Délmagyarország, 1982. szeptember (72. évfolyam, 204-229. szám)

1982-09-22 / 222. szám

2 Szerda, 1982, szeptember "2§; Lázár György beszéde (Folytatás az t oldalról.) a szocialista gazdasági integráció kibontakoztatása. — Méltán elmondhatjuk, hogy a KGST keretében megvalósult gazdasági, műszaki és tudományos együttműködés a szocialista építésben szerzett tapasztalatok megosztása, a barátainkkal, s különösen a Szovjetunióval kiépített szoros és sokoldalú gazdasági kapcsolatok — a vele folytatott árucsere teszi ki külkereskedelmi forgalmunk egyharmadát — olyan erőforrást Jelentettek és jelentenek számunkra, amely pótolhatatlan szerepet tölt be népgazdasági tervcink megalapozásában. A szocialista gazdasági integráció az egyik fó biztosítéka annak is, hogy termelési struktúránkat méginkább abba az irányba fejleszthessük, ami megfelel adottságainknak, javítja esélyeinket arra, hogy a világ más régióival is előnyös feltételek alapján bővíihessük gazdasági kapcsolatainkat. Lázár György ezután elemezte a világgazdaságban egy évtizede végbemenő mélyreható és tartós változásokat, ami sok egyéb következmény mellett új piaci értékrendet alakított ki. — A világpiaci helyzet további romlása — mondotta a miniszterelnök — gazdaságunk amúgy is meglevő ellentmondásai, gyengeségei és a megváltozott követelményekhez való lassú alkalmazkodás miatt felhalmozódó ellentmondások, főleg a dollárban elszámolt külkereskedelmi forgalom hiányának gyorg és nagy méreteket öltó növekedésében nyilvánultak meg. Be kellett látnunk, hogy az intenzív szakaszra való áttérés korábbi programja egy más, kedvezőbb kilátásokkal kecsegtető nemzetközi helyzetben született. Nem bizonyult reálisnak az a feltételezés sem, hogy az árrendszer és a közgazdasági szabályozás más elemeinek radikálisabb átalakítása nélkül néhány év alatt a hatékonyságot olyan magasra tudjuk emelni, hogy ellensúlyozhatjuk vele a világgazdaság számunkra kedvezőtlen hatásait. Ilyen előzmények után került sor a központi bizottság 15)78. decemberi ülésére, amelynek határozata az egyensúly helyreállítását, s az életszínvonal megőrzését helyezte a gyakorlati feladatok középpontjába, s amely a hatodik ötéves terv kidolgozásához is alapul szolgált. — Az elmúlt év eleje óta azonban különböző tényezők hatására — elsősorban a nemzetközi feszültség fokoziSdása. a tókés gazdaságban várt élénkülés elmaradása, a lengyelországi válság ürügyén az Egyesült Államok részéről kezdeményezett diszkriminációs lépések és a pénzpiac beszűkülése miatt — a külgazdasági feltételek még a korábbinál is kedvezőtlenebbé váltak. Olyan helyzet állt elő. hogy 'zetőképességünk megőrzéséhez már ebben az évben meg kell közelíteni azt az áruforgalmi aktívumot, amit eredetileg az. ötéves terv végére irányoztunk elő. Ezt a* önmagában Is rendkívüli erőfeszítések árán teljesíthető feladatot a mér említett nemzetközi tényezőkön kivül néhány belső ok is nehezíti. Ezén okok miatt vált elkerülhetetlenné, hogy növeljük az export fokozásában való érdekeltséget, intézkedéseket tegyünk a felhalmozás, a közösségi és a lakossági fogyasztás terven felüli növekedésének elkerülésére, a költségvetést terhelő támogatások csökkentésére, a leginkább nélkülözhető behozatal időleges korlátozására és a hazai hitelfeltételek megszigorítására. — Ezek olyan kényszerű lépések — hangoztatta Lázár György —, amelyek a gazdálkodó szervezetek és a lakosság, különösen annak egyes rétegei számára érezhető gondot okoznak. Ezt előre tudtuk, mégis így kellett cselekednünk, mert nem vállalhattuk sem egy esetleges fizetésképtelenség, sem a belső piaci egyensúly megbomlásának beláthatatlan következményeit. E kérdésekről szólva most sem hallgathatom el, hogy bár a közvetlen veszélyt elhárítottuk, helyzetünk stabilizálásához a jövőben is szükségessé válhatnak az ez évihez hasonló nehéz, konfliktusokkal terhes elhatározások. Kötelességünknek tartjuk viszont, hogy ilyen esetekben gondosan mérlegeljünk, a lehetőségeink arányában enyhítsük azoknak az életkörülményekre gyakorolt kedvezőtlen hatását. Az egyensúly