Délmagyarország, 1982. augusztus (72. évfolyam, 179-203. szám)

1982-08-10 / 186. szám

4 * Kedd, 1982. augusztus 10: Milyen a szocialista életmód? A háztáji termelés jelentősége Megjelent a Politikai Főiskola Közleménti című folyóirat, 38—39-ediJc száma. Mint a korábbiak, ez a kötet is időszerű témákat vet föl. igen fontos ideológiai, politikai, oktatásmódszertani, történelmi stb. kérdéseket táréval. Andics Jenő a társadalmi tervezésről. Bayer Zoltán pedig a szocilánolitika tartalmának, társadalmi funkcióiának történeti változásairól írt tanulmányt A Szemle rovatban a többi között arról olvashatunk, hogv a 70-es évek során miiven tendenciák érvényesültek a tőkés világgazdasági viszonyok alakulásában, s megismerkedhetünk az albán—kínai kapcsolatok meglazulásának albán értékelésével. A kötetből ezúttal két cikket emelünk ki. illetve ismertetünk. tekintettel arra, hogy sokakat foglalkoztató és erintö problémákat elemeznek. Az egvik Lich József: A szocialista életmódról, á másik Pomoor lstvánné: A háztáji es a kiscaitö gazdaságok szereve az élelmiszer-termelésben eímű írása. Hazánkban már évek óta nem az a fő vitatéma, hogy miből éljünk, hanem az: milyen módon. Ez nyilván azzal is összefügg, hogv az uj életf öl tételek mind szélesebb rétegek számára teszik lenetővé egy sokrétű, egyéni választásokon is nyugvó életmód kialakítását. A szerző rámutat: az, hogy az e létmód témája a tudományos kutatásban éppúgy, mint az oktatásban, propagandában. sajtóban, mindennapi beszédtémáinkban mind nagyobb teret kapott, föltehetően a tudati fejlődéssel függ össze. Az életP. od — úgymond — divattéma lett. Rengeteg írás is napvilágot látott ezzel kapcsolatban. ezeknek azonban csak kisebb hányada nevezhető tudományos értékűnek. Vagv megelégszenek az öszsaegyűjtött tények puszta regisztrálásával. háttérbe szorítva a lényeget, vagy valamiféle elvont, irreális értélieket. kérnek számon a valóságtól, amelyek messze vannak még a tényleges megvalósulástól. Sokan azt mondják, hogy Bzocialista életmód nincs is a valóságban, és megkülönböztetnek munkás, paraszti, értelmiségi, sőt falusi, városi, esetleg diák. kereső, nyugdíjas, családos. magányos stb. életmódot. S valóban egyik legfontosabb föladat minél sokrétűbben föltárni az életmódváltozatokat, hisz végül is arra kell választ adni. hogy mitől lesz az életmód szocialista. Attoi-e. hogv az ember elfogadja a marxizmus alapvető tételeit, és ezeknek megfelelően igyekszik élni? Vagv attól, hogy a társadalmi haladás híve? Netán attól. hogy a kollektivitást, a jó minőségű munkát, a tisztességet. a humanizmust, a béke védelmét tekinti életelvének. De hisz ilyen em. beiek nem szocialista társadalmakban is élnek! Akkor hát? Mások leegyszerűsítik a kérdést, és már megvalósultnak tételeznek föl olyan elméleti tételeket, amelyeket még korántsem igazol a valóság. Fölfektetik, összeállítják a szocialista életmód (.valamilyen szublimált értékeinek listáját, s ami ezektől eltér, azt torzulásnak, negatív jelenségnek, a múlt maradványának minősítik". Mindkét fölfogás időnként kei eredik is. ám ez nem változtat azon. hogy az efíaita egyoldalúságok káros hatással lehetnek a közvéleményre. Az ilyesfajta valoságábrázolások a fekete lakkozás végletétől a moralizáló csalóka ábrándig tériednek. Mindkét véglet akadá.yozza a