Délmagyarország, 1982. augusztus (72. évfolyam, 179-203. szám)

1982-08-14 / 190. szám

4 Szombat, 1982. augusztus 14.' szegedi ünnepi hetek Kumpost Éva keramikus, mogyl-könyvtár olvasótér­Munkácsy-díjas iparművé- mében, augusztus 15-ig. szek kiállítása a Gulácsy Váci György kétszeres Lajos Teremben, augusztus aranydíjas könyvkötőmes­19-ig, vasárnap kivételével ter munkait bemutató tár­naponta. lat a Somogyi-könyvtár Takács Gyózó keramikus- előterében, augusztus 15­művész kiállítása a Juhász ÍR­Gyula Művelődési Központ- Szeged múltja és jelene, ban, szeptember 6-ig. Török László fotóművész Stáció cimű kiállítása a .„ ., , ,,,„,, , „ . Bartók Béla Művelődési álIa.n,dó kiállitasai: Ember jövője. Kiállítás a szegedi Várban. A Móra Ferenc Múzeum és környezete; Csongrád megyei parasztbútorok és ..,„.. ... . -viseletek; Szegedi Gaié­este fel 9 órakor. Jozsa Bálint szobraszmű- ria. Lucs-gyűjtemény: Hu­Strauss: A cigánybáró. Központ B galériájában. Előadás a Dóm téren, ma augusztus 29-ig. Az új Mi rabella nok. avarok. magvarok; Buday György-kiállítás. Naponta délelőtt 10-től es­te 6-ig. Paprikamúzeum. A mi­Szőke Tisza nemzetközi vész kiállítása a November táncverseny a Sportcsar- 7 Művelődési Házban, au­nokban, ma este 7 őrá- gusztus 14-ig, délelőtt 10 és tói. délután 3 óra között. XXni. Szegedi Nyári Fritz Mihály és Szabó Tárlat a Móra Ferenc Mú- Tamás szobrászművészek hálytelekj művelődési ott zeum Horváth Mihály utcai kiállítása a Móra Ferenc honban (Vörös Hadsereg Képtárában szeptember 20- Múzeum Kupolagalériájá- útja 50.). ban. Ifj. Lele József néprajzi Fotóklubok 18. Szegedi Ger,e Margit Ueramiku9 gyűjteménye. Tápé, Várté Szalonja a Bartók Béla ......... „ utca 4. Nyitva kedd és pén­Művelödési Központban, kmllitisa a Bartók Bela ^ k,véte|éve, dé,utáo 3_ augusztus 29-ig, naponta Művelődési Központban, 6 „ráig. délelőtt 10 és délután 6 augusztus 20-ig. Motorcsónak-vllágbajnok­ora kozott. A könyvkötészet múltja ság a Tiszán, ma délután Bódy Irén textlltervező és és jelene. Kiállítás a So- 3 órától. Hárman az ősforrásoknál Iparművészek kiállítása Az idei Cigánybáró köztu­dottan a tavalyi felújított változata. Mindazonáltal a múlt évi előadás szereplő­gárdájától itt-ott eltérő ne­vek láttán elkerülhetetlen a meditáció: vajon azok a színészek, akik reprízpro­dukcióban lépnek most a Dóm téri színpadra, mennyire látják feladatuk nehézségeit? Egyáltalán: a beilleszkedés egyénenként változó, ám végső soron minden esetben gondokkal járó próbáját f;; mennyire éraik — különö­sen, ha fiatal művészekről van szó. Schultz Katalin pedig egyrészt fiatal, másrészt tö­letesen újonc a fogadalmi templom előtt. Strauss da­rabjában. ő az a szereplő, akinek egyszerre új a kör­nyezet. a feladat, sőt maga a szabadtéri színpad is. — Mirabella önmagában ugyan nem számít nekem újdonságnak, hiszen a győri színházban eddig negyven­négyszer énekeltem. A fel­fogásom tehát teljes egészé­ben kialakult: zavaros múlt­Schultz Katalin egv évig. 10 néhánv koncer­tem. rádiófelvételem is volt, de hogy győri vagyok-e vagv pesti, nem igazán lé­nyeges. Szerencsére most már Győrött is otthon ér­zem magam. Budapest pe­dig — az indulás feledhetet­len emlékeivel azonos. — És Szeged? — A várost, őszintén szól­va, csak villanásnyira isme­rem. A teret, a színpadot is csak ízlelgetem még. Ügy veszem észre, talán n®m is érezni igazán lenyűgöző mé­reteit. A színpad jóformán mindig tele van. nincs any­nyira egyedül az ember. ami kezdőnek elég kellemetlen érzés. Elsősorban a tanulást jelenti nekem a mostam föl­lépés. Elvem, hogy a szak­mát csakis a gyakorlatban, és nem akadémikusan lehet elsajátítani. A menet