stabilizálásának és a jövőbeni fejlődés lehetőségeinek a feltételeit persze végső soron nem az elosztási, hanem a termelési szférában kell megteremtenünk — mutatott rá a miniszterelnök, majd (gy folytatta: — Noha több mint egy évtizede megkezdtük az intenzív szakaszra való áttérik, a folyamatnak még csak a kezdetén vagyunk. Az előrehaladás meggyorsításához nemcsak a gazdaságban, hanem a társadalom minden területén új értékrendet kell elfogadtatni, és mélyreható minőségi változást kell véghezvinni. Ugyanezekből a meggondolásokból tovább kell folytatni a gazdaságirányítási rendszer korszerűsítését is. A reform elveinek kidolgozásakor abból indultunk ki, hogy a tervgazdálkodás és a piac a szocialista társadalomban 6em egymást kizáró kategóriák. Mindig is — a bonyolult gazdasági helyzetben pedig méginkább — csak az olyan irányítástól remélhetjük, hogy betölti funkcióját, amely hosszú távra érvényes elvekre épül, ugyanakkor elég nyitott ahhoz, hogy a konkrét viszonyokból kiindulva válassza meg a vállalati magatartást helyes irányba befolyásoló legcélszerűbb eszközöket. Ezért az irányítás eszközrendszerében időről időre végrehajtott módosítások, amelyek célja a valóságban bekövetkezett változások közvetítése, még ha vállalati szempontból nézve esetenként negatív következményekkel járnak is, összhangban vannak irányítási gyakorlatunk alapelveivel, végső soron a társadalom érdekét szolgálják. De a mostanihoz hasonló helyzetben felerősödhet az a felfogás is, amely már-már idealizálja a vállalati gazdálkodásban a piaci viszonyok szabadabb érvényesülésétől várható előnyöket. Mi sem az egyik, sem a másik utat nem járhatjuk, A valóság bonyolultabb semhogy úgy tennénk fel a kérdést: vagy a terv, vagy a piac, vagy a centralizált irányítás, vagy z vállalati önállóság. A túlzott centralizáció gyakorlatának hátrányait saját múltunkból mór ismerjük. A piacgazdálkodás klasszikus formája pedig — amely valójában már a tőkés országokban sem létezik —, éppen napjainkban bizonyítja be ismét, hogy nem képes sem megelőzni, sem megoldani a súlyos társadalmi-gazdasági ellentmondásokat. — A mostani, gazdaságilag nehéz időszakban is, amikor a helyzet átmeneti szükségmegoldások alkalmazását is indokolttá teszi — nincs okunk elhallgatni, hogy ilyenekre sor került, s ez még a jövőben is megtörténhet — a fő törekvésünk változatlanul a reform továbbvitele, a központi irányítás hatásfokának javításával együtt a vállalati önállóság még teljesebb kibontakoztatása. Tervezési rendszerünk továbbfejlesztésekor is ebből az alapállásból és abból kell kiindulni, ami soha. egv percig sem volt vitás, hogy szocialista gazdaságunk irányításának legfőbb alapja a népgazdasági terv. Ezt fejezi ki a tervezésről tíz évvel ezelőtt alkotott törvény is. A törvény megszületése óta megnőtt a terv koncepcióalkotó és összehangoló szerepe, fejlődött módszertana, erősödött távlati szemlélete. A hosszú távú tervezés — amely ma már nélkülözhetetlen eleme tervezési rendszerünknek — a lehetséges fejlődési pályák megválasztásában széles társadalmi és tudományos alapokra támaszkodik, s mind fontosabb szerepet tölt be a gazdaságpolitika formálásában. Szervezettebbé vált a különböző időtartamú tervek egymáshoz való kapcsolódása, nőtt a tervezés demokratizmusa. Lázár György miniszterelnök végezetül hangsúlyozta, hogy a tervezés rendjét és módszereit is tovább kell fejleszteni ahhoz, hogy jobban meg tudjunk felelni az intenzív fejlesztési szakasz követelményeinek. (MTI) Megnyílt az ENSZ-közgyűlés 37. ülésszaka Hollai Imrét választották az ülésszak elnökévé a New York (MTI) New Yorkban kedden megnyílt az ENSZ-közavűlés 37. ülésszaka. Az ülésszak elnökévé Hollai Imre magvar külügyminiszter-helyettest választották. Az ENSZ-közgyűlés 37. ülésszakát az előző ülésszak elnöke — az iraki Iszmat Kittani — nvitotta meg. maid a megnyitó üléseken szokásos eevperces fohász és meditáció után az ülésszak mandátumvizsgáló bizottságának kijelölésére került sor. Közfelkiáltással választották meg ezután a 37. ülésszak elnökévé Hollai Imrét, a