Délmagyarország, 1982. augusztus (72. évfolyam, 179-203. szám)

1982-08-06 / 183. szám

Péntek", 1982. augusztus 6. 35 3 •MRIMO.' Elhunyt Sallai Ferencné I Takarékos talajművelés Augusztus ?-án, 71 éves korában rövid, súlyos betegség után elhunyt Sallai Ferencne, a munkásmozgalom régi szegedi harcosa. Gyurity községben született "zerém miegyében, 1911. augusztus 16-án, szegényparaszti családban.' Tizennégy éves korától háztartási alkalmazottként már kenyérkereső volt. A munkásmozgalommal Deszken, 1925-ben került közelebbi Kapcsolatba, párttagsága 1929-ből datálódik. Férje oldalán részt vett a munkások, parasztok szociális helyzetének javításáért folytatott harcokban, a fasiszta szervezetek elleni megmozdulásokban. Még a szovjet csapatok megérkezése előtti napokban — kapcsolatba lépve a Deszken tevékenykedő jugoszláv partizánokkal — részt vett az antifasiszta községi tanács megszervezésében. A felszabadulást követő hetekben Szegeden kivette részét a pártszervező munkából, a kommunista sajtó terjesztéséből, majd a deszki földosztásból. Később különböző fontos beosztásokban dolgozott. Az ellenforradalom alatt segítette a karhatalom szervezésé*. Ezt követően, megromlott egészségi állapota következtében, mindenek előtt társadalmi tevékenységet végzett. Munkásságáért 1967-ben a Szocialista Hazáért Érdemrenddel, 1970-ben pedig Felszabadulási Jubileumi Emlékéremmel tüntették ki. Sallai Ferencné temetéséről később történik intézkedés. AZ MSZMP HpZEGED VAROS! BIZOTTSÁG A Az e.—rgia takarékos Js nedvességmegörző talajművelésről rendeztek tanácskozást. és gyakorlati bemutatót csütörtökön a Pest megyei Kartalon. A tanácskozás előadói elmondták. hogy a jelenlegi erőgépekkel és talajművelő eszközökkel is lehet számottevő megtakarítást elérni, így például azzal, hogy a meglevő talajművelő eszközökhöz választják ki a megfelelő erőgépeket. Jó nénány új műszaki megoldás 's segíti az üzemanyag-takarékosságot. A hagyományos szántást gazdaságosabbá teszik a változtatható szélességű ekék és más talajművelő eszközök, melyeknek gyártása amerikai licencek alapján elkezdődött, más típusoké a közeljövőben kezdődik a Rába gyáraiban. Keverik a lisztet az új üzemben Tejbegríz, panírozó- és fánkporok Lisztfeldolgozó Dócon Csikós Zoltán odabrummog a targoncával a fényes tartályhoz, alányúl, óvatosa n< a helyére emeli a vasállványon, majd megy a másik hatalmas, tejeskanna kinézetű tartályhoz. Azt meg a fotómacskának adja — mondja az üzemvezető, s máris magyarázza Dócon, a szentesi üzem házi találmányának lényégét, amely szerint a helyére illesztett tartály hintál, forog és minden a kívánalmaknak megfelelően rázódik. Közben Lázár István, ki a kék boltosköperíyét cserélte feli érre. mintha tévéteniszt irányítana, olyan finomsággal igazíttatja a csonkokra a nehéz rakományt. Mindez a dóci lisztfcidolgozóban történik, amikor i» a fehérköpenyes társaság készülődik a bemutatóra. Papp Ferenc műszakvezető segít eligazodni: — Április óta próbáljuk már a gépsort, a szakemberek. már be is állították, most jönnek a vállalattól és kis ünnepségen fölavatják. Most már teljes erővel dolgozunk. .. A munkák sorát Mezeyné Bánfalvi Mariann üzemvezető mutatja meg. Több szakasza vaii, míg a zsákos lisztből meglesz a kívánt kis zacskó keverék. A lényege, hogy az ügyes masinák a lisztet összekeverik tojással, :neg amivel kell, s az ilyen irhoz csak vizet önt a háasszonv s már görgetheti 'enne a bécsi vagy a párizsiszeletet. A dóci üzemben a panirporon kivül több félkész termék is készül. Egy műszakban 17-en dolgoznak és a tervek szerint évente akár háromezer tonna elókevert port is el tudnak küldeni a konyháknak, a háziasszonyoknak. Az. üzemben szép ebédlöt és majdnem irigylésre méltó öltözőt is építettek, mindezt a vállalat saját