Délmagyarország, 1982. augusztus (72. évfolyam, 179-203. szám)

1982-08-05 / 182. szám

Csütörtök, 1982. ansrnsrttrs 5. Békedemonstráció Budapesten A Békemenet '82 szerdai programja # Budapest (MTI) A hazánkban tartózkodó Békemenet '82 résztvevői budapesti programjuk nyitányaként, eleget téve a hazai békemozgalomban tevékenykedő több társadalmi és tömegszervezet meghívásának, szerdán ellátogattak a Magyar—Szovjet Baráti Társaság, a Magyar Nök Országos Tanácsa, a Szakszervezetek Országos Tanácsa és a Hazafias Népfront budapesti bizottsága székházába. A 18 országból érkezett vendégeket ünnepélyes keretek között fogadták, majd tájékoztatták őket a szervezetekben folyó munkáról, az előttük álló feladatokról. A bensőséges hangulatú találkozón a békeharcosok beszámoltak eddigi tapasztalataikról, s a Magyarországon szerzett benyomásaikról. A menet képviselőinek egy népesebb csoportját Sebestyén Nándorné, az Országos Béketanács elnöke köszöntötte a Hazafias Népfront Belgrád rakparti épületében. — Önök céljaik megfogalmazásakor nyomatékosan kijelentették. hogy síkraszállnak az atomfegyvermentes Európáért — mondta Sebestyén Nándorné, hozzátéve, hogy ez-" önök békemenete 1 a ml békemenetünk is. hiszen törekvései azonosak a magyar népével. — Ezekben a percekben az izraeli agresszorok bombázzák Nyugat-Bejrűtot — mondotta Sebestyén Nándorné, s javasolta, hogy a Békemenet "82 résztvevőivel együttesen, közös nyilatkozatban ítéljék el a támadókat. A beszámolót követően kötetlen beszélgetésen kaptak választ kérdéseikre a vendégek. 1 Nemzetközi sajtókonferenciával folytatódott a Békemenet '82 programja. A Békemenet '82 résztvevőinek egy csoportja ellátogatott a csillebérci vezetőképző- és úttörőtáborba. A délutáni órákban nagygyűlés színhelye volt a tábor. A nagygyűlésen ismertették a békemenet üzenetét a magyar fiatalokhoz. A dokumentum a többi között hangsúlyozza: „célunk és küldetésünk, hogy — eleget téve a népek legfőbb óhajának — hirdessük és követeljük a békét. Csatlakozzatok hozzánk, a békéért cselekedni kell!" az üzenetet galambpostával juttatták el a magyar fiatalokhoz, városok és falvak sokaságához. A békeharcosok délután — a budapesti fiatalok százaival együtt — leszerelést és nemzetközi biztonságot követelő transzparenseikkel vonultak végig a Belváros utcáin, a városházához, ahol Szépvölgyi Zoltán, a Fővárosi Tanács elnöke fogadta őket. Méltatta küldetésük jelentőségét, hangsúlyozva, hogy ezek az akciók hozzájárulnak a béke és az európai biztonság erősítéséhez, a népek barátságának elmélyítéséhez. az előítéletek megszüntetéséhez. A Békemenet '82 résztvevői ezután Budapest nevezetességeivel ismerkedtek. Az emberi jogok nyomában (4.) Az életbiztonság elsőbbsége flz izraeli hadsereg benyomult Nyugat Bejrutba # Bejrút (MTI) Az izraeli hadsereg szerdán a kora délutáni órákban folytatta támadó hadműveleteit a bekerített NyugatBejrút ellen. A tüzérség és a hadiflotta intenzív támogatását élvező páncélos alakulatok négy irányból nyomulnak előre a palesztin ellenállási mozgalom központja és a hozzá kapcsolódó menekülttáborok felé. Két harckocsioszlop a falangista Kelet-Bejrútból, a polgárháborúi „zöld vonalst* Atíépxes u a fiiüoa ... , , . .., Felkelő nap - árnyékokkal l^áost már nem lehet ™ egyszerűen elsiklani a japán—kínai tankönyvvita fölött Amikor a kínai sajtó először adott hangot nemtetszésének az ügyben, az egész afféle rutintiltakozásnak tűnt Azóta kiderült, hogy sokkal többről van szó. A kínai lapokban nemcsak visszatértek a témára, de nem múlik el nap, hogy ne írnának róla. Ami pedig még lényegesebb: a kínai kormány látványosan lemondta Ogava Heidzsi japán közoktatási miniszter pekingi látogatását. Ez a gesztus sötét árnyékot vetít előre. Azt a távolról sem kizárható lehetőséget hogy Kína később esetleg Szuzuki Zenko japán kormányfő szeptember végén esedékes hivatalos látogatását is lefújja. Nem oly régen még elképzelhetetlen volt hogy a két ázsiai nagyhatalom viszonyában, amelyet tíz esztendeje. 