Délmagyarország, 1982. szeptember (72. évfolyam, 204-229. szám)

1982-09-11 / 213. szám

4 Szombat, 1982. szeptember lí: 3 Megyei akciósorozat A környezet védelmében Az őszi környezet- és természetvédelmi napok megyei megnyitóját Csongrádon rendezték meg tegnap, pénteken. Az eseményre érkező szakembereket és érdeklődőket a FÜTÖBER helyi gyáregységében Varga László vállalati igazgató fogadta. Filmvetítéssel illusztrált rövid áttekintést adott a FÜTÖBER-nek a környezetvédelemmel összefüggő tevékenységéről, majd csoportos gyárlátogatás következett. A program az Ifjúsági Házban folytatódott. Dr. Mester János, a Hazafias Népfront megyei környezetvédelmi bizottságának elnöke üdvözölte a rendezvényen megjelenteket, majd az előadások sorát dr. Alács Sándor tanácselnök-helyettes nyitotta meg Csongrád környezetvédelmi helyzetéről és feladatairól szóló beszámolójával. Ezután Körösi László, a FÜTÖBER csongrádi gyáregységének igazgatója ismertette a vállalat szerepét a környezetvédelem háttériparának fejlesztésében. A következőkben dr. Csizmadia György, a Tisza-kutató Bizottság tagja számolt be a Tiszán végzett környezet- és természetvédelmi vizsgálatok tapasztalatairól. Amint elmondta, a legutóbbi felmérések szerint a folyó felső szakaszán a szenynyeződés kevésbé érezteti hatását, de a torkolat felé haladva éppen Szegednél összegződik, itt éri el a csúcsértéket. A folyóba kerülő káros anyagok mindenekelőtt az élővilágot pusztítják. Az előadások után a rendezvény résztvevőit a csongrádi belváros védett népi építészeti együtteséhez kalauzolták. ahol Geönczeöl László, a városi tanács vb műszaki osztályának főmérnöke tájékoztatta őket a városrész múltjáról és jövőjéről. A program a Körös-toroki üdülőterület megtekintésével ért véget. Találkozó Az öntözés ára és haszna Várpalotán pénteken ünnepélyesen megnyitották a magyar szocialista városok fiataljainak sorrendben XI. találkozóját. A tíz város — Ajka Dunaújváros. Kazincba cika. Komló. Leninváros. Oroszlány. Paks. Százhalom, balta. Tatabánya és Várpalota — ifjúsági küldöttségeit Zlati István, a vendéglátó város pártbizottságának első titkára köszöntötte. A? idei ta'^li'ozón az ifjúság nevelé-é-ek. és a szocialista életmód továbbfeilesztéíének lehetőségeiről, a KiSZ ez irányú feladatairól folytatnak eszmecserét ..A szocialista városok — szocialista életmód" téma keretében Szó lesz többek között a lakóhelyi ifjúsági munkáról, a különféle amatőrmozgalmak. a lakótelepi klubok, az ifiúsági közössége? szerepéről. KisSermeléík kiállítása Pénteken Debrecenben, a városi sportcsarnokban megnyitották a kertbarátok és kistenyésztő közösségek nyolcadik országos versenykiállítását. Szabó Imre. a Hajdú-Bihar megvei tanács elnöke köszöntötte a résztvevőket — köztük Havasi Ferencet, az MSZMP Politikai Bizottságának tagját, a Központi Bizottság titkárát. Szabó Istvánt, a TOT elnökét és Sikula Györgyöt. a megyei pártbizottság első titkárát. S. Hegedűs László, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának titkára megnyitó beszédében hangoztatta, hoev a kistermelés hazánkban együtt fejlődött a mezőgazdasági termelés egészével A megnyitó után adták át az országos verseny legjobbjainak a díjakat. el a csapokat! « Értékhatár: ezer forint Csak egy doboz cigaretta... Ha egy 14 éven aluli gyei-eket csokoládélopáson kapnak az ABC-ben. a kereskedelmi vállalat feljelentést