Délmagyarország, 1982. augusztus (72. évfolyam, 179-203. szám)

1982-08-20 / 195. szám

Péntek, 1982. augusztus 20. 11 Munkások, parasztok kézfogása Emlékpark, kirándulóhely, politikai fórum. Szerteágazó, sokszí­nű vállalkozás. Öpusztaszer leghagyományosabb ünnepe az augusztus 20-i munkás-paraszt találkozó mindezt egyesíti, ötvözi. Szocialista tar­mú. politikai ünnep ez. államalapításunk, nemzetté válásunk, alkot­mányos társadalmunk és kenyerünk ünnepe. Nem véletlen, hogv vezető politikusaink szólnak ilyenkor a több tízezres tömeghez, a szimbó­lummá váló kettős honfoglalásról éppúgy, mint szocialista társadal­munk eredményeiről és gondjairól, közös feladatainkról. Érdemes tallózni gondolataik között, emlékezések és számadások ezek. ered­ményeink fölsorakoztatása, föladataink összegyűjtése. — Magyarország történetében legnagyobb és legjelentősebb ez a hely, itt vették szerbe az or­szág dolgait. Sok viszontagság után a nép itt építi a mát, a jö­vpt Olyan idő felé közeledünk, amikor új történelmet, új kor­szakot épít az ember. (Péter Já­nos külügyminiszter, 1968.) — Azoknak lett igazuk, akik védték ennek a szeptember eleji ünnepségnek a hagyományait, hi­szen ezen akkor is nagy töme­gek vettek mindig részt, amikor nem kedvezett az időjárás. Ez az ünnepség is igazolja, hogy a ma­gyar dolgozókban mélyen él a hazafiság, honfoglaló őseink em­lékének, a hagyományoknak ápo­lása. Itt kezdődött el 1945-ben hivatalosan a földosztás, amely­nek jelszava az volt: A föld le­gyen azé, aki megműveli! Most negyedszázad múltán világosan látszik, hogy a kommunistáknak igazuk lett, amikor kiadták ezt a jelszót, mert a téeszszervezés­sel valóban azok lettek a föld gazdái, akik megművelik. (Komó­csin Zoltán, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára, 1970.) — Igen nagy öröm számomra, hogy immár esztendők óta min­den alkalommal részt vehetek az Árpád-ünnepségeken. Ezt az or­szágot ezer éven át a nép mun­kája tartotta fenn, őrizte meg, védte, nem pedig az uralkodó osztály, a vezető osztályok. A ha­ladó törekvéseket elismerjük, s ezért bátran ünnepeljük itt a honfoglalást. Egy hosszú, törté­nelmi folyamat, ami elkezdődött ezen a földön és azóta is tart. A velünk együtt élő nemzetiségiek­kel olyan hazát, olyan országot teremtünk, ahol egyre szebb és jobb az élet A föld birtokba vé­tele óta úgy gondozzuk ezt az országot, hogy fokozatosan biz­tosítsa az életszínvonal emelke­dését (Péter János külügymi­niszter, 1972.) — Pusztaszer neve egybefonó­dott hazánk történetével, annak komor, vigasztalan, illetve re­ményteljes dicsőséges napjaival egyaránt. Attól kezdve, hogy honfoglaló őseink — az egykori feljegyzések szerint — ezen a tá­jon gyűlést tartottak, nagyon sok összejövetelre kerülhetett itt sor. Régen is, amíg az eredeti elne­vezésű Szer vagy Szermonostor a török megszállás idején Puszta­szerré nem pusztul, s azután is, amikor Pusztaszerrel a feudális, majd a feudálkapitalista rend­szer urai a konok maradandósá­got igyekeztek jelképezni. Egé­szen addig, amíg Pusztaszer nem vált egy, nemzeti életünkben sarkalatos fordulót hirdető ese­mény színhelyévé: a szocialista foldbirtokreform kiinduló pont­jává. Azok a cövekek és karók, amelyek megszabadítottak ben­nünket a hitbizománvok és ura­dalmak nyomasztó légkörétől örökre összeforrtak Pusztaszer immár újszerűen felszabadultan csengő nevével. (Dr. Dimény Im­re, az MSZMP KB tagja, mező­gazdasági és élelmezésügyi mi­niszter. a Pusztaszeri Országos Emlékbizottság elnöke, 1974.) — A mai országgyűlés elnöké­nek különösen megindító arra gondolni, hogy a honfoglaló Ár­pád a szeri tájnak talán éppen ezen a darabkáján állva tett tör­vényt, és rendezte el főemberei­vel az ország dolgát. Ennek a tobb mint ezeréves hagyományá­nak az emléke előtt tisztelgünk ma Ópusztaszeren. Kézről kézre járt évezredek óta az itteni föld, amíg a fölszabadulás az addig hajnali harangszóval robotos munkára parancsolt, egykori cse­lédeknek nem adta. Az Ideigle­nes Nemzeti Kormány 