1972-ben. immár a szovjetellenesség jegyében helyeztek új sínekre. ilyen törés álljon be. Jogos a kérdés: mi történt és miért történt? Ahogy ilyenkor lenni szokott. az első kérdésre tényekkel. a másodikra jobbára találgatással felelhetünk. A háború utáni iapán tankönyvek, a legyőzött és kapitulációra kényszerített országban elismerték, hogy a szamuráj világhódító álom, a Tanakaterv nyomán a Hitler-féle élettérelmélet tűzzel-vassal realizált japán változata mérhetetlen szenvedést és kárt okozott Kínának. Az utóbbi időben azonban új tankönyvek jelentek meg és ezekből bizony rendre kimaradt a korábbi, nemzeti lelkiismeretfurdalás. Eltűntek az őszinte kifejezések: invázió, agresszió, és helyükbe a tényeket elkenő-eltorzító magyarázgatás került Még a japánok nankingi vérengzését is megpróbálták kimagyarázni, amelynek mintegy 340 ezer (!) kínai esett áldozatul. Ez tehát az, ami történt A miért?-re nincs ilyen világos válasz. A legkézenfekvőbbnek az tűnik, hogy a reagani nyomós politikája aktivizálta Japánban a „régi erőket". Igaz. eddig is léteztek, de csendesebben. Magyarul arról van szó, hogy a felkelő nap országában felkelőben a militarizmus napja. Ez az ország óriási ipari hatalmánál fogva képes arra, hogv jelentős katonai szerepet •játsszon a térségben — és Washington pontosan erre ösztökéli. Ez az ország most úgy érzi, hogy jelenlegi törekvéseivel ellentétes mindenféle bűnbánat. Ez az érem japán olda'a. És a kínai? Dekinget eddig nem zavarta a japán fegyverkezés. Ehhez túlságosan fontosnak tartotta a szovjetellenes kínai—amerikai —japán háromszög koncepcióját. Csakhogy az utóbbi időben Kínát különböző megrázkódtatások érték. Rendre kudarcot vall a nagy modernizálási terv. és az utóbbi időben — Taivan további amerikai támogatása miatt —, valamelyest romlottak kapcsolatai Washingtonnal. Peking — történelmi igazsága birtokában — a tankönyvügyet választotta annak érzékeltetésére, hogy sem a jelenben, sem a múltra visszavetítve nem tűr el általa sértőnek minősített gesztusokat Harmat Endre ve tört be a nyugati városrészbe, további kettő dél felől, a tengerparti és a repülőtéri úton közelíti meg a korábbi ütközetek nyomán hátrább vont palesztin védelmi vonalat- A támadók valamennyi frontszakaszon erőteljes ellenállásba ütköztek és súlyos veszteségeket szenvedtek. Az izraeli tüzérség és hadiflotta szerdán válogatás nélkül, folyamatosan és hevesen ágyúzta Nyugat~Bejj-út külső és belső kerületeit, .beleértve;;a. .hines . Jiafarai utcát is. Az első adatok szerint legkevesebb ötvenen vesztették életüket és a sebesültek száma meghaladja a százat. Több belövést kapott egy mohamedán kórház és találat érte a külföldi sajtótudósítók „támaszpontjaként" ismert -Commodoreszállót. A Bristol szálló két emelete kiégettBejrútban az izraeli cáfolatok ellenére bizorjyosra veszik, hogy a támadás célja a palesztin lakónegyedek bekerítése és elfoglalása, a PFSZ fizikai megsemmisítése. Az előnyomulás Bejrút déli részén és a nemzeti múzeum felől a legnagyobb erejű. A szerdai támadás végképp elszigetélte NyugatBejrútot a külvilágtól és teljessé tette az izraeli blokádot amely víztől, villanytól, élelmiszertőt mindentől megfosztja a városrész hatszázezernyi lakosát. Az európai szocialista országokban az ötvenes évek vége óta nem. illetve alig volt politikai bűncselekményért halálos ítélet, noha elvileg létezik a lehetősége. A lakosság nagyobb része ugyanakkor helyesli, sőt követeli, hogy egyes különösen kegyetlen, vagy visszaeső gyilkosoknak ne adjanak módot arra. hogy akár büntetésüket letöltve, akár szökés után az emberek életét mégegvszer veszélyeztethessék, ezért velük szemben — az elrettentés céljából is — az állam mutasson elszántságot. A szocialista országokban a közbiztonság, az életbiztonság elismerten — a statisztikák abszolút számát és növekedési számait is tekintve — jobb, mint Nyugat-Európában vagy