Délmagyarország, 1982. augusztus (72. évfolyam, 179-203. szám)

1982-08-10 / 186. szám

4 * Kedd, 1982. augusztus 10: Milyen a szocialista életmód? A háztáji termelés jelentősége Megjelent a Politikai Főiskola Közleménti című folyó­irat, 38—39-ediJc száma. Mint a korábbiak, ez a kötet is időszerű témákat vet föl. igen fontos ideológiai, politikai, oktatásmódszertani, történelmi stb. kérdéseket táréval. An­dics Jenő a társadalmi tervezésről. Bayer Zoltán pedig a szocilánolitika tartalmának, társadalmi funkcióiának törté­neti változásairól írt tanulmányt A Szemle rovatban a többi között arról olvashatunk, hogv a 70-es évek során mi­iven tendenciák érvényesültek a tőkés világgazdasági vi­szonyok alakulásában, s megismerkedhetünk az albán—kí­nai kapcsolatok meglazulásának albán értékelésével. A kötetből ezúttal két cikket emelünk ki. illetve ismer­tetünk. tekintettel arra, hogy sokakat foglalkoztató és erintö problémákat elemeznek. Az egvik Lich József: A szocialista életmódról, á másik Pomoor lstvánné: A háztáji es a kiscaitö gazdaságok szereve az élelmiszer-termelésben eímű írása. Hazánkban már évek óta nem az a fő vitatéma, hogy miből éljünk, hanem az: milyen módon. Ez nyilván azzal is összefügg, hogv az uj életf öl tételek mind széle­sebb rétegek számára teszik lenetővé egy sokrétű, egyé­ni választásokon is nyugvó életmód kialakítását. A szer­ző rámutat: az, hogy az e létmód témája a tudomá­nyos kutatásban éppúgy, mint az oktatásban, propa­gandában. sajtóban, minden­napi beszédtémáinkban mind nagyobb teret kapott, föltehetően a tudati fejlő­déssel függ össze. Az élet­P. od — úgymond — divat­téma lett. Rengeteg írás is napvilágot látott ezzel kap­csolatban. ezeknek azonban csak kisebb hányada nevez­hető tudományos értékűnek. Vagv megelégszenek az ösz­saegyűjtött tények puszta regisztrálásával. háttérbe szorítva a lényeget, vagy va­lamiféle elvont, irreális ér­télieket. kérnek számon a valóságtól, amelyek messze vannak még a tényleges megvalósulástól. Sokan azt mondják, hogy Bzocialista életmód nincs is a valóságban, és megkülön­böztetnek munkás, paraszti, értelmiségi, sőt falusi, váro­si, esetleg diák. kereső, nyugdíjas, családos. magá­nyos stb. életmódot. S va­lóban egyik legfontosabb föladat minél sokrétűbben föltárni az életmódváltoza­tokat, hisz végül is arra kell választ adni. hogy mitől lesz az életmód szocialista. At­toi-e. hogv az ember elfo­gadja a marxizmus alapve­tő tételeit, és ezeknek meg­felelően igyekszik élni? Vagv attól, hogy a társadal­mi haladás híve? Netán at­tól. hogy a kollektivitást, a jó minőségű munkát, a tisz­tességet. a humanizmust, a béke védelmét tekinti élet­elvének. De hisz ilyen em. beiek nem szocialista társa­dalmakban is élnek! Akkor hát? Mások leegyszerűsítik a kérdést, és már megvalósult­nak tételeznek föl olyan el­méleti tételeket, amelyeket még korántsem igazol a va­lóság. Fölfektetik, összeállít­ják a szocialista életmód (.valamilyen szublimált érté­keinek listáját, s ami ezek­től eltér, azt torzulásnak, negatív jelenségnek, a múlt maradványának minősítik". Mindkét fölfogás időnként kei eredik is. ám ez nem változtat azon. hogy az ef­íaita egyoldalúságok káros hatással lehetnek a közvé­leményre. Az ilyesfajta va­loságábrázolások a fekete lakkozás végletétől a mora­lizáló csalóka ábrándig tér­iednek. Mindkét véglet aka­dá.yozza a