Délmagyarország, 1982. július (72. évfolyam, 152-178. szám)

1982-07-11 / 161. szám

AH/xko . 'f-^-t) VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK!' 72. évfolyam 161. szám 1982. július 11., vasárnap Ara: 1,40 forint AZ MSZMP SZEGED VÁROSI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA KWiSSHMMfe n kékruhások nagy családja M intha tegnap történt volna. A kalauz beiött a zötyögő kocsiba, s megrakta a kálvhát. Hideg volt már a kocsiban, az ablak repedésén be­főtt a szél. s bevette magát az utasok nagykendője, nagykabátja alá. Mikor érünk Nagylakra, kérdeztem a Jávor-bajuszos kalauzt, aki tűzrakónak sem volt utol­só, mert nemsokára ismét kellemes meleg lett az ős­kori vasúti kocsiban. Már nem emlékszem pontosan, hogy mit is mondott. Ügv körülbelül két óra zötykö­lődés lehetett előttünk Nagylakig, ahová i ,'ekéztem. Igyekezett persze az aprócska gőzös is. amit fordítva fogtak a csucsuvonat elé. bár nem sok sikerrel. Mintha egy mozgó skanzen lakóia lettem volna: ballagtak szépen lassan visszafelé a vonalmenti fák. állomások jöttek, bódék és jelentősebb fák. amik mel­lett persze meg kellett állnunk. Miért akartam én. s minden másik gyerek is akit ismerek, mozdonyvezető lenni? Ezen töprengtem út­ban Nagylak felé. Ezért a kalandnak sem nevezhető kalandért? Ezért a pöfögő vonatért, a kocsi közepén duruzsoló vaskályháért? Ma sem tudom, mint ahogy azt sem. hogv a mai gyerekek miért akarnak életük- egv szakaszában szinte kivétel nélkül vasutasok lenni. A mozdonyok ereie. dübörgése vonzaná őket. vagv az a laikusokat mindig lenyűgöző rend. ami a vasutakat mozgatia? Aki persze mégis kitart gyerekkori álmai mellett, s a vasutasok nagy családját választja, hivatást vá­laszt. Hivatást a szó legnemesebb értelmében. Az öreg vezér (vezérnek a mozdonyvezetőket ne­vezik maguk között a kékruhások) Szentes környékén vezette a vonatodat: gőzösökön szolgált. Egvik olda­lát tüz égette, másikat hideg szél marta. A szolnoki MAV-kórház reumatológiai osztályán találkoztam ve­le. Egy este egy hosszúra nvúlt vita végén kérdeztem meg tőle: vezér úr. megérte? Csak mosolygott, s úgv ingatta a fejét, mintha egv értetlen gyereknek magva­rázna. A vonatoknak muszái elindulniuk, s megérkez­niük is muszáj. Mit szólt volna, ha annak ideién ki­jön a szentesi állomásra, s bejelentik a hqngosanbe­szélőn. hogy a vonat nem indul? Na. látja? Mosolygott rajtam az őszfejű vezér, miközben tétova lépéseket tett a folyosón, s időről időre odakapott fáiós lábához. Es emlékszem egv másik ottani kórházlakóra, a gurítódomb főnökére is,. aHi;. milliókért .felelt naOQn^.­A gurítóh ugyanis a .legkisebb fiéveirnéílehség' is óriási károkat okozhat. Meglódul a vagon, s törik;., sé­rül az áru ... Talan nem véletlen, hogv á MÁV egészségügyi szolgálata létesítette az első reumatológiai osztálvökat. A vasutasok zöme kitett az időjárás viszontagságainak ma is. s ezen a tényen semmiféle modernizáló törek­vés nem tud igazából változtatni. A gurítódomb főnö­két. aki akkoriban már nyugdíiba készült, arról fag­gattam, hogy elégedett-e a sorsával, mindazzal, ami a vasútnál töltött évtizedek alatt vele történt. Mi vasutasok egy összetartó család vagvunk. mondta, s én mindig büszke voltam erre a családra. A hagyományai miatt is. a jelenéért is. Volt idő. ami­kor temették már kis híján a vállalatot: aztán látja, mi történt? L átom. Persze hogv látom, újabb és újabb vonal­szakaszokat villamosítottak, s láttak el világ­színvonalú biztosító-berendezésekkel, elindult a konténerizációs program. A vasút ma több utast és árut szállít mint valaha. Ma. a harminckettedik vasutasnaoon erre gondo­lok. amikor magam elé idézem a kávédaráló-vonat ka­lauzát. az öreg vezért és a szolnoki gurítódomb főnö­két. Mindháman nyugatiasok már: mások léptek a he­lyükbe. a modernizálódott vasúthoz. Api a mundér be­csülete és a vasutasok hivatástudata mit sem válto­zik. P. F. A jövő héten lesz a csúcs Gabonaátvétel — zökkenőmentesen Tegnap, szombat délelőtt, úgy kilenc óra tájban egy pótkocsis IFA állt a Csong­rád megyei Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalat sze­gedi gabonasilójának udva­rán. Ilyenkor mintát