köz­ben szerzett ismeretek érté­kesek igazán. Szeretnék mél­tó lenni Horváth Zoltán bi­zalmára, s a város külön él­ményt jelent. Ha folytatása festőmunkái Eva Munkácsy-díjas művész kerámiái a Képcsar­nok Gulácsy Lajos Termé­a permi balett _ — Győrött valóban még lehetne, akkor Mirabella tal rendelkező, afféle tipi- csak egy éve vagyok, előző- múltja remélhetőleg a jövő­kusan bővérű olasz hölgy, ]eg hat évet töltöttem Buda- V«1 is kiegészülne, kapcso­S, "^^hk^zS ^ - Állami Népi lödnek Szegedhez. Mit személyiség. Ez a kettóség Együttesnél. A filharmónia- mondjak, jo lenne... Furcsa ellentmondás fe- zaaos mesterséget az autó- Tányérai, kerámiaképet a egyúttal sokszínűséget isje- nál szólistaként dolgoztam D, L. dezhető fel három iparmű- nom művészet magasába népművészet rajzos öröksé- lent figurájában: olykor „ki­vesz szegedi bemutatkozása emeli? A válasz tulajdon- géhez közelítenek, visszafo- tör belőle a múltja", viszont kapcsán. Bódy Irén Munká- képpen egyszerű, a hozzá- gott színviláguk a legneme- ragaszkodik Carneiróhoz, _ . csy-díjas textiltervező kék- vezető út annál nehezebb, sebb hagyományokhoz kap- férjre van szüksége, fia mel- Kpm l]tfltK070tt Kunpost nagyobb tehetséget, elmélye. csolódik. S bár a szegedi lé, s ráadásul a jellegzetesen III U tu wlx uz.l/l.t, ipar- dest. következetes munkát származású, több évig Ma- nevelőnői attitűdnek sincs igényel. Bódq Irén mintegy kon tevékenykedő, most Bé- híjával. Ezt a kettősséget ket évtizedes. a kékfestés kescsabán élő Takács Győző kell kihoznom a szerepből, ben láthatók. Takács Győző megújításának szentelt pá- festőként indult. grafikus- de ezen a Ponton máris ne­kerámiakiállítását pedig a lyukán tudatosa^ bányászta kent futott be. s ma szinte héz a dolog, itt Szegeden. Tegnap este megtartották Szegeden az idei szabadtéri Juhasz Gyula Művelődési elő a régi mesterek dúcait, minden műfajban otthono- Győrött teljesen mások az játékok sorrendben negvedik premieriét: bemutatkozott a Központ rendezte meg. Hogy terképezte föl a mintakol- san mozog, személyiségének akusztikai viszonyok. Most permi balett. Az akadémiai ranggal kitüntetett Csaikovsz­mi az ellentmondás? Vala- lekciót. és gazdagította azt egyik fontos szeletét tária az erőteljes szövegmondás kjj Opera- és Balettszínház balett-társulata az intézmény mennyien a sokszorosítható, saját terveivel. A hagyaték, a szegedi közönség elé. alapkövetelmény, és meg névadóiának. Csajkovszkijnak népszerű és ezeken a desz­nagyon széles körben nép- a szellemi és mesterségbeli melvnek legfőbb jellemző- kell tanulni, hogy az ember kákon is gyakran látszott, keresett alkotását vitte színre. A szerű műveket készítenek — örökség volt az alap. ame. le- vaskossága a formaalaki- merjen szabadon mozogni a hattyúk tavát, Vlagyimir Rilov dirigálásával, a szegedi fesz­kezműves eljárással. tehát Íven újraalkotta a kékfestő tásban. cizelláltság a diszí- nagy térben. Nem könnyű, tiválzenekar közreműködésével. M. Petipa és í. Ivanov ha­tuiaidonképpen még ma is művészetet. A minták mon- tésben. Jó érzékkel talált rá hiszen először léoek fel a nvománvos koreográfiáját Nyikolaj Bojarcsikov adaptáció­arisztokratikus szellemben, tázsszerú alkalmazásával kerámiaművészetének lénye- Dóm téren. Óriási dolog: jában. a művészeti vezető Grigorij Alekszidze átigazításá­A gvár és iparművész elíde- úgy készített öntörvényű gere a tárlatot megnyitó mar az jS, hogy akkora ne- ban-rendezésében. Szemjon Gancevics díszleteiben. Henrik genedésének karában érde- kompozíciókat. hogv hű Dér Endre. amikor azt vekke, mint például Melis Arutjonov jelmezeiben keltették életre a permi táncosok. mes odafigyelni