Délmagyarország, 1982. szeptember (72. évfolyam, 204-229. szám)

1982-09-22 / 222. szám

2 Szerda, 1982, szeptember "2§; Mit tesz és mire törekszik a Magyar Kereskedelmi Kamara? A* utóbbi időben mind 125 ország mintegy 26 ezer főbb szó esik a Magyar Ke- üzleti címét tartja nyilván, reakedelmi Kamaráról. Ne. gept úton. különféle szem­ve gyakran felbukkan a saj­tó hasábjain, a « korábbinál ugyancsak sűrűbben hangzik el a gazdasági élet legkü­lönbözőbb területein. Pedig nem úi szervezetről van szó. pontok alapján csoportosít­va. Háromszáz kötetből áll a nemzetközi címtárgyűjte­mény. De anélkül. hogy funkciójukat itt részletez, ném, még talán a laikus szá­hlseen 1948-ban alakult meg, mára is elárul valamit szol. M bankok és a nagyipar álla- ga'.tatásóinkról, ha megemlí­mosdása után. Nyilvánvaló, tem. hogy van ipari forma­hcgv a köztudatban való tervezési tájékoztatási köz­.előretörése" összefügg pontunk. működtetjük a funkciójának, szerepének nö- kárbiztosok testületét. van vekedésével. Erről beszél- kereskedelemtechnikai osz­cettíink Bcck Tamással, a Lenfonó és Szövőipari Vál­lalat vezérigazgatójával, akit o közelmúltban választottak meg « Magyar Kereskedelmi Kamara elnökévé, i 4 Növekedett-e az utób­bt érékben a Magyar Ke­reskedelmi Kamara jelentő­séje? — Igen. A Magyar Keres­kedelmi Kamaranak 1967-ig rsatc külkereskedelmi válla­latok lehettek a tagjai. a csak 1968-tól. a gazdaság­irányítás reformjának beve. z-elésével kerülhetett sor mas vállalatok és intézetek felvételére is. Ma már fél­ezernél is több tagja van a kamarának. A jelentőségét azonban az az 1980-ban kelt miniizltrtanAcsi rendelet növelte meg igazán, amely nagymértékben kibővítette a kamura feladatkörét. tálvunk. továbbá kollektív exportösztönzési osztályunk, sok segítséget nyújthat to­vábbá a külkereskedelmi ta­nácsadók testülete vagv a kamarai és áruszakértői bi­zottság. Azt hiszem, az köz­tudott, hogy a magyar gaz­dasági élet kedvelt lapja, a Heti Világgazdaság is. a ka­mara kiadványa. Megjelen­tetünk idegen rtyelvfl gazda­sági kiadványokat is. • A magyar gazdasági életben mintegy 4000 aazda­sági egység működik, ezek vételével Időben végrehalt­közül egyre több vidéken. A Ugyanakkor fellépnek ' , . , . minden olyan beavatkozás Magyar Kereskedelmi Ka. e]len amely a tálalom maranak mennyire van számára szükségtelen, káros siti a központi irányítást. Kirem. fejtse kl kissé rész. le te sebben, miként érti ezt? — Sokan úgy gondolják ma Is. hogy a központi irá­nyítás csak közvetlen be­avatkozásokon keresztül ké­pes létezni, tehát a közve­tett iiányítás, a szabályozás a központi irányításnak nem vauk előnyére. Az a véle­ményem hogy a helyesen alkalmazott közvetlen be. avatktzás sem a szabályozó rendszer normativitását. sem a vállalati önállóságot nem csorbítja akkor, ha az egyértelmű, nyílt és objek. tfv. A bajok akkor kezdőd­nek ha a beavatkozások s .ub'ektlvek. közgazdasági­lag megalapozatlanok, és a gazdaság, a társadalom ér­dekeivel ellentétesek. Egyet­értek minden olyan állami beavatkozással. amely a guzdasági erőforrások éssze­rű átcsoportosítását nem bízza spontán folyamatokra, hanem azt a társadalom va­lós érdekelnek figyelembe­tevékenységek fenntartásá­nak vagv fejlesztésének cél­zatával vagy más okból sér­ti meg s szabályozó rendszer normativitását. A kamnrá­máijd