Délmagyarország, 1982. szeptember (72. évfolyam, 204-229. szám)
1982-09-22 / 222. szám
2 Szerda, 1982, szeptember "2§; Mit tesz és mire törekszik a Magyar Kereskedelmi Kamara? A* utóbbi időben mind 125 ország mintegy 26 ezer főbb szó esik a Magyar Ke- üzleti címét tartja nyilván, reakedelmi Kamaráról. Ne. gept úton. különféle szemve gyakran felbukkan a sajtó hasábjain, a « korábbinál ugyancsak sűrűbben hangzik el a gazdasági élet legkülönbözőbb területein. Pedig nem úi szervezetről van szó. pontok alapján csoportosítva. Háromszáz kötetből áll a nemzetközi címtárgyűjtemény. De anélkül. hogy funkciójukat itt részletez, ném, még talán a laikus száhlseen 1948-ban alakult meg, mára is elárul valamit szol. M bankok és a nagyipar álla- ga'.tatásóinkról, ha megemlímosdása után. Nyilvánvaló, tem. hogy van ipari formahcgv a köztudatban való tervezési tájékoztatási köz.előretörése" összefügg pontunk. működtetjük a funkciójának, szerepének nö- kárbiztosok testületét. van vekedésével. Erről beszél- kereskedelemtechnikai oszcettíink Bcck Tamással, a Lenfonó és Szövőipari Vállalat vezérigazgatójával, akit o közelmúltban választottak meg « Magyar Kereskedelmi Kamara elnökévé, i 4 Növekedett-e az utóbbt érékben a Magyar Kereskedelmi Kamara jelentőséje? — Igen. A Magyar Kereskedelmi Kamaranak 1967-ig rsatc külkereskedelmi vállalatok lehettek a tagjai. a csak 1968-tól. a gazdaságirányítás reformjának beve. z-elésével kerülhetett sor mas vállalatok és intézetek felvételére is. Ma már félezernél is több tagja van a kamarának. A jelentőségét azonban az az 1980-ban kelt miniizltrtanAcsi rendelet növelte meg igazán, amely nagymértékben kibővítette a kamura feladatkörét. tálvunk. továbbá kollektív exportösztönzési osztályunk, sok segítséget nyújthat továbbá a külkereskedelmi tanácsadók testülete vagv a kamarai és áruszakértői bizottság. Azt hiszem, az köztudott, hogy a magyar gazdasági élet kedvelt lapja, a Heti Világgazdaság is. a kamara kiadványa. Megjelentetünk idegen rtyelvfl gazdasági kiadványokat is. • A magyar gazdasági életben mintegy 4000 aazdasági egység működik, ezek vételével Időben végrehaltközül egyre több vidéken. A Ugyanakkor fellépnek ' , . , . minden olyan beavatkozás Magyar Kereskedelmi Ka. e]len amely a tálalom maranak mennyire van számára szükségtelen, káros siti a központi irányítást. Kirem. fejtse kl kissé rész. le te sebben, miként érti ezt? — Sokan úgy gondolják ma Is. hogy a központi irányítás csak közvetlen beavatkozásokon keresztül képes létezni, tehát a közvetett iiányítás, a szabályozás a központi irányításnak nem vauk előnyére. Az a véleményem hogy a helyesen alkalmazott közvetlen be. avatktzás sem a szabályozó rendszer normativitását. sem a vállalati önállóságot nem csorbítja akkor, ha az egyértelmű, nyílt és objek. tfv. A bajok akkor kezdődnek ha a beavatkozások s .ub'ektlvek. közgazdaságilag megalapozatlanok, és a gazdaság, a társadalom érdekeivel ellentétesek. Egyetértek minden olyan állami beavatkozással. amely a guzdasági erőforrások ésszerű átcsoportosítását nem bízza spontán folyamatokra, hanem azt a társadalom valós érdekelnek figyelembetevékenységek fenntartásának vagv fejlesztésének célzatával vagy más okból sérti meg s szabályozó rendszer normativitását. A kamnrámáijd átfoflni a maga sajátos tevékenységével és céljaival a vidék gazdasági éleiét is? — Tagvállalataink termé- nak f<^tof hivatása minden, — — — — — 11. — — Á „II A ,^i-lf/\rfn/\l szelesen egyáltalán nemcsak , • Melyek a feladatkör e fővárosból toborzódtak. De ?p<*;teri; legtcnyegesebb pontjai? — Első helyen kell talán említenem a tagság érdekképviseletét. az ágazáti. a helyi és «z országos gHzdasagöáiiyító szervek előtt Például úgy. hogy testületeinkben vitákat rendezünk a vállalat! gazdálkodásra vannak e vonatkozásban szervezeti garanciáink is. hi.->zen összekötő bizottságaim* az egész országban meglulá'hetók. A Budapest— I'ent megyei összekötő bizottság székhelye Budapest. Az észak-dunántúlié Győr (Fejér. Győr-Sopron, Komárom. Vas és Veszprém mevonntkozó jogszabályok, ren. gyére kiterjedő hatáskörrel). delkezesek tervezetéről, s n közös állásfoglalásokról tájékoztatiuk a gazdaaágirányiló szerveket. Egyébként rendszeresen összegezzük és továbbítjuk a központi szervcknuK a vállalati tapasztalatokat. Elemzéseket készítünk as általános problémákról. javaslatokat ts kidolgozunk a megoldásukra. A* érdekképviselethez ter. móazeteben az is hozzátartoa c^l-dunántúlié Pécs (Baranya. Somogy. Tolna. Zala), az észak-magyarországié Miskolc (Hajdú-Bihar. Szabolcs-Szatmár. Szolnok), a dél-alföldié Szeged (BácsKiskun. Békés. Csongrád). • 7'aMn kissé leegyszerűsítve úa\i is fogalmazhatnánk: a kamara sokoldalúan munkálkodik a központi gazdaságirányítás és a vállalatok párbeszédének elzlk. hogv tagjaink érdekeit mélyítésén, sikerén. Véleméküllöldl fórumokon és szer. vezetek ben |s képviseljük. Emellett az érdekegyrzt.etéa is a feladataink közé tartozik. A kamara testületeiben lehetőség nyílik gyártók, kereskedők; felhasználók egymás közt felmerülő Droblámáinak. érdekellentétéinél* rendezésére, s így ez megtörténhet hatósági beavatkozás nélkül is. • á szervezet nevében is szeret.*! a kereskedelem. Ennek fa'lesztéséért mit eshet a kamara? — Elősegítheti a nemzetközi gazdasági kapcsolatok fellődését. Sokoldalú segítségét nyújthat a vállalatok külgazdasági tevékenységéhez. Mindebben sokat segíthetnek az egyre több országban működő, állandó kamarai kiküldöttek is. • Ez az általános megfő, anl-v.atús tehát sok mindent felölel Például az informáltság,,, — . javítását, valóban. Tehát tagvállalatainkat a magyar ás a világgazdaságról. az érvényben lévő vagy előkészület alatt álló szállá ivozókról. a különféle műszaki újdonságokról és .még sok másról tudtuk lnnt/e gzerint min múlik a párbeszéd eredményessége? — Minden párbeszéd eredményessége azon múlik — s ez. nemcsak a gazdasági életre érvényes —, hogv a résztvevők mennyire kérer.cielkezésre álló eszközzel a felsőszintű ipari kormnryzati vezetést abban, hogv e kényes és alapvető feladatához a szükséges, valós információkkal rendel, kezzék. 4 Visszatérve a kereskedelemhez: a kamarának mi a szerepe á budapesti nemzetközi vásárokon? — Tavasszal is volt saját kiállítóterületünk a BNV-n. Itt csaknem száz vállalat mutatta be széles körű propagandával. hogy mit tud. és miiyen módon képes segíteni más vállalatok tevékenységét. Ennek megfelelően tavaszi BNV-s telenlétünk fő koncepciója az együttműködési lehetőségek kihasználása volt. 4 Es miként van jelen n kamara az őszi. a mostani BNV-n? — Azoknak a tagvállalatoknak. amelyek különféle okok miatt önállóan nem állítanak kl. tárgyalóhelyiséget biztosítottunk, ősszel a kamara külön gondot fordít n BNV-n részt vevő, fejlődő nősek megérteni egymás országokból érkező kiállítók problémáit Sokan hajlamo. és „ niagyar beruházó tagtíHlt azt hinni, hogy a vál- _,„+_. , , „„„.