Amerikában, s ebben a halálbüntetés korlátozott fenntartásának, elrettentő és kiiktató szerepének része van. Az élet- és a közbiztonság végül is olyan adalék, amely ma nem a Nyugat javára billenti a mérleg nyelvét. Másfelől logikusan tette az ENSZ emberi jogok albizottsága. hogy az országokat a haálbüntetés eltörlésére szólította fel a politikai bűncselekmények (vagy gazdasági és más cselekmények) tekintetében. Ilyen természetű kompromisszum megállapodás — úgy véli — biztosítékot adhatna azon aggodalom ellen, hogy a halálbüntetés korlátozott, gyilkosokkal szembeni fenntartásával az állami szervek politikai leszámolás céljából visszaélhetnek. Nem jelentj az emberi jogok legjobb szolgálatát egyes lobbyk látszólag libe, rái ip úl lá{W>nt jg, példázzák a halálbüntetés teljes ^törlóscnqlf, ya^tte,^bad fegyvervásárlás híveinek nézetei De felvethető: nem okoznak-e több kárt, mint hasznot egyes kivándorlási lobbyk is, az emberi jogok értelmezésének félresiklatásával Az utazáshoz és kivándorláshoz való jogok valóban fontosak, és különös jelentőségre is tehetnek szert akkor, amikor valahol átmenetileg drámai a helyzet, vagy pedig tartósan és különösen tűrhetetlen állapot alakult. Általában és az emberi jogok valóságos logikájában azonban előbb állnak a meglevő otthonhoz és hazához fűződő jogok, a jogok egyenlő élvezete ott, ahol mar élünk. A kivándorlási lobbyk viszont tömegesen és állandóan bátorítják az országok elhagyasát. Hivatkoznak az emberi jogokra, de valójában különböző partikuláris érdekeket képviselnek. Az amerikai szenátus példáu] az emberi jogok mércéjének sokszor kizárólag azt tartja, hogyan engedélyezik a kivándorlást — azon belül is egy-egy réteg kivándorlását — a másik államban. Ennek a nézetnek az emberi jogok nemzetközi felfogására gyakorolt káros hatása nemcsak abban áll, hogy felborul egy logikai sorrend, hiszen a szabad kivándorlás révén megváltozhatnak egész országok néprajzi, hivatásbeli, vagv vallási térképei, méghozzá a kultúrák történelmi fejlődése, az asszimilációs gazdagodás szempontjából mindenképpen hátrányosan. Emellett fennál az a veszély is, hogy általában véve a kisebbségekkel szemben a könnyebb „megoldás" vonalára terelődnek az államok; azaz bizonyos hazai konfliktusok megoldása érdekében egész embercsoportoktól igyekeznek megszabadulni. A kivándorlási lobbyk, tehát egyes jogok és konfliktusok behatóbb hazai megoldását akadályozzák. A felsorolt prioritások, sorrendek, arányok természetesen nem arra utalnak, mintha az egyes politikai jogok nem lennének nagyfontosságúak. Ellenkezőleg: az ember a fejlődés magasabb szintjére akkor tud lépni, ha nemcsak él és eszik, hanem közéleti véleménye, részvétele is van. De a jogok megvalósítása a nagyon különböző országokból álló világban fokozatosságot kíván, bizonyos arányok és lehetőségek figyelembevételét, szilárd alapot jelentő „infrastruktúra" megalkotását. Ezért elsődleges az. élethez való jog, a közbiztonsághoz és életbiztonsághoz fűződő jog. Ezért előbbrevaló az egyen jogúság, továbbá az otthonhoz és a tartózkodási hely megválasztásához való jog mindenekelőtt a saját hazánkban, s ezért következnek csak ezután az utazáshoz és kivándorláshoz való jogok. (Ez utóbbiak közül is előbbrevalónak tűnik az utazáshoz való jog, mert kevesebb az elvándorlás iránti vágy is akkor, ha mód van világlátásra, átmeneti tartózkodásokra.) A megfelelő személyi polgárjogok a politikai jogok fejlesztéséhez is „infrastruktúrát" nyújthatnak, mint ahogv az egvezségokmánv szerint a politikai jogokon belül is vannak már bizonyos kialakult, kompromiszszumos elsőbbségek. A saját, meggyőződés fenntartásához való megkülönböztetés mentes jog — hiszen ezt. nem lehet korlátozni — például okkal erősebb az okmányban, mint a vélemény nyilvános hirdetéséhez való jog. Az információk kereséséhez, megismeréséhez és továbbadásához való jog is ilyen kompromisszumos prioritást élvez, szemben a sajtószabadság jogával