átfoflni a maga sa­játos tevékenységével és céljaival a vidék gazdasági éleiét is? — Tagvállalataink termé- nak f<^tof hivatása minden, — — — — — 11. — — Á „II A ,^i-lf/\rfn/\l szelesen egyáltalán nemcsak , • Melyek a feladatkör e fővárosból toborzódtak. De ?p<*;teri; legtcnyegesebb pontjai? — Első helyen kell talán említenem a tagság érdek­képviseletét. az ágazáti. a helyi és «z országos gHzda­sagöáiiyító szervek előtt Például úgy. hogy testüle­teinkben vitákat rendezünk a vállalat! gazdálkodásra vannak e vonatkozásban szervezeti garanciáink is. hi.->zen összekötő bizottsága­im* az egész országban meg­lulá'hetók. A Budapest— I'ent megyei összekötő bi­zottság székhelye Budapest. Az észak-dunántúlié Győr (Fejér. Győr-Sopron, Komá­rom. Vas és Veszprém me­vonntkozó jogszabályok, ren. gyére kiterjedő hatáskörrel). delkezesek tervezetéről, s n közös állásfoglalásokról tá­jékoztatiuk a gazdaaágirá­nyiló szerveket. Egyébként rendszeresen összegezzük és továbbítjuk a központi szer­vcknuK a vállalati tapaszta­latokat. Elemzéseket készí­tünk as általános problé­mákról. javaslatokat ts ki­dolgozunk a megoldásukra. A* érdekképviselethez ter. móazeteben az is hozzátarto­a c^l-dunántúlié Pécs (Ba­ranya. Somogy. Tolna. Zala), az észak-magyarországié Miskolc (Hajdú-Bihar. Sza­bolcs-Szatmár. Szolnok), a dél-alföldié Szeged (Bács­Kiskun. Békés. Csongrád). • 7'aMn kissé leegysze­rűsítve úa\i is fogalmazhat­nánk: a kamara sokoldalú­an munkálkodik a központi gazdaságirányítás és a vál­lalatok párbeszédének el­zlk. hogv tagjaink érdekeit mélyítésén, sikerén. Vélemé­küllöldl fórumokon és szer. vezetek ben |s képviseljük. Emellett az érdekegyrzt.etéa is a feladataink közé tarto­zik. A kamara testületeiben lehetőség nyílik gyártók, kereskedők; felhasználók egymás közt felmerülő Drob­lámáinak. érdekellentétéi­nél* rendezésére, s így ez megtörténhet hatósági be­avatkozás nélkül is. • á szervezet nevében is szeret.*! a kereskedelem. En­nek fa'lesztéséért mit eshet a kamara? — Elősegítheti a nemzet­közi gazdasági kapcsolatok fellődését. Sokoldalú segít­ségét nyújthat a vállalatok külgazdasági tevékenységé­hez. Mindebben sokat se­gíthetnek az egyre több or­szágban működő, állandó ka­marai kiküldöttek is. • Ez az általános megfő, anl-v.atús tehát sok mindent felölel Például az infor­máltság,,, — . javítását, valóban. Tehát tagvállalatainkat a magyar ás a világgazdaság­ról. az érvényben lévő vagy előkészület alatt álló szá­llá ivozókról. a különféle műszaki újdonságokról és .még sok másról tudtuk ln­nt/e gzerint min múlik a párbeszéd eredményessége? — Minden párbeszéd eredményessége azon múlik — s ez. nemcsak a gazda­sági életre érvényes —, hogv a résztvevők mennyire ké­rer.cielkezésre álló eszközzel a felsőszintű ipari kormnryzati vezetést abban, hogv e kényes és alapvető feladatához a szükséges, va­lós információkkal rendel, kezzék. 4 Visszatérve a kereske­delemhez: a kamarának mi a szerepe á budapesti nem­zetközi vásárokon? — Tavasszal is volt saját kiállítóterületünk a BNV-n. Itt csaknem száz vállalat mutatta be széles körű pro­pagandával. hogy mit tud. és miiyen módon képes se­gíteni más vállalatok tevé­kenységét. Ennek megfele­lően tavaszi BNV-s telenlé­tünk fő koncepciója az együttműködési lehetőségek kihasználása volt. 4 Es miként van jelen n kamara az őszi. a mostani BNV-n? — Azoknak a tagvállala­toknak. amelyek különféle okok miatt önállóan nem ál­lítanak kl. tárgyalóhelyisé­get biztosítottunk, ősszel a kamara külön gondot fordít n BNV-n részt vevő, fejlődő nősek megérteni egymás országokból érkező kiállítók problémáit Sokan hajlamo. és „ niagyar beruházó tag­tíHlt azt hinni, hogy a vál- _,„+_. , , „„„.