küld a városi tanács vb hivatala igazgatási osztályának. Behívatják a szülőt, s a gyermek jelenlétében ..elbeszélgetnek" az esetről. Nem büntetik a vétkest — a figyelmeztető szavak általában elegendőnek bizonyulnak. S ha mégsem, a gyámhatóság közreműködését kérik. Lehet, hogy a csokoládé kétforintos volt — az ügy lezárásáig postaköltségre legalább a tízszerese megy el. Legyinteni. elfordulni mégsem érdemes: a tízéves csokitolvajból húszéves korára pálinkatolvaj lehetne... A szabálysértési hatóság jelzéseit nyilván ezért veszik komolyan az iskolák vezetői is: van Szegeden olyan középiskola, ahol kicfapás jár a tettenért diáktolvajnak. s van amelynek igazgatója a szülők jelenlétében adott figyelmeztetésre esküszik. A cél egy: elrettentés még a szándéktól is. még a kósza gondolattól is. hogy talán nem vennék észre... Nyilván ebben bíznak a fiúhaveroknak italt lopó lányok. az új farmernadrágot magukon felejtő fiatalemberek — mert mostanában nem sikk zacskós tejet lopni! Ruhaneműt, luxuscikket már inkább .. . Sok későbbi kellemetlenségtől kímélhetné meg magát a szülő — aki új táskát lát a lánya kezében, s tudja, hogy nem ő adta rá a pénzt — ha rögtön visszavinné az üzletbe. Mert lehet hogy ma csak egv kis táskát, holnap már csizmát is szerez macának a leleményes ifjú hölgy!.. De vajon miért dugja el az üveg konyakot a táskájában a nem éppen szűkösen élő. lakásavatóra készülő fogtechnikus? Miért van szükséce egv jogtanácsosnak a végül is háromezer forintjába kerülő ingvenpálinkára? Ki érti meg azt a gyesen levő anyukát, aki a Centrumból kilopott gyermekholmikkal besétált a nagyáruházba, ottani újabb szerzeményeivel pedig már nem sikerült kisétálnia? Vagy azt a jólöltözött aszszonyt. aki még válogatott is a nagyáruház húsospultjánál — a szebbik karajból kért — majd elfelejtett beállni a pénztár előtti sorba? No persze figyelmeztették rá.. Kicsit drága lett az a „csak egv doboz cigaretta" is. amelyért, végül ötszáz forintot gombolt le az illető — a begombolt kabátzsebet kigomboló ellenőr szemfülessége jutalmaként. S ha legalább tanulnának az esetből! De épp o felnőttek között sok a visszaeső: és nem is csak a foglalkozás nélküliek, a csövesek! A büntetést persze rajtuk a legnehezebb behajtani — ha véletlen van lakásuk, nincs munkájuk, keresetük. Ha pénzük még volna, nem lehet őket a lakcímükön megtalálni. Mint azt a Felhő utcai állandó szabálysértőt. akinek a bejelentett lakását nyolc éve lebontották. Huszonegyszer lopott, először bírságolták aztán le is ültették. Kiszabadult, kezdte elölről. S ez ígv megv az idők végezetéig! Hacsak nem sikerül elmebeli állapotában ..beutalásra'' okot felfedezni. Különleges eset. de épp ideillik a gondolatmenetbe: régi ismerőse az igazgatási osztálv szabálysértési ügyekkel foglalkozó csonortiának az a városi közsegélyből élő férfi aki nagyon szeretheti a kávét... Mert hogv minden alkalommal nyolc (és mindig pont nvolc) negvedkilós Omniát próbál fizetetlenül kicsempészni az önkiszolgálókból. Sosem Karavánt és sosem félkilósát ... Egészségi állapota miatt becsukni sem lehet. A bírságot meg visszaadia a városnak abból a pénzből, amit a várostól kap. Ha visszaadja. A' jogi kifejezéssel élve ..tulajdon sérelmére elkövetett" cselekmények ezer forintos értékhatárig szabálysértésnek számítanak. s „csak" pénzbírság a büntetés. A nyilvános megszégyenítésre a hazai