Magvar Népköztársaság külügvminiszter-helvettesét. Személvében maovar diplomata először tölti be ezt a tisztséget, amelv a protokollsorrendben a legmagasabb ENSZ-megbízatásnak számít. Az ülésszak elnökének feladatai rendkívül szerteágazóak. Egy éven ót ő vezeti le a közgyűlés teljes üléseit, de emellett a bizottságok, az egész apparátus és a titkárság tevékenységét is koordinálja. Eredetileg titkos szavazással választották az ülésszak elnökét, s ezen egvszerű többség is elég volt a megválasztásához. Miután azonban az elnökielölt általában telies bizalmat élvez egv nagvobb országcsoport — adott esetben a szocialista országok csoportja — részéről, az utóbbi években a közgyűlés elnökét közfelkiáltással választiák. ami azt ielenti. hoev Hollai Imrét az ENSZ-taaorszáaok eovhangúlaa választották meg erre a mqaas tisztséare. Az ENSZ-közgvűlés elnöki tisztét minden évben a tagországok más-más csoportiának képviselője tölti be. Tizenhét helyettese a többi országcsoport egv-eev képviselőié. A 33. ülésszak óta öt ilyen országcsoportot különböztetnek meg. az afrikai, az ázsiai, a kelet-európai, a latin-amerikai és a ..nvugateurónai és egvéb" országok csoportját. Hollai Imre előtt legutóbb 1977-ben töltötte be kelet-európai ország képviselője ezt a tisztséget — a jugoszláv Lazar Moiszov. A magvar diplomata az elnöki tisztet most az iraki Iszmat Kittanitól vette át. A 37. ülésszak nanirendién. amelyet négyszáz oldalas dokumentum formáiában bocsátottak közre az ENSZszékházban. a titkárság már most mintegy 130 kérdés megtárgyalását irányozza elő. A napirendet a közgyűlés ülésszakának megkezdése után a legújabban időszerűvé vált kérdésekkel is ki kell még egészíteni. A napirend előzetes vizsgálata azt mutatja. hogv a 37. ülésszakon is a béke. a biztonság és a leszerelés kérdései kötik maid le alapvetően a világszervezet figvelmét. Az ENSZ-közgvűlés általános politikai vitáia szeptember 27-én kezdődik. Az általános vitában felszólal többek között Gromiko szovjet és Shultz amerikai külügyminiszter is. A Magvar Népköztársaság álláspontiát a legfontosabb nemzetközi problémákról Pvja Frigyes külügyminiszter terieszti elő. Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára. Losonczi Pál. az Elnöki Tanács elnöke és Lázár György, a Minisztertanács elnöke fogadta Hollai Imre külügyminiszter-helyettest New Yorkba történt elutazása előtt. Feiti György megbeszélései Bonnban • Bonn (MTI) Bonnban megkezdte tárgyalásait Fejti György, a KISZ KB első titkára és az általa vezetett küldöttség. Kedden Fejti Györgyöt hivatalában fogadta Egon Bahr. a Német Szociáldemokrata Párt elnökségének tagja, aki az NSZK belpolitikai fejleményeiről tájékoztatta a KISZ küldöttségének vezetőjét. Előzőleg — hétfőn — a delegáció megbeszéléseket folytatott a Német Szociáldemokrata Párthoz tartozó ifjúszocialisták, és a szabaddemokrata párthoz tartozó ifjúdemokraták vezetőivel az ifjúsági szervezeteik közötti együttműködés lehetőségeiről. Véget értek a szovjet indiai tárgyalások A Moszkva (MTI) Moszkvában kedden véget ertek a szovjet—indiai hivatalos tárgyalások., amelyeken a szovjet küldöttséget Leonyid Iljics Brezsnyev. az SZKP KB főtitkára a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsi' Elnökségének elnöke. az indiai delegációt t>edig Indira Gandhi miniszterelnök vezette. A meleg, baráti légkörben folytatott megbeszéléseken a két ország vezetői folytatták eszmecseréiüket több. kölcsönös érdeklődésre számot tartó nemzetközi problémáról A táTgyaló felek megállapították, hogy a Szovjetunió és India közötti fokozódó együttműködés a háborús veszély és a fegyverkezési hoiszn elien. az enyhülésért és az államok közötti egyenjogú kapcsolatokért folytatort harcban a világpolitika egyre jelentősebb tényezőjévé válik, s ez kedvező hatást gyakorol a nemzetközi helyzeté. .,„ . Indira Gandhi nagvra értékelte a Szovjetuniónak a fegyverkezési haisza és a nukleáris háború veszélye csökkentése érdekében kifejteti erőfeszítéseit, különösen azt.i hogv a Szovjetunió vállalta: elsőként nem alkalmaz nukleáris fegyvert. Mindkét