Délmagyarország, 1982. augusztus (72. évfolyam, 179-203. szám)

1982-08-10 / 186. szám

* 4 Kedd, 1982. augusztus 10: Mártélyi pillanatok Babics Untai Isfiiníetése Egy hete dolgoznak Mártélvon a XVII. országos if­júsági kéDzőművésztábor résztvevői. Mintegy százan is­merkednek az alföldi tái természeti szépségeivel, az itt élő emberekkel, életmódjukkal, s hallgatnak szakmai, eti­kai. esztétikai előadásokat. A KISZ Központi Bizottságának megbízásából az ifjúsági szövetség megyei bizottsága nagv körültekintéssel szervezi az alkotótábor programiát. Az idén a tábor munkáját eddig irányító vásárhelyi festőmű­vészek mellett fiatal szobrászokat és grafikusokat is fel­kértek a szakmai tevékenység gazdagítása érdekében. Az előadásokat ismert művészetpolitikusok, kritikusok, esztéták tartiák. s emellett gazdag szórakoztató programokat is kí­nálnak. A Népköztársaság Elnöki Tanácsa Babics Antal Kos­suth-díjas akadémikusnak, nyugalmazott egyetemi ta­nárnak, az Egészségügyi Dolgozók Szakszervezete el­nökének nemzetközileg is el­ismert tudományos munkás­sága, tudományszervező és közéleti tevékenysége elis­meréseként, 80. születésnap­ja alkalmából a Magyar Népköztársaság rubinokkal ékesített Zászlórendje kitün­tetést adományozta. A kitüntetést dr. Traut­mann Rezső, az Elnöki Ta­nács helyettes elnöke hét­főn adta át. Jelen volt: Szentá(fothai János, a Ma­gyar Tudományos Akadémia elnöke és Jakab Sándor, a SZOT főtitkárhelyettese. A Holt-Tisza mindig ú.i és új arcát mutatja Almási Sándor szegedi és Sikkéi András keeskeméti fiatal­ember a táj lényegét kutatja Tiszthelyelfeseket avattak Már hagyomány, hogy a Magyar Néphadsereg új tiszthelyetteseit minden év­ben más-más megyeszékhe­lyen avatják fel, s a látvá­nyos és nyilvános ünnep­ségre a lakosságot is meg­hívják. A néphadsereg ki­képző bázisain az idén vég­zett tiszthelyetteseket ezút­tal Tatabányán avatták fel. Vasárnap a zászlódiszbe öl­tözött Űjvárosban került sor az ifjú tiszthelyettesek színpompás katonai ünnep­ségére. Hozzátartozóik, is­merőseik és sok ezer tata­bányai lakos sorfala között díszmenetben vonultak a Felszabadulás térre, ahol Major István ezredes felol­vasta Czinege Lajos hadse­regtábornok, honvédelmi mi­niszter parancsát. A honvé­delmi miniszter gratulált a fiatal tiszthelyetteseknek ab­bpl az alkalomból, hogy eredményesen befejezték ta­nulmányaikat és felkészül­tek önként vállalt, megtisz­telő férfias hivatásuk betöl­tésére. A parancs felolvasá­sa után a tiszthelyettesek fogadalmat tettek arra, hogy a haza védelmében, leendő parancsnoki beosztásuk tel­jesítésében, beosztottaik ne­velésében a néphadsereg hi­vatásos állományú tagjához méltó módon helytállnak. Az ünnepélyes fogada­lomtétel után Kovács Pál altábornagy, honvédelmi mi­niszterhelyettes mondott be­szédet. Utalt arra, hogy hi­vatásuk teljesítésére lelki­ismeretesen felkészült új tiszthelyettesekre az a fel­adat vár. hogv a honvéd­séghez kerülő fiatalokat a haza védelmére kész állam­polgárokká, szocialista em­berré és a haza fegyveres szolgálatából rájuk háruló feladatokat példásan ellátó katonákká neveljék. Az ünnepséget díszmenet zárta. K! özgazdászok fórumán tették fel a kérdést a pénzügyminiszternek: nem félti-e a szocializmust a kis­vállalkozások eblurjánzásától? A válasz ez volt: ..Több félnivalónk van néhány nagy­vállalat tartós deficitjétől, mint a vállal­kozó szellemű, szakmájukhoz értő embe­rek korábbinál szabadabb társulásaitól." Az utóbbi évekre visszatekintve, aligha van olyan kormányrendelet, amely akkora méretű társadalmi vitát váltott ki. mint a kisvállalkozások új formáinak zöld utat nyitó jogszabály. Különböző rendű, rangú emberek jósolgatták: megint maszekvilág lesz Magyarországon — miközben hétvé­gére ők maguk is fusizni híviák a kőmű­vest. a festőt, ha el akarnak végeztetni va­lami halaszthatatlan munkát a portájukon. Óvatosak a vállalatvezetők a házon1 kí­vüli kisválalkc-zások indításával. A körül­tekintés önmagában nem lenne hiba. ám egyre gyakrabban látni, hogv néhány út­törő sémáit, módszereit igyekeznek másol­ni a többiek. Ez pedig éppen a vállalko­zási szellem, az ésszerű keretek közötti kockázat hiányára utal. Közben azonban a gyakorlat, az igények utat törnek maguk­nak. Álljon itt példaként az épületfelújító, -javító nagyvállalat esete. Náluk valóságos népvándorlás indult, miután szolid szöve­gű körlevél tudatta a dolgozókkal: a cé­gekre váró feladatok elvégzésére — mun­kaidő után — vállalati gazdasági munka­közösséget alapíthatnak.