Délmagyarország, 1982. augusztus (72. évfolyam, 179-203. szám)

1982-08-14 / 190. szám

10 Szombaf, 1982. augusztus 14; A jobb áruellátás érdekében Nagykereskedelmi jogot kapott a Komplett Ki miben érdekelt? Nem mindegy. nekünk vásárlóknak főleg nem az. milyen áruválaszték fogad a boltokban. Olykor nem is tudjuk, bizonyos dolgok mi­ért hiányoznak, a csekély választékért az ipart, a kis­vagy a nagykereskedelmet terheli esetleg a felelősség. Hát még ha tudnánk, hogy oivkor a szervezeti struktúra hibái jelennek meg ellátási hiányosságként. A ruházati kereskedelemben például az árualap kétharmadát a szo­cialista nagyipar termeli meg. Az elmúlt években szá­mos központi intézkedés szorgalmazta az áru útjának rövidítését, racionalizálását. Kézenfekvő megoldásnak látszott, hogy az ipar a gyártmányok nagy részét közvetlenül a kiskereskedel­mi vállalatoknak adja el. iííetve. hogy a kiskereske­delmi vállalatok is kapja­nak nagykereskedelmi iogot: saját szükségletüket meg­haladó árut is felvásárolja­nak. és megfelelő feltételek­kel más kiskereskedelmi vál­lalatoknak is eladhassák azt. Az iparnak nem volt ínvére ez a megoldás: a gyárak természetes törekvése, hogv nagy tételekben, szerződés­sel lekötött árut termelie­neK. minél kevesebb part­nernak adják át. így elke­rülhették készleteik jelentős növekedését, és mentesültek a nagykereskedelmi tevé­kenységgel járó adminisztrá­ció és a forgalmi adó nyil­vántartása. befizetése alól. Ez év eleje óta néhány kiskereskedelmi vállalat, köztük a megyénkben mű­ködő Komplett Ruházati Vállalat nagykereskedelmi iogot kapott. A KSH Csong­íád megyei igazgatósága s a vállalat vezetése szerint az ellátás lényeges javulá­sa várható az intézkedéstől. Az úi rendszer előnve. hogj a fogyasztókkal köz­vetlen kapcsolatban álló kiskereskedelem azt rendel a gyáraktól, amit a vásárlók igenyelnek. Javultak a gyár­tókkal a kapcsolatok: lehe­tősee nyílt eddig nem gyár­tott. de a közönség által igényelt cikkek — farmer­nadrágok. sertésvelúr zakók, overálok. divatos kon fekei ó­anvagok — legyártatására. M'vel ebekből a cikkekből más kiskereskedelmi válla­latiknak is ad el a Komp­lett, mód van arra. hogv nagvobb szériák készüljenek, s ígv olcsóbban lehessen megvásárolni őket. Miután importálási jogot is szereztek, az év vége felé már külföldről beszerzett ruházati cikkeket és tisztí­tószereket is árulnak majd. Nemrégiben a Komplett vásárolt egy 400 négyzetmé­•tres raktárat; tervezik, nogy kibérelnek egy ugyanilyen aJac területű raktarnak való helyiséget. Ahogyan ezt a témát vizs­gáié statisztikusok megálla­pították: a nagy- és kiske­reskedelem közötti munka­megosztás jelentősége csők­ken. Szervezeti integrálódás kezdődött. Ami tulajdonkép­pen azt is jelenti, hogv ver­seny alakul ki a nagykeres­kedelmi jogú kiskereskede­lem és a nagykereskedelmi valíalatok között. Ezáltal természetesen javult a cé­gek piacérzékenysége. nö­vekszik a kínálat, az áru útia a termelőtől a fogyasz­tóig lerövidül, s javul a ke­reskedelmi vállalatok mun­ká iának hatékonysága. Valamennyien vásárlók vagyunk. Nem közömbös te­hát hogy megtaláliuk-e a bojtokban azt. amit kere­sünk. az általunk kívánt mi­nőségű árut kapjuk-e. az sem. hogy mennyi a hiány­cikk. Az az egyszerű tény, hogv a Komplett