Délmagyarország, 1982. szeptember (72. évfolyam, 204-229. szám)

1982-09-22 / 222. szám

2 Szerda, 1982, szeptember "2§; Fogyasztók a bútorokról Az utóbbi tíz évben csaknem megháromszorozta termelését a magyar bútoripar, a lakosság mennyiségi igényeit már ki tudják elégíteni a gyárak, a minőséggel azonban még mindig jócskán akadnak gondok — állapította meg Szabó Imre ipari miniszterhelyettes a Fogyasztók Országos Tanácsának keddi, a Hazafias Népfront Belgrád rakparti székházában rendezett ülésén, amelyen az otthonberendezés problémáit. az ekörül adódó nehézségeket Járták körül" a résztvevők. A nagyszabású műszaki rekonstrukció azt is lehetővé teszi, hogy évente mintegy 30—40 millió forint, értékben exportáljunk bútorokat. A választék azonban, amelyet az egyre népesebb vevőtábornak kínálni tudnak, továbbra is szűkös. A boltokban a vevő elé kerülő darabok azonban csak töredékesen mutatják, hogy mire is képes a hazai gyártás. Üzleteink ugyanis szorongató helyhiánnyal küszködnek, egy-két kivételtől eltekintve inkább raktár benyomását keltik, mintsem korszerű boltét A házhozszállítás ma még, sajnos, nem jellemző. A belkereskedelem szempontjait Lauthán Ferenc miniszterhelyettes tárta a jelenlevők elé, kiemelve, hogy a lakberendezési tárgyak értékesítése az elmúlt években szép eredményeket hozott. A vitában többen saját tapasztalatok birtokában jelentették ki. hogy az utóbbi időben a bútorok minősége nem sokat javult, holott áruk az átlagosnál nagyobb mértékben növekedett A kiegészítő tárgyak küllemét és árát is számos kritikával illették. Többen szóvá tették, hogy igazán szép darabot csak akkor tudnak vásárolni, ha csúszópénzt adnak. Nemzetközi szövetkezeti megbeszélés Kedden megkezdődött Budapesten a szocialista országok ipari szövetkezetei országos szövetségeinek elnöki tanácskozása. A nemzetközi megbeszélésen részt vesznek a bolgár, a csehszlovák, a lengyel, a mongol, a román, a szovjet, valamint a vietnami szövetségek vezetői. A résztvevők megvitatják az ipari szövetkezetek közötti nemzetközi kapcsolatok fejlesztésének, továbbá a gazdasági együttműködés fokozásának további lehetőségeit. A tanácskozást Rév Lajos, az OKISZ elnöke nyitotta meg. (MTI) Nem közvetítés — komplex szolgáltatás Munkaügyi információs iroda Szegeden ,,Rcssz munkaerő nincs. csak ktvés" — volt nem is túlságosan régen vállalat. sterte a mottó, abban az idaszakban, amikor mindenütt csak a munkaerőhiányról lehetett hallani. A felfokozott keresletet több minden is indokolta. többek közt az extenzív fejlődés utolsó éveinek pszichózisa. Azóta azonban jelentősen változott a világgazdasági helyzet s vele együtt a nép. gazdaság helyzete is. S e változások szinte maguktól elérték azt. amire régebben semmiféle figyelmeztetés, helyzetfölmérés és -elemzés nem volt elegendő. Vagyis azt. hogy a vállalatok immár többnyire valós lehetőségekkel számolnak a foglalkoztatást tekintve, nem ládáinak irreális reményeket és igényeket. (Sőt, egyre több vállalat vezetőinek szájából is hallani. amit valaha el sem lehetett volna kepzelni. hogy nálunk túlfoglalkoztatottság van. Miben is foglalhatók össze röviden e változások? Az MSZMP szegedi városi végrehajtó bizottsága tavaly, a negyedik negyedévben tár_ gyalta meg a munkaerő-gazdálkodás városi tapasztalatait. A testület megállapíthatta, hogv az utóbbi időben kedvező folyamatoknak lehetünk tanúi, minőségi változások következtek be. Csökkent például az indokolatlan