jogrendszer nem ad módot — a Szovjetunióban a kirakatba teszik a tolvaj fényképét — s a munkahely értesítésére is csupán bizonyos, súlyosabb esetekben van mód. A közvélemény is, mintha bocsánatos bűnnek tartaná a bolti tolvajlást — legalábbis enyhébb büntetést szabna ki, mint a magánlakások fosztogatóira. Pedig a társadami veszélyesség foka nagyobb az előbbi esetben, hiszen nehezebb elcsípni tettenérni a tolvajt. Egyébként, hogy a társadalomnak miiven eszközei vannak a védekezésre. s hogy miként lehetne a szabálysértések egyre változatosabb fajtáit, és mindinkább növekvő számát viszszaszorítani. arról legközelebb szólunk. Pálfy Katalin Ha szárazság van, öntözni kell. A korszerű mezőgazdaságban azonban az öntözés több, mint a szárazság elleni védekezés. Különleges vetésszerkezet, pontosan kiszámított és adagolt kemikáliák, óriás hozamok, magas szintű technológiai fegyelem, fejlett mezőgazdasági infrastruktúra jellemzi az öntözéses agrárgazdaságot. Az egykori öntözésen alapuló civilizációk (Mezopotámia, Egyiptom) is azért emelkedtek ki társadalmi-földrajzi környezetükből. mert akkori mércével mérve tudatosan használtál? a vizet a növénytermesztésben. A szűkös földterület — akkor a folyóvölgyek. ma, itt, Magyarországon viszont a gazdálkodásba bevonható újabb hektárok helyett inkább a „kivonás" — arra kényszerít, hogy a lakosság ellátását, az árutermelés növelését az intenzív gazdálkodással biztosítsuk. „Elpárolgott" öntözési kedv... Mindezek ma már a közhellyel határos alapigazságok, mégis Magyarországon az V. ötéves tervidőszakban több mint 81 ezer hektárral csökkent az öntözött terület. A 10 milliárd forint értékű öntözőberendezéseknek jó, ha 60 százalékát hasznosítják. Stagnál az öntözhető területen (a körülbelül 300 ezer hektár) termelhető vízigényes kultúrák aránya. Azoké a növényeké tehát, amelyeket érdemes öntözni. Ezzel szemben nagy a kalászosok vetésterülete, a kettős termesztésnek pedig csal? hírmondói akadnak. Az ösztönzésre rendkívül hálás cukorrépának és a nagyüzemi burgonyának mindössze 25, a zöldségféléknek csak 35 százalékát termesztik öntözve. Pedig a hektáronként 4.3 mázsa országos nettó cukorhozammal szemben, öntözve a cukorrépa megadja hektáronként a 9.6 mázsa cukrot is. Az öntözött burgonya is a kétszeresét adja a szárazon termesztettnek. Ha az intenzív gazdálkodás feltételeit következetesen akarjuk érvényesíteni, a szűkös erőforrásokkal való okos gazdálkodásra kell ösztönözni az érdekelteket. Ha a föld intenzív használata kifizetődne. az öntözés egész problematikája más megvilágításba kerülne. Napjainkban ugyanis kisebb területet öntöznek a kelleténél, illetve a lehetségesnél. Ifjűgérdisfák vetélkedője Tegnap, pénteken délután az MSZMP megyei bizottsága székháza előtti téren, a Lenin-szobornál ünnepélyes ke'etek között nyitották meg az Jfjú Gárda rendőri szakalegységek III. országos találkozóját és versenyét. A Himnusz elhangzása után Bódi György, a KISZ KB tagja a Csongrád megyei KISZ-bizottság első titkára köszöntötte a háromnapos rendei.vény résztvevőit, köztük a díszelnök rögbe meghívott Gyárfás Mihályt. a megyei pártbizottság titkárát. Pohár János ezredest, a Belügyminisztérium Országos Rendőr-főkapitánvság csoportfőnök-helyettesét. SrAc.pl Józsefet. a KISZ Központi Bizottsága osztályvezetőiét Móricz Istvánt, az Ifiü Gárda országos parancsnokát. Bózó Sándort, a