ezekre a maradt a műfaj népi szelle- mondta: mo-t. időszerű játszhatok akiknek nem egv látványos számát nagv tapsokkal iutal­je.enségekre. Hiszen az ér- mtsegehez. Számtalan variá- mondanám sugallnak ezek a esymT 1 . • mazta g hatalmas ,elátót meetöltö nézősereg. Az előadást deklödók nagy többsége szá- ció. leptékváltás. egymás aroteszk látásmód bűvöleté- Hiszen minek tagadjam: megtekintette dr Komócsin Mihálynak, az. MSZMP KB mára a boltban kapható 80 mellé helyezett dúcok kép- ben fogant tárgyak. A mai még kezdő vagyok, mindösz- tagiának, a megvei pártbizottság első titkárának társasásá­forjntos kékfestőkarton és épitö lehetőségeivel terem- ember, a mi világunk mé- sze két éve diplomáztam ban P. J. Pavlovics. a Szovjetunió debreceni konzulátusá­Bódy Irén 300-ért mért kék- tette meg sajátos művésze megismerésére kény. _ Ennek ellenére már nak konzulja, festőanyaga kozott alig van tet. Gazdagította a funkció u p különbség. Kunpost Éva és skáláját is. s a kékfestés lét- s-erítenek fintoros kedves- hallhattuk a nevét, nemcsak A permi balett még egv előadást tart a szegedi iáté­Tnkács Győző korongolt ke- jogosultságot nyert, mint léggel, megbocsátó kedélyes- győri, hanem pesti vonatko- kokon, vasárnap este. amikor szintén A hattvúk tavát látsz­rámiafiguráinak egyedisége függöny, párnahuzat és mint séggel. s egyúttal figyelmez- zásfran is Irhultz Katalin szák A szabadtéri idei ötödik, utolsó premierjére jövő hét „— - .. JWIIA "v H« zasoan is. zenunz u-aiaun szerdáián kerül sor: az Állami Népi Együttes mutatia be sem ér a nagyközönségnek önálló képértékű műalkotás. te£d rádöbbentéssel." keitőezerrel többet. mint KUNPOST ÉVA ÉS TA­a» ajándékboltok kommersz KACS GYÓZÓ KERÁMIA­árukészlete. így aztán nehéz MŰVÉSZETE között igen közízlést fejleszteni. észté- sok a rokonvonás. Mind­tixai tudatot formálni. Pedig ketter korongon formálják valamennyi kiállítás igazi figurális kerámiáikat. Ahogv művészi értékeket hordoz. ^ és száz évvel ezelőtt kortárs művészetünk élve ^Xtoffi ^orongozoli Tandi Lajos tehát most győri, vagy pes- Lakodalmasát. Addig is azonban ma. szombaton este. A ti? cigánybáró költözik vissza a dómszín padra. A hegedülő csontváz avagy érdekességek A cigánybáró történetéből na iát képviselik. ec'énvkultúra gazdag forma­BÓDY IRÉN KÉKFESTŐ kincsét az emberi test ará­MÜVÉSZETE mintegy két- nvaiból. alakjaitól kölcsö­szaz esztendős örökségből nczte. most úgv adják visz­taplalkozik Ez a batikból a íehér mázas korsók­kialakult ősi textilművészeti rak butelláknak. köcsögök­ág, a XVII. században nvu- nek' bödönöknek emberi gat-európai közvetítéssel formáikat, s karakterizáló, jutott el hozzánk Indiából díszítő motívumaikat. A leg­és Kínából. A mesterség lé- b®'1^ forgastestek vegtelen nyege hogy legtöbbször fe- variációs lehetősegeiből táp­bér vászonra fából faragott. ^Ikozik modern formakul­vagv rézlemezekkel és szó- ,u*a uk s mindkettőiük lel­gekkel kialakított viaszba lemző-te a humoros hangvé­mártott mintákat nyomtat- tel- 0 groteszk szemleletmod. nax aztán az egész véget az ironikus fogalmazás. A indigó festéket tartalmazó különbség^ talan az. hogy káaba mártják, majd szára das után vasalják és mán­Kunpost Éva a ma oly di­vatos nosztalgiahullám je­gorolják. Igv a kék szín evében a szecesszió burján­mellett előtűntek a fehéren z0 diszitmenyeit hasznai ja: maradt minták, a festetlenül rózsaszín, nefeleicrtrék. és hagyott részek, a viaszba f^ virágfüzéreket, kurtos. ... I n , ? ne Koif/snolnTroT lrn/ilziac< mártott dúcok nvomai. A kékfestő mesterek kifogyha­tatlan fantáziával gyarapí­tották a motívumkincset. A kalács haifonatokat. kackiás bajuszokat, büszke