társadalmi folya­matok tudományos föltárá­sát. és a cselekvésre moz­gósítást. Az életmód akkor nevez­hető szocialistának, ha egy egyén vagv egy csoport el­sajátítja. és magatartásá­ban, életvitelében érvénve. e.'ii a szocializmus alapvető éf.zméit és normált. A szo­cialista értékek azonban a legtisztább formában is el­lentmondásosak lehetnek. Gondoljunk csak a kinek­kvrek munkája szerint elv érvényesülésére. A munka értékének megfelelő elosztás differenciált bérezést köve­tel. ugyanakkor a íársadal-. mi egyenlőség követelménye a jövedelmek kiegyenlítődé­sét is jelentené. Ellentmon­dás jelenleg az is, hogy a szocializmusban erősen véd­jük. támogatjuk a családot, ha azonban akadályozza a szülők, vagy a gyermekek személyiségének kibontako­zását akkor nincs sok értel­me a fönntartásának. Sok-sok probléma fölvető­dik e téma vizsgálatakor, s természetes, hogy ezek meg­oldása alaptanulmányozást, további vitát. részletesebb kidolgozást igényelnek — hangsúlyozza befejezésül a cikk szerzője. A mezőgazdasági kister­melésről szóló írós megál­lapítja. hogv a háztáji és a kisegítő gazdaságok kialaku­lása szocialista fejlődésünk saiátos terméke. Az átszer­vezéskor megkönnyítette az egyéni parasztok rátérését a társas nagyüzemi termelés­re. s jelentősen kiegészítette a szövetkezeti gazdák közös­ből eredő fő jövedelmét, ja­vította a falu önellátását. Bzony ha visszatekintünk az ötvenes évek első felére, gyökeres változást tapaszta­lunk. Akkor az volt a hiva­talos s+empont, hogy' a kis­termelés napról napra szüli a kapitalista tendenciákat, tenát csak az önellátásban lehet szerepe. Hogy,mi lett a következménye, valameny­nyien tudjuk. ..Az MSZMP agrárpoliti­kájában kezdettől fogva je­lentős helyet foglalt el — a szocialista nagyüzemek el­sődleges fejlesztése mellett — a háztáji és a kisegítő gazdaságokban rejlő lehető­ségek kihasználására való ösztönzés" — írja a szerző, és rámutat, hogy ez objektív szükségszerűség volt: a ház­tájiban meglevő kapacitások kihasználása a népgazdaság­nak és a szövetkezeti gaz­dáknak egyaránt előnyös. A cikk emlékeztet azokra az intézkedek kre, amelvek a háztáji termelést ösztönöz­ték. A Központi Bizottság 1960. februári, majd 1961.. ugyancsak februári ülésén született határozat, az 1967. évi. úgynevezett tsz-törvény mind azt a célt szolgálja, hogy bővítsék a ház kö­rüli és a kiskertekben a zöldség- és a gyümölcster­melés fokozását. Kétségtelen ezen intézkedéseknek kedve­ző hatása, ám ugyanakkor •..fönt" és ..lent" is jelent­keztek háztáji ellenes meg­nyilvánulások (indokolatlan adóemelés, hátrányos meg­különböztetés az értékesítés­kor). aminek következtében ismét megtorpant a háztáji te+melés, különösen az ál­lattenyésztésben. Újabb köz­ponti rendelkezésekre volt szükség ahhoz, hogv eljus­sunk a jelenlegi színvonal­ra. A Minisztertanács 1976­os határozata ugyanabban az évben a MÉM rendelete és a TOT ajánlása, a Köz­ponti Bizottság 1978 márciu­si. majd a XII. pártkong­resszus határozata meghozta az eredményt. Ma hazánkban több mint másfél millió háztáji és ki­segítő gazdaságot tartanak nyilván, s ezekben mintegv 4,5 millióan dolgoznak. E terület megközelíti az egy­millió hektárt, 80 százaléka azonban nagyüzemi gazdál­kodásra alkalmatlan. Jelen­tőségüket jól érzékelteti, hogy ma ezekben a szétszórt apró gazdaságokban találha­tó a sertésállomány 53. a te­hénállomány 