megve- tanács vb-titkárát. Rigó Szilvesztert, a Szeged vár- s; pártbizottság osztályvezetőiét. Prágai Tibort, a Szeged megyei Városi Tanács általános elnökhelyettesét Ezt követően dr. Kelemen Miklós vezérőrnagy, Csongrád megyei rendőr-főkapitány mondott ünnepi beszédet. Megnyitójában hangsúlyozta. hogy az országos találkozó megrendezését fontos politikai feladatnak tekintik. hiszen a XII. pártkongresszus határozata arra kötelez a rendőri szerveket, hog? a lakosság és a társadalmi önkéntes segítők széles táborával szorosan együttműködve gondoskodjanak a közrendről és a közbiztonságról. Beszédének tovább, részében megemlékezet* a 25 éves Ifiú Gárda edd'.! elért eredményeiről, a rendőri szervekkel kialakított ir kapcsolatáról. A megnvitó ünnepség után a találkozón részt vevő if'úgárdisták a város iLúsági klubjaiba látogatta!? el A versenyek ma. a kora reggeli órákban kezdődnek A kihasználatlan öntözési lehetőségek, az öntözött kultúrák rendkívüli hozamai és az öntözött terület csökkenése annyira szembeötlő, hogy annak csak pénzügyi, illetve gazdasági okai lehetnek. A gazdaságok első hallásra meggyőző érve: tízszeresébe nőtt a vízdíj! Ez-azonban bármennyire is hatásos adat. önmagában nem elegendő magyarázat. A vízdíj ugyanis majd 20 évig egységesen, hektáronként 40 forint volt. Ez az ár 1979-ben a vízkivételi főművek üzemeltetési költségeinek már csak a 9 százalékát fedezte. A többit a költségvetés fizette. A vízdíj emelése ezen a helyzeten változtatott. A tízszeres ár — ami így leírva valóban döbbenetesnek tűnik — tulajdonképpen a tényleges költségek fedezésére kellett. De az összes öntözési költségnek a vízdíj még így is csak 8—12 százaléka. Az „elpárolgott" öntözési kedv okainak megértéséhez tehát tágítani kell a vizsgálati kört. Az elmúlt tervidőszakban mind a száraz, mind az öntözéses gazdálkodást folytató üzemek termésátlagai egyaránt nőttek. A hozam átlagos növekedésével ellentétben a vállalati nettó jövedelem fajlagos értéke viszont évről évre csökkent. A listavezető öntözéses gazdaságok csoportjában például 1977ben az egy hektárra jutó vállalati nettó jövedelem 5136, 1978-ban 4518, 1979-ben pedig 3801 forint volt. Az okok ismertek: nőttek a termelési költségek. Például 1975. és 1979. között a mezőgazdaságban felhasznált ipari eredetű anyagok árindexe 120,7-re, az energiahordozóké 134,6-ra, a műtrágyáké pedig 120,3-re növekedett. Ennek következtében nőtt az öntözésen belüli többi költség. Amíg például 1976-ban egy hektár öntözési költsége 1638 forint volt. addig ez 1980-ra 3807 forintra nőtt. A 2269 forintnyi költségnövekedésből csak 430—450 forint jutott a vízdíjra. Az utóbbi három évben az öntözéshez szükséges berendezések 50—100 százalékkal drágultak. Megváltoztak a támogatási fettételek is. Amíg például az öntözőgépekhez 1979-ben 40. 1982ben már csak 15 százalékos állami támogatást folyósítottak. Megszűnt a vizet az öntözendő területig eljuttató (hidréns) beruházások célcsoportos jellege, amelynél a 60 éves törlesztési idő elenyésző terhet jelentett a gazdaságoknak. A jelentős és szükségszerű költségnövekedést a termelői árak növekedése csak részben ellensúlyozta. Az öntözötten termesztett növények többlethozamának értéke riem emelkedett olyan mértékben, mint az öntözési többletráfordítás. Nem üzemi belügy! A szárazon művelt területek arányát tekintve, úgy tűnik, az öntözés mindössze