cilinde­reket. aranykeretes lornvo­nokat széles karimáiú kala­keiet; örökséget mindig ké- °?ket Ezt « hangulatot erő­sftik vursliidezo mutatvá­pesek voltak egv-egy egvsé™ természeti motívu­mainak átírásával gazdagí­tani. fgv az elemek szinte végtelen variációiát terem­nvosai és a fantáziánkban fölszálló légballonjai. Takács Győző humora in­kább a népművészet szólás­tették meg. Született fgv miapában. csúfolódóiban. pöttvös és bnlos. cs-llaeos víaballcdalban vaskos mon­és leveles. c<irkes7emes ^ és fkaiban keresendő. Madár­ijesztője egvszerre falusi kertek szakadt figurája és a lenete a második felvonás- ták itt színre a bécsi 1885. ban voltaképpen az egyházi október 24-i ősbemutató szertartás kigúnyolása, hi- után. (A pesti premier 1886. szen a cigánybáró és a cl- november 13-án volt a Nep­gánylány házasságkötésének színházban, Hegyi Aranka Szaffijával. Erkel Elek ve­zényelt.) Jókai, A cigánybá­A püspöki hivatal később ró meséiének írója, többször erélyesen tiltakozott a fel- megfordult a városban, ahol tevés ellen, hogy akár az nem egy 1éma akadt a tol­egvháznak, akár személy Iára. Egyik szegedi tartóz­szerint a megyés püspöknek kodásakor figyelt fel Szaffi­ra is. a szegedi boszorkányok ügyében kutatván. A XVIII. csak a csillagok a tanúi, meg a két kelepelő gólya. bármi kifogása lenne A ci­gánybáróval szemben. Ellen­kezőleg! A daljátékot maga század derekán Szegeden a püspök is igen kedveli, megégettek hat „boszorkány­fölöttébb naevra becsüli a mestert" és hét ..boszor­meseíró Jókait csakúgy, kányt". Szaffi anyját vadol­mint a zeneszerző Johann ták azzal, hogy a bosz.orká­Strausst, s az ellen sincs nyok kapitánya, kínvallatás kifogása, hogy a darabot elő- után máglyára küldték. Jó­adják a Dóm téren. Csupán kai még saját szemével látta azt óhajtaná, erre az alka- az úgynevezett „öthalmi lomra fordítsák meg a sza- vesztöhely,, roppant hat badtéri színházat. A idóm oszlopát, a vaskampókat, elől vigyék át a színpadot. Amikor aztán 1883-ban Pes­Johann felesége. Nagy László (elvétele a szemközti oldalra, a ké- ten felkereste őt miai intézethez, hisz a me- Strauss, hogv — sebe szőtt házassági tréfa Adélé unszolására — darab­valóban nem Illik a székes- témát kérjen tőle, a szegedi egyház bejárata elé. A sza- emlékek nyomán született badtéri játékokat akkor még Szaffi című novelláját aján­magánérdekeltség finanszí- lf>tta fel neki. Első librettó­rozta. Nem vállalták a kí- változatban a szövegkönyv tiklábsc szíves és teveles. grerh-alánsos és v'i'ámos töklndás és msrgBrétás tu- "madarakat Szelídítő"'! nép A cigányasszony meg a lánya, Czipra (Mészöly Katalin) vjnt kj, átrendezést", amely nem tetszettt a zeneszerző­éi Szaffi (Zempléni Mária) az előadás egyik ielenetében horribi]is költséggel járt vol- nek- mert. egy hegedülő na. Inkább lemondtak A ci- csontváz is szerepelt benne. Szegeden a szabadtéri já- úgy hírlett, Glattfelder Gyula . u-i Ferenc. Egészséges humorát tékokon már 1936-ban sze- csanádi püspök ellenezte a gany aror • • • A nagv kérdés Bódv teén ieteníti meg a Kupec. a rették volna játszani A ci- mű színrevitelét. A püspök Szegeden egyébként régóta . , , kiállításén - mi az az alka- P.utikos. az Esernyőtartó, a gánybárót. A tervről le- a hír szerint azt tartotta, nagyon népszerű Strauss átdolgozásában — mar ken­Kukucskáló és a Lókupec, mondtak, éspedig azért, mert hogy Barinkay és Szaffi je- daljátéka. Elsők között hoz­lipános és ki tudná fölsorol nl valahánvat. keze által átformált Szent Később viszont Schnitzler Ignác újságíró és műfordító tói plusz, ami ezt az évsza­vet kapott hozzá.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents