Délmagyarország, 1982. augusztus (72. évfolyam, 179-203. szám)

1982-08-20 / 195. szám

Péntek, 1982. augusztus 20. 11 Munkások, parasztok kézfogása Emlékpark, kirándulóhely, politikai fórum. Szerteágazó, sokszínű vállalkozás. Öpusztaszer leghagyományosabb ünnepe az augusztus 20-i munkás-paraszt találkozó mindezt egyesíti, ötvözi. Szocialista tarmú. politikai ünnep ez. államalapításunk, nemzetté válásunk, alkotmányos társadalmunk és kenyerünk ünnepe. Nem véletlen, hogv vezető politikusaink szólnak ilyenkor a több tízezres tömeghez, a szimbólummá váló kettős honfoglalásról éppúgy, mint szocialista társadalmunk eredményeiről és gondjairól, közös feladatainkról. Érdemes tallózni gondolataik között, emlékezések és számadások ezek. eredményeink fölsorakoztatása, föladataink összegyűjtése. — Magyarország történetében legnagyobb és legjelentősebb ez a hely, itt vették szerbe az ország dolgait. Sok viszontagság után a nép itt építi a mát, a jövpt Olyan idő felé közeledünk, amikor új történelmet, új korszakot épít az ember. (Péter János külügyminiszter, 1968.) — Azoknak lett igazuk, akik védték ennek a szeptember eleji ünnepségnek a hagyományait, hiszen ezen akkor is nagy tömegek vettek mindig részt, amikor nem kedvezett az időjárás. Ez az ünnepség is igazolja, hogy a magyar dolgozókban mélyen él a hazafiság, honfoglaló őseink emlékének, a hagyományoknak ápolása. Itt kezdődött el 1945-ben hivatalosan a földosztás, amelynek jelszava az volt: A föld legyen azé, aki megműveli! Most negyedszázad múltán világosan látszik, hogy a kommunistáknak igazuk lett, amikor kiadták ezt a jelszót, mert a téeszszervezéssel valóban azok lettek a föld gazdái, akik megművelik. (Komócsin Zoltán, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára, 1970.) — Igen nagy öröm számomra, hogy immár esztendők óta minden alkalommal részt vehetek az Árpád-ünnepségeken. Ezt az országot ezer éven át a nép munkája tartotta fenn, őrizte meg, védte, nem pedig az uralkodó osztály, a vezető osztályok. A haladó törekvéseket elismerjük, s ezért bátran ünnepeljük itt a honfoglalást. Egy hosszú, történelmi folyamat, ami elkezdődött ezen a földön és azóta is tart. A velünk együtt élő nemzetiségiekkel olyan hazát, olyan országot teremtünk, ahol egyre szebb és jobb az élet A föld birtokba vétele óta úgy gondozzuk ezt az országot, hogy fokozatosan biztosítsa az életszínvonal emelkedését (Péter János külügyminiszter, 1972.) — Pusztaszer neve egybefonódott hazánk történetével, annak komor, vigasztalan, illetve reményteljes dicsőséges napjaival egyaránt. Attól kezdve, hogy honfoglaló őseink — az egykori feljegyzések szerint — ezen a tájon gyűlést tartottak, nagyon sok összejövetelre kerülhetett itt sor. Régen is, amíg az eredeti elnevezésű Szer vagy Szermonostor a török megszállás idején Pusztaszerré nem pusztul, s azután is, amikor Pusztaszerrel a feudális, majd a feudálkapitalista rendszer urai a konok maradandóságot igyekeztek jelképezni. Egészen addig, amíg Pusztaszer nem vált egy, nemzeti életünkben sarkalatos fordulót hirdető esemény színhelyévé: a szocialista foldbirtokreform kiinduló pontjává. Azok a cövekek és karók, amelyek megszabadítottak bennünket a hitbizománvok és uradalmak nyomasztó légkörétől örökre összeforrtak Pusztaszer immár újszerűen felszabadultan csengő nevével. (Dr. Dimény Imre, az MSZMP KB tagja, mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter. a Pusztaszeri Országos Emlékbizottság elnöke, 1974.) — A mai országgyűlés elnökének különösen megindító arra gondolni, hogy a honfoglaló Árpád a szeri tájnak talán éppen ezen a darabkáján állva tett törvényt, és rendezte el főembereivel az ország dolgát. Ennek a tobb mint ezeréves hagyományának az emléke előtt tisztelgünk ma Ópusztaszeren. Kézről kézre járt évezredek óta az itteni föld, amíg a fölszabadulás az addig hajnali harangszóval robotos munkára parancsolt, egykori cselédeknek