társadalmi folyamatok tudományos föltárását. és a cselekvésre mozgósítást. Az életmód akkor nevezhető szocialistának, ha egy egyén vagv egy csoport elsajátítja. és magatartásában, életvitelében érvénve. e.'ii a szocializmus alapvető éf.zméit és normált. A szocialista értékek azonban a legtisztább formában is ellentmondásosak lehetnek. Gondoljunk csak a kinekkvrek munkája szerint elv érvényesülésére. A munka értékének megfelelő elosztás differenciált bérezést követel. ugyanakkor a íársadal-. mi egyenlőség követelménye a jövedelmek kiegyenlítődését is jelentené. Ellentmondás jelenleg az is, hogy a szocializmusban erősen védjük. támogatjuk a családot, ha azonban akadályozza a szülők, vagy a gyermekek személyiségének kibontakozását akkor nincs sok értelme a fönntartásának. Sok-sok probléma fölvetődik e téma vizsgálatakor, s természetes, hogy ezek megoldása alaptanulmányozást, további vitát. részletesebb kidolgozást igényelnek — hangsúlyozza befejezésül a cikk szerzője. A mezőgazdasági kistermelésről szóló írós megállapítja. hogv a háztáji és a kisegítő gazdaságok kialakulása szocialista fejlődésünk saiátos terméke. Az átszervezéskor megkönnyítette az egyéni parasztok rátérését a társas nagyüzemi termelésre. s jelentősen kiegészítette a szövetkezeti gazdák közösből eredő fő jövedelmét, javította a falu önellátását. Bzony ha visszatekintünk az ötvenes évek első felére, gyökeres változást tapasztalunk. Akkor az volt a hivatalos s+empont, hogy' a kistermelés napról napra szüli a kapitalista tendenciákat, tenát csak az önellátásban lehet szerepe. Hogy,mi lett a következménye, valamenynyien tudjuk. ..Az MSZMP agrárpolitikájában kezdettől fogva jelentős helyet foglalt el — a szocialista nagyüzemek elsődleges fejlesztése mellett — a háztáji és a kisegítő gazdaságokban rejlő lehetőségek kihasználására való ösztönzés" — írja a szerző, és rámutat, hogy ez objektív szükségszerűség volt: a háztájiban meglevő kapacitások kihasználása a népgazdaságnak és a szövetkezeti gazdáknak egyaránt előnyös. A cikk emlékeztet azokra az intézkedek kre, amelvek a háztáji termelést ösztönözték. A Központi Bizottság 1960. februári, majd 1961.. ugyancsak februári ülésén született határozat, az 1967. évi. úgynevezett tsz-törvény mind azt a célt szolgálja, hogy bővítsék a ház körüli és a kiskertekben a zöldség- és a gyümölcstermelés fokozását. Kétségtelen ezen intézkedéseknek kedvező hatása, ám ugyanakkor •..fönt" és ..lent" is jelentkeztek háztáji ellenes megnyilvánulások (indokolatlan adóemelés, hátrányos megkülönböztetés az értékesítéskor). aminek következtében ismét megtorpant a háztáji te+melés, különösen az állattenyésztésben. Újabb központi rendelkezésekre volt szükség ahhoz, hogv eljussunk a jelenlegi színvonalra. A Minisztertanács 1976os határozata ugyanabban az évben a MÉM rendelete és a TOT ajánlása, a Központi Bizottság 1978 márciusi. majd a XII. pártkongresszus határozata meghozta az eredményt. Ma hazánkban több mint másfél millió háztáji és kisegítő gazdaságot tartanak nyilván, s ezekben mintegv 4,5 millióan dolgoznak. E terület megközelíti az egymillió hektárt, 80 százaléka azonban nagyüzemi gazdálkodásra alkalmatlan. Jelentőségüket jól érzékelteti, hogy ma ezekben a szétszórt apró gazdaságokban található a sertésállomány 53. a tehénállomány 