erejéből. • A gabonaipar is megpróbál alkalmazkodni a mindennapi élet új követelményeihez. Mivel mostanában •livat egy kicsit visszakanyarodni a múlt eredményeihez, i molnárok, pékek is ezt eszik. Felfrissítik kicsit a udomanyukat. hogy mindnyájan gazdagodjunk azzal, amit egyszer már elfelejtettünk. Például a korpás kenyeret. vagy az árpakását. Természetesen nem az eltűnt szegényvilág kényszerű ennivalójaként. hanem az egészséges táplálkozás velejárójaként. Az útkeresések eredményeként a hevesiek például piacra dobták a hántolt árpát. A Fejér megyeiek málénak való kukoricát őröltek, a szolnokiak a sárgaborsót és a szóját eresztették át a hengereken, hogy legyen társa a rizslisztnek. A pestiek pedig újra fölfedezték és ehetővé tették a korpát és a búzacsírát, * A Csongrád megyei Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalat útkereséskor nem a hagyományokra alapozott. A liszt konyhai félkész termékké való feldolgozását tűzte ki célul. Népes csoport láthatta tegnap, csütörtökön a technológiai folyamatot — a beérkezéstől a csomagolásig követhették nyomon a termékeket. Megtartották a hivatalos főpróbát, amelyen a vendégek között volt dr. Bartha László, a Csongrád megyei pártbizottság osztályvezetője, Berta István, a Szeged városi pártbizottság titkára, és dr. Lénárt Lajos vezérigazgató. Megtudtuk, hogy az üzemet teljesen a hazai gépes műszeripar termékeiből építették több mint 16 millió forintért. A valamikor más célra készült betonpalóta egyik szárnyába mostanra gombnyomással működtethető lisztfeidolgozó gépsort állítottak a szerelők, amely óránként egy tonna árut is csomagol, ha mind+n klappol. A dóci üzem alapvető célja, hogy a lisztet és a különböző mikrobiológiailag érzékeny anyagokat, úgy keverje össze, hogy „abból valami jó süljön ki". S hogy ez sikerült, az ételkóstolók már többször bizonyították. (Az is igaz, hogy nem mindenkinek nyerte meg a tetszései az új termék.) Azt már Prohászka Ottó igazgatótól tudjuk, hogy a profilbővítést, a gabonában levő lehetőségek jobb kihasználása indokolta. Induláskor főleg tejbegriz, panírozó és fánkporok készülnek Dócon, de a kiválasztott nyolc termékhez idővel társulnak majd az újak, amelyeket az élelmezéssel foglalkozó kutatók tanácsai alapján állítanak össze. Sermann József, a termelési és értékesítési osztály vezetője szerint sikerre számítanak, évente körülbelül ötszázezer tonna árut küldenek a boltokba, a többit az üzemi konyháknak. Majoros Tibor Tudás és te K

utatóintézet fiatal munkatársainak helyzetéről szóló jelentést olvasgattam a minao. Sok mindenre kíváncsiak a felmérés készítői, többféle módszerrel kerestek választ kérdéseikre Egyebek között kérdőívet is közreadtak. Ezeket név nélkül lehetett kitölteni, hiszen ilyen „kényes" nontokat is érintett, mint például: „elégedett-e a főnökével, ha igen. miért: ha nem. miért nem? Avagv „példaképének tekinti-e munkahelvi vezetőiét: miért igen. illetve miért nem'" A ielentes szerencsére nem csak a névtelen válaszokra támaszkodott (Furcsa is volna, ha bármely intézménynél ilv módon derülne ki, hogyan is érzik magukat a fiatalok.) A névtelenséget azért tartották elfogadható megoldásnak mert elkerülhettek vele a hízelgés látszatát is. valamint feloldani vélték az esetleges megtorlástól való félelmet — a nemleges válaszok esetében. Nos. lényegesen több igent számlálhattak, mint nemet. Holott a fiatal kutatók korántsem elégedtek meg előmenetelükkel, anyagi megbecsülésükkel: nehezményezték, hogy alig-alig jutnak el külföldi tudományos tanácskozásra és így tovább. Hát akkor miért elégedettek vezetőikkel. sőt. miért választiák példaképül őket? Az indokolás rövid és egyértelmű: nagvon tudják a szakmát. Tekintélyük elsődlegesen tudományos eredményeikből táplálkozik. Tudás és