fél aggodalmának adott hangot az Ázsiában növekvő feszültség miatt A Szovjetunió és India fellép az ellen, hogv oz ázsiai országok területén külföldi katonai támaszpontokat hozzanak létre. vaw. hogv katonai, politikai és gazdaság' nvomást evakorolíansk a térség államaira. Helmut Kohl az űj kancellárjelölt fi Bonn (MTI) A nyugatnémet keresztény uniópártok közös parlamenti frakciója kedden hivatalosan is megválasztotta kanceUárjelöltjének Helmut Kehit, a CDU elnökét. Mindössze egy ellenszavazat és egv tartózkodás volt. A CDU —CSU ér. az FDP október 1-én, jövő hét péntekjén akarra megbuktatni Helmut VDVÖZLÖ TÁVIRAT Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke táviratban üdvözölte Moussa Traorét, a rával, a Bolgár Államtanács Mali Köztársaság elnökét az elnökével az élén a BKP és ország nemzeti ünnepe al- a bolgár állam vezetői üdvökalmából. zölték a szófial repülőtéren. HUSÁK SZÓFIÁBA ÉRKEZETT Gustáv Husáknak, Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottsága főtitkárának, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság elnökének vezetésével párt- és állami küldöttség érkezett kedden, hivatalos baráti látogatásra Bulgáriába a BKP KB. a Bolgár Államtanács és Minisztertanács meghívására. A küldöttséget Todor Zsivkovvai, a BKP KB íőtitká-. CASTRO JAVASLATA Új-Delhiben, India fővárosában tartják az el nem kötelezett országok VII. csúcsértekezletét. Ftdei Castro, az el nem kötelezett országok rpozgalmának soros elnöke levélben közölte ezt a mozgalom tagországainak államés kormányfőivel — adta hírül kedden a Granma, a Kubai KP KB központi lapja. A kubai állam- és kormányfő felkérte Indira Gandhi indiai miniszterelnököt, hogy javasoljon mielőbbi időpontot a csúcstalálkozó megtartására. AMIN GKMAJF.LT VÁLASZTOTTAK ELNÖKNEK Amin Gemajelt, a meggyilkolt Basir Gemajel bátyját választotta meg kedden a libanoni parlament az ország elnökévé. A negyvenéves Amin Gemajel a jobboldali keresztény falangista párt jelöltje volt. A libanoni nemzetgyűlésbe eredetileg 99 képviselőt választottak; közülük hét meghalt, így kilencven két parlamenti képviselő szavazhatott. Az elnökválasztó parlamenti gyűlés megnyitásáig 80-an jelentek meg, és Amin Gemajel 77 szavazatot kapott. Schmidl kancellárt, és kisebbségi szociáldemokrata kormányát, s még ugyanazon a parlamenti ülésen kísérleiet tesznek Kohl kormányfővé történő megválasztására. Kericer. délután sor került a CDU—CSU és az FDP közötti koalíciós tárgyalások második fordulójára is. A résztvevők közlése szerint ezúttal már a gazdaságpolitikáról. a jövő évi költségvetésről volt szó. Általános bonni várakozás szerint a három párt a szociális juttatások nagyarányú csökkentéséi és az életszínvonal korlátozását fogja elhatározni. A szabaddemokrata párt elnöksége kedden jóváhagyta G enrehernek és Mise hnicknek hétfőn a keresztény pártokká! kötött megállapodását Schmidt kancellár tervezett megbuktatásáról Ugyanakkor a párton belül változatlanul heves viták folynak s több baloldali szabaddemokrata politikus fejezte ki kételyét azzal kapcsolatban, hogv a iövő pénteki parlamenti szavazáson Kohl megkapia-e az FDP-képviselők többségének támogatását. Békefelhívás o Moszkva (TASZSZ) Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke hétfőn felhívással fordult az Indiaióceán vízi útjait használó valamennyi országhoz, hogy a jövő évben összeülő nemzetközi tanácskozás befejeztéig ne irányítsanak a térségbe nagyobb haditengerészeti egységeket, ne tartsanak ott hadgyakorlatokat. Az indiai-óceáni békeövezet létrehozását célzó új szovjet javaslattal kapcsolatban ' a TASZSZ szemleírója megjegyzi: 1971-ben, a térség országainak kezdeményezése nyomán az ENSZ közgyűlése nyilatkozatot fogadott el, amely az Indiaióceánt békeövezetté nyilvánította. Hogy a nyilatkozatban foglaltak mindeddig nem valósultak meg, azért elsősoj-ban az Egyesült Államok a felelős — mutat rá a TASZSZ. Az amerikai kormányzat — annak érdekében, hogy katonai jelenlétét fokozza — még a gondolatát is elveti annak, hogy az Indiai-óceán békeövezetté váljon.