30, a baromfiállomány 73 százaléka. A fólia alatti terület a kisgazdaságokban eléri a 40 millió négyzetmétert, ami 70 százaléka az országos állománynak. Az ötödik ötéves terv végén az ország mezőgazdasága nettó termelésének 45. az árutermelés 23 százaléka származott a kistermelésből. A jövőben a társadalmi átrétegződés folytán valószínűleg növekszik a nem mezőgazdasági főfoglalkozású kistermelők száma, s ez halast gyakorol az állattartás alakulására. Továbbra is fontos agrárpolitikai célunk azonban, hogy föltárjuk és maximálisan hasznosítsuk a mezőgazdasági kistermelésben rejlő lehetőségeket. F. N. I. Segítség a vakoknak A testi fogyatékosságok közül súlyos és gyakori a vakság, amely alatt a látóképesség átmeneti vagy végleges hiányát értjük, a szem különböző részeinek kóros elváltozása következtében. Az egész világon kb. négymillió vak él. A vakság nem jelent teljes munkaképtelenséget, mivel sokféle olyan foglalkozási ág van, amelyekre vakókat is meg lehet tanítani. A vakok nagy száma is indokolja, hogy a világon sokfelé igyekeznek számukra segédeszközöket szerkeszteni és gyártani. A Litvániai Vakok Társaságának kísérleti gyárában például tájékoztató készülékeket fejlesztettek ki. A készülék elvét a természettől, pontosabban a denevérektől lesték el. A készülék „lelke" az úgynevezett akusztikus fényszóró, tehát hallhatatlan ultrahangot kibocsátó sugárforrás és egy, az esetleges reflektált sugarat felfogó érzékelő. Mindkettőt a vak a mellkasán hordja, kis tokban. Hoz* zátartozik még egy transzformáló berendezés, amely az ultrahangot hallható hanggá alakítja át. Valahányszor a vak útjába valamilyen akadály kerül, a reflektált sugarak hallható, figyelmeztető hangot adnak. Minél közelebb van az akadály, annál mélyebb a hang. A vak tehát nemcsak az útjában levő tárgyról, hanem — kellő gyakorlattal — annak távolságáról is tud tájékozódni. A készülék más hangot ad az álló és mást a mozgó tárgyiakról, mást a sima és mást a durva felületekről. Az NSZK-ban az AEG Telefuniken-cégnél pedig egészen új típusú olvasókészüléket szerkesztettek. A műszer a könyvek vagy egyoldalas szövegek betűit Brailler-jelekké alakltja át, amelyeket a vakok ujj hegygyei tapintanak ki. Turisztika Nógrád megye székhelye, Salgótarján ad otthont augusztus 18-tól 23-ig az egyetemisták, főiskolások VII. országos turisztikai találkozójának. A rendezők, a KISZ Központi Bizottsága és a „házigazda" a Nógrád megyei KISZ-bizottság gazdag programot állított össze a turisztikai találkozóra. A négynapos táborozás során több mint ezer egyetemista és főiskolás méri össze ügyességét, vetélkedik. „jegyzőkönyv Huszonegy óra. Az éjszakai ügyelet első bejelentője utcai segélyhívó állomásról telefonál: a főbérlője megöléssel fenyegeti, hazamenni nem tud, ezért kér védelmet. A következő segélykérő idős bácsi. Személyesen jön be az ügyeletre. Az eset hasonló az előzőhöz. Különbség, hogy őt elmebeteg felesége nem engedi be a lakásba. Mindkét helyszínre járőrkocsit küld az ügyeletvezető. Feladatuk: védelmet nyújtani a hozzájuk segítségért fordulóknak. Alig tíz perc múlva fut be az újabb hívás: valaki felvágta az ereit, eszméletlenül fekszik az egyik étterem előtt. Az éjszakai ügyeletről küldik az URH-s kocsit és átszólnak a mentőknek is. A fontos bejelentések között számtalan