1945. már­cius 15-én hozott határozatot a földreformról. Pusztaszeren már március 29-én osztották az őr­gróf birtokát. A ma élő magyar nemzedéknek fontos kötelessége, hogy Pusztaszert, ahonnan törté­nelmünk nagy eseményei indul­tak el. az egész nemzet méltó emlékhelyévé tegye. A párt és a kormány támogatja azt a törek­vést, hogy a Hazafias Népfront védnökségével a következő öt­éves tervek idején kiépüljön a történelmi emlékhely, s olyan nemzeti park létesüljön itt, amely méltó Pusztaszer múltjá­hoz és jelenéhez. (Apró Antal, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, az országgyűlés elnöke, * 1975.) — Árpád földhöz, vízhez a he­gyek nyújtotta védelemhez jut­tatta eleinket, s a történelem ar­ra késztette utódait, hogy itt. e hazában véglegesen letelepedje­nek és szervezett állami életet él­jenek. Népünk kiállta az idő próbáját, túlélte a tatárpusztí­lást, a török hódoltságot és a 400 éves Habsburg uralmat is. A forgandó szerencse szerint hol jobban, hol rosszabbul ment a sorsunk — mint mindannyian tudjuk, a rosszból mindig több jutott. A harc. a létért való küz­delem két irányban folyt: a kül­ső ellenség ellen, a haza függet­lenségéért és a belső ellenség, a főurak ellen, a nép felszabadítá­sáért ... A felszabadult nép a szabadság birtokában első fel­adatának tartotta, hogy földhöz juttassa a föld megművelőit. A második honfoglalás a föld, és így az egész ország birtokba vé­telét jelentette, s ebben az első lépést, 896 példáját követve Pusztaszeren tették meg a kör­nyéken élő parasztok. A felsza­badulás és a földosztás éve egy le;felé ívelő új. történelmi kor­szak kezdete. (Sarlós István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Hazafias Népfront Or­szágos Tanácsának főtitkára, 1976.) — Az ország fejlődésével lé­pést tart Csongrád megye is. Az egykori viharsarki emberpiac. az állandó és súlyos munkanélküli­ség ma már történelem, csak az idős a régi kort is megélt em­berek emlékeznek rá. Amikor je­lenünket múltunkkal egybevet­jük. erre is gondolni kell. A me­gye lakossága méltóan járult hozzá, a szocializmus építésének nagy nemzeti ügyéhez. Az ipar fellendült, továbbfejlődött a táj nagyományos mezőgazdasági kul­túrája. A néphatalom éveiben gyökeresen megváltozott az itte­ni emberek élete is. Nincsenek foglalkoztatási gondok, minden niunkaképes korú ember dolgoz­hat. A városokban, a falvakban mindenütt az életkörülmények javulásának kézzelfogható té­lijeivel találkozunk. A felszaba­dulás óta, különösen az utóbbi tiz esztendő nagyarányú lakás­építkezéseinek eredményeként, mintegy 150 ezren költöztek új otthonba. Az életkörülmények javulását, a dolgozó emberekről való gondoskodást szolgálja e ki­egyensúlyozott. közellátás, az ok­tatás az egészségügy, a szolgál­tatások fejlődése. A megye dol­gozói igyekeznek lépést tartani a megnövekedett követelményekkel, bővül azoknak az ipari, mező­gazdasági üzemeknek, intézmé­nyeknek a köre. ahol a fejlődés szükségleteivel összhangban ma­gasabbra állítják a mércét. (Né­meth Károly, az MSZMP Politi­kai Bizottságának tagja, a Köz­ponti Bizottság titkára. 1979.) — Augusztus 20-a az alkot­mány és az újkenyér ünnepe. Ezen a napon a társadalom a szocializmust építő magyar nép megemlékezik I. Istvánról, az ál­lamalapító királyunkról. A szo­cialista Magyarország tisztelettel adózik augusztus 20-án István kiiály emlékének.. Az első ma­gyar király példájának máig ér­vényes tanulsága a társadalmi, gazdasági haladás ügyének bátor." harcos vállalása ... Ezen a he­ljcn megemlékezünk Árpádról és az első és második honfoglalás­ról is. A második honfoglalás 36 evvel ezelőtt éppen ezen a he­lyen, ezen a tájon vette kezde­tét. amikor felszabadulásunk el­döntötte az ezeréves nert a föl­dért. a jogért és a szabadságért. Ez a hely tehát történelmi sors­fordulókat idéz, és ezért már a hagyományokhoz híven és azt továbbfolytatva mind nagyobb és nagyobb jelentősége lesz azok­nak a népünnepélyeknek és po­litikai demonstrációnak, mun­kás-naraszt találkozóknak