vesz­nek a hozott gabonából: megfelelő-e tisztasága és a szabványnak megfelelően száraz-e. Ha igen, mehet a kocsi a billentögarathoz és öntheti terhét a hatalmas vasbetonépítmény falánk torkába. — Mindig ilyen kevesen vannak? — Ma is volt már nagyobb a forgalom. Hét végén azon­ban általában kevesebben jönnek, mint hétköznap — mondja Strifler György, a siló vezetője. — Pénteken volt eddig a legnagyobb forgalom, 87 va­gonnal vettünk át. Naponta mintegy 110 vagonnyit tud­nánk átvenni, ezt eddig nem közelítettük meg. — Tehát torlódás sem volt? — Különösebb sorban állás nincsen, két garaton fogad­juk a búzát. A szállításokat ütemezik is, így nincs fenn­akadás. — Honnan hozzák a sze­gedi silóba a búzát? — Gyakorlatilag az egész járásból. Meg természetesen áz összes szegedi gazdaság­ból. — Szárítják is itt a ter­mést? — Nem. Ez a termelők dolga. A szövetkezetek Vzp­rriének nints saját szárítója, ezért igyekeznek kivárni, míg megszárad a gabona, és már a kombájnról átadható állapotban kerül le. — Milyen az idei termés? — A minősége megfelelő. Sajnos, azt kell mondjam, tárolási gondok nem lesznek, az aszály miatt nem túl ma­gasak a hozamok. A tava­lyinál is, a vártnál is felte­hetően kevesebbet tudunk fölvásárolni. Erről persze előre jósolgatni nem lehet, a végelszámolásnál minden kiderül. — Mennyi fér el a siló­ban? — Ebben körülbelül ezer vagonnal. A jövő héten lesz a kimondott csúcsidő. Most tartunk másodjára hétvégi ügyeletet. — Hányan dolgoznak itt a tömérdek búza átvételénél'.' — Négyen vagyunk. Képünkön az új szentesi tároló — Foglalkoznak-e idén ja­vító biízával? — Három gazdasággal van erre szerződésünk, 4e Jjtas.t nem javító,"" hdnerb minőségi búzának /titulálják. Ebből még- nem hoztak; helyben tárolják egy ideig, ott meg­vizsgáljuk, és ha eléri a kí­vánt értékeket, akkor rr.ajd külön hozzák be. és a töb­bitől elkülönítve tároljuk. — Valami újdonság? — Betároláskor idén azon­nal fertőtlenítjük a búzát. Ezáltal' jobban eltartható. A fertőtlenítésre korábban is sor került, de nem akkor, amikor behozták a téeszek az árut, hanem később. Így, ahogyan most csináljuk, ol­-Gsóbb. hiszen nem kell még egyszer megmozgatni a ga­,bonát. Ez persze technikai ellátottság kérdése is, v hi­szen csak ilyen vasbeton­silókban ván rá lehetőség. A vállalat gondjait eny­híti, hogy a szentesi Eröta­karmánygyár szomszédságá­ban már fogadja az idei ter­mést a most épült 2 ezer 300 vagonos gabonasíló. A DÉ­LÉP és a budapesti ÉLÉP — mint fővállalkozók — kivite­lezésében készült el a megye legnagyobb gabonasilója, amely 12 batonhengerből áll. Korszerű berendezései segít­ségével óránként 12 vagon búzát tudnak átvenni. T. I. Lázár György Romániába látogat Lázár György, a Magyar Népköztársaság Miniszterta­nácsának elnöke Constantin Dascales cunak, a Román Szocialista Köztársaság kor­mányelnökének meghívására a közeli napokban hivatalos, baráti látogatást tesz Romá­niában. (MTI) Munka a Szaliut — 7 űrállomáson Miközben Moszkvában a pénteki nap a szovjet—fran­cia űrtrió kitüntetéseinek jegyében zajlott le, a Koz­moszban, a Szaljui—7 űr­állomáson a program szerint folytatódik a munka. Ana "tolij Bcrezovoj és Valentyin Lebegyev 9. hetét kezd'.c meg az űrállomáson, még­pedig „hétköznapinak mondható . tevékenységgel elsősorban műszaki kísérle­teket folytattak. Az űrhajósok az állomást körülvevő atmoszféra adatait mérték és az űrállomáson termesztett növényi kultú­rákat gondozták, figyelték meg. Ezek a növények nem csupán tudományos kísérle­tek céljait szolgálják, ha­nem fontos összetevői a Szaljut—7 mikroklímájának is. Á szokásosnál alaposabb orvosi vizsgálatnak - vetették alá a szakemberek a két( űrhajóst: elsősorban a szív- , működést és a vérkeringést, ellenőrizték. Az eredmények arról tanúskodnak, hogy Berezovoj és Lebegyev kitű­nő egészségi állapotban van. Jó hangulatukról a televí­zió nézői egy közvetítés jó­voltából győződhettek meg: a földi irányítóközpontból azokat a perceket rögzítet­ték, amikor a szovjet—fran­cia személyzet folytatott be­szélgetést az űrállomáson maradt társaikkal. Eredményes növényvédelem Az idén más évekénél vi­szonylag kisebb mértékben