„ia l.datok problémáinak meg- kftz<>m kapcsola­énetése a legfőbb feladat. t°k kialakítására, szervezé­Sze tűntem ez fordítva ugvan- sére Lehetőséget kívánunk annyira időszerű és szüksé- biztosi te ni arra. hogy az el­ges: a népgazdaság egészé­nek gondjait is meg kell értetni a vállalatokkal. De a pá+beszéddel kapcsolato-­san szeretném azonnal leszö­gezni, mert ezt nem lehet eléRgé hangsúlyozni: a pár­beszéd fontos és nélkülöz­hetetlen. ám a cselekvés, a tettek helyettesítésére nem alkalmi s Viszont a cselek­vést nagymértékben befo­lyásolhatja. hogv sikerül-e segítséget nyújtani ahhoz hogy 17, egymással munka, kapcsolatban állók tisztán, világosan lássanak. értsék egvnrést, egymás érdekeit Is­merjék ér tisztelni is tudják sót: a magasabb s alacso­nyabb szintű érdekek között helyes sorrendet tudlanak felállítani önmaguk tevé­kenvségében és partneri kapcsolataikban egyaránt. 4 A közelmúltban. egy sőr.ort.an fogyasztási cikke­ket előállító külföldi válla­latok kerüljenek közvetlen kapcsolatba azokkal a ma­gvar partnerekkel, akik kü­lönböző gépeket, berendezé­seket, technológiákat képe­sek a részükre szállítani. Cs. I. FiisfszürS üélsiil Füstölgés a cigarettákról Tudjuk valamennyien: a dohányzás káros az egészség­re. Bár ez az intelem min­den Dakli cigarettán olvasha­tó. Magvarországon nemhoav csökkent volna a dohányter­mékek fogyasztása az utóbbi években, hanem alaposan megnövekedett. Ügy tűnik azonban, hogv az apró rudacskák elfüstölé­se nemcsak fiziológiai okok miatt káros az idegrendszer­re. Ami gvakorta vált kl sok dohányosban Idegességet. In­gerült hangulatot. Igen ké­zenfekvő: egyszerűen hullik — kihullik — a füstszűrő nélküli cigarettákból a do­hány. Sokan és sokat Írtak már a hazai dohányiparról, eredmé­nyekről és gondokról egy­aránt. Egv időben számos Ú1­ságcikk foglalkozott a honi dohánytermesztés és -feldol­gozás problémáival. Azóta sokat iavult a helvzet a ter­mesztésben is. a feldolgozó­iparban is. A hetvenes évek második felének rekonstruk­ciós munkái nyomán korsze­rűsödtek az üzemek, és a ré­gebbi faltáknál iobb minő­ségű. úi filteres termékekkel állhattak elő. A füstszűrő nélküli típu­sokról azonban szinte eavet­veleteket a harmincas évek- A számítások alaoián eh­ben gépesítették. Az úgvne- hez csaknem 100 millió ío­vezett. félmeleg dohánvkeze- rintra lenne szükség. En­lési technológiát a években vezették be. jelenti hogv minden mecha­nikai hatás elótt — a törést kiküszöbölendö — fölmelegí­tik az alaoanvugot. Később, a füstszűrős prog­ram részeként — 1971-74­ben — úi gyártósorokat is kaptak, ám a hagvománvns cigaretták berendezéseit nem cserélték ki. Ugyanazok a gépek dolgoznak most is. mint 40—45 évvel ezelőtt. S Itt keresendő a gondok gvökere. Hiába 1ó. vagv leg­alább kielégítő a töltés — az Ízről, az aromáról, az élve­zeti értékekről most ne be­széli Unk —. ha a csomago­lás csapnivaló, elavult. Egyáltalán nem védi n ra­kodásnál és a szállításkor az árut Deformálódik a doboz gvakorta elenged a evetige ragasztás, kibomlik a zacskó. Törik a szivarka a véeein pedig kipereg a dohánv. Rá­adásul a filter nélküli ciga­retta ovális alakú, nem pe­dig körszelvénves. lev min­den külső mechanikai hatás, a dobálás, a nyomkodás vál­toztat a formán, s a töltés fellazul. A sátoraljaújhelyi 60-as nek nagyobbik részét — ha­Ez azt talmas erőfeszítésekkel — a gvár salát nyereségéből fede­zi. a többihez hitel formájá­ban juthat hozzá. A külön­böző technológiai fázisok mo­dernizálásához azonban csak egvszerre érdemes nekilátni, mert hiába korszerű oéldául a töltés ha a csomagolás nem felel meg a követelmé­nveknek. Addig pedig tovább Dereg a filter nélküli cigarettáink­ból a dohánv. az átkos szen­vedélyű fogyasztóknak meg szép lassan emelkedik a vérnyomása. Hogv ki a hibás mindezért? Mondhatnánk, hogv a gvártó. mert gvenge minőségű ter­méket küld a piacra. Ám egyebet. — szűkös, korláto­zott anvagi lehetőségei foly­tán — alighn tehet. Termel, termelnie kell. hiszen a Munkás. Svmhonia és Kos­suth nem hiányozhat az üz­letekből. Vagv netán a ke­reskedelem felelős a helyze­tért? Talán valóban lobban vigyázhatna a rakodásnál, óvhatná körültekintőbben a ..minőséget", de ettől függet­lenül is csak azt tudia for­galmazni. amit a termelő elő­állított. Valóban eavetlen megol­dásnak látszik a gvártás és a csomagolás technológiáiá­gvár len szó sem esett. Kétségte- igazgatója nemrégiben úgv len. hogv az előrelépés fegv- fogalmazott, hogv ezeket a verténveként könyvelhető el balokat a jelenlegi techno­a magvar Marlboro vagv a lóglal színvonalon nem tud- nak korszerűsítése. Ha ön­Multifilter készítése, de azért jak orvosolni. Az egyetlen erőből. helvl forrásokból a hagyományos fajtákra is megoldása a magára olv so- nem. vagv csak lassan és ne­lobban odafigyelhettünk vol- kat várató rekonstrukció le- hezen meev. akkor közoon­na. Cigarettagyártásunknak het. ti segítséggel. Mert ne feled­ugvanis még mindig leien- Csakhogy... A Dohánvipa- iük: a dohányipar Mugvar­tős részét adják: az évi 28 Tröszt jogilag 1980 köze- országon 1867 óta megszakf­milllárd darabos telies ter- meBszflnt, „ tavaly, év tiis nélkül állami monopólL melésből 7 milliárd darabot, eleién a avárak ténylegesen um' A jelek szerint manao­Filter nélküli cigarettákat is önállóak lettek. A korábbi — Munkást. Kossuthot és — még tröszti szintű — fei­Symhoniát — ma már csak lesztésl program szerint az a Sátoraiiaúlhelvl Dohánv- észak-magyarországi üzem gyárban állítanak elő. Az csak a VI. ötéves terv vé­üzem az 1890-es években gén került volna sorra. Utol­éoült. akkor szivarok és a sóként. Az önállóvá válással fogyasztói dohánv készítése a korszerűsítést már maguk­volt a feladata. A kézi cisa- nak kell elvégezniük, önerő- lat kel1 használhatatlanságuk retták gyártása a századfor- bőL a társvállalatok segítsé- mlatt a szemétbe dobniuk, duló után kezdődött, a mű- ge nélkül. Deák! László ság sem a legrosszabb üzlet, s a bevételek az éllamkasz­szát gvaraoítlák. Csakhogy az államkasszából manapság másra sem igen futia ... Vár­ni kell... Addig pedig a fogyasztóknak a 25 darabos pakliból átlagosan 4—5 szá­Gazdasági munkaközösségi tagok biztosítása Vállalati gazdasági munka- gc azonos a gazdasági mun­közösségben dolgozik K. J„ közösségével. A vállalati szegedi olvasónk. Kérdése is gazdusagi