munkaerőmozgás. s megváltozott a munkaerőhiány megítélése a vállalatoknál. A legtöbb vállalatnál ugyanis tudomásul vették, hogy csökkenő létszámmal kell dojgozniuk. A végrehajtó bizottság — áttekintve a helyzetet — akkor feladatokat szabott meg a vállalatok és a területi munkaerőgazdálkodást segítő szerv, a tanács részére egyaránt. A vámosi tanács például feladatul kapta, hogy erősíteni'' kell a munkaerő-gazdálkodással kapcsolatos szolgáltatót ev éke nységét. E változtatást természete, sen az élet sok fejleménve incokolta Tény ugyanis, hogy nem annyira a munkavállalók abszolút száma alacsony, legföljebb nem ott és nem olyan összetételben dolgoznak az emberek, ahol és ahogyan az a leghasznosabb lehetne nekik, a vállalatoknak és a népgazdaságnak. is A nehezedő gazdasági körülmények, a vállalati érdekeltségek változása pedig előbb-utóbb várhatóan megélénkülő munkaerőmozgásra vezet, S e mozgás föltehetően minőségi szempontból is más lesz. mint a korábbiakban. (Várhatóan egyre nagyobb lesz például az igény újabb szakképzettségek megszerzésére, az elavult és már nem kellőképpen kihasználható régi helyett vagy részmunkaidős foglalkoztatásra, alkalmi munkákra, stb.) Mindezt figyelembe véve o városi tanács végrehajtó bizottsága nemrégiben úgy határozott, hogy munkaügyi információs és szolgáltatóirodát kell letrehozni Szegeden. amely átveszi (természeteset! a'aposaa kibővítve) a régi munkaközvetítő iroda funkcióit. Az iroda iúlius lén megkezdte működését. (Ilyen szervezet létrehozását az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal is javasolta a tanácsoknak.) Szegeden a megyei városok közül elsőként hozták létre ezt az új szolgáltatási formát, amely dr. Farkas Miklósáénak, a városi tanács vb munkaügyi osztálya vezetőiének véleménye szerint semmiben sem hasonlít a régihez. Hacsak a helyiségben nem. mert az iroda a régi munkaközvetítő helyén kezdte meg egyelőre munkáját. És. hogy melyek a legfontosabb feladataik? Alapvetőnek azt tartják, hogy a munkát keresőket alaposan és széleskörűen tájékoztassák a lehetőségekről, a feltételekről. Az ügyfelekkel például elbeszélgetnek speciális kívánságaikról, arról, hogv mit szeretnének, s elképzeléseik széles köre szerint próbálnak munkalehe. tősége* javasolni nekik. (Akadhat például olyan ügyfél is. akinek nem tudnak azonnal kielégítő megoldást a'ánlpr.i. Kérésére nyilvántartásba veszik, s ha megfelelő lehetőség akad. értesítik. Ilv módon természetesen az is- kereshet érdeklődésének. szaktudásának inkább megfelelő munkát, aki állásban van. s egyelőre föl sem kívánja adni munkahelyét.! Az iroda feladatának tartja. hogy mindenféle szakképzettségű munkakeresőnek segítségére legyen, a segéd- vagy a szakmunkásnak éppúgy, mint a mérnöknek. a pedagógusnak vagy az orvosnak. Ügy tervezik, hogv az irodában viszonvlag rövid időn belül olvan adatbázis alakul ki munkaadókról és munkavállalókról. a keresletről és a kínálatról egvaránt. amelvnek alaoián az eddiginél jóval több és megalapozott segítséget nvúithatnak az észszerű munkaerőmozgáshoz, a munkaerő-gazdálkodáshoz, beleertve a minőségi változások (például szakképzettségekben) iránti igénvek megismerését és e változások segítését is. Munkáiukat a későbbiekben még eredményesebbé teheti, hogv a keresletre és a kínálatra vonatkozó részletes adataikat számítógéppel dolgozzák föl. Ilvmódon az igénveket és a lehetőségeket pillanatok alatt lehet maid egyeztetni. Természetesen — s ez is úi — nemcsak