felesleges telefon. Sokan információs irodának vélik a 07-es számot: szabadtéri jegyek, szálláslehetőségek után érdeklődnek. Autómentőt kérnek. Van, aki csak este veszi észre, hogy eltűnt a pénztárcája, személyi igazolványa, egyéb okmányai. Izgatott szülők este „már" keresik elcsavargott gyerekeiket, és kétségbeesett gyerekek „eltűnt" szüleiket Egy anyuka rendőri segédlettel akarja visszaszerezni elvált férjétől — még reggel elvitt kisfiát. Ilyen esetben nincs mit tenni. Az illetékes szerv a gyámhatóság. * A Csongrád megyei Rendőr-főkapitányság éjszakai ügyeletén kilenc és tíz között gyakran cseng a telefon, s jönnek a Párizsi körúti központba személyesen is panaszra. Egy mozgalmas napot minden bizonnyal izr galmas éjszaka követ. Nyári hétvégén, különösen fizetésnapon nagy a forgalom. Az ügyeletvezető a bejelentések, a segélykérések fontossági-sürgősségi sorrendjében adja az utasításokat URH-n a városban cirkáló járőrcsoportoknak. Kollégája a személyesen érkezőket „fogadja". * Huszonkét óra: az egyik járőrkocsival indulunk most már igazi éjszakai őrjáratra, i Krajnyák József főtörzsőrmesterrel és Hegedűs Miklós őrmesterrel. Ameddig a központból konkrét utasítás nem érkezik, lépésben hhladunk a Belváros fő- és mellékutcáin. HÁZASSÁG Sebők Imre László és dr. Paragi Ilona, dr. Szabó Sándor és Tihanyi Erzsébet, Németh József és Kovács Erzsébet. Mátéfl Miklós és Nagy Margát. Dobi László ós László Rita Beáta, Piacit Tibor és Révész Katalin, Takács Tívdadar Miklós és dr, Berta Ilona, Szombati Mihály 'és Tóth Ilona, Recseg Róbeat Tivadar és Mészáros Judit, Dongó Dénes István és Gyányi Edit. Kardos Intre és Patyi Zsuzsanna, Temesvári Gyula es Pál Emília, dr Fehér—Polgár Pál és Bakai Ágnes Éva. Kökényesy Gábor és. Pintér Ágnes Damkó András és Nagy Erika Mária, Podonyi János és Magyar Erzsébet, Dandi Imre és Kovács Rozália, Csobán László és Odry Zsuzsanna, Dávid Lstván és Juhász Edit. Sztxanyánszki László és Pálfi Éva, dr. Komáromi Zoltán Pál és Szabó Melinda Ikma, Kovács A kos Sándor és Németh Klára, Golhovics Gábor és Szécsiányi Edit Emese Bognár János László és Náezi Marica, Mészáros László és Kovács Éva, Lukács László József és Minyó Mária Anna, Hallét Sándor János es Bitó Ágnes, Hódi József és Takács Györgyi. Kertész István Ferenc es Gábor Julianna, ördögh József és Vörös Ágnes, Hargitai Sándor és Gubina Ildikó Gabriella. Ramek Jenő és Nagy Erzsébet Magdolna Katzenrnayer Janos és Juhász Katalin házasságot kötöttek. SZÜLETÉS Acs-Sdnta Vincének és Gyulai K c vtlinnak Katalin, Király Jenő Imrének és Gaudi Editnek Tai * s. Bús Istvánnak és Nagy V-zsa Katalinnak István, Széli Lajosnak és Kővágó Rozáliának Zoltán, Csongrádi Antalnak és Hegedűs Máriának Balázs. Lestár Józsefnek és Nagy Ilona Mária? i esem nak Balázs. Bartus Sándornak és Kincses Erzsébet Katalinnak Gabriella, Förgeteg Jánosnak es Feketü Matildnak Attila, papdi Gézának és Tompái Irén Emmának Géza László Csehák Antal Jánosnak és Szűcs Ilona Erzsébetnek Szabolcs Antal, Matuszka Józsefnek és Varga Klárának Róbert, Lentner Mihálynak és Lehoczki Máriának Zoltán. Makra Ernő Imrének és Mlskoiczi Klárának Csaba, Ábrahám Mihálynak és Mihály Mariannának Szilvia. Sallal Tibornak és Csikós Zsuzsanna Ildikónak Dánlel Szilárd. Soós Gábornak és dr. Csányi Erzsebetnek Judit, Federer