- A háromezres lét­számból hétszázan jelentkeztek! Azóta hozzájuk járnak tanulni a társvállalatok. A cégbíróságon a vállalkozók tömege a folyosót is ellepi. Tanácsi alkalmazottak panaszkodnak, hogy annyi munkaközösség ilyen-olyan polgári jogi társaság, kis szö­vetkezet rohamozza őket engedélyért, hogv • nem győzik a papírmunkát. A vállalkozá­sokat azonban sokféle és főként sok hely­ről támadó idegenkedés veszi körül. A fő­hatóságok — különösen az ..állami kassza" őrei — a nyerészkedéstől félnek. Ök sza­bályozni szeretnék, és ezáltal áttekinteni, ellenőrizni a kisvállalkozások működését. A jelek szerint azonban ehhez egvelöre hiányzik az ügvvitel. az egyszerűbb, köny­nyen áttekinthető nyilvántartás. Ma egv öt asztalosból álló vállalati gazdasági munkaközösségnek kilencféle bizonylatot kell rendszeresen vezetnie, nem beszélve az időszakos jelentési kötelezettségekről. Egy könyvelő felkészültségét is meghalad­ná a bizonylati fegyelem hajszálpontos be­tartása. Nem véletlenül riadoznak a túl­zott adminisztrációtól azok szenvedő ala­nyai. akik a korongecsetet vagy a körfű­részt esetleg mesteri módon kezelik, ám a naplófőkönyvek szabályos kitöltéséhez nem értenek. Fura dolog, hogy miközben az unalomig hajtogatjuk az újításokban rejlő tartalékok fontosságát, a munka szer­vezése. ellenőrzése, nyilvántartása terén — tisztelet a kezdeményező kivételnek — rég­óta elavult állapotok uralkodnak. Létezik egy másfajta, ennél sokkal ve­• szélyesebb idegenkedés is a kisvállalkozá­sokkal szemben: a megcsontosodott szem­léletű vállalatvezetők ódzkodása az újtól. Kétségtelen hogy félelmeik nem nélkülöz­nek minden alapot, mégsem elegendőek ahhoz, hogv passzív ellenálásukkal meg­fojtsanak. eredeti irányából eltereljenek egy „felülről" induló, de a tömegek igé­nveivel egyező kezdeményezést. Gyakori panasz, hogy a sok .kis szövi", szerződéses üzlet és társai elszíviák a nagyiparból a jó szakembereket. Ez óhatatlanul bekövetkez­het ott. ahol tétlenül szemlélik a kisvál­lalkozások ..népmozgalmát". Ha azonban megpróbálják azt beépíteni a vállalat mű­ködésébe. saiát gondjaikon is enyhíthetnek ezzel. Hiszen alig akad ma termelő egy­ség, ahol bőségesek az erőforrások. Sokan sanda tekintettel néznek a vár­ható jövedelemkülönbségekre is Kétségte­len. hogy az említett építőipari vállalatnál egy kőműves dudaszóra letenné a szerszá­mot. és továbbra is menne fusizni, ha nem kapná meg a házon belül azt a pénzt vál­lalkozásáért. amit maszekolva megkeres. Jelszó lett a végzett munka szerinti iö­vedelemdifferenciálás. Ám ötven, száz fo­rintos „tétek" senkit sem serkentenek többre, a minőség javítására. Ugyanakkor a termelés irányítóinak nem egyszer be kell látniuk: azért a pénzért, ami ösztön­zésre jut. nem lehetnek maximalisták. Ha példabeli kőművesünk havonta legálisan megkeresi a tíz-tizenkétezer forintiát, env­nyi pénzért már lehet követelni, s ha kell. szigorúan büntetni is. T' természetesen nem kockázatmentes mindaz, ami most elkezdődött. Fennáll a veszélye például annak, hogy az emberek munkaideiükben pihenik ki a szabad időben végzett vállalkozói te­vékenység fáradalmait. Tehetik is. ha hagyják nekik; ha a munkaköri kötelesség­kén rájuk háruló feladat — színvonalában, szervezésében, elszámolási rendjében — messze elmarad attól, amit műszak után végeznek. A kisvállalkozások tehát — köz­vetve — a munka színvonalának minősé­gi javítását is szolgálhatják. A gazdasági élet „újszülöttjeit" ritkán veszi körül pátyolgató szeretet. De nem is baj, ha a kemény próba során az marad meg csupán, ami életképes. Azt