Délmagyarország, 1982. augusztus (72. évfolyam, 179-203. szám)

1982-08-14 / 190. szám

10 Szombaf, 1982. augusztus 14; A jobb áruellátás érdekében Nagykereskedelmi jogot kapott a Komplett Ki miben érdekelt? Nem mindegy. nekünk vásárlóknak főleg nem az. milyen áruválaszték fogad a boltokban. Olykor nem is tudjuk, bizonyos dolgok miért hiányoznak, a csekély választékért az ipart, a kisvagy a nagykereskedelmet terheli esetleg a felelősség. Hát még ha tudnánk, hogy oivkor a szervezeti struktúra hibái jelennek meg ellátási hiányosságként. A ruházati kereskedelemben például az árualap kétharmadát a szocialista nagyipar termeli meg. Az elmúlt években számos központi intézkedés szorgalmazta az áru útjának rövidítését, racionalizálását. Kézenfekvő megoldásnak látszott, hogy az ipar a gyártmányok nagy részét közvetlenül a kiskereskedelmi vállalatoknak adja el. iííetve. hogy a kiskereskedelmi vállalatok is kapjanak nagykereskedelmi iogot: saját szükségletüket meghaladó árut is felvásároljanak. és megfelelő feltételekkel más kiskereskedelmi vállalatoknak is eladhassák azt. Az iparnak nem volt ínvére ez a megoldás: a gyárak természetes törekvése, hogv nagy tételekben, szerződéssel lekötött árut termelieneK. minél kevesebb partnernak adják át. így elkerülhették készleteik jelentős növekedését, és mentesültek a nagykereskedelmi tevékenységgel járó adminisztráció és a forgalmi adó nyilvántartása. befizetése alól. Ez év eleje óta néhány kiskereskedelmi vállalat, köztük a megyénkben működő Komplett Ruházati Vállalat nagykereskedelmi iogot kapott. A KSH Csongíád megyei igazgatósága s a vállalat vezetése szerint az ellátás lényeges javulása várható az intézkedéstől. Az úi rendszer előnve. hogj a fogyasztókkal közvetlen kapcsolatban álló kiskereskedelem azt rendel a gyáraktól, amit a vásárlók igenyelnek. Javultak a gyártókkal a kapcsolatok: lehetősee nyílt eddig nem gyártott. de a közönség által igényelt cikkek — farmernadrágok. sertésvelúr zakók, overálok. divatos kon fekei óanvagok — legyártatására. M'vel ebekből a cikkekből más kiskereskedelmi vállalatiknak is ad el a Komplett, mód van arra. hogv nagvobb szériák készüljenek, s ígv olcsóbban lehessen megvásárolni őket. Miután importálási jogot is szereztek, az év vége felé már külföldről beszerzett ruházati cikkeket és tisztítószereket is árulnak majd. Nemrégiben a Komplett vásárolt egy 400 négyzetmé•tres raktárat; tervezik, nogy kibérelnek egy ugyanilyen aJac területű raktarnak való helyiséget. Ahogyan ezt a témát vizsgáié statisztikusok megállapították: a nagy- és kiskereskedelem közötti munkamegosztás jelentősége csőkken. Szervezeti integrálódás kezdődött. Ami tulajdonképpen azt is jelenti, hogv verseny alakul ki a nagykereskedelmi jogú kiskereskedelem és a nagykereskedelmi valíalatok között. Ezáltal természetesen javult a cégek piacérzékenysége. növekszik a kínálat, az áru útia a termelőtől a fogyasztóig lerövidül, s javul a kereskedelmi vállalatok munká iának hatékonysága. Valamennyien vásárlók vagyunk. Nem közömbös tehát hogy megtaláliuk-e a bojtokban azt. amit keresünk. az általunk kívánt minőségű árut kapjuk-e. az sem. hogy mennyi a hiánycikk. Az az egyszerű tény, hogv a Komplett Ruházati Vállalat nagykereskedelmi iogot kapott, minden bizonvnva] a mi. azaz a fogyasztók érdékeit szolgál ia. T. I. » Élménytől az önkifejezésig Péntek már a számadás •napja volt a XVII. Országos Ifjúsági Képzőművész Tábor záróakkordjaként. A KISZ Csongrád megyei Bizottságának mártélyi alkotótáborában az elmúlt két hétben mintegy 100 fiatal ismerkedett a tájjal, a szakma alapjaival, gyarapította mesterségbeli tudását, elméleti felkészültségét, barátkozott, pihent, szórakozott. Hogy dolgozott is, méghozzá szorgalmasan és tehetségesen, arról meggyőzi az érdeklődőket az a munkakiállítás, amelyet tegnap, pénteken délután a hagyományokhoz híven a hódmezővásárhelyi Tornyai János Múzeumban Horváth Lajos, a megyei pártbizottság osztályvezető-helyettese ajánlott a résztvevők figyelmébe. * • Tizenhét