általában. Bizonyos jogok közösep elfogadható .ji rnegfog^imagása ma még nagyono.nehéz._,:i;ide egyáltalában nem kizárt,..., s korántsem akadálya, inkább segítője lehet, hogy a töbHiben is megegyezés szülessék. Kulcsár Péter (Vége.) Ellenkező nyilatkozatok az iraki— » R * I CB R F |> iram naboru céljairól O Párizs. Nicosia (MTI, DPA) ..Szaddam Husszein iraki államfő uralmának megdöntése nem szerepel az iráni célkitűzések, között, és nem is feltétele a két, ország közötti háború megszüntetésének" — jelentette ki Ali Akhbar Velajati iráni külügyminiszter a Tehran Times című angol nyelvű napilapnak adott nyilatkozatában. Az iráni csapatok július 13-án nyomultak be iraki területre. Inváziójuk bevallott célja akkor az volt. hogv megszabadítják" a szomszédos iszlám államot Szaddam Husszein Baathpárti kormányzatának uralmától. Azóta Irán vallási vezetői egymásnak ellentmondó nyilatkozatokat tettek és tesznek a háború folytatásának tulajdonképoeni céljáról. Míg Rafszandzsani. a parlament elnöke még a minap is azt mondotta, hogv az iráni csapatok Bagdadig fognak előrenyomulni, és ott az iraki kormánynál fognak érvényt szerezni követeléseiknek, Khomeini ajatollah. az llrap Moi felhívása 0 Nairobi, Tripoli (Reuter) Dániel Arap Moi kenyai államfő, aki egyben az Afrikai Egvségszervezet soros elnöke, szerdán arra szólította fel a kontinentális szervezet tagországait, hogy küldjék el delegációikat Tripoliba és mentsék meg a csúcsértekezletet — amelynek a tervek szerint csütörtökön kellene kezdődnie. Arap Moi kifejezte reményét. hogy elegendő küldöttség lesz jelen a líbiai fővárosban, s a konferencia határozatképes lesz. (Ehhez legkevesebb 34 résztvevő szükséges az 51 tagú AESZből.) Hírügynökségi jelentések szerint ugyanakkor bizonyosnak látszik, hogy a .csúcsértekezlet megnyitására a tervezett időpontban — csütörtökön — nem kerül sor. A kenyai államfő nem beszélt arról, hogy ő maga el kíván-e menni az értekezletre. AESZ-források valószínűnek tartják, hogy a találkozót három hónappal elhalasztják — és ez idő alatt megkísérlik elsimítani az ellentéteket. A kenyai fővárosban lassanként a régi kerékvágásba tér vissza az élet A külvárosban a rendőrség és a katonaság házról-házra keresi a bujkáló lázadókat, fegyverek és rablott holmik után kutat — jelentették Nairobiból. Hazánkba érkezett a francia közlekedési miniszter • Budapest (MTI) Pullai Árpád közlekedésés postaügyi miniszter meghívására szerdán este hivatalos látogatásra Budapestre érkezett Charles Fiterman francia közlekedési miniszter. Tárgyalásaikon tájékoztatják egymást országaik közlekedéspolitikai célkitűzéseiről, és áttekintik a magyar—francia közlekedési kapcsolatok helyzetét és a továbbfejlesztés lehetőségeit. ország vallási vezetője rádióüzenetben ..csak" arra szólította fel az irakiakat, hogv keljenek fel rendszerük ellen, és segítsék (az országukba behatoló) iráni erőket Szaddam Husszein távozásának követelése tehát — úgy látszik — lekerült a feltételek listájáról. amelvekhez Irán a háború megszüntetését köti. Fennáll azonban a többi iráni követelés: az irakiak vonuljanak ki az általuk megszál't összes iráni területekről, Irak fosadia vissza azt a több mint 100 000 iraki siíta mohamedánt, aki a háború kitörésekor Iránba menekült. és vééül, de nem utolsósorban: fizessen 150 milliárd dollár háborús jóvátételt Iránnak. Szerdán részletek váltak ismeretessé a Bagdadban vasárnan elkövetett robbantásos merényletről. Az iráni száműzetésben élő „iraki modzsahedinek" mozgalmának eavik tagia Párizsban telefonon közölte az AFP hírügynökség szerkesztőségével. högv a merényletet eavik társa követte el. méanedia oly módon, hogv 250 kilogramm TNT robbanóanyaggal megrakott gépkocsijával szándékosan belerohant az iraki tervezésügyl minisztérium épületébe. A ..kamikazeiármű" felrobbanása következtében 20 személv meghalt. 128 megsebesült. a minisztérium épületének két emelete pedig állítólag teljesen romba dőlt.