viszont magunk is védjük, oltalmazzuk, és — ta­nítsuk meg járni. G. L. F. Népzene négy nyelven Száz fiatal muzsikus, ama­tör népzenész vonóshang­szerén csendültek, fel vasár­nap a népi hagyományokon alapuló muzsika legszebb dallamai. Az amatőr népze­nészek jászberényi táborá­ban magyar, francia, angol és német csoport igyekezett hitelesen eljátszani Bihari, Kodály, Bárdos, továbbá a cigány népzene ismert vagy ismeretlen szerzőinek alko­tásait. A nemzetközi népzenei tábor tíz napig tart. Nagy László felvételei A nyíregyházi Fehér Anna kenderből fon térnlasztikát Belobbant a szeghalmi gázkút Feladat: az égő kút megfékezése Szombaton délután 15 óra 20 perckor Szeghalom tér­ségében a csikéri részen gáz­kitörés történi a 14-es szá­mú kutatófúrásnál. A réteg megnyitása után, miközben a termelőcsöveket, kezdték beépíteni a Nagyalföldi Kő­olajkutató Vállalat szerelői, nagy erővel fejtört a föld­gáz. A feltörés erősségét jel­lemzi, hogy a rétegnyomás körülbelül 300 atmoszféra — ez nagyobb, mint amennyi az 1979 januári zsanai ki­törésnél volt. A gáz 40 mé­ter csövet kilökött a kútból, de még 200 méter a föld­ben maradt, amikor a kitö­résgátlót lezárták. Szomba­ton este megérkeztek Szol­nokról. Szegedről és Oros­iházáról a riasztott védelmi brigádok — s vasárnap haj­nal óta tűzoltókkal együtt mintegy 200-an dolgoznak a kitörés elfojtásán. Vasárnap délután a még bentlevő 200 méter termelőcsövet próbál­ták a gázzal a felszínre hozni. A tűzoltók ugyan víz­ágyúkkal vízfüggönyt képez­ve igyekeztek megakadá­lyozni a szikraképződést, ez azonban nem sikerült, s a kút 15 óra 35 perckor be­lobbant. Személyi sérülés nem t'örtént. Most a már lángoló gáz megfékezése a feladat. 6 boüsk ellenőrzésének tapasztalatai A kereskedelmi felügyelő- nem volt mód. A vállalatok­ségek az év első felében több nál összesen 9 millió forint mint 13 ezer üzletben vizs- értékű készletet áraztattak gálták az áruellátás helyze- át, egyebek közt helytelen tét, a kereskedelmi munka minősítés, osztályba sorolás színvonalát, az eladott ter- és árazás miatt, mékek árának és minőségé- A vásárlóktól a kereske­nek összefüggéseit, a boltok delmi felügyelőségekhez, tisztaságát, valamint a bi- mintegy 900 panasz érkezett zonyLati fegyelmet. A vizsgá­az év első felében. ez 4,3 százalékkal kevesebb, minta kához képest 2 százalékkal á^lTtás latok számához viszonyitva a, elmúlt év azonos idősza­kevesebb — mintegy 3000 • alkalommal tapasztaltak sza­bálytalanságot. Az esetek nagy részében pénzbírságot róttak ki a felelősökre; mintegy 450 boltvezetőt és eladót figyelmeztetésben ré­szesítettek; s néhány eset­ben büntető- és szabálysér­tési feljelentést indítványoz­tak. A legtöbb szabálytalansá­got változatlanul az élelmi­szer-kereskedelemben és a nyosságait mindössze 50-en jelezték; főként iparcikkeket hiányoltak, például a hűtő­ládát, a személygépkocsi gumiabroncsot, a fekete pa­tent harisnyát és a hímző fonalakat. Árdrágítás miatt 83 vásárló tett panaszt. A termékek minőségét és a ga­ranciális javítások elhúzó­dását 140-en kifogásolták, 6 százalékkal többen, mint a múlt év első felében. Főként vendéglátásban tapaszalták. a bútorok garanciális javítá­Az ok legtöbbször a termék- sának hosszú ideje adott árak feltüntetésének hiánya, okot panaszra. Több bejelen­a nem megfelelő minőségű tés érkezett amiatt is. hogy áruk eladása és a higiéniai a vendéglátó vállalatok a előírások megsértése volt. nagyobb rendezvények után A vásárlókat a szabálvsér- az elszámoláskor indokolat­tések feltárása nyomán, lanul többet számolnak a mintegy fél millió forinttal végzett szolgáltatásnál, kártalanították. A vállala- A bejelentések, panaszok toktól és a szövetkezetektől mintegy fele jogosnak bizo­247 ezer forint olyan több- nyúlt, s ezért a felelősökre letbevételt vontak el, amely- 292 ezer forint pénzbírságot re a vásárlók megkárosítása róttak ki, a vásárlókat, mint­révén tettek szert, s a vá- egy 300 ezer forint értékben sárlók kártalanítására már kártalanították.

Next

/
Thumbnails
Contents