év óta az idei volt az első olyan tábor, ahová pályázat útján juthattak el az ország különböző részeiben élő és dolgozó fiatal alkotók. Mintegy 200-an küldték el munkájukat a pályázatra. közülük majd 100an tölthettek két hetet a mártélyi Holt-Tisza csodálatos természeti környezetében. Az is újdonsága volt a most zárult programnak, hogy a korhatárt 15 évre szállították le, így már nem is egy generáció vett részt az idei gazdag programokon. Nemcsak a résztvevők, a szakmai irányítók száma is bővült. Természetesen nem lettek hűtlenek a 17 évvel ezelőtti indulásnál bábáskodó vásárhelyi festők sem, Hézső Ferenc, Fodor József, Holler László és a néhány éve bekapcsolódott Erdős Péter festőművész mellett, négy olyan fiatal művész is irányította a munkát, akik pár évvel ezelőtt maguk is hallgatói voltak a tábornak: Makó Judit grafikusművész, Kollár György festőművész, Szabó Tamás szobrászművész (valamennyien már Szegedi Nyári Tárlatok díjazottai) és Szatyor Gyözö szobrászművész. Erősödött a tábor elméleti vezetése, a fiatalok több előadást hallgathattak, vitákon vehettek részt, ami Mártélyi mozaik jórészt a tábor munkájában részt vállaló Molnár Zsolt művészeti író érdeme. A mártélyi találkozó programját hosszú évek óta a következő summázott programmal hirdetik meg: „Adottságaink a különösen szép mártélyi környezet — a töltésen belüli tájvédelmi körzet, kívül az ember alakította táj a védett halászfaluval. Célunk, hogy szakmai, etikai, esztétikai és művészetelméleti téren útravalót adjunk a tábor hallgatóinak ahhoz, hogy az adott formavilágból eljussanak az általános érvényű igazságok megközelítéséhez és vizuális megfogalmazásához." Ennek érdekében megismerik az alföldi embereket és azok életkörülményeit, a tanyai életforma sajátos közegét, régi és új találkozásának gyakran drámai megnyilvánulásait. Közel kerülnek a természethez, annak organikus formavilágához, a jelenség, a karakter és megjelenítés problémáihoz. A tábor hallgatói elmondták, hogy nagy élményt jelentett számukra ez a különlegesen szép természeti környezet, ahol szinte karnyújtásnyi közelségben található víz, erdő, puszta, község és tanya, szinte érintetlen természeti közeg és ember alkotta vidék. A két hét feladatsorain át, a művészeti vezetők irányításával, sokaknak sikerült eljutni arra a fokra, hogy az élményekkel való feltöltődés, majd a látott valóság rögzítése után eljussanak az önkifejezés lehetőségeiig. S van-e ennél nagyobb eredményt?! Mindehhez hozzásegítette a fiatalokat, hogy a szakmai munkát irányító művészek tevékenységét nemcsak diaképekről és beszélgetések nyomán ismerhették meg, de odaálltak melléjük a stúdiumok, vázlatok készítésekor, együtt dolgozott mester és tanítvány. így lett szavaiknak hitele, tanácsaiknak foganatja. * A mártélyi élményekről nemcsak a mostani vásárhelyi munkakiállítás tudósít majd. A szegedi November 7. Művelődási Ház vállalta fel néhány évvel ezelőtt, hogy február táján megrendezi a mártélyi táborozók téli tárlatát. Akkorra minden bizonnyal leülepednek és kikristályosodnak az élmények, letisztulnak a szakmai ismeretek, gyarapodik az önkifejezés skálája. A tábor irányítói Czakó Jánossal. a KISZ megyei bizottságának munkatársával, a tábor vezetőjével pedig már azon törik a fejüket, miként lehetne emlékezetessé tenni a huszadik évfordulót, a három év múlva esedékes találkozót. Nemcsak egy öszszegező kiadvány tervét dédelgetik, hanem arra is gondolnak, hogy milyen példamutató nevelő erő lenne, ha egyszer összegyűlhetnének a már művésszé vált egykori táborlakók, s találkoznának a mostani generáció tehetséges képviselőivel. Egyszóval a XVII. mártélyi találkozó befejeződött, de a gondolkodás, a tervezgetés tovább folyik. T. L. K

ilyukadt a villanvboiler Szakember iő. egyetlen pillantást vet a CSÖDÓSŐ alkalmatosságra, s közli. cserélni kell. A tulajdonos fáió szívvel hallgat ia. hogy nincs ember, aki a tartály iavításával bajlódna, elhiszi — mi mást tehetne —. hogv csakis az úi megvásárlásával oldódik meg a aondia. Zökkenő nélkül megv minden a maga útján. A szakember ezúttal készséges az ígért időben érkezik s azonnal munkához lát. Van mit csodálkoznia a rendelőnek: a mester artistaként egyensúlyoz a kád szélén, egvrnaga leemeli a régit, felteszi az úiat. Már csupán, a szerelvények visszahelyezése marad. Igenám. de az úri bojler valamivel rövidebb a réginél. A szerelő mindenféle csövek között válogat, és cifrán káromkodik, mert egyre-másra selejtes darab kerül a kezébe. Mondja a magáét, hogy ha ő ilyen munkát végezne, a hidegvizrevalót sem keresné meg. Bezzeg, aki ilyen pocsék teljesítményért is felveheti a fizetését, meg aki elfogadta. meg aki eladta .. ..Tudja. uram. az érdekeltségük az hiányzik!" A házigazda együttérzően bólogat: az érdekeltség. A diskurzusból pontosan megérti hogv némi borravalóval illik megtoldania a végösszeget, nehogv a mester érdeketlségét sértse. Lelkiismerete nyugodt, végtére is a szerelő abbéli meggyőződését erősítette. hogy a jó munka elnyeri jutalmát. Aztán töprengeni kezd. Mi másról. ha nem az érdekeltségről. Az újabb időben oly divatossá vált szavunk jelentéséről. Arról, hogy korábban beértük az egyéni a csoport meg a társadalmi érdekkel, megjegyeztük, hogy milyen alá- és fölérendeltségi viszony van köztük. És ha emlékezete nem csal. ebben semmi nem változott. Abban sem. hogy mindenütt törekszünk a teljesítmény szerinti bérezésre. Éppenséggel az feiezi ki a dolgozó érdekeltségét. Hát akkor miért érzi mégis faramucinak a helyzetét? Mi az. hogy a munkás, a mérnök, az orvos nem érdekelt a tisztességes munkában? Már hogyne volna érdekelt, hiszen a rossz, a lelkiismeretlen munka mindanynyiunk kárára van. Mindiárt eszébe jut néhány, hallomásból ismert példa: nagv nehezen megszerzett külpiacon romlott a hitelünk, mert a kiszállított gép nem működött. Kínlódtak vele hetekig az üzembeállítók. Mert valaki, mert Valakik hanyagul dolgoztak idehaza. Mennyire rúghat a veszteség? Az azonnal mérhető — a javítás ellenértéke — és a hosszabb távon érzékelhető — a hiba miatt elvesző rendelések. Azok a hibát elkövető valakik fizetést kaptak, bizonyosan a hibátlan munkáért járó összeget. A fizetésért elegendő volna tessék-lássék módon dolgozni? Az elemi tisztesség mátt követel. Munkáról szólva nem túl szerencsés az erkölcsöt a munkaerkölcsöt emlegetni, könnyen esik az ember a felszínes moralizálás hibájába De azért engedelmet- olykor az erkölcsre is hivatkoznunk kell. Elítéliük az ügyeskedőket, a harácsolókat. a lógósok^t nemde hozzájuk hasonlóan kárt okoz az is. aki rosszul dolgozik. Vagv hanyagságból vagy mert nem tudia a szakmáját A végeredményt illetően egyremegy. Nos. történetünk szereplőiét e miatt ingerli az érdekeltseg hangsúlyos felemlítése. Mert más lelentést kap a szó. Valamitéle mentség, magvarázal reilik az .érdekeltség hiányában" Elfogadhatatlan gondolkodásmód. Nevezetesen az. hogv csak valami plusz juttatásért illik iól dolgozni. Miféle torz szemlélet ez. hová vezetne, ha meghatározóiává válna munkánknak? Példának okáért, a buszvezető menetközben latolgatná, hogy az adott pillanatban milyen az érdekeltsége. Képtelen gondolat Vagv az orvos aszerint válogatná meg betegeit. hogv melvik betegség gvógvitásaban találja meg jobban - a számítását Vagy a pedagógus nem veszkődne nehezebb fölfogású tanítványaival mert ők rabolják az ideiét. Nem javítgatná a gyengécske dolgozatokat, mert az nem igazán jövedelmező... Elképzelhető mindez'' Aligha. V

alóiában abban vagyunk mindanvnvian érdekeltek, hogy ki-ki képességei javát nyújtsa. A fizetésért is. És a plusz nem egyszerűen a tisztességes munkáért, hanem a többlet teliesítménvért jár. A többlet lehet nagyobb mennyiség de nem rossz minőségben és lehet a lónál iobb minőség — új ötlet, takarékosabb eljárás stb. Ebben is érdekeltek vagyunk, mármint a feilődésben. az előbbre jutásban. és nyilván ennek pénzbeni ellenértékét sem irigyeljük. Természetszerűleg azoktól, akik rászolgálnak. Pluszt várnj a kötelesség teljesítéséért, fizetést a kötelezőnél kevesebbért — ennek nincs köze az érdekeltséghez. Ezt magyarul egészen másként nevezik. M. D. A vietnami nemzetvédelmi miniszterhelyettes megyénkben Hoang Van Thai hadsereg- A vietnami küldöttség tagjai tábornok, a Vietnami Szo- és kíséretük tegnap Csongcialista Köztársaság nemzet- radra látogattak ahol vávédelmi miniszterhelyettese rosnézésen vettek részt megyénkbe látogatott Tran majd délután felkeresték a Vhu ezredes, katonai attasé szegvári Puskin Tsz-t. és Kovács Pál altábornagy, A vietnami nemzetvédelmi honvédelmi miniszterhelyet- miniszterhelyettes és kíséretes kíséretében. te ma, szombat délelőtt SzeA vendégeket Kovács Já- gedre érkezik. nosné, a szentesi járási Kitüntetés A Magyar Népköztársaság EJnöki Tanácsa Kiss Jánosnak. a Danúvia Központi Szerszám- és Készülékgyár verengazgatóiának: eredményes munkássága elismeréséül. nyugállományba vonulása alkalmából a Szocialista Magyarországért Érdemrendet adományozta. A kitüntetést Méhes Lajos miniszter pénteken adta át az Ipari Minisztériumban. pártbizottság titkára és Sturcz Márton, a szegedi helyőrség parancsnoka fogadták, majd elkísérték a szentesi Termál Tsz-be, ahol tájékoztatót hallgattak meg a szövetkezet életéről, és megtekintették a tsz öntözési módszerét a gyakorlatban is. A delegációt elkísérte Dóczi Gábor, a szentesi városi pártbizottság titkára is. Nicaraguai látogatása Tegnap, pénteken délelőtt Szegedre látogatott a Nicaraguai Forradalmi Hazafias Front hazánkban tartózkodó értelmiségi küldöttsége. A négy fős delegációt — melynek vezetője Michelle Najlis költőnő a népfront Csongrád megyei bizottságán Nagy István, a népfront megyei bizottsága elnöke fogadta. Megyénk gazdasági, társadalmi és kulturális helyzetéről Molnár Sándor, a népfront megyei bizottságának titkára tájékoztatta a vendégeket. Ezt követően beküldöttség Szegeden szélgelést folytattak a népfront kultúrpolitikai tevékenységéről. A kora délutáni órákban a küldöttség ellátogatott a Szegedi Szabadtéri Játékok Igazgatóságára, ahol Horváth Mihály, a Játékok igazgatója adott részletes ismertetést a fesztivál-színház programjáról. Ezután a nicaraguai küldöttség megtekintette a Szegedi Nyári Tárlatot, majd Csorgrádra, a Vörös Csillag Tsz-be látogatott el. A vendégek az esti órákban viszszautaztak Budapestre. Táborzárás a konzervgyárban Tegnap, péteken délután a Vedres István Kollégiumban ünnepélyes táborzárásra került sor. A Szegedi Konzervgyárban már hagyomány, hogy nyaranta, a munkacsúcs idején diákokat is foglalkoztatnak, ezzel igyekeznek munkaerőgondjaikat megoldani. Állandó, jó kapcsolataik vannak a Borsod megyei KISZ-bizottsággal, évek óta ebből a megyéből való középiskolások dolgoznak a szegedi gyárban. Miskolci, ózdi, leninvárosi fiatalok dolgoztak négy turnusban a csomagolóban, az uborkaosztályozásnál, felezték a gyümölcsöt, pakolták az üvegeket. Egy-egy turnusra száz-száz diák részvételét tervezték, majdnem mindig többen jöttek, általában 104—110 között mozgott a létszám. A középiskolások két műszakban napi hat órát dolgozlak. Mindig oda irányították őket, ahol a legsürgősebb volt a szezonmunka. A fiatalok jó munkát vé-. geztek a gyárban. Ezt jelzi, hogy a gyár vezetői, a Borsod megyei KISZ-bizottság képviselője s maguk a diákok is úgy nyilatkoztak, jövőre is szeretnének Szegeden dolgozni a vakációban. Van olyan fiatal, aki idén harmadik alkalommal vett részt a konzervgyári építőtáborban. Fegyelmezesre nem volt szükség, a munkakedvvel sem volt probléma. A konzervgyári KISZ-esek és a tábor vezetői is mindent megtettek, hogy ne csak munka, hanem megérdemelt pihenés, szórakozás is szeropeljen a programban. Valamennyi fiatalnak megmulatták a várost a Klauzál térről induló városnéző busszal, szervezett programok várták őket a munka végeztével. Többek között Nagy Bandó András adott műsorokat, igény szerint rendeztek diszkót. játékos vetélkedőket, különösen a* ifjúsági napok idején gyakran nem is tudtak választani a sok, megtekintésre érdemes program közül.