ame­lyek ezen a helyen lesznek a jö­vőben még sok-sok évig. A ha­ladó hagyományok áDolása mindannyiunk nemzeti köteles­sége is. A Viharsarokban különö­sen, de az ország más területein Í6 emlékezünk ilyen alkalommal elődeink har-á»-a. elődeink küz­delmeire. Emlékezünk azokra, akiknek véreitekével. vérével, keze munkáiéval elértük azokat az eredményeket amelyeket ma jóleső érzéssel mindannyian ma­gunkénak mondhatunk. A haladó hagyományok ápolása, úi erőt ad mindannviunknak a máho- éc a holnaphoz Meggyőződésünk, hoev igazából csak az tudja be­csületesen és eredményesen el­végezni a munkát, az tud iél dolgozni, aki tiszteli értékeli az elődök mimkálát. 'Dr. Korom Mihály, az MSZMP Politikát Bi­zottságának tagja, a KB titkára, 1981.) Rétegek és karók Az utóbbi években egyre ka­rakteresebben rajzolódik ki az ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark jövőképe. A száz­éves ötlet új tartalommal a meg­valósítás útján halad. A jelenle­gi emlékmű körül a tneglevő Ár­pád-kút és romkert mellé föl­épül a Feszty-körkép csarnoka, hogy befogadja az agrármúzeu­mot. a régészeti kiállítást és né­pünk történelmének eseményeit megjelenítő képzőművészeti al­kotások gyűjteményét. Kiteljese­dik a skanzen, fölállítják a fel­szabadulási és földosztási emlék­művet. Rápillantunk a jövő tér­képére, föltűnik a lovaspálya, a strand, a kemping, az étterem, új utak hálózzák be az 55 hek­tárnyi parkot, nagyszerű termé­szeti és történeti együttes képét felrajzolva. Nemzeti ügyünkről van szó, történelmi leckék hite­les dokumentálásáról, közműve­lődési-ismeretterjesztési feladata­ink kibontakoztatásáról, az élő kapcsolat feltételeinek megte­remtéséről múlt és jelen között. Egy. a vállalkozásról kiadott ki­adványban ez olvasható: „Az emlékpark létrehozása nagy adósság tqrlesztése, és ez orszá­gos adósság. De azt is látnunk kell, hogy a kijelölt feladatok között bőven akad táj- és helyi jellegű, amelyeknek megoldása elsősorban a mi feladatunk. Ne­künk helyieknek, mint a terület gazdáinak és tulajdonosának nyilván többet kell tennünk, na­gyobb áldozatot keli vállalnunk, mint távolabbi országrészek la­kosságának." Öpusztaszer jelkép. A magyar államiság, a7 új hazában való megtelepülés és otthonteremtés szimbóluma. Ady Endre maró gúnnyal ostorozta a Pallaviciniek pusztaszeri vadászatát, de téve­dés lenne azt hinni, hogy Szert, annak népét, nemzetének törté­netét állította volna pellengérre. Óhaja teljesült, 1907-ben fogal­mazott soraira a történelem 38 évvel később megadta a választ, s megszületett egy becsületesebb és jobb Magyarország. Juhász Gyula mindig is hitt az itt élő emberekben, s ígv sóhajtott: „O szeri puszta: szabad és örök / Gőgös fajomnak a jelképe te ..." Maj másutt .,Bagoly hu­hog a bús rom rejtekén, / O sze­ri eskü: hadd idézlek én!" Az sem lehet véletlen, hogy az utób­bi évtizedek közéleti lírájának egyik legtehetségesebb és leg­tiszieségesebb képviselője Váci Mihály Kelet felöl című k&te­ményében is megidézi ezt az im­már jelkép-jelentőségű tájat. „Utam kétezer éve lelt út: / — szolgák, rabszolgák, vad nomád / pásztorok, keresztesek, hajdúk, f kurucok hólepte nyomán / jövök, — honnan a pórhadaknak / élén — mivdin Kelet felől! — liött a Szabadság! — s forradalmak / rügye volt minden zárt ököl. ! 1 Itt néztek szét. lóról leszállva: f — legelőnek jó lesz e táj? / Itt kezdődött nehév próbája: / — ha­zának müven lenne már?! t Az első sátorfa helyére / itt verték az első karót. / s indultak ezer­évet késve / a földet és hont foglalók... / Egymásra rakódó . földrétegek,, egymásra torlódó történelem. Né­pünk évszázadain állomásokat kijelölő karók ezredéve, meg 37 esztendeje Öpusztaszer: gyarapo­dó. rendhaevó történelemórák, kl­rándulóoroeramok népművésze­ti találkozók szórakoztató ren­dezvények, politikai fórumok új­módi zarándokhelye. Nemzet! Történeti Emlékpark — nevé­ben foglalva küldetését hivatá­sát és feladatait. TANDI LAJOS FŐTÖK: SOMOGYI KAROLYNÉ— ENYEDI ZOLTÁN

Next

/
Thumbnails
Contents