Ruházati Vállalat nagykereskedelmi iogot kapott, minden bizonv­nva] a mi. azaz a fogyasz­tók érdékeit szolgál ia. T. I. » Élménytől az önkifejezésig Péntek már a számadás •napja volt a XVII. Orszá­gos Ifjúsági Képzőművész Tábor záróakkordjaként. A KISZ Csongrád megyei Bi­zottságának mártélyi alkotó­táborában az elmúlt két hét­ben mintegy 100 fiatal is­merkedett a tájjal, a szak­ma alapjaival, gyarapította mesterségbeli tudását, elmé­leti felkészültségét, barátko­zott, pihent, szórakozott. Hogy dolgozott is, méghozzá szorgalmasan és tehetsége­sen, arról meggyőzi az ér­deklődőket az a munkakiál­lítás, amelyet tegnap, pénte­ken délután a hagyomá­nyokhoz híven a hódmező­vásárhelyi Tornyai János Múzeumban Horváth Lajos, a megyei pártbizottság osz­tályvezető-helyettese aján­lott a résztvevők figyel­mébe. * • Tizenhét év óta az idei volt az első olyan tábor, aho­vá pályázat útján juthattak el az ország különböző ré­szeiben élő és dolgozó fiatal alkotók. Mintegy 200-an küldték el munkájukat a pá­lyázatra. közülük majd 100­an tölthettek két hetet a mártélyi Holt-Tisza csodála­tos természeti környezeté­ben. Az is újdonsága volt a most zárult programnak, hogy a korhatárt 15 évre szállították le, így már nem is egy generáció vett részt az idei gazdag programokon. Nemcsak a résztvevők, a szakmai irányítók száma is bővült. Természetesen nem lettek hűtlenek a 17 évvel ezelőtti indulásnál bábásko­dó vásárhelyi festők sem, Hézső Ferenc, Fodor József, Holler László és a néhány éve bekapcsolódott Erdős Péter festőművész mellett, négy olyan fiatal művész is irányította a munkát, akik pár évvel ezelőtt maguk is hallgatói voltak a tábornak: Makó Judit grafikusművész, Kollár György festőművész, Szabó Tamás szobrászművész (valamennyien már Szegedi Nyári Tárlatok díjazottai) és Szatyor Gyözö szobrászmű­vész. Erősödött a tábor el­méleti vezetése, a fiatalok több előadást hallgathattak, vitákon vehettek részt, ami Mártélyi mozaik jórészt a tábor munkájában részt vállaló Molnár Zsolt művészeti író érdeme. A mártélyi találkozó prog­ramját hosszú évek óta a következő summázott prog­rammal hirdetik meg: „Adottságaink a különösen szép mártélyi környezet — a töltésen belüli tájvédelmi körzet, kívül az ember ala­kította táj a védett halász­faluval. Célunk, hogy szak­mai, etikai, esztétikai és mű­vészetelméleti téren útrava­lót adjunk a tábor hallga­tóinak ahhoz, hogy az adott formavilágból eljussanak az általános érvényű igazságok megközelítéséhez és vizuális megfogalmazásához." Ennek érdekében megismerik az alföldi embereket és azok életkörülményeit, a tanyai életforma sajátos közegét, régi és új találkozásának gyakran drámai megnyilvá­nulásait. Közel kerülnek a természethez, annak organi­kus formavilágához, a jelen­ség, a karakter és megjele­nítés problémáihoz. A tábor hallgatói elmondták, hogy nagy élményt jelentett szá­mukra ez a különlegesen szép természeti környezet, ahol szinte karnyújtásnyi közelségben található víz, er­dő, puszta, község és ta­nya, szinte érintetlen ter­mészeti közeg és ember al­kotta vidék. A két hét fel­adatsorain át, a művészeti vezetők irányításával, so­kaknak sikerült eljutni ar­ra a fokra, hogy az élmé­nyekkel való feltöltődés, majd a látott valóság rögzítése után eljussanak