munkaközösség ezzel kapcsolatos. Szeretne kötődése a vállalathoz igen tudni, hogyha a vállalati szoros így például a mun­gazdasági munkaközösség ke- kavécelmi szempontokból rétében végzett munka során attól elválaszthatatlan, mert baleset éri, kaphat-e baleseti kizárólag a vállalat salát táppénzt, s ha igen, milyen dolgozóiból (nyugdíjasaiból) összeg után? Ilyen esetben alakulhat; létrehozásához, kártérítésre — mint a mun- megszüntetéséhez a vállalat kavls7onyban álló dolgozó — elhalálozása szükséges: és elsősorban a vállalat ter­melőeszközei vei doleozlk. Az jogosult-e? A vállalati munkaközösség gazdasági tevékenysé­formálni. Hadd mondjam el niÁíntkozatdban azt fejteget­pcIdaként, hogy címtr ódánk te, hogy a szabályozás erő­jubilál a Puskin Múzeum Idén ünnepli fennállásá­nak 70. évfordulóját a moszkvai Puskin Múzeum, amelyet Ivan Cvetajev pro­fesszor alapított, a híres orosz költőnő. Marina Cve­tajeva fia. Az épületet Ro­mán Klein építész tervezte Cveta'ev professzor gipsz­máaolatokat gyűjtött a világ legszebb szobrairól, s 1912­ben. e megnyitásakor 9 ezer kláll'lásl tárgy vetette meg a múzeum alapiát. Ma már félmilliót tarta­nak számon, a látogatók megcsodálhatják a többi kö­zött Rembrandt. Rubens. Courbet, Murillo és Pussain kepeit. Itt található a nyu­gat-európai én orosz művé­szek leggazdagabb, mintegv 350 ezer lapból álló rajz- és rézkarcgyűjteménye. A Pus­kin Múzeum a francia fes­tők — Vincent van Gogh. Paul Gauguin. Renoir. Ma­tlsse és társai — ag.vik leg­ielentősébb nemzetközi gyűj­teménye. Évente 2 millióan fordul­nak mea a Puskin Képző­művészeti Múzeumban. (APN) üzem használatbavételi, ille­tőleg üzemeltetési engedélyt a vállalat iaazgatóia adia meg A 2T9R0. (VII 31) KSH-rendelkezés, valamint a KSH—SZOT—Th Főigaz­gatóság eevüttes állásfogla­lása aispián 19a3. ianuár l-től a vállalatnak statiszti­kai célból be kell jplentent. nyilvántartásba kell venni és ki kel; vizsgálni a vál­lalati gazdasági munkakö­zösség keretében bekövetke­zel üzemi haleseteket, t.o. vábbá — társadalombizto­sítási ellátás folvósftása ér­dekében — az üzemi balese­ti jegyzőkönyvet a társada­lombiztosítás l'letékes szer. vének valamint a sérültnek el kell juttatni. A vállalati gazdasági munkaközösség tagiaira az 51/1981. (X. 27.) MT-számú rendelet 46. paragrafusa a'aptán a társadalombiztosí­tás kiterjed. Ennek megfe­le'ően a baleseti biztosítás­hoz tartoznak e tevékeny­ségük alapián. Havi 250 fo­rint baleseti lárulékot kö­telesek fizetni E munka Során elszenvedett üzemt ba'eset kapcsán baleseti táp­pénzre egv általánosan meg­határozott fiktív tövedeiem (havi 1700 forint) 65 száza­lékát kaniák. Abban az esetben ha a baleseti Jára­dék vagv baleseti rokkant­sági nvuedfi szükséges, ak­kor e-/ esethpn a munkavt­srnnvben elé"t iövertplem js alapul vehető Egvéh tá'-sa­da'omh'ztosítási el'átáshan (nőidéül sima tánné"/ evos mekgondnzási =egé1v családi nóhék) a mnnkavl­szortv n1an4án j-észo«f|inok. Kórtérítésre a 2R'1961. (X 9.) MT-számú rendelet 20. paraerafus (6.) bekezdése alupján a vállalati gazdasági munkaközösség tagiai a munka közösség kötelezettsé­geién Csak az általuk tel'e­Sitett vagyoni hozzájárulás­sá" és a szerzett iövedel­mükke' felelnek. Az ezt rrieghuladé kötelezettségei-, kert a felelősség a vállala. tot terheli. Dr. V. M.

Next

/
Thumbnails
Contents