imnének és Orczy Gabriella Juditnak Dóra Nikoletta, Szűcs József Andrásnak és Mityók Irénnek Róbert Kálmán Istvánnak és Varga Gizella Piroskának Tibor István. Miklós Latosnak és Búzás Rozáliának Júlia, Császár Jánosnak és Tajti Rozáliának Ágota, Lantos Lászlónak és Farkas-Csamangó Zsuzsainna Máriáinak László Gábor, dr. Pozsgai István Józsefnek és dr. Bajomi-Nagy Erzsébetnek Lilla Kata. Tóth Lajos Antalnak és Nádudvari Juditnak Gergely, Ónozó István Iimrének és Vörös Margit Erzsébetinek István, Bozsó Miklós Lászlónak és Pálfaivi Olga Ágnesnek Bence Vilmos, Radák Mihálynak és Daróczi Klárának Mónika. Puskó ' Péternek és Kovács Évának Éva, Gonda Jánosnak és Dénes Annának János Csaba, Babaregi Istvánnak és Kormos Mária Zsuzsannának Zoltán, Pintér János Ferencnek és Farkas Erika Máriának Eszter, Nóvák Györgynek és Aranyos Erzsébet Évának György Károly. Tóth Árpádnak és Marczika Gizella Máriának Árpád. Lihczer Jánosnak és .Benke Margitnak Péter Ferenc, Gera Józsefnek és Buknicz Mária Juliannának Krisztina, Juhász Józsefnek és Mészáros Mártának Szilvia Márta, Pósa Lászlónak és Kispál Irénnek Zoltán. Csiszár Lászlónak és Kopasz Klárának Attila Tibor, Zsarnóczki Pálnak és Ancsin-Rodák Magdolna Ibolyának Hajnalka, Valkar Jenőnek és Csizmadia Évának Zsolt Jenő, 1 Molnár Antalnak és Szabó Erikának Zoltán. Vass Jánosnak és Sóvári Etelkának Ildikó, N V met Györgynek és Hornyácsek Máriának Zsolt, Csáki Józsefnek és Rabi Matildnak Dóra. Teászl Istvánnak és Liker Ilona Erzsébetnek István Német Ferencnek és Lázár Zsuzsannának Anikó, Szépe Jánosnak és Stummer Veronikának Erika, dr Kálmán László TibornJk és Adaniik Ágnesnek László Miklós, dr. Mojzes Lászlónak és Dósa Erika Erzsébetnek Krisztina, Péter Józsefnek és Bálint Anikónak Zsolt Attila. Papdi János Mihálynak és Korda Erzsébet Máriának Krisztián, Bíró Lászlónak és Nagy Erzsébetnek Erzsébet Anita, Fekete Istvánnak és Andrási Ágnesnek Csaba. Túri Istvánnak es Retek Máriának Andrea, Asztalos Sándornak és Gajdocsi Zsuzsannának Mónika, Dómján Jánosnak és Szögyi Irmának János, Ábrahám Józsefnek és Tóth Arankának Tamás, Csúri Zoltánnak és Rostás Angélának Edina, Dobóczky Tamásnak és Körmendi Annának László, Tóth Károlynak és Kinczel Judit Emmának Károly. Petrányi Istvannak és Zábrák Ilona Magdolnának Péter, Nagy Ferenc Zoltánnak és Veress Tündensk Milán Zoltán. Kovács Istvánnak és Kopján Gizellának István Fodor László Sándornak és Kukucska Annának László Gábor, Lack Jánosnak és Bapuczi Évának Erika, Bárkányi Lászlónak és Dózsa Éva Ireonek, Péter nevű gyermekük született. HALÁLOZÁS Temesvári Károly, Seres Mihály, Négyökrü IUésné Ördög Teréz. Somogyi János, Batmigartner Márton Nándor, Gregus Mihályné Lipták Zsófia, Zádori János Károly Bitó Lajos. Kormos Ferencné Horváth Matilfi, dr. Minker Emil, Horváth Mihály, Kertész Dezső, Szikona Ferencné Gondi Maria. Maroti János, Koncz Jánosnó Horváth Anna. Terhes Józsefné Bohán Mária, Weizer Vilmos Kupecz.uk László, dr. Jászfalusi Lajos, Ger.a József. Gulyás László, HajdúMolnár István. Kecskeméti Istvánná Terhes Margit, Ocskó József' István, Nagy Ferencné Mihálkovits Rozál Jani Ferencné £zabó Anna. Hulknan Lászlómé Dudás Viktória, Nagy Józsefné Huhn Borbála Magdolna, Vandzsó Józsefné Horváth Erzsébet, Halász Ferencné Forgó Matild. Domonkos Jenőné Kotogány