a vállalatokkal. szövetkezelekkel, intézményekkel kívánnak kapcsolatot tartani, hanem állampolgárok között is szeretnének közvetíteni. Azaz alkalmi munkákat éppúgy közvetítenek maid. mint ahogvan bér- és idénviehegű munkákról. másod- és mellékfoglalkozási lehetőségekről és igénvekről is szeretnének információkat nyújtani. (Az irodánál éppúgy jelentkezhet az. aki betegápolót. korrepetitort keres, a kutváiát szeretné sétáltatni, mint az a vállalat, amelyik nvárra diákokat akar foglalkoztatni, vagv mérnököt, mellékfoglalkozásban. S információt kérhet az is. aki ilyen jellegű munkákat keres.) Segítséget kíván nvúitani az iroda azoknak a vállalatoknak is. ahol esetleg a jövőben — különböző okokból nagyobb méretű ietszám-átcsoportosításra kerüL sor. Nemcsak a felszabaduló dolgozók egyszerű elhelyezkedésében nvúithatnak segítséget, hanem például — ha időben megkérik őket — fölmérve az igénveket és a lehetőségeket. segítséget adhat az iroda a dolaozók szükséges vaav hasznos átképzésének megszervezésében is. Meg kívánják szervezni a munkajogi tanácsadást is. aminek szolgáltatásait munkavállalók és munkaadók egvaránt igénvbe vehetik. De foglalkozni kívánnak pályakorrekciós tanácsadással. vállalati hirdetések elhelyezésével, vrovaaandaanyaaok készítésével. Az iroda természetesen úgy láthatja el megfelelően feladatait, ha elégséges információval rendelkezik. Hiszen munkáia elsősorban információk egyeztetéséből áll. Ezért folyamatosan építik ki és bővítik kapcsolataikat a vállalatokkal. Az úi szolgáltató szervezet létrehozását az élet diktálta, az olv annyira sürgetett nagyobb rugalmasság és vállalkozókedv tette szükségessé. Igazi tarjácsi feladatnak tartiák munkáiukat. amit az államigazgatás korszerűsítésének jegyében akarnak fejleszteni. Szávay István Ifjúkommunisfák tanácskozása Óvári Miklós előadása A KISZ Központi Bizottságé kedden kétnapos országos agitációs és propagandatanácskozást hívott össze. — az MSZMP budapesti oktatási igazgatóságán —, amelyen a budapesti és me. gyei KISZ-bizottságok agit.prop titkárai, politikai képzési felelősei, járási, fővárosi kerületi, városi, nagyközségi KISZ-titkárok vettek részt. Nagy Sándor, a KISZ Központi Bizottságának titkára köszöntötte a tanácskozás több száz résztvevőjét, akik ezután meghallgatták Óvári Miklósnak, az MSZMP Politikai Bizottsága tagjának, a Központi Bizottság titkárának előadását, az agitációs és propagandamunka időszerű feladatairól. Óvári Miklós bevezetőben aláhúzta az agitáció és a propaganda növekvő jelentőségét. az ifjúság között végzett politikai munka fontosságát Kiemelte, hogy minden évben más a konkrét jelentősége ugyanannak a propaganda- és agitációs tevékenységnek, hiszed, mások a viszonyok, mások a feladatok. Célja az, hogy fiatal nemzedékünk is eligazodjon a jelenlegi nehéz helyzetben, amikor a nemze -.közi viszonyok feszültek, a tőkés világot súlyos gazdasági válság nyomorítja, és ez a gazdasági válság a mi nehézsegeinket is növeli. Jelenleg neiqcsak a gazdasági tényezők hatnak, hanem a gazdasági életbe politikai tényezők is beleszólnak. Mindezek következtében a megszokottnál nagvobbak a gondok — a politikái vezetés, a kormány és a tömegek gondjai is. Olvan elkerülhetetlen intézkedéseket is kell hozni, ameivekről tudjuk, hogy nehézségeket okoznak. A mostam helyzetben az alapvető bizalom mellett van aggodalom is. Talán nem is anynvira a ielen miatt.' — inkább amiatt, hogy mit hoz a következő és az azutáni