30, a baromfi­állomány 73 százaléka. A fó­lia alatti terület a kisgazda­ságokban eléri a 40 millió négyzetmétert, ami 70 szá­zaléka az országos állomány­nak. Az ötödik ötéves terv végén az ország mezőgazda­sága nettó termelésének 45. az árutermelés 23 százaléka származott a kistermelésből. A jövőben a társadalmi átrétegződés folytán valószí­nűleg növekszik a nem me­zőgazdasági főfoglalkozású kistermelők száma, s ez ha­last gyakorol az állattartás alakulására. Továbbra is fontos agrárpolitikai célunk azonban, hogy föltárjuk és maximálisan hasznosítsuk a mezőgazdasági kistermelés­ben rejlő lehetőségeket. F. N. I. Segítség a vakoknak A testi fogyatékosságok kö­zül súlyos és gyakori a vak­ság, amely alatt a látóké­pesség átmeneti vagy vég­leges hiányát értjük, a szem különböző részeinek kóros elváltozása következtében. Az egész világon kb. négy­millió vak él. A vakság nem jelent teljes munkakép­telenséget, mivel sokféle olyan foglalkozási ág van, amelyekre vakókat is meg lehet tanítani. A vakok nagy száma is indokolja, hogy a világon sokfelé igyekeznek számukra segédeszközöket szerkeszte­ni és gyártani. A Litvániai Vakok Társaságának kísér­leti gyárában például tájé­koztató készülékeket fejlesz­tettek ki. A készülék elvét a természettől, pontosabban a denevérektől lesték el. A készülék „lelke" az úgyne­vezett akusztikus fényszóró, tehát hallhatatlan ultrahan­got kibocsátó sugárforrás és egy, az esetleges reflektált sugarat felfogó érzékelő. Mindkettőt a vak a mellka­sán hordja, kis tokban. Hoz* zátartozik még egy transz­formáló berendezés, amely az ultrahangot hallható hanggá alakítja át. Vala­hányszor a vak útjába va­lamilyen akadály kerül, a reflektált sugarak hallható, figyelmeztető hangot adnak. Minél közelebb van az aka­dály, annál mélyebb a hang. A vak tehát nemcsak az út­jában levő tárgyról, hanem — kellő gyakorlattal — an­nak távolságáról is tud tá­jékozódni. A készülék más hangot ad az álló és mást a mozgó tárgyiakról, mást a sima és mást a durva fe­lületekről. Az NSZK-ban az AEG Telefuniken-cégnél pedig egé­szen új típusú olvasóké­szüléket szerkesztettek. A műszer a könyvek vagy egyoldalas szövegek betűit Brailler-jelekké alakltja át, amelyeket a vakok ujj hegy­gyei tapintanak ki. Turisztika Nógrád megye székhelye, Salgótarján ad otthont au­gusztus 18-tól 23-ig az egye­temisták, főiskolások VII. országos turisztikai találko­zójának. A rendezők, a KISZ Központi Bizottsága és a „házigazda" a Nógrád me­gyei KISZ-bizottság gazdag programot állított össze a turisztikai találkozóra. A négynapos táborozás során több mint ezer egyetemista és főiskolás méri össze ügyességét, vetélkedik. „jegyzőkönyv Huszonegy óra. Az éjsza­kai ügyelet első bejelentője utcai segélyhívó állomásról telefonál: a főbérlője meg­öléssel fenyegeti, hazamen­ni nem tud, ezért kér vé­delmet. A következő se­gélykérő idős bácsi. Szemé­lyesen jön be az ügyeletre. Az eset hasonló az előzőhöz. Különbség, hogy őt elmebe­teg felesége nem engedi be a lakásba. Mindkét helyszín­re járőrkocsit küld az ügye­letvezető. Feladatuk: vé­delmet nyújtani a hozzájuk segítségért fordulóknak. Alig tíz perc múlva fut be az újabb hívás: valaki fel­vágta az ereit, eszméletlenül fekszik az egyik étterem előtt. Az éjszakai ügyelet­ről küldik az URH-s ko­csit és átszólnak a mentők­nek is. A fontos bejelentések kö­zött számtalan