nem adta. Az Ideiglenes Nemzeti Kormány 1945. március 15-én hozott határozatot a földreformról. Pusztaszeren már március 29-én osztották az őrgróf birtokát. A ma élő magyar nemzedéknek fontos kötelessége, hogy Pusztaszert, ahonnan történelmünk nagy eseményei indultak el. az egész nemzet méltó emlékhelyévé tegye. A párt és a kormány támogatja azt a törekvést, hogy a Hazafias Népfront védnökségével a következő ötéves tervek idején kiépüljön a történelmi emlékhely, s olyan nemzeti park létesüljön itt, amely méltó Pusztaszer múltjához és jelenéhez. (Apró Antal, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, az országgyűlés elnöke, * 1975.) — Árpád földhöz, vízhez a hegyek nyújtotta védelemhez juttatta eleinket, s a történelem arra késztette utódait, hogy itt. e hazában véglegesen letelepedjenek és szervezett állami életet éljenek. Népünk kiállta az idő próbáját, túlélte a tatárpusztílást, a török hódoltságot és a 400 éves Habsburg uralmat is. A forgandó szerencse szerint hol jobban, hol rosszabbul ment a sorsunk — mint mindannyian tudjuk, a rosszból mindig több jutott. A harc. a létért való küzdelem két irányban folyt: a külső ellenség ellen, a haza függetlenségéért és a belső ellenség, a főurak ellen, a nép felszabadításáért ... A felszabadult nép a szabadság birtokában első feladatának tartotta, hogy földhöz juttassa a föld megművelőit. A második honfoglalás a föld, és így az egész ország birtokba vételét jelentette, s ebben az első lépést, 896 példáját követve Pusztaszeren tették meg a környéken élő parasztok. A felszabadulás és a földosztás éve egy le;felé ívelő új. történelmi korszak kezdete. (Sarlós István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára, 1976.) — Az ország fejlődésével lépést tart Csongrád megye is. Az egykori viharsarki emberpiac. az állandó és súlyos munkanélküliség ma már történelem, csak az idős a régi kort is megélt emberek emlékeznek rá. Amikor jelenünket múltunkkal egybevetjük. erre is gondolni kell. A megye lakossága méltóan járult hozzá, a szocializmus építésének nagy nemzeti ügyéhez. Az ipar fellendült, továbbfejlődött a táj nagyományos mezőgazdasági kultúrája. A néphatalom éveiben gyökeresen megváltozott az itteni emberek élete is. Nincsenek foglalkoztatási gondok, minden niunkaképes korú ember dolgozhat. A városokban, a falvakban mindenütt az életkörülmények javulásának kézzelfogható télijeivel találkozunk. A felszabadulás óta, különösen az utóbbi tiz esztendő nagyarányú lakásépítkezéseinek eredményeként, mintegy 150 ezren költöztek új otthonba. Az életkörülmények javulását, a dolgozó emberekről való gondoskodást szolgálja e kiegyensúlyozott. közellátás, az oktatás az egészségügy, a szolgáltatások fejlődése. A megye dolgozói igyekeznek lépést tartani a megnövekedett követelményekkel, bővül azoknak az ipari, mezőgazdasági üzemeknek, intézményeknek a köre. ahol a fejlődés szükségleteivel összhangban magasabbra állítják a mércét. (Németh Károly, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára. 1979.) — Augusztus 20-a az alkotmány és az újkenyér ünnepe. Ezen a napon a társadalom a szocializmust építő magyar nép megemlékezik I. Istvánról, az államalapító királyunkról. A szocialista Magyarország tisztelettel adózik augusztus 20-án István kiiály emlékének.. Az első magyar király példájának máig érvényes tanulsága a társadalmi, gazdasági haladás ügyének bátor." harcos vállalása ... Ezen a heljcn megemlékezünk Árpádról és az első és második honfoglalásról is. A második honfoglalás 36 evvel ezelőtt éppen ezen a helyen, ezen a tájon vette kezdetét. amikor felszabadulásunk eldöntötte az ezeréves nert a földért. a jogért és a szabadságért. Ez a hely tehát történelmi sorsfordulókat idéz, és ezért már a hagyományokhoz híven és azt továbbfolytatva mind nagyobb és nagyobb jelentősége lesz azoknak a népünnepélyeknek és politikai demonstrációnak, munkás-naraszt találkozóknak