tekintély ilvetén összefüggése tudományos intézménynél természetes. Hol tisztelnék a tudást, ha nem itt? De hogyan fest általában a tudás és tekintély viszonya? Vélhetőleg mindenkinek megvan róla a maga tapasztalata, és a tapasztalatok nyilván nem teljesen azonosak. Egvebek között attól függően, hogv miiven életkorú a válaszadó. E sorok írója meglehetősen jól emlékszik még valaha volt tekintélyes tornatanárára Nagv hanggal és olykor rettentő pofonokkal építgette tekintélyét. Mármint a megszeppent gyerekek körében. Felnőtt fejjel semmi tekintélyest nem találok benne. Volt respektie az erősebb osztálytársnak, a tanárokkal feleselőknek. a dolgozatokat elbliccelőknek. Átmeneti időre. Mígnem az erősebbről kiderült, hogv csak a gyengébbel szemben erős. a lógósról, hogv bizonyítvánvosztás előtt igencsak bajban van: könvörög a súgásért. Egyszóval, tekintélyük igencsak gyenge alapokon pvtisodott. A felnőttkor tekintély dolgában más természetű buktatókat reit Tekintélyes ember — mondjuk valakiről, mert úgy hírlik. remek kapcsolatai vannak. Sok mindent el tud intézni, a többi között DOZ cióia megtartását is. Meddig? Manapság a teljesítményről nemcsak beszélünk, hanem számon is tartiuk. Mindinkább arra kényszerülünk. hogy a képesség, a teliesítménv legyen a mérce Mind kevésbé nyújt vé- 1 deimet a feltételezett —r gyakran nem is igaz — jó kapcsolat. Az ilyen-olyan pozíció megtartásának is legfőbb kritériuma, hogy tudia-e dolgát vagy spm. 'Ideig-óráig fennmaradhat a ..Nemtudók" véd- és dacszövetsége. persze. De ha produkálni kell. márpedig kell mi lehet a mentség?) Következésképpen mind kevesebb az esély a tekintély látszatát keltve megőrizni a te- : kintélyt. A félreértést elkerülendő: bár tudományos intézetről és holmi pozícióról esett szó, a tekintély nem valamely réteg kiváltsága. Szakmunkások, mesteremberek között kinek volt és van tekintélye? A szakma. a mesterség legjobbjainak. Igaz ugvap. hogv a régi időkben a vagyonnal együtt öröklődhetett hatalom dönthetett példának okáért vitás ügyekben, hogv módos ember mondta-e vagv sem. de ennek aligha van köze a szó mai értelmében vett tekintélynek. Mint ahogy manapság is elő- ; fordul, hogy „fölnézünk" valakire. mert másoknál jobban gyarapszik. És igazuk is van. ha jobb munkájából származik nagyobb jövedelme voltaképpen ily módon megintcsak a tudást tiszteljük, a szorgalmat. a tehetséget. Olykor viszont az ügyeskedést. a könnyű pénzszerzést menti ük föl. Adunk mellé tekintélyt is? Már aki. . M

ert azért a tekintély megszerzéséhez a tudáson kívül még valami szükséges. Nevezzük emberi tartásnak morálisan elfogadható magatartásnak. Az ügyeskedés, a könnyű pénzszerzés mód iát. is tudni kell. az is egyfajta tudás. Bűnözők között is akad. aki igencsak ismeri ..szakmáját". (Hogy egyéb — a történelemből ismert — ió képességű gazfickókat ne említsek.) Tekintélyre tettek és tehetnek szert hasonszőrű társaik között. Ép erkölcsű, józan felfogású ember legfeljebb félheti őket. s megvédi magát ellenük Jól tudom persze hogv a gyakorlatban tudás és tekintély fentebb vázolt összefüggését meg-megbontia némely visszás eset. Ami azonban a lénvegen mit sem változtat. Távoli hasonlattal élve: a természeti törvények igazsága sem attól függ. hogv felismerik-e őket vagy sem. De mert igaz- ! ságok. a gondolkodó elmének esélye van a felismerésükre és elfogadtatásukra. Maros Dénes I Mit keres a vevő, mit kínál a kereskedő? Felmérés a bútorokról Az Országos Piackutató Intézet az elmúlt félévben felmérést készített arról, mi az oka a bútorok iránti kereslet erőteljes csökkenésének. Az intézet a vizsgálatot nem megbízásból, hanem saját kockázatára végezte, azoknak az áruforgalmi kimutatásoknak az alapján, amelyekből nyilvánvalóvá vált, hogy a bútorkereskedelem területén