felesleges te­lefon. Sokan információs irodának vélik a 07-es szá­mot: szabadtéri jegyek, szál­láslehetőségek után érdek­lődnek. Autómentőt kérnek. Van, aki csak este veszi észre, hogy eltűnt a pénz­tárcája, személyi igazolvá­nya, egyéb okmányai. Izga­tott szülők este „már" ke­resik elcsavargott gyerekei­ket, és kétségbeesett gye­rekek „eltűnt" szüleiket Egy anyuka rendőri segédlettel akarja visszaszerezni elvált férjétől — még reggel el­vitt kisfiát. Ilyen esetben nincs mit tenni. Az illeté­kes szerv a gyámhatóság. * A Csongrád megyei Rend­őr-főkapitányság éjszakai ügyeletén kilenc és tíz kö­zött gyakran cseng a tele­fon, s jönnek a Párizsi kör­úti központba személyesen is panaszra. Egy mozgalmas napot minden bizonnyal izr galmas éjszaka követ. Nyá­ri hétvégén, különösen fi­zetésnapon nagy a forgalom. Az ügyeletvezető a beje­lentések, a segélykérések fontossági-sürgősségi sor­rendjében adja az utasításo­kat URH-n a városban cir­káló járőrcsoportoknak. Kol­légája a személyesen érke­zőket „fogadja". * Huszonkét óra: az egyik járőrkocsival indulunk most már igazi éjszakai őrjáratra, i Krajnyák József főtörzsőr­mesterrel és Hegedűs Mik­lós őrmesterrel. Ameddig a központból konkrét utasí­tás nem érkezik, lépésben hhladunk a Belváros fő- és mellékutcáin. HÁZASSÁG Sebők Imre László és dr. Paragi Ilona, dr. Szabó Sándor és Tiha­nyi Erzsébet, Németh József és Kovács Erzsébet. Mátéfl Miklós és Nagy Margát. Dobi László ós László Rita Beáta, Piacit Ti­bor és Révész Katalin, Takács Tívdadar Miklós és dr, Berta Ilona, Szombati Mihály 'és Tóth Ilona, Recseg Róbeat Tivadar és Mészáros Judit, Dongó Dé­nes István és Gyányi Edit. Kar­dos Intre és Patyi Zsuzsanna, Temesvári Gyula es Pál Emília, dr Fehér—Polgár Pál és Bakai Ágnes Éva. Kökényesy Gábor és. Pintér Ágnes Damkó András és Nagy Erika Mária, Podonyi Já­nos és Magyar Erzsébet, Dandi Imre és Kovács Rozália, Csobán László és Odry Zsuzsanna, Dá­vid Lstván és Juhász Edit. Sztxa­nyánszki László és Pálfi Éva, dr. Komáromi Zoltán Pál és Szabó Melinda Ikma, Kovács A kos Sándor és Németh Klára, Golhovics Gábor és Szécsiányi Edit Emese Bognár János László és Náezi Marica, Mészá­ros László és Kovács Éva, Lukács László József és Minyó Mária Anna, Hallét Sándor Já­nos es Bitó Ágnes, Hódi József és Takács Györgyi. Kertész Ist­ván Ferenc es Gábor Julianna, ördögh József és Vörös Ágnes, Hargitai Sándor és Gubina Ildikó Gabriella. Ramek Jenő és Nagy Erzsébet Magdolna Katzenrnayer Janos és Juhász Katalin házas­ságot kötöttek. SZÜLETÉS Acs-Sdnta Vincének és Gyulai K c vtlinnak Katalin, Király Jenő Imrének és Gaudi Editnek Ta­i * s. Bús Istvánnak és Nagy V-zsa Katalinnak István, Széli Lajosnak és Kővágó Rozáliának Zoltán, Csongrádi Antalnak és Hegedűs Máriának Balázs. Lestár Józsefnek és Nagy Ilona Mária? i esem nak Balázs. Bartus Sándornak és Kincses Erzsébet Katalinnak Gabriella, Förgeteg Jánosnak es Feketü Matildnak Attila, papdi Gézának és Tompái Irén Emmá­nak Géza László Csehák Antal Jánosnak és Szűcs Ilona Erzsé­betnek Szabolcs Antal, Matuszka Józsefnek és Varga Klárának Róbert, Lentner Mihálynak és Lehoczki Máriának Zoltán. Mak­ra Ernő Imrének és Mlskoiczi Klárának Csaba, Ábrahám Mi­hálynak és Mihály Mariannának Szilvia. Sallal Tibornak és Csi­kós Zsuzsanna Ildikónak Dánlel Szilárd. Soós Gábornak és dr. Csányi Erzsebetnek Judit, Fede­rer imnének