából. Csökkeni az éhező emberek össznépességhez viszonyított aránva. A feilőd országok évente több mini három százalékkal tudtáinövelni mezőgazdasági termelésüket. ami ielentős lépés az önellátáshoz vezető úton. Ez is közreiátszott abban. hogv a világ élelmiszertartalékai elériék az évi szükséglet tizennyolc szó zalékát. Mégsem javult alapvetően a helvzet. aminek több oka van. Az egvik. é-, alapvető a mérhetetlen pazarlás. Az enyhülési folyamat megtorpanásával csökkentek a külföldi segélyprogramok és a gazdasági támogatás más időt álló. hosszabb távra szóló formái is. Ezért következhetett be. hogy idén a Szaharától délre a huszonnegyedik órában érkeztek meg a FAO által szorgalmazott segélvszállíttáplálkozáshoz mányok. Az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete tanulmányt készített arról hogv várhatóan miként alakul a mezőgazdaság feilődése az ezredfordulóig. Az egyre növekvő távol• °t, amelyre a megfelelő, egeszséges szüksége van. Mégis sok százmillió ember tartósan éhezik, mert kozmikus gyorsasággal fejlődő korunkban az élelmiszerek elosztása nem felel meg a szükségleteknek. Vajon van-e ennél égoekiáltóbb ellentmondás? Hiszen ez az egyenlőtlenség sag ellenszereként alapvető az élet feltételétől, ha úgy beiuházásokra lenne szüktetszik lehetőségétől foszt a fejlődő országokban. ami azonban külső segítség meg embereket. Október 16-án különösen é'esen vetődik fel ez a kérdés mindkét földtekén. Beszélnek, írnak rólai és évről évre megújul na- feménv, hogy a szavakat tettek követik. Az ENSZ megalakunelkül elképzelhetetlen. A becslések szerint évi ötmilliárd dolláros támogatás mellett megvalósulhatna á nagyszabású fejlesztési program. Hallatlanul magas öszszeg, ám szinte eltörpül a fegyverkezési kiadások mellusa óta ugyanis október 16 , .. »., _ , ,, lett. Nem csekély a tét; ha ezt a pénzt világméretű öszszefogással elő lehetne teremteni, reális lenne az estly arra, hogy megszűnik az éhezés a világon. élelmezési világnap. Idén a nemzetközi szervező bizotts.g első hallásra talán nem sokat mondó mottót talált: ..első az élelem". Ha belegondolunk. nagvon is időszerű és helyénvaló a ielmondat. Első az élelem. A tőmonAz emberiség ielenkori gond- dat célt' Pr°gra™k felelősiai-baiai között a világ gaz- séget 1®WL Kiíelentő módja dagabbik része azért tesz erőfeszítéseket, hogv legalább megőrizze az elért •c/ . ,i t .. Nem általában, hanem konkeredmenveit. egvebek kozott életszínvonalát. A gazdasági visszaesés avagv stagnálás azonban az elmaradott, tereüenére felszólít arra, hogy fogjunk össze egy kiáltó ellentmondás leküzdéséért. rei segítségnyújtásra ösztönöz minden egyes embert. Gazsó L. Ferenc Beszélgetések a lakásgazdálkodásról fl tanácsok új feladatai i. A lakásprobléma megoldása hazánkban továbbra is kiemelt társadalmi, politikai [eladat, amint azt az MSZMP XII. kongresszusának határozata megerősítette. Ennek alaoián és szellemében hozta meg a közelmúltban ismertetett döntéseit a Minisztertanács a lakásellátás és -gazdálkodás fejlesztésével kapcsolatos intézkedésekről. s hagvta lóvá az ezzel összefüggő miniszteri rendeleteket. Társadalmunkat nemcsak azért foglalkoztatja ez a kérdés, mert a lakás az életszínvonal eevik meghatározó ténvezőie. tehát a szóban forgó döntések, intézkedések széles korben anvagilag érintik a lakossíeot. hanem azért is. mert nem eevszerűen a lakbérek emeléséről. konkrét Dénzüevl intézkedésekről van szó. hanem a fejlesztés, az elosztás, az