pusztítják a kártevők a szántóföldi növényeket, gyü­mölcsösöket — ez derül ki . MÉM növényvédelmi és • grokemiai központiának most elkészült összesítésé­ből. A változékonyabb idő­járás akadályozta egyes gombák, rovarok nagyobb aránya kifejlődését, de min­denekelőtt a korábbiaknál fegyelmezettebb növényvé­delmi munka segített. Az állami gazdaságok, terme­lőszövetkezetek többsége fel­ismerte: a kártevők elleni körültekintőbb védekezés a terméseredmények megőrzé­sének igen fontos eszköze, s a ráfordítások általában többszörösen megtérülnek. A határszemlék és a me­gyei növényvédő állomások jelzései szerint a szántóföl­di növények közül jelen­leg a kukoricát nem fenye­geti kártevő, a napraforgó­nál azonban fennáll a me­zei poloska elterjedésének veszélye. Ennek megelőzésé­re célszerű a permetezés an­nál is inkább, mert az in­tenzív fejlődésnek indult napraforgónál e rovarok kü­lönösen nagy károkat okoz­hatnak, előkészíthetik külön­féle gombás betegségek ter­jedését. Július első felében számolni kell a burgonyabo­gár megjelenésével, s a ter­méskiesés megelőzésére cél­szerű mielőbb megkezdeni az intenzív védekezést. A gyümölcsösök közül né­hány helyen, így elsősorban Csongrád és Bács-Kiskun megyében nagyobb arány­ban rajzik a levélmoly. Meg­fékezésére a legtöbb gaz­daság már permetez. A ko­rábbi hónapokban megfele­lő módon védekeztek az al­mafavarasodás ellen, így e betegség nem fenyegeti a gyümölcsfákat. Jó néhány gazdaságban már készülnek a július végén megjelenő al­mamoly elleni védekezés megszervezésére. A szőlőnél jelenleg a 4— 5. permetezésnél tartanak az üzemek. Az ország szőlő­állománya mentes a kárte­vőktől. E kedvező helyzet megőrzésére jelenleg a pe­ronoszpóra és a szőlőmolyok ellen védekeznek. Egymilliárd forint Az Interinvest Fejlesztési Betéti Társulás — amely a külkereskedelmi vállalatok fejlesztési alapjainak átcso­portosításával foglalkozik — eddig csaknem 1 ^milliárd forintot bocsátott hazai gaz­dálkodóegységek rendelke­zésére, hozzájárulva ezzel exportfejlesztő törekvéseik finanszírozásához. Az egyik múlt évi befek­tetés eredményeként a Szo­bi Gyümölcsfeldolgozó Vál­lalatnál a napokban he­lyezték üzembe a nagy ka­pacitású gyümölcssűrítmény­készítő üzemet, melynek lét­rehozásához az Interinvest 90 millió forinttal járult hoz­zá. A tervek szerint az idei termelésből már jelentős ex­portot bonyolítanak le. Ugyancsak a közeljövőben készül el a Villányi Bor­gazdasági Kombinát új vö­rösbor-érlelöje, az új be­rendezések üzembe állításá­val mintegy 16 ezer hektoli­ter kiváló minőségű vörös bort állítanak majd elő a kombinátban. Az exportfej­lesztő beruházás megvalósí­tásához 80 millió forintot bocsátott a kivitelezők ren­delkezésére a fejlesztési be­téti társulás. Az Interinvest nemcsak járadékfizetés ellenében — amelynek mértéke megegye­zik a banki betéti kamatok nagyságával — bocsát fej­lesztési eszközöket a válla­latok rendelkezésére, ha­nem mind nagyobb mérték­ben saját tőkével is részt vesz exportfejlesztő vállal­kozásokban. Ilyen vállalko­zások esetében már a koc­kázatban — az esetleges nyereségben, illetve veszte­ségben — is osztozik a be­ruházókkal. A hűtőipar szé­kesfehérvári gyárában 38 millió forintos saját tőké­vel vesz részt a hűtöttcseme­gekukorica-gyártás megszer­vezésében. A tervek szerint még az idén ősszel meg­kezdik a termelést, s már ebben az évben jelentős mennyiségű csemege kuko­ricát exportálnak. Egy másik vállalkozás ke­retében — melynek részt­vevői a Papíripari Vállalat, a Technoimpex, illetve a Lingimpex — az Interin­vest által biztosított 35 mil­lió forintos tőkéből külföl­di kartongyártó gépsort vá­sároltak. s a Budafoki Pa­pírgyárban állítják üzembe. Az új gépsoron, amely még az idén megkezdi a munkát, elsősorban hulladékpapírt használnak fel. Ebből jő minőségű karton készül, amiből exportot is tervez­nek. Kajsziszüret Megkezdték a kiskunsági radt kevés termés is apró sárgabarack szedését. A ter- maradt a szárazság miatt, més, mint az utóbbi tíz év- A termésből a tervek sze­ben szinte mindig, az idén rlnt a hazai piacokon kívül sem jó. A fagyok után ma- nyolc országba szállítanak.

Next

/
Thumbnails
Contents