felbomlott a kereslet és a kínálat egyensúlya. Míg ugyanis látszólagos túlkínálat tapasztalható a bútorpiacon, a vásárlók nem mindig kapják meg azokat a termékeket az üzletekben, amelyeket keresnek. A piackutató intézet szakHulladékból takarmány Magas fehérjetartalmú takarmány előállítására építettek hul'adekfeldolgozó | üzemet a pécsi buromfifelí dolgozóban, és ezzel telje] sen zárttá teszik a technoló| giai láncolatot. A százmillió forintos beruházással a mecsekaljai élelmiszeripari üzemr.ak az a célja, hogy a korábban haszontalan hulladékként kezelt melléktermékekből — a tollból, a vérből és a belsőségekből — értékes, import anyagokat helyettesítő állati takarmányokat készítsen, amelyeket a közös vállalat partnergazdnságainak takarmánykeverö'ben is felhasználhatnak. A Baranya megyei Baromfifeldolgozó és Éltékesítő KÖZÖ6 Vállalat pécsi üzemében evente húszezer tonnányi szárnyast dolgoznak fel, s a keletkező melléktermékekből több mint kétezer tonna vegyes húslisztet állíthatnak majd elő. A beruházás most érkezett a befejezéséhez: elkészült az épület, megérkeztek az olasz gyártmányú gépsor egységei, ezeket és a környezet védelmére szolgáló levegő- és víztisztító berendezéseket folyamatosan szerelik a helyükre. A munka befejeztével — a tervek szerint novemberben — elkezdődik a próbatermelés. (MTI) emberei útjuk során az ország bútorbolthálózatának mintegy kétharmadában megkérdezték a boltok vezetőit és az eladókat a vásárlók igényeiről: a felmérés első fázisában az úgynevezett korpusz bútorok, vagyis a fából, vagy azt helyettesítő anyagokból készült szekrények, asztalok, székek és kisbútorok keresletéről és kínálatáról tájékozódtak. Megállapították, hogy a túlkínálat ezen a területen is — a bútorkereskedelem egészéhez hasonlóan — csak látszólagos. Az üzletek raktáraiban felhalmozódtak például azok a szekrénysorok, amelyeknek magassága nem éri el a 180 centimétert, s amelyekre a vásárlóknak nincsen igéi r.ve. Ugyancsak nem kelendőek az újszerű színezésű, ! a pácolt zöld és vöröses szíi nü szekrénysorok. Nem ta| lábrak vevőre azok a szekrénysorok. amelyek tul hosz: szú falfelületet igényelnek, s nem helyezhetők el a viszonylag kis méretű, új lakásokban. Nem vásárolják azokat a szoba berendezéseket amelyekből hiányoznak a kisebb kiegészítő és a berendezés egyedi jellegét biztosító bútordaraboK A mennyiségi túlkínálat ellenére viszonylag nagymértékű kielégítetlen keresletet tapasztaltak a piackutató szakemberek. A vásárlók elsősorban a normál méretű, tehát a 180 centiméternél magasabb szekrénysorokat igénylik, s ezek közül is főként azokat, amelyek három méternél rövidebb falfelületen is elhelyezhetők. Nem kínál a kereskedelem — hiszen a bútoripar sem gyárt — olyan szekrénysorokat, amelyekber, két kétajtós szekrény ta láiható. Pedig — főként ' a családi házak tulajdonosa — zömmel ezeket igényelnék. Nagyon kevés a kiegészítő bútor — könyvespolc. íróasztal, komód és virágállvány — is. Ezeknek a gyártása jelenleg nem megoldott. Pedig a vásárlók éppen azt szeretnék, hogy ilyen kiegészítő kisbútorokkal egyedivé tehessék otthonukat. A felmérés kitért az ele mes bútorok iránti igények vizsgálatára is. Megállapító! ták hogy az elemes bútorok iránti kereslet közel seti akkora, mint ahogy azt z kereskec-elem éc a bútonpai véli. Szívesebben vásárolnának komplett szobaberen dezéseket, ezeknek azonban vagy a mérete, vagy az ára. vagy a kivitele nem nyeri meg tetszésüket. A piacuktató intézet a vizsgálat tapasztalatait a bsátorg.vájtók, illegve a kereskedők rendelkezésére bocsátja. Céljuk, hogy a jelen.legi és a további vizsgálatok segítséget nyújtsanak a bűtori párnak a termékfejlesztéshez és a termékszerkezet változtatásához, a kereskedelemnek pedig a piaci munka korszerűsítéséhez (MTI)