értékesítés, az építés, a korszerűsítés valamennvi feladatkörét érintő lakásgazdálkodásról. Ami nemcsak anyagi, hanem szociálpolitikai, s ígv politikai kérdés is. Ezeket a kérdéseket tárgvaliuk a mai nappal kezdődő interjúsorozatunkban. * Elsőként azt kérdeztük meg Puda Gábortól, a Minisztertanács Tanácsi Hivatala elnökhelyettesétől: melyek voltak a most hozott kormányhatározat előzményei? — Mindenekelőtt meg ke!l állapítanunk — mondotta —. hogy a lakáshelyzet hazánkban az elmúlt években számottevően lavult. Nemcsak mennviségi javulásról beszélhetünk, hiszen felszereltségben. komfortfokozatban, sőt még a lakások méreteiben is ielentős a feilődés minden létező gondunk ellenére. A lakásépítés -elosztás. -használat gyakorlata azonban az utóbbi években már nem felelt meg az lP70-ben elfogadott elveknek és ezt sokoldalú, iogos bí-ilatok érték. Az elosztás és a fenntartás terhei nem oszlottak meg megfelelő arányban az r.'.iam és a lakosság, illetve a lakosság különféle ré'egei kőzött, Ez szükségessé tette hogv további én iünk mert a változó körűimén veknek megfelelő harékonv lakásgazdálkodási gvakorlat még nem alakult ki. — A lakásépítés közoonti irányítása' g te lenüléspolitikai meanovdolások befolyásolták Lehetséges. hogy ez is hátráltatta a tanársoknak a helyt igényekhez és lehetöséoekhez ióbban iauzodó. önálló munkáiát? — Feltétlenül. Mostanáig a célcsonort'>s. lakásépítkezés pénzeszközei meghatározóak voltak de a fenntartás céliaira adott állami támogatás is a települések iellegéhez igazodott Ez eátlnlne hatott. akárcsak az hogv a családok az énilési ps tulajdonforma alapián kanták a szoeiá'is futtatást (tehát nem a családi helvzetük alaniáni vagv éppen foglalkozásuk adott társadalmi ré- igénvek és lehetőségek ismeretében maguk teghez tartozásuk szerint. Szükségessé vált hocv határozzák meg. hogvan kívániák a lakásigénvea Központi Bizottság és a Minisztertanács az ismert döntéseket meghozza, hiszen a korábbi helves. de a ma már túlhaladott rendelkezések, iogszabálvok változásokat ieénveltek. — A tanácsrendeletek előkészítésének melyek a főbb rendező elvei? . — Első helvre kívánkozik az a már korábban is említett tenv. hogv a célcsoportos lakásfeilesztes rugalmatlannak bizonvult. Nem mozgósította kellőképpen a lakosság anvagi eszközeit, sót bizonyos mértékig kivárásra ösztönzött. Ezek ismeretében tehát indokolt és szükségszerű a tanácsok lakásgazdálkodási tevékenységének a fejlesztése: nagvobb önállóságot kell kapniuk a lakásgazdálkodási elvek alkalmazásában a lakáscsere fellételeinek megteremtésében a mennviségi-minősési követelmépvek kielégítésére irányuló erőfeszítéseikben — Erre most meakaviák a felhatalmazást? — Igen. az ő feladatuk a területi laKásDolitika teendőinek a megalapozása. Naev felelősség ez. Hiszen a rendező elveket a helvi körülményekben és lehetőségekhez igazodóan iól és alaposan kell végiggondolni. Hoav példát monditik: Ózdon vagv Bácsalmáson Kőszegen vagv Mátészalkán. más-más a helvzet. hiszen e települések és lakosságuk körülménvei között lénveuesek a különbségek. Tehát a tanácsoknak s maguk iltetékes-éul területén is nagvon differenciáltan keh határozniuk és cselekedniük. — S néhány konkrétum e nehéz ..lecke" jellemzésére? — Például az. hocv a középtávú és ezen belül :iz éves terveikben is komplexen kell meghatározniuk az épílés. a fellesztés a korszerűsítés er venranaú. s eevmással összefüggő cél iáit A másik fontos ténvező. hoev a tanácsok a helvi »