és Orczy Gabriella Juditnak Dóra Nikoletta, Szűcs József Andrásnak és Mityók Irénnek Róbert Kálmán István­nak és Varga Gizella Piroská­nak Tibor István. Miklós Latos­nak és Búzás Rozáliának Júlia, Császár Jánosnak és Tajti Ro­záliának Ágota, Lantos Lászlónak és Farkas-Csamangó Zsuzsainna Máriáinak László Gábor, dr. Pozsgai István Józsefnek és dr. Bajomi-Nagy Erzsébetnek Lilla Kata. Tóth Lajos Antalnak és Nádudvari Juditnak Gergely, Ónozó István Iimrének és Vörös Margit Erzsébetinek István, Bo­zsó Miklós Lászlónak és Pálfaivi Olga Ágnesnek Bence Vilmos, Radák Mihálynak és Daróczi Klárának Mónika. Puskó ' Péter­nek és Kovács Évának Éva, Gonda Jánosnak és Dénes An­nának János Csaba, Babaregi Istvánnak és Kormos Mária Zsuzsannának Zoltán, Pintér Já­nos Ferencnek és Farkas Erika Máriának Eszter, Nóvák György­nek és Aranyos Erzsébet Évá­nak György Károly. Tóth Ár­pádnak és Marczika Gizella Máriának Árpád. Lihczer János­nak és .Benke Margitnak Péter Ferenc, Gera Józsefnek és Buk­nicz Mária Juliannának Kriszti­na, Juhász Józsefnek és Mé­száros Mártának Szilvia Márta, Pósa Lászlónak és Kispál Irén­nek Zoltán. Csiszár Lászlónak és Kopasz Klárának Attila Ti­bor, Zsarnóczki Pálnak és An­csin-Rodák Magdolna Ibolyának Hajnalka, Valkar Jenőnek és Csizmadia Évának Zsolt Jenő, 1 Molnár Antalnak és Szabó Eri­kának Zoltán. Vass Jánosnak és Sóvári Etelkának Ildikó, N V met Györgynek és Hornyácsek Máriának Zsolt, Csáki Józsefnek és Rabi Matildnak Dóra. Teászl Istvánnak és Liker Ilona Erzsé­betnek István Német Ferencnek és Lázár Zsuzsannának Anikó, Szépe Jánosnak és Stummer Veronikának Erika, dr Kálmán László TibornJk és Adaniik Ágnesnek László Miklós, dr. Mojzes Lászlónak és Dósa Erika Erzsébetnek Krisztina, Péter Jó­zsefnek és Bálint Anikónak Zsolt Attila. Papdi János Mihálynak és Korda Erzsébet Máriának Krisztián, Bíró Lászlónak és Nagy Erzsébetnek Erzsébet Anita, Fe­kete Istvánnak és Andrási Ág­nesnek Csaba. Túri Istvánnak es Retek Máriának Andrea, Asztalos Sándornak és Gajdocsi Zsuzsannának Mónika, Dómján Jánosnak és Szögyi Irmának János, Ábrahám Józsefnek és Tóth Arankának Tamás, Csúri Zoltánnak és Rostás Angélának Edina, Dobóczky Tamásnak és Körmendi Annának László, Tóth Károlynak és Kinczel Judit Em­mának Károly. Petrányi Istvan­nak és Zábrák Ilona Magdolná­nak Péter, Nagy Ferenc Zoltán­nak és Veress Tündensk Milán Zoltán. Kovács Istvánnak és Kopján Gizellának István Fodor László Sándornak és Kukucska Annának László Gábor, Lack Jánosnak és Bapuczi Évának Erika, Bárkányi Lászlónak és Dózsa Éva Ireonek, Péter nevű gyermekük született. HALÁLOZÁS Temesvári Károly, Seres Mi­hály, Négyökrü IUésné Ördög Teréz. Somogyi János, Batmi­gartner Márton Nándor, Gregus Mihályné Lipták Zsófia, Zádori János Károly Bitó Lajos. Kor­mos Ferencné Horváth Matilfi, dr. Minker Emil, Horváth Mi­hály, Kertész Dezső, Szikona Ferencné Gondi Maria. Maroti János, Koncz Jánosnó Horváth Anna. Terhes Józsefné Bohán Mária, Weizer Vilmos Kupecz.uk László, dr. Jászfalusi Lajos, Ger.a József. Gulyás László, Hajdú­Molnár István. Kecskeméti Ist­vánná Terhes Margit, Ocskó József' István, Nagy Ferencné Mihálkovits Rozál Jani Ferenc­né £zabó Anna. Hulknan László­mé Dudás Viktória, Nagy Jó­zsefné Huhn Borbála Magdolna, Vandzsó Józsefné Horváth Er­zsébet, Halász Ferencné Forgó Matild. Domonkos Jenőné Koto­gány Ilona, Mélykúti