amelyek ezen a helyen lesznek a jövőben még sok-sok évig. A haladó hagyományok áDolása mindannyiunk nemzeti kötelessége is. A Viharsarokban különösen, de az ország más területein Í6 emlékezünk ilyen alkalommal elődeink har-á»-a. elődeink küzdelmeire. Emlékezünk azokra, akiknek véreitekével. vérével, keze munkáiéval elértük azokat az eredményeket amelyeket ma jóleső érzéssel mindannyian magunkénak mondhatunk. A haladó hagyományok ápolása, úi erőt ad mindannviunknak a máho- éc a holnaphoz Meggyőződésünk, hoev igazából csak az tudja becsületesen és eredményesen elvégezni a munkát, az tud iél dolgozni, aki tiszteli értékeli az elődök mimkálát. 'Dr. Korom Mihály, az MSZMP Politikát Bizottságának tagja, a KB titkára, 1981.) Rétegek és karók Az utóbbi években egyre karakteresebben rajzolódik ki az ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark jövőképe. A százéves ötlet új tartalommal a megvalósítás útján halad. A jelenlegi emlékmű körül a tneglevő Árpád-kút és romkert mellé fölépül a Feszty-körkép csarnoka, hogy befogadja az agrármúzeumot. a régészeti kiállítást és népünk történelmének eseményeit megjelenítő képzőművészeti alkotások gyűjteményét. Kiteljesedik a skanzen, fölállítják a felszabadulási és földosztási emlékművet. Rápillantunk a jövő térképére, föltűnik a lovaspálya, a strand, a kemping, az étterem, új utak hálózzák be az 55 hektárnyi parkot, nagyszerű természeti és történeti együttes képét felrajzolva. Nemzeti ügyünkről van szó, történelmi leckék hiteles dokumentálásáról, közművelődési-ismeretterjesztési feladataink kibontakoztatásáról, az élő kapcsolat feltételeinek megteremtéséről múlt és jelen között. Egy. a vállalkozásról kiadott kiadványban ez olvasható: „Az emlékpark létrehozása nagy adósság tqrlesztése, és ez országos adósság. De azt is látnunk kell, hogy a kijelölt feladatok között bőven akad táj- és helyi jellegű, amelyeknek megoldása elsősorban a mi feladatunk. Nekünk helyieknek, mint a terület gazdáinak és tulajdonosának nyilván többet kell tennünk, nagyobb áldozatot keli vállalnunk, mint távolabbi országrészek lakosságának." Öpusztaszer jelkép. A magyar államiság, a7 új hazában való megtelepülés és otthonteremtés szimbóluma. Ady Endre maró gúnnyal ostorozta a Pallaviciniek pusztaszeri vadászatát, de tévedés lenne azt hinni, hogy Szert, annak népét, nemzetének történetét állította volna pellengérre. Óhaja teljesült, 1907-ben fogalmazott soraira a történelem 38 évvel később megadta a választ, s megszületett egy becsületesebb és jobb Magyarország. Juhász Gyula mindig is hitt az itt élő emberekben, s ígv sóhajtott: „O szeri puszta: szabad és örök / Gőgös fajomnak a jelképe te ..." Maj másutt .,Bagoly huhog a bús rom rejtekén, / O szeri eskü: hadd idézlek én!" Az sem lehet véletlen, hogy az utóbbi évtizedek közéleti lírájának egyik legtehetségesebb és legtiszieségesebb képviselője Váci Mihály Kelet felöl című k&teményében is megidézi ezt az immár jelkép-jelentőségű tájat. „Utam kétezer éve lelt út: / — szolgák, rabszolgák, vad nomád / pásztorok, keresztesek, hajdúk, f kurucok hólepte nyomán / jövök, — honnan a pórhadaknak / élén — mivdin Kelet felől! — liött a Szabadság! — s forradalmak / rügye volt minden zárt ököl. ! 1 Itt néztek szét. lóról leszállva: f — legelőnek jó lesz e táj? / Itt kezdődött nehév próbája: / — hazának müven lenne már?! t Az első sátorfa helyére / itt verték az első karót. / s indultak ezerévet késve / a földet és hont foglalók... / Egymásra rakódó . földrétegek,, egymásra torlódó történelem. Népünk évszázadain állomásokat kijelölő karók ezredéve, meg 37 esztendeje Öpusztaszer: gyarapodó. rendhaevó történelemórák, klrándulóoroeramok népművészeti találkozók szórakoztató rendezvények, politikai fórumok újmódi zarándokhelye. Nemzet! Történeti Emlékpark — nevében foglalva küldetését hivatását és feladatait. TANDI LAJOS FŐTÖK: SOMOGYI KAROLYNÉ— ENYEDI ZOLTÁN