Délmagyarország, 1982. október (72. évfolyam, 230-256. szám)

1982-10-16 / 243. szám

M\$0 VILÁG PROLETÁRJAI,EGYESÜLJETEKi 72. Ivfolyam 243, szám 1982. október 16.; szombat Ara: 1,80 forint AZ MSZMP SZEGED VÁROSI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Vetik a búzát A tervezett terület felén földben a mag Hogy jobban haladjanak a búzavetők, addig megtöltik a gépet, amíg a másik jár. Ügy vélik et zákányszékiek, ha porba vetnek, sárban aratnak. Ez inkább olyan időtöltő jóslat szokott lenni ősz tájon, mert mikorra ka­sza alá érik a gabona, már mindenféle mondás kereke­dik köréje, s bizony ilyen­kor már elfelejtődik: mit, mikor figyelt meg az egysze­ri ember. Annyi minden­esetre bizonyos, októberben már illik földbe tenni a ma­got, bármilyen is az időjárás. A gazdaságok most nem pa­naszkodhatnak, hiszen a mos­tani őszön talán a legideáli­sabb időben, sikerült elkez­deni a vetést, s a folytatás sem szolgált különösebb vá­ratlan eseménnyel. Ahogy a betakarítás mene­te engedte, úgy haladtak a vetőbrigádok. A százezer hektár körüli vetnivalónak nagy részén már elmunkál­ták a talajt. Fölszántották, megfogasolták a barázdákat, s ahol a szüksége mutatko­zott, a tömörítőhengerekkel is végigjárták a parcellákat A szegedi járás legnagyobb közösségében, a forráskúti Haladás Tsz-ben is körülbe­lül a felénél tartanak a ve­téssel. Monostori Dávid el­nökhelyettes szerint — bár a krumpliásás és a szüret most a legsürgetőbb munka — a szükséges gépeket mégis a vetéshez irányították. Négy gép szórja a búzát rónára a forráskúti határban. Kicsit hátrébb maradtak a betakarítás miatt, de a ro­zsot és az árpát időben elve­tették. , A tervek szerint 2200 hektár földön terem majd gabona a forráskúti—üllési parcellákon. Sok a vendégmunkás For­ráskúton, három iskola diák­jai, katonák, falubeli munka­csapatok indulnak reggelen­ként a földekre, a szőlősker­tekbe. Ugyanakkor a talaj­előkészítés munkái is na­gyobb lendületre serkentik a özösséget. Hausmann Aurél íkönyvelő már azon töri a fejét, miként lehetne újabb gépeket vásárolni a gazda­ságnak, hogy időben és gyor­san bevégezzék az őszi mun­kákat. Amint ismeretes a zárszámadási adatokból, a forráskúti Haladás Tsz-ben több száz millió forint érté­kű termést érlel évente a homok. S ennek munkálatait már a szürettel egy iddőben újra kezdik. Nem kevesebb a tennivaló a szomszédos téeszekben sem. Vetnek már mindenhol. Zá­kányszéken, az Egyetértés Szakszövetkezetben — ahol a tagok gazdasága is része az egésznek — Szögi János va­lósággal „ölbe vette" a vető­gépet, úgy fordult meg a Kis­malomnál. Ennek előzménye, hogy a barkácsoló fiatalem­ber följavított és összekap­csolt két eldobott gépet A kiszuperált traktort és a ve­tőgépet Átalakította az eme­lőszerkezetet, arrébb tette a lilfüggesztő pontokat és most már vígan és aránylag sebe­sen szórhatja a gabonát a földbe. Jól jött a segítség ifjú Csonka Andrásnak, aki másfél hold földet hagyott meg búzának az idén. Két éve már paradicsomot ter­mett az út menti parcella, szándékuk, hogy most egy kicsit majd megpihen a föld a gabona alatt, ök is az Ő6zi munkák legjavában tarta­nak, a szövetkezettől bérelt géppel kukoricát törtek. Ügy tervezik, ha a meghengerlés után jól fizet a gabonaföld, a búzát becserélik árpára, hogy értékesebb takarmány legyen a jószágoknak. A kí­váncsiskodó ember a búza­vetés láttán még arra is gon­dolhat, hogy Csonkáék biz­tos otthon sütik a kenyeret. De nyomban kiderül, ők is a boltból hordják, mivel a faluban laknak. Mire mind­ez tisztázódik, szemlélője is érkezik a búzavetésnek. Sze­keres Ferenc a silókombájn­ról figyeli, hogyan és mi­ként halad annak a sora. A feketeföldi gazdaságok­ben a kis esőzések megállít­ják néha a vetőbrigádokat, de ahogy a talaj engedi, újra egymás mellé állnak a gé­pek. Nyilvávaló az igyekeze­tük, mert bölcselet ide, szó­lás oda, még mindig igaz: amit ma elvethetsz, ne ha­laszd