év. A hazai és a nemzetközi helyzet részletes elemzése lián a Központi Bizottság titkára kitért arra: a propagandistáknak fontos feladatuk és hivatásuk, hogy reálisan magyarázzák a jelenségeket, gyorsan és elvhűen reagáljanak az előre nem várt eseményekre is. Ez pedig csak úgy lehetséges — hangsúlyozta — ha az ország és a világ fő folyamatait rendszeresen vizsgálják és elemezik, s ezekbe helyezik el az egyes konkrét eseményeket. Ha tisztában vagyunk azzal, hogv milyen tendenciák érvenyesüinek. az egyes jelenséget. bármennvire váratlanok is. könnyebben érthetőek lesznek. Az agitátor •és a propagandista elsőrendű feladata tehát ennek a követelménynek a megértése és megértetése, s annak elősegítése hogy a napi eseményeket jól bele tudjuk ágyazni a fő folyamatokba. A továbbiakban Övári Miklós kiemelte: országépítő munkánk eddigi tapasztalatai azt is tanúsítják, bogy az ifjúság között végzett agitációs és propagandatevékenységünk a nehezebb körülmények között is meghozza gyümölcsét. Abból kell kiindulni: népünk a felszabadulás óta elért eredményei alapján joggal lehet optimista mert évszázados lemaradást hozott be, szo. cialista hazát teremtett magának. Világnézetünk is optimista felfogású. Eszméinkhez ragaszkodunk — így hát ezek optimizmusát sem kell feladnunk. Pártunk, gazdaságunk erős. szembe tud nézni a nehézségekkel. Pártunk és népünk a mainál nehezebb helyzetekben is helytállt már. A néppel együtt az idei és jövő évi nehezebb feladatokat is meg tudjuk oldani. Nagyon fontos — mutatott rá a Központi Bizottság titkára —. hogy a pártnak erős. élénk kapcsolata legyen a tömegekkel. Meghatározott jelentősége van a párt egységének is. Annak, hogy egyformán foglaljunk állást a felvetődő kérdésekben. egységesen álljunk ki a párt politikája mellett — de ne csak akkor, amikor kedvező dolgokat kell bejelenteni, hanem akkor is. araikor a jövő érdekében népszerűtlen intézkedésekre kényszerülünk. Az a lényeg, hogy a párt legyen közeli kapcsolatban az emberekkel, hallgassa meg a véleményüket. hallgasson rájuk. és töltse be vezető szerepét is. Ez azor.ban sohasem csak azt jelenti, hogy elég meghallgatni és „postázni" a véleményeket — a vezetéshez hozzátartozik a vélemények meghallgatása. figyelembevétele. de formálása is. S ez a mi dolgunk, propagandistáké! Módszerünk továbbra is az ami bevált az elmúlt negyedszázadban: a nyíltság, az érvelés, a becsületes szó, a bizalom — hangsúlyozta a Központi Bizottság titkára. Ezután arról szólt: milyen helyzetben dolgozunk ma? Milyen feladatokat kell megoldanunk ma, hogy a nehezebb viszonyok között is megőrizzük minden eddi. gi vívmányunkat, beleértve az életszínvonalat is. s mit kell tennünk a jövő érdekében? A külső tényezőkön változtatni nem tudunk, és nem tudjuk magunkat elszigetelni a külső világ hatásaitól Amit megtehetünk. s amit megtenni kötelességünk, az az, hogy ezek a hatások az elkerülhetetlennél nagyobb terhet ne jelentsenek népünk számára. Népgazdaságunk bírja a csaknem egy évtizede ránehezedő nyomást, s nincs biztosítékunk arra, hogv ez a nyomás a jövőben nem fog erősödni. A puszta védekezéssel nem elégedhetünk meg. A kérdés az. hogv képesek vagyunk-e olyan erőfeszítésekre. amelyek nemcsak a nehézségek leküzdésére elegendők, hanem fej_ lőóésür.ket is biztosítják. Ennek elengedhetetlen feltétele, hogy a munka termelékenységében és a munka minőségében közelítsünk a világszínvonalhoz. Ez a mi igazi gazdasági programunk, és