az önkifeje­zés lehetőségeiig. S van-e ennél nagyobb eredményt?! Mindehhez hozzásegítette a fiatalokat, hogy a szakmai munkát irányító művészek tevékenységét nemcsak dia­képekről és beszélgetések nyomán ismerhették meg, de odaálltak melléjük a stúdiu­mok, vázlatok készítésekor, együtt dolgozott mester és tanítvány. így lett szavaik­nak hitele, tanácsaiknak fo­ganatja. * A mártélyi élményekről nemcsak a mostani vásárhe­lyi munkakiállítás tudósít majd. A szegedi November 7. Művelődási Ház vállalta fel néhány évvel ezelőtt, hogy február táján megren­dezi a mártélyi táborozók téli tárlatát. Akkorra minden bi­zonnyal leülepednek és ki­kristályosodnak az élmé­nyek, letisztulnak a szak­mai ismeretek, gyarapodik az önkifejezés skálája. A tá­bor irányítói Czakó János­sal. a KISZ megyei bizott­ságának munkatársával, a tábor vezetőjével pedig már azon törik a fejüket, mi­ként lehetne emlékezetessé tenni a huszadik évfordulót, a három év múlva esedékes találkozót. Nemcsak egy ösz­szegező kiadvány tervét dé­delgetik, hanem arra is gon­dolnak, hogy milyen példa­mutató nevelő erő lenne, ha egyszer összegyűlhetnének a már művésszé vált egykori táborlakók, s találkoznának a mostani generáció tehet­séges képviselőivel. Egyszóval a XVII. márté­lyi találkozó befejeződött, de a gondolkodás, a tervezge­tés tovább folyik. T. L. K ilyukadt a villanvboiler Szakember iő. egyetlen pillantást vet a CSÖDÓSŐ alkalmatosságra, s közli. cserélni kell. A tulajdonos fáió szívvel hallgat ia. hogy nincs ember, aki a tartály iavításá­val bajlódna, elhiszi — mi mást tehetne —. hogv csakis az úi megvásárlásával ol­dódik meg a aondia. Zökkenő nélkül megv minden a maga útján. A szakember ezút­tal készséges az ígért időben érkezik s azonnal munkához lát. Van mit csodál­koznia a rendelőnek: a mester artistaként egyensúlyoz a kád szélén, egvrnaga le­emeli a régit, felteszi az úiat. Már csupán, a szerelvények visszahelyezése marad. Igenám. de az úri bojler valamivel rövi­debb a réginél. A szerelő mindenféle csö­vek között válogat, és cifrán káromkodik, mert egyre-másra selejtes darab kerül a kezébe. Mondja a magáét, hogy ha ő ilyen munkát végezne, a hidegvizrevalót sem keresné meg. Bezzeg, aki ilyen pocsék teljesítményért is felveheti a fizetését, meg aki elfogadta. meg aki eladta .. ..Tudja. uram. az érdekeltségük az hiány­zik!" A házigazda együttérzően bólogat: az érdekeltség. A diskurzusból pontosan megérti hogv némi borravalóval illik megtoldania a végösszeget, nehogv a mester érdeketlsé­gét sértse. Lelkiismerete nyugodt, végtére is a szerelő abbéli meggyőződését erősí­tette. hogy a jó munka elnyeri jutalmát. Aztán töprengeni kezd. Mi másról. ha nem az érdekeltségről. Az újabb időben oly divatossá vált szavunk jelentéséről. Arról, hogy korábban beértük az egyéni a csoport meg a társadalmi érdekkel, megjegyeztük, hogy milyen alá- és fölé­rendeltségi viszony van köztük. És ha em­lékezete nem csal. ebben semmi nem vál­tozott. Abban sem. hogy mindenütt törek­szünk a teljesítmény szerinti bérezésre. Éppenséggel az feiezi ki a dolgozó érde­keltségét. Hát akkor miért érzi mégis fa­ramucinak a helyzetét? Mi az. hogy a munkás, a mérnök, az or­vos nem érdekelt a tisztességes munká­ban? Már hogyne volna érdekelt, hiszen a rossz, a lelkiismeretlen munka mindany­nyiunk kárára van. Mindiárt eszébe jut néhány, hallomásból ismert példa: nagv nehezen megszerzett külpiacon romlott a hitelünk, mert a kiszállított gép nem mű­ködött. Kínlódtak vele hetekig az üzembe­állítók. Mert valaki, mert Valakik hanya­gul dolgoztak idehaza. Mennyire rúghat a veszteség? Az azonnal mérhető — a ja­vítás ellenértéke — és a hosszabb távon érzékelhető — a hiba miatt elvesző ren­delések. Azok a hibát elkövető valakik fi­zetést kaptak, bizonyosan a hibátlan mun­káért járó összeget. A fizetésért elegendő volna tessék-lássék módon dolgozni? Az elemi tisztesség mátt követel. Munkáról szólva nem túl szerencsés az erkölcsöt a munkaerkölcsöt emlegetni, könnyen esik az ember a felszínes moralizálás hibájába De azért engedelmet- olykor az erkölcs­re is hivatkoznunk kell. Elítéliük az ügyeskedőket, a harácsolókat. a lógósok^t nemde hozzájuk hasonlóan kárt okoz az is. aki rosszul dolgozik. Vagv hanyagságból vagy mert nem tudia a szakmáját A vég­eredményt illetően egyremegy. Nos. történetünk szereplőiét e miatt in­gerli az érdekeltseg hangsúlyos felemlíté­se. Mert más lelentést kap a szó. Valami­téle mentség, magvarázal reilik az .érde­keltség hiányában" Elfogadhatatlan gon­dolkodásmód. Nevezetesen az. hogv csak valami plusz juttatásért illik iól dolgozni. Miféle torz szemlélet ez. hová vezetne, ha meghatározóiává válna munkánknak? Pél­dának okáért, a buszvezető menetközben latolgatná, hogy az adott pillanatban mi­lyen az érdekeltsége. Képtelen gondolat Vagv az orvos aszerint válogatná meg be­tegeit. hogv melvik betegség gvógvitása­ban találja meg jobban - a számítását Vagy a pedagógus nem veszkődne nehe­zebb fölfogású tanítványaival mert ők rabolják az ideiét. Nem javítgatná a gyengécske dolgozatokat, mert az nem iga­zán jövedelmező... Elképzelhető mindez'' Aligha. V alóiában abban vagyunk mindanv­nvian érdekeltek, hogy ki-ki képes­ségei javát nyújtsa. A fizetésért is. És a plusz nem egyszerűen a tisztességes munkáért, hanem a többlet teliesítménvért jár. A többlet lehet nagyobb mennyiség de nem rossz minőségben és lehet a lónál iobb minőség — új ötlet, takarékosabb el­járás stb. Ebben is érdekeltek vagyunk, mármint a feilődésben. az előbbre jutás­ban. és nyilván ennek pénzbeni ellenérté­két sem irigyeljük. Természetszerűleg azoktól, akik rászolgálnak. Pluszt várnj a kötelesség teljesítéséért, fizetést a kötele­zőnél kevesebbért — ennek nincs köze az érdekeltséghez. Ezt magyarul egészen más­ként nevezik. M. D. A vietnami nemzetvédelmi miniszterhelyettes megyénkben Hoang Van Thai hadsereg- A vietnami küldöttség tagjai tábornok, a Vietnami Szo- és kíséretük tegnap Csong­cialista Köztársaság nemzet- radra látogattak ahol vá­védelmi miniszterhelyettese rosnézésen vettek részt megyénkbe látogatott Tran majd délután felkeresték a Vhu ezredes, katonai attasé szegvári Puskin Tsz-t. és Kovács Pál altábornagy, A vietnami nemzetvédelmi honvédelmi miniszterhelyet- miniszterhelyettes és kísére­tes kíséretében. te ma, szombat délelőtt Sze­A vendégeket Kovács Já- gedre érkezik. nosné, a szentesi járási Kitüntetés A Magyar Népköztársaság EJnöki Tanácsa Kiss János­nak. a Danúvia Központi Szerszám- és Készülékgyár verengazgatóiának: eredmé­nyes munkássága elismeré­séül. nyugállományba vonu­lása alkalmából a Szocialis­ta Magyarországért Érdem­rendet adományozta. A ki­tüntetést Méhes Lajos mi­niszter pénteken adta át az Ipari Minisztériumban. pártbizottság titkára és Sturcz Márton, a szegedi helyőrség parancsnoka fo­gadták, majd elkísérték a szentesi Termál Tsz-be, ahol tájékoztatót hallgattak meg a szövetkezet életéről, és megtekintették a tsz öntözé­si módszerét a gyakorlatban is. A delegációt elkísérte Dóczi Gábor, a szentesi vá­rosi pártbizottság titkára is. Nicaraguai látogatása Tegnap, pénteken délelőtt Szegedre látogatott a Nica­raguai Forradalmi Hazafias Front hazánkban tartózkodó értelmiségi küldöttsége. A négy fős delegációt — mely­nek vezetője Michelle Naj­lis költőnő a népfront Csong­rád megyei bizottságán Nagy István, a népfront megyei bizottsága elnöke fogadta. Megyénk gazdasági, társa­dalmi és kulturális helyzeté­ről Molnár Sándor, a nép­front megyei bizottságának titkára tájékoztatta a ven­dégeket. Ezt követően be­küldöttség Szegeden szélgelést folytattak a nép­front kultúrpolitikai tevé­kenységéről. A kora délutáni órákban a küldöttség ellátogatott a Szegedi Szabadtéri Játékok Igazgatóságára, ahol Horváth Mihály, a Játékok igazgatója adott részletes ismertetést a fesztivál-színház programjá­ról. Ezután a nicaraguai küldöttség megtekintette a Szegedi Nyári Tárlatot, majd Csorgrádra, a Vörös Csillag Tsz-be látogatott el. A ven­dégek az esti órákban visz­szautaztak Budapestre. Táborzárás a konzervgyárban Tegnap, péteken délután a Vedres István Kollégiumban ünnepélyes táborzárásra ke­rült sor. A Szegedi Konzerv­gyárban már hagyomány, hogy nyaranta, a munka­csúcs idején diákokat is fog­lalkoztatnak, ezzel igyekez­nek munkaerőgondjaikat megoldani. Állandó, jó kap­csolataik vannak a Borsod megyei KISZ-bizottsággal, évek óta ebből a megyéből való középiskolások dolgoz­nak a szegedi gyárban. Mis­kolci, ózdi, leninvárosi fia­talok dolgoztak négy turnus­ban a csomagolóban, az uborkaosztályozásnál, felez­ték a gyümölcsöt, pakolták az üvegeket. Egy-egy turnus­ra száz-száz diák részvéte­lét tervezték, majdnem min­dig többen jöttek, általá­ban 104—110 között mozgott a létszám. A középiskolások két mű­szakban napi hat órát dol­gozlak. Mindig oda irányí­tották őket, ahol a legsürgő­sebb volt a szezonmunka. A fiatalok jó munkát vé-. geztek a gyárban. Ezt jelzi, hogy a gyár vezetői, a Bor­sod megyei KISZ-bizottság képviselője s maguk a diá­kok is úgy nyilatkoztak, jö­vőre is szeretnének Szege­den dolgozni a vakációban. Van olyan fiatal, aki idén harmadik alkalommal vett részt a konzervgyári építő­táborban. Fegyelmezesre nem volt szükség, a munka­kedvvel sem volt probléma. A konzervgyári KISZ-esek és a tábor vezetői is min­dent megtettek, hogy ne csak munka, hanem megérdemelt pihenés, szórakozás is sze­ropeljen a programban. Va­lamennyi fiatalnak megmu­latták a várost a Klauzál térről induló városnéző busszal, szervezett progra­mok várták őket a munka végeztével. Többek között Nagy Bandó András adott műsorokat, igény szerint rendeztek diszkót. játékos vetélkedőket, különösen a* ifjúsági napok idején gyak­ran nem is tudtak válasz­tani a sok, megtekintésre érdemes program közül.

Next

/
Thumbnails
Contents