holnapra. M. T. A Szakszervezetek Országos Tanácsának ülése Óvári Miklós felszólalása Pénteken ülést tartott a Szakszervezetek Országos Ta­nácsa. Az ülésen részt vett Óvári Miklós, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titká­ra is. A szakszervezeti agitáció és propagandamunka néhány időszerű kérdéséről Virizlay Gyula, a SZOT titkára tar­tott előadói beszédet. Mint mondotta, ma, amikor az életszínvonal alakulása oly nagymértékben függ a haté­kony, fegyelmezett munká­tól, különösen nagy a jelen­tősége a szakszervezetek fel­világosító tevékenységének. A dolgozókat arról kell meg­győzni, hogy magasabb bért csak jobb eredményekkel ér­hetnek_ el, a gazdasági veze­tőket pedig arra kell sarkall­niuk, hogy teremtsék meg a jó munkához a feltételeket, s bármilyen nehéz is legyen a vállalat anyagi helyzete, aki jobban dolgozik, többet is ke­ressen. A vállalati önállóság növekedésével új lehetőségek nyíltak a helyi megegyezé­sekre, s ez a szakszervezetek felelősségét is megnövelte, hiszen az ő munkájukon is fokozottan múlik, hogy a vál­lalatnál teljesítik-e a terme­lési feladatokat, lesz-e elosz­tanivaló, mennyi jut az élet­és munkakörülmények javí­tására. Gyakran mindez még csak lehetőség, mert a szak­szervezeti tevékenységben még mindig nem alakult ki mindenütt az új helyzethez igazodó korszerű munkastí­lus. Mindenekelőtt közelebb kell kerülniük a szakszerve­zeti tisztségviselőknek az egyénhez, így ismerhetik meg jobban, hogy kl mire képes, mit vállalhat, mi a gyengesége, miért érdemel elismerést vagy bírálatot. Ök Reklámkonferencia Szegeden Szeged adott otthont az ötödik országos reklámkon­ferenciának. A tegnap, pén­teken az Ifjúsági Házban kezdődött kétnapos országos reklámkonferenciára több mint 600 szakember érkezett. Magyar vállalatvezetők, gra­fikusok, reklámfeielösök mellett Ausztriából, Bulgá­riából, Csehszlovákiából, Ju­goszláviából. Eengyelország­ból, az NDK-ból, az NSZK­ból és Romániából is jöttek a tanácskozásra. Szabó Im­re, a Magyar Reklámszövet­ség főtitkára köszöntötte a vendegeket, köztük Csong­rád megye és Szeged társa­dalmi, politikai életének kép­viselőit, az elnökségben he­lyet foglaló dr. Barta Lászlót, a megyei pártbizottság osz­tályvezetőjét, Berta Istvánt, a szegedi pártbizottság tit­kárát, Prágai Tibort, a Sze­ged megyei város tanácsel­nökének általános helyette­sét. Megnyitó beszédet Lauthán Ferenc belkereske­delmi miniszterhelyettes, a Magyar Reklámszövetség el­nöke mondott. Szólt arról, hogy az elmúlt öt évben a negyedik, a Szombathelyen tartott konferencia óta ez a szakma milyen sokat fejlő­dött. Többek között igen nagy erőfeszítéseket tettek. hogy a reklámban is megho­nosodjanak azok az irányel­vek, amelyek érvényesek egész gazdasági életünkre; a takarékosság, a jobb minő­ség és a hatékonyság. A mi­niszterhelyettes reményét fe­jezte ki, hogy ez az újabb összejövetel további lehető­séget biztosít a szakmai előre­lépéshez, és két nap alatt el­hangzó ötven előadás gya­korlati hasznát mihamarabb aprópénzre váltják a hétköz­napokban. Csongrád megye politikai és társadalmi szerveinek képviseletében Szabó János­né, megyei tanácselnök-he­lyettes köszöntötte a tanács­kozás résztvevőit és ismer­tette azokat a társadalmi, gazdasági folyamatokat, amelyek a közelmúltban a megye életében végbemen­tek, és szólt az eredmények­ről is. A konferencia nyitó­előadását Madarast Attila pénzügyminisztériumi ál­lamtitkár tartotta. Az aktuá­lis gazdaságpolitikai kérdé­sek elemzése során hangsú­lyozta a jó reklámnak a ter­melésre és a fogyasztókra gyakorolt hatását. Mint mondotta, az alkotókészség nemcsak a gazdasági élet minden területén követel­mény, a továbblépés garan­ciája, hanem a reklámszak­embereknek a jelszava is ez legyen az elkövetkezendő időkben. Részletesen beszélt azokról az aktuális gazdaság­politikai feladatokról, ame­lyek az ország előtt állnak. Ebben az összefüggésben rá­mutatott