„ia l.datok problémáinak meg- kftz<>m kapcsolaénetése a legfőbb feladat. t°k kialakítására, szervezéSze tűntem ez fordítva ugvan- sére Lehetőséget kívánunk annyira időszerű és szüksé- biztosi te ni arra. hogy az elges: a népgazdaság egészének gondjait is meg kell értetni a vállalatokkal. De a pá+beszéddel kapcsolato-san szeretném azonnal leszögezni, mert ezt nem lehet eléRgé hangsúlyozni: a párbeszéd fontos és nélkülözhetetlen. ám a cselekvés, a tettek helyettesítésére nem alkalmi s Viszont a cselekvést nagymértékben befolyásolhatja. hogv sikerül-e segítséget nyújtani ahhoz hogy 17, egymással munka, kapcsolatban állók tisztán, világosan lássanak. értsék egvnrést, egymás érdekeit Ismerjék ér tisztelni is tudják sót: a magasabb s alacsonyabb szintű érdekek között helyes sorrendet tudlanak felállítani önmaguk tevékenvségében és partneri kapcsolataikban egyaránt. 4 A közelmúltban. egy sőr.ort.an fogyasztási cikkeket előállító külföldi vállalatok kerüljenek közvetlen kapcsolatba azokkal a magvar partnerekkel, akik különböző gépeket, berendezéseket, technológiákat képesek a részükre szállítani. Cs. I. FiisfszürS üélsiil Füstölgés a cigarettákról Tudjuk valamennyien: a dohányzás káros az egészségre. Bár ez az intelem minden Dakli cigarettán olvasható. Magvarországon nemhoav csökkent volna a dohánytermékek fogyasztása az utóbbi években, hanem alaposan megnövekedett. Ügy tűnik azonban, hogv az apró rudacskák elfüstölése nemcsak fiziológiai okok miatt káros az idegrendszerre. Ami gvakorta vált kl sok dohányosban Idegességet. Ingerült hangulatot. Igen kézenfekvő: egyszerűen hullik — kihullik — a füstszűrő nélküli cigarettákból a dohány. Sokan és sokat Írtak már a hazai dohányiparról, eredményekről és gondokról egyaránt. Egv időben számos Ú1ságcikk foglalkozott a honi dohánytermesztés és -feldolgozás problémáival. Azóta sokat iavult a helvzet a termesztésben is. a feldolgozóiparban is. A hetvenes évek második felének rekonstrukciós munkái nyomán korszerűsödtek az üzemek, és a régebbi faltáknál iobb minőségű. úi filteres termékekkel állhattak elő. A füstszűrő nélküli típusokról azonban szinte eavetveleteket a harmincas évek- A számítások alaoián ehben gépesítették. Az úgvne- hez csaknem 100 millió íovezett. félmeleg dohánvkeze- rintra lenne szükség. Enlési technológiát a években vezették be. jelenti hogv minden mechanikai hatás elótt — a törést kiküszöbölendö — fölmelegítik az alaoanvugot. Később, a füstszűrős program részeként — 1971-74ben — úi gyártósorokat is kaptak, ám a hagvománvns cigaretták berendezéseit nem cserélték ki. Ugyanazok a gépek dolgoznak most is. mint 40—45 évvel ezelőtt. S Itt keresendő a gondok gvökere. Hiába 1ó. vagv legalább kielégítő a töltés — az Ízről, az aromáról, az élvezeti értékekről most ne beszéli Unk —. ha a csomagolás csapnivaló, elavult. Egyáltalán nem védi n rakodásnál és a szállításkor az árut Deformálódik a doboz gvakorta elenged a evetige ragasztás, kibomlik a zacskó. Törik a szivarka a véeein pedig kipereg a dohánv. Ráadásul a filter nélküli cigaretta ovális alakú, nem pedig körszelvénves. lev minden külső mechanikai hatás, a dobálás, a nyomkodás változtat a formán, s a töltés fellazul. A sátoraljaújhelyi 60-as nek nagyobbik részét — haEz azt talmas erőfeszítésekkel — a gvár salát nyereségéből fedezi. a többihez hitel formájában juthat hozzá. A különböző technológiai fázisok modernizálásához azonban csak egvszerre érdemes nekilátni, mert hiába korszerű oéldául a töltés ha a csomagolás nem felel meg a követelménveknek. Addig pedig tovább Dereg a filter nélküli cigarettáinkból a dohánv. az átkos szenvedélyű fogyasztóknak meg szép lassan emelkedik a vérnyomása. Hogv ki a hibás mindezért? Mondhatnánk, hogv a gvártó. mert gvenge minőségű terméket küld a piacra. Ám egyebet. — szűkös, korlátozott anvagi lehetőségei folytán — alighn tehet. Termel, termelnie kell. hiszen a Munkás. Svmhonia és Kossuth nem hiányozhat az üzletekből. Vagv netán a kereskedelem felelős a helyzetért? Talán valóban lobban vigyázhatna a rakodásnál, óvhatná körültekintőbben a ..minőséget", de ettől függetlenül is csak azt tudia forgalmazni. amit a termelő előállított. Valóban eavetlen megoldásnak látszik a gvártás és a csomagolás technológiáiágvár len szó sem esett. Kétségte- igazgatója nemrégiben úgv len. hogv az előrelépés fegv- fogalmazott, hogv ezeket a verténveként könyvelhető el balokat a jelenlegi technoa magvar Marlboro vagv a lóglal színvonalon nem tud- nak korszerűsítése. Ha önMultifilter készítése, de azért jak orvosolni. Az egyetlen erőből. helvl forrásokból a hagyományos fajtákra is megoldása a magára olv so- nem. vagv csak lassan és nelobban odafigyelhettünk vol- kat várató rekonstrukció le- hezen meev. akkor közoonna. Cigarettagyártásunknak het. ti segítséggel. Mert ne feledugvanis még mindig leien- Csakhogy... A Dohánvipa- iük: a dohányipar Mugvartős részét adják: az évi 28 Tröszt jogilag 1980 köze- országon 1867 óta megszakfmilllárd darabos telies ter- meBszflnt, „ tavaly, év tiis nélkül állami monopólL melésből 7 milliárd darabot, eleién a avárak ténylegesen um' A jelek szerint manaoFilter nélküli cigarettákat is önállóak lettek. A korábbi — Munkást. Kossuthot és — még tröszti szintű — feiSymhoniát — ma már csak lesztésl program szerint az a Sátoraiiaúlhelvl Dohánv- észak-magyarországi üzem gyárban állítanak elő. Az csak a VI. ötéves terv véüzem az 1890-es években gén került volna sorra. Utoléoült. akkor szivarok és a sóként. Az önállóvá válással fogyasztói dohánv készítése a korszerűsítést már magukvolt a feladata. A kézi cisa- nak kell elvégezniük, önerő- lat kel1 használhatatlanságuk retták gyártása a századfor- bőL a társvállalatok segítsé- mlatt a szemétbe dobniuk, duló után kezdődött, a mű- ge nélkül. Deák! László ság sem a legrosszabb üzlet, s a bevételek az éllamkaszszát gvaraoítlák. Csakhogy az államkasszából manapság másra sem igen futia ... Várni kell... Addig pedig a fogyasztóknak a 25 darabos pakliból átlagosan 4—5 száGazdasági munkaközösségi tagok biztosítása Vállalati gazdasági munka- gc azonos a gazdasági munközösségben dolgozik K. J„ közösségével. A vállalati szegedi olvasónk. Kérdése is gazdusagi munkaközösség ezzel kapcsolatos. Szeretne kötődése a vállalathoz igen tudni, hogyha a vállalati szoros így például a mungazdasági munkaközösség ke- kavécelmi szempontokból rétében végzett munka során attól elválaszthatatlan, mert baleset éri, kaphat-e baleseti kizárólag a vállalat salát táppénzt, s ha igen, milyen dolgozóiból (nyugdíjasaiból) összeg után? Ilyen esetben alakulhat; létrehozásához, kártérítésre — mint a mun- megszüntetéséhez a vállalat kavls7onyban álló dolgozó — elhalálozása szükséges: és elsősorban a vállalat termelőeszközei vei doleozlk. Az jogosult-e? A vállalati munkaközösség gazdasági tevékenyséformálni. Hadd mondjam el niÁíntkozatdban azt fejtegetpcIdaként, hogy címtr ódánk te, hogy a szabályozás erőjubilál a Puskin Múzeum Idén ünnepli fennállásának 70. évfordulóját a moszkvai Puskin Múzeum, amelyet Ivan Cvetajev professzor alapított, a híres orosz költőnő. Marina Cvetajeva fia. Az épületet Román Klein építész tervezte Cveta'ev professzor gipszmáaolatokat gyűjtött a világ legszebb szobrairól, s 1912ben. e megnyitásakor 9 ezer kláll'lásl tárgy vetette meg a múzeum alapiát. Ma már félmilliót tartanak számon, a látogatók megcsodálhatják a többi között Rembrandt. Rubens. Courbet, Murillo és Pussain kepeit. Itt található a nyugat-európai én orosz művészek leggazdagabb, mintegv 350 ezer lapból álló rajz- és rézkarcgyűjteménye. A Puskin Múzeum a francia festők — Vincent van Gogh. Paul Gauguin. Renoir. Matlsse és társai — ag.vik legielentősébb nemzetközi gyűjteménye. Évente 2 millióan fordulnak mea a Puskin Képzőművészeti Múzeumban. (APN) üzem használatbavételi, illetőleg üzemeltetési engedélyt a vállalat iaazgatóia adia meg A 2T9R0. (VII 31) KSH-rendelkezés, valamint a KSH—SZOT—Th Főigazgatóság eevüttes állásfoglalása aispián 19a3. ianuár l-től a vállalatnak statisztikai célból be kell jplentent. nyilvántartásba kell venni és ki kel; vizsgálni a vállalati gazdasági munkaközösség keretében bekövetkezel üzemi haleseteket, t.o. vábbá — társadalombiztosítási ellátás folvósftása érdekében — az üzemi baleseti jegyzőkönyvet a társadalombiztosítás l'letékes szer. vének valamint a sérültnek el kell juttatni. A vállalati gazdasági munkaközösség tagiaira az 51/1981. (X. 27.) MT-számú rendelet 46. paragrafusa a'aptán a társadalombiztosítás kiterjed. Ennek megfele'ően a baleseti biztosításhoz tartoznak e tevékenységük alapián. Havi 250 forint baleseti lárulékot kötelesek fizetni E munka Során elszenvedett üzemt ba'eset kapcsán baleseti táppénzre egv általánosan meghatározott fiktív tövedeiem (havi 1700 forint) 65 százalékát kaniák. Abban az esetben ha a baleseti Járadék vagv baleseti rokkantsági nvuedfi szükséges, akkor e-/ esethpn a munkavtsrnnvben elé"t iövertplem js alapul vehető Egvéh tá'-sada'omh'ztosítási el'átáshan (nőidéül sima tánné"/ evos mekgondnzási =egé1v családi nóhék) a mnnkavlszortv n1an4án j-észo«f|inok. Kórtérítésre a 2R'1961. (X 9.) MT-számú rendelet 20. paraerafus (6.) bekezdése alupján a vállalati gazdasági munkaközösség tagiai a munka közösség kötelezettségeién Csak az általuk tel'eSitett vagyoni hozzájárulássá" és a szerzett iövedelmükke' felelnek. Az ezt rrieghuladé kötelezettségei-, kert a felelősség a vállala. tot terheli. Dr. V. M.