Ilona, Mélykúti Elemér István, Vass Gézámé Hajnal Anna, Sallai Ferencné Bódis Magdolna Sebőik Antal.né Szántó Mária, Kis János, Lehotai Mátyás. ördög Sándor, Rozs János, Fülöp Irén, Pálinkó lstvánné Tóth Aranka Erzsébet, Varga Jözsefné Vas Piroska, Zombori Sándorné Zakar Mária, Kovács István meghalt. Nyári estéken, tíz utárt még javában lüktet a város. Olyan élénk, mint máskor a délutáni csúcsban. Nyáron, sok az idegen, s talán később is lesz álmos az ember. A divatos éttermek, presszók teraszain „táblás ház". Zömében fiatalok szórakoznak a meghosszabbított szombat estén. A centrumban hömpölyög a tömeg, a kijjebb eső részeken kihaltak az utcák. A Nagyállomás és a Marx tér környéke csendes, Szúrópróbaszerű igazoltatások. * Pontban fél tizenegykor szólal meg először az autórádió. Egy leány&zállásra kell mennünk. Fiatal srácok „ostromolják" az épületet, be akarnak mászni az ablakokon, a bejelentés szerint. Percek alatt érünk oda. Sehol senki. Kiderül, hogy előre megbeszélt randevúról volt szó. Rómeó azonban idejében továbbállt, Júliát a nevelőnő veszi gondjaiba. A kocsiban nevetünk az éjsza. kai szerelmi történeten. Fél óra múlva már családi veszekedés helyszínére érkezünk. A perpatvar szereplői az éjszakai járőrök, előtt nem ismeretlenek. Itt mindig minden a megszokott forgatókönyv szerint történik. A jól ismert képlet: részeg* férj, összetört berendezés, utcára vert 'gyermek és feleség, ideges, rémült lakótársak. A férj csak addig „bátor" és „erős", míg meg nem érkezünk. A „nagyjelenetnél" már sírva fakad, mindent bán és bocsánatért esdekel Egy hónap vagy két hét múlva, de lehet, hogy már holnap újra megmutatja: ő a család ura. * Újszeged: éjjel' 1 óra. Egy kiskatona inti le kocsinkat. Mellette magas fiatalember. Legalább 40 évesnek nézem, pedig csak 25. Az alkohol és a börtön a valónál több évet láttat az arcokon, Egy lépcsőházban bolyongott. Ki tudja, miért? Zavart, alázatos és folyamatosan hazudik. Személyi igazolvány hiányában a központban ellenőrzik állításait. Egy hónapja szabadult, állandó munkahelye nincs, rendőri felügyelet alatt áll. A mai éjszakát már a rendőrségen, tölti. A „sétaautózás" közben is van tennivaló: ébresztgetni a földön alvó részegeket, igazoltatni az úgynevezett gyanús személyeket, csendre inteni a hangoskodó társaságokat, körbenézni a szórakozóhelyeket, átsétálni az elhagyott parkokon. Fél négykor sípol újra az autórádió. Irány: Mórahalom. Az út szélén . fejtetőre állt személygépkocsit találtak. A motor még meleg, ember se a roncsok között, se a környéken. Az első gondolatunk az, bizonyára nem vették ész-e a sérültet a sötétben. Száguldunk, a tetőn villog a kék fény. A szirénát ilyenkor még nem kell bekapcsolni. Szürkül amikor megérkezünk. Hajniiban az autóroncs mellett világosodik ránk. Emberi ésszel nehezen fogható fel, hogyan menekülhetett meg innen élve ember. Üjra és újra átviz.seál.iuk, most már narmali világosban a körnvéket: teremtett lélek sehol. A köznontban a rendszám alapján kiderítik, kié az autó. Az üdveiét vezet 5 utasítása az. térjünk vissza a városba, mert a közlekedésiek veszik át az ügyet. Reggel hatkor még egv utolsó kö-.séta a Belvárosban. Egy átlagos éjszaka volt. Estére újra indul minden ugyanígy. Az éjszakai fáradtság nem pihenhető ki nappali alvással. Kalocsai Katalin