arra, hogy a rek­lám milyen szoros kapcso­latban áll a gazdasági élet lehetőségeivel és a reklám­szakembereknek is tisztában kell lenniük a folyamatok­kal. A konferencia szekció­ülésekkel folytatódott, ame­lyeknek témái között szere­pelt: milyen a holnap fo­gyasztója, miképp változnak a fogyasztói szokásolt me­lyek a reklám követelmé­nyei, lehet-e jobb a reklám mint a termék, meddig nő­het a különbség a reklám és reklámozott termék minősé­ge között, milyenek a rek­lámpiac keretei. Sz*', volt a lakosság életmódjáról, a tár­sadalmi mobilitásról és azok­ról a pszichológiai kutatások­ról is, amelyek a reklámter­vezéssel összefüggenek. A konferencia ma, szom­baton szekcióülésekkel ér vé­get. tudják legjobban elősegíteni, hogy azoknak a hangja ér­vényesüljön, példája hasson, azokra nézzen fel a közösség, akik tehetségükkel, szorgal­mukkal, fegyelmükkel, mű­veltségükkel kitűnnek. A ne­velő munkában figyelembe kell venni, hogy a dolgozó ember nem rögtön, hanem csak hosszú viták alapján is­meri fel: a minőségi köve­telmények teljesítésével, a munkafegyelem javításával saját egyéni érdekét is szol gálja. Ezt az egyéni érde­ket csak akkor lehet való­jában érvényesíteni, ha ah­hoz magát a dolgozót is meg­nyerték. A dolgozók szüntelenül azt kérik a szakszervezetektől, hogy ügyeikben legyen na­gyobb a nyíltság, az őszinte­ség. A tagságnak ez az igé­nye jogos, hiszen szeretnék jobban megismerni a bizalmi testületek, a szakszervezeti (Folytatás a 2. oldalon.) Országgyűlési bizottságok megbeszélése Jelenlegi gazdasági körül­ményeink között mind job­ban kell gazdálkodnunk meglevő értékeinkkel. A te­rületrendezési tervefeés ezt azzal segítheti, hogy ha­zánk különböző térségeinek fejlesztési lehetőségeit csak­úgy feltárja, mint korlátait, és mindezek ismeretében tesz javaslatot az ésszerű, a tár­sadalom igényeinek megfe­lelő területfelhasználásra — leginkább ez a gondolatkör foglalkoztatta az országgyű­lés építési és közlekedési, valamint terv- és költségve­tési bizottságainak pénteki együttes ülésén részt vevő képviselőket A parlament­ben tanácskozáson Ábrahám Kálmán építésügyi és vá­rosfejlesztési miniszter a regionális és településrende­zési tervezés korszerűsítésé­nek irányelveiről tájékoztat­ta a jelenlevőket Az előadást követően szé­les körű vita bontakozott kl. A vitát Ábrahám Kálmán foglalta össze. Gázkifúvás a Tisza-Maros szögében Cél: cs réteg wy©ftiás legyőzése Mint arról tegnap már hírt adtunk, csütörtökön, a dél­előtti órákban, a Tisza—Ma­ros szögében levő 619-es jel­zésű vízvisszanyomó kúthoz riasztották a Nagyalföldi Kőolaj- és Földgáztermelő Vállalat szegedi kitörésvé­delmi osztagát, s tűzoltóit A karbantartók, akik épp ellenőrző munkálatokat vé­geztek a már termelő kút­nál, nem tudták elzárni az egyik tolózárat, és gázkifú­vást észleltek. A zárószer­kezet a 70 atmoszféra nyo­mással feltörő, vízzel keve­redett gázsugártól — amely egyébként elterül a talajon — megsérült Eltávolítása helyett — mely veszélyes és bonyolult művelet lenne — a tegnap délelőtti akció során meg­próbálták a nagy mennyi­ségű iszap visszapréselésével elzárni a két termelőréteg táplálta kifúvást. A nyomási sikerült csökkenteni, ám a gáz útja nem zárult le. Ezért a déli, koradélutáni órákban más módszerhez folyamodtak: a két termelő­réteg elválasztásával próbál­koztak. Záródugót helyeztek el a két réteg közé, hogy aztán a termelőcső perforá­lásával, az iszap szabadabb áramlásának biztosításával a rétegnyomás energiáját le­győzhessék. Ez az akció a helyszínen jártunkkor, a dél­utáni órákban még tartott. A védekezés irányítói el­mondták:: a vízzel kevere­dett, „nedves" gáz nem fe­nyeget közvetlen robbanás­veszéllyel, mégis minden szükséges óvintézkedést meg­tettek, hogy a kitörésvédel­mi osztag biztonságban dol­gozhasson. Somogyi Károlyné felvétele A záródugó elhelyezéséhez alapos előkészületre voll szükség 4 *

Next

/
Thumbnails
Contents