nem az adósságok növelésének vagv az életszínvonal csökkentésének hamis alternatívája Hazánk — társadalmi, pofit: kai rendszerét tekintve a világ legfejlettebb országai közé tartozik. Most olvan embert próbáló években élünk, amikor évtizedre előre eldőlhet, hogy sikerül-e behozni azt a gazdasági elmaradottságot. amely évszázadok során alakult ki Európa gazdaságilag fejlettebb országaihoz képest. vagy pedie ezt az elmaradottságot átörökítjük utódainkra. A jelen és a következő évek másik nagy központi kérdése az, hogy merre tart a világ, sikerül-e megőrizni és gyarapítani az enyhülés vívmányait, vagy folytatódik a nemzetközi feszültség fokozódása, a í egy ver kezesi verseny. Egyre pusztítóbb hatású fegyverek árnyékában kell-e élnie az emberiségnek és benne népünknek egy új világháború veszélyének kitéve, vagy minden nép, a mi népünk is bekében foglalkozhat saját alkotó munkájával és az emberiség közős nagy kérdésének a megoldásával? Röviden szólva: most és a következő években dől el, hogy sikerül-e nemcsak magunk, hanem utódaink számára is biztosítani a békét. Ebben a helyzetben kötelességünk, hogy szövetségeseinkkel, a béke minden hívével együtt mi, magyarok is minden lehetségest megtegyünk saját népünk és az egész emberiség érdekében. E két nagy feladat megoldásának legfontosabb politikai feltétele népünknek a politika fő kérdéseiben kialakult szilárd egysége. Ezért a párt a nehezebb feltételek közt is folytatja bevált szövetségi politikáját, folytatja a szocialista demokrácia kiterjesztésére irányuló erőfeszítéseit, és azoknak a módszereknek az alkalmazását is, amelyeket súlyc« történelmi tapasztalatok árán az elmúlt negyedszázadban kialakított, alkalmazott és továbbfejlesztett. Ezek után talán felesleges is feltenni a kérdést, hogy van-e olyan program, amit a párt ifjúsági szövetsége, sőt a magyar ifjúság magáénak érezhet. Van-e olyan feladat, amelynek megoldásával a KISZ és az ifjúság próbára teheti erejét és képességeit? Van-e olyan értelmes cél, amelyért érdenles dolgozni, küzdeni, ha kell. nehézségeket is vállalni, áldozatokat hozni? Van ilyen feladat, van ilyen cél. A felszabadulás után a magyar ifjúság jelentős részt vállalt az ország újjáépítésében, egy új Magyarország alapjainak a lerakásában. Az ellenforradalom után az akkori fiatal korosztály legjobbjai a nehéz helyzetben is bátran vállalták szocialista céljainkat. A KISZ zászlóbontása, az ifjúkommunisták politikai helytállása, áldozatkész munkája a szocialista konszolidáció, s az ezt követő lendületes fejlődés egyik fontos és nélkülözhetetlen eleme volt. A mai helyzet természetesen nem ugyanaz, mint az 1945. évi vagy az 1957. évi. A feltételek és a feladatok is mások. Mégis emlékeztetek ezekre az évekre, mert ma is vannak nehéz feladatok, értelmes célok, amelyek vállalásával újabb lendületet kaphat az ifjúsági mozgalom. Ez annál is inkább lehetséges. mert meggyőződésem, hogy ma sokkal nagyobb a szocializmust vállaló, azért cselekedni is kész, a munkát becsülettel és tehetséggel végző fiatalok szama, nwnt a korábbi nemzedékekben. És biztos vagyok abban i6, hogy a mai fiatalok is becsülettel részt vesznek a 80-as évek nagy torténe'mi feladatainak megoldásában — mondta befejezésül övári Miklós, s előadása után kérdésekre válaszolt. Ezután Kovács Lászlónak, az MSZMP Központi Bizottsága alosztályvezetőjének előadása hangzott el a nemzetközi helyzet időszerű kérdéseiről, majd szekcióülések következtek. (MTI)