néhány nagyüzemet, néhány százezer hektárt érint. Leszámítva az öntözéssel elérhető terméstöbblet népgazdasági jelentőségét, az „öntözés nem öntözés" kérdése nem üzemi belügy. És nemcsak azért, mert az úgynevezett főművek kiépítése milliárdos nagyságrendű állami beruházásokat kívánt, hanem azért is. mert a VI. ötéves terv alatt a növénytermesztés feladatai között a legfontosabb a fővetésű takarmánynövények vetésterületének körülbelül 200 ezer hektárral való csökkentése. Ez a 200 hektár a gabonapiogram alapvető feltétele. A tervidőszak végére kitűzött 15 millió tonnás termést nem lehet csak a hozamok emelésével elérni. Növelni kell a vetésterületet is Ez pedig csak úgy lehetséges, ha ott ahol lehet, széles körűvé válik a földek kettős hasznosítása, amihez szükséges az öntözés. Félreértés ne essék, ez nem azonos a tarlóvetéssel, és nem lehet országos kampányt csinálni belőle. A vetésszerkezet megváltoztatása magába foglalja a fővetésű takarmánynövények, a gyei területek hozamának öntő zés útján való növelését olyan növényfajta és fajtaválaszték kialakítását, amely öntözött viszonyok között képesek a fő vetésű takarmánynövényeket másodterményként felváltani. vagy alkalmasak másodvetésű árunövényként való termesztésre. Gond a meglevő, mintegy 10 milliárd forint értékű vízszolgáltatási főművek kihasználtsága. Az V. ötéves tervidőszakban — a mezőgazdasági üzemekkel egyeztetve — összhangban az üzemi öntözésfejlesztési tervekkel. több olyan főmű épült, amelyhez a csatlakozó hasznosító létesítmények — a már említett közgazdaság) szabályozók változása miatt — eddig nem készültek el. Így például jelentős. több száz millió forint értékű új, korszerű, kihasználatlan főmű van a Hajdúsági Többcélú Vízgazdálkodási Rendszer és a Békés megyei öntözőrendszer területén. De nem énült öntözőfürt a monoki és a nagybaráti tározóhoz sem. Nem csoda, hiszen például e°v hektó"" felszín alatti fé'staKii öntözőtelep beruházási költsége eléri a 60—65 ezer forintot. Biztató kezdeményezések Vannak azonban biztató, és ami fontosabb, olcsóbb kezdeményezések: a Dunamenti és Kiskunsági Vízgazdálkodási Társulat 1979-ben az uszod-foktői tsz-nek 735 — hektáron, a dunavecsei tsznek 620 hektáron, az apostagi tsz-nek 236 hektáron épített felszín alatti félstabil öntözőtelepet, ahol 60—65 ezer forint helyett az egy hektárra jutó beruházási költség csak 20—26 ezer forint yolt. Ezt a jelentős költségmegtakarítást kizárólag munkaszervezési és műszaki megoldásokkal érték el. Ami azt példázza. hogy a kétségkívül kedvezőtlen gazdasági feltételekre nem csak az öntözőcsapok elzárásával lehet reagálni! Bonyhádi Péter fi IGI nyilatkozata A salvadori hadsereg legújabb bűntettéről értesülve a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsa pénteken az alábbi nyilatkozatot tette közzé: A magyar közvélemény is felháborodva értesült arról, hogy a salvadori hadsereg védtelen parasztokat. aszszonyokat és gyermekeket mészárolt le San Vincente megyében. A dolgozó magyar parasztság, a termelőszövetkezetek egymilliós tagsága nevében elítéljük a salvadori rendszer újabb bűntettét. Követeljük a felelősök megbüntetését, és felhívjuk a világ országainak szövetkezeti mozgalmait: támogassák a salvadori népnek az elnyomó rendszer megdöntéséért, az imperialista beavatkozás ellen és a független, demokratikus Salvador megteremtéséért vívott harcát.