Elemér István, Vass Gézámé Hajnal Anna, Sallai Ferencné Bódis Magdolna Sebőik Antal.né Szántó Mária, Kis János, Lehotai Má­tyás. ördög Sándor, Rozs János, Fülöp Irén, Pálinkó lstvánné Tóth Aranka Erzsébet, Varga Jözsefné Vas Piroska, Zombori Sándorné Zakar Mária, Kovács István meghalt. Nyári estéken, tíz utárt még javában lüktet a város. Olyan élénk, mint máskor a délutáni csúcsban. Nyáron, sok az idegen, s talán ké­sőbb is lesz álmos az em­ber. A divatos éttermek, presszók teraszain „táblás ház". Zömében fiatalok szó­rakoznak a meghosszabbított szombat estén. A centrumban hömpölyög a tömeg, a kijjebb eső ré­szeken kihaltak az utcák. A Nagyállomás és a Marx tér környéke csendes, Szúró­próbaszerű igazoltatások. * Pontban fél tizenegykor szólal meg először az autó­rádió. Egy leány&zállásra kell mennünk. Fiatal srácok „ost­romolják" az épületet, be akarnak mászni az ablako­kon, a bejelentés szerint. Percek alatt érünk oda. Se­hol senki. Kiderül, hogy elő­re megbeszélt randevúról volt szó. Rómeó azonban idejében továbbállt, Júliát a nevelőnő veszi gondjaiba. A kocsiban nevetünk az éjsza. kai szerelmi történeten. Fél óra múlva már családi veszekedés helyszínére ér­kezünk. A perpatvar sze­replői az éjszakai járőrök, előtt nem ismeretlenek. Itt mindig minden a megszokott forgatókönyv szerint törté­nik. A jól ismert képlet: részeg* férj, összetört be­rendezés, utcára vert 'gyer­mek és feleség, ideges, ré­mült lakótársak. A férj csak addig „bátor" és „erős", míg meg nem érkezünk. A „nagyjelenetnél" már sírva fakad, mindent bán és bo­csánatért esdekel Egy hó­nap vagy két hét múlva, de lehet, hogy már holnap újra megmutatja: ő a család ura. * Újszeged: éjjel' 1 óra. Egy kiskatona inti le kocsinkat. Mellette magas fiatalember. Legalább 40 évesnek né­zem, pedig csak 25. Az al­kohol és a börtön a valónál több évet láttat az arcokon, Egy lépcsőházban bolyongott. Ki tudja, miért? Zavart, alá­zatos és folyamatosan ha­zudik. Személyi igazolvány hiányában a központban el­lenőrzik állításait. Egy hó­napja szabadult, állandó munkahelye nincs, rendőri felügyelet alatt áll. A mai éjszakát már a rendőrségen, tölti. A „sétaautózás" közben is van tennivaló: ébresztgetni a földön alvó részegeket, iga­zoltatni az úgynevezett gya­nús személyeket, csendre in­teni a hangoskodó társasá­gokat, körbenézni a szórako­zóhelyeket, átsétálni az el­hagyott parkokon. Fél négykor sípol újra az autórádió. Irány: Móraha­lom. Az út szélén . fejtetőre állt személygépkocsit talál­tak. A motor még meleg, ember se a roncsok között, se a környéken. Az első gondolatunk az, bizonyára nem vették ész-e a sérültet a sötétben. Száguldunk, a tetőn villog a kék fény. A szirénát ilyenkor még nem kell bekapcsolni. Szürkül amikor megérkezünk. Haj­niiban az autóroncs mellett világosodik ránk. Emberi ésszel nehezen fogható fel, hogyan menekülhetett meg innen élve ember. Üjra és újra átviz.seál.iuk, most már narmali világosban a kör­nvéket: teremtett lélek se­hol. A köznontban a rend­szám alapján kiderítik, kié az autó. Az üdveiét vezet 5 utasítása az. térjünk vissza a városba, mert a közleke­désiek veszik át az ügyet. Reggel hatkor még egv utolsó kö-.séta a Belváros­ban. Egy átlagos éjszaka volt. Estére újra indul minden ugyanígy. Az éjszakai fá­radtság nem pihenhető ki nappali alvással. Kalocsai Katalin

Next

/
Thumbnails
Contents